Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-01 / 61. szám
NÓGRÁDI VILÁG MlOLt'EAKJAl. EGYESÜLJETEK' a Népújság ■BHBHsnHHnBaHHHaBnHnBHBUHnnBBnnHBnBB ÍZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, .61. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1959. AUGUSZTUS 1. Kínai-magyar együttműködési szerződésről, gazdasági helyzetünk alakulásáról tárgyalt az országgyűlés új ülésszaka Szerdán megkezdte munká- jáit az országgyűlés új ülésszaka. Részt vettek az ülésen a párt és kormány vezetői, ott voltak megyénkből is valamennyien az országgyűlési képviselők. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Kiss Károly elvtárs, a külügyi bizottság elnöke tartott beszédet a kínai—magyar barátsági és együttműködési szerződés törvénytervezetéről. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és Kína messze van egymástól, de összeköt bennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága. Elmondotta, hogy — ahol megfordultak, mindenütt látták, a kínai nép hatalmas fejlődését, amely szilárd céltudatos politikai vezetéssel az egész nép lelkes munkájával folyik. Az előadó a következőkben ismertette a hazánk, jelentős és folyton bővülő gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatait Kínával. Majd az országgyűlésnek javasolta a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pe- kingben 1959 május 6-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeikta- t ás át Ezután Antos István elvtárs pénzügyminiszter számolt be az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról. Az előadó elmondotta, a bevételek kereken 2,3 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot. A kiadások több mint 2,6 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. Mindezek alapján — mondotta — az 1958. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlettel zárult. Elmondotta, hogy a terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizették be, amely az állami iparban dolgozók szorgalmas munkája nyomán jelentkezett. Ezután a nyereségrészesedésről szólott — elmondotta —, hogy ez eredményesen ösztönözte a dolgozókat a jobb munka elérésére. De — mint hangsúlyozta . — nem is volt hiábavaló, mert 1959. márciusában és áprilisában az állami vállalatok egy- milliárd forintot meghaladó nyereségrészesedést fizettek ki dolgozóiknak és további egymilliárd forintot tarthattak vissza az elért többletnyereségből vállalatfejlesztési alapra és más vállalati célokra. Ismertette a miniszter, hogy a költségvetés végrehajtása során jelentős fejlődést értek el az országban az egészség- ügyi, szociális és kulturális ellátás területén. Az intézetek hálózata számos új létesítménnyel bővült. Majd elmondotta, hogy a helyi feladatok jó megoldását segítette a községfejlesztési alap, amelynek bevételei országosan 831 millió forint, kiadásai pedig 587 millió forintot tettek ki. Aztán ismertette, hogy milyen létesítmények születtek 1959- ben a községfejlesztési alap segítségével. Antos elvtárs beszámolójában foglalkozott a most alakuló gazdasági élettel, amely az idén is kedvezően fejlődik. Elmondta, hogy 1959. első félévében az állami ipar 9 százalékkal termel többet, mint 1958 első félévében, és ezzel 3 százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. A következőkben a termelőszövetkezetek helyzetével és a termelőszövetkezeteknek nyújtott támogatással foglalkozott. Ismertette, hogy a termelőszövetkezetek beruházási igényeinek kielégítésére kereken 1500 millió forintot biztosítottak. Ezenkívül több mint egymiliárd forintot építkezésekre. Az országgyűlés ezután áttért a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavasAdott szavunkhoz híven — A PÁSZTÓI VASUTASOK MUNKÁJÁRÓL — A pásztói vasútállomás dolgozói a vasutasnap tiszteletére nagy fogadalmat tettek. Mindent összevetve az volt a vállalásuk, hogy a vasutasnapra minden területen elérik az élüzem cím követelményeit. Ma már csak néhány nap választja el őket ||f||| a vasutasnaptól és vállalt kö- telezettségükröl büszkén beszélnek. Már megtörtént a teljesítmények értékelése. Eszerint | a pásztói vasutasok a kocsimozgatási tervet 118 százalékra, a kocsihasználási tervet 121 százalékra teljesítették, emellett a személyvonat tartózkodási tervét is 100 százalékra betartották. így együttesen az eredményeik valóban megfelelnek az élüzem cím követelményeinek. A vasútállomás dolgozói a pántszervezet irányításával a jó ' üzemi munka mellé 20 hold borsó levágását vállalták a Pásztói Állami Gazdaságban. Ezenkívül a Pásztón épülő strand munkáiból 300 társadalmi munkaóra elvégzésére tettek fogadalmat. A borsó vágását már megkezdték, s a közeli napokban, a megállapodás szerint, munkához látnak az épülő strandon is. lat előadója Dr. Nezvál Ferenc, igazságügy miniszter volt. Ezután az országgyűlésben széleskörű vita bontakozott ki a napirendi pontok tárgyalása fölött. Felszólalt Kállai Gyula elvtárs is, s beszélt a népgazdaság előtt álló feladatokról, a szövetkezeti mozgalomról, az iskolai reformról és a társadalmi munka jelentőségéről. Az országgyűlés csütörtökön este zárta új ülésszakát. A bányagépgyáriak nagyszerű kezdeményezése: Csökkentik az egy termék előállítására fordított munkaidőt Jó másfél hónappal ezelőtt új gondolat kezdte foglalkoztatni a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár kovácsműhelyének néhány dolgozóját. A gondolat hamar tetté érett, és megszületett a felajánlás: egy hattagú brigád úgy határoz, hogy a bányai szállítókasok függesztékének elkészítésénél kérik az egy termékre fordított idő csökkentését. Alapos vita, megfontolás alapján ugyanis kiderült, hogy minden egyes függeszték, amelyet eddig három ember 4 óra alatt készített 3 óra alatt is elkészíthető, ha... Igen, ebben a megváltozott feltételekben, a jobb munkaszervezésben van a dolog nyitja. Korábban ugyanis egy munkacsapatban három dolgozó vett részt, most pedig két ilyen munkacsapat egyesült, hatan alkotnak egy brigádot. Ebben a brigádban már valósággal ciklus-szerűen képesek a munkafolyamatot megszervezni, végeredményben egy-egy függeszték elkészítési idejét 4 óráról 3-ra csökkentik, De a brigád nem állt meg ennél a tenynel. Közölték a gyár vezetőségével, mivel a jobb munkaszervezés magúval hozta a regi idő meglazulasát is, hogy azt felszámolják és a jövőben 100 százaléknak nem a négy orat, hanem a hármat tekintik. A brigád magasfokú politikai-erkölcsi öntudatról tanúskodik, amikor úgy döntött, hogy nem túri meg a lazaságot, a termelés javuló feltéteieinez igazítja a bérezés helyzetét is. Blaskó József, Czitór Gyula vezetőkovácsok, Klagyvik János kovács, Oravecz János (pártbizalmi), Antal Vilmos, Szebeni József segédek, a brigád tagjai az eltelt másfél hónap alatt becsülettel teljesítették vállalt kötelezettségüket. Mint mondják, elhatározásukhoz a párt márciusi határozata adta az alapot. Tanulmányozták és saját munkájukra vonatkoztatták a párt felhívását a legfontosabb termelési mutatók túlteljesítésére. Most, amikor az Mór 191 ezer forint a többletjövedelem, A Borsosberényi Állami Gazdaság dolgozói teljesítik a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat. Vállalták többek között, hogy az idei év folyamán 306 ezer forint töbBiet jövedelmet érnek el. Jelenleg 191 000 forintnál tartanak,, de ebben nincs benne a gabonaneműek, valamint a cukorrépa és a kukorica terméstöbbletéből adódó jövedelem sem. Megtakarítás mutatkozik mintegy 9000 forint 11 000, illetve 7000 forint értékben a vontatók- és teherautóknál. A legtöbb terven felüli jövedelem az állat- tenyésztésben jelentkezik. Hízottmarhából 46, tej és tejszínből pedig 42 000 forinttal többet értékesítettek eddig az eredetileg tervezettnél. A legutóbbi értékelés azt mutatja, hogy a növénytermesztésben Szanyi József munkacsapata jár az élen. Álértékben a szántótraktoroknál, lattenyésztésben Dulkai Sándor hizlaló brigádja érte el a legjobb eredményt. A Borsosberényi Állami Gazdaság terven felül lekötött a TEGI-nél 10ű darab törzskönyvezett juhot, valamint 10 darab, 4000 liter tej- háttérrel bíró, még az idén leellő üszőt. Az állatokat termelőszövetkezeteknek adják továbbtanyésztésre. Ezek az állatok, az állami gazdaság tervezett állatlétszámán felül vannak. Hetvenhét százalékkal emelkedett az OTP betétállomány, 45 millió forint kölcsön a dolgozóknak Az Országos Takarékpénz-dolgozó ismeri fel ennek előtár hálózata az egész megyére kiterjed. Fiókjain, a posta- hivatalokon és a takarékszövetkezeteken keresztül egyre több emberrel kerül kapcsolatba. Amikor a megyei fiókban az OTP munkájáról érdeklődtünk, a következő felvilágosítást kaptuk: — AZ OTP fő feladata a takarékbetétgyűjtés. Egyre több a takarékoskodó emberek száma, akik a holnapra is gondolnak. Ezen a téren nagy munkát végez az OTP. Ezt az is bizonyítja, hogy egy év leforgása alatt az OTP által kezelt betét- állomány 77 százalékkal, ugyanakkor a betétkönyvvel rendelkezők száma 48 százalékkal emelkedett. Az üzemi dolgozók körében mindinkább népszerűvé válik a KST-mozgalom. Egyre több Az Áramszolgáltató Vállalat nagyteljesítményű autódarut kapott a napokban a villamosítási munkák elvégzésére. Az új gép megérkezésének már első napján segítséget nyújtott az építőipari vállalatnak egytonnás előregyártóit elemek továbbításához. nyelt és válik a KST tagjává. 1958 június 30-án 6928 KST tagnak 2 156 000 összegű betétjét kezeltük. 1959 június 30-án 9239 tagnak kezeltük a betétjét, melynek összege 4 297 000 forint. A KST rendszeresen nyújt kölcsönt tagjainak, melyet igen sok dolgozó vesz igénybe. Egy év leforgása alatt 5 956 000 forint összegű kölcsönt folyósított tagjainak a KST. Jelenleg is 2176 KST tag vett igénybe kölcsönt. Nagy segítséget nyújt az OTP azoknak a dolgozóknak, akik lakóházat építenek. Június 30-ig 5524 dolgozónak nyújtott kölcsönt házépítésre, illetve toldaléképítésre és tatarozásra. Egy év leforgása alatt 1290 kölcsön került engedélyezésre több mint 45 miliő forint összegben. Az Országos Takarékpénztár bonyolítja le az áruvásárlási akciót. Ennek keretén belül sok dolgozó előnyösen tudja megvásárolni azokat a cikkeket, melyeknek egy ösz- szegben való összegyűjtése hosszú időt venne igénybe. Az akció megindulása óta 4593 esetben adott ki az OTP hitellevelet. Különböző típusú rádiókat, motorkerékpárokat, ágynemfivásznat stb. vásárolnak a dolgozók az áruvásárlási akció keretén belül. Ezenkívül számos hitelfajta, illetve kölcsönkonstrukció lebonyolítását végzi az OTP. Közel 100 esetben nyújtott hitelt gépjárművásárlásra. Községi kultúrházak, utak stb. mielőbbi felépítését is segíti elő községfejlesztési hitelek keretében. A tanácsok által kijelölt házhelyeket is az OTP értékesíti. Egy év alatt 232 házhelyet adott el Salgótarjánban és a megye különböző községeiben. Ugyancsak az OTP-re vár a bányász szolgálati lakások értékesítése, melyeknek száma mintegy 3000. 1958 június 30-tól 1959 június 30-ig megyei vonatkozásban 1052 000 összegű államkölcsön kötvényt váltott be az OTP, amelyet nyereménnyel, illetve törlesztéssel húztak ki. Ugyanez idő alatt 3 059 000 Ft totó, illetve lottó nyereményt fizettek ki az OTP fiókjai és kirendeltségei, köztük több esetben jelentős összegű nyereményeket. Mindezt a hatalmas, nagy gondosságot igénylő munkát a megyei OTP és fiókjainak több mint száz dolgozója végzi el. Céljuk, hogy egyre jobb munkával szolgálják a dolgozókat. eltelt idő alapján lehetséges a tapasztalatok levonása olyan dolgok kerülnek felszínre, amelyek jelentőségükben túlnőnek a kovácsműhely, de még a bányagépgyár keretein is. Amíg például a régi munkaszervezéssel dolgoztak, csak elég ritkán érték el a 110 százalékos felső határt. Most viszont a munka- intenzitás növekedése nélkül, egyedül a jobb munkaszervezés révén, azt a teljesítményt állandóan elérik és tartják, sőt 15 százalékos túlteljesítést is vállaltak. A régi módszerekhez hasonlítva növekedett a brigád munkájának termelékenysége is. Amíg azelőtt a három tagú munkacsapat egy műszakban két függesztéket készített, addig most már a hat tagú brigád napi hat darabot készít. A termelékenység tehát 50 százalékkal magasabb! Valamenyi eredmény között pedig nagyon figyelemre méltó, hogy a lazaság felszámoláséval a hat tagú brigád keresete nem csökkent, hanem az egyes dolgozóknál — a termelékenység, a termelés jobb alakulásának megfelelően —, kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. Az új szervezés mellett könnyebb eloszlatni a munkát, jut idő arra is, hogy a képzettebbek elvtársi segítséget nyújtsanak a gyengébbeknek, emeljék a fiatalok, a lemaradók szakmai képzettségét. Szilárdult a munkafegyelem is, általánosan fellendült a kovácsműhely münkája. A kezdeményezés csak bérben havi 5—6 ezer forint megtakarítást, jelent a gyárnak, amihez még hozzájön az egyéb rezsiköltségek csökkenése is. És ha mindezekhez hozzávesszük, hogy korábban a gyárat megbírságolták a függesztékek szállítási idejének elmulasztásáért, most pedig zavartalanul eleget tesz kötelezettségének — akkor értékelhetjük csak igazán a kovácsbrigád kezdeményezésének nagy jelentőségét. A brigád, amely a szocialista cím elnyeréséért küzd, tudva azt, hogy lazaságok más termékeknél is vannak, elhatározta, felülvizsgálják a megszabott időket, s a mostanihoz hasonlóan járnak el. Példájuk máris követésre talált. Uramecz János pártonkívüli gyalus szintén bejelentette: úgy látja, hogy az ő normája is laza, szükségesnek tartja, hogy az jobban megfeleljen a ténylegesen igényelt időnek. A kovácsoló brigád nagyszerű kezdeményezése öntudatos munkásosztályunk alkotó erejének újabb megnyilvánulása, a szocialista szemlélet egyre fokozódó kibontakozásának példája. Nyugdíjas pedagógusokat búcsúztattak — újakat köszöntöttek a megyei tanácson Bensőséges ünnepség színhelye volt pénteken délelőtt a megyei tanács díszterme. Tizenhét nyugdíjas pedagógust búcsúztattak és 73 fiatal óvónőt, gyakorlóéves tanítót és tanárt fogadtak a pártbizottság, a művelődésügyi osztály, a nőtanács és a Pedagógus Szakszervezet képviselői. Üdvözlő szavaikban az idős pedagógusoknak megköszönték a nehéz, de eredményekben gazdag oktató munkájukat, a fiatalokat pedgi tanácsokkal látták el szép és nagyfontosságú nevelői munkájuk eredményes elvégzéséhez. A beszédek elhangzása után az új pedagógusok esküt tettek, majd kézhez kapták az eskü okmányt és a kinevezésüket. Ahogy a fiatalok életük jelentős fordulójához érkeztek — megkezdik nagyszerű, választott hivatásuk gyakorlását — ahhoz érkeztek az idősek is. Megyénk 17 pedagógusa búcsúzott el az iskolától, a gyermekektől. Nevükben Stierand Emőné szólt. Beszédében elmondotta, hogy bizony fájdalommal hagyják ott az iskolát, de az új nemzedék láttán remélik, hogy munkájukat becsülettel folytatják tovább. A nyugdíjba vonuló - pedagógusok díszes emléklapot kaptak. Végül a szervek képviselői, az idős és fiatal nevelők hosz- szas, baráti beszélgetést folytattak.
