Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-16 / 100. szám

1959. december 16 NÓGRÁDINlPÜJSAS 5 Egy esztendő mérlege Zárszámadásra készül a ^ szupataki Béke Ter­melőszövetkezet. Számbave- szik milyen jövedelmet ho­zott a növénytermesztés, az állattenyésztés, hogyan gaz­dálkodott az idén, az első kö­zösen töltött esztendőben a termelőszövetkezet. A közmondás is azt tartja, minden kezdet nehéz. Nem tápláltak hiú reményeket az első évvel kapcsolatosan a termelőszövetkezet tagjai sem. Azt a tervet azonban, melyet a tavaszon készítet­tek, teljesítették, s ez azt mutatja, nem gazdálkodott rosszul a Béke Termelőszö­vetkezet. A termelőszövetkezet tag­jai az elmúlt esztendőben még egyénileg dolgozó pa­rasztok voltak. S ebből kö­vetkezik, hogy a kisüzemi termelés még többé kevésbé rányomta bélyegét az idei esztendő gazdálkodására. Itt van, hogy mást n'e említsek a gabonavetés, amely még az idén apró parcellákból tevő­dött össze. Gépi munkát ered­ményesen alkalmazni nem tudtak, s a táblák kialakítá­sa nehézségekbe ütközött. A kapásnövényeket jól meg­munkálták, a terméseredmé­nyek igen szépek lettek. A cukorrépa 190, a burgonya 70 mázsát adott holdanként. A tavaszon elvetett pillangósok már egy táblában vannak, amelynél megfelelőképpen al­kalmazni tudták a gépi mun­kát is. Hasonló a helyzet az állat- tenyésztésnél is. Az évet 20 szarvasmarhával kezdték, s most 37 van * belőle. A szám­szerű növelés mellett a szö­vetkezet igyekezett a tej hoza­mot is növelni. Már eddig 2 200 liter tejjel fejtek töb­bet, mint ahogy azt a ta­vasszal tervezték. A termelőszövetkezet, mint­egy 40 ezer forint értékű sa­ját beruházást eszközölt az idei esztendőben. A juhha- kolt, a szarvasmarha istállót hozták rendbe, mert erre a következő évben már szüksé­gük lesz. Ezenkívül törlesz­tették az indűláshoz felvett állami hiteleket is. S mind­ezeken túl szép jövedelemhez jutnak az esztendő végén a termelőszövetkezet tagjai is A munkaegység értéke meg­haladja a 40 forintot a Béke Termelőszövetkezetben. Az aratás után 2,60 kg kenyér- gabonát és 1,70 kg takar­mánygabonát osztottak mun­kaegységenként. Ezenkívül 4 kg takarmányt, 1,70 kg kuko­ricát és burgonyát is kaptak a tagok. Cukrot, nem egy olyan tag volt, aki 60-70 ki­logrammot vitt haza. Ezenkí­vül 133 ezer forintot tesz ki az az összeg, amelyet munka­egység előlegként készpénz­ben kaptak meg a tagok. No­vember végén 83 000 forintod osztottak ki, hogy valameny- nyi tag megvásárolhassa a télre szükséges dolgokat. Viczián Mihály például több, mint 4 200 forintot kapott. Szvetlik János munkaegység- előlége pedig megközelítette a 3 800 forintot. |M indezek mellett a szu- pataki Béke Termelő- szövetkezet 312 000 forint ér­tékű árut is adott az állam­nak. Többek között egy va­gon sörárpát, búzát, 700 má­zsa vetőburgonyát és apró­magot. Az áruértékesítési terv teljesítése révén 20 ezer fo­rint kedvezményhez jut a termelőszövetkezet. Ennyit röviden az idei esz­tendőről, mert Szúpatakon már a következő év gazdál­kodási tervén is dolgoznak, s ha nem is pontosan, de nagy­vonalakban már látják ma­guk előtt a jövőt. A terv leg­főbb érdeme az, hogy az idei esztendőtől eltérően a terme­lőszövetkezetben igyekszenek nagyüzemivé tenni a növény­termesztést és az állatte­nyésztést egyaránt. Az idei őszön már összeszántották az apró parcellákat. A kenyér- gabona vetésterületét nem növelik. A jó talajelőkészí­téssel, megfelelő agrotechnika alkalmazásával, a gabona át­lagtermésében kívánnak vál­tozást elérni. Reálisan, körül­tekintően terveznek. Az át­lagtermést tizedekkel emelik csak, de a tizedek holdakat számolva, több mázsát jelen­tenek majd a termelőszövet­kezetnek. Tíz holdon kerté­szetet létesítenek, mert van hozzáértő ember a termelő- szövetkezetben. Egyszóval: a növénytermesztésre az jel­lemző, hogy a szükséges ke­nyérgabona és takarmánynö­vények mellett olyan nö­vényféleségeket termelnek, amely egyaránt hasznos a népgazdaságnak és a termelő- szövetkezetnek is, hiszen a termelőszövetkezetek egyre több árut adnak az állam­nak. A z állattenyésztésben a számszerű növekedés mellett a hozamok növelésére is na|y súlyt fektetnek. Egy esztendő mérlegét ké­szítik Szúpatakon, s az már most kitűnik, hogy nem lesz rossz ez a mérleg. Kiugró eredményekkel még nem büszkélkedhetnek az igaz, de a Béke Termelőszövetkezet jó úton halad, s nem telik el sok idő, hogy a termelőszö­vetkezet mindennél fénye­sebb bizonyítékát adja majd a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényének a kisparaszti par­cellával szemben. VINCZE ISTVÁNNÁ 3imtr*tterieizla el&adái. @A.e»ztaín Csesztve községben a Mo- horai Növényvédő Állomás ismeretterjesztő előadást tar­tott. Az érdeklődés igen nagy volt a község dolgozó paraszt­jai részéről. Az előadás után filmvetítés volt. Többek kö­zött „A peronoszpóra” és a „Nyitva van a kiskapu” cí­mű filmeket nézték meg a hallgatók. Befejeződött a fö.'dmüvesszdvatkezeti könyvelek háromhetes tanfolyama Szombaton fejeződött be, egy három hetes tanfolyam Kányáson, melyet a MÉSZÖV rendezett 17 földművesszövet­kezeti könyvelő részére. A tanfolyamot részben vezető könyvelők, másrészt beosztott könyvelők szakmai képzettsé­gének fokozására tartották. A tanfolyam megfelelt ere­deti célkitűzéseinek, amiről a hallgatók mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgákon ta­núbizonyságot tettek. Az át­lagos tanulmányi eredmény 3,7. Mind a hallgatók, mind a vizsgabizottság véleménye szerint nagyon hasznos volt ez a három hét. A tanultakat felhasználva sokkal hozzáér­tőbben tudják végezni a föld­művesszövetkezetek Könyvelői munkáját, amely egyik fon­tos feltétele gazdaságos mű­ködésüknek. Korszerűsítik a földművesszövelkezeli boltokat Közel 8 millió forintot for­dítottak az idén a földmű­vesszövetkezeti boltegységek korszerűsítésére, új boltok építésére, bolti, italbolti be­rendezések kicserélésére. Űj bolt létesült Ipolyszö- gön, Örhalomban, Bárnán. Űj italboltot kapott többek között Nógrádsáp és Karancs- lapujtő. Több százezer forintos be­ruházással -létesítették a So­moskőújfalui italboltot, cuk­rászdát. Cereden a régi szesz­gyári épületet alakították át korszerű italbolttá és egy ön- kiszolgáló boltot létesítettek. Most folyik a zabari földmű­vesszövetkezeti bolti egysé­gek bővítése, átalakítása. Felsőtoldon és Csesztvén pe­dig új bolt, italbolt építése. A legtöbb földművesszövet­kezetnél ' jelentős tatarozási és karbantartási munkákat végeztek az idén. A világítást sok helyen neonra cserélték ki, sőt folyik a portálok neo- nosítása is. Az a terv, hogy pár éven belül minden köz­ségben eltüntetik a múltból örökölt, régi, korszerűtlen épületeket, berendezéseket. Pótoljuk a lemaradást a javítási munkáknál (Tudósítónktól gert és egyéb alkatrészeket már most rendeljék meg, a Csapadékosra fordult az javftási költség-keretek ere- időjárás, a traktorok munka- jéig. Szinte valamennyi gép- já szünetel. Bár meg akadna állomáson helyes az a törek- tennivaló a mélyszántás te- V£S) hogy az évvégi eredmé- rén, azonban míg a fagyos nyék után nyereségrészesedés idő nem következik be, a kifizetésére kerüljön sor, mélyszántást ^ folytatni nem azonban a nyereségrészese- lehet. Szükség van azonban cjés ne menjen esetlegesen a a sok dolgos kézre, mert a javítási munkák rovására. A gepek kijavításánál kisebb le- javításra váró traktorokat maradás mutatkozik. Mar pe- aiaposan keU kijavítani és dig igen fontos, hogy a javí­tási munka folyamatos le­gyen és amit az egyes hó­napokra beütemeztek, el is végezzék, nehogy összetorlód­jon a munka. November 30-ig bezáró!»» a tervhez viszonyítva 13 eke, 5 tárcsa, 4 cséplőgép, és 10 traktor javítása maradt el gépállomásainkon. Ez bizo­nyos mértékig érthető is, nem szabad sajnálni új al­katrészek és anyagok beépíté­sét. A gépekre jövőre is szükség lesz, sőt talán az ed­digieknél még nagyobb mér­tékben. Nem általános jelen­ség, de esetenként előfordul, hogy egy traktor kijavításá­nál 1600-2000 forintot hasz­nálnak fel főjavítás alkalmá­val és évközben ugyanerre a traktorra 10-12 ezer forin­hisz amíg az idő engedte, va- p°Ljt°lterlekt-méS'-.4?. l,iyen lamennyi traktor szántott és . k, ?2Í bizonyítják, hogy így a traktorosok is a kinti “ neV\ v°lt alaP°s> • munkával voltak elfoglalva. . trfj,°?t(lsabb hasznait al- Most azonban az időjárás le- . , ,e et 7}em., csefe^tek ki, hetővé tette, hogy a traktor- takar^°ssaB1’ va9V vezetők jelentős részét a gép- y mpontbol. javításba bevonják. Feladat A gépállomás főmérnökei tehát, hogy a november vé- kik közül legtöbb már jelen­jéig tervezett javításokat, va- fős tapasztalatokkal rendel- lamint a decemberben esedé- kezik, használják fel az ed- kes javításokat ez év végéig digi évek jól bevált tapasz­valamennyi gépállomáson el- talatait, a kijavított gépeket végezzék. Már most fel kell minden esetben kipróbálva, készülni a tavaszi munkákra, bejáratva személyesen ve- és december hátralévő részé- gyék át a javító brigád vé­ben, valamint január és feb- zetőitől. Igen helyes, ha a ruár hónapokban a tavaszi műszaki szaktudással ’ rendel- munkákhoz szükséges gépet kező igazgatók is folyamato- üzemképes állapotba kell he- san ellenőrzik a javítás mi- lyezni. Tavaszra valamennyi nőségét. A javított gép veze- gép munkájára szükség lesz, tőit, traktorosait minden főleg a tárcsák, négyzetbeve- esetben vonják be a javítás­tő gépek, kultivátorok, foga- ba, mert ez a módszer is igen sok, hengerek, simítok és hasznos és célravezető mint ekék minőségi javítását kell i u-’ biztosítani. eZ^ 3 tapasztalatok bizonyít­ják. Ugyancsak a téli gépjavítás keretén belül kell megolda- Mindent összevetve: az ez ni, hogy minél több G és Gs évben jónak mondható tér­ÄtHÄ. tó eredmények bizonyította, hogy a huroköb- eIcngedhetetlen követelmény, lítéses traktorok beváltak, ke- hogy az ez évi javítási tervek vesebb üzemanyagot fogyasz- is legyenek teljesítve és ja- totfak és amellett teli? nuár hónapokban induljon pességük is nagyobb volt. Az be folyamatosan a téli gép­átalakításhoz szükséges hen- javítási munka. 30000000000CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30000CXXXX} cÁ DCatcutas A Karancs lábánál, a Dobroda patak völ­gyében gazdálkodik a környék egyik leg­jobb termelőszövetkezete a karancsiap újtói Űj Barázda. Az alig 450 holdon gazdálkodó termelőszövetkezet kezdi kinőni gyerekcipőit, s egyre példásabban gazdálkodó nagyüzemmé válik. A fejlődést szépen mutatja az állat- állomány gyarapodása, az új gazdasági épü­letek létrehozása. A termelőszövetkezet az idén, mint o komoly állami gazdaságok szintén kísérle­tezni kezdett egyes növény félek gazdasá­gosabb termelésével. Az idei legjelentősebb kísérlet a silókukorica kísérlet volt. Össze­sen 11 kh területen termeltek négyzetesen vetett silókukoricát. A vír nevezetű szovjet kukorica fajtával három parcellán kísér­leteztek. Az első parcellán nem kapott mű­trágyát, s így holdanként csak 160 mázsás termést adott. A második parcella már ka­pott műtrágyát, még pedig 110 kg. szuper­foszfátot és 150 kg petisót holdanként. A műtrágya az ugyanolyan minőségű földön már csodát művelt, hiszen a termés meg­kétszereződött, mivel 320 mázsa silókukorica termett holdanként. A harmadik parcellán még több műtrágyát adagoltak. Ide holdan­ként 150 kg szuperfoszfát, 150 kilogramm pétisó, és 50 kg kálisó került a földbe, s a termés ugrásszerű emelkedést mutatóit, mivel holdanként 450 mázsás átlagtermést takarítottak be. A vír fajtájú kukorica nagy tömegű zöld- anyagot és szép szemtermést is adott. Min­den száron két cső kukorica is volt. De nemcsak a vír fajtájú kukoricával kí­sérleteztek, hanem még kétfajta kukoricá­val. Az egyik az odesszai 25-ös, a másik az óvári 5-ös volt. Az odesszai 25-ös kukorica az a fent említett műtrágya adagolással nem hozott olyan nagy termést mint a vír ku­korica. A szármagasság ennél is megvolt, a négy métert is elérte, sőt meg is haladta, de mégsem adott olyan nagy tömegű zöld­anyagot mint a vir kukorica, mert ennél a legnagyobb termés a holdankénti 350 má­zsa volt. A harmadik fajta kukorica mint említettem is az óvári 5-ös volt. Ez a kukorica fajta l »zott olyan csőtömeget mint a vír kukorica, 1 st a szártömeg, a zöldanyag nem érte el azt a mennyiséget. Az átlagtermés ennél a kukoricánál 360 mázsa volt holdanként. A silókukorica kísérletek, amelyeket Gö- möri elvtárs a volt megyei főagronómus vég­zett, sikeresek voltak. Nemcsak a tsz-tagok, de még a kívülállók is csodálkozva álltak meg a Széklaposban, ahol a kísérletek foly­tak. Amikor elérkezett a silózás ideje az elmaradottabb termelőszövetkezeti tagok nem akarták engedni a gyönyörű csőtermést hozó kukoricát besilózni. Végül mégiscsak az ész­szerűség győzött, s így a termelőszövetkezet 400 köbméter jóminőségű, nagy tápértékű silót készített. De kell is a silótakarmány, hiszen a 205 kh szántón gazdálkodó termelő- szövetkezetben 110 számosállat van, tehát 100 kh szántóra kereken 50 számosállat jut. Az első parcella nem kapott műtrágyát. A második parcellán a műtrágya adagolás ered­ményeként az ugyanolyan minőségű földön. Az állatállomány megoszlása hűen mutatja a természeti adottságokat. Mivel dombos­hegyes a vidék, főleg juh-tenyésztéssel fog­lalkoznak. Jelenleg 600 juh téli elszállásolá­sáról kell gondoskodniuk. De van azért szarvasmarha is a termelőszövetkezetben, összesen 48, amelyből 23 darab a tehén. A tehenek közül 15 darabot már törzskönyvez­tettek, s a többi is törzskönyvi megfigyelés alatt áll. Éppen ebből következik, hogy jó a fejési átlag is. A múlt hónapban a fejési átlag 12,6 liter, az istálló átlag pedig 11,4 liter volt. A tehénállomány létszámát is állandóan emelik. Év végére már 25 tehenük lesz. Foglalkozik a termelőszövetkezet te­nyészállat neveléssel is. Jelenleg is három tenyészbika áll az istállójukban. A jövedel­mezőség érdekében nem v,etik meg a szarvas- marha hizlalást sem. Az ősz folyamán 10 hízott bikát adtak át az állatforgalmi válla­latnak. A növénytermelés bemutatásával kezdtem az ugyanabban az időben vetett kukorica ro­hamos fejlődésnek indult. Mindkét kép egy időben: a nyár elején készült. írásomat s így, mivel a növénytermelés ered­ményei olyan szépek, azzal is folytatom. Őszi búzát 45 kh-n termeltek, s 405 má­zsás termést terveztek, s 573,0.6 mázsa ter­mett. Őszi árpánál, amelyet 15 kh-n termel­tek a tervezett 150 mázsa helyett 292,16 má­zsa termett. A tavaszi árpa is majdnem két­szeresét adta a tervezettnek, mivel itt a nyolc holdról csak 68 mázsát terveztek, s a valóságban 128,34 mázsa termett. Mivel szép eredményeket értek el a nö­vénytermelés területén ugyanúgy mint az állattenyésztésben, jól állnak az árú értékesí­tési terv teljesítésével is. Eddig mintegy 150 százalékra teljesítették, de a tsz-elnök szerint év végére meg lesz a 160 százalék. Nagyon szép eredmények ezek, a termelőszövetkezeti tagság szakértelmét, szorgalmát igazolják. Hogy milyen lesz a munkaegység része­sedés? A két hónappal meghosszabbodott év­ben is meglesz munkaegységenként a terve­zett 54 forint. Így az olyan tag mint Tóth János (durhó) a több mint 500 munkaegysé­gére szép össegű pénzt és terményt kap majd. Ugyanúgy szép jövedelemre számíthat Bozó György tehenész is, akinek több mint 600 munkaegysége lesz zárszámadásig. De nemcsak a fogatosoknak van sok munkaegy­sége, van az a növénytermelésben dolgozók­nak is. Rozgonyi Tamásnak is több mint 400 munkaegysége lesz. Nem maradtak el az asszonyok sem nagyon. Rozgonyi Lajosné már túl van a 60. éven mégis több mint 300 munkaegységet teljesített, de Kovács Erzsé­bet is mintegy 300 munkaegységet szerzett évközben. Karancslapújtön elmondható: az asszonyok becsületesen dolgoznak. Nemcsak mellékes jövedelemnek gondolják a termelőszövetke­zeti munkát. A munkafegyelem jó a tagok között. A fegyelem megbontóival szemben egységesen fellépnek. Így járt Pasek Gyu- láné is. Mivel az őszi betakarítási munká­ban nem vett részt, a közgyűlés 10 munka­egység levonására büntette, abból az elvből kiindulva, hogy a fegyelem megbontói az egész közösség érdekeit veszélyeztetik. Fel­tétlen helyes az ilyen gondolkozás. Karancs- lapujtőn jó úton jár ez a kis közösség. Példa­mutató munkájitk szép eredményeik beszé­desen bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A ma még kívülállóak elgondolkoz­hatnak rajta kinek volt eredményesebb a nyár. Ha pontosan végzik a számításokat rá­jönnek, hogy az Űj Barázda Tsz tagjai egész évi munkájuk alapján mégiscsak jobban jár­tak. KATA JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents