Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-02 / 96. szám

6 N08RABIHlPOllAS 1959. december 2. Többre vágynak ők is A Karancs felöl szürke hó­tól terhes fellegek tolakod­nak az égre. Először csak kilestek a hegy csúcsa felett, később meg elözönlötték azt a kevés kéket is, ami meg­maradt az őszről. Egyszeriben nedves lett a levegő. Rövi­desen leesik a hó. A szécsényfelfalusi utcán kevés embert látni. Vannak még a határban is; s akik végeztek a kintiekkel, azok a ház körül tesznek-veszmek. Akad minden portán munka. Készülnek a télre. A faluban a leggyakrabban látogatott ház a tanácsháza. Gyakran nyitják az ajtót, s ki egy vagyoni bizonyítvá­nyért jön, ki az adóját in­tézi. Az elnököt nem talá­lom az irodájában. Bódi Pál elvtárs — ő a tanácselnök — a faluban jár. Vajon mit csinál az elnök a faluban? Kérdésemre Oszolovszky Margit, a tanácstitkár vála­szol: — Termelőszövetkezetet ké­szülünk alakítani. Az elnök elvtárs néhányadmagával a gazdákat keresi fel, hogy elbeszélgessenek erről. Ennek az elbeszélgetésnek, véleménycserének már szép eredménye van eddig is. A gazdák egy tekintélyes cso­portja a közös gondolatának megvalósítását választotta. Ezekben az emberekben — de a többiekben is — már régóta él ez a gondolat, csak ez az első lépés ne lenne annyira nehéz. A megcsonto­sodott előítéletek, szokások félrehajítása nehezen megy. — Valóban így van — fűzi a szót a titkárnő — a na­gyobb gond azonban a né­hány holdasokkal van, akik gyárban, vagy bányában is dolgoznak ráadásul. A falu lakosságának nagy része kétlákiakból áll. Ezek­nek az embereknek nehezebb a földet megművelni, s így számukra hasznosabb a kö­zös munka. Ha közülük nem is, de a feleségek közül már jónéhányan beléptek a meg­alapításra váró termelőszö­vetkezetbe. Ebben a faluban öntevé­keny helyi erők szervezik a termelőszövetkezetet. Az aktívák között ott vannak a párttagok, bányászok és pe­dagógusok is. Ezek az em­berek elbeszélgetnek a pa­rasztokkal, a földdel rendel­kező bányász és üzemi dol­gozókkal. A beszélgetések lelkes számítgatásokkal foly­tatódnak s az esetek többsé­génél összecsattan két tenyér, összefonódik két .kéz. A toll sebesen szántja a papírt, s a belépési nyilatkozatra rá­kerül a beleegyezést tanúsító aláírás. A tervek lassan kibonta­koznak, megvalósulnak. Ez nem megy természetesen, vita és ellenvetés nélkül. Ez nagyon helyénvaló. Sokan felvetik a gazdaságosság kér­dését, a földjáradék, a nyug­díj, a fizetés problémáját Érvre, érvek következnek, olyan érvek, amelyek már a gyakorlatban tanúsítják a nagyüzemi gazdálkodás fel­sőbbrendűségét. Többen kí­váncsiak lennének egy-egy termelőszövetkezet életére, az ott folyó munkára. Ennek sem lesz akadálya. Aki kí­vánja, megtekinthet más ter­melőszövetkezetet. — A családok egy része már aláírta a belépési nyi­latkozatot és kialakult a kö­zös állatállomány magja is, — mondja a tanácstitkámő. Ezek az emberek már azt tervezgetik, hogyan alakítják ki majd a közös gazdaságot. Hol lesz a gazdaság központ­ja, hová helyezik az állato­kat, hogyan alakulnak a föl­dek ... ? Azok, akik merészen és bátran az újat, a gyorsabb haladást választották, végér­vényesen megszabadultak a gyötrő „menjék — ne men­jek?” gondolatától. Az újat elfogadni nehéz beleegyezést jelent Ha ezt tetézik még azzal is, hogy feleslegesen gondot okoznak önmaguknak, akkor még nehezebb. Bebi­zonyosodott, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye­sen jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás. Akkor miért a nagy gond? Bátor­ság kell ehhez is, mint az első vonatozáshoz, vagy az első repüléshez. S azóta milyen nagyot nőt­tünk ... Pádár Gondolatok a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség évfordulóján A nép vállára borzalmas anyagi és emberáldozatot ra­kó második világháború után a világ minden pontján fel­lángolt az emberek szivében a békeharc. Az emberiség haladó erői szükségét érezték annak, hogy összefogjanak és együtt küzdjenek. Ez vezette a világ asszonyait is arra, hogy megalakítsák a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­séget. Az alakuló kongresszus Pá­rizsban zajlott le 1945. no­vember 6-a és december 1-e között. Nem először ültek össze nemzetközi kongresz- szusra nők. De először for­A Baráti Filmnapokon a megye négy filmszínházában 44.340 látogató nézte meg a bemutatott filmeket Kiemelkedő eseménnyé vált a filmnap. A számok is ezt bizonyítják. A két hét alatt a négy filmszínházban (Sal­gótarján, Balassagyarmat, Pásztó és Kisterenye) 10—12- szer több látogató nézte meg a filmeket, mint általában rendes körülmények között. Méltó seregszemléje volt ez a baráti országok filmjeinek. A filmnapok alatt bemutatás­ra került több kiemelkedő film is. Meggyőződhettek a láto­gatók, hogy a filmművé­szet a Szovjetunióban és a szocializmust építő or­szágokban milyen fejlődé­sen ment keresztül, mi­lyen eredményeket ért el. A szocialista-realista ábrázo­lási mód, amelyet ezeknek az országoknak filmművészei is követnek, helyes, a társa­dalom egészét — az embere­ket érdeklő problémákhoz nyúlnak. Példa erre a cseh filmgyártás kiemelkedő alko­tása. a BRYCH POLGÁR, az NDK filmművészetének, az Erőszak árnyékában c. film­je, stb. A filmsorozat leg­kiemelkedőbb filmje, az Em­beri sors című szovjet film­alkotás volt. Bondarcsuknak sikerült a filmvásznon is ma­radandóvá tenni a solohovi alapgondolatot. Az emberi humánum nagyszerű meg­nyilvánulása ez. Az Othello- ban már megismerkedtünk Bondarcsuk rendkívüli nagy képességeivel. Az Emberi sors-ban más oldaláról mu­tatkozott be a művész. S a bemutatkozása sikerült. Szak­avatott mesterének bizonyult a rendezésnek is. Bizonyos, hogy ez a film a megye töb­bi filmszínházaiban is nagy népszerűségnek fog örven­deni. A magyar filmgyártást a Kölyök című film képviselte. És abszolút számokban néz­ve is (mivel mind a négy filmszínház játszotta) a leg­nagyobb látogatottságot érte el. Megérdemli ez a film a sikert. Filmgyártásunk méltó Helyet kaptak a vezetésben az asszonyok is a homokterenyei ' Az idén alakult homokte­renyei termelőszövetkezetben nagy számmal dolgoznak asz- szonyok is. Jó munkájuk, harcos kiál­lásuk következtében napjaink­ban már női brigádvezető, munkacsapatvezető is van az asszonyok közül, sőt helyet kapnak a nők az intézőbi­zottságban és az ellenőrző bizottságban is. A női mun­ka eredményét sok nagysze­rű termelési siker is jelzi, így például 8-10 kilós ká­posztát. fél kilós sárgarépát szüreteltek, 3 holdon 12 má­zsa mákot termeltek az ügyeskezű asszonyok. Segíti munkájukat a hely­beli, valamint a jánosaknai, mátranováki és mizserfai munkásasszonyok lelkes tá­mogatása, is. Tanácsi dolgozó nők és paraszfasszonyok találkozóját rendezik meg rövidesen A közalkalmazotti vonalon dolgozó nőtanácsok elhatá­rozták, a munkás, bányász és parasztasszonyok jólsikerült réteg — találkozói mintájára a közalkalmazotti nők is ren­deznek találkozókat. így a közeljövőben vala­mennyi járási székhelyen megrendezik a tanácsi dolgo­zó nők és termelőszövetkeze­ti, valamint egyéni paraszt­asszonyok találkozóját. Csat­lakoznak a találkozókhoz a járásbíróságok nődolgozói is. alkotása, s annyira eredeti, annyira sztálinvárosi ez a film, hogy talán máshol el sem tudnánk képzelni a film történetét. 135 előadást tartott a négy flimszínház. 25-tel több, mint ezeknél a filmszínházaknál szokott lenni. És mégis e nagy szám ellenére is átlagban nézve a két hét alatt a filmszínházak ülőhelyei 81,6 százalékra voltak kihasználva. Ez a siker az igazat mondó, művészien ábrázoló szo­cialista filmgyártásnak szólt. A több mint 44 ezer néző ennek a kifejezésnek adott hangot és nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a lá­togatók a filmszínházakat ilyen nagyarányban, de véle­ményüket is nyilvánították a filmekről. A filmnapok si­kerrel zárultak. Kultúrforra- dalmunk várához hozzájárul­tunk egy téglával. Kálovits Géza dplt elő, hogy valóban nagy tömegeket képviseltek a bé­ke, a haladás és a szabadság szolgálatában. Negyven or­szág asszonyai mintegy 80 millió nőt képviseltek akkor. Az alakuló kongresszuson a nők a következőkre esküdtek: „Ünnepélyesen megfogad­juk, megvédjük a nők gazda­sági, politikai, polgári és társadalmi jogait. Ünnepélye­sen megfogadjuk, hogy har­colunk gyermekeink és a jö­vő nemzedéke harmonikus és egészséges fejlődéséhez szük­séges körülmények megte­remtéséért. Ünnepélyesen megfogadjuk, lankadatlanul harcolunk, hogy örökre meg­szűnjön a fasizmus minden formája és hogy az egész vi­lágon igazi demokrácia le­gyen. Ünnepélyesen megfo­gadjuk, hogy szakadatlanul harcolunk a tartós béke meg­teremtéséért a világon, amely egyetlen biztosítéka család­jaink boldogságának, gyerme­keink fejlődésének . . . Ügy akarunk őrködni a béke és az igazság fölött, mint gyer­mekeink egészsége fölött.” Az alakuló kongresszus és az ünnepélyes eskü óta el­telt már egynéhány esztendő. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségbe tömörülő asz- szonyok megmutatták, hogy szavuk nemcsak pusztán el­hangzott szó. Ezek a foga­dalmak azóta is állandóan tettekkel párosultak. Már 1946 decemberében a nőszö­vetség asszonyai az ENSZ­Hz MHS-munka megjavításáról tárgyalt a megyei elnökség Szombat délelőtt tartotta az MHS megyei kibővített elnökségi ülését Salgótarján­ban. Az elnökségi ülé.en megjelentek a megye párt és gazdasági vezetői, jól dol­gozó aktívák, valamint az országos elnökség képvise­lője. Az éves munká ól a beszámolót Torják István megyei elnök t rfo'ta* aki ismertette az országos el­nökség értékelését is, Torják elvtárs elmondotta, hogy az ellenforradalom után nemcsak megerősítették az alapszervezetet, hanem több új szervezet is alakult. Csak ebben az évben 27 új szer­vezet alakult a megyében, s a taglétszám közel ezerrel növekedett. Igen jelentős, hogy egyre több nőt von­nak be a szövetségi munká­ba. Ezután Torják elvtá s a szövetségi munká'ól szó­lott. Elmondotta, hogy eb­ben az évben a megye te­rületén 364 előadást tartot­tak Ám ennek ellenére sem sikerült megoldani a rend­szeres munkát, több klub­nál komoly lemaradás mu­tatkozott. Részletesen ele­mezte ennek okait, rmjd az országos elnökség étéklé- sét ismertette, a megye egy­éves munkájáról. A központi érték-lés sze-int a megyében ebben az évben némi fejlődés mutatkozott, s a kiképzési munkákban Nórrnd a kö­zepes megyék között sze­repelt. A szervek munkája n-m a kiképzési munkában; A sportmunka is csak a lö­vészekre korlátozódik. Igen komoly lemaradás rru át­kozik a modellezésnél is, de nem sokkal jobb a he yzet az ejtőernyős kiképzésnél sem. A fennálló Iványoság egyik fő előidézője, h gy a szövetségben kevés társadalmi aktíva dolgozik. Pdig erre a megyében minden mód meglenne, hisz országosan itt van a legtöbb párttag a szövetségben. Ezután került sor a me­gyei munkaterv ismertetésére, amely az elf "gadott határo­zati javaslattal együtt a szövetségi munka megjavítá­sáról szólt. Részletesen elemezi ék az egyes munkák problémáit, a kialakult vitáb’n. Mintegy 12 hozzászó’ó tett tanúságot arról, hogy a jö­vőben a szövetségi munkát nagymértékben javítják. Több hozzászóló már arról szólott, hogy hogyan, milyen rr ód- szerekkel léphetnek előre. Az elnökségi ülés egyik kedves színfoltja volt a ki­váló munkát végző alapszer­vezetek, aktivisták megj utal­ni azása. A szécsényi járási szer­vezet elnöksége nyerte el a „megye legjobb járása” vándarzászlót. A megye legeredmény-sebb alapszervezete a kazári volt, akiket az országos elnökség oklevéllel tüntetett ki. Ugyan­csak oklevelet kaoott Sándor András tari MHS elnök, Bende József mi serfai el­nök, Szed rjesi Barna me­gyei kiképzési felelős is. Ezenkívül még 12 aktivistát részesítettek tárgyjutalomban. Juta'mat kapott többek kö­zött az egyik legeredménye­sebben dolgozó női aktíva: a balassagyarmati Garamvölgyi Mihályné is. A kibővített elnökségi ülés jelentős segítséget adott az alapszervezetek munkájához. Bár ez az év n-m bőve ke- dett gazdag eredményekben, de a szövetség vezetői szeret­nék munkájukat lényegesen javítani az elkövetkezendő évben. hez fordulnak, kérve az atomfegyverek betiltását. Egy évvel később az olasz nőszö­vetség kezdeményezésére 3 millió asszony írta aló az ENSZ elé terjesztett követe­lést, hogy tiltsák be az atom­fegyvereket és csökkentsék a fegyverkezést. A nemzetkö­zi szervezetek közül elsőnek a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vette fel a kap­csolatot Németország asszo­nyaival, hogy őket is segítsé­gül hívják a nyugati körök és a náci vezetők azon igye­kezete leküzdésére: Németor­szág ismét katonai és támadó erővé váljon. Már ekkor így vélekedtek: „Ha mi asszo­nyok, mint az emberiség fe­le, törhetetlen, egységes erő­ként lépünk fel, a háborús uszítok ellen: nem lesz há­ború.” Az NDN foglalkozik a nők jogainak, mint anyáknak, ál­lampolgároknak és dolgozók­nak kérdésével is. A Szovjet­unióban és a népi demokrá­ciákban már valósággá vált a nők egyenjogúsága, a ter­melésben való részvételük mindenütt fontos része or­szágaik életének, jelentősen hozzájárulnak a szellemi és anyagi javak megteremtésé­hez, tagjai a városi, községi tanácsoknak, a parlamentnek, bíróságoknak, eljutnak a leg­magasabb funkciókig is, van­nak köztük egyetemi tanárok, miniszterek, követek. De a nők milliói világszerte még csak a legelemibb jogokat sem élvezik. Az NDN eddigi tevékeny­sége azt bizonyítja: hű ma­radt 1945-ös májusi esküjé­hez. Eddigi tevékenysége so­rán irányította a nők harcát politikai, gazdasági jogaik megvédéséért, vagy megszer­zéséért. Hirdette és védte a nők jogát a jobb élethez, a szabadsághoz, a kulturális fejlődéshez. Kitartóan küz­dött a gyermekek védelméért és jobb életéért, tanulási le­hetőségéért. Nyolcvan ország 200 millió asszonyára terjed ki ma már befolyása, nem­zetközi síkon egyesíti a kü­lönböző rendszerben élő asz- szonyokat és lehetőséget ad valóban hathatós vélemény- cserékre. amelvek eredmé­nyeként megszűnnek az elő­ítéletek és a kölcsönös meg­értés szelleme váltja fel a bizalmatlanságot. APRÓHIRDETÉSEK Szoba, konyha, kamrás ház, kerttel eladó 40 000-ért. Fizetést kedvezmény. László Dezső, Nagy- bátony, Kossuth u. 25. (403) Oriásgyümölcsű szentendrei eg­res és nagygyümölcsű hollandi piros ribizketövek kaphatók, da­rabonként 5 forintért Toronyi Já­nos faiskoláiéban. Békéscsaba, Sztraka utca 27. (404) Sándor bácsi nyugdíjba megy... Kopár fák bólint- gatnak a késő őszi hegyoldalon; vetkő­ző ágak koccannak egymáshoz a szél­ben. A hegygerin­cen túl fákat vág­nak. Éles fejszék döngetik a derék, rendszeres, sokszor kampány- szerű. Az al psze ve etek jelentős része nem az a’ap- í komoly fákat — ezek szabály szerint dolgozik. Ko- | már megtették a moly lemaradás tapasztal- *----­h ató úgy magukét: árnyukkal a nevelési, mint ♦hűsítették az alat­_____________ J tűk megpihenöket, | lombjaikkal szélvi­haroktól óvták a gyenge j * / i s~w T | } / ILL ILI IX/VLI b Ajandekhanglemez \ domboldal csomagot lehet küldeni\ vetéseit»' szállást ad­KÜLFÖLDRE ..................................................... A karácsonyi ünnepekre le­hetővé tette a kereskedelem tak madárfiókák­nak, rozsét a gally­szedőknek. Megtet­ték a magukét7 Nem, halálukban. ajándékhanglemezek külföld-1 pusztulásukban is re küldését. Az ajándékhanglemezek 3 névsorát az érdekeltek bár-" melyik bankfiókban megte- j kinthetik, a dolog pénzügyi] részét pedig a budapesti Kál­vin téri áruháznál lehet le- j bonyolítani. Akit érdekelnek az aján-j dékküldés részletei, bővebb felvilágosítást bármelyik < bankfiókban kaphat. tovább szolgálják az életet. A lomb lehull, hogy új rügynek adjon helyet, a fa­törzs kidől, hogy sudár növendékfa szökkenjen helyébe — a fű elsárgul, de magva már eljegyez­te magát a jövendő tavasszal. Van valami szív­szorongató az ősz könyörtelenségében. Talán múlandó lé­tünket fájlaljuk minden elröppenő esztendőben? Talán sorsunkat látjuk minden leperdülő falevélben? De az öregség bölcs, sok­kal bölcsebb, sem minthogy lázadozna a természet törvé­nyei miatt. A ta­vasznak is, az ősz­nek is megvan a maga derűje, a ma­ga navsugara. S ha az őszi napsugár bágyadtabb is, halo- ványabb is — azért melegít, s tud még fényeket gyújtani az emberek szemében. Ilyen szívet-lelket melengető napsuga­rat találtam a mi­nap egy ősz, öreg bányász szemében. Ott álltam előtte és szemeiből kiolvastam azokat a gondolato­kat, melyek elmon- datlanul is ott zsongtak körülöt­tünk, amikor meg­tudtam tőle, hogy nyugdíjba készül. Azt * is elmondta, hogy már néhány héttel előbb akart nyugdíjba vonulni, de közbejött, hogy munkahelyüket víz­veszély fenyegette, s nem tudott eddig nyugodtan elmenni, míg biztonságban nem tudta csapatát. Mindezt nyugodtan, egyszerűen mondta ’ el, s aki ismeri, ezt természetesnek ts veszi tőle. Sándor bácsi mindig rendet hagy a munkahe­lyén .... Szerszámosládájá­ban végre lepihen­nek a szerszámok. Ruhásszekrényét ta­lán már el is foglal­ta valami füttyós- kedvű csillés. Az öreg pedig hóna alá veszi kis motyóját, meny, ballag a mnn- kásautóhoz, még egy kézfogás, az autó indul, s maga mögött hagyja a jól ismert épületeket, a bánya tátongó tor­kát, a csillék sürgö­lődő sokadalmát. Furcsa ízek gyűlnek a szájába, míg kinéz az autó ablakán. Kezében még érzi a búcsúkézfogások me­legét; arcok, képek suhannak előtte, mint odakint a táj. Négy évtized ezernyi küzdelme, baja, örö­me elevenedik meg előtte. Leszámolá­sok, nélkülözések. Háború ... Azután végre béke, új élet, megbecsülés ... Mun­kaverseny. kitünteté­sek, és egy felejthe­tetlen nyár a tenger partján... Szokatlan, nagyon furcsa érzés, hogy utoljára szállt ki a bányából. De a jól- végzett, becsületes m.uvka monw<intnt.ó érzése. Jó egészsé­get, nyugodt pihe­nést, Sándor bácsi! VARSZEGI GYÖRGY 0101010218020101

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents