Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-02 / 96. szám
1959. december 2. nógrádi népújság 5 (Folytatás a 4. oldalról) a Központi Bizottság a tévelygések és hibák sorozata után visszavezette a pártot a helyes lenini útra, módszereibe is, a párt munkastílusába is olyan új elemeket vitt, amelyek ma összeforrasztják a legszélesebb dolgozó tömegekkel. — Az elmúlt három évben a párt két fronton harcolt — mégpedig a revizionizmus ellen és a dcgmatizmus ellen —, hogy megőrizze a pártegység eszmei alapját, a marxista-leninista ideológia tisztaságát. A munkásosztály eszmei fegyverét csorbítják a párton belül jelentkező dogmatikus és revizionista irányzatok. Ezek közül mind Magyarroszágon, mind pedig nemzetköizileg a revizionizmus a főveszély. A modem revizionizmus feleleveníti a még le nem győzött régi burzsoá eszméket, a nemzetközi imperializmus és a belső reakció kezére játszik, azokra támaszkodik. Különösen veszélyessé teszi a modern revizionizmust az a tény, hogy a tömegek előtt marxista-leninista mezben jelentkezik. A revizionizmus társadalmi bázisát a még meglevő burzsoá és kispolgári elemek képezik. A revizionizmus meghamisítja a marxizmus alapvető tételeit, tagadja a párt vezető szerepét, a proletárdiktatúra államának szerepét, a szocialista tábor jelentőségét. A politikában törvényszerűen a munkásosztály érdekeinek elárulásához vezet. Valójában nem más, mint a burzsoázia által meghamisított marxizmus. — Legkorszerűbb formájában is éppen úgy kudarcra van kárhoztatva, mint ahogyan a marxizmus ellen immár 100 esztendeje indított minden ''eddigi támadás vereséget szenvedett. Ezt világosan példázza a hazai revizionista csoport egész dicstelen pályafutása is. — A Központi Bizottság és a párttagság alapvető tömegei ma mentesek a revizionista nézetektől. Az az árnvék, amelyet a revizionisták vetettek a pártra, nem a párt és nem a pártot támogató tömegek, hanem az árulók szégyene. — Kiforgatja lényegéből és meghamisítja a marxizmust— laninizmust a dogmatizmus is. A dogmatizmus — bár nem a burzsoáziától származik, hanem a munkásmozgalom saját talaján keletkezik — hallatlan károkat tud okozni a párt, a munkás- osztály, a proletárdiktatúra ügyének. — Az utóbbi években súlyos károkat okozott a pártnak a Rákosi Mátyás körül kialakult személyi kultusz, s az ennek révén meghonosodott dogmatizmus és szektás politika. A pártnak az ellen- forradalommal vívott harc menetében meg kellett szabadulni a múlt hibáitól is. A Központi Bizottság ma mentes és a párttagság alapvető tömegei is megszabadultak a dogmatizmus és szektarianizmus káros nézeteitől. A Központi Bizottság helyreállította az egész pártban a pártélet lenini sz" bolyait, a demokratikus centralizmust, a kollektív vezetést és helyre- á'lította mindazok becsületét, p kiket Rákosi és az őt támogató csoport alaptalanul megvádolt. — Van azonban még egy zavaró vonatkozása a kérdésnek, amelyet helyes érinteni és lezárni. Hazánkban sok százezer ember van, akik sok éven át bíztak Rákosiban, éltették és támogatták őt, ma pedig kemény szavakkal és súlyos kritikával szólnak káros tetteiről. Miről van lényegében szó? Rákosi Mátyás 1919-ben harcolt a Tanácsköztársaságért. Kiemelkedő szerepet töltött be a Horthy-fasizmus elleni küzdelemben és vezető szerepe volt a felszabadulást követő politikai harcokban. A proletárdiktatúra győzelmét követő időkben azonban eleinte eltűrte, majd maga is ösztönözte a személyi kultuszt és súlyos károkat okozott a szocializmus ügyének. — A lényegét tekintve az emberek helyesen tették, amikor a régebbi években támogatták Rákosit hasznos tetteiben, helyesen cselekedtek akkor is, amikor látva súlyos hibáit, az azokban való makacsságot, megvonták tőle, mint vezetőtől bizalmukat és elítélték őt a személyi kultuszért, az abból származó súlyos károkért, az árnyaikért, amelyet ezek a pártra vetettek. Nem a magyar kommunistáknak, nem a pártnak, nem a Rákosit korábban követő tömegeknek, hanem azoknak kell szégyen- kzeniök, akik ezeket felidézték, magának Rákosi Mátyásnak, s annak a csoportnak, amely hibáiban támogatta őt. Kádár János ezután rámutatott arra, hogy a revizio- nizmusnak is, a dogmatiz- musnak is közös vonása a marxista ismeret elvetése, a szubjektív szemlélet. A marxista ismeret-elmélet a valóság objektív tényétnek szakadatlan tanulmányozását követeli meg. A párt a valóság tényei alapján vonja le azokat a következtetéseket, amelvek a párt helyes politikájának kidolgozásához szükségesek. A jelenlegi helyzet a marxista-leninista propaganda erősítését kívánja. A párt feladata mindenekelőtt, hogy a párt tagjainak marxista—leninista tudását mélyítse, továbbá az is, hogy segítséget nviütson a marxismus— leninizmus elsajátításához annak a '"elentős számú pártonkíviilinek, akik ezt igénylik. A továbbiakban Kádár János a párttagság számszerű adatait ismertette, majd a párt élcsapat jellegéről beszélt, aláhúzva: — a párt soraiban ma azok a legöntuda- tosabb és legállhatatosabb elvtársak vannak, akik az ellenforradalom elleni harc nehéz napjaiban vették kézbe és emelték magasra a párt, a proletárdiktatúra zászlaját. — Nagy nyereségnek tekintjük, hogy a korábbi évek hibáit jóvá téve, elfoglalták méltó helyüket a pártban az 1919-es kommunisták és azok, akik a Horthy-rendszer éveiben idehaza illegalitásban dolgoztak, a spanyol polgár- háborúban részt vett, valamint más, egy időben oktalanul mellőzött elvtársak. Így méltó helyre került a pártban a régi forradalmi törzs. Kijavítottuk azokat a hibákat is, amelyek a két munkáspárt egyesülésével kapcsolatban előfordultak. Ma aszerint ítéljük meg az embereket, hogy az ellenforradalommal vívott harc idején hűek maradtak-e a munkásosztály ügyéhez és nem azon az alapon, hogy korábban a kommunista, vagy a szociáldemokrata mozgalomban tevékenykedtek-e s ez jó dolog. Az elmúlt három évben fejeződött be teljesen az egyesülés olyan értelemben, hogy pártunkban most már csak minden tekintetben egyenjogú és összeforrott párttagság van. A régi törzsgárda és a felszabadulás után kommunistává lett ifjúság is összeforrott: ahogy ezt más szavakkal kifejezzük: a 40 éves magyar kommunista mozgalom három élő nemzsdéke együtt van és jó egyetért ésben dolgozik. A párt erős, mert ma valóban az azonos elveket valló emberek önkéntes, harci szövetsége. Beszélt a kádermunkáról is. — Jó az — hangsúlyozta —, hogy nem egymástól elkülönítve végzik immár az emberek irányítását és a kádermunkát. Tapasztalataink szerint az a döptő, hogy mindenekelőtt munkája és magatartása alapján ítéljék meg az embert, és ne különböző nyilvántartások adatai alapján. Az egész embert tekintsék, jó tulajdonságaival és esetleges fogyatékosságaival együtt. Az a legfontosabb, hogy a kádermunkából végképp eltüntessük a titokzatosságot, a miszticikációt, az egyoldalú megítélést. Feltétlenül kerülni kell, hogy egy embert egyik nap — jótulajdonságai alapján — az egekig emeljenek, a másik nap pedig — •valamilyen hibája miatt — esetleg örökre elvessék. — Pártunk tömegbefolyásának növekedésében — folytatta — döntő tényező: a párt szavai és tettei soha gém térhetnek el egymástól. A pártnak, a tömegekkel vannak közvetlen és közvetett kapcsolatai. A párt a néppel, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak révén közvetett kapcsolatban van. A tömegszsr vezetéknek és tömegmozgalmaknak megvan a maguk sajátos rendeltetése, de feladatuk az is, hogy a párt szavát közvetítsék a tömegekhez és a tömegek véleményét, kérdéseit a párthoz. Ma a tömegszervezetek és tömegmozgalmak a párt eszmei és politikai irányításával, ugyanakkor önállóan dolgoznak és betöltik sajátos szerepüket is: alapjában véve jól töltik be a párt és a tömegek közötti összekötő szerepet is. kommunista mozgalommal együtt és azzal összeforrva fejlődhet. — Feladatunknak tekintjük, hogy tanuljunk népünktől és tanuljunk a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataiból. Ha szüntelenül tanulunk ^aját tapasztalatainkból és népünktől, akkor sohasem hagyjuk figyelmen kívül hazai adottságainkat, nemzeti sajátosságainkat, amelyek történelmileg alakultak ki. Ezekről megfeledkezve lehetetlenség -volna hazánkban felépíteni a szocialista társadalmat. — A párt előtt álló feladatokat összefoglalva: a legközelebbi években be kell fejeznünk a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A gazdasági és kulturális építés feladatainak jobb és lendületesebb megoldásával hozzuk közelebn azt a napot, amikor a szocialista forradalom teljes és végleges győzelmet arat hazánkban. Ennek feltételei: hogy megőrizzük eszmei alapunk, a marxizmus-leninizmus tisztaságát pártunkban —, hogy tudományos elméletünket alkotó módon alkalmazva egyértelmű és következetesen kommunista politikát folytassunk. — A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság most erős, a nemzetközi feltételek jók. Arra van szükség, hogy pártunk, pártunk minden szervezete, minden tagja dolgozzék még nagyobb lelkesedéssel, mint eddig. Arra van szükség, hogy a párt támaszkodjék még jobban a tömegekre a nép tömörüljön még jobban a párt köré. Arra van szükség, hogy a magyar nép fűzze még szorosabbra barátságát a Szovjetunió és a szocialista tábor népeivel és zárkózzék fel még szorosabban a szocializmus és béke egyre hatalmasabb nemzetközi erőihez. Bizton hisszük, hogy ez így lesz, a szocializmus belátható időn belül teljesen győzedelmeskedik hazánkban is: felépül a magyar nép több nemzedékének legszebb és legigazabb álma, a szocialista Magyarország — fejezte be beszédét Kádár János. Kádár János elvtárs beszámolója után a kongresszus ebédszünetet tartott. A délutáni ülést Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Majd Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondatta el referátumát: „Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez". Ezután került sor a párt Szervezeti Szabályzatának módosítása megtárgyalására, amelynek előadója Marosán György elvtárs volt. Majd a Központi Revíziós Bizottság tartotta meg beszámolóját, amelynek előadója Fodor Gyula elvtárs volt. A fellebbviteli bizottság jelentését Harmati Sándor elvtárs tartotta. A kongresszus az első és a második napirendi pont felett megkezdte a vitát. A tömegszervezetek erősítik azokat a szálakat, amelyek népünket a párttal összekötik — Kádár János részletesebben szolt ezután a szán- szer veze telt a Kommunista IijUoagi Szövetség és a no- tanacs munkájáról. — A ^ZcütvbZierve^ttue a KOini- mumstáknak úgy kell tekinteniük, mint oiyan szervezetekre, amelyekhez idővel unna több olyan feladat és hatáskör kerül, amelyek ma még állami szerveknél vannak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyrészről tö- megszervezet, más vonatkozásban pedig a párt saját ifjúsági szervezete. Légió oo feladata, hogy küzdjön és segítsen a partnak legyőzni az ellenséges németek maradványait, amelyek az ifjúság saraiban helyenként még rombolnak. További feladata, hogy segítsen a pártnak az egész ifjúságot tanulásra ösztönözni, a munka megbecsülésére és szereteiére tanítani, a szocializmus eszméjéhez, a népi hazához való rendüli etetlen húségre nevelni. A Központi Bizottság megítélése szerint a nomozgalom szervei, a nőtanácsok hasznos és jó munkát végeznek. Ezért tekintélyük van a pártszervezetek és a tömegek előtt is. Az a feladatuk, hogy a szocializmus építésének központi, társadalmi kérdéseivel foglalkozzanak és mozgósítsák a nőket a párt politikájának támogatására, az alkotómunkára. Ugyanakkor foglalkozzanak a nőit társadalmi kérdéseivel. A nők a Magyar Népköztársaságban egyenjogúsággal rendelkeznek. A nő tanácsok feladata, hogy ennek a törvényben biztosított egyenjogúságnak az élet minden területén, az ügyek mindennapi menetében segítsenek maradéktalanul érvényt szerezni. Nyíltan meg kell mondani, hogy a nők társadalmi kérdéseinek kielégítő megoldása még nagy és hosszantartó munkát kíván. A nők teljes felszabadítása, és a szó igaz értelmében vett egyenjogúság a szocialista forrada om egyik fő feladata. Ezt még nem oldot'uk meg és ez nem is könnyű, nem is rövid lejáratú feladat. — A párt közvetlen tömegkapcsolatainak alakulásában íendkívül fontos, hogy a párt elvileg és gyakorlatilag helyes, viszont alakítson ki a pártonkívüliekkel. A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pártonkivüliek iránt, őszintén, közvetlenül, és nyíltan szól a pártonkivüliek legszélesebb tömegeihez az eredményekről, és a nehézségekről is. Három év alatt a párt és a pártonkívüli tömegek között éppen ez a nyíltság és őszinteség terentette meg a kölcsönös bizalom nagy erkölcsi tőkéjét. A párt sikerei döntően attól függnek, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a jövőben tovább erősítsük. — Gátolja a pártonkívüliekkel kiépített egészséges viszony további erősítését az az elbizakodottság is, amely sorainkban helyenként ismét felüti a fejét. Vannak olyan elvtársaink, akik elfeledkeztek arról a lenini tanításról, hogy a pártnak a tömegek bizalmát és támogatását napról napra, újból és újból meg kell nyernie. Sajnálatos — ha szórványosan is —•, de mégis találkozunk olyan esetekkel, amikor a párttagok egy része nem érti a Központi Bizottság álláspontját a pártonkívüliekkel kapcsolatban, s ezért nem jár el helyesen. — Helyenként értetlenség és idegenkedés van az 1957-es pártértekezletünk állásfoglalásával szemben, amely szerint hazánkban a pártfunkció kivételével pártonkívüli is betölthet bármely közfunkciót. Vannak egyes olyan maradi ncz 'lekkel megvert elvtársaink, akik nem értik, bogy a kommunisták nem végezhetnek m'ndcnt maguk. El kell ítélnünk a pártonkívüliekkel szemben helyenként mutatkozó türelmetlenséget is. Senki sem várhatja, hogy mindenki egycsapásra kommunistává váljék, hogy mindenki egycsaoásra felemelkedjék az élcsapat színvonalára. Viszont a szocialista társadalom felépítése az egész nép ügye, csak az egész nép műveként valósulhat meg; A párt feladata, hogy a nem kommunistákat meggyőzéssel és türelemmel vezesse ebben a nagy munkában és közülük azokat, akik képességekkel, tudással és tehetségekkel rendelkeznek, olyan posztra állítsa, ahol a legtöbbet tudják nyújtani a társadalomnak. — Még ennél is messzebbmenő türelemre van szükség az emberek ügyes-bajos dolgaival való foglalkozásban. Nincs semmiféle statisztikai kimutatás arról a megszámlálhatatlan kérdésről, azokról a közérdekű, vagy személyes ügyekről, amelyekkel az emberek naponta fordulnak pártszervezeteinkhez. 1958- ban kevés híján 20 000 levél érkezett egyenest a Központi Bizottság címére, a Népszabadsághoz több mint 30 000. Ezekben a levelekben különböző emberek tanácsért, vagy segítségért fordulnak hozzánk. A párt és a pártszervezetek természetesen mindennel nem foglalkozhatnak. De a kérdéseket és kívánságokat, amelyeket szóban, vagy írásban túlnyomóan pártonkívü- liek juttatnak el hozzánk, mindenekelőtt úgy kell felfogni, mint a párt iránti bizalom jelét. A bürokratizmus és lélek- telenség ellen kíméletlenül lépjünk fel, s a legnagyobb figyelmességgel foglalkozzunk az emberek ügyeivel, kérdéseivel, panaszaikkal, kérdéseikkel. Ezeket az ügyeket a párt- szervezeteknek komolyan kell vennie és el kell igazítani az embereket. Ügyeiket továbbítsák az illetékes szervekhez és kísérjék figyelemmel azok elintézését. A tömegszervezetekben, tömegmozgalmakon és a tömegekkel fennálló közvetlen kapcsolatokon keresztül szövődik és erősödik az a millió és millió szál, amely a pártot és népünket összeköti. A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom és eleven kapcsolat az a tényező, amely nélkül a párt nem élhet és nem dolgozhat— Elvtársak! Pártunk hazafias és internacionalista párt. Szocialista forradalmunk csak a nemzetközi Meleg, baráti kezszorílás magyar földön. Saját erőből fejleszti kertészetét a kisterenyei Vörös Október Tsz A nógrádi szénmedence - déli bányász községeinek ellátásában már az elmúlt évben is nagy szerepe volit a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetnek. Az ezer holdas közös gazdaság egy éve kétszeresére növelte a régebbi négy holdas kertészetét, tavasszal üvegházat épített, fél év óta pedig a rántanivaló csirkék és a friss tojás százait küldte tyúkfarmjáról a környező bányász községek piacaira. Kis- terenyén például tej és zöldség elárusító boltot nyitott a termelőszövetkezet, s az idén összesen 130 ezer forint értékű zöldségárut adott a környékbeli bányász közs gjkbe. A pártnak és a kormánynak a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott támogatásról szóló legutóbbi határozata nyomán az előző terveiket módosítva, növelik a belterjesebb munkát kívánó üzemágakat a kisterenyei Vörös Októberben. Az új 50 férőhelyes istálló a szarvas- marha állomány növelését segíti elő, s tervbe vették egy nagy befogadó képességű juhhodály építését is. Nyolc holdas kertészetükben máris megkezdték a belterjesség kialakítását. A tavaszon épített üvegház körül nyolc — egyenként 30 méter hosszú holland melegágyat építenek. Az üvegtetős melegágyak gödreinek ásását és a tetőtartó cölöpök földbeverését a szántóföldi munkák befejezése után máris megkezdték a Vörös Október Tsz tagjai. A nyolc üvegtetős melegágyban a kora tavaszra már primőrt nevelnek: salátát és retket elsők között szállítanak a holland ágyakból a bányász községekbe A saját erőből épülő melegágyak lehetővé teszik a két termést adó kertészet kialakítását. Az előhajtatott saláta után paprikát, a korai paradicsom után káposztát ültetnek, s hasonlóan tervezik a kertészet egészének munkáját. Tavaszon például a Kisterenyéhez tartozó bányász községben a Rákóczi telepen is zöfdségboltot nyit a Vörös Október,
