Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-25 / 59. szám

1959. július 25. NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 7 Az oksó étkezés lehetőségei Társadalmi rendszerünkben meglehetősen országos jellegű mozgalom indult munkás- osztályunk, általában a dol­gozó emberek életének sok­oldalú szépítéséért, gondjai­nak minden irányú könnyíté­séért. Egyik ilyen eszköz e fel­adat megvalósításához az üzemi és vendéglői étkezés biztosítása, a dolgozók olcsó és kielégítő ebédeltetése és vacsoráztatása. Az üzemi va­csorakészítés még eléggé gyermekcipőben jár, de már megindultak a tapogatódzá- sok, — a kezdeményezés az üveggyáré és az acélárugyáré ebben — az igények felmé­rése. Jó lenne, ha ez a ta- pogatódzás mielőbb megvaló­sult ténnyé válna. Ennél mindenesetre lényegesen jobb a helyzet az ebédeltetést ille­tően. Nagyüzemeink évek óta egyre gyarapodó ered­ménnyel gondoskodnak a dolgozók benti étkezésé­ről. Hogy ez mennyire így igaz, egyetlen adattal is bizonyí­tani tudjuk. Az acélárugyár­ban induláskor 15—20 dol­gozó vette igénybe a kedvez­ményes üzemi ebédet. Ma már számuk csak ebben a gyárban yóval meghaladta az ezret. Tehát nagy általános­ságban elmondhatjuk, az üze­mi dolgozók számára jól be­vált módszerrel dolgozó üze­mi étkezdék biztosítják a na­pi ebédet. Nézzük meg azt is, mi a helyzet Salgótarján városon belül az elsősorban alkalmi­lag étkező és az előfizetéses étkezők ellátását illetően. A város közepén üzemelő olcsó népbüfé már évek óta több száz ember ellátásáról gom doskodik. Ez az egyetlen olyan intézmény a városban, amelyben reggel hat órától este háromnegyed tízig a nap bármely szakában bárki ked­vére étkezhet. Olcsó és jó konyhája az alkalmilag étke­zőket minden szempontot fi­gyelembe véve ki tudja elé­gíteni. Mintegy kétezer ember fordul meg itt naponta, és ebből átlag 1200 em­ber a konyha készítmé­nyeit veszi igénybe, és csak 800 az olyan vendég, aki italra, feketére, vagy sü­temény fogyasztásra tér be a büfébe. Elismerést érdemlő a büfé dolgozóinak körültekintő in­tézkedése, amely szerint már reggel 6-kor, nyitáskor kap­ható reggeli — fekete és te­jes kávé, tej, kakaó és hű­vösebb időben tea — tet­szés szerinti péksütemény­nyel. Ez elismerére méltó jó dolog, sok embernek, dolgozó háziasszonynak szerez örö­met. Azonban véleményünk szerint még több dolgozót kellene részesíteni ebben az előnyben, mert a hat órai nyitással a dolgozók zöme a hat órára járók ezrei ki vannak zárva az itteni reg­gelizésből. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy emiatt egy kissé több lelkiismeretes­séget érezhetne a KISKER is. Többszöri kérésre, javaslatra, felszólításra sem hajlandó visszaállítani a nagyon hiány­zó tejivót, ami pedig sokat enyhítene a dolgozó nők ter­hein, és némileg tehermen­tesítené a belvárosi, tejet is mérő árudákat.!) Elismerést érdemel a büfé változatos étrendje is. Rend­szeresen 2—3 féle levesben. 20—22 féle húsételben, 3—4 féle főzelék- és tésztafélében» öt fajta köretben válogathat az éhes ember. Hiányoljuk az étrendből az ízletes, tápláló és ol­csó gyümölcsleveseket, a szószokat és a tejes éte­leket, tejbedarát, tejberizst, amit csak hébe-hóba, nagyritkán készítenek. Fennállásának rövid ideje alatt is nagy népszerűségnek örvend a város másik ol­csó étkezési helye, a poharát étterem. Az ülve fogyasztás kényelmessé és otthonossá te­szi az amúgyis marasztaloan barátságos kisvendéglőt. Itt a napi étrend nincs olyan vál­tozatos, mert csak 3—4 féle ételekből válogathat az em­ber. De az egységes, előfize­téses árrendszer itt szinte olcsóvá teszi az étkezést. Több dolgozó véleményével egyezik állításunk, mely sze­rint az étrend magas kaló­riaértékű ételfélékkel lepi meg a dolgozót. A harmadik negyedévtől gondoskodnak vitaminos harmadik fogásról is, sa­látaféle, gyümölcs, vagy sütemény formájában. A panaszkönyv csak egyetlen panaszos be­jegyzést tartalmaz, az egyik dolgozó olyan ételt reklamált, ami már éppen népszerűsége miatt aznap elfogyott. Angyal László építőipari dolgozó sze­rint is kitűnő a felszolgálás, az ételek ízletesek, csak gra­tulálni tud az üzem dolgo­zóinak, Több dolgozó fájlalja, hogy a legújabb minisztériumi in­tézkedés szerint nem teszik lehetővé egyes dolgozóknak, háziasszo­nyoknak, hogy ottani fo­gyasztás helyett hazavi­gyék az ételt. A mi véleményünk is az, hogy ennek egyáltalán nem kellene gátat emelni, hiszen a távolabbi perspektíva is az: könnyíteni minden eszközzel a háziasszonyok főzési gond­jain. Nem elég persze ilyen nép szerű üzemnél csak az egyik félt, a vendéget meghallgat­ni. Nem árt azt is megnézi, milyen körülmények között biztosítják az étkezde dol­gozói a vendégek ellátását A modernül felszerelt kony­ha mellett alakult a hűtő- berendezésük. Többmázsányí hús kerül naponta hűtésre, de a tárolást nem sikerült minden igényt kielégítően biztosítani. A vágóhíd hetente csak egyszer szállítja a je­get, ez viszont — külö­nösen kánikulában csak alig tudja biztosítani még a legminimálisabb tárolási lehetőséget is. A modern hűtőberendezés pedig hónapok óta húzódik- vajúdik. Az illetékes szervek­től ezúton is kérni szeret­nénk, gondoljanak körültekin­tőbben egyre gyarapodó, fej­lődő ipari városunk dolgozói­nak lelkiismeretesebb ellátá­sára. U M. Moszkvába érkezett Nixon amerikai alelnök Richare Nixon, az Egye­sült Államok alelnöke csütör­tökön délután Böing—707 tí­pusú katonai repülőgépén Moszkvába érkezett, hogy a szovjet fővárosban megnyissa az Egyesült Államok kiállítá­sát. Nixon gépének megérke­zése előtt egy órával a vnu- kovói repülőtéren leszállt egy másik Böing 707 típusú sze­mélyszállító gép, amely mint­egy száz amerikai újságírót vitt Moszkvába. Nixon fogadására a vnu- kovói repülőtéren megjelent Kozlov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, Loibánov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa szö­vetségi tanácsának elnöke, Zsukov, a Minisztertanács mellett működő külföldi kul­turális kapcsolatok bizottságá­nak elnöke, Bobrovnyikov, a Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke, továbbá több más sze­mélyiség. Jelen volt a moszk­vai diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az amerikai alelnök repü­lőgépe pontban három órakor állt meg a repülőtér főépülete előtt. A gépből kilépő Nixont — aki feleségének, továbbá Milton Eisenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnöke test­vérének és személyes tanács­adójának, valamint más po­litikai személyiségek kíséreté­ben érkezett Moszkvába — elsőnek Frol Kozlov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese üdvözöl­te. Hangsúlyozta a moszkvai amerikai, és a New York-5 szovjet kiállítás lehetővé te­szi, hogy a két ország népe jobban megismerje és meg­értse egymást s azokat a le­hetőségeket, amelyek hozzá­járulnak a világ békéjének fenntartásához. Kozlov kifejezte reményét, hogy Nixon és kíséretének lá­togatása hozzájárul a köl­csönös együttműködéshez és elősegíti a két ország kap­csolatainak fejlődését. . Nixon válaszában köszöne­tét mondott a meghívásért, s átadta a Szovjetunió népé­nek Eisenhower elnök és az egész amerikai nép üdvözle­tét. Az amerikai alelnök kije­lentette, minden erőfeszítésé­vel azon lesz, hogy látogatá­sával elősegítse a problémák tisztázását, s olyan légkör kialakulását, amelyben a po­litikai ellentétek nem keverik konfliktusba a két népet. — Éljen a béke! — fejezte be beszédét Nixon. Bányászok utaztak Csehszlovákiába A II. negyedév elején kö­tötték meg a párosversenyt a mizserfai üzemegység bányá­szai a testvéri Csehszlovákia kékkői bányászaival; A ver­senyszerződés megkötésekor meglátogatták egymás akná­ját, megállapodtak a verseny­pontokban, valamint abban, hogy az értékelésre először a II. negyedév végén kerül sor. Lapzártakor érkezett a hír, hogy a mizserfai üzemegy­ség tömegszervezetei és gaz­dasági vezetői Csehszlovákiá­ba a kékkői bányászokhoz mentek. Itt kerül majd sor az elmúlt negyedév értékelésére. Ezúttal dől el, melyik or­szág bányászai dolgoztak job­ban. A verseny eredményeit lapunk legközelebbi számá­ban ismertetjük. Bányászat: 1 feketeszén & olaj 1 érc réz 1 kősó st? kén I p a 1 kohászat Cí> bőr I építőanyag @ papír­i textil % fa r^ z.v közepes . O élelmiszer Q /N vegyi ^ hajógyár és ___ „ f p'arí koz pont' kikötő A Lengyel Népköztársaság Lublinban a lengyel föld el­1959 július 22-én ünnepelte felszabadulásának 15. évfor­dulóját. 1944. július 22-én OOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOCXXJOOOOGOOtX XXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQGO Fürödni jó! — De hol? Salgótarján nem ( bővelke- ban, Egerben, ik vízben. Közismert dolog, vagy éppen a hogy ez rengeteg gondot raló- és fürdőhelyeken okoz a lakosságnak és a víz- E cikk keretében elsősor- nyújtanak ötleteikkel, probléma megoldására illeté- ban arról szeretnénk szólni, egyharmada épült fel, a MÉSZÖV az igények jobb mintegy 1,2 millió forintos kielégítése érdekében. Meg beruházásból. Kezdetben a kellene vizsgálni a mátra­Bükkszéken, hasonló lehetőségeket még “sok a dió®le"ői strand ^.VÍ^n-“rtÍS nya- ÍSKs ISÄ segítséget *ner*iáyal indította a hashes lenne, ha° szaSe” 8 munkat .Jelleg azonban rek egy külön csoportja anyag- es munkaerő hiány újabb lehetőségek feltárása- , , . ,, miatt az építkezés vontatót- után kutatna kés vezetőknek is. A varos- hogyan lehetne tovább javi- azonban sajnos eleg kévés tan ba]ad Nincs sok kilá- " ban időnként és helyenként tani a salgótarjáni iparme- lehetőséget találnak igényeik tás arra 'hog Pásztón eb_ Tekintve, hogy a fürdési még az ívóvíz ellátás is aka- dence dolgozóinak fürdési, kielégítésére saját megyénk- ben az évben megnyíljon az lehetőségek kiszélesítése tár­strandolási strandolási lehetőségeit, illet- ben. Hosszú évek mulasztá- sadalmi érdek, széleskörű egyáltalán ve hogyan elégítik ki az igé- sát kell pótolnunk, hogy a _ _,, ., , , . irányú nyékét azok a helyek, ame- nógrádi dolgozók is megfe- mtezkeáesekre, sa- társadalmi megmozdulást is lelő kirándulási, fürdési he- lat erőforrásból torteno hoz- szervezhetnének az illeteke­lyekhez jussanak. Mert az f Javulásokra lenne szükség, sek Itt elsősorban a pásztói más részén, vagy éppen más Mint ismeretes, dolgozóink igazság az, hogy ilyen lehe- !k°.gy dolgozóink fokozodo epulo strandra gondolunk^ megyékben elégíthetik ki a túlnyomó többsége Bükk- tőségeink vannak, ha nem Jfenyeit a fürdés, ,a sírandó- De erkeztek mar jelzese' dolgozók. A mostani sok székre és Egerbe utazik, is olyan nagy számban, mint -+1ía^:A,.^gyr(; „. dozik. Fürdési, lehetőség pedig nincsen. Az ilyen igények kielégítését csakis , lyeket napjainkban leggyak- a várostól távolabb, a megye ■ rabban felkeresnek. esővel és nagy meleggel vál- egy része Parádot keresi fel. az ország más részein, ám takozó időszakban fokozot- Kisebb problémáktól elte­elégíthessék? Mindenekelőtt Bánkról, hogy a fiatalok U illető 1 UOUUllli dili - - - - | , « rí , r _____ _____ _____ ____________ _ ezeket nem kezeltük megfe- arra> hogy.a megye allam- hajlandók lennenek tarsa­t abban megnövekedett a kintve az egri utazás és lelő gonddal. Pásztó, Mátra- igazgatási és társadalmi szer- dalmi munkát végezni, pl. szükséglet ebben az irány- strandolás jár a legkevesebb szőllős, Bánk, Diósjenő azok vel Jelentősegének megfelelő- meszezni a vizet. bosszúsággal. Bükkszéken és a feltárt, vagy feltárás alatt en ^merjek fei es toglalkoz- dolgozók érdeké­„„u nivan íz,,,/: o—ki_ zanak ezzel a problémával. . rtaias:.a _aorgozoK . . az egyre növekvő igényt a ban. Az IBUSZ rendezésében Párádon viszont sok olyan lévő adottságok, amelyek bi­több mint nyolc különvonat hibát találnak a fürdőzők, zonyos mértékig enyhítenék indult már Salgótarjánból amelyek kijavítása, megoldá­az ország távolabbi vidékei- sa nem kerülne sok fárad- fürdőzés iránt, re, amelyeken az utasok szú- ságba es anyagi erőfeszítés- Ami a bá n ki helyzetet il­má meghaladta az 5700-at. be. Az utóbbi két helyen el- **“ Helyzetet Négy külön autóbuszjárat is sősorban az ellátás miatt Arra lenne szükség, hogy ben való elsőrendű feladat megfelelő megyei irányítás lenne mindezekkel a kérdé­mellett a megyei tanács, a sekkel az illetékeseknek be­Hazafias Népfront és a szak- hatóbban és tervszerűbben szervezetek megyei vezető- foglalkozni. Sajnos akadnak leti, az bizony nem rózsás. s£ge; tervszerűen felmérjék olyan vélemények, amelyek . . , . , , . . . , Nemcsak az ellátás, hanem a2 igényeket a lehetőséee- nem esnek egybe a dolgozók indult. Meg három vonatot bosszankodnak sokat dolgo- maga a víz is sok kifogásol- k|t Szükség lenne arrt kívánságával. „Azt gondol­ás több külön autóbusz ja- zomk. Csak üdvözölni lehet ni vaiót hagy maga után. boffy feltárják azokat az tam> hogy egy kis kacsaúsz­ratot is szervez az IBUSZ, a Szakszervezetek Megvei Mint arról a hírek beszá- anyagi erőforrásokat ame- tató lesz ez” — mondta az Az Autóközlekedési Vallalat Tanacsanak es a MÉSZÖV- moltak, a Duna-kanyar bi- iveket erre a célra hasznosí- egyik megyei szakember, általában hetenkent 25 gép- nek azt az elhatározását, zottság fejlesztési tervébe tmilehetae éT^zok^köz- amikor megszemlélte a pász­kocsit bocsát a dolgozok hogy megkeresik az illetékes foglalta ezt a fürdőhelyet ^ “ánWtá? Dánián cső- tói létesítményt. És hasonló rendelkezésére. Ezeken egy Heves megyei szerveket es is Valószínű hoev ennek A ncmyuas aiapjan cső- területen is hét alatt 1000-1100 kirándul- tolmácsolják a nógrádi dől- jótékony hatása rövidesen hafznot^hajtó Í lehTtö leT- elhangzott. Ügy gondoljuk, ni vágyó ember indul első- gozok panaszait. Reméljük, érződik majd. Eléggé elhanya- nasyobb tömeget kielégítő hogy az illetékes megyei ve­sorban Egerbe es az ország hogy ez a már korábban is golt állapotban van a diós- fiSelyekfejletéire zető szervek és a dolgozók más vidékeire. Mindezekhez szükségessé vált intézkedés jenői strand is. Mátraszőllő- ^sl tartalék retíik abban összefogása rövidesen hoz- még hozza kell számítani nemileg javítani fog a hely- sön lassan te]jesen eIseké_ ba a m“gym veKtő szervek zásegítheti a nógrádi bá­azt a jelentős számú kiran- zeten Meggondolandó az a iyeSedik az 1936-ban, a falu a gyárakga bán^k a snort- «^szt, vasast, üvegest, hogy dűlőt, akik a menetrendsze- javaslat is, hogy a Heyes közös erejével épült meden- körök a kulturcsoportok lakóhelyétől viszonylag kö­rinti vonatokkal, autóbuszok- "-“egy« fürdőhelyekre kiran- ce Semmi szórakozási, ellá- összefognak ennek érdeké- zel> minél előbb jó strando­kai, yagy sajat gepjarmuvu- dúlok csoportjába beosszanak tási intézmény itt nincs. A “Sn^tó leme Msi lehetőséget találjon. Ez kon közelítik meg céljaikat, időnként olyan kereskedelmi községi tanács csak olyan péMául arra hogy a helyi elsőrendű társadalmi ügy, Mindent egybevetve egesz dolgozol is áfa bizonyos szempontból nézi a dolgot, Aktivitás Megfelelő megyei ezzel lelkiismeretesen foglal­jelentos azoknak a salgotar- mennyiségű etel- es ital áru- hoz-e valami jövedelmet a szintű szakmai tanáccsal pá- kozni, teljes egészében egy ián és kömvéki dolgozók- val együtt menne a farándu- fm,, c-,™™ szintű szaxmai xanaccsai pa ___ > ■’________, _ ~. j áni és környéki dolgozók- val együtt menne a kirándu- nak a száma, akik szómba- lókkal — mint egy társadal- ton és vasárnap felfrissülést, mi alapon működő mozgó­falu számára. rosuljon. Bánkon csakúgy bevág a pártnak azzal a cél­Sokat beszéltek és írtak mint másutt sokat tehetne kitűzésével, hogy állandóan már az épülő pásztói fürdő- szintén a helyi tanács mel- javítsuk a munkásosztály pihenést keresnek a Mátrá- büfé. Természetesen ilyen és ről. Eddig az új létesítmény lett a megyei tanács és a élet- és munkakörülményeit. ső felszabadult darabján jött létre a Lengyel Nemzeti Fel- szabadulási Bizottság, mely a manifesztumában kihirdet­te a demokratikus és függet­len lengyel állam megalaku­lását. Lengyelország területének teljes felszabadulása után nyomban megkezdődött a ro­mokban heverő ország újjá­építése. Az ország az egyet­len európai állam volt, amelynek ipara 1939-ben ala­csonyabb színvonalon állott, mint 1913-ban, s a népi de­mokratikus államok közül Lengyelország szenvedte el a legsúlyosabb háborús vesz­teségeket. A háború követ­keztében az ország ipari épületei­nek 35, az erőművek 52, a gépek és gépi berende­zések 45 százaléka elpusz­tult. A lengyel ipar újjáépítését tehát rendkívül mély szint­ről kellett elkezdeni. Az ipari újjáépítés 1949-re lényegében befejeződött. Azóta több, mint 150 új ipari vállalatot helyeztek üzembe. Számos új iparvidék keletkezett, főleg az ország keleti és déli területein; közöttük a legfontosabbak a Krakkó környékén felépített vegyipari kombinátok. Az ipar 1958-ban 3 millió főt foglalkoztatott — azaz három és félszer annyit, mint 20 évvel ezelőtt — s a nemzeti jövedelemnek pedig felét 'szolgáltatta. A következő években szá­mos ipari ágazat mellett kü­lönösen a vegyipar fejlődik erősen, mert Lengyelország déli területein, a Visztula balpartján óriási kéntelepe­ket fedeztek fel. A feltárt ké-zletek alapján Lengyelor­szágot jelenleg a Szovjetunió és az USA után a kéntele­pekkel rendelkező országok között a harmadik helyre so­rolják. A vegyipar fejlődése szempontjából ugyancsak rendkívül fontos az alsó-szi­léziai Glogów környéki réz­érctelepek felfedezése is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents