Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-02 / 96. szám

1959. december 2. NÓGRÁDINÍPÜJSAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) utóbbi időben teret kapnak ott a valóságnak jobban megfelelő tudósítások is. — A reális szemlélet csak javára válhat azoknak is, akik nem túlságosan szeretik a Magyar Népköztársaságot. Mostanában az ilyen embe­rek, miközben szemük előtt erősödik a Magyar Népköz- társaság, különböző képzel­gésekkel áltatják magukat. Azt mondják: ellentétek van­nak a pártban. Pártunkban egység van és ha ellenségeink arra várnak, hogy pártunk­ban ellentétek lesznek, ak­kor csak várjanak türelem­mel. mert bizony még jó so­káig kell vámiok. Más reak­ciósok eszelősségükben ahhoz fűzik reményeiket, hogy há­ború lesz. Az ilyen emberek­nek, ha egyáltalán képesek értelmes szót megérteni, csak azt mondhatjuk, okkal bízunk abban, hogy még a hidegháborút is sikerül felszámolni, de akárhogyan is lesz, ka­pitalizmus és fasizmus Magyarországon mégegy- szer nem lesz. Ezt verjék ki a fejükből és nekik is jobb lesz. „Hruscsov és Esenhower megegyeztek.” Mi tudjuk, hogy Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök úr néhány dologban meg­egyeztek és reméljük, kíván­juk is, hogy a jövőben még sok dologban egyezzenek meg. De mi azt gondoljuk, hogy az a reakciós, aki valamely torz logiká­val azt gondolja. hogy bármely Hruscsov—Eisenho­wer találkozóból és tárgya­lásból, — nem tudni milyen alapon — kapitalista, fasiszta Magyarország születik, erősen téved. A közmondás az ilyen­re mondja: „Éhes disznó makkal álmodik.” Megint mások reakciós reményeiket ahhoz fűzik, hogy „kivonul­nak Magyarországról a szov­jet csapatok” ... Erről a kér­désről érdemes egy pár ko­molyabb szót váltani. A szov­jet csapatok ma Magyarorszá­gon nem belpolitikai okok­ból, hanem kizárólag a ma- még nem rendezett nemzet­közi kérdések miatt tartóz­kodnak. Mi a szovjet kor­mánnyal, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült orszá­gok kormányaival, a szocia­lista országok kormányaival egyetértésben a külföldön ál­lomásozó csapatok egyidejű és kölcsönös visszavonásáról való tárgyalás mellett va­gyunk. Jelenleg még mindig nyílt fenyegetések hangzanak el a népi demokraitkus or­szágok ellen. Világosan meg­mondtuk nem egyszer: a szov­jet csapatok addig fognak Magyarországon állomásozni, ameddig a nemzetközi hely­zet ezt szükségessé teszi. Ami pedig azokat a besizélgetése- ket illeti, hogy mi lesz, ha a szovjet csapatok kivonul­nak Magyarországról, meg­mondhatjuk, a reakción az sem fog segíteni. A szocialis­ta forradalom magyarországi erői és hívei megtanulták azt amit kell és meg tudják védelmezni rendszerüket a belső ellenséggel szemben. Ha a reakciósok újból vere­kedni akarnak, nem leszünk ellene, mert a magyar nép­nek van ereje és még van elegendő törleszteni valója is az ellenforradalmárokkal szemben. —A tapasztalatokat számon- tartjuk. nem ismételjük meg a hibákat, nem felejtjük az árulást, se az osztáiyellen- séget, se az imperialistákat. A tapasztalatok alapján to­vább erősítjük népi álla­munkat, rendszerünket. To­vább erősítjük államunk leg­főbb politikai alapját a mun­kás-paraszt szövetséget. Erő­sítjük a munkásosztály szö­vetségét a többi dolgozók ré­tegeivel is. A hazafias nép­front mozgalmi erejére tá­maszkodva tovább szélesítjük a nemzet valamennyi alko­tásra képes erőinek egyesíté­sét. Tovább fejlesztjük rend­szerünk demokratizmusát. Ér­vényesítjük a demokratikus centralizmus elvét az állam­életben is. A törvényt tisz­teletben tartó állampolgárok jogai a jövőben tovább bő­vülnek, Ugyanígy tovább bő­vülnek a helyi államhatalmi szervek önkormányzati "jogai is, fenntartva és erősítve alapvető kérdésekben az ál­lam központi irányítását. — Népközitár saságunk al­kotmányában rögzített szer­vezete, az országgyűlés és a helyi tanácsok rendszere be­vált. Az elmúlt három évben fejlesztettük az országgyűlés és a helyi tanácsok munkáját. Megnövekedett politikai, gaz­dasági és kulturális szerepük. Bővült hatáskörük és az a törekvésünk, hogy ez a jövő­ben még inkább bővüljön. A a dolgozók Kádár János beszámolója harmadik részében az ország gazdasági helyzetével fog­lalkozott. Részletesen ismer­tette a második világháború és az ellenforradalom okozta gzadasági károkat. — A má­sodik világháború például Magyarország gazdaságában 300 milliárd forint értékű kárt okozott, vagyis az akkori színvonalon számítva, öt év nemzeti jövedelmét, az egész nép öt évi munkájának min­den eredményét mesemmisí- tette. Az ellenforradalom gazdasági „adománya” 22 mil­liárd forint értékű kár a magyar népnek. A Központi Bizottság, a forradalmi munkás—paraszt kormány már a fegyveres harc közben erélyesen kézbe vette a nép­gazdaság helyreállításának ügyét. — A népgazdaság már 1957 végére helyreállt, a termelés színvonala és a dolgozók életszínvonala már akkor meghaladta az ellenforrada­lom előtti utolsó normális év, 1955. színvonalát. Egy év alatt ilyen eredményre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. — A Központi Bizottság ez év márciusában felhívta né­pünket a nagyszámú új és megnövekedett termelőszö­vetkezetek megszilárdítására továbbá arra, hogy nagyobb lndületet vigyen a szocializ­mus építésébe. A Központi Bizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett a dolgozók tömegeiben. Fel­ajánlásaik végösszege — bár a gyárak és trösztök vezető­inek egyrésze rendkívüli óva­tosságot tanúsított — a szoci­alista iparban 3,2 milliárd forintnyi értéket tett ki. Még a felajánlásoknál is több és szebb azonban. bo°.y dolgozóink név m­ber eleiéig az évi fel­ajánlás 97 százalékát tel­jesítették — összesen 31 milliárd forint értéket ad­tak terven felül. E felajánlások és azok telje­sítése, a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei. A munká­sok, parasztok, értelmiségiek közül, a fővárosi és vidéki kollektívák közül igazságo­san szinte lehetetlenség bár­melyiket is kiemelni. A mun­kás-brigádok, ' a mezőgazdasá­gi dolgozók brigádjai, vagy az úgynevezett komplex-brigá­dok. amelyekben fizikai és szellemi dolgozók fogtak ösz- sze egy-egy adott feladat megoldására — nagyon szép eredményeket értek el. Külö­nösen örvendetes a fiatal dolgozók legöntudatosabbja- inak helytállása. Közülük is kiemelkedő az ifjúsági export-brigádok jó munkája. Még napjainkban is szület­nek újabb és újabb felaján­lások — folytatta Kádár JS- nos. — A szocia'ista munkaver­seny fejlődésében a tavasz- szal nagyszerű do'goknak vol­tunk tanúi. Úiságjaink hírt adtak arról, hogy a Szoviet- unióban kommunista brigá­dok. Csehsz1ovákiába.n szo­cialista brigádok alakítását kezdeményezték a dolgozók. Ezeket az újsághíreket kö­veiben mintegy két-három héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egv- ide’űieg az ország különböző részén százszámra alakítottak brigádokat, amelyek a „szo- cia’ista brigád” cím elnyeré­séért versenyeznek. Ezek a brigádok, igen helyesen, a termelési célokon és a mun­helyi tanácsok hatáskörének ésszerű bővítése egyúttal ha­tásos harc a burzsoáziától örökölt és sajnos rendsze­rünkben még egyáltalán le nem küzdött bürokrácia ellen. — Elvtársak! Elmondhat­juk, hogy a három esztendő alatt teljes mértékben sikerült helyreállítani a Magyar Népköztársaság törvényes belső rendjét, a belpoliti­kai helyzet jó és kielé­ka fejlesztésén kívül a szo­cialista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és fél-négyezer ilyen brigád dolgozik az országban. — Az évi terv első három­negyedének teljesítése a kö­vetkező képet mutatja: a mezőgazdaságban megszilár­dítottuk a termelőszövetkeze­teket. Az ipari termelés 12 szá­zalékkal, a termelékeny­ség 4 százalékkal növe­kedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a lakos­ság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a lakosság takarékbetét-állománya 69 százalékkal magasabb, mint ez egy évvel ezelőtt volt. — Az első háromnegyed év összes eredményei azt mu- tartják, hogy az ipari termelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekinteté­ben is elérjük a márciusi ha­tározat céljait, azaz néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarább elérjük a hároméves tervben, 1960 vé­gére tervezett szintet. Elvtársak! Pártunk állás­pontja, amely az elmúlt há­rom év alatt töretlenül ér­vényesült az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dol­gozók életszínvonalának rendszeres emelkedésé­vel. Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvonala ha­zánkban : az életszínvonal 1949-re elérte az 1938-as év színvonalát. Azt követően a legnagyobb horderejű ered­mény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgozó osztá­lyok életének hajdani átka: a munkanélküliség. A Horthy- rendszer idején évente átlag 200—300 000, az 1928—33-as válság idején pedig 7—800 000 munkanélküli vo't! Rendsze­rünkben az 1949-et követő tíz év alatt 650 000-rel növe­kedett a keresők száma. 1945 után. három-négy éven ke­resztül a munkások és alkal­mazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elma­radt- 1958 végéig a munkások és alkalmazottak reáljöve­delme 56 százalékkal, a pa­rasztság reáljövedeíme 26 százaikkal növekedett, vagy­is pótoltuk a munkások és alkalmazottak életszínvonalá­ban mutatkozott átmeneti elmaradást is. — Az életszínvonal emel­kedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulás. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasz­tás nálunk 1938-ban 33 kilo­gramm volt, 1958-ban 42 kiló. ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re, crfkorból 10,5 kilogrammról 24,8-ra, tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sör- fogyasztás az 1938-as átla­gos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növe­kedett. Tudvalevő, hogy a Horthy-rendszer idején Ma­gyarországon az egyszerű em­berek — Spanyolország és Törökország dobozéival együtt — a leggyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a következő: Olasz­országban az egy főre eső napi kalóriafogyasztás 2560. Jugoszláviában 2710, Fran­ciaországban 2830, Ausztriá­ban 2950. a Német Szövetségi Köztársaságban 2970. Angliá­gítően fejlődik a közrend és a közállapotok olya­nok nálunk, hogy bármely nyugati kapitalista ország megirigyelhetné. Ez a párt egységének, helyes politikájának, a párt és a nép összeforrottságának, a munkásosztály vezette nem­zeti tömörülésnek köszönhe­tő. Rendszerünk és társadal­munk belső erejének forrása, hogy a párt, mint vezető erő képes betölteni feladatát és bírja a nép támogatását. ban 3210 és Magyarországon ennél is több, 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes bér­alapjára 41.9 milliárd forintot fizettek ki, a béren kívüli jut­tatások összege 11.6 milliárd forint volt. Az állam ma már csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván térítés nélkül nyújt egyéb szolgálta­tásokat is: 1938-ban például a lakos­ságnak még csak 31 szá­zalékát vonták be a tár- sadalom-biztcs'tásba, ma már 71 százalékát! Az orvosok száma a felsza­badulás óta 40 százalék­kal növekedett. E tekintetben a Szovjetunió áll világviszonylatban a leg­jobban: 10 000 lakosra 17 or­vos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely országgal. Míg Franciaország­ban 10, Dániában 12, Bel­giumban 12, addig Magyaror­szágon 14 orvos jut 10 000 lakosra. Kádár János hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a tömegek sáiát tapasztalataik alapján győződhettek meg ar­ról, hogy a Központi Bizott­ság és a kormány milyen kö­vetkezetesen érvényesíti ál­láspontját az é'etszímvona! fejlesztésében. Már 1957-ben 14—16 százalékai emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, a parasztság reáljö­vedelme pedig 8—10 száza­lékkal. — Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendsze­rét is. 1958 elején nvfitan megmondottuk, hogy 1958-ban nem lehet emelni az é’e+szín- vonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasználni, hogy az elért eredményeket meg­szilárdítsuk, a termelés fej­lesztésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helye­selték és támogatták ezt az állásfoglalást. így a tavalyi tervet a vártnál lobban tel­jesítettük. s a reáiVwedeimet több mint 2 százalékkal emel­tük. A tavaivi 16 predménvek alapién a Köznnnti Bizottság napirendre tűzhrieft nébánv megoldást sürgető kérdést. A A beszámoló negyedik ré­szében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól beszélt Kádár János. — A magyar dolgozó nép műveltségében, kulturális fej­lődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas mennyiségi fejlődés minőségi változást is jelent: közeledést a jövendő társada’om szo­cialista gondolkodású, sokol­dalúan képzett, ku’túróit em­beréhez, — a szocialista for­radalom győzelméhez a kul­túrában. A fe’szabadu'ás időszaká­ban kereken 600 ezer volt hazánkban az ími-olvasni nem tudó felnőtt ember. Az írástudati mság Ma­gyarországon lényegében megszün'. A népi demokrácia bevezette a VIII. osztályos általános is­kolát. A közép- és fe’sőfokú oktatás hazánkban nagymér­tékben fejlődött. A tudomány, a tudományos képzés és a tu­dományos kutatás terén is je­lentős az előrehaladás. Há­Politikai Bizottság a közel­múltban megvizsgálta, hogyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát­Jelenthetem a kongresz- szusnak, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely össze­függésben van az élet­színvonal alakulásával. A határidő 1959. első féléve volt. A végrehajtás: 1959 ja­nuár elsejével 25 000 alacsony keresetű munkás kapott 8— 15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ár­talmas munkakörökben 50 000 dolgozó munkaidejét csökken­tettük. Ugyancsak január el­sején 82 000 pedagógus fizeté­sét emeltük jelentősen. Feb­ruár elsejei hatállyal lépett életbe 55 000 egészségügyi dol­gozó fizetésrendezése. Január elsejétől 408 000 idős ember nyugdíját emeltük. Április 1- től felemeltük az egyedül dolgozó, gyermeket nevelő nőik és a többgyermekesek családi pótlékát. Mindez éven­te egy milliárd 487 millió fo­rintot tesz ki. — Nálunk, most jók az életviszonyok, van értelme a munkának, mert mindenki tudja, hogy a munka terem­tette értékeket részben a termelés fejlesztésére, vagyis jövendő magasabb életszín­vonalának megalapozására, részben pedig közvetlenül fo­gyasztásra, a ma jobbátéte- lére, a dolgozók életszínvona­lának rendszeres emelésére fordítjuk. A gazdasági építésben előt­tünk álló feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár János, mivel a gazda­sági feladatokkal külön be­számoló foglalkozik a kong­resszuson. Hangsúlyozta: — Meg kell gyorsítani a szocialista társadalom felépí­tését. Az ez évi, és a jövö évi terv végrehajtásával, a hároméves terv 'ú teje­sítésével jó alapo* kel! teremteni az új ötéves tervhez. Az állami és gazdasági veze­tésben meg kell szüntetnünk a bürokratikus vonásokat és lövelni kell a tervszerűsége­ket, a terv- és állami fegyel­met. Bér-, fizetés- és pré­miumrendszerünkben is van még töké!etesítenivaló. A ter­vezőirodákban például olyan a jutalmazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt kés7i'tett tervek, ha­nem a drágább és hosszú ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már másfél évvel ezelőtt utasította az Illetékeseket. hogv dolgoz­zanak ki jobb módszert, amely megfeji a tervezők egyéni érdekeinek is és a népgazda­ság érdekeinek is. Mindmáig nem történt meg ez. Egy má­sik példát: nem természeti törvénvek idézték elő azt, hogy szeptember 28-án, 29-én és 30-án napi 14. 16, i’letve 17 000 sertést vásároltak fel, rom új nagy egyetemet ho­zott létre a népi demokrácia- A Magyar Tudományos Aka­démiának ma 35 intézménye van, amelyből hetet az el'en- forradalom óta hoztunk létre. A tudományos kutató­munka jelentős ei edmé- nyei már ma is közvet­lenül segítik iparunk, me­ző; zdaságunk és a nép­gazdaság ál alános fejlő­dését. Felépült a kísérleti atom­reaktor, izótop előállítás is folyik és a rövid felezési idejű izotópokban a hazai szükségletet már magunk ál­lítjuk elő. Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is je entős eredményeket értek el: a homok-, láp- és szikes talajok hasznosításában, ki­váló hibridkukorica fajtákat, jóminőségű nemesített répa­magvakat állítottak elő. Igen jónak ígérkezik a tudósaink közreműködésével nemrégiben konstruált, univerzál traktor­ra szerelhető kukoricabetaka- rító gép is. — október elsején és a kö­vetkező napokon viszont csak 2—2800 darabot. Az ilyen hullámzás káros a népgazda­ságra. Az oka nyilvánvalóan az, hogy szeptember 30-án zárul a negyedév, s a felvá­sárlókat a negyedév végéig elért eredmények alapján premizálják. Bizony, gazda­sági életünkben még sokfelé van ilyen hátrafelé „ösztönző“ erő- Feltétlenül meg kell őket szüntetni. — A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mérték­ben és bátrabban támaszkod­janak fejlődésünk legnagyobb lendítő erejére, a tömegek ön­tudatára, véleményére és lel­kesedésére. Vegyék figye­lembe és hasznosítsák a szo­cialista munkaverseny, a szo­cialista brigád címért küz­dők mozgalmának ez évi nagyszerű tapasztalatait. A dolgozók az elmúlt két évben túlteljesítették a terveket, látni kell, hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindin­kább a dolgozók növekvő szo­cialista társadalmi tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb mértékben hasznosíthatják népgazdaságunk javára a szocialista országok együttmű­ködésében rejlő lehetősége­ket. — A Központi Bizottság úgy véli, hogy kedvezőek a feltételek gazdasági életünk fejlődésére. Az előttünk álló feladatok megoldása alapot te­remt népünk életszínvonalá­nak további reális emeléséhez is. A kongresszusi irányelvek kimondják, hogy a következő ötéves tervben az egy főre jutó reáljövedelem legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapja pedig a je­lenlegihez képest legalább 40—45 százalékkal növeked­jék 1965 végéig. A lakosság életkörülményeinek hatékony megjavítását szolgálja az öt­éves terv nagyszabású lakás- építési programja is. Köz­ponti Bizottságunk kezdemé­nyezte, hogy mindenek előtt a lakásépítés 15 éves fejlesz­tési tervét kell kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet. Eszerint az ötéves terv idején ál­lami és magánerőből 259 ezer lakást, az utána kö­vetkező ötéves tervijén 350 000-ret, majd az azt követőben 400 000 lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát össze­sen egymillió korszerű, egészséges, új lakást ed, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült iakásbi költözhet. Ezt másképpen úgy mondhat­juk, hogy a 15 éves lakás- építési terv megvalósításával minden igényjogosult család önálló lakáshoz jut. Az élet- színvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben je­lentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is. A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mellett bíztató eredmények vannak az irodalomban, a művészetben. Az új, szocia­lista, realista alkotások egész sora született, különösen ér­tékesek az eredmények a dráma- és filmművészetben. A legújabb termésből megem­lítjük „A kormos ég“’, „A harminckilences dandár” a „Tegnap”, a „Szélvihar“, a „Pesti emberek“ című műve­ket. örvendetes egy új, pár­tos, fiatal nemzedék jelentke­zése a társadalomtudomá­nyokban, a művészetben, az irodalomban. — Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kultúrális fel- emelkedését jelzik könyv­kiadásunk adatai is. Míg 1938-ban 2400 mű jelent meg 9 millió 200 ezer példányszám­ban, addig 1958-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió 300 ezer példányban. Az orszíg majdnem vala­mennyi községéb n van könyvtár, (Folytatása a 4. oldalon) A szocializmus építésének együtt kell járnia életszínvonalának rendszeres emelkedésével Kulturális fejlődésünk közeledést jelent a szocialista gondolkodású, sokoldalúan képzett kulturált emberhez

Next

/
Thumbnails
Contents