Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-25 / 59. szám
1959. július 25. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Csépiés előtt B ármennyire is mostoha hozzánk az idő, falva- inkban - szorgalmas munka folyik, vágják az új kenyérnek való gabonát. Ahol nem tud dolgozni a gép, suhogó kaszák nyomán dőlnek a rendek, fürgekezű lányok, asszonyok szedik a markot, kötik keresztekbe a szemmel telt, érett kalászokat. Igen mozgalmas most falva- inkban az élet. Az ügyesebbek már megkezdték a hordást, sőt néhány helyen felbúgott a cséplőgép is, új gabonát csépelve. Az igazi munka azonban csak ezután indul majd meg, s ez jóval nagyobb feladat elé állítja a falu népét, mint az elmúlt esztendőben. Az elvégzett próbacséplések ugyanis azt mutatják, — különösen a termelőszövetkezeteknél —, hogy az ember fáradságát, a gépek munkáját bőven viszonozta a föld, jó gabonatermésre számíthatunk. Országos viszonylatban is, jó néhány ezer vagon gabonával többet kell elcsépelni, mint az elmúlt esztendőben. A tények ismeretében önkéntelenül is felmerül: az idei cséplés alaposabb előkészületet, szervezettebb munkát kíván gépállomásainktól, termelőszövetkezeteinktől és egyénileg dolgozó parasztjainktól egyaránt. Az előzetes becslések alapján, megyénkben is mintegy nyolc—nyolc és félezer vagonra tehető az a gabona- mennyiség, melyet csépelni kell, jóval több, mint az elmúlt esztendőben. Igv természetesén megnövekszik az egy gépre jutó, cséplésre váró gabona mennyiség is. Ha a rendelkezésünkre álló gépekkel eleget akarunk tenni a megnövekedett feladatnak, alaposan, körültekintően kell megszervezni a munkát, hogy zavartalan legyen. a cséplés menete. Gépállomásainkon a cséplőgépek javítása már befejezést nyert. Igyekeztek megszüntetni a gépi szemlék alkalmával feltárt kisebb hiányosságokat is. Sok gépállomáson azonban még mindig nem gondoskodtak tartalék szikrafogóról, holott ennek fontosságát ismerik. Még az idő engedi, érdemes beszerezni a gépekhez szükséges pótalkatrészeket is, hogy ezek miatt ne kelljen állni a gépnek cséplés idején. Az idei gabonának nagyobb a szalmája a szokottnál, s a sok eső miatt nedvesebben is kerül a gépbe. Ez pedig a dobtengelyt, valamint a dobtengely csapágyakat erősebben megviseli. Egyébként a cséplőgépek 80 százaléka már kint van a községekben, a gépállomásokon csupán azok a cséplőgépek maradtak, amelyek helyben csépelnek maid. ▲ gépekhez szükséges munkacsapatok biztosítása a másik igen fontos feladat, amely nélkül a csép- lést megkezdeni nem lehet. Ezzel viszont nem állunk a legjobban, örvendetes, hogv jó pár termelőszövetkezetünk saját tagjaiból állítja ki a géphez szükséges munkaerőt. Azt viszont nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a cséplőgépekhez szükséges munkacsapatokból még jó pár hiányzik, sok községben még úgy sem tudják összehozni a cséplő munkacsapatot, hogy azok kalákában, egymást segítve végezzék a munkát. Legrosszabb a helyzet e téren a balassagyarmati járásban. A községi tanácsoknak mindent meg kell tenniök, hogy megértessék a községbeli dolgozó parasztokkal, mit is jelent számukra, ha a cséplés megkezdéséig munkacsapat nélkül marad a falu. Beszéljenek arról, hogy nem áll módunkban más községből munkacsapatot hozni, s mondják meg őszintén azt is, hogy nem bővelkedünk gépekkel, s éppen ezért nem tudjuk megcsinálni azt, hogy a legnagyobb munkaidőben amiatt álljanak a gépek, mert egy-egy községben nem biztosították a csépléshez szükséges munkacsapatot. Magyarnándorban az ősszel induló Rákóczi Termelőszövetkezet közös szérűre hordja a gabonát. Azért határoztak így a tagok, mert hamarább elcsépelik gabonájukat, s a cséplőgéptől biztosítják az őszi induláshoz szükséges vetőmag mennyiséget, valamint az állattartáshoz szükséges szalmát is. Jóval köny- nyebb lesz így a dolguk, mintha egyénenként csépeltek volna, s az Induláskor kellene összehordani a vetőmagot, meg a szalmát. Példájukat legtöbb ősszel induló termelőszövetkezetünkben követik, mert a közös szérű mindenféleképpen előnyös a cséplés idején. Azért vannak olvan egyénileg dolgozó parasztok, — különösen a salgótarjáni járásban — akiknek körében még mindig nagy tért hódít az udvaros cséplés. Sőt. a községi tanácsok néhány helyen olyan esetben is kiadták a hordási engedélyt, amikor nyilvánvaló, hogy nincs biztosíték a tűzrendészen szabályok betartására. Helyes lenne ha a községi tanácsok a lehető legsürgősebben felülvizsgálnák korábbi intézkedéseiket, s ahol erre szükség van, a szabályoknak megfelelően járnának el. A mezőgazdaságban a cséplés ideje az, amikor a legnagyobb lehetőség A munkások serege csinosítja már az Országos Mező- gazdasági Kiállítás színhelyét. Kezük nyomán a salakhegyek, az állványerdők közül a 33 hektárnyi területen mind teljesebben bontakozik ki a magyar mező- gazdaság seregszemléjének képe, melynek programja számos formai és tartalmi anyaggal gazdagodva minden eddiginél többet ígér. Az idei kiállítás méltó, hű kifejezője lesz a belterjesség útjára lépett, formálódó, új mezőgazdaságunknak. Ezt bizonyítva az idei kiállítás tartalmát, új vonásait gazdagítva mutatkozik be első alkalommal a szocialista mezőgazda- sági üzemnek pavilonja, melyben a nagyüzemi belterjes gazdálkodás megszervezésének szakmai kérdéseire kap választ a látogató. Néhány híres termelőszövetkezetünk eredménye mellett bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd az idei tavaszon alakult termelőszövetkezetek van a tűzesetre. Amikor egy-egy községben megszervezik a figyelő szolgálatot, ennek tagjai az egész esztendei fáradságos munka gyümölcsét látják a gabonában, s vigyázzák. Néhány községben elterjedt az a helytelen módszer, hogy éjszaka őrizetlenül hagyják a gabonát. A figyelő szolgálatra mindenkor szükség van, de különösen éjjel. Mert nappal tele van a határ emberekkel, könnyebben gátat tudnak vetni a tűz terjedésének. Az idő hátravetette az aratást, jó pár nap eltelik addig is, míg a cséplés beindul. Azonban a jó gazda módjára már most, idejekorán számba kell venni azokat a tényezőket, melyektől a cséplés kimenetele függ. Ezekhez a tényezőkhöz tartozik még — különösen a termelőszövetkezeteknél — a magtárak rendbehozása, hogy megfelelőképpen tudják tárolni a gabonát, az idei termés betakarításánál így is csökkentsék a veszteséget. A z új termés betakarítása mindig nagy munkát. gondot jelent a paraszt- embernek. Hogyne válna hát azzá, ha még ráadásul az idő is az ember ellen esküszik. De az emberi összefogás, a szervezett munka úrrá lesz ezen a nehézségen is. szemléltető bemutatóit. Ezen új termelőszövetkezetek kezdeti eredményei is méltán tükrözik majd — az elmúlt esztendei kiállítás óta — a magyar mezőgazdaságban végbement hatalmas változást. Közel félszáz vagon kis és nagy, hasznos mezőgazdasági gépalkotás is felvonul az idei kiállításra. Az új típusok között tanulmányozhatják majd a látogatók a kukorica kévekötő gép szerkezetét is. Az idei kiállításon először mutatják be a gépeket működés közben. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődéséről tanúskodnak majd a kiállításon bemutatott tenyészállatok is. Mintegy 2200 kiváló állat kel versenyre az értékes díjakért. Megyénkből ott találhatjuk majd a mezőgazdasági kiállításon a szécsényi II. Rákóczi Termelő'«^ vetkezet kosait. Néhány termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt szarvasmarhát is visz fel a kiállításra. Készül a búzacsíra, a szécsényi malom új készítménye. Ezt a rendkívül dús tápértékű anyagot a lisztből vonják ki. Egy vagon gabonából mindössze 15 kilogrammot nyernek. Többféle tápszerrel keverve igen vitamindús gyermektápszert nyernek, amely keresett bel- és külföldön egyaránt---------------------------------------A kiállítás mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődéséh hükrözi Több mint 500 mázsa gabona az államnak A palotási Május 1. Termelőszövetkezetben gazdag termést takarítanak be. Az eredmény túlhaladja azt az átlagot, amelyre a termelő- szövetkezet szakemberei korábban számítottak. Ezért a tagok úgy határoztak, hogy az eredetileg betervezett 188 mázsa kenyérgabona helyett több mint 300 mázsát adnak szabadon az államnak. Hasonló helyzet állt elő a takarmánygabonánál is. Árpából például 200 mázsát értékesítettek volna, de hogy a termésátlag magasabb az eredetileg tervezettnél, 240 mázsa árpát értékesítenek. A gabonamennyiség, amely- lyel többet adnak államunknak, igen jelentősen emeli a termelőszövetkezet áruértékesítését, s a hitelengedmény, melyét ezért kap a tsz, több mint 1000 forint. A tarlóhántásnak rendkívül kedvező az idei nyár. Vá- lóczi József a pásztói gépállomás dolgozója, az ecsegi Béke Termelőszövetkezet 12 holdas táblájában bántja a tarlót. Védjük gyümölcsöseink«*1! Gyümölcsöseinkben többféle pajzstetű károsítását tapasztalhatjuk, melyek szívásukkal, úgy a hajtás és ágrészeket, mint a gyümölcsöt egyaránt károsítják. A sok őshonos pajzstetű mellett megtaláljuk a legveszedelmesebbet a kaliforniai pajzs- tetűt, melyet megkülönböztethetünk a hazai pajzstet- vektől, hogy a köralakú pajzs közepén jellegzetes világosabb színű kráteralakú karima található. Ennek a veszélyes kártevőnek hazánkban két nemzedéke ismeretes, mikor is az első nemzedéke a nyár elején rajzik, míg a második a nyár folyamán fertőzi a gyümölcsfa részeit, de fertőzi a gyümölcsöt is. A pajzstetvek sokasága gyakran hamuszerű, szürkés vagy barnás egyenletes rétegben borítja az ágakat. Elszaporodására a páratelt, tűző napfénytől védett helyek a legalkalmasabbak. A megtámadott fák rosszul fejlődnek, beérni nem tudnak, elfagynak. A fertőzött fák évek során felülről lefelé fokozatosan elszáradnak, termőrügye kevesebb, a gyümölcs el- satnyul, végül elpusztul. A pajzstetű másik kártétele abban . mutatkozik, hogy a lárvák megtelepszenek a gyümölcsön és ott szívásuk folytán vörös színű úgynevezett lázfoltok keletkeznek. Védekezéskor igyekezzünk a sűrű fakoronák kiritkításával a szaporodásra kedvező páratelt árnyékos környezetet megszüntetni. Téli fatisztogatáskor a pajzstetű kérget kaparjuk le. Végezzünk három évenként 4-5 százalékos gyümölcsfaolajos szerrel permetezést, gyengébb fertőzés esetén téli higitású mészkénlé- vel. Rügypattanáskor két százalékos sárgaméreggel permetezzünk. Meg kell jegyezni, hogy őszibarackfán olajos szerrel nem permetezhetünk. Sárgamérget is csak kivételesen használjunk. Nyári időszakban ismételt permetezésekkel a mozgó lárvákat kell irtanunk. Erre Nádújfaluban az Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai most minden erejükkel azon dolgoznak, hogy megteremtsék közös gazdálkodásuk alapját, megkönnyítsék az őszi indulást. Hozzáfogtak egy 67 férőhelyes szarvasmarha istálló rendbehozásához, mert rendkívül fontos dolognak tartják, hogy a közösbe hozzák az állatokat is. A munkához 77 ezer forint hitelt vettek igénybe, de igen nagyarányú a tagok által felajánlott társadalmi munka is. Azt tervezik, hogy az istállót őszre elkészítik. A tagok úgy határoztak, a permetezésre használhatunk nyári higitású mészkénlevet, 0,8 százalékos DDT emulziót (Holló 10). Szappanos 0,15 százalékos nikotint, vagy 0,2 százalékos Parathiont *(Eka- tox 20) vagy 0 3 százalékos Wofatext. Szüretkor fertőzött -fáról szedett gyümölcsöt külön tároljuk, nehogy a még egészségeset is megfertőzzük. Ebben az évben különös gonddal hajtsuk végre a védekezést, mert a kedvező időjárás következtében erősebb pajzstetű fertőzés áll fenn. CSUKA JÁNOS hogy 'rendbehozzák az istálló környékét is. Mintegy 3 méter magas földréteget mozgatnak meg ilyen formán anélkül, hogy a végzett munkáért munkaegységet írnának jóvá részükre. Gondoskodnak az állatállomány takarmány ellátásáról is. Amellett, hogy a tartalékterületekről közösen takarítják be a takarmányt 135 holdon felülvetést is végeztek. Amint végeznek az aratással, s betakarítják a gabonát. 290 katasztrális holdon maguk .a tagok végzik el a tarlóhántást. Ezzel megtakarítják azt a költséget, amelyet a gépállomásnak fizetnének a gépi munkáért. Ősszel közösbe viszik az állatokat t „Bár előbb jött volna..." Nővé János, a Földművesszövetkezetek Megyei Központjánál dolgozott, mint mezőgazdász. Ahogy megjelent a párthatározat, a termelő- szövetkezetek megszilárdításáról, önként jelentkezett, elsőként a megyében: ha a párt is jónak látja, szívesen dolgozik termelőszövetkezetben, ahol éppen szükség van munkájára. Így került május elsejével Szúpatakra, a Béke Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet tagjai, ahogy megismerték, meg is szerették Nővé elvtársat. Elnöknek választották. Becsülik, mert minden intézkedését áthatja a mérhetetlen felelősség a termelőszövetkezetért. S a közös dolgait soha nem önkényesen, — meghallgatva a legilletékesebbek, a termelőszövetkezeti tagok véleményét — intézi. A termelőszövetkezet a tavasszal kezdte meg működését. Amikor Nővé János Szúpatakra került, mint elnök, a termelési terven módosítani már nem lehetett. — De nem is igen lett volna erre szükség — mondja Nővé elvtárs —, mert minden feltételünk megvan a termelési tervek teljesítéséhez. Esetleg a kapásnövényeknél a területet lehetett volna valamivel kisebbre fogni... — Lélegzetvételnyi szünetet tart, s már magyarázza is tovább, miért látja ezt így: — A gabonánk igen jól fizet az idén. Sok gonddal, bajjal jár az aratás az igaz, mert gép nem igen tud nálunk dolgozni. De betakarítjuk a gabonát. A termelőszövetkezeti tagok igen lelkesek. Sokat segítenek azok a községben emberek is, akik a környékbeli üzemekben dolgoznak. Egyszóval nagyon összejött most a munka. Mert ha a kapásokból is jó termést akarunk, nem hanyagolhatjuk ott sem a munkát. Azután begyűjtöttünk már mintegy 12 vagonra való takarmányt is ... Mert dolgozni, azt igazán tudnak a termelőszövetkezet tagjai. Csak hát közösen, ez az első esztendő, hogy csinálják a szupatakiák. Kezdetben bizony a sok ember között nem volt könnyű dolog igazságot tenni. De becsületükre legyen mondva: a termelőszövetkezet tagjai akarták a rendet, a szervezett munkát. Ezért is támogatták a vezetőség minden ilyen irányú ténykedését. Még a május havi közgyűlésen született egy határozat a munkarendre vonatkozóan. Létrehozták a munkacsapatokat, s meghatározták azt is a termelőszövetkezetben, mikor kezdődik a munkanap, s mikor ér véget. — Nálunk például — magyarázza Növi e'viárs — egy nappal előbb jelezni kell a tagoknak, hogy nem tudnak részt venni rucán oknál fogva a közös munkában. Így az esti eligazításnál ezt már figyelembe vesszük, a következő napi feladatok meghatározásánál már nem számítunk munkájára ... — Egyébként aki ezt elmulasztaná, igazolatlan marad távolléte, amelyért munkaegység elvonás jár. De erre, ahogy a termelőszövetkezetben hallottuk, mióta az új elnök náluk van, nem kerül sor. ,v Kinn a termelőszövetkezet irodája előtt, az udvaron néhány termelőszövetkezeti tag áll. A többiek kinn vannak a határban. Egészen addig lesznek számukra ilyen hosszantartónk a napok, míg lesz lábon álló gabona. De indulnak ők is munka után, csak egy kis beszélni valójuk volt az elnökkel. Hogy milyen az elnök? — Bár előbb jött volna ... Sokkal jobb lett volna az indulás, ha mindjár* kijön hozzánk ... — mondták.
