Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-16 / 100. szám
6 ROSIABIllPOfCAS 1959. december 16. Megvalósultak a régi vágyak Bércéiért Bércéi községben igen nagy lépést tettek előre ez évben a községfejlesztés terén. 1959-ben sok olyan feladatot váltottak valóra, amelyek a község lakóinak régi vágyai közé tartoztak. A lakók már évek óta kérték, és a község vezetői is hosszabb ideje tervezték a Dózsa telepi út megjavítását. Az ígéret most 1959-ben valóra vált. Több mint 50 ezer forint községi hozzájárulással és mintegy 6 ezer forint értékű társadalmi munkával elkészítették a Dózsa telepi utat. Emellett azonban a kendervárosi út mintegy 200 méteres szakaszát is lekövezték. A község lakóinak szintén régi vágya volt, hogy vásárteret kapjon Bércéi. Ez évben ez a vágy is megvalósult. A kendervárosi részen egy vásártérnek alkalmas helyet átalakítottak, körülkerítettek. Már ebben az évben először három országos vásárt tartottak itt. Bár a ber- celi országos vásároknak még nincsen nagy múltja, de már a második vásár alkalmával 150 darab marha cserélt gazdát Bercelen. A harmadik ilyen régi vágya a községnek a községi népfürdő létrehozása. Mintegy tíz esztendei tervezgetés és ígérgetés után ezévben a népfürdő is valóra válik Bercelen. Már megtörtént két darab fürdőkád és hat darab zuhany beépítése, s ezekben a napokban oldották meg 20 ezer forintos költséggel a fürdő ipari árammal történő ellátását. December közepétől már hivatalosan is megkezdi működését a Berceli Községi Népfürdő. A községfejlesztéshez tartozik még, hogy 1959-ben két hangszóróval bővítették a hangoshiradójukat, s hogy mintegy 25 ezer forint költséggel hídmérleget létesítettek a község lakóinak kívánságára. A több, mint 100 ezer forintos községfejlesztési alappal együtt azonban a lakók társadalmi munkája is hozzájárult az év ilyen irányú munkájának sikeréhez. Nyom ol vasó verseny Mint arról hírt adtunk a közelmúltban megalakult a nyomolvasó parancsnokság. Fő feladatuk az úttörőmunka segítése a 15 év eredményeinek felkutatása. A kiállítások és faliújságokon kívül most újabb segítséget kíván a parancsnokság adni a nyomolvasó munkához. Most kezdték meg egy kérdéscsoport kidolgozását, amely felöleli megyénk 15 évének, valamint a Hort- hy-rendszer 25 évének legfontosabb eseményeit. A tervek szerint olyan kérdésekre kell majd .választ adni az úttörőknek, hogy mikor volt a nagy bányászsztrájk, .vagy mikor szabadult fel a megye, vagy hol alakult a megyében az első termelőszövetkezet. SZLOVÁK NYELVŰ KÖNYVEK ÉRKEZNEK A NEMZETISÉGI KÖZSÉGEKBE Tovább segítik a nemzetiségi községek anyanyelven való műveltségét. A Budapesten működő Országos Szlovák Szövetség a közeljövőben a megye szlovák-lakta községeibe többszáz kötet könyvet juttat el. A művek szlovák nyelven íródtak, s egyben a legjobb írók alkotásai. Az átadásra előreláthatólag a hónap végén kerül sor ünnepélyesen a nemzetiségi községekben. NEGYVENEZER ÁLDOZAT A Világegészségügyi Szervezet jelentése szerint egy év alatt 41 000 ember halt meg kolerában. A betegséget főleg az Indiából és Pakisztánból kiutazók hurcolják magukkal. Több, mint egymillióval nő az egészségügyre lordított összeg Az elkövetkező évben az egészségügyi feladatok 'ellátásához lényegesen nagyobb költségekkel járult hozzá kormányzatunk. A kórház működésével kapcsolatos költségek az 1959. évben 32 millió 285 ezer forintot tettek ki, ezzel szemben az 1960. évre erre a célra 42 millió 830 ezer forintot irányoztak elő. Ebben az összegben lényeges minőségi fejlesztést terveztek, például a betegek élelmezésére, és költségesebb gyógyszerekkel való ellátására. A jövő évben lényegesen többet tudnak fordítani, mint ebben az esztendőben. Ezeket a tételeket a legutóbb jóváhagyott megyei költségvetés biztosítja. De akkor, amikor gyógyszerellátás, valamint orvosi műszerek ellátásáról gondoskodnak, gonGONDOS GAZDA MÓDJÁRA Miért kell a termelőszövetkezetnek az előre nem látható veszélyek ellen küzdeni? galom további kibontakozásá- A termelőszövetkezeti moz- nak, a mezőgazdaság szocialista átalakításának egyik fontos előfeltétele, hogy a meglevő termelőszövetkezetek mennél mintaszerűbben gazdálkodjanak. Ezt a fontos igazságot azok a tsz-pa- rasztok és .szövetkezeti vezetők értik meg legjobban, akik — a mintaszerű gazdálkodáson túl — előre nem látható veszélyektől is igyekeznek megóvni a közöst. Ilyen veszélyek pedig köztudomásúan elég nagy számban leselkednek a parasztemberre. A lakóházat, gazdasági épületeket tűz és villám- csapás veszélye fenyegeti. A vetést, a kalászba szökkenő termést egyik óráról a másikra tönkreteheti a jégverés. A jószágokat számtalan alattomos betegség tizedelheti meg. Mint ahogy a gondos gazda nem téveszti szem elől a lehetőségeket, úgy a — nemcsak a mával, hanem a közösség holnapi sorsával is törődő — termelőszövetkezet sem intézheti el egy-egy vállrándítással ezt a kérdést. S valóban, szövetkezeteink többsége az említett jó gazda módjára biztosítja is a sok leselkedő veszély ellen a közös gazdaságot. Jégbiztosítást például a tsz-ek 80 százaléka kötött, s a szövetkezetek 86 százaléka biztosította elhullás esetére állatait és a szövetkezetek 100 százaléka kötötte meg a szövetkezet gazdaságára a tűzbiztosítást. Mégis előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők azzal zárkóznak el a biztosítás elől: „Még túl gyengék vagyunk, nincs nekünk ilyesmire pénzünk!” Pedig világos, hogy egy esetleges sertésvész esetén például — biztosítás nélkül — még jobban meggyengül anyagilag egy kis szövetkezet. Vajon hogyan könnyebb átvészelniük az ilyen fajta gazdasági megrázkódtatást a szövetkezetnek: biztosítással, vagy talán anélkül? Az Állami Biztosító a sok tízezer forint értékű kár megtérítésével siet a szövetkezetek segítségére. így például, ez évben 159 esetben, esetenként több állat után fizetett kárfizetést a termelőszövetkezeteknek, amely több százezer forintot tesz ki. Sok kártérítést nyújtott az Állami Biztosító a termelőszövetkezeteknek jégverésből kifolyólag is. Így nél- dául y a tereskei Kossuth Tsz- nek 38 301 forint kártérítést fizetett ki. Hasonló a helyzet a tűzkártérítésnél is, ahol a mohorai Kossuth Tsz-nek 20 400 forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Sorolhatnánk a termelőszövetkezeteket tovább is, mert a f°lyó évben megyénkben 56 tsz kapott kártérítést (tűz jffh, éhat) az Állami Biztosítótól. S ez úgy gondoljuk, meggyőzően mutatja, hogy az aiiam a felelősséggel, előrelátássá! gazdálkodó szövetkezeteket baj, elemi kár ese- messzemenően megseA termelőszövetkezetek eddig is számottevő biztosítási kedvezményben részesültek Ez ev októberétől 1959. ia- nuar 1-i hatállyal — az ál- lami biztosító újabb jelenté- Keny díjengedményeket nyújt a tsz-eknek. A jégbiztosítási díjból a biztosított terület nagysága szerint 5 s'zázalék- tol 10 százalékig, az állatbizSSV2íjbÓ1 (ha valamely allatfajtaban a biztosított ála 100 darabot meghaladja) az állatok létEgfS, függően 10 százaléktól 30 százalékig terjedő KESZTYŰ-, KENDŐ-, SALVASAR A KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZ AK ÜZLETEIBEN. Női kötött kesztyű különböző színekben 41,90 Ft Férfi bőrkesztyű 85,— Ft Gyermek kötöttkesztyű 16,— 38,— Ft Női nylon kendő 126,— Ft Női gyapjú sál kötött 60,— 98,— Ft Férfi sál filc 16,80 Ft Gyermek sál filc 6,50 Ft (415) díjengedményt nyújt. A tűzbiztosításból az újabb díjengedmény 20 százalék. Ezen kívül több vonatkozásban kiterjesztették a károsodások megtérítésének körét. A mezőgazdaság részére jelentékeny kármegelőzési alapot is létesített, amelynek hasznát közvetlenül, vagy közvetve szintén a termelőszövetkezetek látják. Most, ezekben a hetekben, amikor minden téren a jövő évre való felkészülés folyik, a szövetkezeti vezetőknek és tagságnak mindenütt érdemes megfogadni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek minta- alapszabályzatának előírását: a termelőszövetkezeteket elemi kár esetére biztosítani kell. doskodtak a járóbetegek megfelelő gyógykezeléséről is. Megyénk területén Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Pásztón működik szakorvosi rendelőintézet. E három intézmény 1960. évi kiadása 5 millió 382 ezer forintot tesz ki az ez évi 4 millió 473 ezer forinttal szemben. A tüdőbeteggondozók valamint a bőr- és nemibeteggondozó intézetek fenntartásához 3 millió 446 ezer forintot biztosítottak. Egészségügyi szerveinknél egyik legfőbb feladat a betegség megelőzése. Ennek érdekében egy röntgenernyőkép szolgálat járja a falvakat, ahol ingyenes tüdővizsgálatokat tartanak és az esetleges tüdő- betegséget mutató röntgenkép alapján a beteg dolgozókat gyógykezelésre utalják. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez is megemelték a költségvetést. De emelkedett a költség- vetés a nagyobb üzemekben levő üzemi orvosi rendelők fenntartására. Ezekben a rendelőkben az üzemi ápolók elsősegélynyújtásban részesítik a rászorultakat és ezen felül naponta 2—6-ig orvosi szolgálat is van. Erre a célra a költség- vetésben 665 ezer forintot irányoztak elő. De gondoskodik a költség- vetés a körzeti orvosi ellátásról, a közegészségügyi és járványügyi állomás munkájának biztosításáról, az anya- és gyermekvédelmi tanácsadás elősegítéséről, szülészeti ellátásról, Közlekedési statisztikánk A felszabadulás óta közle- hanem csökkenést mutattak, kedésünk rohamos fejlődés- annak ellenére, hogy a gépnek indult. Soha annyi sze- járművek száma 18 százalék- mélygépkocsi, autóbusz, mo- kai emelkedett. Ha azonban torkerékpár nem közlekedett megnézzük ez év szeptember utainkon, mint jelenleg. Me- hónapját a múlt évi 5 közúti gyénkben 1959. évben 1097 balesetről 17-re, október hójárművet helyeztek forgalom- napban pedig 6-ról 14-re ba. emelkedett. Megyei szinten Ebből 975 kis és nagy motor- 1959 november 1-ig 85 közkerékpár. Meg kell azonban úti baleset volt, míg 1958 említeni azt is, hogy ez év hasonló időszakában 66 bale- folyamán 1340 azoknak a szá- sef történt. ma, akik gépjármű vizsgát tettek. vezetői A bekövetkezett balesetekből 11 halálos, 52 súlyos, 9 könnyű és 13 baleset pedig A járművek emelkedésével sérülés nélküli volt. azonban nem törvényszerű a A baleseti okokat nézve balesetek emelkedése, amivel legelszaporodtabb az ittas ve- bizonyítani lehet, hogy ez év zetés és a gyorshajtás. szeptember 1-ig a közúti balesetek az elmúlt év azo időszakáig nem emelkedést, A közúti balesetek — főleg motorkerékpároknál — 60 százaléka ittasságból adódott elő. Sok gépjárművezető van, aki nem törődik azzal, hogy ittasságával saját maga és mások életét is súlyosan veszélyezteti. Gondoljunk embertársainkra, akiknek olyan sürgős az útjuk és éppoly kedves az életük, mint a miénk. Továbbra is a törvény szigorával fogunk eljárni azokkal szemben, akik vezetés közben a legcsekélyebb szeszes italt is elfogyasztják, mert a szeszes ital a gépjármű vezetők legnagyobb ellensége. Navratil Ferenc Fent: Most már késő! A vér kimutatja, hogy ez a motoros is ittasan vett részt a közúti forgalomban. Lent: Mennyi balesetet rejt magában! Boros üveg a kezében, s így, ittasan ül a vontató pótkacsi oldalán. Kisebb zökkenő, s máris bekövetkezett a baleset. A rakéták működéséről, alkalmazásáról A RAKÉTÁKAT sok területen alkalmazzák, kezdve a tűzijátékoktól a kozmikus rakétákig. Nem célom a rakéták felhasználási területének minden lehetőségét bemutatni, csupán néhány példát említek meg. Az alkalmazásról először az interkontinentális rakéták révén hallhattunk és olvashattunk igen sokat. Interkontinentális rakétának azokat a rakétával hajtott lövedékeket nevezzük, amelyeknek legkisebb ható- távolsága 2400-3000 km és így alkalmasak arra, hogy egyik kontinensről a másikra lehessen velük átlőni. Ezek általában két-három fokozatúak és az egyes lépcsők működése, vagy folyamatos, vagy szakaszos. Azaz, vagy egymásután gyújtanak közvetlenül az egyes fokozatok, vagy az egyes fokozatok begyújtása között szünetek vannak. Az egyes lépcsők, vagy a Földre hullanak vissza, vagy pedig a sűrűbb légkörbe érve elégnek. Újabban a kísérleti rakétáknál az egyes fokozatokat szétrobbantják. A rakéta az utolsó fokozat kiégése után éri el az előírt végsebességet. Az 5000 km. távolságra jutó rakétának 6 km/mp, a 11 000 km-re jutónak pedig 7,4 km/mp sebességet kell elérnie. A rakéta pályája megközelítőleg olyan ellipszisnek vehető, melynek egyik gyújtópontja a Föld középpontja. A pályán megkülönböztetünk felszálló és leszálló ágat. Az előbb említett sebességek a felszálló ágon értendők. A pálya legmagasabb pontja általában a Föld légkörén kívül található, mert 5000 km- es lőtávolságú rakétánál a csúcspont 1000 km magasságban van, a 11 000 km-es lő- távolságúnál pedig 1320 km magasságban. Ezen út megtételére szükséges idő az elsőnél 21 perc, a másodiknál pedig 35 perc. A leszálló ágon a nehézségi erő hatására a rakéta sebessége eléri a 10-11 km/mp értéket. NAGY GONDOT OKOZ az, hogy miképpen védjék meg a sűrűbb légkörbe érő rakétát a túlságos felmelegedéstől. A rakétát a Földről függőleges irányban indítják és csak nagyobb magasságban állítják rá az előbb említett ellipszis pályára. A rakétát beépített kormányzógép segítségével irányíthatják. Ez egy önműködő berendezés, mely méri a pálya adatait, összehasonlítja a magnetofon szalagra felvett, előírt pályával és az eltérés mértékétől függően helyesbít is. Ennek a módszernek nagy hátránya, hogy pontossága attól függ, mennyire sikerült a rakétát pályájára vezetni, illetve rajta megtartani. Valószínű ezért, hogy az utolsó fokozat leválásáig rádióhullámok segítségével a földről irányítják. Tekintettel arra, hogy irányítás csak addig lehetséges, még a rakéta hajtóműve működik, újabban úgy próbálják a pálya későbbi szakaszán irányítani a rakétát, hogy igen kevés üzemanyag fogyasztású úgynevezett se- gédfuvókákkal kormányozzák. Jelenleg az interkontinentális rakéta kivédhetetlen fegyver. A védekezést többféleképpen képzelik el. Nagy jelentősége lenne az előretolt lokátor-állomásoknak, melyek esetleg még a felszálló ágban megtalálnák a rakétát. Azonban ezek legfeljebb megtalálhatják a rakétát, de ezzel még nem védekeztek ellene. Az elhárítás eszköze olyan automatikus keresőfejjel ellátott légvédelmi rakéta lehetne, mely idejében fellőve maga keresné és semmisítené meg a támadó rakétát. Ennek a keresőfejnek igen könnyűnek kellene lennie, hogy a szükséges robbanóanyag elférjen a rakétában. Van olyan terv, mely szerint az elhárító rakéták egy-egy kis atombombát tartalmaznának, és így nagy körzetben meg tudnák rongálni a támadó rakétát. Ez így nem érhetné el célját, vagy nem robbanhatna fel. Ezek azonban egyelőre csak tervek, elkészítésük több évig tart. Az interkontinentális rakétákat azonban nemcsak háborús célokra lehet felhasználni. A Szovjetunió rakéta szakemberei azt tervezik, hogy a földrészek közötti postai szállításra használják majd fel. így a Moszkvában feladott levelet, vagy nem törékeny csomagot kb. fél óra alatt New Yorkban megkaphatná a címzett. MÁSIK ALKALMAZÁSI TERÜLET — amely már nem hadi célokat szolgál — a mesterséges holdakat pályára juttató rakéta. Ennek nagyobbnak kell lennie, mint az interkontinentális rakétának, mert ahhoz, hogy például 200 km magasságban körpályán keringjen a mesterséges hold: 7,8 km/mp sebességet kell elérnie. Enn zl kisebb sebesség esetén vi; -
