Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-10 / 81. szám

1959. október 10. NOSRADINIPÜJSAO 3 3700 TONNA SZÉNMEGTAKARÍTAS, 17 000 FORINT JUTALOM, ÜJ FORDlTÓXORONG a kisterenyei lűtőháznál A MÁV miskolci igazga­tósága vontatási osztályának II. csoportjában az előkelő első helyet foglalja el a kis­terenyei fűtőház, megelőzve olyan versenytársakat, mint az egriek, vagy a sátoralja­újhelyiek. A kisterenyeiek az őszi csúcsforgalon első hó­napjában 109 százalékos szén­megtakarítást, 147 százalékos gazdaságos mozdonyfelhasz­nálást értek el. Ennél lénye­gesen jobb a kongresszusi munkaverseny összesített eredménye: több mint 3700 tonna szénmegtakarftás, melynek értéke meghaladja a két millió 200 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy az eddi­gi megtakarított szénnel csaknem másfélszáz vonat közlekedhet Kisterenye és Kál-Kápolna között. A kiváló teljesítményért nem kevesebb mint 17.000 forintot osztottak szét a leg­jobban teljesítő mozdonyve­zetők és fűtők között az el­múlt napokban. Míg a fűtőház dolgozói azon fáradoznak, hogy telje­sítsék a rájuk háruló felada­tokat, addig a MÁV Északi Járműjavító Vállalat mun­kásai, Talabér József brigád­ja azon munkákodik, hogy a még jobb eredmények eléré­séért határidő előtt készítsék el az új modonyfordító ko­rongot, melynek beruházási költsége 1.8 millió forint. Három mozdony segítségével emellék helyére a mimegy 35 tonna súlyú fordltókorongot a Járműjavító Vállalat dolgozói. helyes arányának megterem­tését és biztosítását. Annak ellenére, hogy a vállalatok jó­része az átlagbérre vonatko­zó előírásokat és terveket megtartják nem fordítanak megfelelő következetes fi­gyelmet a termelési és fizetési arányukra. A helyes és igazságos bé­rezés fontos követelménye, a jó műszaki felméréseken ala­puló normák megállapítása, ezen túl pedig a termelés fel­tételeinek zavartalan bizto­sítása. Ebben a kérdésben sem mindenütt megnyugtató a helyzet. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban például az alkalmazott normák zöme ideiglenes, a normákat elég gyakran változtatják. Kétség­telen, hogy az a nagymeny- nyiségű új gyártmány, amely az év elején bevezetésre ke­rült a gyárban sok nehézsé­get okoz, de a mozgalmi gaz­dasági szerveknek jobban kellene törődniök azzal, hogy amint arra mód van meg­szüntessék az ideiglenességet. Találkozhatunk olyan esetek­kel is, amikor túlzott óvatos­ságból indokolatlanul magas bérmegtakarítás jelentkezik egy-egy vállalatnál. A Sal­gótarjáni Acélárugyárban és a Szénbányászati Trösztnél jelentkező magas bérmegta­karítás egyáltalán nem elfo­gadható és sürgős intézkedést kíván. Helyes, hogy időnként a megtakarított bérből jutal­mazzák a legjobb dolgozókat, de ebből rendszert csinálni és már eleve esetleg nem is egészen igazságos úton bér­megtakarítást elérni, egyálta­lán nem egyezik meg a mun­kások véleményével. A he­lyes bér és létszámgazdálko­dás kialakításához segítséget nyújtana az is, ha egyes vál- latoknál — például a Zagy- vapálfalvi Üveggyár, Salgó­tarjáni Tűzhelygyár — nem kellene gyakran szóvá tenni, hogy a minisztérium illeté­kes vezetői ebben a kérdés­ben meglehetősen szemellen­zővel nézik a dolgot és sok felesleges bosszúságot okoz­nak. Az alapjában helyes bér­gazdálkodási rendszerünk to­vábbi finomítása a jelenleg meglévő problémák felszámo­lása szükségessé teszi azt is, hogy az üzemi párt- és szak- szervezetek a maguk módján foglalkozzanak a vállalat bé­rezési helyzetével. Ellenőriz­zék és segítsék a termelé­kenység és a bérezés helyes arányának kialakulását, azt, hogy a technika és technoló­gia fejlődésével változzanak a normák is. Szerezzenek ér­vényt annak, hogy a meg­dolgozott munkáért mindenki hiánytalanul megkapja az őt illető bért, hogy az anyagi ösztönzés minél jobban segít­se a gazdasági feladatokat. Mozgalmi szerveink ismer­kedjenek meg minél jobban gazdasági életünknek e fon­tos területével, ne engedjék meg, hogy egyes gyárakban a gazdasági vezetők egymaguk döntsenek fontos bérügyi kér­désekben, párt- és szakszer­vezet meghallgatása nélkül. Érjék el, hogy a dolgozók előtt is minél világosabb le­gyen bérpolitikánk, a helyi bérezési módszerek. Bérgaz­dálkodásunk általában fog­lalja el a mozgalmi és gaz­dasági munkában az őt meg­illető helyet, fontos politikai és gazdasági jelentőségének megfelelően. lúlóra: 150 százalék Újabb feladatok előtt bányássaink Egész esztendőben, de kü­lönösen most a negyed k ne­gyedév hajrájában erőteljes mértékben szaporodtak el me­gyénk vállalatainál a túlórák. Mint minden esetben, a túl­zás itt is káros és nem hasz­nál sem a vállalati eredmény, sem a dolgozók szempontjá­ból. Legutóbb például egyné­hány bérfizetési lapot vizs­gáltunk meg a megyei Építő­ipari Vállalatnál, amelyből számos furcsa dolog derült ki. A vállalatnál dolgozó néhány szállítási felelős, mint például Básli István, Nagy Lajos, Or- mándi József havonta kere­setük 100—150 százalékát kap­ták meg túlóradíj fejében. Ezek a dolgozók havonta 100, vagy még ennél is több túl­órát számoltak el és sajnos hagytak jóvá számukra. Ilyen és hasonló esetek­kel más vállalatoknál is ta­lálkozhatunk. Kétségtelen, hogy vannak olyan munka­körök, amelyeknél bizonyos, de csakis a törvényes kere­tek között mozgó túlóra en­gedélye és kifizetése indo­kolt. De semmiképpen sem lehet egyetérteni azzal, hogy akár az Építőipari Vállalat­nál, akár másutt egy-egy dolgozó tújórája meghaladja a rendes munkaidőt. Törvény írja elő a munkaszüneti na­pok biztosítását, törvény sza­bályozza a túlóra mértékét. Nemcsak népgazdasági szem­pontból helyes ez, de szociá­lis tekintetből is. És az sem kétséges, hogy ahol a túl­órák ilyen magas számot ér­nek el, szervezetlenség, fe­gyelmezetlenség is uralkodik. Helyes lenne, ha gazdasági vezetőink és szakszervezeti bizottságaink a törvényes elő­írások értelmében végetvet- nének az ilyen állapotoknak. Mindenekelőtt vonatkozik ez az Építőipari Vállalatra, ahol a jelek szerint bőven van mit tenni! A Megyei Építőipari Válla­lat üzemi tanácsa szerdán megtárgyalta a vállalat ez évi munkáját, a negyedik ne­gyedévi feladatokat, valamint a jövő évre való felkészülést. Megállapította, hogy az első félévig több mint 7 millió forintos lemaradás után me­gyénk építőipara a harmadik negyedévben túlteljesítette tervét. Ugyanakkor azonban 3 millió forinttal maga­sabb a terv, mint a har­madikban volt. Jövőre pedig mintegy 11 szá­zalékkal haladja meg az elő­irányzat az ez évi tervet. Az üzemi tanács felhívta a figyelmet arra, hogy fo­kozni kell a tsz-istállók épí­tésének ütemét, mert az utóbbi időben kisebb lemara­dás tapasztalható. A munka- fegyelem és az anyagmegőr­zés érdekében is hathatósabb intézkedést javasolt a válla­lat vezetőségének. Az üzemi tanács szükségesnek tartja, hogy a télre való tekintettel S&énmedencénk bányászai a kongresszusi versenyben eddig is nagyszerű eredmé­nyeket értek el. Az év első ki­lenc hónapjában 14 647 ton­na szenet termeltek terven felül, 44 kalóriával javítot­ták a szén minőségét, s a tervezett 997 tonnás mű­szakonkénti összüzemi telje­sítménnyel szemben 1005 tornát teljesítettek. Ha csak ezeket a számokat is vizs­gáljuk megállapíthatjuk, hogy a szénmedence valamennyi dolgozója derekas munkát végzett. Az első három negyedév után újabb feladat előtt állnak szénmedencénk bá­nyászai, műszaki dolgozói. Hiszen a negyedik negyed­évben nem kevesebb, mint 628 tonna szénnel kell na­ponta többet termelni, mint az első negyedévben, a minő­ség további javítása mellett. A termelés emelkedésével párhuzamosan 3,90 forinttal kell a szén tonnánkénti költ­ségét csökkenteni, ugyanak­kor 27 kilogrammal kell növelni tröszti szinten az összüzemi teljesítményt. Mindezeket a feladatokat, a lelenleg rendelkezésre álló feltárt szénvagyonból, a most is működő munka­helyekből, kamra, vagy front­fejtésekből kell ikitermelni. Sajnálatos, tény, hogy bá­nyászaink, műszaki vezetőink a IV. negyedév első nap­jaiban nem teljesítették a iájuk váró megnövekedett feladatot, s Kányás 105 szá­zalékos tervteljesítése mel­lett egyetlen vállalat sem teljesítette havi esedékes tervét. Október 7-én reggel a tröszt mindössze 95,1 szá­zalékon állt. Semmi szükség nincs arra, hogy megkongassuk a vész­harangot, mégis szólni kell néhány szót arról, hogyan a felkészülés keretében na­gyobb gondot fordítsanak az anyagok raktározására, keze­lésére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy időben kezdjék meg az előkészületeket, a terv- és anyagellátás biztosí­tását a jövő évre. Megtárgyalta és jóváhagyta A Vasötvözetgyárban ezen a héten újabb eredményeket értek el az albán ércből ol­vasztott ferronikkel gyártásá­nál. Elsősorban a minőség javult, 12-15 százalékos anya­got sikerült kinyerni, a kísér­let kezdetén elért 2-3 száza­lékkal szemben. Szakembe­rek véleménye szerint a mi­nőség problémája megoldott­nak tekinthető. Egyébként a gyár e kísér­letekben elért sikereit a hét elején itt járt szovjet és át­segítsük bányászainkat e megnövekedett feladatok tel­jesítésében. Egyáltalán nem engedhető meg például az a jelenség, amelyet a Csip- kési bányaüzemben lehetett az elmúlt napokban tapasz­talni. Egy kétszárnyas front­fejtésen szeptemberben mind­össze 10 méteres volt a havi előrehaladás, 24 órában alig 38 centiméter. Ez a front­fejtés pedig többre képes! Nem engedhető meg az sem, hogy például Kisterenyén naponta 140 fő essen ki a termelésből, átlagosan hat­vannal több, mint azt ter­vezték. Feltétlen meg kell vizsgálni a kiesés, kimara­dás okát, s politikai, felvilá­gosító munkával, ahol pedig ez nem használ, adminiszt­ratív úton kell csökkenteni a kiesők létszámát, mert végső soron minden hiányzó a szénfal mellől kerül el. Feltétlen segítené a megnö­vekedett feladatok teljesíté­sét az is, ha szorgalmaznák a forgácsi külszíni új gép­ház megépítését, melynek segítségével két lejtős-akna szállítását lehetne összeköt­ni, növelni a termelékeny­séget, javítani a minőséget. Hasonlóan sürgős megoldás­ra vár a székvölgyi bánya két vágányos szállításának meg­oldása — ez mintegy 3—4 vagonos napi többtermelést eredményezne ennél az üzem­nél. Van tennivaló bőven. Hi­szen csakis úgy tudják bá­nyászaink teljesíteni felada­taikat, ha műszaki dolgozó­ink is mindent elkövetnek a reális lehetőségek meg­teremtése érdekében. Mert nem lehet többet termelni, ha nincs elegendő, feltárt szénvagyon. Nem lehet nö­velni az összüzemi teljesít­ményt, ha nem biztosítunk újabb technológiai eljárást, a tanács a nyereségrészese­dés elosztására vonatkozó tervet is. A tavalyitól el­térően nagyobb gondot fordí­tanak majd arra, hogy vala­mennyi dolgozó olyan mér­tékben részesüljön nyereség­ből, amilyen mértékben hoz­zájárult a vállalat jövedel­mezőségéhez. bán vendégek is nagy elis­meréssel fogadták. A vendé­gek megtekintették az üzemet és különösen a ferronikkel gyártási folyamatát. Az eddigi kisérletekre tá­maszkodva a negyedik ne­gyedévben újabb megbeszé­léseket tartanak, ahol a to­vábbi kísérleti programot dolgozzák ki. ha nem gépesítjük munka­helyeinket, s nem lehet emelni a fűtőértéket olcsób­bá tenni a szenet, ha a ré­gi módszerrel bányászko- dunk, ha nem oldjuk meg elsősorban a korszerű biz­tosítási eljárásokat. Miről is van szó? Arról, hogy Gusztáv-aknán a Il-es telepi siklóban például meg kell gyorsítani az elővájást, hogy legyen elegendő szénvagyon. Kisteleken is lemaradtak a frontelőkészítő munkálatok­kal, Sorolhatnánk tovább így a példákat akár a szurdok! lejtősakna összekötésével, akár a tőkési Il-es alapköz- lei feltáró ereszke építésének meggyorsításával, hogy újabb szénmezőt nyerjenek a lefejtésekhez. Kétségtelen van bőven olyan intézkedés, amelyek a megnövekedett feladatok tel­jesítését szolgálják. De nem lenne teljes, hacsak egyik helyen törekednének a fel­adatok megoldására, mások ; pedig gyengébb munkájuk­kal gátolnák a feladatok végrehajtását. Szénmedencénk dolgozói­nak arra is számítani kell, hogy a IV. negyedév kettős fe’adat elé állítja a bányászt és műszaki vezetőt egyaránt. Éppen ezalatt az idő alatt kell olyan munkát végezni, amely biztosíték lesz az 1960. év sikeres felkészülé­sére, sikeres beindulására is. Ezért kell — annak ellenére, hogy segíti már a IV. negyed­év feladatainak teljesítését is — biztosítani a szén- elővájások sebességének meg­gyorsítását, a IV. negyedév­ben több mint 20 ezer folyó­métert szénben, s végre kell hajtani a korszerű biztosítá­sokat is, melyek amellett, hogy biztonságosabbá teszik a bányászkodást, csökkentik a szén tonnánkénti költsé­gét is. Az év utolsó negye­dében több mint 2 ezer fo­lyóméter vágatot kell TH gyűrűvel biztosítani, több mint ezer méteren Moll-ív- vel, 240 folyóméteren pe­dig vasbeton mollal kell ellát­ni a bányavágatokat. Mind­ezek mellett természetesen segíti a feladatok végrehaj­tását a beruházások sikeres végrehajtása is, akár azt néz­zük, hogy Kányáson meg­kezdik a diesel-mozdonyos szállítást, akár azt vesszük figyelembe, hogy még ebben a negyedévben 35 Kóta-fel- rakó, 30 rázócsúzda, több ventillátor, bányavitla, ezer­új típusú bányacsille is a bányászok rendelkezésére áll. Bányászaink eddig is a párt márciusi határozatának: szellemében dolgoztak. Bízni lehet abban, hogy a műsza­kiak segítségével, az új el­járások bevezetésével, a kor­szerű bányászkodás alkalma­zásával a nógrádi bányászok régi hírnevükhöz méltóan dolgoznak, s teljesítik a főbb mutatókat, a fűtőérték, a többtermelés, az önkölt­ségcsökkentés, a termelékeny­ség növekedése terén. Samogyvári László Az évvégi feladatokról, a nyereségrészesedésről tanácskozott az Építőipari Vállalat üzemi tanácsa Megoldódott a ferronikkel minősége SZOVJET ÉS ALBÁN ELISMERÉS A KÍSÉRLETEZŐKNEK---------------------------------------­J ó eredmények a rónai üzemegységben (Tudósítónktól) A rónai üzemegységhez tartozó Szilváskő üzemről nem sokat lehet hallani. Pe­dig érdemes foglalkozni ezzel a kis üzemrésszel is, hiszen vannak élenjáró dolgozói. És mondjuk meg őszintén, egy párszor kihúzta már a sár­ból az üzemegységet. A csapatok nemcsak meny- nyiségben, hanem a minő­ségi termelésben is hozzájá­rulnak üzemünk jó eredmé­nyeihez. Varga Géza csapata meny- nyiségi tervét 115 százalékra vállalta, elért 127 százalékot. A megengedett pala 4 száza­lék, vállalta: 3,98 százalékra csökkenti, s elért 3.06 száza­lékot. Miklós Ferenc csapata mennyiségi tervét 108 száza­lékra vállalta, elért 113.9 szá­zalékot. A megengedett 4 szá­zalékos palával szemben 3.98 vállalt: elért 3.57 százalékot. Simon István csapata meny- nyiségi tervét 105 százalékra vállalta, elért 107.1 százalé­kot. A megengedett 4 száza­lékos palával szemben 3.98 százalékot vállalt: elért 3.55 százalékot. Ezek a számok világosan mutatják, hogy a kommunisták példamutatásá­val a Szilváskő üzemrész összes dolgozói megértették pártunk március 6-i határo­zatából reánk vonatkozó fel­adatokat. Az ötéves terv irányelveiből A második ötéves tervben 1965-re a bútorgyártást az 1958. évihez viszonyítva több mint kétszeresére kell emelnL

Next

/
Thumbnails
Contents