Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-01 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» nógrádi A3 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS I APIA XV. ÉVFOLYAM 87. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1959. NOVEMBER L ♦ I b l ♦ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata értelmében 1959. október 31-én és november 1-én tanácskozásra ült össze a megyei pártértekezlet. A pártértekezleten jelen van: 279 sza­vazati jogú küldött, 13 tanácskozási jogú küldött és 47 vendég. A PARTÉRTEKEZLET NAPIRENDJÉN SZEREPEL: 1. A Pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról. A beszámoló előadója: JAKAB SÁNDOR elvtárs, a Megyei Párt- bizottság első titkára. 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáróL Előadó: OROSZI KÁROLY elvtárs. 3. A Pártbizottság és a Revíziós Bizottság, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztása. Eredményeink legfőbb forrása a párt helyes politikája, megyénk dolgozóinak odaadó munkája — Tanácskozik a megyei pártértekezlet — Október 31-én, szombaton délután me­gyénk pártéletének egyik igen jelentős ese­ménye vette kezdetét. A pártszervezetek vezetőségeinek ujjáválasztása, valamint az üzemi, városi és járási pártértekezletek megtartása után ez alkalommal azok a kül­döttek gyűltek össze a Salgótarjáni Műve­lődési Otthonban, akiket az üzemek, ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok, gép­állomások, hivatalok és községek pártalap- szervezetei küldtek a megyei pártértekez­letre, hogy e fontos fórumon képviseltessék magukat. A megye legjobbjai gyűltek itt össze, hogy a párt, állami és gazdasági élet elmúlt éveinek tapasztalatait megtanácskozzák, le­szűrjék a tapasztalatokat és szakszerűen meghatározzák azokat a feladatokat, amelye­ket a következő évek során Nógrád megyé­ben meg kell oldani. A vendégeket és a megyei pártértekezlet küldötteit Pothomik József elvtárs üdvö­zölte. Megnyitó szavaiban méltatta a párt Küldött elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Pártunk, egész dolgozó népünk az utóbbi évek egyik legnagyobb eseményére, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresz- szusára készül. A marxista-leninista párt történetében mindig jelentős szerepet tölte­nek be a párt kongresszusai. A párt VII. Kongresszusának jelentősége azért is külö­nösen nagy, mert az ellenforradalom óta Korunk alapvető tartalma, a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet, amely a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal kezdődött és a második világhábo­rú után fejlődő és erősödő szocialista vi­lágrendszerben testesül meg. A szocialista világrendszer mind nagyobb hatást gyako­rol a nemzetközi helyzet alakulására a né­pek békéjének, haladásának védelme érde­kében. A szocializmus több mint négyévti­zedes léte bebizonyította, hogy mint társa­dalmi rendszer magasan felülmúlja a kapi­talizmust. A termelőerőknek és a néptöme­gek életszínvonala emelkedésének a kapita­lizmus által soha nem produkált ütemét va­lósította és valósítja meg. A Szovjetunió, az első szocialista állam nagy sikereket ért el. A Szovjetuniónak az atomenergia békés felhasználása terén elért sikerei, a kozmikus térség meghódításában elért eredmények, legutóbb a Holdba lőtt űrrakéta és az automatikus bolygóközi állo­más felbocsátása bizonyítják a Szovjetunió fölényét. Ma a világon a szovjet állam ké­pezi ki a legtöbb mérnököt. Hétéves terve végrehajtásának eddigi nagy eredményei, a Kínai Népköztársaság fejlődésében bekövet­kezett nagy ugrás, az európai és ázsiai né­pi demokráciák sikerei, a világ békeszeretö népeiben a béke fenntartásának reményét szilárdítja meg. A béke fenntartásának, a háború elhárításának lehetősége ma már gazdaságilag, katonailag, erkölcsileg egy­aránt megalapozott. Ehhez a szocializmus erejének és egységének növekedése, a nem­zetközi kommunista mozgalom eredményei, a demokratikus, imperialistaellenes függet­lenségi felszabadító és szabadságmozgalmak sikerei, a hatalmas arányokban kibontakozó békemozgalom adja meg az alapot. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusa a nemzetközi élet vitás kér­déseinek békés eszközökkel történő megol­dásáért szállt síkra. A békés egymásmelleit élés lenini gondolatát százmilliók tették és teszik magukévá. A Nyugat tárgyalóasztal­hoz kényszerül, fokozatosan megérnek a feltételei a négyhatalmi kormányfői tanács­hosszú, évtizedes küzdelmeit. Arról beszélt, hogy a párt a Horthy-korszak 25 éves ke­gyetlen fehérterrorja idején is élt, dolgo­zott és helytállt. Hiába volt minden meg­torlás, a Kommunisták Magyarországi Párt­jának Nógrád megyei szervezetei szervez­ték az ellenállást Salgótarjánban, Baglya- son, Karancslapujtőn. A gyárakban és bá­nyákban elevenen működtek a kommunista sejtek. De beszélt arról is, hogy pártunk nagyjelentőségű történelmi tapasztalatokat vont le az elmúlt évek tanulságaiból. Kö­vetkezetesen érvényesítette a párt vezető­szerepéről, a proletárdiktatúra megszilárdí­tásáról, a pártegységről, a párt és a töme­gek kapcsolatáról szóló marxista-leninista tanításokat. Annak a gondolatnak jegyében nyitotta meg a Pártértekezletet, hogy ez az értekezés egy igen felelősségteljes részét képezi a Párt VII. Kongresszusára való fel­készülésnek. A Pártértekezlet résztvevőin múlik, hogy a megnövekedett bizalomnak eleget téve kommunista alapossággal tár­első ízben választottuk újjá pártalapszerve- zeti vezetőségeinket, pártbizottságainkat és számolunk be a végzett munkáról. Pártunk Központi Bizottsága a Kongresszusra ké­szülve közzétette irányelveit. Az irányelvek az elmúlt évek munkájának mély marxista elemzéséből kiindulva, népünk elé az elkö­vetkezendő években a szocializmus alapjai­nak lerakását és a szocializmus továbbépí­tésének magasztos feladatait tűzik ki célul. kozás létrejöttének. Nagy lépést jelentett e téren Hruscsov elvtársnak a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban tett lá­togatása, Eisenhower elnökkel folytatott megbeszélései. Hruscsov elvtárs a hideghá­ború felszámolásának, a tartós béke bizto­sításának nagyjelentőségű programját vá­zolta fel az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén, az általános leszerelés megva­lósításának szovjet javaslatával. A világ né­pei nagy megelégedéssel fogadták ezeket a javaslatokat, s most már a Nyugat vezetőin a sor, hogy adott pozitív ígéreteiket valóra is váltsák, változtassanak az eddigi merev külpolitikai vonalvezetésükön. Vannak még háborús kalandorok és atomlovagok, akik ma is kardcsörtető módon fenyegetőznek és mindent megtesznek a hidegháború továb­bi élesztgetése érdekében. Ez szükségszerű­en kiváltja a népek éberségének növekedé­sét. Ma azonban megvan a lehetősége, hogy a földgolyón békében éljünk, építsük orszá­gunkat, s a békés alkotás eredtnényeivel bi­zonyuljon be, melyik rendszer a magasabb- rendű, melyik ad többet, jobbat a népnek. Hazánknak, mint a szocialista tábor szi­lárd tagjának nemzetközi helyzete és tekin­télye az utóbbi három év alatt megnőtt. Ma már nincs magyar ügy. Gazdasági kapcso­lataink kibővültek, építésünk fontos biztosí­tékaként megnövekedett gazdasági kapcso­latunk a szocialista tábor országaival. A gazdasági együttműködés, a termelőerők észszerű fejlesztésének kooperációja és spe- cializálása a szocialista országok között nap­jainkban bontakozik ki valójában. A szocialista világrendszer javára megvál­tozott nemzetközi helyzet — benne hazánk megnövekedett tekintélye* — biztonságot, nyugodt életet jelent megyénk dolgozóinak. A hidegháború propagandistái, s a né­pünk előtt szégyenletes szerepéről ismert Szabad Európa Rádió még ma is megpró­bálnak háborús pánikot kelteni. Erőlködé­sük hasztalan. A szocializmus megnöveke­gyalják meg az eddigi munkákat, a felada­tokat és tennivalókat. Pothomik elvtárs megnyitó szavai után megválasztották az elnökséget. Az elnök­ségben helyet foglalt llku Pál, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi miniszter- helyettes, Pothomik József elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagjai, valamint az üzemek, termelőszövetkezetek és az értelmi­ségi munkakörök képviselői. A pártértekezleten vendégként résztvett Czottner Sándor elvtárs nehézipari minisz­ter és Kristóf István elvtárs, az Elnöki Ta­nács titkára, Nógrád megyei képviselők. Az elnökség megválasztása után a párt­értekezlet megválasztotta a különböző mun­kabizottságokat, majd Cser Gyula elvtárs, a pártértekezlet elnöke felkérte Jakab Sán­dor elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát a pártértekezlet beszámolójának megtartására. dett erejét ismerve megyénkben is másként reagálnak ezekre. Nem tudnak megfélemlí­teni népi tömegeket, a rájuk esetleg még hallgató, tévúton járókat, a becsületes gon­dolkodásúak elszigetelik. Amíg a hideghá­borús időszakban az ifjúság, de más réte­gek egy részénél „csak egy nap a világ“ felfogás érvényesült, ma ezek is a szocalis- ta jövőbe tekintenek. Munkájukat és egész életüket a szocialista együttélésre rendezik be. A lövő­be vetett hitet, a békés élniakarást tükrö­zik a megyében folyó nagyarányú építkezé­sek. Jelentős ipari létesítményeken túl az ellenforradalom óta 5300 ház épült állami és magán erőből. A jövőbe vetett hitet, a szocialista állam iránti bizalmat hirdeti a takarékbetét állomány hét és félszeres növekedése. Hazánk az ellenforradalom óta Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Orszá­gos Pártértekezlete gazdasági tevékenységé­ben azt az alapelvet fogadta el, hogy a szo­cializmus építése során a termelés, a ter­melékenység növekedésének együtt kell jár­ni a dolgozó nép életszínvonalának emelé­sével. Az elmúlt három évben ez meghozta gyümölcsét. A megye szocialista ipara 1958-ban a há­roméves terv első évében jelentősen túl­teljesítette előirányzatát. Tavaly 7,5 száza­lékai termelt többet, mint 1955-ben.Az át­lagosnál jobban emelkedett az állami helyi­ipar termelése. Kedvezően alakult a szoci­alista iparban a munka termelékenysége: az egy munkásra jutó vállalati termelés a vizsgált időszakban 5,8 százalékkal emelke­dett, a termelés nyugodtabb, biztonságosabb, minimálisra csökkent a hóvégi hajrá. A ter­melési tervek anyagilag megalapozottak. A szénbányászat annak ellenére, hogy terme­lése a gyengébb minőségű szenek miatt korlátozva van, hogy vasárnap nincs ter­melés, mégis többet termel naponta, mint 1955-ben. Az 1958. évi 1024 vagon napi ter­meléssel szemben 1958-ban 1049 vagont, 1959. I. félévében 1084 vagont termelt napi átlagban. Ugyanakkor az utóbbi időben ja­vul a minőség, csökken az önköltség is. Az Acélárugyár, a Tűzhelygyár, a Vasöt- vözetgyár, a Salgótarjáni Üveggyár ás a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár jelentős eredményeket értek el a gyártmányfejlesz­tésben, az új gyártmányok bevezetésében. Az építő-anyagiparban a Zagyvapalfalvai Üveggyárban és a Romhányi Cserépkályha- gyárban a gyártástechnológia * korszerűsíté­sével emelték az üveggyártás, illetve a kály­hacsempe minőségét. Az eltelt idő alatt nőtt sokat fejlődött. De figyelemmel kell lenni a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusának történelmi jelentőségű megállapítására, hogy a szocialista országok lényegében egy időben érnek el a kommu­nizmusba, mert számukra ez kötelezettsé­gekkel jár. Magunk részéről mindent meg kell tennünk, hogy mielőbb valóra váltsuk a szocialista Magyarországot, hogy mun­kánkkal hozzájáruljunk a szocializmus nagy családjának közös törekvéseihez. A kedvező nemzetközi feltételek mellett kedvező belső körülmények alakultak ki hazánkban a szocializmus gyorsabb ütemű felépítése számára. A Központi Bizottság­nak a Párt VII. Kongresszusára kiadott irányelvei — értékelve a kedvező nemzet­közi és belső feltételeket — azt a feladatot tűzték ki népünk elé, hogy az elkövetkezen­dő években „befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szoci­alizmus építését hazánkban.” Javuló belső helyzetünk értékeléséből vonta le Pártunk Központi Bizottsága ez év márciusában azt a főkövetkeztetést, hogy már 1959-ben az ipar területén érjük el az alapvető mutatóknak 1960-ra tervezett szintjét. Népünk egyetér­tett ezzel az elképzeléssel és széles tömegek tették azt magukévá, kapcsolódtak be an­nak végrehajtásába. A munkások a kong­resszusi verseny során tesznek tanúbizony­ságot erről. Dolgozó parasztságunk a ter­melőszövetkezeti út választásával fejezi ki egyetértését á párt politikája iránt. Az értelmiség jelentős része közelebb ke­rült a párthoz, amit pártba való felvéte­lük, társadalmi életben kifejtett tevékeny­ségük bizonyít. Jó szelek dagasztják vitorlá­inkat és rajtunk kommunistákon múlik, hogy a szocializmus építése számára kiala­kult kedvező külső és belső feltételeket a legeredményesebben aknázzuk ki, s gyorsít­suk meg a szocializmus építését hazánkban, Nekünk kommunistáknak kell leszűrni a három év munkájából a tapasztalatokat,, újabb lendületet vinni munkánkba népünk,, hazánk felvirágozására. a vállalatok önállósága. A mennyiségi szemlélettel szemben a gazdaságosság elve érvényesül. A termelés, a termelékenység alakulását a párt gazdaságpolitikájához hűen az élet- színvonal megfelelő emelkedése követte. Az ipari dolgozók átlagbére 1957, illetve 1958- ban 23,3 illetve 26,8 százalékkal több mint 1956-ban. Ehhez hozzá kell adni a megye iparvállalatai által 1957. évi jó munka után kapott 21,8 millió, az 1958. évi jó munka után kapott 17,7 millió forint nyereségrésze­sedést. A Központi Bizottság munkásosz­tály helyzetéről szóló határozata után fel­emelték a családipótlékot, egyes alacsonykere­setű dolgozók bérét. Több ezer embert érint bércsökkenés nélkül a rövidített munkaidő alkalmazása. Emelkedett a nevelők, az or­vosok, egészségügyi dolgozók fizetése. Megyénk dolgozóinak életszínvonal emel­kedését, a vásárlóerő megnövekedését a tar­tós nagyértékű fogyasztási cikkek és építő­anyagok forgalmának növekedése mutatja legjobban. Rádióból kétszeresét, motorke­rékpárból háromszorosát, varrógépből ötszö­rösét adta el a kereskedelem 1958-ban az 1952. évinek. Mosógépből a forgalom az 1956 évinek kétszeresére emelkedett. Há­romszor annyi konyhabútort és másfélszer annyi szobabútort adott el a megye keres­kedelme 1958-ban, mint 1955-ben. Az utóbbi három évben megnőtt a motorkerékpár és autótulajdonosok száma. Jelenleg 159 ma­gánautó és 4130 motorkerékpár van a me­gyénkben. Az életszínvonal emeléséhez tartoznak azok az eredmények is, amelyek a megnöve­kedett mozi, színházlátogatásban, könyvvá­sárlásban fejeződnek ki. örömmel kell szá­mot adnunk arról is, hogy az úthálózatunk javult, szintúgy az iparmedence élelmiszer, A megyei pártértekeslet beszámolója Építő munkánk meggyorsításához kedvezőek a külső- és belső feltételek Emelni keli az ipar műszaki és vezetési színvonalát

Next

/
Thumbnails
Contents