Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-25 / 59. szám

6

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1959. július 25.

Hozzászólás

a „Nógrád megye zenekulturális helyzetéről66 c. cikkhez

Örömmel tapasztaltam,

hogy az elmúlt hetekben egy re többet foglalkoznak hivatalos szerveink megyénk za- nekulturális élete fellendítésének kérdésével. Ennek érdekében született meg Váczi Gyula zeneiskolai igazgató július 8-i cikke, melyben foglalkozik azokkal az eredményekkel és nehézségekkel, melyek több éves közös zene- kulturális munkánk folytán jelentkeztek. Nem is a cikkhez kívánok elsősorban szólni, inkább néhány kiegészítést szeretnék eszközölni, melyek szakszervezetünknek, a Magyar Zeneművészek Szakszervezetének — állandó problémát okoznak.

A népi- és tánczenészek munkája egyre nagyobb megelégedést kelt megyeszerte. Nyugodtabban tudnak dolgozni, nem fenyegeti őket az „ezüsttükrös kávéházak”

gyakran megalázó és mindig bizonytalan megélhetést nyújtó világa. Legfeljebb a Vendéglátóipari Vállalat rentábilis, vagy nem rentábilis üzleti szempontjai ejtik méíí mindig bizonytalanságba

időnként szórakoztató zenészeinket. Minden remény megvan azonban arra, hogy ez a Damokles kard is eltűnik muzsikusaink feje fölül. Szak- szervezetünk több éve biztosítja zenészeink ingyenes szakmai továbbképzését, kottaolvasó tanfolyamot indított részükre a zeneiskolában. Így — a múlt rendszertől eltérően — ma már alig akar» városunkban kottát nem ismerő népzenész. A zenei utánpótlást igyekszünk biztosítani, szakszervezeti' tagjaink gyermekeinek zeneiskolai tandíját részben vaev egészben fedezzük. Sajnos azonban, hogy az évekkel ezelőtt országos hírre szert tett. a rádió régi hangfelvételéről még ma is gyakran hallható kiváló 18 tagú népi zenekarunk alig-alig működik. Oka, helyiség- és hangszerhiány.

Nincs alkalmas próbaterem, ahol a szükséges nagy hangszerek (cimbalom, bőgők) a zenészek rendelkezésére állnának, ők pedig — érthető — nem szívesen szállítják próbáról-próbára saját hangszereiket nem annyira a fáradtság, mint a drága hangszer rongálódása miatt. Művelődésügyi szerveinknek érdemes lenne a népi zenekar kérdésével foglalkozni ismét, az évekkel ezelőtti példákhoz hasonlóan, hisz pillanatnyilag ez az egyetlen együttes, mely hivatott megyénk gazdag és még mindig kiaknázatlan népdalkincsének

megmentésére, terjesztésére.

A népizenekar működéséhez szükséges próbaterem és hangszerek biztosításában a művelődésügyi oktatás talán tudna hathatós segítséget nyújtani és akkor megoldódna ez a megyei zenekulturális szempontból oly fontos kérdés. Biztató jelenség, hogy népzenészeink szereti!* * sőt igénylik ezt a feladatot, csak egy csekély segítségre van szükségük.

A tánczene területén sajnos nagyobb bajok vannak Nem is a hivatásos tánczenészekről van szó, mert ők már megértették, hogy az úgynevezett „nyugati zene” maj- molásának ideje lejárt, a „bot-variációkat” is csak akkor fogadja el a szórakozó közönség, ha az valóban jó. Nagyobb veszélyt jelentenek a különböző üzemekben és méginkább vidéken fellelhető, kottát nem ismerő „kontár muzsikusok”, akik rádióból, hallás után j ól-rosszul megtanult slágereket sokszor ijesztő hangszereléssel adnak elő a „modern zene” jelszavával. Sokkal fájóbb, hogy az többnyire tetszik is a hallgatóknak, főleg az ifjúságnak. Érthető, jobbat talán még nem is hallottak,

legfeljebb rádióban, tehát nincs összehasonlítási alapjuk. Ideje lenne más megyék példájára egy nagyobb létszámú központi tánczenekar létrehozása, mely 1—2 énekes bevonásával és egy modern zenével foglalkozó előadóval megyeszerte eredményes izlésnevelő munkát végezhetne. A személyi feltételek biztosítottnak látszanak. Ehhez a munkához szakszervezetünk is örömmel nyújtana segítséget, de a megoldásra egyedül képtelen.

A július 8-i cikkel ellentétben főleg könnyűzenei problémákkal foglalkoztam, mivel egyelőre ez a műfaj nagyobb tömegeket érdekel, tehát a hibák kiküszöbölése annál inkább sürgető. Ehhez ad felbecsülhetetlen segítséget a nemrég alakult Országos Szórakoztatózenei Központ, mely megyénkben — ha lassan is — de egyre szebb eredményeket ér el, egyelőre csak a kontár zenészek adminisztratív megfékezésében, majd a könnyűzene színvonalának egyre magasabbra való emelésében»

A színvonal... Végre egy szerv, amelynek adminisztratív tevékenysége mellett ezzel kapcsolatos cselekedetei és törekvései vannak ... Munkájához kérjük majd a megfelelő tanácsi szervek segítségét is. Megérdemli a támogatást, hogy megerősödve induljon nehéz munkájára. Csak így alakulhat a szórakoztató zene bevételgyártó ,»ipar”-ból hivatásának megfelelő művészetté.

Virág László

Magyar Zeneművészek Szakszervezete Nógrád megvet elnöke.

Gyermeknevelés - testi fenyítés nélkül

Az ember nevelése már a pólyúskorban megkezdődjék. Már a csecsemő ösztöneit tudatosítani kell, már a kisgyermekben gyarapítani kell a jó tulajdonságokat, és csírájában.üldözni a rosszat, következetes neveléssel irányítani a jövő emberének megtisztelő posztjára.

Köztudott, hogy a mi társadalmunkban elítéljük a brutalitást, a kisgyermek neveléséből kizárjuk a verést, általában a testi fenyítést. Napjainkban a jó szó a következetes és tudatos nevelési forma legalapvetőbb feltétele. Példák igazolják, hogy igenis lehet testi fenyítés nélkül is, szülői, emberi példamutatással, érvelő-oktató jó szóval nevelni a jövő generációt. De vannak olyan esetek is, amelyek látszólag ellentmondanak ennek az elméletnek.

Pesten utaztam a napokban, és az egyik villamoson összeverődtem egy tarjáni ismerőssel, aki ötéves gyermekével jött nyaralni a fővárosba. A gyermek álmélkod- va nézett ki az ablakon. Egy- szercsak energikus hangon megszólal: „Szálljunk ki, meg akarom nézni a kirakatokat!“ Az anya kedvesen válaszolja: „Nem lehet kisfiam, sietnünk kell.” A gyermek erre toporzékol, dobálja magát, utálatos módon nyűgösködik, anyja- meg kérlelő hangon csitítgatja. Az utasok nézik egy darabig, azután az egyik őszeshajú férfi odaugrik, és lehúz egy csattanósat a gyermek nyűglődő arcára. — így kell ezt csinálni — mondja megelégedetten. A gyermek valóban abbahagyta a követelőzést, mert most eszeveszett ordításba kezdett. Az anya magából kikelve — megjegyzem százszázalékig jogosan — tiltakozott a beavatkozás ellen, és hogy megvigasztalja a gyermeket, leszállt a következő megállónál; megtekinteni a kirakatokat.

Ebben az esetben természetesen a „társadalmi“ beavatkozás ilyen megnyilvánulása a legteljesebben elítélendő. Egyáltalán nem így kell értelmezni azt, hogy nálunk közügy a gyermeknevelés, hogy mindenki vegye ki részét a rossz és a visszásságok elleni küzdelemből. De a fő és a döntő hibás ebben az esetben mégis az anya. Mert a jó szót nem szabad ilyen mereven értelmezni, ez sem jelentheti azt, hogy mindenben a gyermeknek legyen igaza, mindig és mindenben engedjünk neki. Büntetni lehet — és kell is — testi fenyítés nélkül is. Például jól bevált módszer megvonni a gyermektől azt, amit legjobban szeretne, eltiltani attól, amire vágyik. Éreznie kell, hogy a maga módján, a maga eszközeivel neki is meg kell dolgoznia álmai, kívánságai valor aváltásáért.

De ezeket a nevelési módszereket is csak úgy érdemes alkalmazni, csak úgy érünk el eredményt, ha szívósan következetesek vagyunk, ha soha nem teszünk visszafelé egyetlen lépést sem, hanem mindig előremutatóan cselekszünk, mindig a gyermek jövőjére, a jövőre gondolunk. Amit egyszer nem engedünk meg, azt soha, a világért se engedjük meg egy másik alkalommal. Amit egyszer megtiltottunk, azt soha ne hagyjuk jóvá, ha éppen jó kedvünk van és örömet akarunk szerezni.

Az ilyen gyermekből egyébként ellentmondást nem tűrő felnőtt lesz, olyan ember, aki csak a saját igazában . hisz vakon és megrögzötten, és semmibe veszi embertársai véleményét. Ez pedig éppen nem célunk, hiszen minden feladatunk úgy valósul meg, hogy valamennyiünk keze- munkája, gondolata segít egy- egy dolog megszületésében. Erre pedig a jövőben még fokozottabb mértékben szükségünk van.

De nézzünk még meg egy más természetű példát is. Az állami áruház előtt zajlik le az alábbi történet. Az anya a cipőkirakatot nézi, négy év körüli kislánya pedig a játékrészleg előtt eresztett gyökeret. Már vagy tíz perce csökönyösen hajtogatja az anyjának: „Én ezt a hajas babát akarom! Vedd meg édesanya, azt akarom.” — Az asszonyon látni a tétovázást, a gyermek se rest, tovább mondja a magáét. Az anya lemondóan suttogja maga elé: Legfeljebb a jövő hónapban veszem meg a cipőt... no mindegy... És kézen fogva a kislányt, bemennek az áruházba.

Kirívó a példa, de megtörtént eset. Csoda-e azután, ha az ilyen gyermekből zsarnokoskodó ember lesz, aki mindig csak a maga szűk érdekeit látja szem előtt, aki mit sem törődik a társadalom érdekeivel. Aki csak a saját hasznát nézi, törtető és karrierista emberré válik.

Mennyivel egyszerűbb és természetesebb a legteljesebb

Vízszintes: 1. A július

2-án felbocsátott szovjet \

geofizikai rakéta utasai.

13. A görög ABC első betűje. 14. Elavult rangrövi- dités. 15. Lakata. 16. Női név. 18. Belsejébe nyúlik.

21. Idős. 23. Középen vagdal! 24. Baleset. 26. Dalok m. hangzói. 27. Fedd. 28.

Erdei termés. 29. Ármádia része. 31. Széles, tágas. 32. Szétmázol. 34. Meggyőződése. 37. Zsugori, fösvény.

39. Az okozat szülője. 40.

Elibe zúdítja a vizet. 42. Háziállat. 43. Sokan m. hangzói. 45. Kicsinyítő képző. 46. TD. 47. Tea m» hangzói. 49. Azonos betűk.

51. Budapest része. 53. Bátor, vakmerő. 54. Kis folyó. 56. Elege van belőle. 57. INM. 59. Arra fele. 60. Növény lesz belőle. 61. Pénzügyminisztérium röv. 62. Mesterember.

63. Szárnyas állat. 64. Mutatószó. 66. Kérdőszócska.

67. Személyes névmás. 69. Szélesre nyit. 70. Határrag.

71. Klasszikus út. 73. Klasszikus írónk egyik neve. 74. Török rang. 75.

Ebbe az irányba. 78. Mint vízsz. 27. sz. 80. Miskolc hegye. 81. Fiú becenév. 83. Learatott gabona földje.

84. Balog. 86. Férfinév. 89. Bőségesen szóra. 91. Győri labdarúgó csapát. 93. Keleti állam. 95. Ruhanemű.

96. Mutatószó. 97. Erődítmény. 99. Vigyázó. 100.

Ketrec közepe. 102. Szamárhang. 103. Nemes fémek fokmérője. 105. Hivatal is van ilyen. 107. Két szovjet kutya neve. Az elsőnek szobrot emeltek, a másik már többszörös rakétautas.

Függőleges: 1. Megyénk üzemeiben is nagyszerű termelési eredmények születnek ennek keretében. 2. Göngyölegsúly. 3. Vissza: alkalmas röv. 4. A betűvel a végén: szovjet város. 5. Dohány — közismert id. szóval. 6. Visza: vízinövény. 7. Két oldala van! 8. Ez váromladék. 9. GyA. 10. NRÖ. 11. Idegen mértékegység. 12. Ezt is sikerült a szovjet rakétákban elhelyezett műszereknek megmérniük. 17. Fogkrém-márka. 19. Klasszikus zeneszerzőnk egyik neve. 20. Nem álomban, 22. Európai folyó. 24. Hím állat. 25. Vissza: épület része. 28. Allathang. — 30. Fúl

VASÁRNAPI FEJTÖRŐ

1959. Hl. 25.

1

1

3

Hí

5

6

*

8

9

ÍO 14

*

12.

■

*

■

■

»fr

m

«■

1?

lo

21

12

ikerszava. 33. Az üres hordó igéje. 35. Padlásfeljáró. 36. Víztároló edény. — 38. A „kemény vitéz” neve. 40. Azonos magánhangzók. — 41. Személyes névmás. 44. Magyarországi népfaj. 45. Keselyű-fajta. 48. Csökkenés. 50. Égitest. 52. Kúszó növény. 55. Vadászkutya. 58. Nem ez. 60. Harmat fele. 65. Béke — orosz •nyelven, 67. Mulatság. 68. Tejtermék. 70. Járom. 72. Mezőgazdasági munkát végző. 74.

. . . hattyú (Shakespeare előneve). 76. Női név. 77. Mezőgazdasági szerszám. 79. Pásztó melletti köz- j ség. 80. ... mars! 82. Török név. j 83. Félig mérték! 85. Napló is van ilyen. 87. Energia. 88. A sav teszi. 90. Visszaint! 92. Férfinév.

94. Lendület. 97. Tejtermék. 98. Félig ráadás. 100. Orahang. 101. Férfinév. 103. Kicsinyítő képző. 104. T. 105. mint vízsz. 103. SZ. 106. Visszaró!

Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget!

Beküldendő: vízsz. 1, 107, függ. 12. sz. sorok megfejtése, valamint a VASÁRNAPI F.EJTORO szelvény. Beküdési határidő: július 29.

Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: A genfi tárgyalások, — Szovjet pionírokj - Manilosz Glezosz.

Könyvjutalmat nyertek: Gön- dlcs Istvánná Jobbágyi, Sopotnik Erzsébet Salgótarján, Bulla István Mátranovák.

Táborozáson

őszinteség még ilyen esetbeni is, az ezt megelőző, és az eztf követő dolgokban egyaránt.! Ne szokja meg a gyermek, 1 hogy minden kívánsága telje-E sül egyetlen „akarómra“. | Tudjon ő is lemondani. DeE egyáltalán neveljünk úgy,E hogy ilyen értelemben a| gyermeknek ne legyen aka-i rata, ő csak kérjen valamit,I ne azt mondja, akarom, ha-| nem úgy kérjen: szeretném. § És ha objektív okok miatti nem teljesülhet valamilyent kívánsága, merjünk őszintékE lenni. Megmagyarázni, hogyE más is van a világon, amit fontosabb az ő szeszélyes kí-E vánságánál. t

Láttam már olyan esetett is, amikor egy hat év körüli= gyermek ütni kezdte az any-E fát, hogy elérje célját. Est ami ennél még megdöbben-í több: neki lett igaza. Helyte-E len az az egyoldalú felfogás,t hogy a szülők a gyerme-= kékért vannak. Értessük meg as gyermekkel, hogy neki is § tennie kell valamit a szü-1 leiért, neki is adnia kell oly-| kor, nemcsak mindig kapniaM Hiszen a család a társadalom| legkisebb közössége. Az itte-% ni szokások döntően megszáb-s ják a gyermek útját, felnőtté| válását, a társadalmi életbentt elfoglalt szerepét és állásfog-§ lalását. Jövendő életünk ala-1 kulásában meghatározottan| nagy feladat vár a családi kö-j zösségekre. Azt a kérdést a| gyermekneveléssel foglalkozó§ szülő is eldönti: mikor tud-§ juk megvalósítani terveinket,§ feladatainkat, országunk dt-j alakítását. Ettől pedig függs az, hogy olyan emberi adjoniE ennek a társadalomnak, aki§ áldozatot vállaló, tettre ícész,| képes egyéni érdekeit a kö-M zösségnek alárendelni.

ÚJLAKI MÁRIA i

I Romantika, élmény, s [megannyi kellemes emlék. A [tábortűz, a szabadtéri játé- ikok, a sátortábor, örökre em- ilékezetessé teszik a tábort. [Ma már hagyománnyá vált is- Ikoláinkban, hogy a jó tanulás jutalma az úttörőtáborban [való részvétel. Egész év mun- Ikája, a kiváló eredmények [biztosítják a kis úttörők rész- jvéteiét. Mert táborba menni [dicsőség, s évek múlva is [maradandó emlék.

*

ánosakna úttörői is készültek a táborozásra, Italán jobban, mint bárki |más. Hisz tavaly csak próba- Itáboruk volt, ahol a szabad- Iban-élés alapvető szabályait Isajátították el. De most igazi [kéthetes tábor lesz Eger mellett s az indulás előtt már [napokkal megindult a készülődés. Ez a láz átragadt szülőkre, nevelőkre egyaránt. [Mindezt már mosolyogva me- [ sélték a vidámarcú úttörők [ táborukban, ahol találkoz- itunk velük.

Távol a falutól, rejtve az [ avatatlan szemek elől húzó- i dik meg a völgybe ékelődő [tisztáson a sátortábor. Az őrs- i vezetők apáik munkájára [emlékezve készítették el a [ bányaácsolatot jelképező tá- [ borkaput, ahol korukat meg- [ hazudtoló komolysággal látják el a szolgálatot. Miközben [az ügyeletes őrs a táborban őrködik, addig a Medve és [Sólyom ’őrs foglalkozáson [vesz részt. Két csoportban [vannak fiúk és lányok, a késő [délutáni órákban készülnek az esti tábortűzhöz. Itt nóta csendül fel, távolabb kacagás nyugtázza a főpróbát. A villámtréfa sikerülni fog.

A foglalkozás véget ért, nótaszóval vonulnak sátraikhoz és az oszolj elhangzása után előkerül a tisztító eszköz. Szépítik, csinosítják magukat, mert a tábortűz nagy esemény a tábor életében. Közben vidám beszéd járja. Most nem kerül szó az iskoláról, a tanulásról. De lélekben már az új tanévben járnak. Mert a táborozás kitüntetés, az egész évi jó tanulás jutalma. Már most készülnek gondolatban, hogy jövőre ismét felejthetetlen kéthetes táborozásban legyen részük...»

I

p bben a táborban nem E látni piros nyakkendős úttörőket, itt az idősebb testvérek vannak. Salgó várának árnyékos fái alatt rejtőznek a sátrak, amelynek lakói az MHS megyei vezetői. Itt vannak a községi, városi, járási alapszervi elnökök, vezetőségi tagok. A táborban tanulják meg a harci játékokat, itt fejlesztik tovább elméleti képzettségüket. Mert a táborban való részvétel komoly, felelősségteljes munka. A jelenlevők vannak hivatva arra, hogy hazaérve, a tanultakat átadják a szövetség valamennyi tagjának.

A tanulás mellett azonban jut idő a szórakozásra is. Együtt rúgja a labdát a bányász, a tsz-tag. Sőt a szabad foglalkozásokon lesz egyre erősebb a kapcsolat. A sportolás után előadás következik, a haza védelméről, majd utána körletcsinosítás.

Hosszú lenne felsorolni a tábori élet megannyi szépségét, gazdag emlékét...