Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-09 / 3. szám

6 NÓGRÁDI NÉPtJSÁG 1960. január 9, Bővítik, korszerűsítik az üzlethálózatot, jobban kielégítik az igényeket A megyei hereskedelem idei terveiből lás következtében zökkenő- mentes ellátást ígérhetünk. A gyümölcstárolás esetleges hiányait fokozottabb déli­gyümölcs megrendeléssel el­lensúlyozzuk. Emelkedik az ellátás a ruházati cikkekből is. A selyemáru 22 százalék­kal, a nylcmáru 200 százalék­kal. a műanyag-kötöttáru készítmények ellátása 150 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél. 20 százalékkal jobb lesz az ellátás haris­nyafélékből, 80 százalékkal többet kapunk függönyáruk­ból. 30 százalékkal emelke­dik az ellátás női félcipőből, mint 1958-ban. Növekszik az ellátás pa­pírfélékből is. Mód lesz a különösen gyermekek számá­ra nagyon népszerű papír- szalvéták kisebb darabszámú forgalomba hozatalára. Való­színű 10—20 darabos csoma­golásban árusítjuk rövidesen a szebbnél-szebb papírszalvé­tákat.---------------------------------------­Gyors válasz a bírálatra Az 1959. december 19-i szá­munkban „Takarékoskodjunk, de a bosszantással is” című cikkünkben bíráltuk a salgó­tarjáni főposta egyik alkal­mazottját, aki a takarákbetét- könyv tulajdonosokkal meg- nem engedhető hangon be­szélt. A Budapesti Postaigazga­tóság és az Országos Taka­rékpénztár cikkünk nyomán azonnal vizsgálatot folytatott. A vizsgálat folyamán meg­cA. leq/ifdhh umqqar filmek 1959. Vasárnapi fejtörő—!^ A megyei tanács kereske­delmi osztályán érdeklődtünk az 1960. éves terveikről. Fel­kerestük az osztály vezető­jét, és helyettesét, hogy nyi­latkozzanak idei elképzelé­seikről, a kereskedelmi háló­zat bővítéséről, az áruellátás­ról és a január 1-vel életbe­léptetett hálózati átszervezés­ről. A következő választ kap­tuk: — Az 1960-as évi felada­tokat az 1959-es évihez hason­lóan a lakosság megelégedésére szeretnénk megoldani. Kisebb- nagyobb zökkenőket leszámít­va, úgyszólván fennakadás mentesen sikerült az óeszten­dőben a lakosság igényeit ki­elégítenünk. Idei tervünkben mindenekelőtt a hálózat bő­vítése. szerepel. A bővítést már úgy kívánjuk megcsinál­ni, hogy azt összekötjük a kiszolgálás korszerű formái­nak bevezetésével. így pél­dául megye zerte tovább bővít­jük az önkiszolgáló és i';n- kiválasztő boltok reids'e- rét. Rövidesen átadjuk rendelte­tésének a megyeszékhely kor­szerű önkiválasztó cipőbolt­ját. A napokban avattuk Sal­gótarjánban a már nagyon szükségessé vált új teicsár- dát. Balassagyarmaton is az év első napjaiban adtuk át az önkiszolgáló konzervboltot. Mátraszelén és Jobbágyiban ugyancsak új önkiszolgáló boltokat avattunk. Tervezzük még a salgótar­jáni 19-es áruda önkiszolgáló­bolttá való alakítását is. Ezen­kívül tárgyalásokat folytat­tunk a MESZÖV-vel a vidéki lakosság hűsítő italokkal tör­ténő jobb ellátása érdekében. A tárgyalás eredményeként üdítő ital palackozót sikerül létesítenünk Érsekvadkerten, Rétságon, Szécsényben, Szi- rákon és Litkén is. Igyekszünk tovább javí­tani a salgótarjáni pe'em- városrészek bolthálózatá­nak fejlesztését. Rövide­sen megkezdik a Rokkant­telepi és Béke-telepi üz­letház felépítését. A tavalyinál is jobbnak ígérkezik az idén a lakosság áruval történő ellátása. Élel­miszerből a megfelelő táro­Január 7-én tűzték műsorra a budapesti mozik Gertler Viktor „Vörös tinta” című új magyar filmjét, amelynek forgatókönyvét Szabó Magda írta. A film főszerepét Vass Éva, Pálos György. Nádasi Myrtill és Tímár József játsz- sza. A fővárosban a „Vörös tintá”-val egy műsorban ke­rül bemutatásra a Balázs Bé­la Stúdió színes rövidfilmje. „Festenek a gyerekek”, ame­35 százalékos emelkedést Ígérhetünk bútorfélékből, amelyet sok külföldről be­hozott bútorárú segítségé­vel érünk el. Javul az ellátás aranyáru- ban is, az idén például több arany karikagyűrűt hozunk forgalomba, mint tavaly. Nö­vekszik az olcsóbb karórák forgalomba hozatala is, 9 szá­zalékkal emelkedik az idén a játékellátás. Január 1-vel életbe léptet­tünk bizonyos átszervezést a kereskedelemben. Segítségé­vel több lehetőség nyílik a boltok, és általában az áru­ellátás szakosítására, javul az áruforgalom, sikerül job­ban kielégíteni a lakosság igényeit, kulturáltabbá válik a kiszolgálás is — fejezték be nyilatkozatukat a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetői. U. M. állapították, hogy a cikkben írottak megfelelnek a való­ságnak, s ezért, hogy a jö­vőben hasonló dolog ne for­dulhasson elő, az említett postai alkalmazott ellen el­jártak, s e munkakörből el­helyezték. Egyetértünk a Budapesti Postaigazgatóság és az Orszá­gos Takarékpénztár gyors, helyes intézkedésével. Jó lenne, ha máshol is ilyen gyorsan kijavítanák a hibát. lyet Bán Róbert rendezett. A hét másik filmbemutató­ja „A blum ügy” című NDK alkotás, amelynek izgalmas bűnügyi történetében kiraj­zolódnak a fasiszta Németor­szág körvonalai. A játékfilmek műsorát dr. Homoki Nagy István rövid természetfilmje, a „Vadmada­rak házatáján” és „Az élet szép” című lengyel film egé­szíti ki. Vízszintes: 13. Üdítő ital. 14. Hivatalossá teszi az okmányt. 16. Vissza: Monte Christo várbörtöne. 18. Inkább — röv. 19. Ide jár a korsó! 20. Az egyik oldal mással­hangzói. 21. Kártyalap. 23. Hiá­nyos szín. 25. Legyen - németül. 26. Visszájára fordított nyakra- való. 27. Ez a lelke mindennek. 29. Bibliai alak. 31. Épület része. 32. Nemesfém fokmérője. 34. ö - németül (ékezetfelesleg). 36. Labdarúgónk neve. 37. Juttat. 38. A béke fővárosa. 41. Erdei állat. 43. Csúnya. 44. ... mars! 46. Lo­pakodva távozik. 49. Ez rózsát terem. 52. Félig arra. 53. Nincs rá szükség. 54. Kérdőszó tárgy­esetben. 55. Női név. 57. Huzal. 59. Bátor. 61. Tetejére telepszik. 62. AOS. 63. Két vége van. 65. Lom ikerszava. 67. DRM. 68. A széleken les. 69. Ruhát készítő. 70. Talán — rcv. 72. Személyes névmás. 73. Föléje tette. 74. örök­író. Függőleges 2. Kettősbetű. 3. Vissza: zamata. 4. Fatörzs. 5. Hí­res magyar zeneszerző. 6. LP. 7. Német egér. 8. Idős. 9. Női bece­név. 10. Dunántúli helység. 11. Visszaró. 17. Nekem juttat. 20. Nem ijed meg. 22. UNR. 24. Ruha, öltözék. 26. Aláhord. 28. Szarvas­fajta. 30. Órahang. 31. Tabán ré­sze. 33. Mulatság. 35. Két női név. 39. Ide is lehet dobni va­lamit. 40. Mind — németül. 42. ö következik. 45. Fordított férfinév. 47. Ilyen volt az idei karácsonyi utca. 48. Szükség — németül. 50. Verssorok végén van. 51. Bátor. 52. Névelővel: hangszer. 56. Vízi növény. 58. Ünnepi sütemény. 60. Január 1-től hatályba lépett az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú, március­ban megjelent törvényerejű rendelet. Ebből az alkalomból dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter csütörtökön délután a minisztériumban tá­jékoztatta az újságírókat az orvosi tevékenységgel kapcso­latban bekövetkezett főbb vál­tozásokról. Az orvosi rendtartás csak annak engedi meg, hogy or­vosi gyakorlatot folytasson, aki az orvosi nyilvántartásba felvételét kéri. Az orszá­gos nyilvántartásba minden olyan magyar állampolgár­ságú orvost fel kell venni, aki orvosi oklevéllel igazolja ké­pesítésének megszerzését és nem áll fenn olyan ok, amely miatt a törvényerejű rendelet Nem sokszor fordul elő. 63. Szov­jet város. 64. Vágta — közismert „idegen” szóval. 66. Férfinév. 69. Tejtermék. 71. Idegen tagadószó. 73. RF. 74. Félig arat. 75. NA. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Mai rejtvényünk négy hosszú sorában egy nagy magyar költő •négy költeményének címét rejtet­tük el. Beküldendő a költő neve és szerint az országos nyilvántar­tásból törölni kellene. Ilyen kérelmet az orvosi oklevél birtokában bármikor elő le­het terjeszteni. A rendelet szabályozza azokat az esete­ket, amikor orvosi képesítés­sel nem rendelkező szakkép­zett egészségügyi dolgozó bi­zonyos orvosi ténykedéseket — például injekció beadását — az orvos megbízására el­végezheti. Az orvosi magángyakorla­tot a rendtartás az egészség- ügyi miniszter engedélyéhez köti. Magángyakorlatra enge­délyt csak az kaphat, aki va­lamilyen orvosi ellátást is betölt, például kórházban, ren­delőintézetben, körzeti orvos­ként stb. dolgozik. Mindazok, akik magángya­korlatot folytattak, az új sza­születési ideje (év, hó, nap), va­lamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: 1960. január 13. A borítékra írjuk rá: Rejtvény. 1959 december 24-i rejtvényünk helyes megfejtése: Hegedül. Könyvjutalmat nyertek: Sinka Imréné Nógrádszakal, Zsingoi Éva Balassagyarmat, Bibók László Salgótarján. A könyveket postán küldjük el! bályok a'apján is megkapják erre az engedélyt, a biztosított beteg — illetékes körzeti or­vosát kivéve — bármely or­vos magánrendelőjét felkeres­heti, ilyen esetben azonban természetesen nem lehet a szükséges gyógyszert SZTK vényre felírni. Kórházban egy- szersmindenkorra megszűnik mindenféle magánrendelés. A pénzért történő ágybiztosítás kifejezetten fegyelmi vétség. Az orvos sem nem kérhet, sem el nem fogadhat ellen­szolgáltatást azért, hogy a be­tegnek a gyógvintézetben he­lyet adjon. Ismétlődő fegyelmi vétség esetén az orvos felettese is fegyelmileg felelős. így pél­dául az osztályos főorvos fe­lelőssé tehető az alorvos sza­bály tál anságáért. Életbelépett az orvosi rendtartás UJ l[UET Még egyszer végignéz magán, azután igazít egyet a fejkendőjén és az ajtó felé lép. — No. akkor indulok — szól vissza. — Menj lányom, talán csak sikerül, — biztatja az anyja a tűzhely mellől. Földiné kilép. Csípős hideg csap az ar­cába. November van, reggelenként dér fehéríti a tetőket, a fűszálakat, a tócsákra vékony jeget húz az éjszaka. Fá­zósan fogja össze a nyakán a fekete nagykendőt. Elnyűtt már ez a kendő, inkább csak a látszat kedvéért vette a nyakába. Meleget alig ad. A puszta csendes. A volt cselédházak körül csak üt­ött van mozgás. Máskor talán odament volna valakihez, hogy egy-két szóval könnyítsen a lelkén, most aonban sie­tős a dolga. A faluba igyekszik s a falu jó félórányira van a pusztától. Nehéz út ez. Iga kellene. Ló, meg ember, aki felszántaná a földjét és elvetné a búzát. Sürgeti az idő. A gazdák már mindent elvetettek, az ő öt hold földjéből pedig még egy talpalatnyi sincs felszántva. Pedig szereti a földet. Több gazdánál járt már, de nehéz dolog két napra igát és embert fogadni. Százötven forintot kérnek egy napra. Lelketlenség ez, ahogy egymás között panaszolják a pusztán, a gadák azonban ezen alul szóba se állnak velük. Van ugyan más módja is az igaszerzésnek: ledolgozza az árát. Ez is keserves. így csinálta a múlt őszön, kapálhatott is érte két hétig. A magáéval elmaradt. Olyan is lett a ter­més. Most már nem válogathat: iga kell, szántani kell min­den áron! Különben jövőre nézhetik az eget. Az anyjával sorra vették este a gazdákat. Tóth Gáspárnál kezdi. Annak két pár lova van, cselédet is tart. Ledolgozza az árát, mert fizetni most se tud. Jót tesz az út, gondolkozhat. Kell is, mert vigyázni kell minden szóra. Ha elvéti, utána szívhatja a fogát. Nagy, fehér komondor igyekszik róla letépni a kendőt, amint Tóth Gáspár udvarára lép. Ilyen kutya kell ide, ame­lyik nemcsak hanggal, hanem foggal is védi a portát. Van mit védenie. A kutya mérgesen ugat, előtte ugrál, nagy fehér fogait mutogatja. Meglapul a kapuban. — Takarodsz! — kiált a kutyára. A lábával is dobbant hozzá, mire a veszett eb hátraugrik, de amint Földiné ki­lép, még nagyobb dühhel támad. A gazda menti meg. — Helyedre Bodri! — dörög az ajtóból, és a szavára morogva elsomfordál a kutya. — Mit akarsz? — szól a közelebb jövő Földinére A hangja egy cseppet sem barátságosabb, mint előbb a ku­tyához volt. — Gazd’ uramat keresem — válaszol ügyetlenül. — Itt vagyok. Földiné valahogy másképp tervezte a beszélgetést. A ku­tyával való bajlódás, meg a gazda kemény hangja azonban elfeledtették a szépen elgondolt szavakat. Nem is tudja hogyan kezdje. Tóth Gáspár tapasztalt ember. — Ész kell a gazdaság megtartásához! — mondogatja gyakran. Azért is' szereti ezt a mondást, mert ő nemcsak megtartotta, hanem gyarapította is a birtokot. Ahhoz mek­kora ész kell! Áll a konyhaajtóban, mint maga a hatalom. Nem tö­mött, pocakoteresztő, mint ahogyan a módosabb gazdákat rajzolják, hanem szikár, magas ember. A szeme szúr, a homlokán ráncok jelennek meg: hadd lássa ez a koldús. hogy nem örül, ha hajnalban zavarják. A hajnal csak Föl­diné felé hajnal, a béresét már egy órával előbb azzal ser- kentetteg hogy a hasára süt a nap. Pár lépcső vezet a konyhába. Földiné a lépcső aljában áll, ez előtt a nagy hatalom előtt. Zsírsistergés hallatszik ki az ajtón és jóféle szagok csapnak az orrába. Csak nyel és topog. Belemelegedett a kutyával való viaskodásba. A hi­deg is megcsípte az arcát. Most piros, mint az alma. Olyan kívánatos is. Mert abból a fajtából való, akit ilyenkor, húsz és harminc év között, nem ölt még meg a munka. Telt az arca, a karja, a melle is. Meg is akad rajta Tóth Gás­pár szeme. Ilyent nem mutathat, hiszen azt se tudja, hogy mit akar tőle ez az asszony. — Cseléd a pusztából — állapította meg magában. Emlékezik az arcára, mert számon tart min­denkit, legyen az asszony, vagy ember. Sohase lehet tudni, hogy mikor látja a hasznát. Szó, ami szó, megakad a szeme Földinén. — Jöjjön be! — szól és már vissza is lép a konyhába. — Kitehetem a früstököt? — kérdezi tőle a szolgáló. — Add ide, azután szaladj fejni. Xjgyis elkéstél már vele! — elégedetlenkedik. A cselédlány sietve teljesíti a parancsot. Földinét fut­tában is megismeri. — Ezért zavart hát! — gondolja magában. — De majd kinyitom én a számat, ha hazajön az asszony, csak most ugráljon. Tóthné ugyanis a lányánál van. Tegnapelőtt szült a menyecske és nem hagyhatja ilyenkor magára. Tóth meg él a lehetőséggel. Igaz, hogy máskor se tesz ellenzőt a sze­mére, és meg is fogja, amit megkíván, de ilyenkor mégis szabadabb. Leül az asztalhoz. Hurka van előtte. Nagyol harap a kenyérből, egyet-kettőt rág rajta és utána a hur­kából egy villával. Csak akkor kérdez, amikor lenyeli. — Mindig ilyen friss vagy? — Muszáj iparkodni. Üjabb porció kenyér és hurka következik és csak az­után folytatja: — Aztán mi kéne? — Szántás, őszi alá. Tóth Gáspár letör a kenyérből, megforgatja a zsírban, hogy minden oldalára jusson, egy hurkadarbkával villára szúrja és bekapja. Nagy idő ez. Földiné tűkön áll. Az első szó a legnehezebb és már kimondta, amit akart. Milyen jó ennek a gazdának! Eszik nagy nyugodtan, mintha nem is hallaná, hogy mit mond, mintha nem is lenne más a vilá­gon, csak a hurka. Pedig Tóth Gáspár jól hall mindent. Sőt lát is. — Éppen jókor jött! — gondolja magában. Befelé mo­solyog is. De azért nem szól. — Ledolgozom az árát — kezdi újból Földiné. Attól tart, hogy elutasítják, ütni kell a vasat. Tóth Gáspár azonban mindent tudni akar. — Miért nem az urad jött? — Ott maradt a háborúban — szaka.d fel Földinében a seb. — No, az más. — Ezt az asszonyt egyenesen az isten küldte! — gon­dolja magában és még vonásai is megenyhülnek. Persze, hogy lesz szántás! — folytatja a gondolatait. Csak előbb meg kell egyezni. Valamiért valamit. De másról beszél. — Mennyi lenne a föld? — tudakozódik a részletek után. — Jó két hold — válaszol sietve Földiné. Tóth érdeklő­dését beleegyezésnek tekinti. — De ember is kellene, aki elvet, mert én nem értek hozzá. — Lehet róla szó — kel fel Tóth az asztaltól. Földinéhez lép és belecsíp a arcába. Az asszony ijedten hátrál. Tóth neveti. — Mi az, elszoktál az embertől? Ilyen fiatalasszonyt pedig nem szabad parlagon hagyni. Földiné megrémül, Tóth meg nevet. Újra ott van előtte és a mellét markolja. Az ajtóhoz ugrik a támadás elől. — Nézd már a kis ártatlant! — bosszankodik Tóth. Az urad másképp szokta talán? Most megint kemény a hangja. Választ nem vár, ha­nem megkapja fél kézzel az asszony karját és magához rántja. — Eresszen — sziszegi halkan a fogai között. Nem akar nagy zajt, mert csak magának árt vele. Tóth Gáspárnak azonban már kevés a szó. A másik kezével elkapja a derekát és tuszkolja a szoba felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents