Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-01 / 61. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1Ö5Ö. augusztus 1. A cselekvési egység Kötelesség részt venni a társadalom életének fejlesztésében — HÁZIASSZONYOK KONPeHENCÍAJA SALGÖtAIÜAN ÖÁN — Pártszervezeteink a pártér- tékezlet óta sokat tevékeny­kedtek, politikái harcot vív­ták á Határozat végrehajtása, a cselekvési egység erősítése érdekében. A cselekvési egy­ségért folytatott, politikai mun­ka eredményét bizonyítja azokj nák a párthatározatoknak jó végrehajtása, amelyek az or­szágos pártértekezlet óta meg­jelelitek. Az elért eredmények alapja, hajtó ereje volt a pártszervezetekben dolgozó párttagok lelkes munkája, a határozatok végrehajtása köz­ben kialakult cselekvési egy­ség. A párttagok cselekvési egy­sége nélkül járásunkban sem tudtuk volna elérni azokat az eredményeket, amelyeket a párt életében az iparban, va­lamint a mezőgazdaságban el­értünk. Tekintsünk vissza a képviselő- és tanácsválasztás eredményeire, ugyanezt ta­pasztaltuk a decemberi hatá­rozat végrehajtásában és a márciusi határozat megvalósí­tásánál napjainkban mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban. Ezekben az eredmé­nyekben benne van a párt vezetésével a párttagok példa- mutatása alapján a pártonkí- vüliek lelkes munkája is. így van ez most is, amikor a párt­tagokkal együtt a pártonkí- vüliek is készülnek pártunk kongresszusára, a kongresszus tiszteletére tett vállalások tel­jesítésével. Párttagok, párton- kívüliek ezrei dolgoznak a legjobb tudásukkal a határo­zatok végrehajtásáért. Az elért eredmények alap­ja eddig is, a jövőben is a párttagok egyöntetű akarata, cselekvési egysége volt és lesz. Mégis vannak alapszer­vezetek. ahol a párt egységé­nek — főleg cselekvési egysé­gének — jelentőségét, erejét a párttagok egy része még ma sem ismerte fel. Ennek oka a politika szűklátókörű­ség, vagy egyéni sértődöttség, de vannak olyanok is, akik tudatosan, figyelmeztetés elle­nére is, úgy dolgoznak, hogy gyengítsék az alapszervezetek erejét, politikai aktivitását. Magatartásukkal, cselekvésük­kel gátolják a határozatok jó végrehajtását, rontják a párt­tagok cselekvési egységét, ami bomíasztólag hat az alap­szervezetek gyakorlati mun­kájára. A gyakorlati pártmunka, a párthatározatok végrehajtásá­nak tapasztalatai igazolják, milyen károsan hat. ha egyes párttagok az alapszervezeten belül gátolják a párttagok egésze által kitűzött felada­tok megvalósítását, pártsze- rűtlen, intrikus magatartásuk­kal, cselekvésükkel bomlasztó munkát végeznek. Ha hibá­jukra felhívják a figyelmet, vagy felelősségre vonja őket a taggyűlés, akkor szimpati­záló, bizonyító párttagokat igyekeznek maguk mellé ál­lítani elvtelen, egyénieskedő álláspontjuk megvédése érde­kében. Ezek tipikus példáját tük­rözi a Zagyvapálfalvi Üveg­gyár üzemi pártszervezetének munkája, tevékenysége. Az ellenforradalom után az alap­szervezet tagjai azt mondták, hogy mindig olyan egységben lesznek, mipt akkor, politikai, szervezeti, cselekvési egység szempontjából is. Mégis az alapszervezet egyes tagjainak sikerült megbontani az egy­séget. Megindult az elvtelen intrikálás, később kialakult a bírálattól mentes pártélet. A hát mögötti suttogás, a nem őszinte véleménynyilvánítás volt a jellemző. Levelek so­rozata indult meg a járás, megye, központ felé, melyek jelentős része jogtalan rágal­makat tartalmazott párttagok­kal szemben. Az alapszerve­zetnek nem volt ereje felszá­molni ezt a káros kinövést, mert gátolta ezt az őszinte, nyílt légkör hiánya, ami utat nyitott volna a nevelő, építő bírálatnak. Gátlója volt még a párton belül, de a gazda­sági életben is a „kéz kezet mos”, „te sem bánts, én sem bántalak” elvtelen politikai és rokoni kapcsolat bevitele a pártba. Eredménye az lett, hogy bomlásnak indult a párt­élet, a párttagságnál nem Volt meg a cselekvési egység, cső­ügyében portokra szakadtak és igen sok taggyűlésre a hallgatás, a véleménynyilvánítás hiánya volt a jellemző. A megyei és a járási pártbizottságok vizs­gálatot tartottak, és ennek alapjáp három párttagot ki­zártunk a pártból, három párttag szigorú pártbüntetést kapott, koztuk párt és gazda­sági vezetők is. De még jelenleg is, a VB döntése után egyes pártta­gok nem a hibák kijavításán dolgoznak, hanem vitatják a felsőbb szerv által hozott ha­tározat helyességét, ami már a centralizmus semmibevéte­lét jelenti ezeknél a pártta­goknál. így próbálnak véd­nökséget vállalni a hibák el­követői mellett. Amíg ennél az alapszervezetnél ezt a ká­ros nézetet és gyakorlatot fel nem számolják, nem lehet ja­vulást várni az alapszervezet politikai életében, a cselek­vési egységben. A cselekvési egység gyen­gítéséhez egy-egy alapszerve­zetnél az is hozzájárul, hogy egy-egy párthatározatot szó­ban elfogad minden párttag, de a gyakorlat végrehajtásá­nál már másképpen értelme­zik azt egyes párttagok. Ilyen esetben jelentkezik az alap­szervezeten belül az egyet nem értés, a széthúzás, a ha­tározat végrehajtásának elha­nyagolása. Jellemző példája ennek Karancskeszi községi alapszervezet munkája, a már­ciusi párthatározat eddigi végrehajtásában. A párttagok közül többen nem azon dol­goznak, hogy elősegítsék a tsz megszilárdítását, hanem ma­gatartásukkal, állásfoglalásuk­kal rontják a pártonkívüli dolgozók tevékenységét is a határozat végrehajtásában. Még a pártvezetésben dolgozó egyes párttagoknál is baj van a határozat végrehajtá­sához való hozzáállással, ami nem vonzó és nem példamu­tató a többi párttag számára. Sokkal könnyebb lenne Ka- rancskesziben is a két ősszel induló tsz közös munkájának a beindítása, ha az alapszer­vezet minden tagja, a tömeg­szervezetekben dolgozó párt­tagok is egységesen, egyönte­tűen hajtanák végre a már­ciusi határozatot, példát mu­tatnának a pártonkívüli dol­gozóknak is. Ez a legjobb agi- tációs és politikai meggyőző munka a tömegek felé. E két példa mellett talá­lunk még hasonló káros gya­korlatot több alapszervezet életében, ami őrli, rombolja a politikai munkát, gátolja a A z élettel összefügg az ideológia, a világnézet. Enélkül elképzelhetetlen a céltudatos országépítés, a kö­zösség munkája, de elképzel­hetetlen az egyéni állásfogla­lás is. Jelenlegi munkánkat a mar­xizmus—leninizmus és a párt politikája határozza meg. E kettős feladat elválaszthatat­lan egymástól, mert végered­ményben e feladat egy, hi­szen a párt politikájának az alapja a marxizmus—leniniz­mus. Marx és Lenin tevékeny­sége óta — amely tevékenység alapján a legvilágosabban ki­fejeződik a világról alkotott igazság — egyre többen és mindig többen látják, hogy ez az egyedüli helyes elv, amelynek alapján következe­tesen érvényesül a munkás- osztály hatalma. Egyetlen elv sem ad oly határozott és valóságos érté­kelést. magyarázatot a ter­mészet és társadalom jelensé­geire, mint a marxizmus— leninizmus. Pontosan azért, mert a marxizmus—leniniz­mus valóságában nézi a vi­lágot, a természeti és társa­dalmi jelenségeket, — tehát végeredményben materialista vonatkozásban —, ezért adja párttagok cselekvési egysé­gét. Ilyen káros tevékenysé­géért adott a kazári üzemi alapszervezet szigorú megro­vást, végső figyelmeztetést egy párttagnak, amit a járási VB enyhének talált és kizá­rásra változtatott át. Ehhez hasohló jelenségért kellett fi­gyelmeztetni Sóshartyánban a vezetésben dolgozó elvtársa­kat, akik azután időben fel- száiholták és nem hagyták továbbterjedni. De Nemtiben is nagyobb eredményt tudtunk volna elérni a párt 1958 de­cemberi határozatának végre­hajtásában, ha az alapszerve­zet egységes íett volna, nem lettek volna személyes ellen­tétek, ami a politikai munka rovására ment. Most, amikor a vezetőségek újjáválasztására készülnek alapszervezetéink, a politikai és gazdasági élet területén aktív munka folyik, komolyan figyelmeztetni kell a hibák­ra azon alapszervezeteket és párttagokat, ahol még most sem _ szűnt meg a párt ere­jét őrlő, a politikai munkára nagyon káros intrika, csopor­tosulás, ahol még nem lehe­tett megértetni egyes pártta­gokkal, hogy milyen káros a párt cselekvési egységére az ő politikai nézetük, gyakorlati tevékenységük. Azok az alap­szervezetek, ahol ilyen hibák­kal küzdenek, úgy készülnek fel a vezetőség újjáválasztá­sára, ha a hátralevő időben felszámolják az alapszervezet belső életét sorvasztó intri­kát. Ennek eszköze a politi­kai nevelő, meggyőző munka, az építő, segítő bírálat. Ahol ez nem használ, adjon a tag­gyűlés megfelelő pártbünte­tést, vagy végső esetben a párt érdekében, a párt cse­lekvési egységét szem előtt tartva, az ilyen párttagoktól meg kell szabadulni a párt- szervezeteknek. Ezt meg kell ténni a tömegkapcsolat erősí­tése, szélesítése érdekében is. Ilyen párttagok nem lehetnek gátlói a párthatározatok vég­rehajtásának. Mint Marosán elvtárs mon­dotta az országos pártértekez­leten, a párt nem lehet sem egy ember, sem egy csoport eszköze, hanem a párt a munkásosztályé, a dolgozó né­pé. Ez vonatkozik az alap­szervezetek mindennapi poli­tikai életére is. ez az elv a leghatározottabb válaszokat a természet és tár­sadalom problémáira. Ez a világnézet az egyetlen tudományos világszemlélet. Ismeretében könnyűszerrel el­igazodunk az élet bonyolult kérdéseiben és általa bizton­sággal feltárhatjuk a fejlődés törvényszerűségeit. A marxizmus—leninizmus tudományos módszerekkel elemzi a természeti folyama­tokat és a társadalmi jelensé­geket. Ez a világnézet a mun­kásosztály, a dolgozó nép igazságát, az emberek létér­dekét fejezi ki, s megbízható vezető a munkásosztály for­radalmi harcában az épülő új társadalom végleges felépíté­sében. A hhoz, hogy kitartó és eredményes harcot folytassunk, elsősorban az el­mélet, az ideológia elsajátí­tása szükséges. Ez azonban nem elegendő, mert ha az elsajátított ideológiát nem tudjuk átültetni a gyakorlat­ba, az elsajátított ideológia nem válik vérünkké, mit sem érünk vele. S egy ideológiát nem lehet csupán az iskola­padban, a könyvekből elsajá­títani. A valóságos élet isme­rete nélkül torz képet ka­Csütörtökön délelőtt Salgó­tarjánján a városi nőtanács megrendezte a háziasszonyok első konferenciáját. A kon­ferencián Vágvölgyi Anna elvtársnő, a megyei nőtanács titkára tartott előadást a megjelent háziasszonyoknak. Vágvölgyi elvtársnő el­mondta, hogy eniiek a konferenciának elsősorban az a célja, hogy megbeszéljék a házi­asszonyok gondjait, s hogy a nőmozgalom ere­jével segítsenek a köz­vélemény formálásában a női munkát illetően. Elmondta, hogy az egyéni és társadalmi érdek még a házi­asszonyok esetében is össze­fonódik, nem lehet szétválasz­tani, mert mindannyiunk ér­deke közös. A múltban nem volt azonosság az egyéni és társadalmi érdek között. A mai helyzet bizonyítja azt is, hogy a Minisztertanács ápri­lisban rendezte a sokgyerme­kes családok családipótlékát. A család és a nagykö­zösség érdekazonossága azt is jelenti — s talán elsősorban azt —, hogy a háziasszony is köteles részt venni a társadalom életében — hangsúlyozta Vágvölgyi elv­társnő. Ezután az előadó be­szélt a maradi nézetekről, amelyek ma is hatnak a tár­sadalomban az asszonyokat illetőleg. Majd az egyenjogú­ságról szólt s párhuzamot vont a régi s a mai megyei vezetés között. — A nő, ma élettárs, aki nemcsak a kedvenc Tudósítónk jelenti Kishar- tyánból: Kishartyán községben az autóbusz megállónál nem volt váróhelyiség, de nem volt húskimérő üzlet sem. A meg- ál'ónál várakozók ki voltak téve az időjárás viszontagsá­gainak, hússzék hiányában a falu lakói a környező közsé­gekben kényszerültek hús szükségletük beszerzésére. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága még az elmúlt évben kikérte a lakosság vélemé­nyét, hogy a községfejlesztési alapból milyen létesítményt építsenek. A lakosság egyön­tetű véleményen volt: váró­termet és hússzéket. A köz­ségi tanács miután elkészítet­punk környezetünkről, hamis következtetéseket vonunk le a társadalmi, vagy éppen ter­mészeti jelenségekből. A kommunista világnézetet — a marxizmus—leninizmus világnézetét — igazán elsajá­títani szocialista országban a marxizmus—leninizmus gya­korlati megvalósításáért ví­vott politikai és gazdasági harcban lehet. Ez a meghatározás félreért­hetetlenül megszabja áz ifjú­ság feladatát, de ihegszabja az ifjúság nevelésével foglal­kozó emberek feladatát is. Fiataljainknak a lelkiismere­tes, becsületes és állhátatos tanulás mellett feltétlen részt kell venni a gyakorlati mun­kában a szocializmus megte­remtéséért folyó osztályharc­ban. Lenin elvtárs mondta a Komszomol III. kongresszu­sán: „A Kommunista Ifjúsági Szövetség csak akkor igazol­ja elnevezését, hogy a kom­munista ifjú nemzedék szö­vetsége, ha tanító, nevelő munkájának minden egyes lépését összékápcsoíja azzal, hogy részt vesz a dolgozók közös harcában, a kizsákmá­nyolok ellen.” Történelmünk folyamán a ételei főzésével, de a pó- litikával és a társadalom életével is foglalkozik. Persze ez csak abban az esetben lehetséges, ha a nő tisztában van társadal­mi helyzetével. Vágvölgyi elvtársnő ezután a feleség férj melletti szere­pét fejtegette, s elmondta, hogy a háziasszonyok leg­nagyobb problémája, hogy sok esetben nem látnak túl a konyha falán, s elmerülnek a mindennapi apró-cseprő dol­gokban. Ebben a férjék is hibásak. S elsősorban azok a férjek, akik nem becsülik a feleség házimunkáját. — Meg kell változtatni azt a véleményt, hogy a háziasszony nem dolgozik — mondta Vágvölgyi elvtárs­nő. Segítsen a férj, hogy a feleségnek jusson ideje a ta­A Hazafias Népfront első féléves munkatervét az orszá­gos ülésen jóváhagyott mun- katerv-feladatok, valamint a megyei elnökség tervfeladatai határozták meg, különöskép­pen nagy figyelmet szentelve a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének elősegítésére, a községfejlesztési feladatok megvalósítására, a békemoz­galom további fellendítésére és a különböző társadalmi munkák elvégzésére. Az április 1—tői szeptember 30-ig húzódó tervidőszak ideje te a költségvetést, kiderült, hogy a községfejlesztési alap teljes egészében nem fedazi a költségeket. Amikor ezt a lakosság tudomására hozták, a lakosság felajánlotta az építkezéshez való hozzájáru­lást társadalmi munka for­májában. Segítséget kaptak még a létesítmény elkészíté­séhez a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt Igazgatóságától, a Zagyvapálfalvi Üveggyár Igaz­gatóságától és hozzáláttak az építkezéshez. A munkában kitűntek Bartos Sándorné, Kovács László, Varga János- né, Csuka Imréné, Ferencz Józsefné és Bajnok István. Mindkét létesítmény ma már készen áll, és ezzel is gazda­godott Kishartyán község. munkásosztály, parasztság és értelmiség legjobbjai állandó osztályharcot vívtak az el­nyomók ellen a szebb és bol­dogabb életért. A KIMSZ fiataljai a Horthy-fasizmus, a kizsákmányolás elleni harc­ban a munkásosztály felsza­badításáért és a nemzeti füg­getlenségért folytatott harc­ban nevelődtek igazi kom­munistákká. Ma más a fel­adat. O sztályharc jelenleg is van, hiszen osztályharc az emberek fejében levő bur- zsóá kispolgári nézetek és er­kölcsi felfogás leküzdése is. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség az ellenforradalommal vívott nyílt harcban született. A KISZ tágjai bátran csatáz­tak az ellenforradalmárokkal, a revizionizmus hívéivel, a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért. Ez is bi­zonyítja, hogy a KISZ az első perctől fogva osztályhárcos szervezet. Ez kötelezi a szö­vetséget. hogy a jövőben munkáját még eredményeseb­ben szervezze meg. Pontosan a még meglevő és szórványosan jelentkező, de az ifjúság szempontjából legveszélyesebb egyéb nézetek elleni harc követeli, hogy ál­landóan erősíteni kell a kiszisták és az egész ifjúság osztályhárcos szemléletét. Fia­taljainknak olymódon kell vizsgálhatni a társadalmi je­lenségeket, hogy azok a szo­cializmus érdekét szolgálják-e, tiülásra, láteköfé kiszélésí- t ásóié, érdeklődése, tudás­vágya kielégítésére. A felszabadulás után meg­változott a nők helyzete is, asszonyaink műveltebbek, lé­lekben gazdagabbak lettek, önmaguk ápolásával jobban törődnek. Ez a helyzet első­sorban a háziasszonyokat kö­telezi — akik nem végeznék külön fizikai vagy szellemi munkát —. hogy fejlődésük­ben ne álljanak meg. Ezt a fejlődést elsősorban elő­segíthetik a férjek, de ezt a fejlődést segíti a nő­tanács is. Mert feltétlenül szükséges, hogy a háziasszony is tartoz­zon valamely közösséghez. A háziasszonyok első kon­ferenciája nagy tetszésnyilvá­nítással ért véget. alatt a népfront több olyan feladatot mégvalósított már, amelynek sikere már eddig is biztosítja a kitűzött tervek végrehajtását. Jelenleg az al­kotmány napjának ünnepi előkészületeit irányítja a nép­front, s munkájuk nyomán már minden járási székhelyen megalakultak az ünnepséget előkészítő operatív bizottsá­gok. Augusztusban megyei szin­ten tárgyalja meg a nép­front, hogy milyen eredmé­nyeket értek el a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének területén. Ezt megelőzőleg megvizsgálják és megtárgyal­ják Salgótarján város nép­front munkájának helyzetét, különös tekintettel a moz­galmi munka tartalmára. Eb­ben a hónapban kerül még sor a szécsényi járásban a községfejlesztés területén vég­zett népfront-munka vizsgá­latára. Szeptemberben a téli okta­tás előkészítéséről és a követ­kező félévi munkatervről tár­gyal a népfront. — Határidő előtt két nap­pal fejezte be egy ifjúsági brigád az I-es fazekas ke­mence építését a Salgótar­jáni Üveggyárban. A 28-án ismét üzembe helyezett ex­portra termelő kemencénél ezzel körülbelül 50 ezer fo­rint megtakarítást értek el a kemenceépítők. vagy ellenségeinknek segíte­nek. A közel három éve lezaj­lott ellenforradalom sajnála­tos, de tanulságos példája a megingatott osztályharcnak. Sokaknak tetszetős, de szá­munkra gyilkos nézetekkel sok ember osztályharcos szem­léletét elködösítették. Ezek a nézetek szemben álltak a nép, a nemzet érdekeivel, nyilván a nép ellenségeit szol­gálták. A szocialista építés érde­keinek figyelembe vételével lehet az osztályharcos neve­lést megvalósítani. Fiataljaink látják, hogy ami ebben az országban épül, az a népnek épül; azonban a fiatalságot érdekeltté kell tenni ebben az alkotó munkában. F iatalságunk egyre tisz- tulóbb eszmei tisztán­látását bizonyítja, hogy kiszis- táink mellett egyre nagyobb számban csatlakoznak pár­tunk határozataihoz. Gondol­junk csak a március 6-i ha­tározatra, amelynek nyomán megyénkben is sorra alakul­tak az ifjúsági munkabrigá­dok, kialakult a kongresszusi munltaverseny. De épp így lehetne részletezni bármelyik párthatározatot, s azt tapasz­talnánk, hogy az elmélet egy­re inkább ötvöződik a gya­korlattal, s ennek szerves egy­ségében valósul meg az egyik végső célkitűzés, a kommu­nista embertípus kialakítása. P. A. SZOÓ BÉLA Nevelőmunkánk elvi alapja a marxízmus-leninizmus---------------------------------------­K ét új létesítménnyel gazdagodott Kishartyán község---------------------------------------­A szocialista átszervezés segítése, a téli oktatás előkészítése, a népfront terveiben

Next

/
Thumbnails
Contents