Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-02 / 96. szám
1959. december 2. NÓGRÁDINÍPÜJSAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) utóbbi időben teret kapnak ott a valóságnak jobban megfelelő tudósítások is. — A reális szemlélet csak javára válhat azoknak is, akik nem túlságosan szeretik a Magyar Népköztársaságot. Mostanában az ilyen emberek, miközben szemük előtt erősödik a Magyar Népköz- társaság, különböző képzelgésekkel áltatják magukat. Azt mondják: ellentétek vannak a pártban. Pártunkban egység van és ha ellenségeink arra várnak, hogy pártunkban ellentétek lesznek, akkor csak várjanak türelemmel. mert bizony még jó sokáig kell vámiok. Más reakciósok eszelősségükben ahhoz fűzik reményeiket, hogy háború lesz. Az ilyen embereknek, ha egyáltalán képesek értelmes szót megérteni, csak azt mondhatjuk, okkal bízunk abban, hogy még a hidegháborút is sikerül felszámolni, de akárhogyan is lesz, kapitalizmus és fasizmus Magyarországon mégegy- szer nem lesz. Ezt verjék ki a fejükből és nekik is jobb lesz. „Hruscsov és Esenhower megegyeztek.” Mi tudjuk, hogy Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök úr néhány dologban megegyeztek és reméljük, kívánjuk is, hogy a jövőben még sok dologban egyezzenek meg. De mi azt gondoljuk, hogy az a reakciós, aki valamely torz logikával azt gondolja. hogy bármely Hruscsov—Eisenhower találkozóból és tárgyalásból, — nem tudni milyen alapon — kapitalista, fasiszta Magyarország születik, erősen téved. A közmondás az ilyenre mondja: „Éhes disznó makkal álmodik.” Megint mások reakciós reményeiket ahhoz fűzik, hogy „kivonulnak Magyarországról a szovjet csapatok” ... Erről a kérdésről érdemes egy pár komolyabb szót váltani. A szovjet csapatok ma Magyarországon nem belpolitikai okokból, hanem kizárólag a ma- még nem rendezett nemzetközi kérdések miatt tartózkodnak. Mi a szovjet kormánnyal, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült országok kormányaival, a szocialista országok kormányaival egyetértésben a külföldön állomásozó csapatok egyidejű és kölcsönös visszavonásáról való tárgyalás mellett vagyunk. Jelenleg még mindig nyílt fenyegetések hangzanak el a népi demokraitkus országok ellen. Világosan megmondtuk nem egyszer: a szovjet csapatok addig fognak Magyarországon állomásozni, ameddig a nemzetközi helyzet ezt szükségessé teszi. Ami pedig azokat a besizélgetése- ket illeti, hogy mi lesz, ha a szovjet csapatok kivonulnak Magyarországról, megmondhatjuk, a reakción az sem fog segíteni. A szocialista forradalom magyarországi erői és hívei megtanulták azt amit kell és meg tudják védelmezni rendszerüket a belső ellenséggel szemben. Ha a reakciósok újból verekedni akarnak, nem leszünk ellene, mert a magyar népnek van ereje és még van elegendő törleszteni valója is az ellenforradalmárokkal szemben. —A tapasztalatokat számon- tartjuk. nem ismételjük meg a hibákat, nem felejtjük az árulást, se az osztáiyellen- séget, se az imperialistákat. A tapasztalatok alapján tovább erősítjük népi államunkat, rendszerünket. Tovább erősítjük államunk legfőbb politikai alapját a munkás-paraszt szövetséget. Erősítjük a munkásosztály szövetségét a többi dolgozók rétegeivel is. A hazafias népfront mozgalmi erejére támaszkodva tovább szélesítjük a nemzet valamennyi alkotásra képes erőinek egyesítését. Tovább fejlesztjük rendszerünk demokratizmusát. Érvényesítjük a demokratikus centralizmus elvét az államéletben is. A törvényt tiszteletben tartó állampolgárok jogai a jövőben tovább bővülnek, Ugyanígy tovább bővülnek a helyi államhatalmi szervek önkormányzati "jogai is, fenntartva és erősítve alapvető kérdésekben az állam központi irányítását. — Népközitár saságunk alkotmányában rögzített szervezete, az országgyűlés és a helyi tanácsok rendszere bevált. Az elmúlt három évben fejlesztettük az országgyűlés és a helyi tanácsok munkáját. Megnövekedett politikai, gazdasági és kulturális szerepük. Bővült hatáskörük és az a törekvésünk, hogy ez a jövőben még inkább bővüljön. A a dolgozók Kádár János beszámolója harmadik részében az ország gazdasági helyzetével foglalkozott. Részletesen ismertette a második világháború és az ellenforradalom okozta gzadasági károkat. — A második világháború például Magyarország gazdaságában 300 milliárd forint értékű kárt okozott, vagyis az akkori színvonalon számítva, öt év nemzeti jövedelmét, az egész nép öt évi munkájának minden eredményét mesemmisí- tette. Az ellenforradalom gazdasági „adománya” 22 milliárd forint értékű kár a magyar népnek. A Központi Bizottság, a forradalmi munkás—paraszt kormány már a fegyveres harc közben erélyesen kézbe vette a népgazdaság helyreállításának ügyét. — A népgazdaság már 1957 végére helyreállt, a termelés színvonala és a dolgozók életszínvonala már akkor meghaladta az ellenforradalom előtti utolsó normális év, 1955. színvonalát. Egy év alatt ilyen eredményre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. — A Központi Bizottság ez év márciusában felhívta népünket a nagyszámú új és megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdítására továbbá arra, hogy nagyobb lndületet vigyen a szocializmus építésébe. A Központi Bizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett a dolgozók tömegeiben. Felajánlásaik végösszege — bár a gyárak és trösztök vezetőinek egyrésze rendkívüli óvatosságot tanúsított — a szocialista iparban 3,2 milliárd forintnyi értéket tett ki. Még a felajánlásoknál is több és szebb azonban. bo°.y dolgozóink név mber eleiéig az évi felajánlás 97 százalékát teljesítették — összesen 31 milliárd forint értéket adtak terven felül. E felajánlások és azok teljesítése, a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei. A munkások, parasztok, értelmiségiek közül, a fővárosi és vidéki kollektívák közül igazságosan szinte lehetetlenség bármelyiket is kiemelni. A munkás-brigádok, ' a mezőgazdasági dolgozók brigádjai, vagy az úgynevezett komplex-brigádok. amelyekben fizikai és szellemi dolgozók fogtak ösz- sze egy-egy adott feladat megoldására — nagyon szép eredményeket értek el. Különösen örvendetes a fiatal dolgozók legöntudatosabbja- inak helytállása. Közülük is kiemelkedő az ifjúsági export-brigádok jó munkája. Még napjainkban is születnek újabb és újabb felajánlások — folytatta Kádár JS- nos. — A szocia'ista munkaverseny fejlődésében a tavasz- szal nagyszerű do'goknak voltunk tanúi. Úiságjaink hírt adtak arról, hogy a Szoviet- unióban kommunista brigádok. Csehsz1ovákiába.n szocialista brigádok alakítását kezdeményezték a dolgozók. Ezeket az újsághíreket köveiben mintegy két-három héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egv- ide’űieg az ország különböző részén százszámra alakítottak brigádokat, amelyek a „szo- cia’ista brigád” cím elnyeréséért versenyeznek. Ezek a brigádok, igen helyesen, a termelési célokon és a munhelyi tanácsok hatáskörének ésszerű bővítése egyúttal hatásos harc a burzsoáziától örökölt és sajnos rendszerünkben még egyáltalán le nem küzdött bürokrácia ellen. — Elvtársak! Elmondhatjuk, hogy a három esztendő alatt teljes mértékben sikerült helyreállítani a Magyar Népköztársaság törvényes belső rendjét, a belpolitikai helyzet jó és kieléka fejlesztésén kívül a szocialista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és fél-négyezer ilyen brigád dolgozik az országban. — Az évi terv első háromnegyedének teljesítése a következő képet mutatja: a mezőgazdaságban megszilárdítottuk a termelőszövetkezeteket. Az ipari termelés 12 százalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a lakosság takarékbetét-állománya 69 százalékkal magasabb, mint ez egy évvel ezelőtt volt. — Az első háromnegyed év összes eredményei azt mu- tartják, hogy az ipari termelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is elérjük a márciusi határozat céljait, azaz néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarább elérjük a hároméves tervben, 1960 végére tervezett szintet. Elvtársak! Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvonala hazánkban : az életszínvonal 1949-re elérte az 1938-as év színvonalát. Azt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgozó osztályok életének hajdani átka: a munkanélküliség. A Horthy- rendszer idején évente átlag 200—300 000, az 1928—33-as válság idején pedig 7—800 000 munkanélküli vo't! Rendszerünkben az 1949-et követő tíz év alatt 650 000-rel növekedett a keresők száma. 1945 után. három-négy éven keresztül a munkások és alkalmazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elmaradt- 1958 végéig a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 56 százalékkal, a parasztság reáljövedeíme 26 százaikkal növekedett, vagyis pótoltuk a munkások és alkalmazottak életszínvonalában mutatkozott átmeneti elmaradást is. — Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulás. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás nálunk 1938-ban 33 kilogramm volt, 1958-ban 42 kiló. ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re, crfkorból 10,5 kilogrammról 24,8-ra, tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sör- fogyasztás az 1938-as átlagos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növekedett. Tudvalevő, hogy a Horthy-rendszer idején Magyarországon az egyszerű emberek — Spanyolország és Törökország dobozéival együtt — a leggyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kalóriafogyasztás 2560. Jugoszláviában 2710, Franciaországban 2830, Ausztriában 2950. a Német Szövetségi Köztársaságban 2970. Angliágítően fejlődik a közrend és a közállapotok olyanok nálunk, hogy bármely nyugati kapitalista ország megirigyelhetné. Ez a párt egységének, helyes politikájának, a párt és a nép összeforrottságának, a munkásosztály vezette nemzeti tömörülésnek köszönhető. Rendszerünk és társadalmunk belső erejének forrása, hogy a párt, mint vezető erő képes betölteni feladatát és bírja a nép támogatását. ban 3210 és Magyarországon ennél is több, 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes béralapjára 41.9 milliárd forintot fizettek ki, a béren kívüli juttatások összege 11.6 milliárd forint volt. Az állam ma már csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván térítés nélkül nyújt egyéb szolgáltatásokat is: 1938-ban például a lakosságnak még csak 31 százalékát vonták be a tár- sadalom-biztcs'tásba, ma már 71 százalékát! Az orvosok száma a felszabadulás óta 40 százalékkal növekedett. E tekintetben a Szovjetunió áll világviszonylatban a legjobban: 10 000 lakosra 17 orvos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely országgal. Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarországon 14 orvos jut 10 000 lakosra. Kádár János hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a tömegek sáiát tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következetesen érvényesíti álláspontját az é'etszímvona! fejlesztésében. Már 1957-ben 14—16 százalékai emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, a parasztság reáljövedelme pedig 8—10 százalékkal. — Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendszerét is. 1958 elején nvfitan megmondottuk, hogy 1958-ban nem lehet emelni az é’e+szín- vonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasználni, hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a termelés fejlesztésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helyeselték és támogatták ezt az állásfoglalást. így a tavalyi tervet a vártnál lobban teljesítettük. s a reáiVwedeimet több mint 2 százalékkal emeltük. A tavaivi 16 predménvek alapién a Köznnnti Bizottság napirendre tűzhrieft nébánv megoldást sürgető kérdést. A A beszámoló negyedik részében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól beszélt Kádár János. — A magyar dolgozó nép műveltségében, kulturális fejlődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas mennyiségi fejlődés minőségi változást is jelent: közeledést a jövendő társada’om szocialista gondolkodású, sokoldalúan képzett, ku’túróit emberéhez, — a szocialista forradalom győzelméhez a kultúrában. A fe’szabadu'ás időszakában kereken 600 ezer volt hazánkban az ími-olvasni nem tudó felnőtt ember. Az írástudati mság Magyarországon lényegében megszün'. A népi demokrácia bevezette a VIII. osztályos általános iskolát. A közép- és fe’sőfokú oktatás hazánkban nagymértékben fejlődött. A tudomány, a tudományos képzés és a tudományos kutatás terén is jelentős az előrehaladás. HáPolitikai Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatátJelenthetem a kongresz- szusnak, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely összefüggésben van az életszínvonal alakulásával. A határidő 1959. első féléve volt. A végrehajtás: 1959 január elsejével 25 000 alacsony keresetű munkás kapott 8— 15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 50 000 dolgozó munkaidejét csökkentettük. Ugyancsak január elsején 82 000 pedagógus fizetését emeltük jelentősen. Február elsejei hatállyal lépett életbe 55 000 egészségügyi dolgozó fizetésrendezése. Január elsejétől 408 000 idős ember nyugdíját emeltük. Április 1- től felemeltük az egyedül dolgozó, gyermeket nevelő nőik és a többgyermekesek családi pótlékát. Mindez évente egy milliárd 487 millió forintot tesz ki. — Nálunk, most jók az életviszonyok, van értelme a munkának, mert mindenki tudja, hogy a munka teremtette értékeket részben a termelés fejlesztésére, vagyis jövendő magasabb életszínvonalának megalapozására, részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jobbátéte- lére, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére fordítjuk. A gazdasági építésben előttünk álló feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár János, mivel a gazdasági feladatokkal külön beszámoló foglalkozik a kongresszuson. Hangsúlyozta: — Meg kell gyorsítani a szocialista társadalom felépítését. Az ez évi, és a jövö évi terv végrehajtásával, a hároméves terv 'ú tejesítésével jó alapo* kel! teremteni az új ötéves tervhez. Az állami és gazdasági vezetésben meg kell szüntetnünk a bürokratikus vonásokat és lövelni kell a tervszerűségeket, a terv- és állami fegyelmet. Bér-, fizetés- és prémiumrendszerünkben is van még töké!etesítenivaló. A tervezőirodákban például olyan a jutalmazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt kés7i'tett tervek, hanem a drágább és hosszú ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már másfél évvel ezelőtt utasította az Illetékeseket. hogv dolgozzanak ki jobb módszert, amely megfeji a tervezők egyéni érdekeinek is és a népgazdaság érdekeinek is. Mindmáig nem történt meg ez. Egy másik példát: nem természeti törvénvek idézték elő azt, hogy szeptember 28-án, 29-én és 30-án napi 14. 16, i’letve 17 000 sertést vásároltak fel, rom új nagy egyetemet hozott létre a népi demokrácia- A Magyar Tudományos Akadémiának ma 35 intézménye van, amelyből hetet az el'en- forradalom óta hoztunk létre. A tudományos kutatómunka jelentős ei edmé- nyei már ma is közvetlenül segítik iparunk, mező; zdaságunk és a népgazdaság ál alános fejlődését. Felépült a kísérleti atomreaktor, izótop előállítás is folyik és a rövid felezési idejű izotópokban a hazai szükségletet már magunk állítjuk elő. Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is je entős eredményeket értek el: a homok-, láp- és szikes talajok hasznosításában, kiváló hibridkukorica fajtákat, jóminőségű nemesített répamagvakat állítottak elő. Igen jónak ígérkezik a tudósaink közreműködésével nemrégiben konstruált, univerzál traktorra szerelhető kukoricabetaka- rító gép is. — október elsején és a következő napokon viszont csak 2—2800 darabot. Az ilyen hullámzás káros a népgazdaságra. Az oka nyilvánvalóan az, hogy szeptember 30-án zárul a negyedév, s a felvásárlókat a negyedév végéig elért eredmények alapján premizálják. Bizony, gazdasági életünkben még sokfelé van ilyen hátrafelé „ösztönző“ erő- Feltétlenül meg kell őket szüntetni. — A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mértékben és bátrabban támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lendítő erejére, a tömegek öntudatára, véleményére és lelkesedésére. Vegyék figyelembe és hasznosítsák a szocialista munkaverseny, a szocialista brigád címért küzdők mozgalmának ez évi nagyszerű tapasztalatait. A dolgozók az elmúlt két évben túlteljesítették a terveket, látni kell, hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindinkább a dolgozók növekvő szocialista társadalmi tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb mértékben hasznosíthatják népgazdaságunk javára a szocialista országok együttműködésében rejlő lehetőségeket. — A Központi Bizottság úgy véli, hogy kedvezőek a feltételek gazdasági életünk fejlődésére. Az előttünk álló feladatok megoldása alapot teremt népünk életszínvonalának további reális emeléséhez is. A kongresszusi irányelvek kimondják, hogy a következő ötéves tervben az egy főre jutó reáljövedelem legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapja pedig a jelenlegihez képest legalább 40—45 százalékkal növekedjék 1965 végéig. A lakosság életkörülményeinek hatékony megjavítását szolgálja az ötéves terv nagyszabású lakás- építési programja is. Központi Bizottságunk kezdeményezte, hogy mindenek előtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet. Eszerint az ötéves terv idején állami és magánerőből 259 ezer lakást, az utána következő ötéves tervijén 350 000-ret, majd az azt követőben 400 000 lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egymillió korszerű, egészséges, új lakást ed, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült iakásbi költözhet. Ezt másképpen úgy mondhatjuk, hogy a 15 éves lakás- építési terv megvalósításával minden igényjogosult család önálló lakáshoz jut. Az élet- színvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is. A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mellett bíztató eredmények vannak az irodalomban, a művészetben. Az új, szocialista, realista alkotások egész sora született, különösen értékesek az eredmények a dráma- és filmművészetben. A legújabb termésből megemlítjük „A kormos ég“’, „A harminckilences dandár” a „Tegnap”, a „Szélvihar“, a „Pesti emberek“ című műveket. örvendetes egy új, pártos, fiatal nemzedék jelentkezése a társadalomtudományokban, a művészetben, az irodalomban. — Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kultúrális fel- emelkedését jelzik könyvkiadásunk adatai is. Míg 1938-ban 2400 mű jelent meg 9 millió 200 ezer példányszámban, addig 1958-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió 300 ezer példányban. Az orszíg majdnem valamennyi községéb n van könyvtár, (Folytatása a 4. oldalon) A szocializmus építésének együtt kell járnia életszínvonalának rendszeres emelkedésével Kulturális fejlődésünk közeledést jelent a szocialista gondolkodású, sokoldalúan képzett kulturált emberhez
