Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-26 / 68. szám

1959. augusztus 26. NÓGRÁDI NEPOJSAG 5 Jól előkészítették as őssi kosos indulást „Saját munkájukat könnyítik meg“ Üj életet kezdenek Maconkán a kora tavasszal alakult Megértés A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-b*en TÉL VÉGÉN hatalmas er­jedés indult meg a salgótar­jáni járás falvaiban: A dol­gozó parasztok ezrei válasz­tották a nagyobb jövedelmet biztosító nagyüzemi gazdál­kodás útját. A közös út új távlataival, egységes akartai bírja a tegnap még külön- külön dolgozó embereket. Egységes akarat, lebír hatat- lan erő rejlik a közösség megfeszített izmaiban. A kö­zösség hatalmas erejébe ve­tett hitet tükrözik a költő szavai, amikor azt mondja: Amíg egy ember még egy gerendát sem tud felemelni, addig száz, meg ezer már palotákat emel az égig. Ez a paloták emelésére alkal­mas roppant erő hozta ösz- sze a nádújfalusi gazdákat is, hogy lerakják a jövő pa­lotájának erős alapjait, s karjuk erejével csodákat műveljenek a dimbes-dombos határban. Aranykalász lett a terme­lőszövetkezet neve, jelezve azt, hogy a kalász is aranyat ér, ha okos előrelátással, nagy szakértelemmel, szere­tettel, hozzáértéssel termelik. Nem előlegezett bizalomnak szánjuk, amikor kijelentjük, hogy bízunk a 261 tag szorgal­mában, s hisszük a nád­újfalusi határ valóban aranyat érő kalászokkal hálálja meg majd az it­teni emberek szorgal­mát. Igaz, ez az új közösség csak most van kialakulóban. Az ember ék most ismerked­nek a közös munka szépsé­geivel, hiszen igazában csak ősszel kezdik el a közös gaz­dálkodást. Az, amit eddig tettek, még csak az első számycsapások voltak, s meg lehet mondani, sikeres szárny- csapások. Azok az emberek, akik még ez évben egyéni­leg gazdálkodtak, megtanul­ták a jövőt szemlélni. Szí­vük még viszahúzza őket, de az eszük az már rhást akar. Haladni, megállás nél­kül előre. MOST, HOGY A TAGO­SÍTÁS BEFEJEZŐDÖTT, az emberek nyugodtabbak let­tek, hiszen a nagyüzemi gaz­dálkodás távlatai egyre job­ban láthatók. Nem monda­nánk igazat, ha azt állíta­nánk, hogy csak a tagosítás­tól kell számítani az Arany­kalász Tsz tagjainak közös tevékenységét. Az igaz, hogy az igazi, közös munka csak most indul majd, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás felté­teleit csak a kisparaszti föl­dek betakarítása után lehet biztosítani. Ennek ellenére a nádújfalusi gazdák jóval korábban, már a tavasz folyamán elkezd­ték a közös gazdálkodás alapjainak lerakását. Itt is, mint a megye szám­talan falujában, a kialakuló új nagyüzemi gazdaságok első komoly lépése a belé­pési nyilatkozat aláírása után a gabona felülvetése volt. Nádújfaluban 136 kh-on vé­gezték el közösen a gabona felülvetését, amelynek ered-1 menyeként nemsokára mind a 136 holdról értékes, pillan­gós takarmányt kaszálhatnak. Az új termelőszövetkezet tagjai büszkék lehetnek ezévi eredményeikre, hiszen nem kisebb munkát végeztek, mint a 750 méter vízlevezető árok ásását, amely által nagy területen víztelení­tették a réteket és a szántóföldek egy részét. Ez a közös munka több száz köbméter föld megmozgatá­sát igényelte az Aranykalász Tsz tagjaitól, amelyet ők társadalmi munkában végez­tek. Dicsérendő, szép munka volt a 16 köbméter fa kiter­melése, kifaragása, hazaszál­lítása is, amelyet az istálló építésénél használnak fel. A Meskál-féle istálló átépítésé­vel 72 szarvasmarha férőhely­hez jut az új termelőszövet­kezet. Az istálló körül ren­geteg volt a tagok társadal­mi munkája, hiszen az épít­kezéshez szükséges sódert, cementet s a különböző épít­kezési anyagokat nekik kel­lett hordaniok. Nem kis munkát igényelt az istálló környékének tereprendezése. Több mint 250 köbméter földet mozgattak meg, s volt olyan nap, amikor 40-50 ember is dolgozott ott. Az istálló építésénél jelent­kező nagyarányú társadalmi munka azt eredményezte, hogy a sok férőhelyet bizto­sító istálló átalakítása mind­össze 78 ezer forintjukba ke­rült. A helyi pártszervezet és a tsz vezetőség jó munká­ját dicséri ez a tény is. NÁDÜJFALUBAN az új tsz tagjai bebizonyították, bíznak a jövőben, s nem a vak véletlenre bízzák sor­suk irányítását, hanem a jö­vő formálásából maguk is tevékenyen kiveszik részü­ket. Az ilyen irányú öntevé­kenység nélkül eleve halál­ra ítéltek lennének összes terveik, sem a soron követ­kező mezőgazdasági munká­kat, sem a jövő alapjainak lerakását nem tudnák elvé­gezni. Pedig a nádújfalusiak tervei szépek. A vezetőségnek, meg a tagságnak is az a véle­ménye, hogy nekik fő­leg állattenyésztéssel kell foglalkozniuk. E cél érdekében építenek jö­vőre új, 50 férőhelyes nö­vendékmarha istállót, 300 férőhelyes baromfiólat. A kialakuló tanyaközpont távolabbi tervei között szere­pel a szarvasmarha férő­helyek további bővítése, úgy, hogy a tanyaközpont istállói­ban 300 szarvasmarha lesz el­helyezhető. Ugyanide tervez­nek 100 sertés befogadására alkalmas hizlaldát, valamint 30 férőhelyes lóistállót. A közös állatállomány fel- értékelésére és összehozására szeptemberben kerül sor. Fi­gyelembe véve azt, hogy a tsz tagjai ebben az évben még egyénileg gazdálkodtak és a betakarítási munkákat még egyénileg kell elvégez­niük. A közös állatállomány 46 ökörből, 28 lóból, 30 tehénből, 10 növendékmarhából áll majd. Az összehozandó állat- állomány takarmányszükség­letét biztosítják. Minden tag az állatával együtt behozza a szükséges 'takarmánymeny- nyiséget is. AZ ŐSZI, VALAMINT A TAVASZI kalászosak vető­magját a tsz tagjai a cséplő­géptől a cséplőrésszel együtt a terményforgalmi vállalat­nak adják át, ahonnan cse­rébe jó minőségű vetőmagot kapnak. Erre szükségük is van, mert a következő hetek­ben nem kevesebb, mint 230 hold búzát, 15 hold őszi árpát és 10 hold szöszös- bükkönyt vetnek el. A tagok azokon a földeken, ahol nincs felülvetés, ’a tarló­hántást elvégezték saját igá­jukkal. Most már végzik a vetést előkészítő szántásokat is és senki nem fél attól Nád­újfaluban, hogy határidő előtt nem végeznek a vetéssel. Uj közösség az Aranykalász Ter­melőszövetkezet, mégis eddigi munkája alapján már megál­lapítható: jó úton jár, ered­ményekben gazdag jövő áll előtte. KATA JÁNOS Ütja Termelőszövetkezet tagjai. S hogy ez az élet gondtalanabb le­gyen, mint eddig volt, a vezető­ség és a tagok Igen komoly mun­kát végeztek a közös gazdaság érdekében. Tudják, ha megteszik az előkészületeket az őszi indu­láshoz, saját munkájukat köny- nyítik meg. Az állatállomány részére a ta­karmányalapot közösen biztosít­ják. Kezdeti lépésük az volt, hogy 80 holdon vörösherét, 20 holdon szarvaskerepet, és 7 hol­don silókukoricát vetettek. Ami­kor betakarították a gabonát, tarlóhántást végeztek, s 7 hol­don a takarmány pótlására má­sodnövényeket vetettek. Most már az ősziek alá készítik elő a talajt. A nyár íolyamán mintegy 200 mázsa szénát közösen gyűjtöt­tek össze, s mintegy 200 mázsát tesz ki a vetett takarmány, amelynek gyűjtése folyik. A hé­ten megkezdik a vöröshere ka­szálását is. Építik az 50 férőhelyes szarvas- marha istállót, s így egyelőre biztosítják a férőhelyet az álla­toknak. A termelőszövetkezet tag­jai eddig munkaegység jóváírás nélkül végezték munkájukat. Munkaegységet a vöröshere ka­szálásáért írnak majd, s így Ma­conkán hivatalosan is elkezdik a közös gazdálkodást. Leinformálható, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező hentes és mészáros szakembert felveszünk, i Jelentkezni lehet a Kis-1 kereskedelmi Vállalat munkaügyi osztályán. (260) Gyönyörű a bo­gyiszlói paprika a termelőszövetkezet kertészetében. Mága Antalné jogos büsz­keséggel mutatja a dús terméssel meg­rakott paprikaszára­kat. A szépen fej­lett paprikát meg­csodálják a kívül­állók is, és a pia­con pedig nagyon keresik. Nemcsak Szécsényből, de a környékről is idejárnak daráltatni a gazdák. Képünkön a darálásra várakozó lovaskocsik egy része láth ató. Szövetkezetek eredményes együttműködése Egyre javul a kapcsolat megyénk földművesszövetke­zetei és termelőszövetkezetei között. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy a földművesszövetkezeti igazgatósági és felügyelőbi­zottsági tagok nagyobb rész­ben tagjai a falujukban mű­ködő termelőszövetkezetek­nek, s saját munkájukkal vesznek részt a termelőszö­vetkezet életének formálásá­ban. A földművesszövetkezetek adminisztratív dolgozói ez évben nagy segítséget nyújta­nak a termelőszövetkeze­tek könyvelésében, veze­tik a munkaegységek nyilvántartását, kimuta­tásokat készítenek a be­vételek felhasználásáról, , segítenek védeni, meg- 1 őrizni, gyarapítani a kő- ] zös vagyont. < Több földművesszövetkezeti j dolgozó tagja a termelőszö-< vetkezeti fejlesztési bizottság­nak. Hasznos munkájukkal' elősegítik a termelőszövetke­zetek fejlesztését és megerő­sítését. Földművesszövetkezeteink vezetőségének szemlélete már ( fokozottabban a termelőszö-) vetkezetek segítése, a terme- < lés szervezése felé irányul és) tevékenységük kezd a község^ gazdasági adottságának meg­felelően helyes irányban ki-^ bontakozni. A szécsényi földmű vessző-^ vetkezet biztosította a hely­beli II. Rákóczi Ferenc Tsz- nek a melegágy ablakkereteké beszerzését, a kertészeti nö-f vénymagvak megrendelését,)] amelyeket időben le is szál-), lított. S ugyanakkor gondos-V kodott a műtrágya igények), kielégítéséről is, valamint av termeléshez szükséges gépek) és alkaltrészek beszerzéséről. ( A rétsági földművesszö­vetkezet ellátta a diósje- női, a nógrádi, a teres­kei és a járás más ter­melőszövetkezeteit a meg­felelő növényvédőszerek­kel. A sziráki földművesszövetke-) zet segíti a körzetébe tartó-£ zó termelőszövetkezetek köny­velését, ezenkívül biztosítják az építkezéshez szükséges) építőanyagot. A hollókői és<< nógrádszakáli 1 földművesszö­vetkezet beszerezte a helybeli tsz-eknek az építkezéshez szükséges táblaüveget, s ugyanezt tette a pásztói föld- mű vessző vetkezet is, amikor a helybeli Szabadság Ter­melőszövetkezetnek biztosítot­ta a melegágyakhoz szükséges üveget. A mohorai földmű­vesszövetkezet megkülönböz­tetett húsellátásban részesí­ti a helybeli termelőszövet­kezeti község lakóit. S ezen­kívül gondoskodik a község rendszeres és időbeni sör­ellátásáról. Különös figyelmet fordíta­nak földművesszövetkezeti vezetőink a termelőszövetke­zetek és termelőszövetkezeti tagok építési anyagellátására. Az erdőtarcsai Szabad­ság Tsz-nek 8 ezer darab cserepet küldött a föld­művesszövetkezet az is­tálló építéséhez, a ber- celi Vörös Csillag Tsz- nek 2 ezer cserepet. Magyamándorban a tsz-tagok lakásépítkezéshez 15 ezer da­rab cserepet és 1 vagon ce­mentet biztosított a földmű- veszövetkezet. A mátravere- bélyi földművesszövetkezet dolgozói a termelőszövetkezet istálló építési munkájában segítettek. Mindezek azt bizonyítják, hogy földművesszövetkeze­teink: vezetősége szívügyük­nek tekintik a termelőszö­vetkezetekről való állandó gondoskodást. „ Nem bántuk meg... íí A mi termelőszövetkezetünk, a pogonyi Új Élet Ter­melőszövetkezet a tavasszal alakult, amikor a nagy meg­mozdulás volt: a magunkfajta parasztembernek százai is­merték fel a párt határozatai alapján, nem lehet már így gazdálkodni, élni mint eddig. Még a tavasszal megkezdtük a közös munkát, s a termelőszövetkezet a legjobb úton halad, hogy erős, virágzó nagyüzemi gazdaság legyen. Hogy ilyen jól alakultak a dolgok Szilaspogonyban, abban nagy része van annak, hogy a vezetőség a kezdet kezdetétől jól szervezte, irányította a közös munkát. Érezték felelősségü­ket a fiatal, járni tanuló termelőszövetkezetért. A községi pártszervezet és a tanács is igen komoly segítséget adtak ahhoz, hogy a termelőszövetkezet meginduljon és a ké­sőbbiek során is jól menjenek a munkálatok. Pedig, de nehéz is volt a tavasz, az indulás. Mi tudjuk csak igazán, akik benne voltunk. Ez érthető is. Hiszen gondoljuk csak el, változtatni a megszokott életmódon, egyik napról a másikra nem megy könnyen. Jómagam is 24 hold földet hoztam be, de el sem tudom mondani, hány álmatlan éjszakám volt, míg elhatároztam, hogy belépek a termelőszövetkezetbe. De a tények, a való élet meggyő­zött arról, hogy a párt és a kormány a javunkat akarja, így írtam alá a belépési nyilatkozatot, s így voltak ezzel mások is. Mert amikor már megkezdtük a közös munkát, a szántást, a vetést, még akkor is számtalan jel azt mu­tatta, hogy bizony a termelőszövetkezeti tagok még min­dig. úgy gondolkodnak, mint amikor egyénileg gazdálkod­tak. Nálunk is előfordult az, hogy az intéző bizottság tag­jai. akiknek szervezni kellett a közös munkát, azzal fog­lalkoztak — s ebben benne volt az ellenség munkája is —, hogy egymás ellen áskálódtak. Azonban a pártszervezet és a községi tanács segítségünkre sietett. Ennek köszön­hetjük, hogy a döntő napokban, amikor arra a legnagyobb szükség volt, magára talált az intéző bizottság, és a ter­melőszövetkezet, a közös munka élére állt. Az indulás ide­jén két-három naponként jöttünk össze, hogy megbeszél­jük a legfontosabb feladatokat: a vetőmag és a takar­mányalap biztosítását, valamint a közös állatállomány fé­Institúrisz János darálóvezető évente közel 100 vagon takarmány­gabonát darál meg. Ez kitűnik a gondosan vezetett darálási napi óból. rőhelyét. A gazdálkodási tervet már a szakemberekkel, a pártszervezettel, a tanáccsal közösen készítettük el, de úgy, hogy a készítésénél jelen volt az intéző bizottság va­lamennyi tagja és a brigádvezetők is. Rendkívül fontos­sággal bírt ez a termelőszövetkezet életében, hiszen nem kevesebbről volt szó, mint az idei év legfontosabb gazda­sági feladatainak meghatározásáról, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben; és arról, hogy mennyi jövede­lemre számíthat az idén a termelőszövetkezet. A tervet úgy készítettük el, hogy tudatában voltunk annak, hogy az első esztendő, amit a közös gazdálkodásban töltünk, igen nagy jelentőséggel bír a további évek gazdálkodásában is. Most már jobban megy a munka nálunk, ezért kéthetenként ülésezünk, mert tennivaló azért így is akad bőven. A tagok látják a vezetők fáradhatatlan tevékenységét, szinte utolérhetetlenek a munkában. Mert reggel fél négy­kor már kelek, szétnézek, hogy rendben van-e minden, kezdődhet-e a munka? Panaszra nincs ok nálunk. Mindenki becsületesen végzi a reá kiszabott munkát. Még az asszo­nyok is csapatostól jönnek: — Van-e valami munka, ahol dolgozhatunk? A betakarítást — bár az idő miatt tizenkét nap nem mehettünk ki a határba — úgy szerveztük meg, hogy moz­gósítottuk a termelőszövetkezeti tagok mindegyikét, hogy ne legyen szükségünk idegen munkerőre. A végzett munka eredményeképpen 1,60 kilogramm árpát osztottunk munka­egység előlegként, és a közeljövőben 3 kilogramm búzát számítunk osztani egy-egy munkaegységre. Ezenkívül rend­szeresen pénzjövedelemhez is jutnak a tagok. Eddig még minden hónapban sikerült biztosítanunk a 10 forintos mun­kaegységelőleget. Ennyit haladtunk a tavasz óta. Nagy dolgokról még nem tudunk beszámolni, de ha figyelembe vesszük, hogy tagjaink elégedettek, szívesen dolgoznak a közösben, ez már magában is nagy eredmény. Munkánk alapján jövőnk még szebbnek mutatkozik. Mert beszélgettünk erről is. Szükség van erre, hogy lássák a tagok, mivel cserélték fel egyéni gazdaságukat. Jó öt hónap van már mögöttünk, amit a közös munkában töltöttünk el, de nem bántuk meg, hogy tavasszal így határoztunk. VARGA ISTVÁN, a szilaspogonyi Üj Elet Tsz elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents