Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-05 / 71. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IX MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 71. SZÄM ÄRA: 60 FILLÉR 1959. SZEPTEMBER 5. Bányászok köszöntése IRTA: BERNARD REZSŐ Országszerte kilencedszer ünnepli pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk a bányásznapot. Szocializmust építő népi demokráciánkban minden év szeptemberének első vasárnapja széncsaták hőseinek napja. Ez a nap a kizsákmányolás elleni kemény harcok, a véres és kegyetlen megtorlások emlékét idézi. Ezelőtt 40 évvel dördült el a csendőr sortűz Tatabányán a védtelen bányászokra, velük tartó asszonyaikra, akik a nagyobb szelet kenyérért emelték fel szavukat. Nógrád megye kapitalistái, az itteni bányabárók hasonlóan bántak el azokkal a bányászokkal, akik keserves, mostoha életük enyhítéséért síkra szálltak. Mert a tőkések előtt a bányász utolsó ember volt. Ez jutott kifejezésre keresetében, termeléshez való viszonyában, szociális, kulturális ellátottságában és a társadalmi életben elfoglalt helyükben egyaránt. Rosszak voltak azok a körülmények is, amelyek közepette dolgozott a bányász. Minimális volt a gépesítés, elavult, korszerűtlen, jövesztő szerszámokkal — csákány, lapát, kézi csigafúró — a fizikai erő maximális igénybevételével dolgoztak és hajtották a bányabárók számára a busás profitot. Ugyanilyen volt a helyzet a kulturális és szociális ellátottságukkal kapcsolatban is. Három kultúrház és .ugyanannyi mozi nyújtotta csupán a szórakozást, de ezekre a kultúrotthonokra is rásütötte bélyegét az akkori kaszt-rendszer, mely szerint a bányász, a külön tiszti és altiszti klubokban örökös megaláztatásoknak volt kitéve, ha egyáltalán beengedték. A nógrádi bányászok nem tűrték szótlanul a tőkések ilyen nagyfokú kizsákmányolását. A munkásosztály legforradalmibb elemeként szálltak szembe a legszigorúbb elnyomatással, a nagyobb kenyér kiharcolásáért. For- radalmiságukról tanúskodik az 1926-os nagy ínségfelvonulás is, amely Salgótarjánból indult Budapestre, vagy az 1929—33. évi nagy bányász sztrájkok. A múlt harcai, küzdelmei, melyet bányászaink, egész munkásosztályunk vívott, nem voltak hiábavalók. A párt irányításával, harcedzett, erős munkásosztály kovácsolódott ki, amely visszavonhatatlanul és végérvényesen kezébe vette a Szovjetunió segítségével a hatalmat, saját sorsának irányítását. Ebben a sorsban a bányász jövője, gyermeke és családja jövője sem kilátástalan többé. Nem fenyegeti többé a munkanélküliség réme sem. Ma már a kisemmizett bányász, munkásosztályunk, dolgozó népünk és társadalmunk legmegbecsültebb tagja lett. Tükröződik ez keresetében, hiszen csak az ellen- forradalom után jelentős béremelést adott pártunk és kormányunk bányászainknak. 1955-höz viszonyítva 1958-ban 35,8 százalékkal emelkedett bérük és ez 1959 első félévében még további 20 százalékos emelkedést mutat. Munkájuk megbecsülésének jele a hűségjutalom is. Most a kilencedik bányásznapon 33,8 millió forintot osztanak ki bányászaink és műszaki dolgozóink között, erkölcsi megbecsülésük pedig abban is megnyilvánul, hogy csak a mai napon 452 fő kap kitüntetést, többen magas miniszteri és kormánykitüntetést is. Társadalmunk, államéletünk, valamint a megye legfelsőbb vezetőségében is 1945 óta ott találjuk a széncsaták hőseit is. Nagyot változott munkakörülményük is, a nehéz fizikai munkát egyre inkább a gépesítés, automatizálás teszi könnyebbé. A biztonságos termelés, a balesetek csökkentése érdekében bányászatunkban egyre nagyobb számmal vezetjük be a korszerű acél- tárnokkal történő vágat és frontok biztosítását. Jelentős a változás a bányászok szociális és kulturális helyzetében is. A felszabadulás óta mintegy 1000 nógrádi bányász kapott összkomfortos lakást. A munkahelyről történő hazaszállításuk korszerű járművekkel folyik. Több ezren üdülnek az ország legszebb tájain, vagy külföldön töltik szabadságukat. Szinte felmérhetetlennek tűnik az a nagyszabású politikai és gazdasági változás, ami a felszabadulás óta történt bányászaink életében. Ezt tudják is a mi bányászaink és minden nagy kérdésben pártunk és kormányunk bizton számíthat rájuk. Az 1956-os ellenforradalom alatt például a Nógrád megyei bányászok álltak talpra elsőként az országban és szenet adtak Budapestnek, a kórházaknak, a gyáraknak. Oroszlán részük van a mi bányászainknak is a viszonylag gyors konszolidáció megteremtésében. A szocializmus építésének törvényszerű velejárója az élet- színvonal állandó emelkedése. A párt március 6-i határozata ennek érdekében feladatul szabta meg a terv teljesítését és a legfontosabb gazdasági mutatóknak 1960 helyett 1959-ben való elérését. A nógrádi szén- és ásványbányászok meg- órtették pártunk március 6-i határozatát és különösen a szén minőségének javítása és az önköltség csökkentése, valamint az anyag- takaiékosság érdekében tették meg kongresszusi felajánlásaikat. Bányászaink és a műszaki vezetők a gazdaságos termelés érdekében mintegy 8,3 millió forint értékű vállalást tettek. Ezt a vállalásukat a kongresz- szusi verseny három hónapjában már 10,6 millióra túlteljesítették, a szén minőségét pedig 70 kalóriával javították meg. Ugyanakkor a szén tonnánkénti költsége 6,62 forintra csökkent a márciusi határozat óta. A széncsaták hősei nemcsak a mennyiségi tervek teljesítése, hanem a szén minőségének javítása a gazdaságos termelés érdekében és a költségek csökkentésében is helytálltak és jelentős eredményeket értek el. A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága ezúttal köszöni meg medvénk bányászainak, műszaki vezetőinek erőfeszítéseit a gazdaságos termelés során eddig elért eredményeit. Ezek az elért munka- sikerek ne tegyék elbizakodottá bányászainkat, hiszen van még egy sor tennivaló a szén minőségének további javítása, a produktív teljesítmények növelése, a fával való anyagtakarékosság vonalán egyaránt. Pártunk eddig is bízott és továbbra is bízik a megye hős bányászaiban, hogy az előttük álló feladatokat a kongresszusi verseny hátralévő szakaszán szintén sikerrel oldják meg. Erre biztosíték eddigi helytállásuk, párthoz való hűségük, a nép iránti szerete- tük. Az életszínvonal további emeléséhez, a szocializmust építő munkájuk további eredményeihez kívánunk erőt, egészséget és jó szerencsét! Meghallgatjuk Kádár elvtársat Ünnepi lázban ég mindenki a szénmedencében. Ünnepre készül a bányász, a bányászfeleség, s a gyermekek. Különösen sokan jönnek Salgótarjánba a központi ünnepségre. Mátranovákról is indul egy különvonat. Mindenki készülődik, mint az egyik idős bányász mondotta: „Nincs az a pénz. amiért otthon maradna“. Szorospatak kis település a Mátra oldalán. Innen is majdnem teljes létszámmal kivonulnak a telep lakói. Barabás István vájár egész családjával együtt készül, hogy Kádár elvtársat meghallgassa. A bányavárosiak testületileg képvise’tetik magukat. De jönnek a kisterenyeiek, kazáriak, ménkesiek, mizserfaiak is. S hogy miért jönnek Salgótarjánba? Sok emberrel beszéltem. de ahány ember, annyi a válasz. Abban valamennyi készülődő válasza megegyezett, hogy elsősorban Kádár elvtárs ünnepi beszédét akarják meghallgatni. Ez áll a programjuk, középpontjában. A kétnapos, ma megnyílt bányásznapi vásár is sok látogatót vonz. Ma a kis telepeken egyébről sem folyik a szó, mint arról, mit veszek. Igaz. nem lesz csalatkozásra okuk, a kereskedelem jól felkészült. Sokan nem főznek otthon ezen a napon, hanem az egész vasárnapot Salgótarjánban töltik el. Itt ínycsiklandó ételek, halászlé és egyebek várják az ünneplőket. Nagy tömeget vonzanak a délutáni sport- és kultúrrendezvények is. Megvalósítjuk a párt művelődéspolitikájának irányelveit — Ülést tartott a megyei tanács — Pénteken délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében Szoó Bélá- né elvtársnő elnökletével ülést tartott a megyei tanács. Napirendjén beszámoló hangzott el az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról; a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelveinek végrehajtásáról; a tanácsok 1959. évi költségvetésének végleges megállapításáról, valamint az I. félévi gazdálkodásról. Az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolót Cser Gyula elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke tartotta meg. Beszélt a májusi tanácsülésen hozott határozatról, amely A TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁRÓL szól. Cser elvtárs megállapította, hogy a megszilárdítással kapcsolatos agitációs feladatok szervezésében végzett munka a jelenlegi termelőszövetkezetek helyzetét figyelembe véve nem mondható rossznak, mert a beindulással. állatösszevonással, takarmánybiztosítással, vetőmag összevitellel, stb. nagy óbb problémák merültek fék A megszilárdításhoz szükséges agitációs munkát elősegítette az is, hogy a legtöbb új szövetkezeti községben falunapokon, Újabb munkasikerekkel köszöntik a pártkongresszust a hideghengermű dolgozói Egész évi tervünkön felül a pártkongresszus tiszteletére vállalt 560 tonna edzett és edzetlen szalagacél helyett szeptember 2-ig már 620 tonnát gyártottak eddig esedékes tervükön túl a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművének dolgozói. Ez a nagyszerű teljesítmény a legutóbbi három hónap átlagában már egy százalékkal magasabb, mint a hideghengermű 1960-ra előtervezett 4,2 százalékos termelékenységi emelkedése. Csepel, Diósgyőr, az EMAG és az ország számos más gépgyára részére továbbra is kifogástalan menyiségben és minőségben küldik a hengerelt acélszalagokat a salgótarjáni hideghengerészek s a párt- kongreszust újabb munkasikerekkel akarják köszönteni. Váraljai László, a hideghengermű főnöke mondotta az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy a műszaki intézkedési tervek pontos végrehajtásával újabb 300 tonna szalagacélt gyártanak a hideghengerészek a még hátralevő esedékes éves tervükön felül. Ezzel az eredeti kongresszusi felajánlásukban szereplő 5 700 000 forint termelési értéket 10 millióra teljesítik az év végéig. Kígyói a fény Hollókőn is a kongresszus előestéjén Az idegenforgalom miatt is jelentős, csodálatosan szép fekvésű Hollókő község évtizedek mulasztását pótolja az idén. A már országosan ismert hegyi vízmű építése befejezéshez közeleg. Kedden újabb igen jelentős építőmunka kezdődött a hegyháti községben. Az Eszakma- gyarországi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzlet- igazgatóságának szakemberei hatalmas villanyhálózati oszlopokkal és hálózati vezetékekkel érkeztek Hollókőre és megkezdték a kis hegyi község terven felüli villamosítását. Az idén ugyanis öt nógrádi község kapott villanyt, rajtuk kívül azonban az áramszolgáltató mérnökei és szerelői még két tsz-község terven felüli villamosítását vállalták, sőt ezeknek a községeknek a faluvillamosítási terveit is az áramszolgáltató fiatal műszaki csoportja készítette el kongresszusi felajánlásként társadalmi munkában. A több mint félmilliós költségen épülő hollókői villamosítás még őszön elkészül s a pártkongresszus megnyitásának előestéjén kigyúl a villanyfény Hollókő községben. Épül már a villanyhálózat a másik terven felül vállalt tsz-községben. Szupa- patakon is. Teljes erővel végzik az őszi munkákat Az erdőkürti gépállomás dolgozói teljes ütemben azon dolgoznak, hogy megfelelően előkészítsék a talajt az őszi vetésű növények alá. Augusztus végéig több mint 500 holdon mélyszántást, közel 400 holdon vetőszántást és maid 300 ho'dat tesz ki az a terület is. amelyen sekélyszántást végeztek. A legtöbbet eddig Erdőtarcsán és Egyházasden- gelegen dolgoztak. Erdőtarcsán a Szabadság és az őszszel induló új termelőszövetkezetnél a végzett munka meghaladja a 100 katasztrális holdat. Csak az új termelőszövetkezetnél több mint 46 holdon végezték el augusztus végéig a talaj előkészítést az őszi vetésű növények alá. A gépállomás egyébként felkészült, hogy időben kielégítse a termelőszövetkezetek részéről jelentkező megnövekedett munkaigényt. Az őszi talajelőkészítés mellett az erdőkürti gépállomás megkezdte a silókukorica le- takarítását is. Jelenleg a silókombájn az erdőtarcsai Szabadság Termelőszövetkezetnél dolgozik, ahol mintegy 17 holdas tábláról kell letakarí- taniok a silókukoricát. Ha itt befejezik a munkát, ugyan csak Erdőtarcsán az új termelőszövetkezetnél dolgoznak tovább, amely az ősszel indul ugyan, de már silókukoricát termelt, hogy biztosítsák ezzel is az állatállomány takar- mányellátását. közgyűléseken tisztázták a mozgalommal kapcsolatos kérdéseket, problémákat. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításában nagy segítséget nyújtott, hogy a határozat értelmében megbeszéléseket tartottak a régi és új tsz-elnökök részvételével, ahol meghatározták a közös munka beindításának feltételeit. Segítséget nyújtottak a gazdasági megszilárdításhoz az ipari munkások is, elsősorban az aratási munkák elvégzésében. Mint mondotta Csér elvtárs, érvényt Szereztek a tanácsülés azon határozatának is, hogy indokolatlanul nem cseréltek termelőszövetkezeti vezetőket. A határozat értelmében megtörtént a tsz-ve- zetők képzése is — különösen könyvelői vonalon. A határozatban megszabott 25 könyvelő helyett 95-öt iskoláztak be. A májusi tanácsülés határozatának értelmében a megyei tanács illetékes szakosztályai a várható takarmányállomány alapján takarmánymérleget készítettek, melyben kimutatták, hogy a tagságnak mennyit kell ösz- szevinni. Elkészítették az újonnan alakult termelőszövetkezetek közös munka megkezdése előtt a vetéshez szükséges táblakialakítás és termelési tervét is, amely kiterjed a növénytermelés állattenyésztés, talajerő visszapótlásra épp úgy, mint a munkaszervezetek kialakítására. Ezután a gépállomások munkájáról, majd a termelő- szövetkezetek építkezéseiről szólott Cser elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti építkezések elősegítése érdekében a Balassagyarmati Építőipari Vállalatnál egy vasbetongerenda gyártó részleget állítottak fel, amellyel biztosítani kívánják az építkezések mielőbbi befejezését. Megállapította, hogy a tsz-eknél állami beruházásból épülő létesítmények kivitelezései megkezdődtek. A tanácsülés májusi határozatainak végrehajtását összegezve meg lehet állapítani, hogy az elmúlt hónapokban úgy a régi. mint a tavasszal induló, de az ősz- szel induló termelőszövet- kezetek is politikailag és gazdaságilag sokat fejlődtek, s az ősszel indulásra alakult termelőszövetkezetekben valameny- nyiben megkezdik a közös munkát. Ezután a megyei tanácsülés Németh László elvtársnak, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének beszámolóját vitatta meg: A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelveinek végrehajtása megyénkben címmel. Németh elvtárs beszámolója elején hangsúlyozta: — Az MSZMP művelődés- politikai irányelvei hosszú időre megszabták feladatainkat, s azt a fő célt tűzték elénk, hogy változatos eszközökkel és módszerekkel (Folytatás a 2. oldalon) A kazárj „Zöld mező” Termelőszövetkezet csak ősszel kezdi meg a munkát, de már 50 darab szarvasmarhát hízóba fogtak. A hízottmarhák után 70 ezer forint jövedelemre számítanak.
