Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-11 / 90. szám
1959. november 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Elvtársi segítség Csepelről... Jóminőségű „ragasztóvasak“ érkeztek a Salgótarjáni Üveggyárba Támogassuk, segítsük a szocialista címért küzdő brigádokat Pénteken a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját köszöntő munkásgyűlésekkel kezdődött a műszak a Salgótarjáni Üveggyárban. Az ünnep előesté- lyén ugyanis több kimagasló munkasiker született a gyárban, s a dolgozók ekkor jelentették kongresszusi ígéretük teljesítését is. Az év első negyedében történt 1 millió 300 ezer forint értékű lemaradást nemcsak pótolták november 7-ig, hanem közel 150 ezer forinttal túl is teljesítették már eddig esedékes éves tervüket. Az 5 millió 200 ezer forint éves exporttervüket is közel kétmilliós értékkel teljesítették túl november 7-ig. Az üzemek közül az egyes számú fazekas kemence már •közel jár éves terve teljesítéséhez, s az első üvegfúvó brigádok ugyancsak A párt márciusi határozatát megyeszerte megvitatták Nógrád megyében a KISZ alapszervezetei is és a március végén tartott megyei tanácskozásukon készítették el közös válaszukat a párthatározatra. Fogadalmukban a „Szakma ifjú mestere” és a „Szocialista brigád” cím elnyeréséért kezdődött mozgalom kiszélesítésén és több jelentős építkezés fölötti védnökség vállalásán túl, többi között ígéretet tettek arra is, hogy' a párthatározatban ajánlott takarékossági mozgalmat tovább szélesítik a fiatalok körében, s az év végéig együttesen ötmillió forintot takarítanak meg. A KISZ most jelentették egész éves tervük befejezését. Somogyi József és Bauer Gusztáv hét-hét fős brigádja a kongresszusi felajánlását is egy hónappal előbb teljesítve, éves terveiket is befejezték. A pártkongresszus közeledtével munkájuk tovább javításához igen figyelemre méltó segítséget kaptak az üveggyáriak a Csepeli Kovácsológyártól is. A présüveggyártás közben a formázáshoz szükséges úgynevezett ragasztóvasat, — amelyhez a még izzó üvegtárgyakat ragasztják — eddig egyszerű szürke vasból készítették az üveggyárak részére Csepelen. Egy éve azonban a csepeliek saját kísérleteik alapján sokkal tökéletesebb tapadási tulajdonságokkal rendelkező krómacél formákat küldtek Salgótarjánba, amelyek a régebbi ragasztóvasaknál tízszerte hoszbizottságok most vizsgálták meg, hogy a tízezernyi kiszista hogyan teljesítette a pártnak tett fogadalmát. A vizsgálat eredménye a fiatalok nagyszerű munkáját igazolja: a Salgótarjáni Acélárugyár, az Üveggyár, a Tűzhelygyár és a bányák fiataljai egy hónappal a kongresz- szus előtt már teljesítették takarékossági fogadalmukat. Az év végéig vállalt öt millió forint értékű megtakarítással szemben öt és félmilliót mutat november első napjaiban a nógrádi kiszis- ták idei takarékossági számlája. Az év végéig még újabb egy millióval tetőzik meg a már túlteljesített felajánlásukat. szabb élettartamúak is. A nagyszerűen bevált .kísérleti daraboknál többet azonban nem küldtek Csepelről az üveggyáriak részére. Pedig az üveggyár egészét érintő nagyarányú selejt csökkentésében igen nagy jelentősége lett volna a csepeliek új gyártmányának. Az ^lO-as termelési sz:nt elérése nagyrészt a selejt arányinak csökkentésén, a minőségi mutatók javításán múlik, mivel mindezeknek nagy szerepük van a termelési költségek csökkentésében is. A ragasztóvas gyenge minősége miatt igen sok lepattant, vagy csorba talpú palack, pohár, vagy más üvegárut kellett kétszeres csiszoló munkával helyrehozni, de műszakonként többszáz került így is a selejtes áruk közé. Végül is a munkások kérésére az üveggyári pártbizottság a Csepeli Kovácsológyár pártbizottságához fordult segítségért. A pártbizottság továbbította az üveggyári munkások panaszát, hogy a régi, gyenge minőségű ragasztóvasakkal nem tudnak megbirkózni a minőségi követelményekkel, s veszélyben van a minőség javítására tett kongresszusi ígéretük teljesítése is. Nem sokat késett a csepeliek válasza sem. A kovácsológyár pártbizottsága megvitatta az illetékes műszaki vezetőkkel a salgótarjániak kérését, s október végén már jelezték az üvegfúvók kérésének teljesítését Csepelről. A több mint 300 jó minőségű „ragasztóvas” november hetedikén reggel jutott el az üvegolvasztó kemencékhez. Amíg a régiek csak egy-két hétig voltak használhatók, a krómacélból készített szerszámok több hónapon át bírják a többszáz fokos hőséget. Az olvadó üveg és a tüzes acél jobb tapadási tulajdonságai következtében egy-egy brigádnál 150—200 forinttal csökkent naponta a selejt értéke, s a gyár egészét tekintve többszáz forinttal nő a termelési érték és a teljesítmény is. A salgótarjáni üvegolvasztók most már mintegy negyedmilliós értékkel tetőzik meg egész éves tervüket az év végéig. MINTEGY HAT HÓNAP telt el a pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista címért küzdő munkabrigádok működésének megkezdése óta. A hat hónap eredményei alkalmasak már arra, hogy röviden értékeljük a brigádok munkáját és foglalkozzunk anyagi és elsősorban erkölcsi megbecsülésük, jutalmazásuk módszereivel. Ezt a célt tűzte maga elé a Szakszervezetek Nógrád megyei tanácsa, amikor a napokban elnökségi ülésen foglalkozott a vasipari üzemekben szocialista címért küzdő brigádok eddigi tevékenységével. Nógrád megyében eddig mintegy 130 brigád kapcsolódott bele a kongresszus tiszteletére kezdeményezett mozgalomba. Nagyon sok eredményt értek el vállalásaik majd minden területén, különösképpen magával raga- dóak termelési sikereik, de nagyot léptek előre a szocialista embertípus formálásában, kialakításában is. Csak az Acélárugyárban 19 brigád kapcsolódott be á versenymozgalomba, a Tűzhelygyárban 2, a Vasötvözetgyárban pedig egy brigád mutat példát a gyár valamennyi dolgozójának. Szakmai színvonal terén meglehetősen változó a brigádok összetétele. Van, ahol — igy például az Acélárugyárban az öntődében — a legjobb szakmunkások alakítottak brigádot, máshol viszont csupa fiatal dolgozó, ismét máshol inkább idősebb dolgozó vesz részt a versenyben, a Vasötvözetgyárban pedig műszakiak alakítottak brigádot. A vállalásokban sokoldalú kötelezettséget vállaltak magukra a különböző brigádok. Az Acélárugyári GSZ üzemben Birkás Zoltán brigádja azt vállalta, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt elsajátítanak, és megtanulnak minden munkafolyamatot, hogy adott esetben a brigád bármely tagja egy másik brigádtagat, de ha szükséges, egy másik brigádban is tudjon helyettesíteni. Emellett a szakmai és kulturális továbbképzésen kívül heti 2 órai politikai képzésen is részt vesznek. Ugyancsak nagyszerű a tűzhelygyári Lékai brigád vállalása is, amely Újabb önkiszolgáló boltok A Nógrád megyei MÉSZÖV november 7-vel megnyitotta az irányítása alatt működő 20. önkiszolgáló boltot. November 7-én Szécsény- ben egy önkiszolgáló élelmiszer és egy önkiválasztó üveg-porcelán szaküzletet nyitott, ugyancsak 7-én Nagy- lócon egy önkiszolgáló élelmiszer üzletet adott át rendeltetésének. Érsekvadkerten november 8-án délelőtt 11 órakor tartották egy igen modem berendezésű, külső és belső fénycsővilágítású reprezentatív önkiszolgáló élelmiszer üzlet., átadását. Ez volt a 20. önkiszolgáló üzlet, ami a MÉSZÖV keretein belül megkezdte működését a megyében. Teljesítették ötmilliós felajánlásukat megyénk fiataljai ©OOOOOGOGOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOGGGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG kisterenyei bányászok tartoznak Amivel a Ewégi számadásra készülnek bányászaink. A jelek szerint szénmedencénk legtöbb bányaüzemében nem is lesz ezzel baj: egész évben derekas munkát végeztek a mennyiségi terv túlteljesítésében, a termelékenység növekedésében, az önköltség csökkentésében. De akadnak olyan bányaüzemek is, mint a kisterenyei, ahol a bányászok egész évben nagyszerűen dolgoztak, az elmúlt hónap azonban nem kedvezett számukra, s „eladják” még azokat az eredményeket is. amelyeket az év korábbi részében megszereztek. Kétségtelen, hogy a kisterenyei bánya azok közé az üzemek közé tartozik, ahol legtöbb az úgynevezett objektív nehézség, de ezzel még semmiesetre sem lehet magyarázni az olyan súlyos lemaradást, mint az októberi. Ebben a hónapban ugyanis nemcsak a korábbi túlteljesítésüket veszítették el, hanem még mintegy 700 tonna az a mennyiség, amennyivel az éves esedékes tervükben adósai népgazdaságunknak. Vajon miért? Számtalan okot lehetne felsorakoztatni. Talán azzal kell kezdeni, hogy a produktív teljesítmény rohamosan esik vissza: az 1958-as tényszámhoz viszonyítva 103 kilogramm^ míg az idei tervezetthez viszonyítva 156 kilogrammal termeltek kevesebbet október hónapban. Arról nem is beszélve, hogy a napi 360 sízénműszak helyett átlagosan 320-at telepítenek! Nem lennénk igazságosak, ha a fenti mutatók alakulásának okait nem mutatnánk meg. Üjlakon például a 11 szenelő csapatból rendszeresen négy csapat esik ki a szenelésből, a váratlan vetődések következtében, s meddőben dolgoznak a bányászok. Az is az igazsághoz tartozik, hogy ebben az aknában baj van a munkaidő kihasználásával is: a munkások a napi 8 óra helyett 5 óránál többet tényleges munkával nem töltenek el. Pedig az újlaki szénre szüksége lenne nemcsak a vállalatnak, a trösztnek, hanem egész népgazdaságunknak, hiszen ebben a bányában mintegy J800 kalóriás szenet termelnek. Semmivel sem jobb a helyzet Pócsháza, Teke üzemekben sem. Ebben az üzemben még az év elején három csapat napi 10 vagon szenet termelt — ugyancsak jó minőségben —, de ezzel a létszámmal 100 folyóméter hosszú meddővágatot és egy kutató fúrást is el kellett végezni. Ezekre a munkákra természetesen a szénfal mellől vették igénybe a munkásokat. Ezek talán „objektív” nehézségek — bár kellő tervezéssel, a létszám helyes megállapításával mindezt el lehetett volna kerülni. De akadnak itt más hibák is. Másról nem is szólunk, csak a két legfontosabbról. A kisterenyei bányaüzemek azok, ahol feltűnően sok a beteg, ahol naponta nem kevesebb, mint 30—40 műszakkal több esik ki a termelésből, mint azt tervezték. Vajon miért? Nagyon nehéz az okát kikutatni, egy azonban már is biztos. Az, hogy a hónap elején rendszeresen magas a betegek száma, a hónap végére csökken az így kiesett műszakok száma. Nem másért, azért, mert az utóbbi időben nagyobb gondot fordítanak az ellenőrző vizsgálatokra. (Természetesen nem ártana elbeszélgetni a kezelő orvosokkal sem; a beteglétszám csökkentése céljából.) Az októberi lemaradást erősen befolyásolta az is, hogy ebben a hónapban nagyon sok volt az osztályozói kötélszakadás. Ezért a csigái, tordasi körletben, de még Tekén is mindennapi számba ment, hogy egy-egy műszakon 3—4 órás volt az üresrevárás, a bányászok nem tudtak termelni. Az elmondottakból adódnak a feladatok is. És Kiste- renyén hozzá is láttak a feladatok végrehajtásához — még akkor is, ha nagyon nagy pesszimizmussal" tekintenék még november elé is. A műszakiak megteszik a magukét. Újlakon például a VII-es sikló mir e hónapban napi 3—3,5 vagon szenet ad. A IV-es ereszke jobb oldalán levő vető átharántolása után két munkahelyet tudnak ismét szénre telepíteni, ez is kiadja a napi 3 vagon szenét. És azok a műszaki intézkedések, amelyeket a korszerű vágatbiztosítások érdekében végrehajtanak, hogy kevesebb legyen a fenntartási műszak, több embert tudianak szénretelepíteni, mind-mind azt igazolják, hogy Kiste- renyén sincs minden elveszve, hogy az év végén — akárcsak a medence többi üzemének bányászai — büszkén adhatnak számot egész éves munkájukról. Természetesen a műszaki intézkedések kevesek ennek a célnak eléréséhez. Többre van szükség. Arra, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért dolgozó bányászok mellett az egész derékhad fogjon keményen a munkához, úgy, ahogyan azt már évek hosszú során át a kis- terenyeiektől megszoktuk. A feladatok nagyok, de nem olyanok, melyeket ne tudnának megoldani, mert azok végrehajtásával tartoznak a párt márciusi határozatának, egész népgazdaságunknak. Scmogyvári László többek között a termelőszövetkezet géptöréseinek, és egyéb alkatrészek javítási munkáit vállalta magára társadalmi munkában. JÓ AZ IS, h gy a br gádokon belül dolgozó párttagok nevelik a brigád tagjait, tájékoztatják a legfontosabb politikai eseményekről társaikat és példamutatóan élen járnak a termelő munkában is. így valóságos eszmei- irányítói a brigádoknak. Általában kezd gyökeret verni megyénkben is a szocialista címért küzdő brigádmozgalom és a dolgozók széles rétegeire nagy vonzóerőt gyakorolnak példamutató magatartásaikkal a brigád tagjai. Sok azonban még a tennivaló a szakszervezeti bizottságok munkájának ilyenirányú megjavításában. Kell, hogy gazdáivá váljanak ezeknek a brigádoknak, megfelelően irányítsák és támogassák a brigádtagokat munkájukban. Emellett valameny- nyi gazdasági, üzemi, műszaki és tömegszervezeti vezető is felelősséget kell, hogy erezzen a magasabb színvonalon versenyző brigádok munkájáért. Lassan itt az ideje, hogy értékeljük e brigádok munkáját. Szükségessé válik az alapos, jól megfontolt értékelés, amelyre a termelési tanácskozások a legalkalmasabbak, itt kell kimondani először is, hogy szocialista lett-e a brigád, vagy nem az. A kollektíva döntése után, mondjuk egy év múlva lehet oklevéllel is jutalmazni a már szocialistává vált brigádot. Jó lenne, ha erről úgy gondoskodnának, hogy oklevelet kapna maga a brigádvezető, de külön valamennyi brigádtag is. Űjabb hat hónap után sor kerülhet a brigádtagok jelvénnyel történő jutalmazására is. Az ilyen, elsősorban erkölcsi természetű jutalmazás nagymértékben segítené a brigádmozgalom szélesítését és elősegitené a brigádok által kitűzött szocialista emberré válás folyamatát is. EZEK A BRIGÁDOK más típusú brigádok annyiban is, hogy nem anyagi dotáció reményében tették meg felajánlásaikat, hanem öntudatuktól vezérelve. Mégis, ahol mód és lehetőség van: jó, ha anyagilag is jutalmazzák és soraikból is kiválogatják a kiváló dolgozókat: Népszerűsítésükre munkahelyükön nagyobb versenynyílvánosságot kell biztosítani. Szerepeljenek a versenyhíradón vállalásaik és teljesítésük és népszerűsítsék fényképpel is a legjobban dolgozó brigádtagokat. Kapjanak több segítséget a szocialista címért küzdő brigádok kulturális és politikai képzésükhöz, és a szakmai képzéshez is. Célravezető lenne, ha szakmák szerinti találkozások segíthetnének ebben a tapasztalatcsere mozgalom kiszélesítésével, ha a szocialista brigádok más üzemek szocialista brigádjaihoz látogatnának el, stb. Sokat segíthetne szakmánként egy-egy komplex-brigád létrehozása, amelyben műszaki, mozgalmi és művelődési szakember segítene a szocialista brigádoknak szakmai. politikai és kulturális fejlődésükben. A vidéki dolgozók fejlődésének elősegítésére annak az üzemnek, vállalatnak támogatásával, ahová legtöbben járnak a községből, műszaki tanfolyamot, vagy levelező tanfolyamot indítanának szakmai, kulturális, és politikai fejlődésük elősegítésére. Alkalmanként konferencián és nyilvános vitán tanácskoznék meg az elsajátított ismereteket. SOK MÉG tehát a tennivaló, hogy a magasabb szintű versenymozgalmat minél inkább kiszélesítsék, munkájukat elősegítsék az illetékes szakszervezeti bizottságok. Ha nincs országosan kialakult álláspont ebben a vonatkozásban, kezdeményezzenek helyileg, de segítsék, támogassák, állandóan kísérjék figyelemmel a szocialista címért küzdő brigádok munkáját, A Vasötvözetgyár dolgozói egyik kemencéjük ízléses kicsinyített mását hozták el a Salgótarjánban megrendezel t ipari kiállításra. A Salgótarjáni Üveggyár egyik újítását mutatt; be, amely megkönnyíti az üvegáruk készítését.
