Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-02 / 96. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. december 2.; (Folytatás a 3. oldalról) életünk egészséges fejlődésé- — A nép világos színval- víziónak, a filmnek, színhá- tály társadalmunk vezető ségeseként a maga módján ne»lr Iri i lr*clr£vrv'}/ico • 1A ct- iró.r olcAOAnKan rr»i/ÍT7ö.i_ 7oin lz-»-\ «-».íz- o ^4-4- ____i ___ ' n____1 i_____z. i • n „ ' '± l:j.i ■ ui. _ m ég az ezer lakosnál kisebb községek 94 százalékában is. — A színházi látogatók száma az utóbbi tíz esztendőben két és félszeresére emelkedett és 1958-ban elérte a 6 millió 800 ezret. A mozik száma ma hétszer annyi, mint a Horthy-rendszer idején volt, a mozilátogatóké pedig az utóbbi tíz évben a háromszorosára növekedett. A nemzetközi összehasonlítást e tekintetben is álljuk: egy lakosra egy évre Hollandiában kereken 6, Svédországban 10, Franciaországban 10, Magyar- országon 13 mozilátogatás jut. — Elvtársak! A szocialista forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagyszerű eredmények ellenére viszonylag elmaradt a politikai és gazdasági eredményekhez képest. Jelenleg még mindig érezteti hatását az a rombolás, amelyet az ellenforradalom, a revizionista zavarkeltés az ideológia területén okozott. Ugyanakkor előny az, hogy az ellenforradalommal e téren vívott harcban erősödött értelmiségünk marxista törzse, tudományos, művészeti életünk és ugyanez nagy nevelőiskolája volt a tömegeknek is. Jo harci fegyvereink: a párt művelődés- politikai irányelvei, az irodalom kérdéseivel, a népi írókkal, a nacionalizmus kérdéseivel foglalkozó pártokmányok. , — A tudományok szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű szocialista építésünk feladatainak megalapozásában. Az ideológia és a kultúra feladata, hogy a szocializmus építésére neveljen, mozgósítson- Elengedhetetlen követelmény, hogy tudományos és művészeti tevékenységünk még jobban a munkásosztály, a dolgozó tömegek, szocialista építésünk szükségletei felé forduljon és azt szolgálja. — Le kell küzdeni a bur- zsoá rendszer szellemi örökségét, a nacionalizmus. a sovinizmus, az antiszemitizmus maradványait. Következetesen kell harcolni a szocializmus győzelmét gátló kispolgári nézetek, az önzó kistulajdonosi szemlélet ellen. E célok eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a marxizmus— leninizmus eszméi az ideológiai életben, a tudomány és a kultúra valamennyi területén uralkodó világnézeti alappá váljanak. — Közoktatásunkat meg kell reformálnunk. Iskoláinkat következetesen szocialistává kell tennünk. Közelebb kell hoznunk az iskolát az élethez. Islokarendszerünk megreformálása igen gondos előkészítést kíván és megköveteli saját közoktatásunk ta- tapasztalatainak, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak a leggondosabb figyelembevételét. Szélesítsük azokat az oktatási formákat — a levelező oktatást, az esti iskolák rendszerét —, amelyek a termelésben dolgozó fiatalok és felnőttéit továbbtanulásának lehetőségeit biztosítják. A műszaki színvonal fejlődése magasabb műszaki ismereteket kíván meg a gép mellett dolgozó munkásoktól is. Teremtsük meg a termelésben dolgozó munkások számára a műszaki továbbképzés célszerű formáit. — Űj ötéves tervünkben biztosítjuk a tudományok fejlesztéséhez szükséges feltételeket. A műszaki és agrár- tudományokra nagy szerep vár népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés elősegítésében. Külön fontos, hogy a társadalomtudományok művelői elemezzék legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását és nyújtsanak segítséget a gyakorlati szakembereknek. Komoly feladatuk: a vallásos és más idealista nézetekkel szemben segítsek a megfelelő tudományos propagandát. — A művészetnek, az irodalomnak számottevő szerepe van népünk tudatának, érzelmeinek, ízlésének formálásában. Irodalmi és művészeti nek kulcskérdése: szilárdan, marxista—leninista eszmei egység fogja össze a kommunista írók és művészek sorait, hogy megfelelő befolyást és vonzást gyakoroljanak a kultúra nem kommunista művelőire. lást vár — elsősorban művei- zainknak, a művelődési ott- osztálya, az államhatalmat kivette részét a hitleristák, a ben — minden írótól és min- honoknak és az öntevékeny kézbentartó „uralkodó” ősz- hazai fasiszták, a burzsoázia den művésztől arra a kérdés- kulturális mozgalom együt- tály, pártja vezetésével kéz- és a földbirtokosok elleni re, hogy az osztályharcban ki teseinek. Az e területen dől- bevette a szabadságjogok és harcból, amely a nép hatalmellett áll, 'kivel tart. gozó művészek, írók, újság- a nemzeti függetlenség zász- mának megteremtéséért folyt. — A nárt « a nén a knl- írólk- kultúrmunkások az ed- Iáját, amelyet a kapitalista turális élet kérdéseinek meg- diginél sokkal céltudatosabban földesúri osztályok már réoldásában, a kultúra tovább- a «**«**» ^e, gén elárulták es földredobfejlesztésében számít az újjá- a ha*f*>. k^ltufa 'térnyerését, tak. A munkásosztály vallalszervezett írószövetség és Az eddlginel hatékonyabban ta a felelősséget és az áldo- Pártunk természetesen valamennyi művészeti szövet- kel1 küzdenuak a reakciós zatokat, amelyek vezető szeelsosorban a kommunista , ha lókon v támogatásaira burzsoa eszmék maradványai, repéből reá hárulnak. Vért írókra és művészekre tá- g y e a kispolgári selejt, igénytelen- áldozott, és sokat dolgozott a maszkodik, ugyanakkor szá- — A szocialista nevelés kö- ség, a tudatlanság, a tudó- szocialista forradalomért, mit minden becsületes szán- vetelményeit kell érvényesí- mánytálán világnézet gátló Nélkülözött, éhezett 1945-ben dékú író és művész aLkotá- teni a tömegek műveltségi hatásaival szemben. és 1946-bán a pénzromlás saira és támogat mindenkit, színvonalának további emelé- Kádár János ezután szocia- idején. Napi érdekeit sokszor Legöntudatosabb fiai pártunk aki műveivel népünk fejlődé- sében is. E területen megvan lista társadalmi rendünk to- feláldozva segítette és segíti tagjaiként a társadalmi havének fő, szocialista irányza- a maga sajátos feladata a vábbfejlesztésének 1J"------" .........................- fon t át mozdítja elő. sajtónak, a rádiónak, a tele- kérdéseiről szólott. időszerű a testvéri osztályt, a parasztA parasztság 1958-ban a burzsoá és fasiszta erők ellenforradalmi tamadasa időszakában a munkás- osztály hű szövetségesének bizonyult és részt vett a szocialista vívmányok védelmezésében, a konszolidálásért folytatott harcban. ladásért folytatott harc első Ságot és, felépítette hazánk vonalaiban haladnak Ott Tronno á nArcrortruni nchnn o A legközelebbi évek döntő feladata: a kizsákmányolás teljes megszüntetése, a szocializmus teljes győzelme hazánkban hatalmasan megnövekedett szocialista iparát. Az emberek tízezreit adta az államvannak az országgyűlésben, a tanácsokban, a hazafias népfront-bizottságaiban, a fegy— A legközelebbi évek melőszövetkezetekben ura és döntő feladata — hangsú- gazdája marad a földnek- A lyozta —, hogy a mezőgazda- kapitalizmusban a tőkés nagyság szocialista átszervezésével üzem elsöpri 'és földönfutóvá befejezzük hazánkban a szó- teszi a kisparasztokat. A mi ciaiista társadalom alapjainak parasztságunk is emlékszik lerakását- A kizsákmányolás 1929-re, a nagy krízisre, ami és üzemek vezetői helyeire, a gépállomásokra, új vidéki nagyüzemek, a szocialista városok felépítésére. A munkás- osztály szinte fel sem mérhető mennyiségű önkéntes tár- Ezt egyébként jól tudják sadalmi munkát végez ma is azok a termelőszövetkezeti a köz javára. és nem lesznek többé rabszolgái sem a jómódú embernek, sem a jószágnak. igazgatás legkülönbözőbb V€ref. e.rők tisztikarában, a posztjaira a hadsereg, a rend- munkásőrségben munkas-pa- őrség, a belső karhatalom, a raszt _ államunk es fejlődő határőrség soraiba, a gyárak szocialista társadalmunk fe- ’ lelos posztjain. — Ma a munkás—paraszt összefogás alapvető tartalma: a népi hatalom közös védelme, és erősítése, a szocialista társadalom felépítésére kötött szövetség. teljes megszüntetése, a szó- kor Magyarországon is, de Parasztok, ^ akik már bent _ A munkásosztály szövet- A feladat most, hogy parasztcializmus teljes Ságunk legöntudatosabbjai, győzelme mindenütt a kapitalista világ- a termelőszövetkezet- sdgesej élénken küzd az új, - - . . , hazánkban, a szocializmus ban a parasztok milliói men- bíra ® aklk. maguk is gyot- szocialista társadalom meg- aklk az allai™ gazdasagok- anyagi és technikai alapjá- tek tönkfe és .nemcsak föld- teremtéséért. A párt felada- b^> a nak megteremtése. A kulturális forradalom végigvitele, az emberek tudatának átformálása, a népjólét fokozása egyaránt megkívánja a mező- gazdaság szocialista átépítésének befejezését a legközelebbi években. Már túlhaladtuk azt a színvonalat, amelyet a kapitalizjeikről, hanem gyakran még ? ^ a- pafasztok egy,~ ta, hogy a továbbiakban elő- be,n’ , a gépállomásokon a a házból is — ahol születtek ket esztendő múlva mar sze- se£,ítse a munkásosztály tö- falvakban dolgoznak, segitse- - kiűzte őket a végrehajtó gyelkk vagy ha jokedelyu megei öntudatának, politikai nek megteremteni a szocialis- dobpergése. Az Amerikai emberek, akkor maguk ne- képzettségének, szakismeretei- ta magyar falut. Segítsenek Egyesült Államokban például vetaek_ a legjobban azon, kulturális színvonalának magasabb színvonalra emelhogy belepesuk előtt milyen neK’ Kulturális szmvonaianaK n- a mezogazdasagot, s ezzel azon, az 1920—50. közötti 30 "év hogy belépésük előtt m . .... . ^ - - - alatt egymillió kétszázhúsz- aggodalmaik voltak. emeleset. A parasztság az ot az egész népgazdaságot, a ezerrel csökkent a 72 hektár- — Elvtársak! A munkásosz- vezető munkásosztály szövet- dolgozók életszínvonalát, nál kisebb földtulajdonnal rendelkező farmerek száma. j . rí mi .,i> , ji ___ _ r — a pártnak és a munkás- Az osztttlynelkuli társadalom m us "valaha is elért Magyar- osztálynak a felvilágosítás országon, de a Magyar Nép- erejével, az önkéntesség biz- köztársaságnak el kell ernie tositásaval, a szervezésben es — a termelésben és fogyasz- a megszilárdításhoz nyújtott _ Elvtársak! ‘ Jelentős és tásba-n egyaránt — azt a szín- anyagi segítséggel kell átve- szerepénél fontos rétege tárvonalat is, amelyet a fejlett zetnie a ma még egyénileg sad-almunknak az értelmiség, kapitalista országok elértek. gazdálkodó parasztokat a Az utóbbi időben a párt he- — A mezőgazdaság szocia- szocialista mezőgazdaság ut- jyes politikája következtében osztályharcban születik lista átszervezésének befejezése politikailag óriási jelentőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg még meglevő ellentmondásokat és örökre megbonthatatlanná teszi államunk legfőbb politikai alapját, a munkásparaszt szövetséget; jára. a pártonkívüli értelmiség A mezőgazdaság szocia nagy része lojális magatar- lista átszervezése az egész társadalom ügye és mindenkinek segítenie kell, akinek bármi yen vonatkozásban dolga van a parasztsággal, mező- gazdasággal. reskedők tartsák be törvényeinket, segítsék népünk munkáját. Ugyanakkor támogatja, és támogatni fogja a városi és falusi kisiparosok, kiskereskedők társadalmunkban szükséges, és hasznos tevékenységét lakosság szükségleteinek tást tanúsít és munkájával segíti a szocializmus építését. A szocialista építés előrehaladása napról-napra növeli az j0bb kielégítéséért. A párt értelmiség társadalmi _ szere- arra törekszik, hogy a kis- pet, alkotási lehetőségeit, polgárságot meggyőző szó- Megmdult es biztató az a vaj ideológiailag és politi- Rendkívül íontos, ho§y 3. fel- íolysműit, amelyben 3 ,,re§i k3Ü3§ átnevelje és 3 szoci- világositást végző emberek 3 ,,új értelmiség 3 szocis- .alizmus útjárs vezesse szá- legyőzhetetlenné munkás-pa- parasztokkal, mint dolgozó lizmus eszméi alapján telje- mára is elfogadható módon; raszt államunkat, a Magyar testvérükkel beszéljenek: sen összeforr. E folyamat egyéni boldogulását és gyer- Népköztársaságot. A mezőgaz- kellő tapintattal, türelemmel végigvitelére törekszünk, mek€} jövőjét biztosítva, daság szocialista átszervezése és emberséggel szóljanak hoz- Szembetűnő eredményeket _ Flvtjjr_-k, vnffi-iifn7n„nt a népgazdaság szempontjából zájuk. Meg kell értenie min- mutat ez a pedagógusoknál. . . ^ -ki°tEánvMÓ is szükséges. A kisparcellán denkinek, hogy ez a lépés A párt és kormányzat biza- n ,;'.lvok + , fnivta folytatott elmaradott terme- minden^ parasztember számára lommal éy megbecsüléssel te- tandóy politikával is. Az elbékét az eszmék harca terén. — Számolnunk kell azzal, hogy céljaink, a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése, — az osztálycélok, a munkásosztály céljai és megvalósításuk osztályharcban fog végbemenni. A szocializmus érdekei, népünk érdekei, nem kívánják az osztályharc élesedését, ellenkezőleg: az a jó, ha hevessége csökken, formái kevésbé élesek. A párt és a nép állama sohasem fog az osztál ‘/harc élezésére törekedni. Ez azonban elsősorban nem tőlünk, hanem osztályellenségeinktől, a nemzetközi imperializmustól függ. — Az osztályharc tehát fopá ellátotts^k további javí- Estó ^ztííyoka* « *££?£ dssagi termeles szmvonsls zott is vsnnsk olysnok — xssars is toreKsziK. mnltnk a volt kiy^ákmánvn- „ gyorsabban emelkedjék, hangsúlyozta -.akikben él - A P^zervezetelmek le ]ók és támogatóik egy része a«n értő ^nberel fog. Ugyanez fékezi egész_nép^az- még a kapitalista szemlélet, kell küzdeniük az értelmiség- ™ “ ZZ, társsal! 5!j“**1 daságunk gyorsabb fejlődését Az ilyenek szeretnének meg- gél szemben helyenként meg kb más é 1956-ban és a népjólét további jelentős tollasod ni más emberek meg- mindig tapasztalható elzárkó- h b„ s„ánt é j hatai0memelését is. Korszerű termelés kőpasztásával. Nem gondolnak zást és bizalmatlanságot. Eés ma s elleSéges mamcsak a szocialista nagyüzem- arra, hogy ha a kapitalizmus- Ugyanakkor arra is szükség TÄS ben alakulhat ki. A nagy- nak szabad útja van, akkor van, hogy üzem és a kisüzem egyenlőt- hiába küszködik száz paraszt- necsak a kommunista ér' telmiség, hanem az értelmiség pártonkívüli része is teljes feloldódással, nagyobb öntudattal, felelősséggel, fokozottabb mértékben vegye ki részét társadalmi kérdéseink megoldásából, tartást tanúsít. Közülük len folytatott különháborúval mint ellenséggel bántunk el volna egyenlő, azzal, akivel rendszerünk a harcban — mint ellenséggel — találkozott. — Továbbra is éberen védelmezni fogjuk rendszerünk, népünk érdekeit a volt ki- zsákmányo1 ókkal szemben. Aki közülük fellép ellene, annak számolnia kell a proletárdiktatúra keménységével. Népi államunk törvényei a volt kizsákmányoló osztályok tagjait is egyenjogú állampolgárokként kéz ölik, ha ők maguk nem sértik meg, hanem tiszteletben tartják c törvényeket és lojális magatartással beilleszkednek társadalmi rendünkbe. Mint ismeretes, például malenségét e tekintetben idei ember, közülük csak öt, vagy növénytermesztési eredmé- tíz válhat kulákká; kilencven nyeink is mutatják: az őszi pedig mindenképpen más búza átlagtermése ebben az szolgájává. A munkás-paraszt évben az állami gazdaságok- állam, amely minden dolgozó ban holdanként 13,4, a tér- ember érdekeit köteles megmelőszövetkezetekben 11, a védeni, nem engedheti meg kisparcellás egyéni gazdasá- őzt, hogy kilencven paraszt ___ _ __________ g okban 8,6 métermázsa volt. tönkremenjen azért, hogy tíz szociaiizmust építő népünk Az őszi árpa átlagtermése az meggazdagodjon. erőfeszítéseiből. állami gazdaságokban hol- — Vannak parasztemberek, _ Hazánkban ma még je- , _______ d ánként 15, a termelőszövet- akik a kapitalista világ lentős számú kispolgár, kis- Ugyanakkor az ellenforrada- gukra a dolgozó parasztokra kezetekben 13,5, az egyéni farkas törvényé szerint kmlód- iparos kiskereskedő él és dől- tóm leverése, a proletárdik- bíztuk, hogy felveszik-e a gazdaságokban 11,8 méter- ták végig életük nagy részét gozik. 114 ezer önálló kisipa- tatára erősödése, a szocialista kulákokat a termelőszövetkemázsa. A kukoricáé az állami és mindig azt látták, hogy ros Van, fele falun. A kisipa- éPítés sikerei növelik a lehe- zetbe, vagy sem- Rendeletben gazdaságokban holdanként abban a rendszerben a falun rosok és kiskereskedők tévé- séget a volt kizsákmányolok módot adtunk arra is, hogy 17,5, a termelőszövetkezetek- csak az számított embernek, kényén kivették részüket átnevelésére. az egykori kulák eltemethesse ben 16, az egyéni gazdasá- akinek akármilyen kicsiny, 1957-ben is 1958-ban a gaz- — Az ellenforradalom leve- saját múlját és két évi becsügokban 14,4 métermázsa volt. de saját földdarabka volt a dasági viszonyok konszolidá- résével az osztályharc nem letes munka után teljesjogú, Az egyénileg dolgozo paraszt- kezén. Az akkori vad élet Jósából. Túlnyomó többségük szűnt meg hazánkban. Társa- a különböző tisztségekre is Ságunk még ezt a termelési komiszsága okozta, hogy sok- ma js társadalmilag hasznos dalmi törvény, hogy az ősz- megválasztható tagja legyen szintet is csak megfeszített szór tulajdon szülőjét, vér- tevékenységet folytat. tálynélküli társadalom ősz- a termelőszövetkezetnek. A munkával éri el. szerinti testvérét emésztette _ a párt és a kormány tályharcban születik. Ugyan- volt kizsákmányolok gyer— Parasztságunk tudja, el nem egy ember — a föld- szembeszáll és küzd a speku- ez érvényesül a nemzetközi mekeivel kapcsolatban pedig hogy mi megy végbe a vilá- ért. De ez a világ — a pa- jáció és a jogtalan jövede- élet területén is. Az államok pártunk arra törekszik, hogy gon. A Szovjetunió már ré- rasztemberek szerencséjére is lemszerzés eilen, várja, és népek békés egymás mel- a múlt terhétől mentesen tagen, több mint 27 esztendő- — örökre elmúlt. Társadal- hogy lett élése, amelynek tartóssá lálják meg majd helyüket az vei ezelőtt befejezte a mező- munkban nem a tulajdon, a kisiparosok és kiske- tételéért küzdünk, nem hoz új szocialista világban, gazdaság szocialista átszerve- hanem a dolgozó ember uralzését és a közelmúltban kodik, aki a munkát nem ke- . , , ,, , rr r ugyanezt elérte már a pa- rüli és embertársaival össze- A pártról, a párt VeZetOSZerepérOl. rasztság, valamint az egész f°S, az élet urává, boldog, ^ 1 r n nép javára és hasznára Kína, jómódú emberré válik a tér- fj párt CS a tömegek kapCSOlatarol Bulgária és Korea is. Közei meloszövetkezetben. 1 “ jaj" f . cél eléréséhez Cseh- — Türelmes és meggyőző A marxizmus—leninizmus vizionisták megpróbálják vívása után nem csökken, elszlovakia, Albania es több szóval kell megmagyarázni a alapvető tanítása — mondotta csökkenteni a párt vezető sze- lenkezően — növekszik, más szocialista ország. rneg egyénileg dolgozó pa- —hogy párt nélkül, a párt repének jelentőségét a szó- — A Magyar Szocialista — A kapitalista világban raszfoknak, hogy milyen is fölényben van a nagyüzem a kisüzemmel szemben. Náluk azonban nem az a parasztság útja — hogy erőit egyesítve — a szocialista terszép, új, emberi életet nyit számunkra a szreia- lizmns, amikor megszi- badulnrk a bilincsbeverő, régi, paraszti életmódtól vezetése nélkül a munkás- cializmust építő országok Munkáspártot marxista—leniosztály nem vívhatja ki, nem mindennapi életében. A ma- nista tudományos világnézet tarthatja meg a politikai ha- gyarországi tapasztalatok vezérli; elméleti alapja, kom- talmat: a párt vezetése nél- szembetűnően és meggyőzően munista politikája nem új. kül nem lehet felépíteni a bizonyítják, hogy a párt ve- Üj a helyzetben az, hogy szocialista társadalmat. A re- zető szerepe a hatalom ki- (Folytatása az 5. oldalon)
