Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-10 / 81. szám

TaiüüisIsäJiäJosiF si) o\n*finti^ nocradi NlPÜJBAQ 1959. október 10. Pártértekesletre készül a balassagyarmati járás If int a vezetőségválasztás tapasztalatainak össze­gezésénél megállapították: a balassagyarmati járásban a pártdemokrácia legteljesebb biztosítása mellett folytak le a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések. Örömmel és büszkén úgy fogalmazták meg, hogy a vezetőségválasz­tás a pártszervezetek meg­erősödését hozta magával. S ezt szervezeti téren még olyan intézkedés sgítette elő, hogy ahol erre mód és lehe­tőség adódott, mint Mohorán és Marcalban, ott az egy községen belül működő, de azonos jellegű két kisebb alapszervezetet egybevonták és helyettük egy nagyobb, erőteljesebb kommunista kol­lektívát hoztak létre. Ezen­kívül az azonos feladatú alapszervezetek egységes irá­nyítására és segítésére a já­ráson belül két csúcsszerve­zetet hoztak létre. Még el sem ült az alap­szervezetek vezetőségválasz­tásának lázas hangulata, a munka szerves folytatásaként máris a járási pártértekez­letre való készülés került napirendre. Azaz hogy: csak a járási pártértekezlet sor­rendje került közvetlen kö­zeibe, mert a pártértekezlet­re való készülés nem most kezdődött. A Balassagyarma­ti Járási Pártbizottság a ve­zetőségválasztó munka kez­detétől készül erre a nagy eseményre. A pártértekezlet tárgyilagos és jó munkája ügyében 22 fő bevonásával már a nyár derekán öt olyan brigádot alakított, amelyek­nek feladatuk sajátos terü­letükről a párttagok és pár- tonkívüliek meghallgatásával tapasztalatokat gyűjteni a pártértekezlet beszámolójá­hoz. S miután a balassagyar­mati _ járás mezőgazdasági jellegű, a brigádokban tekin­télyes mezőgazdasági szak­emberek, agronomusok, gép­állomási, erdőgazdasági szak­értők is résztvesznek. A bri­gádok már eddig rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek ösz- sze, sok feljegyzést készí­tettek, amelyről beszámoltak a járási pártbizottságon. fezekben a napokban a járási pártbizottság tag­jai a külső aktívák segítségé­vel a beszámoló megszövege­zésén dolgoznak. A napok­ban végrehajtó bizottsági ülés elé került a beszámoló vázlata és alapos vita után vették fontolóra tni kerüljön bele a pártértekezlet beszá­molójába. A járási párt vég­rehajtó bizottságának az a törekvése, hogy a beszámoló pontosan tükrözze a járás politikai és gazdasági életét, problémáit és tapasztalatait. Ezenkívül úgy határozza meg a további feladatokat, hogy azok a kongresszusi irányel­vek nagyszerű távlatainak megvalósítását is segítsék elő. Az egyik fő célkitűzésük, hogy a járási pártértekezlet feltárja a pártegység terén több helyen még megmutat­kozó fogyatékosságokat és útmutatást adjon a párt ide­ológiai, szervezeti és cselek­vési egységének további meg­szilárdulásához. Erősen bírá­lat alá veszi az egységes pártélettől idegen nézeteket a szektás magatartást, a tö­megek lebecsülését, az elbi­zakodottságot. A járási párt­értekezlet útmutatásával sze­retnék megszüntetni az olyan visszásságokat, amelyek ör- halomban, vagy Cserhátsu- rányban voltak tapasztalhatók, ahol a régi vezetőségnél hi­ányzott a cselekvési egység, ahol előfordult, hogy közös­ségi érdekek elé kerültek egyéni érdekek, vagy nem volt egységes kiállás a ter­melőszövetkezeti kérdések­ben. A beszámolóban jelentős helyet biztosítanak a mezőgazdasági problémáknak és azokat a márciusi pártha­tározat szellemében tárgyal­ják majd. önkritikusan mondják ki a pártértekezle­ten, hogy a járási pártappa­rátus sem értette meg idő­ben a márciusi párthatáro­zat lényegét és kicsit meg­késve reagált a párthatáro­zatra. Bár a márciusi hatá­rozat óta a járásban lénye­ges eredményeket értek el, hiszen három termelőszövet­kezeti községük alakult és ezek most ősszel biztató ered­ményekkel is indultak. A párthatározat további sike­res végrehajtása • ügyében egységes állásfoglalást alakí­tanak majd ki a pártérteícez- leten. A beszámoló elkészítése már folyamatban van, s ha elkészül, úgy tervezik, hogy október 13-ra járási pártbi­zottsági ülést hívnak össze, ahol a beszámolót újból rész­letesen megbeszélik, őszinte, kritikus véleményeket kér­nek, a pártbizottság tagjai­tól Ifindezeken és a techni- kai előkészületeken kí­vül még komoly terve van a járási pártbizottságnak a pártértekezlet küldötteivel történő foglalkozásra. Fon­tos dolog ez, hiszen a párt­értekezlet munkájának sikere nagyrészt azon múlik, hogy A napokban átadásra került rónabányai emlékmű. az a 128 szavazati jogú, és az a 18 tanácskozási joggal bíró küldött amelyik megje­lenik ezen a pártértekezle­ten, hogyan tudja elhozni választóinak hangját, vélemé­nyét, problémáját és akara­tát. A járási végrehajtó bi­zottsági tagok és az instruk­torok még a járási pártérte­kezlet előtt körzetenként ösz- szehívják a pártértekezlet küldötteit, hogy azokkal el­beszélgessenek. Felhívják a figyelmüket, hogy a hátralé­vő időben a küldöttek tanul­mányozzák a helyi problémá­kat. Keressék fel a pártonkí- vülieket is, ismerkedjenek meg alaposan területük problémáival, hogy a pártér­tekezlet előtt be tudjanak szá­molni pártszervezetük, közsé­gük, üzemük, vagy termelő- szövetkezetük életéről. Az olyan nagyobb egységeknél, mint a Magyamándori Álla­mi Gazdaság, vagy a Nóg- rádkövesdi Kőbánya, ahon­nan 8, illetve 11 küldöttet várnak a pártértekezletre, külön megbeszélést folytat­nak a küldöttekkel, hogy azok sajátos problémáiknak ismeretével jól felkészülten jelenjenek meg. a pártnak e fontos járási fóruma előtt. A balassagyarmati járás pártalanszervezeteinél a vezetőségválasztás alkal­mával nem fordult elő egyet­len olvan eset sem, amely a pártdemokráciát sértette vol­na. Járási szinten is különös gonddal vigyáznak arra, hogy a pártdemokrácia biztosításá­ra irányuló törekvésükön csorba ne essék. Az őszinte és kritikus légkör megterem­tésén fáradozva arra törek szenek a járás vezető párt­munkásai. hogy a szervezeti szabályzat előírásai is ponto­san érvényesüljenek a párt­értekezleten. Azt akarják, hogy azok a küldöttek, akik résztvesznek a pártértekezlet munkájában, harcos optimiz­mussal keljenek fel a helyük­ről. Azt szeretnék, ha a kül­döttek hazatérve faluinkba, üzemükbe, vagy termelőszö­vetkezetükbe. elvinnék ma­gukkal a pártértekezlet ha­tározatait, és élére állnának annak a harcnak, amely az itt született határozatok meg­valósításáért indul majd szerte a járásban. A vezetőségválasztást a kongresszusi versenv lázas munkáia kísérte végig. Az üzemekben, már eddig is nagyszerű eredményeket ér­tek el a termelés fokozása és az önköltség csökkentése te­rén. Szép eredményeik van­nak az őszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzé­se terén és biztató eredmé­nyekkel, lelkesedéssel indul­tak az új termelőszövetkeze­tek is. A járás vezetői sze­retnék. ha a oártértekezlet- teí újabb lendületet kölcsö­nöznének a járás szorgalmas tevékenységéhez. Azt szeret­nék, ha a járási pártértekez­let hozzáiárulna a pártegv- ség kialakításához, a párt és a tömegek közötti kapcsolat további megjavításához. ha útmutatásukkal elősegítenék a kongresszusi irányelvek célkitűzéseinek sikeres meg­valósítását. OROSZ BÉLA KISIPAROSOK TANÁCSKOZTAK ROMHÄNYBAN Kisipari tanácskozást tar­tottak a napokban Romhány- ban. A tanácskozáson a járás számos kisiparosa részt vett. Megtárgyalták a kisiparosok helyzetét és jövéjét. Az ipa­rosok zöme helyeselte a ktsz- ek alakítását, sokan közü­lük alapszabály tervezetet kértek tanulmányozás céljá­ból. Rövidesen újra összejön­nek megbeszélésre a rétsági járás kisiparosai, ahol majd megvitatják a ktsz-be jelent­kező új belépők felvételét is. Munkánkkal tegyük sikeresebbé a pártkongresszust A Központi Bizottság a kongresszust meg­előzően vitára bocsátotta azo­kat a főbb kérdéseket, amik­ről majd a kongresszus tár­gyalni fog. Nekem, mint alapszervi titkárnak az a vé­leményem, hogy a dolgozók ezt helyesléssel fogadták, ami természetesen megmu­tatkozik a termelésben, nem utolsó sorban az 1959. áp­rilis 1-én indított munka­verseny eredményeiben. Pél­dául az acélárugyár energia gyárrészlegen belül a komp­resszor telep dolgozói a kong­resszusi verseny egész tar­tamára 45 000 forint meg­takarítást ajánlottak fel. Kü­lönböző technológiai intézke­dések bevezetésével ezt a mai napig 58 900 forintra teljesítették. A pártszerveze­tek vezetőségeinek arra kell törekedniük, hogy a Közpon­ti Bizottság határozatainak végrehajtása során nap mint nap tartsák szem előtt a termelés mutatóit és sok­kal perspektívíkusabban ha­tározzák meg az üzemen belül egy-egy feladat végre­hajtását. Ott, ahol hiányos­ságot látnak egy-egy feladat­nál elsősorban beszéljék meg az adott munkaterületen a dolgozó elvtársakkal a meg­oldás lehetőségeit. AJfmdenesetre helytelen volna ezekben a kér­désekben a műszaki dolgozó­kat mellőzni. A pártszerve­zeteknek elsőrendű feladata, hogy a műszaki vezetők be­vonásával arra törekedjenek: nap mint nap, egy-egy mű­szaki intézkedésen keresztül a termelés minden területén olyan feltételeket biztosíani, amelyek mennyiségileg, mi­nőségileg a dolgozók és a szocializmus építésének igé­nyeit és feltételeit biztosít­ják. Ügyelni kell arra is, hogy az önköltség azon a szinten legyen, hogy az a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelkedését eredményez­ze, mert erre megvannak a feltételek, csak élni kell vele. A szocializmus építése so­rán pártunk és kormányunk biztosítja mindazokat a fel­tételeket, amelyek a gazda­ságosabb termeléshez szük­ségesek. Ennek során a párt­vezetőség részéről javasoltuk a gyárrészleg vezetőségének a kazántelepünkön két darab új gőzkazán megépítését, a jelenleg meglévő két darab elavult, régi kazán helyére, amire a felsőbb hatóság a szükséges beruházási keretet biztosította is és előrelátható­lag 1960-ban mind a két gőz­kazán beépítése megtörténik. A költség körülbelül 4 millió forint lesz. Ezzel szemben 23 százalékkal jobb hatásfok­kal fog üzemelni a jelen­leg meglevő régi kazánnal szemben. /f mi dolgozóink szociális helyzetének megja­vítását illeti, elmondhatjuk, hogy lényegesen jobb, mint volt. mert még az év vé­gén megvalósul, illetve be­fejezést nyert üzemünk dol­gozói részére egy 160 sze­mélyes korszerű fürdő és öl­töző építése, ami körülbelül 680 ezer forintba fog kerül­ni népgazdaságunknak. Ezek mind azt bizonyítják, hogy ma pártunk és kormányunk fokozottabban gondoskodik dolgozóink szociális helyzeté­nek megjavításáról, mint az volt az 1956. előtti években, rjefejezésül: nekünk az a véleményünk, min­den becsületes párttag és pártonkívüli dolgozó arra törekedjen, hogy a Központi Bizottság márciusi határoza­tának értelmében, a három­éves terv eredményes be­fejezéséért ki-ki a maga munkaterületén, állampolgári kötelezettségéhez híven, tel­jesítse feladatát, hogy majd az első ötéves tervüket biz­tos és szilárd alapon tudjuk beindítani. Persze mint min­denben, a párttagok járnak a munkában élen. Tettünk­kel még előbbre vigyük és sikeresebbé tegyük a meg­tartandó pártkongresszust. Lantos Lajos Salgótarjáni Acélárugyár energiaszolgáltató üzem alapszervi titkára Oda, ahol szükség van rá! Az ellenőrzés nagyon fontos része életünknek. Természe­tes, az ellenőrzésnek, segí- teniakarónak, jószándékúnak) kell lenni és széleskörűnek. Ezek a gondolatok merülnek fel a nézelődőben, amikor a gyarmati járási tanács ellen­őrző tevékenységét vfzsgál- gatja és e tevékenység ered­ményét keresi. M'vel a ta­nács és tömegkapcsolata el­mélyülésének megnyilvánulá­sai számottevőek annak meg­ítélésében, hogy lehet-e er­ről beszélni a járási tanács­nál, nem kis büszkeséggel hívják fel a figyelmet Dré- gelypalánk községre. Csak példának: kérték a falu határában lévő kút rend­behozását. Az adminisztráció­ban nyomon követhető, ho­gyan intézik a kérelmet egé­szen addig, amíg a kútásók nem végeztek a feladattal. De ilyen eredményesen vé­gezték még az adókedvez­mény kérelmet is. Egyszóval: nagyon pontos, lelkiismeretes és hasznos munkát végeznek itt. Drégelypalánkon! Mert közvetlen a falu szomszéd­ságában: Ipoly vécén, éppen az ellenkezője történik. OH is tartanak ugyan frgadó órákat és vannak is pana­szok, közérdekűek is, egyé­niek is. Azaz voltak, mert augusztus végén tartottak fogadónapot, ahol egyné­hány panasz elhangzott, de a fogadónapra rendszeresített íven kívül, ahová e pana­szokat feljegyezték, semmi intézkedés nem történt. Még ezeket az íveket is úgy kell összekotorászni a fiók fene­kéről. Hát azért mondjuk, hogy elhangzott, mert a jö­vőben ki tudja érdemesnek tartják-e szólni a választű polgárok? Hogy ez mennyire erősíti a tanács és a dolgo­zók kapcsolatát, talán külö­nösebbet nem is szükséges róla szólni. Annál inkább szólni kell a járási tanács ellenőrző, se­gítő tevékenységéről. Eljut az ellenőrzés Drégelypalánkra, ahol egyébként is kiegyen­súlyozottan végzik a munkát. S ez olyannyira megnyug­tató helyzetet teremtene a járásnál, hogy már bizony Ipolyvecére nem mennek? Pedig milyen jó volna, ha ott nyújtanának segí'séget, ahol arra szükség van. És egy néhány községben nagy szükség van a segítségre. Mennyivel szebb volna a drégelypalánkl eredmény, ha másutt is hasonlóak lenné­nek. Bérezésünk néhány problémájáról Fontos feladatának tett eleget az SZMT elnöksége amikor a közelmúltban me­gyénk hat nagy ipari üze­mének bérezési helyzetét — az előzetes brgádvizsgálat alapján — napirendre tűzte. A helyes bérezési politika és módszer kialakítása nagy- fontosságú társadalmi és po­litikai jelentőséggel bír. A dolgozók a bérezésen keresz­tül érzékelik és mérik le többek között az általános po­litikai irányvonal helyessé­gét. Az életszínvonal eme­lésére irányuló törekvés el­sősorban és zömében a bé­rekben realizálódik, jelent­kezik. Ezért fontos követel­mény, hogy bérezésünk mind­jobban megegyezzék a szoci­alista elosztás alapelvével, nevezetesen: mindenki ké­pességei szerint, mindenki ínunkája szerint. Ugyanek­kor azonban találkozzon és megegyezzen a munkások igazságérzetével, az arra irá­nyuló helyes társadalmi tö­rekvéssel, hogy a magasabb képzettséget, a fokozottabb szellemi, fizikai igénybevé­telt kívánó és a különösen fontos népgazdasági jelleggel bíró munkák nagyobb meg­becsülésben részesüljenek. Ezért bérezésünk elsőrendű funkciója, hogy hozzájárul­jon a termelés és a fogyasz­tás helyes arányának biztosí­tásához, a gazdasági felada­tok megoldásához. A helyes anyagi ösztönzésnek nagy szerepe van a tervek teljesí­tésében, a műszaki fejlesz­tésben, a népgazdasági cél­kitűzések megoldásában. Az 1957-ben kialakított bér­rendszerünk alapjában bevált. A korábbi túlzások megszünr tetése, az indokolatlan bér- feszültségek csökkentése, vagy felszámolása kedvezően hatottak a politikai és terme­lési aktivitásra. A három éve kialakított bérgazdálkodás beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. és továbbfejlesz­tése során az a feladat, hogy még szélésebb körben ösztö­nözzön a munka termelé­kenységének emlősére, segít­se a helyes létszámgazdál­kodást. Az eltelt időszakban sikerült leküzdeni az ellen­állást és értetlenséget, amely- lyel az átlagbérellenőrzést több helyen fogadták. Ez a módszer is kiállta a próbát megyénkben és bebizonyoso­dott, hogy egyes kisebb kez­deti hibákon túl alapjában jól szolgálja a szocialista el­osztási elv biztosítását. Az átlagbérellenőrzés bevezetése óta eltelt idő bebizonyította, hogy helyes volt ez az in­tézkedés, egyre jobban javul a kereseti arány az egyes iparágak és szakmák között. Tervszerűbbé vált a bérgaz­dálkodási rendszer a kereseti sorrendet illetően is. Nem ke­vésbé fontos, hogy a válla­latok többsége rendelkezik bérszabályzattal, a vállalat­vezetés és a szakszervezeti bizottság együttműködése e kérdésben mind terméke­nyebbé válik. A kibontakozott kongresz- szusi munkaverseny pedig különös erővel húzta alá, hogy jelenlegi bérgazdálko­dásunk, mindenekelőtt pedig az átlagbérellenőrzés nem gátolja, hanem elősegíti a munkaversenyt, a műszaki színvonal fejlődését. Ez ter­mészetesen csak úgy volt le­hetséges, hogy a vállalatok egyre jobban megtanultak élni azzal az önállósággal, amelyet e kérdésben is él­veznek, az általános irányel­veken belül mind hatásosab­ban igazodtak a helyi szük­ségletekhez és igényekhez. Az SZMT által lefolytatott vizsgálat azonban arra is fényt derített, hogy a válla­latok többségénél számos megoldásra váró probléma van még. Az első és legfonto­sabb helyen kell említeni, hogv a termelés, a termelé­kenység és a kifizetett bérek nem mindenütt állanak egy­mással a kívánt arányban. Két üveggyárunkban, a tűz­helygyárban, a vasötvözet- gyárban, a termelékenység és a bér nem arányosan nö­vekedett, hanem amíg a ter­melékenység különböző okok miatt csökkent. vagy egy helyben maradt, addig a ki­fizetett bérek növekedtek. Az ilyen tényékbe nem nyugod­hatunk bele, mert komolyan sértik a termelési és béralap

Next

/
Thumbnails
Contents