Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-16 / 100. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. december 16. fl műszaki értelmiségiek továbbképzésének néhány problémája Salgótarján üzemeiben S ok szó esik ma a ter­melésről, a techniká­ról. Ez nem véletlen. Nap­jaink fő kérdése hazánkban az életszínvonal emelése — világméretekben: a kapitaliz­mus legyőzése gazdasági sí­kon. Mindkét fronton a har­cok élvonalában találjuk a műszaki értelmiségieket, kik a dolgozókkal együtt halad­nak kitűzött céljaink felé. Városunkban a műszaki ér­telmiségiek zöme résztvesz a márciusi határozat végrehaj­tásának elősegítésében, a mű­szaki fejlesztésben, s a ter­melési tervek teljesítésében. Mégis néhány területen a megfelelő előrehaladást több tényező gátolja. Ezek a tényezők legnagyobb részük­ben a politikai képzettség és a szakmai rátermettség hiá­nyára vezethetők vissza. Nem mindegyiküknél megfelelő a politikai tisztánlátás, de a kö­zösségi és az egykén i érdek között az összefüggést sem látják megfelelően. Jónéhá- nyukban még megtalálhatók a különböző ellenséges néze­tek is. A párt propaganda munká­ja nagy segítséget jelent az ellenséges és a közösség ér­dekével szemben álló nézetek ellen. Ezért a pártoktatásba való bekapcsolásuk igen fon­tos. Mégis a műszaki értelmisé­gieknek a képzettségüknek és munkakörüknek legjobban megfelelő bevonását a több helyen megtalálható értetlen­ség, fontosságukat eléggé fi­gyelembe nem vevő szemlé­let is gátolja. Ennek is a kö­vetkezménye, hogy igen kevés azoknak a száma, akik a marxizmus—leninizmus esti egyetemén, vagy a különböző szakosított tanfolyamokon vennének részt. (A műszaki értelmiségiek mintegy 15 szá­zaléka csupán). Többen, vagy kényelmes­ségből. vagy a megfelelő fog­lalkozás, elbeszélgetés hiánya miatt megelégednek a mar­xizmus—leninizmus alapjai, vagy az Időszerű kérdések tanfolyamon való részvétellel. Szívesen elüldögélnek az egyszerű fizikai dolgozók kö­zött, s a tarsolyukban lévő tartalékokból fel-fel szólal- gatnak. Mindezeket figyelem- bevéve pártszervezeteink folytathatnak olvan gyakorla­tot is, — különösen a most végzett mérnököknél — hogy az alsóbb tanfolyamok meg­kerülésével egyenesen a sza­kosított tanfolyamokra java­solják a műszaki értelmisé­gieket. Igen kevesen végeznek pro­pagandamunkát, noha általá­nos műveltségük és politikai előképzettségük jelentős ré­szüknek megvan. Ez abból is fakad, hogy több pártszer­vezetnél még nem sikerült felszámolni a bizalmatlanság légkörét. Pedig párt-propa­ganda munkába való bevoná­suk hasznos. A szakmai továbbképzés " jelentőségét a beveze­tőben kifejezetteken kívül to­vább fokozza az a tény, hogy gyárüzemeink egy-két kivételtől eltekintve régi, helyenként 50-60 éves techni­kával rendelkeznek, s a leg­közelebbi jövőben sem sok lehetőség van' a géppark ki­cserélésére, újakkal való he­lyettesítésére. Elsősorban a műszaki értelmiségiekre há­rul az a feladat, hogy a gyártási eljárások tökéletesí­tésében, a beruházási és fel­újítási keretek célszerű fel­használásában, a helyi lehe­tőségek legcélszerűbb kiakná­zásában jobb eredményt ér­jünk el. Ehhez viszont meg­lévő ismereteiket tovább kell bővíteni. Ez annál is inkább égető kérdés, mert sok eset­ben maga az iskola, az egye­temi oktatás sem tart lépést megfelelően a technika hala­dásával. Annál kellemetle­nebb, hogy egyes üzemeink­nél nem látják a szakmai to­vábbképzés fontosságát. De a műszaki továbbképzés fontos része az egyéni tanulás is. Az Acélárugyár, az Üveggyár és a Tűzhelygyár is rendelkezik kisebb-nagyobb műszaki könyvtárral. egyedül az Acélárugyár E műszaki könyvtárában 2661 könyv, 34 külföldi, 34 belföldi folyóirat áll a mű­szaki dolgozók rendelkezésé­re. Bár nemcsak műszaki ér­telmiségiek olvassák, az ered­mény, az olvasottság nem ki­elégítő. 1958-ban csupán 959 volt a könyvforgalom. A Sal­gótarjáni Üveggyárban 548 kötetnyi könyvállományból, 23 az állandó olvasó. Ezzel az eredménnyel sem lehe­tünk megelégedve. Ez arról ad valamelyes képet, hogy még a helyi adottságokat sem használják ki megfelelő­en. Bár azt is meg kell em­líteni, hogy a könyvállomány nem minden esetben a leg­korszerűbb, a leghaladóbb technikai eljárásokat tartal­mazza. Sok esetben a külföl­di irodalom tanulmányozását akadályozza a kellő nyelvis­meret is. Sajnos a műszaki egyetemeken az elmúlt évek­ben nem követelték meg a külföldi nyelvek tanulását. A nyelvismeret pótlására üze­meink nyelvtanfolyamokat indítottak be. Általában an­gol, francia, orosz nyelvtan- folyamok indultak be. A mű­szaki értelmiségiek egy ré­sze, főleg az idősebbje ismeri a német nyelvet. Annál ért­hetetlenebb, hogy csupán 4 műszaki értelmiségi vesz részt városunkban idegen nyelvű tanfolyamon. Külön meg kell említeni az orosz nyelvre va­ló beiratkozás hiányosságát. Ez azért is probléma, mert a szovjet dokumentumokhoz, műszaki leírásokhoz sokkal jobban hozzá lehet jutni, mint a nyugati műszaki iro­dalomhoz. Másrészt több vállalatunk közvetlen termelési és szemé­lyi kapcsolatot is fenntarthat szovjet üzemekkel, vezető műszaki értelmiségiekkel. A politikai és szakmai to­vábbképzéssel csaknem egyen­értékű a műszaki értel­miségnek a szocializmus építésének gyakorlatába va­ló bevonása. Lenin elvtárs is sokszor felhívta a figyel­met, hogy az értelmiségi dol­gozók a szocializmushoz nem­csak könyveken keresztül, hanem a társadalmi munká­ba való bevonással is eljutnak. De a társadalmi aktivitás ér­tékét emeli az is, hogy nem­csak a mi munkánkat segíti elő, hanem az ő egyéni fejlő­déséhez is hozzájárul. Külö­nösen nagy feladat hárul a vezető beosztásokban lévő műszaki vezetőkre, az ebben a tanévben beindított poli­technikai oktatás segítésében, a munkás származású gyere­keknél a műszaki és techni­kai tudományos és gyakorla­ti pályák megszerettetésében. De még nagyobb a felada­tuk az üzemi, mozgalmi szervek segítése terén. A z elkövetkezendő idő­** ben a műszaki értel­miségiek politikai és szak­mai képzését fokozottabb fi­gyelemmel kisérjék párt- szervezeteink, s képzettségük­höz legközelebb álló terüle­ten bízzák meg feladatokkal, amely elősegíti aktivitásukat a szocializmus építésében. Pártszervezeteink szakítsa­nak azzal a helytelen gya­korlattal, hogy a párt és tö­megszervezeti megbízatások­kal az értelmiségieknek csak azt a részét bízzák meg, amelyik igen közel áll hozzá. MOLNÁR PÁL A nagyvilágból ATOMREAKTOR GRÚZIÁBAN Tbilisziben üzembehelyez­ték a Grúz Tudományos Aka­démia intézetének kutatási célokat szolgáló atomreakto­rát. Teljesítménye 2 ezer kilo­watt. A VILÁGÜRUTAZAS ÉS A NŐK Ha hinni lehet John Zubek professzornak, a manitobai egyetem pszichológiai tanará­nak, az általa végzett kísér­letek azt bizonyítják, hogy az asszonyok sokkal inkább alkalmasak az űrrepülésre, mint a férfiak. AZ EURÓPAI SZÜRGEGÉM TÁVREPÜLÉSI CSÚCSA Jelentések érkeztek arról, hogy most találkoztak első ízben európai szürkegémmel az amerikai kontinensen. Több példányt, köztük két Nyugat-Franciaországban gyűrűvel ellátott szűrKegemet az Antillákon találtak. Miután ezek a madarak nem tudnak leszállni a vízre, j kétségtelen, hogy leszállási salgótarjáni AUar nélkül reoültek az Atlanti > _ Aruház játékoszt DCai'áeiőiuji ját(kü(hár Télapó suhanó szánján csilingelve jelezte közeledtét és a nagy örömhírt: karácsonyig nyitva a káprázatos játékvásár áruházak­ban, boltokban és szakiizletekben. Százakra tehető f a nagy babaválas ték, amelyből k csínyek és nagyo válogathatnak nélkül repültek az Atlanti! óceánon túlra, 6400 kilomé­teres távolságra. MODERN FILMGYÁRTÁS A NÉPI KÍNÁBAN Panorámikus és sztereoszkó­pikus filmek gyártását kezd­ték meg a Kínai Népköztár­saságban. A gyártáshoz szük­séges gépi berendezések ugyancsak a Kínai Népköz- társaságban készültek. TÖBBÉ NF.M SZALAD A SZEM? Angliában „Lifelon” elne­vezésű nylonharisnyát hoztak forgalomba, amelynek az élettartama az eddigi haris­nyák kilencszerese. Erőseb­bek, nem szakadnak és ami a legfontosabb — nem szalad­nak le a szemek, mert min­den egyes szemet géppel cso­móznak. lyán és a játékv. sár színhelyén. Foglalkozzunk többet a KISZ-en kívüli fiatalokkal Aki figyelemmel kisérte a KISZ két és fél esztendős fejlődését, azt tapasztalja, hogy az a nyílt, őszinte poli­tika, amelyet a KISZ létrejöt­tétől képvisel, biztosította harcos kommunista jellegét. A kommunista jelleg meg­tartása a biztosítéka a KISZ elé tűzött pártfeladatok vég­rehajtásának. Egyes KISZ vezetők megelégedéssel veszik tudomásul a KISZ eddigi si­kereit. Azonban a felhígulás­tól, a kommunista jelleg gyengülésétől, a nagy létszám­tól félve, nem tartják fontos feladatnak a KISZ-be érett fiatalok felvételét a szerve­zetbe. Esetenként elzárkóz­nak még az olyan fiatalok felvételétől is, akik aktívan tevékenykednek a szervezet­ben. Nehezíti az ilyen fiata­lok felvételét az is, hogy nem merik kérni felvételüket, a vezetőség meg még nem szólt, hogy ők arra érettek. Persze tetteikkel és magatar­tásukkal már is igazolták, hogy a kommunista közös­ségben dolgoznak, s méltók a tagfelvételre. A KISZ taglétszámának ed­digi fejlődése természetesen eredményes, hiszen Salgótar­ján járás területén mintegy 4 000-es taglétszám van. Azonban meg kell őszintén mondani, hogy a jelenlegi politikai légkör, a pártvezetés erőssége nagyobb taglétszá­mot tenne indokolttá. A KISZ akkor dolgozik jól, ha soraiba felveszi mindazon be­csületes fiatalokat, akik kö­vetik a párt politikáját, a szocializmus építésének segí­tői. Ilyen fiatal nagyon sok van még KISZ-en kívül. Kü­lönösen nagyüzemekben és falun bázist kell alkotniok. Az ilyen helyeken a KISZ vezetőségek törekedjenek ar­ra, hogy a fiatalok találják meg az utat a szervezetbe. Természetesen nem gondo­lunk tagtoborzásra, mert az tényleg a felhíguláshoz ve­zetne. Ehelyett folyamatosan állandóan szemelött tartva a fiatalokat arra kell törekedni, hogy a KISZ tagságra méltó fiatalok megtalálják helyüket a KISZ-be. Ahhoz, hogy mi­nél több fiatal dolgozzon a KISZ-szervezetoen, minél több ifjú kommunistát neveljen, az szükséges, hogy a kiszis- ták létszámát állandóan nö­veljük, s természetesen emel­lett erősítsük az alapszerve­zetek politikai nevelő mun­káját. Jelenleg a legfontosabb fel­adatunk az ifjúság a szoci­alizmusért próba széleskörű kibontakoztatása. Célunk az, hogy a fiatalok széles töme­gei kapcsolódjanak be a moz­galomba, amelyet a VII. párt- kongresszus és hazánk fel- szabadulásának 15. évfordu­lójának tiszteletére indított be a KISZ Központi Bizott­sága. A próba fő jelszava, hogy a fiatalok tegyenek töb­bet a szocializmusért, hisz a gyümölcseit ők fogják tovább élvezni. A fiatalok nagyrésze tudja ezt. Bizonyítja a salgói kisvasútépítés, a KISZ alap­szervezetek takarékossági mozgalma, a nyári tsz segíté­si munkák és az a többezer óra közhasznú társadalmi munka, amelyet az alapszer­vezetek végeztek. A KISZ fejlődése során a szervezetek és a kiszisták öntevékenysége kibontakozott, s megérlelőd­tek a kommunista közössé­gek. Ha a KISZ szervezetek a jövőben is akarják teljesíte­ni hivatásukat, ha továbbra is gazdag széleskörű munkát akarnak végezni, akkor tá­mogatni kell a kiszen kívüli és kiszes fiatalok öntevékeny­ségét. A KISZ egészséges fejlődése megkívánja, hogy egy szervezet olyan amilyen­né a tagjai teszik. Márpedig minden kiszes a szervezeté­nek és a szocialista társada­lom erősítésének a híve, s azért személyesen is felelős. Ezt kívánja meg a kommu­nista ifjúsági szövetség fejlő­désének menete, ezt kívánják azok a feladatok, amelyeket a párt a KISZ elé állított. Ha a KISZ mindnyájunké, s azon fáradozunk, hogy állan­dóan erősödjön, akkor jobban figyeljünk fel az olyan fiata­lokra, akik tetteikkel bizo­nyítják, hogy hűek a szocia­lizmushoz, ha az ifjú kom­munisták százezres tömegei­vel készek együtt küzdeni a párt politikájának végrehaj­tásáért, akkor e fiatalokat be kell fogadni az ifjúsági szö­vetségbe, de még hívni kell akkor is ha magától nem kérné a felvételét. Az alap­szervezetek egészséges taglét­számnövekedését a jó mun­kával, a vonzó, példamutató, öntevékeny KISZ élettel le­het biztosítani. Ez a mi mun­kánk záloga, a KISZ tevé­kenység legfontosabb terüle­te. KOVÁCS ISTVÁN A játékok után talán a kis erdei mókuska szerzi a legtöbb örö­met az apróságoknak. Az ajándékként kapott babával, mackóval órákat töltenek el a kis mókus házikója előtt. Közben zsong- isibong a nagy já- ékvásár, ezernyi sodával készítve ■lő a karácsonyi neglepetést. Míg myuka vásárol, a .is Ági suttyom­ban kipróbálja a úntalovat, vajon oilyen messzire udja elröpíteni? 1960-ban nagymennyiségű pyrogranit lapot gyártanak Rom hányban A Romhányi Cserépkályha- gyár műszaki kollektívája igen értékes kísérlettel gaz­dagította a gyár profilját. Radvánszki Sándor főmérnök vezetésével három hónapi kí­sérleti munka után olyan pyrogránitlapot kí­sérleteztek ki, anuly kü­lönböző színezéssel (piros, zöld, fekete, kék) lakko­zott felülettel kiválóan alka'mazható folyosók, fürdőszobák, és külső fa­lak díszítésére. A pyrogránit lapok igen íz­lésesek, amelyek nagyon meg­nyerték a szekemberek tet­szését. December elején kí­sérleti jelleggel már megkezd­ték a gyártást. Az év végéig 150 négyzet- méter pyrogránitlapot ké­szítenek. A következő év­ben azonban 2 ezer négy­zetméter gyártását terve­zik. Az új gyártmány iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy azt kielégíteni a válla- lalat a jelenlegi körülmények között nem tudja. Egyedül a Budapesti Épületburkoló Vállalat 10 ezer négyzetméter után érdeklődik. A pyrogránit lapokat kiki- sérletező műszaki kollektíva eredményes munkája mellett nemcsak az szól, hogy ezek szépek, ízlésesek és tetszető­sök, de mintegy 15 százalékkal ol­csóbban tudják előállítani, mim a pécsi pyrjgránit- gyártó üzem. A pécsiek eddig négyzetmé­terenként 440 forintos önkölt­séggel állították elő ugyan azokat a lapokat, amelyeket a romhányiak a jövőben négyzetméterenként 250 fo­rintért gyártanak.

Next

/
Thumbnails
Contents