Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-24 / 85. szám

4 NÓGRÁDINlPOJBAO 1959. október 24. Filmszínházaink készülnek a baráti filmnapokra Két nagyhatású darab a Petőfi színjátszók műsorán;! Még alig fejeződött be ar.< acélárugyári öntevékeny/, munkásszinjátszók nyári pi-y henése, máris új program, új) feladatok megoldására vállal-y koztak. Október 24, 25, 28 ésy 31-én W. Maughan: A szenty, láng c. színművét, mig no vember 7-én városunk köz­ponti ünnepségén Evald: A( Rogozin ügy című színművét} mutatják be. A „Szent láng” c. három! felvonásos színműben az) anyai szeretetnek egy külön-) leges megnyilvánulásáról vám szó. A háborúban bénává) lett fiatalember élete, sze-s rencsétlen, szomorú halála, a körülötte folyó érzelmid harcok teszik izgalmassá a>) darabot. Az író a családi,« egyéni, a társadalmi tragé-) diákért a tőkéstársadalmat,) az általuk kirobbantott há-j borút okolja, innen indítja} az eseményeket, amelyek eb­ben a darabjában is a szere­lem és szeretet érdekes ala-) kulását mutatják. Evald: „A Rogozin ügy” c.< egyfelvonásosa, csodálatosan)) szép témájú, az apanélkülií gyermek és az anyai szeretet) történetét megszólaltató da-) rab. Bátor, szívbemarkolóy történet, amely mindenkinek} a szivéhez utat talál. ^n 'féUÁy' Már nem az úr ír Harminc évvei ezelőtt kis pöttömnyi gyermekek, fiúk és leányok igyekeztek az iskolába. Ebben az évben készült el a Rimamurányi Vasmű RT. társulati iskolája. Fiatal ta­nítók fogadták a csöpp emberkéket s tanították őket a be­tűvetésre, az egyszeregyre. Harminc év alatt öt generáció tette már meg ugyanezt az utat az iskolába. Igaz, az utóbbi 15 év alatt már nemcsak a kisiskolások ruházata változott meg, hanem értelmük, tudásuk is... Ma ismét sokan igyekeztek a gyári iskola felé. Ünnep­lőbe öltözött felnőttek — egykori kis iskolások — mentek sokan, gyermekeiket vezetve. Eljöttek az iskola egykori ta­nítói is. Itt volt a 76 éves fehérhajú Schöne Pali bácsi, Nagy Béla, s a nyugdíjas Mikula Józsefné, az iskola hiva­talsegédje és a többiek, öt órára tűzték ki a hivatalos ün­nepség kezdetét, de már jóval előtte zsúfolásig megtelt a feldíszített tornaterem. A leány és fiú tagozat, a mai kis­diákok munkájukból rögtönöztek ízléses kiállítást. S az egykori tanulók a sok kedvesség láttán szemük sarkában könnycseppet morzsoltak szét. Kisdobosok, úttörők •árulták annak az iskolának a ké­pét, ahol a ma mérnökei, pedagógusai, kiváló szakmunká­sok sokasága tanult. Mert az iskola három évtizedes mű­ködése alatt sok derék, becsületes munkást nevelt. Erről szólt az ünnepi beszéd, s erre emlékeztek az ünneplésre egybegyűltek. Szép volt ez az ünnepség. Találkozott itt a múlt a jelennel. Emlékezés volt egy régi rossz világra, de erőgyűjtés is volt a mához, a holnap építéséhez, öt gene­ráció került ki az iskola falai közül. S arra már csak a „veterán” diákok emlékeznek, hogy kezdődött az olvasó­könyv: — úr... ír. Ma már nem az úr ír, hanem a mun­kásosztály, s betűi ott vannak az elmúlt 15 év nagyszerű alkotásaiban. — tob — Munkásklubok — vidéken Fontos helyet foglal el ha­zánkban a szocialista kul­túra terjesztésében a film. A filmművészet, amely nagy lehetőségeivel ma már be­hálózza megyénk szinte va­lamennyi települését, köze­lebb hozza a testvéri népek harcát, feleleveníti a mun­Sok-sok éves hagyományos szokás, így szüret idején a mu­latság-rendezés. Helyesebb len­ne, ha úgy írnám, több évszá­zados hagyomány. Már az ókor­ban megünnepelték Bacchusnak, a bor istenének ünnepét. Szín- pompás felvonulásokat rendez­tek, amelyeken megünnepelték a dús termést. A ma szüreti mulatsága sok­ban különbözik a régitől. Év­századok tépázták a klasszikus hagyományokat, s a fejlődés újabb és újabb formák betöré­sét eredményezte. A lényeg azonban nem változott. A szü­reti mulatság a termés, az éves munka feletti öröm, az ifjúság nagyszerű ünnepe maradt. Vidám fiatalok, népviseletbe öltözött csőszlányok, maskarába bújt fiúk és leányok tarka so­kasága — sok-sok nézőtől kí­sérve — lepte el Mátraverebé- lyen az utcákat. Megbolydult a község. Szüreti felvonulásra ké­szülődtek. A színes tömegből parancsolóan magasodott ki a tekintélyes szüreti bíró alakja. Kormosképü cigány és szere- csen maszkok riasztgatták a kö­rülötte ólálkodó gyermekeket. Pipás cigányasszony s villogó szemű cigány lépett elém.- Tetszik-e az udvartartás? - mondta hamisítatlan cigánykiej­téssel a maszkba öltözött fiatal­ember, miközben a „felesége” kásmozgalom nehéz napjait, okulva, tanítva a ma szá­mára. Ezért rendezzük meg im­már hagyományosan minden évben Nógrád megyében a baráti országok filmjeinek seregszemléjét. Ebben az év­ben már kiterjesztve: Salgó­kat a vidám híreket, amelyeket ilyenkor egymás ugratására ki­találnak az emberek. A község közepén jártunk, mi­kor a menet vége felől sikolto­zás, erősödő zene és ablakcsö­römpölés hallatszott. (Az ablakot a bál után becsináltatják a fia­talok.) A falurossza tombolt, villogó csizmás legényektől, széplányoktól körülvéve. Fel­hangzott az ismert nóta: ,,Én vagyok a falu rossza __” Sze­r elmükben, vagy az életben csa­lódott szegénylegényeket idézett ez a jelenet, akik a borban, a mámorban, az esztelen tombo- lásban kerestek valamikor me­nedéket. S mi lett a vége .. . ?- Valamikor valóság volt ez, amelyet sokszor emberhalál is követett... — mesélte egy idős anyóka a melléje húzódó, tág- ranyílt szemű unokának. A menet megérkezett a műve­lődési otthonhoz, a csőszlányok bevitték a koszorút, amelyet majd az esti mulatságon kisor­solnak. A jelmezeseket körül­vették idősek, fiatalok. Minden­ki találgatott, vajon ki ez, ki az? Nagy Károly, a „falurosz- sza” nagyot húzott még a csi­kóbőrös kulacsból, Verebélyi Pi­roska és Tímár Margit szétosz­tották a megmaradt ,,igazmon­dó planétákat” s lassan elszál- hngóztak a fiatalok átöltözni az esti bálhoz. tarján mellett a balassagyar­mati, kisterenyei és a pász­tói filmszínházakban is ün­nepi filmnapok lesznek. A filmnapok jelentősége, hogy még közelebb kerülnek hoz­zánk a testvéri országok népei. A filmművészet nem­zetközi, hisz a technika se­gítségével saját nyelvünkön, a legszélesebb tömegek ré­szére válik hozzáférhetővé, így egy-egy csokorba össze­gyűjtve az utóbbi hónapok legjobb filmjeit, még köze­lebbről, a fejlődést lemérve tudjuk értékelni. A baráti filmnapok meg­rendezésének ez évben még nagyobb jelentőséget ad az a tény, hogy ez egybe esik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával. A filmnapokon a népi demok­ratikus országok filmjei- mel­lett a Szovjetunió filmjei is bemutatásra kerülnek, amely eddig is nagy hatással volt kultúránk, filmművészetünk egészének alakulására. A népi demokratikus or­szágok többségében a felsza­badulás után bontakozhatott kJ valójában a filmművészet. A kapitalista félgyarmati rendszer elsorvasztotta a nem­zeti filmgyártásokat. És ha voltak is egyes országok ré­széről próbálkozások a nép gazi életét visszatükröző fil­mek készítésére, a cenzúra csakhamar betiltotta, s nem kerülhetett az a tömegek elé. A Szovjetunió nemcsak elvi segítséggel, de számos or­szágban a filmstúdiók meg­építésével is támogatta a népi demokratikus országokat. A baráti népek filmnapjainak megrendezése népünk annak az óhajának is a kifejezője, hogy barátságban akar élni a népek nagy családjában. Bár nem mindegyik népi de­mokratikus ország képvisel­teti magát a filmnapokon, de így is láthatjuk a tematiká­ból a gazdag témaválasztást és ebből kell elsősorban ki­emelni az Emberi sors című szovjet filmet. Ritkán szüle­tik ilyen film. Az országban elsőnek a baráti filmnapok megnyitá­saként, Salgótarjánban kerül bemutatásra. A filmnapok to­vábbi műsorát is úgy állí­tották össze, hogy minden ré­teg megtalálja az őt érdeklő filmet.-------------­A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az üzemi szakszer­vezeti bizottságok és a me­gyei művelődé ;i osztály kö­zös javaslatára tervet dol­goztak ki a vidékről bejáró munkások műveltségének fej­lesztésére. E cél érdekében úgyneve­zett munkásklubbok létreho­zását tervezik. Ezek a munkásklubbok lenné­nek hivatottak a vidékről bejáró gyári munkások és munkásnők fejlődésének elősegítésére. A munkásklubbok rendszere Nógrád megyei kezdeménye­zés. Működésük részletes programján most dolgoznak. A tervek szerint kísérletkép­pen néhány nagyobb mun­káslakta községben indulnak meg, elsősorban ott, ahol megfelelő nagy művelődési ház is rendelkezésre áll. Így Nemtiben, Karancslapújtőn, Somoskőújfalun, Karancs- kesziben és Sóshartyánban kezdenek először munkához. A munkásklubbok külön szabályt is készítenek egy naptári évre, amelyben meg­szabják munkatervüket, is­meretterjesztő és kulturális munkájuk programját. Veze­tőik tagjai lennének a kul­túrotthon vezetőségének. Klubtagság létesítésével állandó törzsgárdát szer- . veznek, elsősorban munkásokból, a munkásklubok tevékenysé­gének elősegítésére. A tematikában az általá­nos iskolai oktatástól a mű­szaki tanfolyamokig a mű­veltség sok ágából kapnának ízelítőt a vidék üzemi mun­kásai. A műszaki tanfolya­mokon gyári, üzemi problé­mákkal ismerkednének, így a különböző szakkörökön tár­gyalnának az üzemszervezés­ről, baleset- és munkavéde­lemről, s egyéb fontos kér­désekről. A terv- és tematika ki­dolgozásába bekapcsolják a szakembereket is, akik az üzem legfontosabb problémái­nak figyelembevételével java­solják a legfontosabb tudni­valók elsajátítását és maguk is segítenek az előadások tar­tásában, szakkörök, tanfoya- mok levezetésében. A munkásklubbok létreho­zása üdvözlendő kezdeménye­zés, és működésük elé nagy várak c zással tekin­tenek a munkások. Azt várják, elősegítik azt is, hogy a munkásosztályon be­lül még meglévő művelődés- beni differenciák mielőbb el­tűnjenek. Hanglemezjálszó tulajdonosok ügyelem! Nagy, zenei rejtvény pályázatot hirdetünk meg folyó évi októ­ber 28-i és 31-i számunkban. I. díj: 30 drb Supraphon lemez n. díj: 20—20 drb Supraphon lemez Szüreti romantika... mindenáron gyönyörű szeretőt, néhány gyermeket és egy lottó­főnyereményt akart jósolni. . . A bíró intésére előállt a hintó. felhangzott a zene és elindult a menet. Elől lovasok táncoltatták türelmetlen lovaikat. Négy nép­viseletbe öltözött leány emelte Este csak a bíró, bíróné és az éber csőszlányok őrködtek a szőlő felett, mert a megfogott szőlőtolvaj pénzt ért. Szólt a vi­dám zene, ropták a táncot; a táncolókat az idősebbek öröm­től csillogó szeme kísérte. Néha felnyúlt egy-egy merész a felet­vállára a szőlőkoszorút, a ter­més jelképét. A hintó előtt és után kártyavető cigánylányok, táncoslábú, lakkcsizmás fiatalok haladtak. Tágult a nézők serege, amer­re elvonultak. Vidám nótázás, muzsikaszó töltötte be a menet útját. A kisebbek ijedten búj­tak anyjukhoz, mikor egy-egy kormosképü, felismerheteüen, maszkba öltözött fiatal feléjük ment. Minden utcasarkon meg­állt a menet és a kisbíró sza­pora dobolás után felolvasta azo­te csüngő ingerlő szőlőfürtért, azonban az élesszemű csőszlá­nyok megfogták és a bíróék elé vitték. Klonka Bori és Jakubo- vics Gyuszi teljes bírói szigor­ral hirdetett ítéletet egy-egy tol­vaj felet.t A mátraverebélyi sportkör és KISZ fiataljai örömet szereztek a múlt vasárnap ebben az év­ben is az idősebbeknek és ro­mantikus szórakozással töltöttek el egy napot. — péti ­Közel egymillió forintos művelődési otthon, nagyobbrészt- torsadalmi munkából Nagylócon nagy fába vág­ták a fejszéjüket az embe­rek. Hónapokkal ezelőtt fel vetődött a gondolat, hogy új művelődési otthont kellene építeni. A fejlődés által igényesebbé vált dolgozók kívánsága volt ez. Azoké az embereké, akik régen nem törődhettek önmaguk műve­lésével, de gyermekük és unokájuk művelődését, szó­rakozását biztosítani kíván­ják. A nagylóciak elhatározták, hogy művelődési otthont építenek. Azóta elkészültek már a tervek is. Az új mű­velődési otthonban helyezik majd el a párthelyiséget, a KISZ fiatalokat. A nagy te­remben rendezik a bálokat, színdarabokat és itt lesz a filmvetítés is. Az új épület szakaszon­ként épül — tekintettel a be­ruházás nagy összegére: kö­zel 1 millió forint —, mert a tanács és az illetékes szervek csak így tudnak ütemes, ki­egyensúlyozott munkát vé­gezni. Komoly a társadalmi megmozdulás a községben. Minden iparos 500 forint ér­tékű társadalmi munkát ajánlott fel. De alig akad ember, aki ne dolgozna itt. Jelenleg a nagyterem épí­tésén dolgoznak. Csupán a kőművesek eddig mintegy 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A dolgozók egyéb munká­juk mellett szívesen segíte­nek az építkezésen. Az idén befejezik a nagyterem építé­sét, s ezzel lehetőség nyílik a mozi átköltöztetésére a ré­gi szűk épületből. Szaktanfolyam a Moziüzemi Vállalatnál A Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat szaktanfo­lyamot indít a moziüzemi vezetők és gépészek részé­re. Az éves tanfolyamra 140-en jelentkeztek, amely igen nagy követelményt tá­maszt a résztvevők elé. Csak olyan dolgozó vehet részt, aki a VIII. általános iskolát elvégezte. S hogy mit tanulnak? Megismerkednek az ál­talános kultúrpolitikával, a moziüzemmel kapcsolatos szaktárgyakkal. A hang- és filmtechnikával. A tanfo­lyam külön jelentősége, hogy megszűnnek majd a korábbi panaszok, s jelen­tős mértékben növelik a be­rendezések élettartamát. Ed­dig a szakszerűtlen kezelés folyamán havonta 15—20 ezer forint kár je'entkezett, amelyet a szakképzettség növelésével felére csökkent­hétnek. III. díj 40x3-3 drb Supraphon lemez A rejtvénypályázaton résztvehet- nek megfejtésükkel egyének, vál­lalatok, közületek, intézmények, Illetve azok klubjai. Minden pá­lyázónak folyamatosan küld a Supraphon lemezjegyzéket. Az őszi tárlat előtt Megyénk művészei felké­szültek a közelgő őszi tár­latra. A kiállításra kerülő műveket október 30-ig kül­dik be Salgótarjánba, zsűribizottság a műveket november ja majd értékelni. A nagyközönség számára az őszi tárlat ünnepélyes megnyitására Salgótarján­ban a városi művelődési ott­honban november 8-án kerül majd sor. A beküldött 2-án fog­A hetedik ke­reszt — Anna Seghers regényé­nek magyarul be­szélő amerikai filmváltozata. A filmet a napok­ban mutatják be a salgótarjáni No­vember 7 film­színházban. 14 éven alul nem ajánlott film.

Next

/
Thumbnails
Contents