Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-09 / 3. szám

1960. január 9.

NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG

7

Jól vizsgáztak

gépállomásaink dolgozói

A hivatalos számvetés ideje elérkezett. Így összefoglalhatjuk megyénk gépállomásainak

1959. évi munkáját.

Röviden — minden elfogultság nélkül — elmondható, hogy Nógrád megye gépállomásai 1959-ben jó munkát végeztek, a rájuk háruló feladatoknak eleget tettek.

A múlt esztendőben a szállítási tevékenységet is figyelembe véve

az elvégzett munka mennyisége meghaladja a 209 ezer nh-at, mely mennyiség a tsz-ekben került elvégzésre. Az 1958. évi 51200 nh-dal szemben december 20-ig az éves tervet 109 százalékra teljesítették.

A termelés terén elért eredményekhez elsősorban a munkaigények növekedése, a géppark mintegy 10 százalékos emelkedése, valamint a szélesen kibontakozó munkaverseny lendülete nagyban hozzájárult.

Igen lényeges problémát okozott, a megnövekedett igényekhez az új gépek biztosítása. Míg az őszi munkák kezdetén meglehetősen nehéz volt a helyzet különösen a salgótarjáni járásban, ahol még október első felében is folyt a cséplési munka, az új gépek megérkezésével döntően megváltozott a helyzet. A 10 lánctalpas traktor, valamint a 15 univerzális traktor megoldotta a vetésben, valamint a vetőszántásban mutatkozó lemaradást. Lehe-f tővé vált, ha egy kicsit késve is, valamennyi tsz-ben elvégezzék a vetést a gépállomások, s ezzel a jövő év termésének alapjait lerakják. Csaknem 10 ezer hold gépi vetés került elvégzésre. Ahol a helyzet megengedte — mint a pásztói járás körzetében — ott a gcpek az egyéni dolgozók részére is segítséget nyújtottak.

A tsz-ek éltek a 3004/1. kormányrendeletben nyújtott kedvezménnyel. Az egyes munkák gépesítési foka lényegesen emelkedett,

s az egyes kézimunka igényes munkák mennyisége is megkétszereződött. Bár a

domborzati viszonyok nem tették lehetővé, hogy minden területen gép dolgozzék, mégis sikerült elérni, hogy a növényápolás 65,4, kaszálás 62,6 vetés 60,6, aratás 84, szántás 98,2 százalékra legyen gépesítve.

Igen jelentős az a terület, melyen először szántott gép, s a gépek munkája nyomán a kis parcellák nagy táblákba folytak össze, s hogy valamikor kisüzemi gazdálkodás folyt azokon a táblákon, helyenként egy határt jelző kő, vagy kiszántott karó az emlékeztető jel.

Nem lehet közömbösen elmenni az 1959-es év gazdálkodásának eredményei mellett sem. Téves az a szemlélet, illetve megállapítás, hogy megyénk gépállomásai csak üzletfelet láttak a tsz-ekben. Ez nem áll fenn, mert a sokrétű munka, s egyéb téren nyújtott segítség nem ezt bizonyítja. A gépállomásoknak gazdálkodni is kell, még-' pedig helyesen. Ezen a téren is

döntő javulás állt be,

mert a gépállomások november 30-ig 2 533 900 forint nyereséget értek el.

Az eredményhez elsősorban a terv túlteljesítése és nem utolsósorban a költségek csökkentése járult hozzá. Igen gyümölcsöző volt a kongresz- szusi verseny, s a traktor- vezetők mintegy 30 százaléka a verseny aktív részesévé vált, több mint 500 ezer forint megtakarítást értek el.

Nem egyszer szó éri, s az esetek többségében jogosan a gépállomásokat a társadalmi tulajdon megvédése terén még mutatkozó hibákért.

Azonban ezen a téren is javulás van. A gépeket már nem hagyják kint a területen munkavégzés után, hanem azt a brigádszállásra, vagy a gépállomásra visszaviszik. Akad persze eset, amikor egy-egy gép kintmarad a területen, de ezen esetek száma állandóan csökken Sajnos még többször alkalmazni kellett, mintegy 84 esetben, a fegyelmi és kártérítési eljárásokat, mely elsősorban nevelő célzatú volt. A fegyelmi

és pénzbírságok mellett azonban

a munkájukat becsülettel végző traktorvezetők és gépállomási dolgozók több mint 300 ezer forint jutalomban részesültek. Összefoglalva az 1959-es évet — a termelés és gazdálkodás területén még fennálló hiányosságokat is figyelembe véve — a helyes, ütemes fejlődés jellemző a gépállomások munkájára. Gépállomásaink kikerültek a holtpontról, tervszerűbben gazdálkodtak és termeltek.

Megyénk valamennyi új, de régebbi termelőszövetkezete is elégedett a gépállomások munkájával. Bizonyítja ezt számtalan tsz- elnok, vagy tag véleménye. A múlt év novemberében Pápán megindult traktoros iskolára több mint 80 fő jelentkezett, kiknek többsége tsz-tag. Ezen keresztül a gépállomások még közelebb kerülnek a tsz-ek- hez, hisz cél, hogy lehetőleg valamennyi traktorvezető termelőszövetkezeti tag legyen. Az iskoláról hazakerülő traktorosokra igeri nagy szükség van, mert csak ebben az évben 40 traktorral növekedett az állomány, s a nagyobb teljesítményű gépekre két fő szükséges.

Jelenleg

valamennyi gépállomáson a téli gépjavítás folyik ezt sikeresen kell megoldani, valamennyi gép munkájára szükség lesz jövőre.

Jól vizsgáztak a traktorvezetők, a gépál’omás dolgozói a rájuk háruló feladatnak becsületesen eleget tettek.

S. E.

Hogyan érik utói Amerikát a szovjet kolhozparasztok?

APRÓHIRDETÉSEK

IBUSZ és TIT szervezésében január 24-én autóbuszkirándulást szervezünk a Mátrába. Programban a mátraházai síugró-verseny megtekintése, megtartás esetén. Szánkózás, síelés. Részvételi díj: 51,50 Ft. Jelentkezési határidő január 21. (21)

Eladó egy beköltözhető összkomfortos kertes családi ház Salgótarjánban. Érdeklődni lehet Molnár, Salgótarján, Bajcsy-Zsi- linszky u 61. (13)

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának decemberi teljes ülésén számos adatot ismertettek a mezőgazdaság legújabb eredményeiről. Az egyik legérdekesebb adat arról számolt be, hogy a Szovjetunió rövid idő alatt túlszárnyalta az amerikai Egyesült Államokat mind az egy főre eső, mind pedig az abszolút mennyiségű vajtermelésben.

Ezt a kimagasló sikert a szovjet mezőgazdaság alig néhány év erőfeszítésével érte el. 1953-ban a Szovjetunióban mindössze 497 000 tonna vajat termeltek.

Egy lakosra ekkor átlagosan 2,6 kilogramm jutott. Az Egyesült Államok

termelése ekkor 729 000 tonna, vagyis a fejátlag 4,6 kilogramm volt.

A szovjet állattenyésztők elsősorban a fejőstehenek számának és a tejhozamnak a növelésével érték el rövid idő alatt a nagyarányú fejlődést. Ugyanakkor az Egyesült Államokban fokozatosan visszaesett a vaj termelése. Hivatalos amerikai szervek becslése szerint tavaly az amerikai termelés 658 000 tonna vaj volt, így a fejátlag 3,7 kilogrammra csökkent.

A szovjet eredmények gyors ütemben nőttek: 1959-ben 845 000 tonna vaj került a fogyasztókhoz.

Ez az eredmény nemcsak a tavalyi amerikai termelésnél

több, hanem mintegy százezer tonnával felülmúlja az 1953-as amerikai eredményeket is. A Szovjetunió minden egyes lakosa az elmúlt évben már négy kilogramm vajat vásárolhatott magának.

A Szovjetunió nemcsak a vaj termelés ben érte utói az Egyesült államokat, hanem a tejtermelés abszolút mennyiségében is

Hat év alatt csaknem 30 millió tonnával 62 millió tonnára nőtt a tejtermelés.

Ilyenformán a szovjet mező- gazdaság évente mintegy 5 millió tonnával több tejet ad a lakosságnak, mint az amerikai.

Áz árutermelési terv teljesítésével járó

kedvezményről

Termelőszövetkezeteinkben most folyik a tervkészítés, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek egyre több árut termelő nagyüzemi gazdaságokká válnak. Segíti ezt a 3004 2 kormányrendelet is, melynek végrehajtási utasítása szerint:

A termelőszövetkezet az 1960. évben hitelelengedésben részesül, ha az > állami és a szövetkezeti szervek részére I960, január 1-től december 31-ig átadott saját termelésű

A Nógrád megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztálya pályázatot hirdet jelenleg üresedésben lévő gazdasági elvi előadói állásra. Fizetése 226. kulcsszámú főelőadói illetmény a szolgálati idő figyelembevétele mellett.

Pályázat feltétele: Kálász képesítés, vagy annak megfelelő iskolai végzettség.

(11)

— Eresszen el, mert kiáltok — kezdi újra. Már a szoba- ajtónál tannak. Tudja, hogyha oda beérnek, akkor vége van Megveti a sarkát a küszöbben és amikor már úgy látszik, hogy ez se lesz elég, mert Tóth erős karjával átfogja és felemeli, két kézzel belekarmol az arcába.

— Hű, a macska teremtésedet! — hördül fel Tóth. Egy pillanatra az arcához kap. Ez elég Földinének. Már a konyha közepén van, felkapja kendőjét, ami a huzakodás közben leesett, felrántja a konyhaajtót és kintről beszél.

— Azért, mert özvegy vagyok, nem kell mindjárt rosz- szat gondolni rólam. Tóth tajtélczik, de az ajtón túl nem mer kezdeni semmit. Nagy a falu szája.

— Takarod) innen! Oda menj igáért, ahol cicázni szoktál. Gondom lesz rá, hogy a faluban ne kapj senkitől!

Földiné úgy fut ki az udvarból, mintha kergetnék. Haza, haza minél előbb! Mielőtt megnyílna a föld, hogy elnyelje. Lángol az arca, mintha mindaz, amit Tóth akart, meg is történt volna.

— Hát olyan vagyok én, akit be lehet rángatni a szobába? Azért, mert meghalt az uram, akárki a magáénak akarhat? A lelkét égeti a szégyen. Bele kell ebbe zavarodni. Rohan hazafelé s úgy érzi, hogy az ég is rászakad Emberekkel találkozik, de nem lát, nem ismer senkit se. Otthon lenni minél előbb, hogy lebujhasson, ne lásson senkit se!

Csurom víz, amikor betámolyog az ajtón. Az anyja csak az arcára néz és látja a szerencsétlenséget.

— Mi történt, Rozi9 — rémül meg.

Földiné nem szól csak ráborul az aszatlra és sír. Most már nem tartja vissza semmi, itthon van, védve érzi magát. Rázza a zokogás, a válla meg-megrándul. Amíg oda járt, a két gyerek is felkelt. .4 nagyobbik, Pétetr iskolába jár, most is oda készülődik, de az anyja sírására az öccse mellé húzódik a ládára. Meglapulnak, a sarokban.

Az öreg Mákosné pedig csak topog a lánya körül. Segíteni szeretne, könnyíteni a baján, de maga se tudja, hogyan kezdje.

— Bántott valaki? Ki volt? — mondogatja egymás után, ki tudja hányszor, bár tudja, hogy nem kaphat választ.

Csak ténfereg. Mihez kezdjen? A lányából is ki kellene szedni, hogy mi bántja, akkor talán tudna egy-két jó szót mondani, a gyereket is iskolába kellene készíteni. Egyik se megy. Szerencsére a többi háznál nem állott meg az idő. A gyerekek csapatosan járnak iskolába és már gyüle kéznek is odakint.

— Péter, siess! — kiabálnak az ajtó előtt.

Erre Földiné is erőt vesz a fájdalmán, letörli a köny- nyet. és a fiának segít az öltözködésben. Az anyja kenyeret vág. Egyet a kávéhoz, egyet a tarisznyába, délelőttre, azután kiszól az ajtón a gyerekeknek:

— Várjatok egy cseppet, mindjárt megy!

Péter indul, ezzel megmozdul a lakás, és a tevés- vevésben felszakad a fájdalom. Már nem sír. Lassan mond

valamit. Hol ezt, hol azt. Nagy szünetek vannak, de az anyja jól tud hallgatni, nem kíváncsiskodik. így is megtud mindent.

— Majd csak lesz valahogy — próbálja vigasztalni nemcsak a lányát, hanem magát is.

Este Juhász kopogtat be hozzájuk. Itt lakik ő is a pusztán. Gyerekkori pajtása volt Földinek, együtt katonáskodtak, ő írta meg először, hogy Földi elesett. Élelmes ember. mindenhez hozzákezd, és véghez is viszi, amit akar.

Földinét még mindig szótlanná teszi a keserűség. A köszönést fogadja ugyan, de a beszéd nehezére esik. Így hát az anyja kezdi:

— Mit hoztál, Pista?

— Rozihoz jöttem.

— Aztán mi kéne tőle? — avatkozik bele Földiné.

— Azt gondoltam, hogy összeállhatnánk.

Egy pillanatra meghűl bennük a vér, azután Mákosné felpattan:

— Te is megbolondultál? Azért, mert Rozi özvegy, mái azt hiszitek mindnyájan, hogy mindent lehet?

Beszél Mákosné, csak ovőzze hallgatni Juhász. A vendég azonban észbekap, megsejti, hogy itt valami baj lehe> és gyorsan közbevág.

— Nem úgy gondoltam én — mondja nevetve. Egészen másról van most szó.

— Mit akar hát? — kérdezi enyhültebben Földiné.

— Össze kellene adni a földet, szövetkezet kellene, mert így nem megyünk semmire.

— Bánom is én! Tőlem vihetik az egészet! — tör ki Földinéből a keserűség.

— Nem úgy van ám. Nekünk nemcsak a föld kell. hanem az ember is. Arról van szó, hogy szövetkeztünk és közösen műveljük a földet.

Az asszonyok nem értik, Juhász tovább beszél.

— Már vagyunk egy páran, akik így gondoljuk.

— Hát ez mire jó? — csodálkozik a két asszony.

— Mire? — melegedik bele Juhász. Magunkban nem megyünk semmire. Sokszor egy hétig is szaladgálunk, amíg igát kapunk. Hallottak már a termelőszövetkezetekről maguk is. Nohát, azt csináljuk itt is.

— Sokra mennek vele, ha nem lesz állat! — ébred fel Földinéből a reggeli emlék.

— Az állam majd segít. Biztosan ad állatot. Aztán én már érdeklődtem, gépállomás lesz a községben. Nem kell a gazdák lova, traktor fog szántani. Ránk csak a többi vár

Földiné szíve nagyot dobban. „Nem kell a gazdák lova, traktor szánt” — motyogja Juhász szavait. Belekapaszkodik ebbe a gondolatba. Kell valami, amiben meg- fogózkodhat, mert különben vége mindennek. Olyan ez a remény, mint a novemberi napsütés: felszívja a ködöt, de utána nyomban eltakarja a felhő. Mégis jó, mégis melegít. Valami talán mégis csak lesz itt: élet, új élet...

Irodalmi pályázatunkra érkezett.

áruinak (termény, termék, állat, állati termék, valamint a termelőszövetkezet feldolgozó üzeméből származó mezőgazdasági termék) — 100 kh redukált szántóterületre számított — értéke eléri, vagy meghaladja a termelőszövetkezetre a járási tanács végrehajtó bizottságának mező- gazdasági osztálya által megállapított értéket, feltéve, hogy a termelőszövetkezet az állam iránti valamennyi pénzbeli és természetbeni kötelezettségének eleget tett' és biztosította a következő év zavartalan gazdálkodásához szükséges természetbeni alapokat.

Az áruértékesítési mutatót mindenkor 100 kh redukált szántóterületre kell megállapítani, és arra a területre kell vonatkoztatni, amely a tervezés idején a termelőszövetkezet birtokában van.

A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén — 100 kát. hold redukált szántóterületre számítva — 6000 Ft. Az áruértékesítési mutató túlteljesítése esetén a túlteljesítés minden százaléka után további 100 Ft kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezetet, a kedvezmény összege azonban nem haladhatja meg 100 kát. hold redukált szántóra számítva a 12 000 forintot.

A redukált szántóterület megállapításánál, az elmúlt év gyakorlatától eltérően, az öntözéses szántó- és zöldségterületet is csak egyszeres területtel kell számításba venni.

Az 1960. évi redukált szántóterület kiszámításánál egy

kát. hold szántó (öntözéses és öntözetlen) 1 kh redukált szántónak;

rét 0,2 kh redukált szántónak;

legelő 0,1 kh redukált szántónak;

termelő gyümölcsös és gyümölcsfaiskola 4,0 kh redukált szántónak;

még nem termő gyümölcsös 1,0 kh redukált szántónak;

termőszőlő és szőlőiskola 5,0 kh redukált szántónak;

erdő 0,1 kh redukált szántónak;

halastó 0,1 kh redukált szántónak;

termő komló 5,0 kh redukált szántónak;

termő fűzfatelep 2,0 kh redukált szántónak felel meg.

Nem kell a redukált szántóterület kiszámításánál figyelembe venni — a még nem termő gyümölcsös kivételével — a nem termő kultúrák területét (szőlő, spárga, komló, stb).

A kedvezményt elsősorban a termelőszövetkezet esedékes beruházási hiteltartozásából kell elengedni. Esedékes hiteltartozás hiányában, vagy ha a kedvezmény összege az esedékes hiteltartozás összegét meghaladja, a kedvezmény összegét, illetőleg annak az esedékes hiteltarlo- zást meghaladó részét a termelőszövetkezet beruházási tartalékszámláján kell jóváírni.

A kedvezmény eléréséhez szükséges áruértékesítési mutatót a járási mezőgazdasági osztály köteles minden termelőszövetkezet számára kidolgozni.

Nem a dzsungelben élünk

Mennyit beszéltünk és beszélünk a községek, városok rendjéről, tisztaságáról, kezdve a fogadóól áktól az országos szervekig mindenütt szó es,k erről. Joggal. Saját országát építő népünk törődése ez. A rendetlenséget, a visszásságot, a legtöbb helyen nem tűrik.

Akad azonban még hely, ahol vagy nem törődnek a rendetlenséggel, vagy egy unott vállrándítással elintéz zettnek vélik, mondván: „Mi nem tudunk tenni semmit”. Pásztón a vállrándítás a jellemző. A tények ezt bizonyítják. De lássuk a tényeket.

Korábban, valamikor az „ókorban”, alig néhány hónapja, még a Szabadság utcában parkoltak a 33. sz. Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsijai. (Persze még mos/t is van ott belőlük). Szükségmegoldás volt ugyan, mert nincs központi garázs, ahová éjszakára be lehetne állítani a kocsikat.

A moziba járók minden alkalommal bosszankodtak, mi kor moziba mentek, mert a mozihoz vezető közben is hosszú ideig álltak teherkocsik. Sártengerré vált ott az út. Nem volt szemvidító látvány, és rontotta a község képét is. (Ha beszélhetünk erről )

Múltak a napok, a hetek, s egyszerre csak eltűntek a kocsik a mozi környékéről. (Vajon ki volt a megmentő)? A köz bejáratában három betonoszlopot ástak a földbe. Talán a sár is felszárad majd. A Deák Ferenc utcában már napok óta áll három pótkocsi, nyugszanak az éj csendjében, s bennük hallgat a sötétség, mint abban a bizonyos kompban. (Kivilágítás? Az nem szükséges.)

Lénj eg a lényeg, helytelen ez a parkírozási módszer, még abban az esetben is, ha egyelőre nincs lehetőség korszerű garázst építeni. Úgy látszik az illetékesek behunyt szemmel járnak az utcán. Néhány gépkocsivezetőnek viszont előnyére válna, ha többet forgatná a Kreszt, mert a sebesség betartására vonatkozó ismeretük eléggé hiányos.

Reméljük — és remélik a pásztói dolgozók is —, hogy végre megszűnik ez a rendetlenség, az, hogy mindegyik gépkocsivezető ott parkol, ahol éppen jól esik neki. Dzsungel-szerű ez egy kicsit, nem gondolják?

Vajon kinyitják-e a szemüket azok, akik ebben az ügyben tehetnek valamit?

— P. A. —