Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-16 / 100. szám

2 NÓGRÁDINÍPÜJBA8 1959. december 16. Váljék kollektív feladattá a termelőszövetkezeti tagok politikai nevelése A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa nyomatékkai hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy a ter­melőszövetkezetek gazdasági megerősítése mellett fárad­hatatlanul kell munkálkod­nunk a termelőszövetkezeti parasztság politikai nevelésén. Alapos ok van erre a kü­lönös hangsúlyra, hiszen egy olyan országban, ahol a munkások is, a parasztok is azonos cél ér­dekében tevékenykednek, egy irányba haladnak, ott arra kell törekedni, hogy közöttük mindennemű tényleges és vélt művelt­ségbeli szintkülönbség megszűnjön. Mint tapasztaltuk, a dolgozó parasztság egy része gyak­ran tartózkodó volt, jó ideig távol tartotta magát a po­litikai élettől, más részük­nek a nagy elfoglaltság, a hajnaltól sokszor késő éj­szakába nyúló munka végett alig volt módjuk arra, hogy részesei legyenek a politikai életnek. Barát és ellenség egyaránt láthatja, hogy dolgozó parasztságunk most már valóban elindult azon az úton, amelyet a párt javasolt. Sokan felismerték, hogy kö­zös erővel, a gépekkel és az agrotechnikai tudományok alkalmazásával előnyösebbé válik, gazdagabb lesz az élet. Ez a felismerés és a párt által javasolt út választása azonban csak egyik részét jelenti a dolgoknak. A má­sik nem kevésbé fontos rész, hogy tudatossá kell tenni ezt az életformát. El kell érni, hogy a régi, rossz szokások­tól megszabadulva, a szocia­lista embertípusra jellemző gondolkodásmódot önma­gukban kialakítva, semmi sem gátolja dolgozó paraszt­jainkat abban, hogy a szo­cializmus építésének első so­raiban küzdjenek a felemel­kedésért, az általános jólétért. Nagyon meg kell szívlelni a kongresszus útmutatásait, mert ha vannak is eredmé­nyeink a termelőszövetkezeti tagok politikai műveltségé­nek emelése terén, ezek még semmi esetre sem mondhatók kielégítőnek. A szécsényi járás 14 ter­melőszövetkezetében, összesen közel ezer termelőszövetkezeti tag van. Közülük 157 szö­vetkezeti dolgozó párttag, de a párttagok nagy része az idősebb generációhoz tarto­zik. A fiatalabb termelőszö­vetkezeti tagok figyelmét még nem sikerült eléggé a poli­tikai élet felé irányítani. A politikai oktatást termé­szetesen nem helyes a párt­tagokra korlátozni. De, ha a járás összes termelőszövetke­zeti tagjának létszámához arányítjuk azt a 88-as lét­számot, amely jelenleg részt vesz a politikai oktatásiban, akikor bizony azt kell meg­állapítanunk, hogy a termelőszövetkezeti ta­goknak több mint 90 szá­zaléka kimaradt a szer­vezett pártoktatásbóL S ez az arány bizony nem elég kedvező. A szécsényi járás területén egyébként nagy igyekezet ta­pasztalható aziránt, hogy a szervezett pártoktatásból ki­maradt termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok is ' megismerjék valamikép­pen a párt és a kormány legfontosabb határozatait, út­mutatásait. Az Időszerű kérdések tan­folyamának anyagából, a kongresszusi irányelvekből a járás területén összesen 31 helyen tartottak szabad pártnapot. Ezek iránt a pártnapok iránt legtöbb helyen nagy volt az érdeklődés, s így, ha nem is teljes részletességgel, de az irányelvek legfontosabb ré­szeivel, kevés kivétellel csak­nem minden termelőszövet­kezeti tag de sok egyéni dolgozó paraszt is megismer­kedhetett. Igen jónak mondható a Ságújfaluban folyó politikai oktatás. Itt Princz Rudolfné mindeniki részére közérthe­tően magyarázza és adja elő a pártoktatás anyagát, s bár a politikai oktatás szer­vezése alkalmával csak tizenegy termelőszövetke­zeti tag jelentkezett az oktatásra, legutóbb is ti­zennyolcán vettek részt a szemináriumon. Ugyancsak jónak mondható a Nógrádmegyerben folyó po­litikai oktatás, ahol a ter­melőszövetkezeti tagok szépen haladnak a politikai oktatás előírt tananyagának megisme­résével. Vannak azonban olyan helyek is, mint Ludányhalá- szi, ahol a vezetőség körében sem vált kollektív feladattá a pártoktatás szervezése és irányítása, sőt maga Frommer László párttitkár elvtárs sem tulaj­donít kellő jelentőséget a pártoktatásnak. De ezenkívül még több olyan hely van a járásban, ahol a pártvezető­ség tagjai nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a poli­tikai oktatás sikeréért, azért, hogy minél többen ismerked­jenek meg alkotó módon a marxizmus—leninizmus tudo­mányos elméletével. A szécsényi járás terüle­tén a legutóbbi foglalkozáson befejezték a kongresszusi irányelvek ismertetését. Most új témakörökre térnek át. A terv szerint 5—6 foglalkozás keretéiben az október 22-i párthatározatot, a 3004/2. számú rendeletet és a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének szükségességét be­szélik meg a hallgatókkal. Ezeknek a témaköröknek ala­pos, széleskörű megismerése rendkívül fontos, mer ala­pot nyújtanak a hallgatóknak ahhoz, hogy tudatossá vál­jon munkájuk. De fontos azért is, mert szíwel-lélek- kel csakis az tud harcolni a termelőszövetkezeti mozgalom teljes győzelméért, a termelő- szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáért, aki részleteiben is ismeri a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyét mind a népgazdaságra, mind az egyénekre nézve. A járási párt-végrehajtó bizottság terve szerint az Időszerű kérdések tanfolj a- mának ebből az anyagából január első hetében szintén szabad pártnapokat tartanak a járás területén. A pártszervezetek vezetői­nek, a termelőszövetkeze­tek kommunistáinak elő kell segíteniük, hogy mi­nél több termelőszövetke­zeti tag és egyénileg dol­gozó paraszt megismer­kedjen ezekkel a kérdé­sekkel. A tanulásnak nem elég csak formailag eleget tenni. Az ilyen irányú munkánkból ül­dözni kell mindennemű ön- célúságot. Kollektív feladattá kell tenni a falu lakóinak de különösen a termelőszö­vetkezeti tagoknak politikai nevelését, elő kell segíteni, hogy ahol ilyen van, ott pó­tolják a politikai ismereteik terén megmutatkozó elmara­dottságot. Orosz Béla ^ßediff itt mm, QlÁqxAd meqiiélmn... Gyártmányairól. mostanában pedig a kongresszusi verseny­ben elért kimagasló sikereiről nemcsak a megyében, hanem az országban, sőt külföldön is ismerik, számontartják a Magyar Vasötvöz etgy ár at, amely Nógrád megyében, Salgótarján mellett van, néhány kilométerre a me­gye székhelyétől. Nem kedves olvasó, nem té­vedés, hogy ennyire részlete­sen körülírjuk eme országosan is fontos gyárunk létét és azt, hogy hol fekszik. Pusztán azért tesszük ezt, mert előfordult, hogy a Magyar Vasötvözetgyárat fon­tos kérdésekben semmibevették. Aki fellapozza a Központi Sta­tisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága kiadványát; Nógrád megye fontosabb statisztikai ada­tai 1958. - az meglepődve ta­pasztalja, hogy ezt a gyárunkat — nem tudni mi okból — e fon­tos kiadványból kifelejtették. Pe­dig, ha azt a nagyszerű sikert vesszük számításba, amelyet a termelés gazdaságosságában ez a gyár 1959. folyamán is elért — nem is beszélve az általa ké­szített termékek fontosságáról — akkor máris nyilvánvaló, hogy ennek a gyárnak minden jog­Népszerű a KST a Bányagépgyárban A Kölcsönös Segítő Taka­rék 1956 évben alakult meg, a Zagyvapálfalvi Bányagép­gyárban. Az eddigi működése során minden évben folya­matosan emelkedett a tagok száma. Az 1959-es évben 115 dolgozó, 95 ezer forint betét­tel rendelkezett. Az év folya­mán 46 esetben 108 főnek, 85 ezer forintot kölcsönöztek különféle segély, nyaralás és egyéb beruházási költségek címén. A dolgozók igen nagy ér­deklődést tanúsítanak tovább­ra is a KST iránt, s az 1960-as évre a régi tagságon kívül 46 fizikai és 10 havidí­jas iratkozott a tagság sorai­ba. Évi takarékbetétjük 161 160 forint lesz. A szerve­zésben a szakszervezet veze­tősége minden segítséget megadott. Csorba Gyula ÜB. titkár ezidáig egyedül 50 főt szervezett be a KST-be. Cé­lul tűzték ki, hogy a taglét­számot 100 fővel fogják nö­velni. Jó felvilágosító mun­kát végzett a KST többi .tag­ja is. címe megvan a megye fontosabb minisztériumi iparvállalatai között szerepelnie. A gyárban joggal teszik szóvá, hogy figyelmen kívül hagyták őket. Gondoljuk, a jövőben jóvá- tehető ez a hiba. . Az MHS munka megjavítását határozta el a kibővített elnökségi ülés A közelmúltban megyei ki­bővített elnökségi ülésen tár­gyalták meg az MHS mun­kát. Mint megállapítást nyert, komoly munkát kell végezni a jövőben, hogy a szövetség betöltse hivatását. Az elhangzott javaslatok jelentős segítséget adtak a munka megjavításához. Az egyik javaslat volt a ne­velési osztály létrehozása. A most megalakuló neve­lési osztály legfontosabb fel­adata a politikai munka meg­javítása. A nevelési osztály tagjainak feladata a honvé­delmi munka megismertetése a lakossággal. Ügy tervezik, hogy a TIT-tel közösen több helyi előadásokat tarta­nak. Szeretnek az 1919-es tanácsköztársasági harco­kat feleleveníteni, egy-egy előadásra vöröskatonákat meghívni. Az előadások után mindenütt filmvetítést rendeznek a hon­védelmi munka alaposabb megismerése érdekében. Emellett faliújságokon, fény­képeken szeretnék megismer­tetni a dolgozók széles réte­geivel a szövetség munkáját. A nevelési osztály másik fontos tevékenysége a mező- gazdaság segítése. Ebbe a munkába bevonják a falusi alapszervezetek tagjait is. Stgitséget akarnak nyúj­tani a már meglévő, vagy megalakuló tsz-nek, s eb­ben a tagok úgy agitáciő- val, mint személyes pél­damutatással vesznek részt. Mi van a Tejút központjában? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a tudósokat, de a Tejút központjának ta­nulmányozását az óriási tá­volság, valamint a kozmikus por felhalmozódása nagyon zavarja. Nemrég J. Parijszkij, fia­tal leningrádi csillagász a nagyteljesítményű pulkovói rádióteleszkóp segítségével kiemelkedő felfedezést tett. Kiderítette, hogy a Tejút köz­pontjában ionizált gázokból álló tömör mag van, s ez a mag a Tejút átmérőjének köírülbelül négyezred része. A mag tömege csaknem 10 ezerszerte nagyobb, mint a Napé. A Tejút magja rádió­hullámokat és fényt sugároz. J. Parijszkij folytatja kuta­tásait. Legutóbb a fiatal csil­lagász olyan területet fedezett fel, amely erőteljesen elnyeli a fényt és a kozmikus port. A lakosság támogatásával teljesítette kongresszusi felajánlását a MÉH Vállalat A Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat a többi vállalathoz hasonlóan felajánlást tett a VH. pártkongresszus tiszteletére: vál­lalta,' hogy november 15-ig befe­jezi ez évi vasértékesítési tervét, papírértékesítési tervét pedig az év végére 110 százalékra teljesíti. A vállalat azért ebből a két cikk­ből tett felajánlást, mert ezek rendkívül fontosak a népgazdaság számára. A vállalat első ITongresszusi fel­ajánlását már teljesítette és hogy Megkétszereződött a könyvvásárlás Mint arról már hírt ad­tunk, a Salgótarjáni Könyves- boltban már december 9-ig. annyi könyvet adtak el, mint novemberben, fika a nagy ajándékozási láz, s ami még nem kevésbé jelentős, meg­nőtt a könyv szeretete. Az if­júsági, szépirodalmi és poli­tikai művek mellett igen nagy érdeklődés nyilvánul meg egy-egy sorozat iránt is. Akadémia kiadásban jele­nik meg, folyamatosan Mik­száth összes műve, 50 kötet­ben. Ezt a szép kivitelű soro­zatot közel kilencvenen vá­sárolják. Jelentős érdeklődést váltott ki az öt kötetes Kul­túra világa is. Erre a soro­zatra 220 előjegyző van a megyeszékhelyen. A sorozat­ból az előjegyzők már két kötetet kaptak kézhez. A most induló Aranykönyvtár sorozatra, amely felöleli a klasszikus magyar irodalom legremekebb alkotásait, 204 előjegyzés történt. Az első kötetet, Jókai: Aranyember-ét az előjegyzők már kézhez kapták, míg a többi mű ki­adása folyamatosan történik. A régóta várt Űj magyar lexikon-t is nagy érdeklődés kiséri. 152-en kívánják meg­vásárolni, s ami külön jelen­tős a vásárlók valamennyien egyéniek, nem közületek. A lexikon első kötetét már az előjegyzők kézhez kapták. Még ez év végén napvilá­got lát az új Világatlasz, amely korunk sajátos helyze­tét, sőt a nagyobb városok jelentősebb alkotásait is be­mutatja. Az ízléses kivitelű atlaszra eddig 50 előjegyzés érkezett, itt azonban még to­vábbi emelkedés várható a mű megjelenéséig. ez sikerült, az a MÉH dolgozóin kívül a lakosság támogatásának is tulajdonítható. Ugyanakkor a tanuló ifjúság gyűjtése és a KISZ-szervezet ezirányú munkája is nagy segítséget jelentett. Vállalásához híven a vállalat november 15-ig befejezte vas- értékesítési tervét és 1200 va­gon vasat adott át a népgaz­daságnak. Ebből a nagy munkából a Nőg- rád megyei telepei is kivették részüket, 170 vagon begyűjtött vasat küldtek az üzemeknek. A vállalat az évi papírértékesí­tési tervét is teljesítette már. November végéig 16 000 mázsa papírt adott a papírgyárak­nak és ennek a mennyiségnek csak­nem a negyede a Nógrád megyei MÉH-telepek begyűjtéséből szár­mazik. Ezek a számok sok mindenről beszélnek és tanúbizonyságai an­nak, hogy pártunk, kormányunk célkitűzéseit nemcsak az üzemek és vállalatok tették magukévá, hanem a lakosság is, amely meg­értette, hogy az életszínvonal emelésének leghatékonyabb feltétele a ter­melés növelése. A kongresszusi verseny is ezt szolgálja s a Nógrád megyei üze­mek és vállalatok csakúgy, mint a MÉH-telepek, mindent megtesz­nek ennek érdekében. Gondok és emberek ha az okoikat keressük. A gyárból eltávozott fiatal ad­minisztratív dolgozók el­Erőteljesen ráirányította a gozik. Ezek az elvtársak szorgalommal dolgozott az új figyelmet a vezetésre, a ká- többségükben időt és fáradt- termelés! árrenHever .„. y ... a vaualat lokony­dermunkára, az emberekkel ságot nem kímélve töreked' való foglalkozásra pártunk tek arra, hogy gazdag élet­termelési árrendszer beveze- veI5je jóformán semüyen foci -mim roin tJruvtviAn hitrtl ak ­tési munkáin. Számos hiteles vélemény szerint zömét ő vé­gítségef nem adott számukra a szakmai ismeretek és gya­VII. kongresszusa. Ez min- és szakmai tapasztalataikat gezte el. Amikor viszont a kor]at rí on ölről rvH- o WKril n'i QrVkrvw»- óllr o 'f.fciífci'IrkIrriQib Qrvb-oT ltlt ITie&ISZerZ0SCll€Z. AZ denekelőtt abból az alapköve- átadják a fiataloknak. Sokai felményből adódik, hogy ha- magas felelősségérzettel ne­jutalmazásra került sor, ab­ból Sándor Gyula vagy ki­zánkban meggyorsítjuk a szó- vélik az ifjú generációt, akik maradt, vagy néhány össze- T1(iTT1 TJjr.rlvrT cialista építőmunkát, a kong- majdan apáik helyére lépve adott forinttal szúrták ki a 1p,^ ff? resszus célul tűzte ki a szocia- átveszik a vezetést ebben a szemét. ieio eioaaasoKat, manyzott illetékesek hiába hívták már fel többször is a figyelmét, nem tartott részükre megfe­resszus célul tűzte ki a szocia- átveszik a vezetést ebben a lizmus alapjainak lerakását or- gyárban is. Az idős szakmun- szágunkban. Ez a kétségkívül kásáknak nagyrészük van történelmi feladat az élet abban, hogy a munkában és minden vonatkozásában fo- a magatartásban olyan elis- kozottabb követelményeket mérésre méltó eredményeket állít, megkívánja az embe- ért el például a kulcsformá­MIÉRT ATJARÚHAZ A GYÁR? baráti, elvtársi egyéni fog­lalkozás is a fiatalokkal. Eb­ből joggal vonják le azt a következtetést, hogy félté­kenység alakult ki, amely el- így zárta előlük a fejlődés útját. Sándor Gyula után rekkel^ a ^áderetóeT^való^tu- zó brigád^ely méltáTkel- hag^te ott ebben az évben a Sándor Gyula esetében pedig dományosabb foglalkozást és ti fel a figyelmet a gyárban ^lY,™V­nem utolsósorban a vezetés és azon kívül is. Sajnos azon­és a dolgozók egységének to- ban e brigád példája nem ál­vábbi szilárdítását. talános. A tények igazolják, hogy dovics Lajos. Hlavacska Gyula, történt. Mint a Megyei Népi Német László, Lonstyák Lász- Ellenőrzési Bizottság tagját ló és még többen. Mindez kö- munkajogi védelem illeti ^ ^ ^ rülbelül félévvel ezelőtt ját- meg. Csák a bizottság tudtá­ilyen ^tekmtótten1J^egy<mk- Ebben az évben 8 fiatal, szódott le. Várható volt, hogy val és beleegyezésével lehet ben is sokat haladtunk előre magasabb képzettséget szer- akikre tartozik, valami tanul- más munkakörbe áthelyezni, az utóbbi három évben. műszaki és adminisztra- ságot levonnak belőle. De Ennek megtartását a gyár il­Aznnhan a tpnrmrain ikíilönö- tív dolgozó távozott el a nem! Újabban ismét három fia- letékesei elmulasztották, fen egyes terüteteken még- gyárból. Sándor Gyula elv- tál műszaki dolgozó jelen­igen sok. A Salgótarjáni tár?>. ^‘ben került ki tette be, hogy január elsejé- Tűzhelvgvár elég sok Tűzhelygyárban két igen je- a főiskoláról, a kőtelező két- vei más gyárban kivannak p lentős réteg — a fiatal mű- ~ igen sok A Salgótarjáni tars> aki 1954-ben került ki tette be, hogy január elsejé- Ismeretes, hogy a Salgotar a főiskoláról, a kötelező két- vei más gyárban kívánnak ____ _ évi gyakornoki idő letelte elhelyezkedni. A fiatal ér- problémával küzd. Nagy szűk­s zaki” és adminisztratív dől- utaT1 Joggal várta, hogy se- telmiségiek zöme, miután ki- fe% lenne arra, hop megfe- gozók, valamint a munkás- ginget kap jövője megala- került az iskolából és ebben ^íaSS^okí^tortts^ asszonyok - irányában kifej- Ppzásához. De nem így tor- a párban megszerzi a kéz- ? d'Gffci tapasztalaiokat Gltá— szerzett fiatalok me§te— lanság, sokszor rosszindulat vozik. Nem érzik a meg- lepődjenek a párban és áradt feléje egyesek részéről, becsülést, jövőjüket nem lát- szakmai ^gyakorlatot szerepe ják itt megalapozottnak. Két- ^ov^.,1,<^an belül kedvezően ségtelen, hogy problémák érződjék tevekenyseguk ha­. _ . „„„ , , . tasa. így azonban erre igen gyár a Zomancipan Müvek vannak anyagi tekintetben is. kevés remény van. Törzsgár­Ebben a gyárban sok jó kötelékébe lépett. Ennek el- De a megbecsülés erkölcsi ré- da nélkül pedig itt sem jut­elvhű, idős szakmunkás dől- lenére Sándor Gyula nagy sze esik súlyosabban latba, hatnak előre a kitűzött na­tett tevékenységet vizsgáltuk iónt. ígérgetések, bizonyta- az elmúlt napokban. NYOLC FIATAL ELHAGYJA Különösen fokozta ezt a lég­------ kört, amikor 1959 elején A GYÄRAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents