Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-24 / 85. szám

1959. október 24. N08RADINlPOJBAS 5 A termelőszövetkezetek megerősítése érdekében A kisterenyei gépállomás dolgozói fokozott erőfeszí­téssel igyekeznek eleget ten­ni a megnövekedett felada­toknak. Ezt bizonyítja az is, hogy a gépállomás dekádon­kénti teljesítménye az őszi kampány során állandóan emelkedő szintet mutat. A tavaly őszivel azonos erő­géppark teljeítménye több mint 50 százalékos emelkedést ért el az ic'd kampány során az őszi idősz k el­ső négy dekádját értékel­ve. Az elért magasabb teljesít­ményekhez kétségkívül dön­tően hozzájárul, hogy a trak­torvezetők többségükben megértik, hogy becsületesen végzett munkájuk által nagy mértékben hozzá tudnak já­rulni ahhoz, hogy az a ter­melőszövetkezet, melyben dol­goznak, szilárd, erős nagy­üzemi gazdasággá fejlődhes­sen. A jól dolgozó traktorveze­tő munkáját értékelik, meg­becsülik a termelőszövetke­zetek vezetői, tagjai. A kis­terenyei gépállomás dolgozói, traktorveze'ől jó munkáinkért azonban nemcsak erkölcsi, hanem fokozott anyagi elismerés­ben is részesülnek, így történt ez október első dekádja utón is, amikor 16 traktorvezető, valamint egy brigádvezető, s egy brigád­szerelő nyerte el az őszi szán­tási s vetési munkák meg­gyorsítása érdekében kitű­zött 100-150-200 forint célju­talmat, mely jutalmakkal az október első dekádjában ki­válóan teljesítőket jutalmaz­ta a gépállomás vezetősége. E dekádban három trak­torvezető ért el különösen szép teljesítményt. Klement István segédvezetőjével együtt 97 normálholdat teljesített a zagyvapálfalvai Kossuth Termelőszövetkezetben. Mun­kájuk eredményességét leg­inkább az bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetben az őszi vetési munkákkal csaknem teljesen végeztek, csupán 10 kh búza vetése van hátra az október 10-e utáni időszak­ban. Fülöp Barna segédveze­tőjével a pogonyi Új Élet Tsz-ben október első dekád- jában 72 normálhold mun­kát végzett. Bállá Imre se­gédvezetőjével pedig a luc- falvi Haladás Tsz-ben 62 nor­málhold munkát végzett. Az őszi kampány négy dekádjá- nak összesített eredménye alapján a gépállomás traktorveze­tői 1650 kh területen vé­gezték el a szántási mun­kákat a termelőszövetke­zetek részére. A főként talajmunkát vég­ző traktorvezetők körül Vo­nók László, a szúpatak! Bé­ke Termelőszövetkezet trak­torvezetője érte el a legjobb eredményt az őszi idény ed­digi szakaszában. Vonák László 230 normálholdas kampánytervéből 207 nor­málholdat október 10-ig tel­jesített, s ezáltal 90 százalék­ban már teljesítette őszi tervfeladatát. A már említett Bállá Imre traktorvezető 74 százalék, Klement István pe­dig 66 százalékos őszi terv­teljesítést ért el október 10- ig bezárólag. A traktorbri­gádok közül Czene Tibor bri­gádja érte el eddig a legjobb eredményt: 51 százalékos őszi brigádtervteljesítést. E trak­torosbrigád tagjai négy új termelőszövetkezeti község­ben végzik munkájukat: Bámán, Cereden, Pogonyban és Zabaron. A gépállomás vezetősége a továbbiakban a gépek jobb kihasználása érdekében azt a célt tűzte a traktorvezetők elé, hogy az egy traktoregységre számított teljesítmény elérje a napi átlag négy normálholdat, s ezáltal a gépállomás gépei még hatékonyabb mértékű segítséget tudjanak adni a gépállomás körzetébe eső termelőszövetkezeteknek ah­hoz, hogy az őszi gabonák vetését legkésőbb e hónap végéig be tudják fejezni. A kisterenyei gépállomás dol­gozói minden eddiginél na­gyobb feladatok elvégzése előtt állnak az idei őszi kampány során. Azonban az eddigi eredmények is azt bizonyítják, hogy helyt akar­nak, s tudnak is állni lelkes munkájukon keresztül a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásuknak, mely a gépállomás éves terve no­vember 7-re való sikeres tel­jesítését jelenti. Bajcsi Jenő Becsület dolga Kém tudom “leh0S ™ jnomra végtelenül jó érzés arról hallani, hogyan formál­ja, alakítja a közös munka az emberek gondolkodás- módját, hogyan válnak a teg­nap még egyénileg dolgozó parasztok — akik annak ide­jén nem láttak az apró par­cellájuk határát jelző baráz­dán túl — a közösségért szív- vel-lélekkel dolgozó termelő­szövetkezeti tagokká. Nos, hát ilyen emberek igen sokan vannak Magyar- nándorban is a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet­ben. Sűrű, sötét volt az este, mikor ott jártunk, de a ter­melőszövetkezeti irodából ki­vetődő fény megtörte a sö­tétséget. Az udvaron embe­rek mezogtak, mert benn az irodában a felértékelt álla­tok órát fizették a tagoknak. A munkát a termelőszövet­kezet elnöke irányította, de mint mindenben, sokat segí­tett néki Nagy Dániel, az el­nökhelyettes. Erős, piros ar­cú, energiával telt paraszt ember, aki még egyénileg gazdálkodott is, mindig fi­gyelt, tanult ha lehetősége nyílott rá, hogy a földet, amely az életet, a boldogu­lást jelentette számára, ne csak éppen művelje, hanem tudást, szakértelmet belead­va eredményt is mutasson fel. Értelmét az egész esz­tendei fáradságos munkának. Az idei tavasz aztán végleg meegvőzte őt arról, hogy munkája értelmét, boldogu­lását nem a kisparaszti gaz­daságban kell keresnie. Ter­melőszövetkezeti tag lett. ké­pességének, sok éve gyűjtö­getett tapasztalatának nem szab határt a barázda. Eddig csak a faluban volt ismert ember Dani bácsi, s miután az elnökhelyettesnek válasz­tották, a környék is ismerke­dik Nagy Dániel nevével. Hz elnííkasszony mesél­te. hogy idejének nagy részét a határ­ban tölti, mert amolyan me­zőgazdász is a termelőszövet­kezetben. Nézte a nagy táb­lában pöfögő traktorok mun­káját, s ha szükség volt rá, tanácsot is adott a traktoros­nak. Mert nála jobban nem igen ismeri ember Magyar­nándorban a tágas határt, a földeket. Innen a vetőgé­pekhez szaladt, mert a ta­laj előkészítéssel párhuzamo­san megkezdték a vetést is, s a gépállomás vetőgépei mellett hét-nyolc pár lóvon- tatású géppel is szaporáz- ták a munkát. S ha egy-egy csoroszja nem szórta úgy a magot, ahogy kellett volna, Dani bácsi már ment is a gépállomás szakemberéhez, mert igen gyakran látogat­ják a II. Rákóczi Tsz-t. — Nem dolgozik rendesen ez a gép — mondta. Csi­náljatok vele sürgősen vala­mit... Valamelyik délelőtt is kezében az öllel, mert nem lehet őt be­csapni, számol, mér mindig, fáradt léptekkel, görnyedt háttal haladt el a tanácshá­za előtt. Már a határból jött és az irodába tartott. — Mi van Dani bácsi — szólt utána az elnökasszony. Húzza ki magát! ő meg megfordult, elmo­solyodott és így szólt: — „Könnyű” magának ott benn... Ha annyit járt volna mint én ma is, nem menne különben maga sem! Nem panaszként mondta, de hogy csak éppen megje­gyezte. Mert mióta a terme­lőszövetkezetbe lépett, nem tudna senki példát mondani arra, hogy Nagy Dánielt önző érdekek vezették. Mert azzai a pénzzel, amelyet mint me­zőgazdász kap, nem lehet megfizetni azt a nagy igyek- vést, amellyel a termelőszö­vetkezet dolgait intézi. S hogy a közös így lefoglalja, otthon a ház körül marad el a munkája. De csinálja, mert Nagy Dániel mindig igyekvő ember volt s tavasz óta a II. Rákóczi jelenti a köz­ségnek és így Nagy Dániel­nek is a jövőt, a boldogu­lást. Sokat lehetne beszélni a termelőszövetkezet szorgal­mas asszony tagjairól is, hogy milyen lelkesek a kö­zös munkában. Hivatalosan október 1-től dolgoznak kö­zösen. A kapásnövényeket még minden tag egyénileg taka­rította be, így az asszonyok nem bővelkednek a munka- lehetőségekben. A legutóbbi közgyűlésen határozat szü­letett, hogy az asszonyok te­gyék rendbe a műtrágyás zsákokat. Két-három asszony­ra volt szükség csupán, s a vezetőségnek ugyancsak főtt a feje, hogy szétnézett a te­remben : csaknem valameny- nyi asszony jelentkezett. S másnap a három asszony, akire a választás esett, már kora reggel sikálta, mosta a patakban a műtrágyás zsá­kokat. az asszonyok a vetésnél is. S hogy időben földbe tették Magyarnándorban az őszi gabonaféléket, a gépállomás és a termelőszövetkezet férfi tagjainak szorgalmán kívül, az asszonyokat is dicséri. Ezek az első napok is azt bizonyítják, életrevaló kö­zösség a Magyamándori II. Rákóczi Termelőszövetkezet, ahol valamennyi tag becsü­let dolgának tekinti a közös munkát. Baglyasiné Segítettek iá tafajelökészítés, A z őszi mezőgazdasági munkákat akkor te­kinthetjük befejezettnek, amikor már földben van a jövő esztendő reménysége, a gabona. S hogy nyug. dtan nézzünk a következő év elé, igen fontos: megfelelő talaj­előkészítés után, időben, (az őszi árpa szeptember 5—15 között, az őszi búza pedig ok­tóber végéig) megfelelő mély­ségben kerüljön földbe a mag. Megyénkre nem jel’emző, hogy a kalás7ost kalás 03 után vetik. De előfordul, hogy a vetésforgó kialakításánál búza után újra búza kerül a földbe. Ilyen esetben az ara­tás után azonnal el kell vé­gezni a tarlóhántást és egy­irányú tárcsával munkáljuk el a földet. Ezt követően pe­dig, két hét múlva 18—22 centiméter mélyen szántani kell. A talajmunkáló gépe­ket, a tárcsát, a boronát és a gyűrűshengert a szántás után azonnal megindíthatjuk. Hogy hányadszor járják vé­gig a megszántott területet, az attól függ, hogy eleg°ndő eső volt-e aratáskor, milyen a talaj tömődöttsége, mikor érjük el a jó vetőágyhoz szükséges mogyoró, vagy dió nagyságú talajrögöket. Azok a termelők, akik az aratás utáni taiajelőkészíté t elhi­bázták, most jóval nehezebb­körülmények között és költ­ségesebben tudnak megfelelő magágyat készíteni a gabo­nának. Nálunk a kalászosok zö­me kapásnövények után ke­rül a földbe. A kukorica és a burgonya betakarítása lé­nyegében befejeződött. A ku­koricaszár betakarítása után azonnal szántani, vetni kell, mert a halogatásnak, a ké­sedelemnek a jövő évi ter­més látja kárát. A szükséges műtrágyát legjobb, ha két rész­ben szórjuk a talajba, a szántás előtt, és u‘ána. ny­modon a termőtalajba került műtrágya egyenlően oszlk meg, s állandó, egyenletes növekedést, fejlődést biztosít időbeni vetés a jövő évi termés záloga EGY ÉV ALATT KÖZEL 300 CSALÁDI HÁZ A PÁSZTÓI JÁRÁSBAN Az első negyedévben 54- en, a második negyedévben 65-en, a harmadik negyedév­ben pedig 67-en építettek sa­ját erőből, vagy OTP köl­csönből családiházat. Az év utolsó negyedében több, mint százan fejezik be családiház építési akciójukat. így közel 300-ra tehető a családiháza1 építő pásztói járási lakosok száma. Az új lakástulajdonosok egyrésze termelőszövetkezeti paraszt és egyénileg gazdál­kodó paraszt. a növénynek Figyelembevéve lehetőségeinket, helyes, ha az őszi búzánál holdanként leg­alább 150 kilogramm szuper­foszfátot, 80 kilogramm péti­sót és 40 kilogramm káli sót használunk. Az őszi árpánál 150, 40 és 20 kilogramm ez az arány. A rozs alá pedig legalább 200 kilogramm szu­perfoszfátot, 60 kilogramm pétisót, és 20 kilogramm káli­sót adjunk, A nitrogén mű­trágya adagolásával vigyáz­zunk, mert a szfksé esn H nagyobb mennyiség nagy szá­rat növeszt, és a gabona megdől, míg a s/une foszfát a szemtermés alakulására van jó hatással. Igen fontes, hogy megfele­lő mennyiségű, minőségi csávázott vetőmag kerüljön a földbe, m°rt a vetőmag hasz­nálati értéke nagyban befo­lyásolja a terméseredmény alakulását. Megengedhetetlen az a gyakorlat, hogy 85—95 kilogramm magot tegyünk egy katasztrális holdba. A megí elelő növényállomány (iztosítása érdekében egy holdra 120—125 kilogramm vetőmag szükséges, rrmrt csak így látszik biztosltottnaKj hogy egy holdon a 3 millió, 3 millió 200 ezer csíraképes vetőmag földben legyen. /^sak alapos talajelőké- szítás után, időben a földbe tett gabona hoz több szemtermést, nagyobb szalrn»- mennyiségot, melynek a szer­vestrágyánál, igy a tala;erő visszapótlásánál van nagy je­lentősége. Csak, ha mindezek­nek a követelményeknek ele­get teszünk, nézhetünk nyu­godtan a következő esztendő aratása elé. Jelűnek Tibor megyei főagronómus Az őszi földeken Száraz a föld, de bírja az erős gép. Moys József a Ber- celi Gépállomás traktorosa szorgalmasan szántja a nóg­rádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tábláját. Serényen dolgoznak a homokterenyei Kossuth Termelőszö­vetkezet ass 'onyai a répaföldön. A tavasszal alakult ter­melőszövetkezetnek ez az első, közös betakarítása. DOBRE BUGYET A falu szélén, a Diósjenö zsát tesz ki a szálastakarmá- felől vezető országút melleit nyunk, s ennek a kéthar- található a nógrádi Béke madrésze a pillangós. Termelőszövetkezet^ egyre továbbiakban Rezsnák gyorsabban fejlődő majorja. t>ácsi arról beszél, hogy ez- Ha távolból nézi az ember, ze; még nem fejezte be a úgy tűnik, mintha az évszá- takarmány felsorolását, zados vár közvetlen tövében _ Van 54Q mázsa abrakta. e" . kormányunk, meg készítünk A major központjában nagy 250 köbméter silótakarmányt a sürgés-forgás. Itt az esti is. A hét holdon termelt si- etetés ideje. A tehén istálló- lókukoricánk nagyon jól sí­ből éppen most hajtják itat- került, ni a jószágot. A disznók is Ha már a kukoricáról esik szó, azt is megtudom, hogy a szövetkezet 13 kh területen falánkan nyalják a hosszú vályúkat. Egyszerre három traktor is pöfög a majorban Termelt Tengyel kukoricát, s így az állatok etetesevel járó lármát még inkább fo­kozza. Az idén épült iroda előtt ostorral a kezében Rezsnák András bácsi — a szövetkezet elnöke — magyaráz: — Rakjátok le a kukoricát — Megéri szerződésesen termelni a lengyel kukoricát, mert holdanként megtermi a 35 mázsát. Előnyös, mert minden 100 kg. után 120 kg. májusi morzsolt kukoricát kapunk és még mázsánként 50 forintot. így a 455 mázsa és az ökrökkel gyertek visz- kukorica helyett 544 mázsa szál Nekem dolgom van, kukoricánk lesz, valamint úgy látom várnak. Egy jó darabig az udvar 22750 forint is. Úgy látszik ebben az év­H lítnZuC V» K« Takarmányunk van bő­nek. De jól ám, mert a négy ven — s hosszú kezével a holdon termelt burgonyánk szakszerűen kazlazott takar- is jó termést hozott. Megad- mánykazlakra mutat. ta holdanként a 120 mázsát. — Megbecsültük, 1330 má- Csodájára járnak a falusiak­Ez nem dicsekvés, látja az egyéni paraszt, hogy miná- lunk jól megy a gazdálkodás. Eddig megpróbáltak verse­nyezni, de hát nagyon lema­radtak mögöttünk. Keresik is a nyitját eredményeinknek. Mindenben keresik, csak ép­pen abban nem, ami a dolog lényege. Nem veszik észre, hogy szép eredményeinket a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetjük. Mi álljuk a versenyt, még segítjük is az egyénieket ebben, de tudjuk, hogy minket kisparcellás gazdálkodással utolérni nem lehet. Szavaik alátámasztására elmondják, hogy jó volt a gabonatermésük is. Búzából 27 holdon 14,5 mázsás átlag­termést értek el, míg tavaly csak 11,5 mázsás volt az át­lagtermés. Az őszi árpa 15,5 mázsás átlagterméssel lep­te meg a kis közösséget. Klucsik Vincze tanácsel­nök alapító tagja a tsz-nek. Jelenleg a pénztárosi teen­dőket látja el. Büszkén új­ságolja, hogy előlegbe havi 14 ezer forintot fizet ki. Ed­dig több mint 120 ezer fo­rintot tesz ki a kifizetett előleg. Dornai József könyvelő gyűröttre forgatja a terme­lőszövetkezet gazdasági ter­vét összefoglaló könyvecs­két. — A terv 39 forint része­sedést ír elő munkaegysé­genként, de meglesz a 45 forint is. Biztosított a pénz­bevételünk is hízottmarhák­ból, tenyészállatokból. Csak a tejből havi 14 ezer forint a jövedelmünk. Huszonkét hízott marhát adunk le no­vemberben. Két tenyészbi­káért 29500 forintot, te- nyészüszőért 18 ezer forin­tot kaptunk. Rövid számolgatás után az is kiderül, hogy az áru- értékesítési tervet a nógrá­diak 200 százalékban telje­sítették. — Dobre bugyet — mond­ja Rezsnák bácsi, s ez azt jelenti, hogy a jövőben minden jó lesz. Szóba jön a közös alap is, nehogy azt higyjük, hogy azzal nem törődnek. — Ebben az évben a kö­zös alapba 50 ezer forintot ruháztunk be saját erőből. Új raktárt, pincét, irodát építettünk. Bekerítjük a majort is 460 méter hosszú­tágban. — Dobre bugyet? — hu­nyorít Rezsnák bácsi. En bólintok, hogyha a jövőben is így gazdálkodnak, akkor valóban jó lesz. SZOKOLYA1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents