Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-16 / 100. szám
1959. december 16. NÓGRÁDINlPOJSAG 3 Két panasz — sötét ügyekben 2 A kazári dolgozók nap-nap után bosszankodva, arról panaszkodnak, hogy miért oltják el már reggel 5 órakor a villanyt? A dolgozók reggel 6 órakor igyekeznek a villamoshoz és autóbuszhoz — korom sötétben. Az utak, főleg a bányatelepen gödrösek, vízmosásosak és pár napon belül talán síkosak is lesznek. Van olyan falusi dolgozó — és sok van olyan — akinek a patak keskeny partján vezet az útja a villamos megállóhoz. Reggel 5 óra előtt elindul hazulról, hogy még világosban érje el a megállót, nehogy sötétben a patakban kössön ki, (pedig a villamos csak 6 óra 15-kor indul). Ne ezzel takarékoskodjanak, mert vannak olyan esetek is, hogy fényes nappal is égnek az oszlopokon a lámpák. Elfelejtik-e leoltani, vagy az automata óra nem kapcsol ki? A dolgozók jogosan teszik fel a kérdést: ha baleset lesz azért valakinek vállalni kell a felelősséget! Mindenütt villamosítunk, akkor ne teremtsünk a legfontosabb időben sötétséget ott, ahol már régen van villany. Már egyszer szóvátettük — talán éppen egy esztendeje — de azóta már volt egy nyár és úgy látszik, hogy az akkori jogos kérés, és az azt követő intézkedés feledésbe merül. Ugyanis nem egyébről van szó, mint arról, hogy a salgótarjáni iparmedencében közlekedő némely munkásvonatok ismét sötétek. A Mátra- novák és Kisterenye között utazók hozzánk küldött levelükben erről panaszkodnak. Elmondják, hogy ez ügyben már kéréssel is fordultak a MÁV-hoz. Változás azonban nem történt. Hasonló panaszszót fordultak hozzánk a Pásztó—Salgótarján között közlekedő utasok is. Reméljük, miként tavaly, az idén is gyors intézkedés követi az utasok jogos panaszait. Természetesen azért jobb lenne, ha emiatt nem kellene minden esztendőben különböző szervekhez panaszokat küldözgetni, hanem akikre ez a vasútnál tartozik, minden felszólítás nélkül, hogy úgy mondjuk hivatalból, időben intézkednének. Mert a sötétség sem a vonatban, sem egyebütt nem kellemes. OJeeembzz 29 éj 30-án húzzák a békekálewn k&taény&ket A második békekölcsön 1959. második félévi sorsolását december 29-én tartják 724 órai kezdettel, az Egyetemi Színpadon. December 30-án 724 órai kezdettel a III. és a IV. békekölcsönkötvényeket sorsolják. A kötvény- tulajdonosok ezúttal összesen 89 millió forintot kapnak vissza nyeremény és törlesztés formájában. A mezőgazdaság is haladjon az ipar Megtörtént az új kemence minőségi átadása a Zagyva II. építésénél A mintegy 140 forintos költséggel épülő Zagyva II., a Zagyvapálfalvi Üveggyár új üzemrésze a napokban jelentős állomáshoz érkezett el. Szerdán történt meg, az új üzemrész kemencéjének műszaki átadása. Az építkezés úgynevezett második szakasza is jóütémben halad és december 31-ig mintegy 3 millió forinttal több munkát végeznek el az Építőipari Vállalat dolgozói, mint az eredeti tervben szerepel. Az új üzemrészben az építkezési munka befejeződött és a Zagyva II. már szerelésre készen áll. A Szovjetunióból határidő előtt még ebben a hónapban megérkeznek a korszerű üveghúzó gépek. Ez azt jelenti, hogy a szerelési munkálatok is előbb fejeződhetnek be és gyobb célok által megkívánt ütemben. A Tűzhelygyárban ezer munkásra pontosan félszer annyi műszaki jut, mint amennyi az országos átlag! A NŐK HELYZETÉRŐL A gyárban mintegy 470-re tehető a női dolgozók száma, amely az összes munkások jelentős részét teszi ki. De mi a helyzet velük kapcsolatban. A 470-ből mindössze 25—30 szakmunkás. Sajnos ezek sem dolgoznak valamennyien a szakmájukban. Művezető, csoportvezető, brigádvezető, a női dolgozók közül egyetlen egy sem került ki. Már magukban ezek a tények is elég komoly mulasztást takarnak. De számos más, a közeli időben lejátszódott példa is utal arra, hogy az eddigi helyzeten sürgősen változtatni kell. A kulcsműhelyben például hét nőt kellett elküldeni. Közöttük olyan is van azonban, akinek életszükséglet a munka, mert apa nélkül maga neveli gyermekét. Mást alacsonyabb munkakörbe helyeztek, ahol fizikai teljesítő képessége jóval a kívánt munka alatt van. A nőtanács és a kulcsüzem vezetősége hiába tiltakozott ez ellen. A zománcüzemben 43 nő és 56 férfi dolgozik. Valamennyi vezető bosztást a férfiak töltik be. Általában sok a panasz arra, hogy a nők gondjaival, az üzemrész 1960. április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján bekapcsolódhat a munkába, begyújthatják az új kemencét. Működésével megyénk egyik legnagyobb és legkorszerűbb ipari létesítménye járul majd hozzá a hazai és külföldi növekvő síküveg szükséglet jobb kielégítéséhez. Nekem, mint bányásznak teljesen egy a véleményem a kongresszus határozataival. Ügy látom —, de ezért tenni is kell nekünk munkásoknak is — feltétlen szükséges, hogy a mezőgazdaság feltétlen együtt haladjon az ipar fejlődésével. Furcsa dolog az, hogy az ipar szocialista, a mezőgazdaság egy része pedig még kapitalista módon, magán alapon halad. Feltétlen egy szintre kell hozni ezt a fejlődést. Mert míg 1938-hoz viszonyítva a mező- gazdasági, termelés csak 15 százalékot fejlődött, addig az iparban 3,5-szeresére emelkedett a termelés. Kádár elvtárs, ezt úgy fogalmazta meg, hogy míg a mezőgazdaságban dolgozók a legmodernebb motorkerékpárokkal járnak a határban, ők maguk még is a legelmaradottabb módszerrel, kisparcellákon gazdálkodnak. A szocializmus építésének meggyorsítása hazánkban azt követeli, hogy megoldjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, bányászatunkban pedig a termelékenység növelését, a minőség javítását és azokat a feladatokat, amelyeket a márciusi határozat után most a kongresszus is feladatként szabott meg. E kettő párosításával győzni fog a szocializmus hazánkban is. Domonkos Vilmos, vájár Mizserfa, Pálhegy II. üzeme A munkaverseny sikereiért újabb /gyorsan terjed a híre megyénkben annak a felhívásnak, amelyet a kazári bányászok intéztek a a dolgozókhoz. E felhívás lényege: a szocialista munkaverseny még nagyobb jelentőséget kapott építőmunkánk meggyorsításában, beigazolódott, hogy elválaszthatatlan mindennapi életünktől. A kazári bányászok úgy vélték, ha 1960-ban is tartani és fokozni akarják eredményeiket, akkor nem nélkülözhetik a munkaversenyt, feladataik megoldásának ezt a fontos emelőjét. Kétségtelen, hogy az előttünk álló fő feladat az 1959- es év minél eredményesebb befejezése, a márciusi párt- határozatban ajánlott feladatok megvalósítása, illetve túlteljesítése. Nem egészen három hét választ, el még bennünket az év végétől. Megyénk munkásai már eddig sok szép sikert mondhatnak magukénak a kongresszusi munkaversenyben. Az Erőmű, a Vasötvözetgyár már befejezte ez évi tervét, más nagy vállalatok is közeláll- nak ehhez. Előreláthatólag jelentősen túlteljesítik a kongresszusi felajánlás termelésre vonatkozó részét üzemeink nagy többségében. Nem lehetünk azonban nyugodtak az egyéb mutatókat illetően. Több helyen lemaradás van a termelékenység és az önköltség tekintetében. Helyes, hogy ahol erre szükség van, még a hátralévő munkanapokat is alaposan kihasználják és igyekeznek pótolni, ahol lemaradás tapasztalható. Amellett, hogy gyárainkban, bányáinkban az év hátralévő részében a sajátos, legfontosabb feladatokra irányítják a figyelmet, teljesen helyénvaló gondolni a jövő esztendőre, előkésziteni annak sikeres megindítását, lebonyolítását. A kazári bányászok felhívásának további jelentősége éppen abban van, hogy elősegíti e’ célkitűzéseket is. A kazárnak vállalásukban a legfontosabb gazdasági mutatókra helyezték a hangsúlyt. Nagyon lényeges, hogy megjelölték azokat a műszaki szervezeti intézkedéseket is, amelyeket a vállalás sikeres teljesítése érdekében végrehajtanak. De ennél továbbmenve, kimondották azt is, hogy a gazdaságiműszaki és a mozgalmi szervek vezetői a vállalás alapján megfelelő intézkedési tervet dolgoznak ki, hogy minden szerv a maga eszközeivel és módszereivel a leghatásosabban járuljon hozzá annak teljesítéséhez. A kezdeményezés híre- gyorsan elterjedt megyénkben. Az Acélárugyárban, a Vasötvözetgyárban és a többi bányaüzemeknél készültek az 1960. évre vonatkozó versenypontok. Ezeknél általában hasznosítják a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait. Csak egyet lehet például érteni az acélárugyáriaknak azzal a véleRendelet a szolgálati lakások bejelentéséről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 39/1959. (IX. 30.) sz. rendeletében szabályozta a szolgálati lakások kérdését. E rendelet meghatározza, hogy mely lakások tekinthetők szolgálati, illetve Két és félmilliós villamosítást végez terven felül az ÉMÁSZ Az Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzletigazgatóságának dolgozói a kongresszusi verseny kezdetekor arra vállalkoztak, hogy Hollókő, és Szúpatak községek terven felüli villamosítását bajaival keveset foglalkoznak. Igaz, hogy elég gyakran előfordul, amikor egyes dolgozó nők — fizikai, adminisztratív körben egyaránt — méltatlan magatartást tanúsítanak. De többségük üzemi munkájának becsületes ellátása mellett részt vesz a társadalmi tevékenységben, többen pártoktatásra járnak, a gyár kulturális életében is megtalálnátok. emberség dolga A rengeteg műszaki probléma, a napi termelési gondok mellett nem könnyű megtalálni a lehetőséget, hogy az emberekkel való törődés, foglalkozás magasabb szintre emelkedjék. De éppen ezért lenne erre szükség, mert sok a gond, nagyok a problémák. Megbecsülni, támogatni és megfelelő időben nagyobb feladatokkal megbízni az embereket a kádermunka alapvető lenini követelménye. Ügy gondoljuk a tűzhelygyári gazdasági és mozgalmi vezetők számára is a feladatok könnyebb megoldását jelenti majd, ha közelebb kerülnek az emberek szivéhez, agyához, teljesebb lesz a bizalom a vezetők és dolgozók között. Emberség dolga ez és akaraté, következetességé, amelyet a mindennapi munkában gyakorolni a vezetés légfőbb követelményei közé tartozik. Balogh Gyula Ujlaky Mária végzik el, több mint 880 ezer forintos értékben. Miután ezt a vállalásukat becsülettel teljesítették, december hónapban további terven felüli munkák elvégzésére tettek ígéretet. Így például Túra községben átépítik az egész hálózatot. Ezzel párhuzamosan Kistere- nyén, Cereden és Mátracser- pusztán a termelőszövetkezetek villamosítását fejezik be. Mintegy 450 ezer forint értékben korszerűsítik Salgótarján közvilágosítását. Salgótarján és Karancsalja között 6 kilométeres hosszúságban átépítik a vezetéket. Mindez azt eredményezi, hogy a 26,4 millió forintos évi tervükön felül nem 880 ezer forintot adnak, hanem az előzetes számítások szerint évi munkájuk eléri majd a 29 millió forintot. A hagyarányú munkák sikeres lebonyolításához a vállalat vezetősége átcsoportosítást is hajtott végre. A terven felül elvégzendő mintegy 2,5 millió forint értékű munka azonban nemcsak a lakosságnak, hanem a vállalat dolgozóinak is előnyös lesz. A megye villamoshálózatának leromlott állapota miatt ebben az évben is jelentős anyagi erőt fordítottak a karbantartásra, felújításra. Ezek megnövelték a költségeket és nem hatottak kedvezően az önköltségre. A vállalatnál eredetileg 11 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést irányoztak elő 1959-re. Ezzel szemben október 31-ig 14 napnak megfelelő volt a veszteség! December elejéig azonban már 10 napot ledolgoztak. Még tizenöt napi bérnek megfelelő összeget kell biztosítani ahhoz, eredetileg tervezett nyereségrészesedést hessék. Az eddigi mények arra engednek következtetni, hogy célkitűzéseiket meg is valósítják. hogy az 11 napi kifizette! j esi tkészenléti lakásoknak. Előírja azok újbóli bejelentését, új nyilvántartásba vételét és a szolgálati, illetve készenléti jelleg határozati elismerését. A bejelentéseknek és a nyilvántartásba vételnek igen fontos jelentősége van, ugyanis a szerv a szolgálati lakás feletti rendelkezés jogával csak akkor élhet, ha a bejelentés és a szolgálati, valamint készenléti tálcások nyilvántartásba jegyzése határozattal igazoltan megtörtént. A fentiek alapján a kormányrendelet értelmében a bejelentéseket a szolgálati, illetve készenléti lakások pontos helyének megjelölésével 1959 december 31-ig a városi tanács vb. igazgatósági osztályára kell megtenni. menyével, hogy igen megfontoltan, ' körültekintően, minél több dolgozó és vezető bevonásával készüljön ez a vállalás. Legyen minél reálisabb, el akarják kerülni, hogy jövőre is a lehetőségeknél jóval kisebb arányban szabják meg célkitűzéseiket. A Vasötvözetgyárban — szintén helyesen — az 1959- ben elért szintekhez viszonyítva tűztek ki újabb célokat az egyes gazdasági mutatókat illetően. Mint általában mindig, a kongresszusi verseny további folytatásánál, az 1960-as vállalások kidolgozásánál is igen káros a merevség, a sablon, az elhamarkodottság. Minden gyár, minden bánya a sajátos feladatainak megfelelően dolgozza ki a verseny szervezésének, a vállalásoknak és az értékelésnek módját, nagyságát. Természetesen a fő feladatok változatlanok: biztosítani a termelés gazdaságosságát, fokozottabb ütemben emelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget. Szükséges, hogy az 1960- as munkaversenyben az ideinél nagyobb helyet és szerepet kapjon a műszaki fejlesztés. A munkások nemcsak lelkesen vesznek részt a munkaversenyben, de elvárják azt is, hogy vállalásaikat egyre korszerűbb körülmények között teljesíthessék. A technika mind nagyobb mértékben szolgálja tevékenységüket. A kibontakozó jövő évi versenynek jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy szervesen kapcsolódik április 4-hez, nemzeti ünnepünkhöz, hazánk felszabadulásának évfordulójához. Ugyanakkor pedig a kongresszuson hozott határozatok megvalósítását szolgálja. A felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére kibontakozóban lévő munkaverseny elsőrendű politikai jelentőségű: példázza azt a felelősség- érzetet, amelyet népünk érez. Gazdasági jelentőségét pedig az adja meg, hogy tovább erősíti a népgazdaságot, hozzájárul a dolgozók munka és életkörülményeinek fokozottabb javításához. Ez a munkaverseny újabb bizonyítéka lesz a munkások teremtő erejének, az ország ügyeiért érzett magasfokú felelősség- érzetének. 19 MILLIÓS TERVTÜLTELJESlTÉS, 10 SZÁZALÉKOS TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉS: A kongresszusi verseny sikerei a Salgótarjáni Acélárugyárban A már sok sikert elért Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a kongresszusi munkaverseny során is számos tekintetben tovább gazdagították eddigi eredményeiket. November hónapban például termelési tervüket mennyiségben 1,8, értékben 4,6 százalékkal teljesítették túl. Az év elejétől közel 19 millió forint értékű termelési többletet értek el. Különösen a szalagacél, a bútorrugó, a mezőgazdasági szerszámok tekintetében volt magas a túlteljesítés. Az egyik legfontosabb mutató, a termelékenység emelésében szintén végrehajtották a párt márciusi határozatában előírt tennivalókat. Az év első 11 hónapjában 5,2 százalékos emelkedés van a tervhez viszonyítva. Novemberben ez az arány 6,2 százalék. A múlt év hasonló időszakával összehasonlítva még számottevőbb az emelkedés. Az egy fő egy napra eső termelési érték novemberben majdnem 10 százalékkal volt magasabb, mint a múlt esztendőben. Az év elejétől pedig — szintén a múlt év hasonló időszakához viszonyítva — 4,3 százalékos az emelkedés. November végéig több mint 434 tonna, novemberben közel 99 tonna anyagot takarítottak meg az egy tonna készáru előállítására eső anyagfelhasználás csökkentésével. A sikerek mellett az év hátralevő részében azonban még számos tennivaló van a gyárban. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a műszaki intézkedések tekintetében is teljesítsék a felajánlást. Hasonló a helyzet az önköltségnél és az év közben felemelt exportterv teljesítésénél is. A gyár jelentős készítménye a különböző méretű szeg. Ebből a tervüket novemberben 8,8 százalékkal teljesítették túl. Képünkön: munkaközbeni ellenőrzés a szegverő gépeknél.
