Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-02 / 96. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. december 2. (Folytatás az 1. oldalról) san normalizálódtak. A viszony 1956-58-iig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport —területén normálisnak nevezhető. Véleményünk szerint — az ismert ideológiai ellentétek ellenére — megvan a lehetősége annak, hogy a két állam között normális jószomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia és Magyarország népeinek közös érdeke. Ä jószomszédi viszony kedvező alakulásában szerepet játszik az, hogy a Jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a jóviszony kialakulását, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbbi időszakban — a Kínai Nép- köztársaságot és áz Albán Népköztársaságot. — Másik szomszédunkkal, Ausztriával ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tartjuk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak, hogy a két szomszéd állam között — az eltérő belső, társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az előrehaladást, hogy az osztrák kormány a két állam viszonyát illetően a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges nyugati körök mesterkedéseitől engedi bef ilyásol- tatnl politikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Népköz- társaság ellen aknamunkát folytató kémügynökségek és magyar fasiszta szervezetek tevékenykedjenek és garázdálkodjanak. Ez is számottevően zavarja viszonyunkat. Mi a kölcsönös előnyökkel járó tényleges jóviszony kialakítására törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek közös érdeke. — Semmiféle tényleges érdekellentét nincs a Magyar Népköztársaság és az európai semleges államok, nevezetesen Ausztria, Svédország, Svájc között. Ellenben közös érdek a béke fenntartása, a békés egymás mellett élés, az országok közötti kapcsolatok bővülése. Ezért arra törekszünk. hogy viszonyunkat tovább javítsuk velük. Szerintünk a semleges országok bizonyos pozitív szerepet ma is betöltenek és a jövőben még inkább betölthetnek az országok és népek békés egymás mellett élésének előmozdításában. — Elvtársak! Korunk legfontosabb eseményei között tartja számon az emberiség, hogy az utóbbi 10—15 esztendő alatt a népek egész sora — közöttük India, Indonézia, Irak, az Egyesült Arab Köztársaság — rázta le magáról az imperialisták igáját és lépett az önálló nemzeti fejlődés útjára. Velük_ jó a viszonyunk. s arra törekszünk, hogy tovább javuljon. Egy fronton vagyunk velük az imnerializmussal szemben; szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Bizonvos mértékiga Magvar Népköztársaság is hozzájárulhat a gyarmati sorból felszabadult országok önálló iparának fejlesztéséhez. Teljesen szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért most küzdő srvarmati népekkel. Meggyőződésünk, hogy az imDerializmus nem tudja többé megállítani a felszabadulásért és függetlenségért vívott harc folyamatát, s győzedelmeskedik a gyarmati népek igazságos harca. Népköztársaságunk viszonva a a NATO vezető országaihoz, illetve kormányaihoz nem kielégítő. Közülük is leginkább az Amerikai Egyesült Államok kormányával vannak komoly ellentéteink. — Az amerikai szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. Mintegy ötezer magyar disz- szidenst felvettek az USA hadseregébe. Fenntartják az úgynevezett „szabad európa” rádióállomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt a példátlan gyakorlatot folytatják, hogy miközben diplomáciai kapcsolat áll fenn országaink között, az amerikai kormány hivatalos küldöttei támadják a Magyar Népköztársaság hivatalos küldötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. — Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk a normális viszony kialakítását az Amerikai Egyesült Államok és a M sgy r Népköztársaság között, mert ez megfelel a két ország népe érdekeinek. Mi tiszteljük a tehetséges és magas ' civilizációt kifejlesztett amerikai népet. Üdvözöljük, azoknak az amerikai közéleti tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi időben valamelyest hozzájárultak a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzetközi helyzet bizonyos enyhítéséhez. A két ország közötti viszony normalizálása megkívánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják felül és korrigálják a hamis presztízs okokból mindmáig fenntartott idejét múlt, barátságtalan és célra nem vezető politikájukat a Magyar Népköz- társasággal szemben. — Lényegében arra van szükség, hogy az Egyesült Államok kormánya tartsa tiszteletben az egyenjogúság elvét és mondjon le hiábavaló kísérleteiről, amelyekkel be akar avatkozni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Véleményünk szerint ezen az alapon nem nehéz a magyaramerikai viszony normalizálásának útját és módozatait megtalálni. Kormányunk ennek érdekében kész minden célszerűnek látszó lépés megtételére. Elitéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának külpolitikáját. Adenauer kancellár színleg a békéről beszél, ugyanakkor —mint az egész világon — itt Magyar- országon is mindenki tudja, hogy a békéről hangoztatott szólamok mögött Nyugat-Né- metországban erőltetett fegyverkezés folyik és mindenáron a hidegháború fenntartására törekszenek. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság Kormányának ellenséges magatartása a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. — A magyar nép a nyugatnémet agresszív szellemmel szemben, teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikájával. A Magyar Népköz- társaság és az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság törekvései teljes mértékben azonosak. Üdvözöljük a szocializmus építésében elért nagy sikereiket. örülünk, amikor látjuk, hogy gyorsan haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyalják a Német Szövetségi Köztársaságot. Kívánjuk: a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói érjenek el új sikereket a szocializmus építésében, a béke megőrzésére és a két német állam közeledésére irányuló politikájukban. — Három évvel ezelőtt az átmeneti súlyos nehézségek idején népköztársaságunk nemzetközi helyzete is bonyolulttá, nehézzé vált. Rágalmazó hadjáratot indítottak az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk hozott határozataival a reakciós amerikai körök ki akarták erőszakolni, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányával is ellentétben álló törvényte- telen határozatokat nem ismertük el és nem fogjuk elismerni a jövőben sem. A határozatok körül évenként felmelegített hecc-kampány mindenkor szovjetellenes és hidegháborús célt szolgált. — Népiköztársaságunk belső megerősödésével párhuzamosan, megerősödött nemzetközi helyzetünk is. A k pit listák bojkottja, és rág lomhadjárata részben már a múltté. Ami a legfontosabb: népünk tömegei előtt lelepleződtek, és a m- gyár közvélemény előtt hitelüket vesztették. Még ellenség ink is kénytelenek tudomá ul venni, hogy népköztársaságunk konszolidálódott és megerősödött. A Magyar Népköztársaság barátai pedig, akik a legsúlyosabb helyzetben is szolidárisak voltak velünk, ma értékelik eredményeinket és becsülik népünket. — Nemzetközi helyzetünk megszilárdulását annak köszönhetjük, hogy következetesen szembeszálltunk minden imperialista beavatkozási kísérlettel és annak, hogy népűik helyesli és támogatja külpolitikánkat. Ez kötelez bennü'ket, hogy nemzetközi helyzetünket a jövőben is az eddigi politika alapján erősítsük tovább. — Elvtársak! A nemzetközi helyzetben az elmúlt két- három esztendő alatt bizonyos enyhülés következett be. Ez a változás dön ő n a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkás- mozgalom és a v lág békemozgalma erői növek d sé- nek, a békepolitikának köszönhető. — Kiemelkedő és jelentős esemény volt Hruscsov e v- társ amerikai útj , r melyet a világon mindenütt üdvözöltek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész világon, még a kommunizmustól távol eső emberek is úgy tekint k, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töred :z'.k. örülünk, hogy közöttünk van és szívből gratulálunk ameri kai útja sikeréhez. — Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésre vonatkozó javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, örvendetes, hogy az Egye ült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot helyesléssel fogadta és — közös amerikai— szovjet indítványra — egyhangú szavazattal a tizes leszerelési bizottság hatáskörébe utalta. Nagy horderejű az a megegyezés, amelyben Hus- csov elvtárs és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. — Tennivalónkat abban látjuk, hogy a Magyar Nép- köztársaság. egyetértésben a Szovjetunióval, a szocia ista tábor valamennyi országával, hatékonyan segítse elő békés céljaink megvalósítását. Támogatjuk az országok és a népek egymás közötti viszonyában a békés egymás mellett élés elvének teljes érvényesítését. — Támogatjuk az atomfegyver kísérletek megszüntetését, az atomf gyve r- mentes zónák létrehozását, az atomfegyverek has nála- tának megtiltását, megsemmisítését. Támogatjuk a berlini kérdés rendezésére, a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatokat. Támogatjuk a teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megva’ó ul- hat, közbeeső intézk dé- sek történjenek; a hadseregek létszámának csökkentése, a külföldi támaszpontok megszüntetése, a külföldön á'lomá- sozó csapatok kölcsönös visszavonása. — Mi a békés egymás mellett élést az egyre szélesedő nemzetközi kapcsolatok formájában képzeljük eh Jelenleg már 48 országgal államközi szerződések alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat és arra törekszünk, hogy hasonló formában fejlesszük további ors/ágokk 1 is. Közismert, hogy mi a nemzetközi gazdasági munka- megosztás, a special! záódás, és kooperáció elvét valósítjuk meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában a szocialista államokkal. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a nemzetközi kooperáció elképzelhető és megváló átható szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatban is. Vannak olyan ipari és mezőgazdasági termékeink, amelyeket a kapitalista országok vásá ólnak és még jelentősebb mértékben vásárolhatnak a jövőben. Ugyanakkor értelmetlennek találnánk, hogy id> haza gyártsunk — kis sorozatban és nagy költséggel — olyan termékeket, amelyeket a kapitalista országok á lí- tanak elő olcsóbban és megfelelő minőségben. Az i y m értelmű gazdasági kapcsolat kibontakozásának természetesen feltétele, hogy a s o- cialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiból eltűnjenek a hideg- háborús, korlátozó és zavaró tényezők. — Véleményünk szerint a népeknek békében kell egymás mellett élniök és ezen túlmenően fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat, a kereskedelmet, a ku tu ál Is cserét, a tudományos körök kölcsönös tapasztalatcseréjét és minden olyan kapcsolatot, amely az országik és népek békés, egymás mellett élését előmozdíthatja. Meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés, amely máris az emberiség nagy többsége á'tal elfogadott elv, előbb, vagy utóbb legyőz m'.n- den akadályt és győzedelmeskedik. Kádár János ezután a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetéről beszélt. A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdulás, a gyors fejlődés jellemzi — A belpolitikai helyzet fejlődése — hangsúlyozta — az elmúlt három évben egészséges irányú volt és rendszerünk megszilárdulásához vezetett. Az eil nforr da om elleni harc a szocia1 izmus erőit megedzette és tömörítetté. A tömegek politiKailag sokat fejlődtek, nagy tapasztalatokra tettek szert az osztályharcban. A harc menetében, a szocializmus eszméi alapján erősödött népü k nemzeti egysége — ez a történelmi haladás jegyében született és fejlődő, új nemzeti egység ma erősebb, mint korábban bármikor. Hazánkban munkáshatalom, proletárdiktatúra volt, és a szocializmus épült, amikor 1956 októberében bekövetkeztek az ismert események A párt az e e- mények minden lényeges mozzanatára 1 i *f rj dó v s- gálatot fo'ytatott, h.gy fe- tárja az ellenforradalom okait, a közrejátszott tényezőket, az eseményekben működő erőket. A Központi Bizottság megállapította: az 1956. október 23-án Budapesten kirobbantott fegyveres felkelés a munkásosztály hatalma, a népi állam, a magyar nép szrcialista vívrrá- nyai ellen irányú'*-, e ért burzsoá, ellenforradalmi el - legű volt. Az események t felidéző okokra, az azokb n résztvevő és ható tényezőkre vonatkozóan megállapítást nyert: lényeges lé ye ők nt szerepet játszottak Rákosi és csoportjának hibái. Figyelmein kívül hagyták a hazai adottságokat és nemzeti sajátosság kát, s így egy dő múlán képtelennek bizonyultak arra. hogy a szocializmus építésének nemzetközi fő törvényszerűségei* helyesen alkalmazzák hazánkban. E hibák súlyossága és ta'tós ág í gyengítette a proletárdiktatúrát, és kedvező talajt teremtett az osztályellenségnek az ellenforradalom kirobbantásához. Súlyos szerepet já szott Nagy Imre és cscpor jának példátlan árulása is. Végigjárták az utat a pártonbelüli frakciózástól a burzsoáziával, és az imperialistákkal kötött titkos, és nyílt szövetség'g; mint osztály áru'ók, a munkáshatalom feladásáig; mint hazaáiulók, az imperi I s ák beavatkozásának sürgetéséig. — Az e'.lnforrad ilain honi fő ereje a pi.i-i.tai hatalmától, kiváltságaitól és gazdasági alapjától korábban megfosztott kapitalista és fasiszta restaurációra törő egykori nagybirtokos és tőkés osztály és reakciós u izály- hordozóinak serige volt. Gyorsan újjászervezték és mozgósították erőiket. Rövid néhány nap alatt 40 pártot szerveztek. Ezek között ott volt az ellenforradalmi alapon újjászervezett három egykori koalíciós párt csakúgy, mint a két vármegyében nyíltan zászlót bontó nyilaskeresztes, leplezetlenül fasiszta párt. A volt uralkodó osztályok — pártjaikon kívül — az ellenforradalmi platformon álló, úgynevezett „mun- kástanács”-okat és „forradalmi” bizottságokat használták fel politikai céljaikra. — A Magyarországon kirobbantott ellenforradalmi felkelésnek legerősebb tényezője a nemzetközi imperializmus volt, a reakciós USA körökkel az élen. Ilymodon a Magyar Népköz- társasággal szemben valójában két egymással szövetkezett — a belső ellenforradalmi és a nemzetközi imperialista — erő lépett fel. — Pártunk Központi Bizottsága — folytatta Kádár János — az 1956 októberi ellenforradalomról adott marxista elemzését és állásfoglalását először az 1956 decemberi határozatában foglalta öszsze. Most a kongresszus színe előtt ezzel kapcsolatban három fontos tényre mutathatunk rá: Először: az 1956 novemberének első napjaiban és azt követően az események ellenforradalmi jellegéről tett minden megállapításunk helyesnek bizonyult, s a későbbiekben kiderült tények mindazt csak megerősítették és igazolták. Másodszor: pártunk értékelését az ellen- forradalom okairól és mozgató erőiről elfogadta és osztja az egész dolgozó magyar nép. Harmadszor: értékelésünket elfogadta és helyesli az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s a haladó emberek az egész világon. —Az ellenforradalmi felkelésben — mondotta a továbbiakban — a párt és a nép- köztársaság minden hazai ellensége egyesült, szorosan együtt dolgozott velük az amerikai kormány által pénzelt és ez alkalommal Bécs- be vezényelt emigrációs csoport, Nagy Ferenc és társai. — Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a súlyos helyzetben kötelessége szerint járt el. A nép sorsáért érzett felelősségtől áthatva a magyar kommunisták létrehozták az új forradalmi központot, megszervezték a harc vezetőerejét, az új Központi Bizottságot, létrehozták a forradalmi munkás-paraszt kormányt, amely a Szovjetunió, hűséges és legjobb barátunk és szövetségesünk segítségét kérte. — A kérdések, amelyeket a történelem akkor napirendre tűzött, súlyosak és bonyolultak voltak — folytatta Kádár János és hangsúlyozta: abban a helyzetben csak szilárd elvi politikával és határozottsággal lehetett boldogulni. Gyökeresen szakítani kellett az árulókkal, nyíltan fel kellett tárni a tömegek előtt, hogy Nagy Imréék átmentek az ellenség táborába. Fegyvert kellett szegezni annak, aki fegyverrel támadt a népköztársaság ellen. Szabadságot és demokráciát kellett adni a szocialista forradalom harcosainak, a dolgozó népnek, de üldözni kellett az ellenforradalmárokat: a restaurációra törő burzsoákat és minden rendű és rangú szekértolóikat; a nacionalizmus és a nemzeti gyűlölködés szításával szemben félreérthetetlenül és nyütan a népköztársaság iránti hűség, az igaz hazafiság, a munkásnemzetköziség eszméjével lehetett harcolni. Az ellenforradalmárok „semlegességével” szemben félreérthetetlenül meg kellett mondani, hogy mi hűek maradunk a Varsói Szerződés szervezetéhez mindaddig, amíg arra szükség lesz és mindenkor együtt haladunk a szocialista táborral. Világosan válaszoltunk arra is: mire alapozzuk országunk politikai rendszerét? A munkás-paraszt szövetséget vezető marxista-leninista pártra, a szakszervezetekre, a Hazafias Népfrontra és _a többi tömegszervezetre építjük politikai rendszerünket, elvetve a munkástanácsok rendszerét. Az ellen- forradalmi felkelés időszakában bebizonyosodott, hogy viszonyaink között a többpártrendszer az ellenforradalom javára hajtotta a vizet — ezért elvetettük ezt. A többpártrendszer helyett a párt által vezetett Hazafias Népfrontot fejlesztettük. A Hazafias Népfront alkalmas és képes arra, hogy politikai egységbe tömörítse a kommunistákat és mindazokat a pár- tonkívülieket, akik az alapvető célok teki -.tétében — a szocializmus felépítése, az őrs ág szuverén it ásán;k és függetlenségének védelme, a népköztársaság erősítése — egyetértenek. Három év pozitív tapasztalata bizonyítja, hogy a párt által vezetett Hazafias Népfront alkotó munkára képes politikai mozgalom, amely a kommunisták mellett a pár- tonkívüli tömegeket tömöríti, tekintet nélkül arra, hogy korábban más pártoknak voltak tagjai, vagy esetleg mindig is pártonkívüliek voltak. — A nép életbevágó érdekeinek biztosítása megkövetelte az ellenforradalmi felkelés kezdeményezőinek, vezetőinek, szervezőinek és a gyilkosságokat elkövetőknek a megbüntetését. Meg kellett viszont bocsátani azoknak, akik főbenjáró bűnt nem követtek el, akiket megtévesztettek és félrevezettek. Súlyos helyzetben és egyidőben kellett a pártnak két nagyon fontos feladatot megoldani: szakítani a korábbi hibákkal és leszámolni az ellenforradalommal. Pártunk képes volt erre és egyidőben megoldotta mindkét feladatot. A bátor, nyílt és következetes marxista-leninista állásfoglalás és politika meghozta a maga gyümölcsét. Az ellenforradalmi felkelés valamennyi tanulságát és tapasztalatát még sokáig számon kell tartania a pártnak, de magáról az ellen- forradalomról elmondható, hogy minden területen teljes vereséget szenvedett és a múlté. Kádár János itt emlékeztetett a tavaly novemberben tartott országgyűlési és tanácsválasztásokra, amelyeken a leszavazottak 99,6 százalékának támogatását megkapták a párt által vezetett Hazafias Népfront jelöltjei. — A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdulás, a gyors fejlődés jellemzi — folytatta. — A népi hatalom erősebb, mint az ellenforradalmi felkelés előtt volt, a szocializmus alapjai jelentősen szélesedtek azóta és a szocializmus építése rendben, lendületesen folyik. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre a tömegek politikai támogatása és odaadó, szorgalmas munkája nélkül. Ez a tény bizonyos mértékig tükröződik még a Magyarországgal szemben erősen elfogult nyugati sajtóban is. Az (Folytatása a 3. oldalon)