Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-15 / 56. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. július 15. Látogatás a salgótarjáni járásbíróságon — Bírósági ítélet SZTK ügyben, beltelek vásárlásban, gyermektartási és házastársi tartási perben — A bíróságok munkájában nincs úgynevezett „uborka- szezon“. Minden napra kijut a tárgyalásból hiszen a la­kosság egy része itt keresi igazát, az igazságszolgáltatást hívja segítségül. Munkatársunk arra volt kíváncsi: milyen ügyeket tárgyal most a bíróság, és ezért látogatott el a salgótarjáni járásbíróságra. Elutasította a földművesszövetkezet keresetét A Verpelét és Vidéke Föld­művesszövetkezet az SZTK- val pereskedett. A földműves­szövetkezet egyik alkalmazott­jának bejelentését későn esz­közölte az SZTK-nál, sőt, az adatokat későbbi felszólításra sem közölte. Ezért az SZTK 100 forint bírságot szabott ki az fmsz-re. A földművesszö­vetkezet a bírságot keresettel támada meg, s a bírósághoz fordult — bár a késedelmes bejelentés hátráltatta az egyik dolgozó táppénzének kiutalá­sát. A bíróság ítéletet hozott, s a keresetet elutasította azzal, hogy méltányosságból csak az SZTK vezetője engedheti el a bírságot, még akkor is, ha figyelembe veszik, hogy a be­jelentést kezdő alkalmazott mulasztotta is el. Fele-fele arányban Vincze János kisterenyei la­kos beltelket kívánt vásárolni 13 000 forint értékben Pogány Sándor ugyancsak kisterenyei lakostól. Még a szerződés megkötése előtt — Vincze vá­sárlási szándékának komoly­ságát bizonyítva — 1000 Ft foglalót adott Pogánynak. Ed­dig rendben is lett volna min­den. de Vincze meggondolta a vásárlást, s visszalépett. Ko­rábban megállapodtak Po- gánnyal, hogy az 1000 forint foglalóból 500 forintot vissza­fizet Vinczének. A megálla­podásból azonban nem lett semmi, Pogány nem fizetett. Az emberek hol keresnék iga­zukat, ha nem bíróságon? Vincze is így volt ezzel, s ezért Pogányt perelte — most már az egész összeg vissza­térítéséért. A tárgyaláson az emberek makacssága domborodott ki. Ha Vincze az egészet kéri, Pogány akkor egy fillért sem fizet! A bíróság azonban pon­tot tett az ügy végére. Po­gány Sándort 500 forint visz- szafizetésre kötelezte. Felemelték a gyermektartásdijat Gy. Jolán zagyvapálfalvi lakos gyermektartásdíj fel­emelését kérte a bíróságtól, mivel tudomására jutott, hogy gyermekének apja, D. József keresete az első tárgyalás óta lényegesen emelkedett. Ezért arra kérte a bíróságot, hogy az eddigi havi 300 forint he­lyett 400 forintot ítéljen meg gyermektartási díj címén. A tárgyalás során az apa, D. József nem volt hajlandó a nagyobb fizetésre, mivel azonban a bíróság megsze­rezte havi átlagos keresetének kimutatását, így Gy. Jolán részére az eddigi 300 forint helyett 335 forintot ítélt meg. Bizonyítást rendelt el a bíróság Fiatalember keresi az iga­zát a járásbíróságon. Á. K. salgótarjáni lakos az érettségi bankettje után több társával meglátogatta a Felszabadulás utcában levő italboltot, hogy eltöltsék azt az időt, míg a tanáraik ablakai alá eljut­hatnak: zenével fejezzék ki hálájukat nevelésükért. Köz­ben azonban olyan dolog tör­tént amire még A. K. sem gondolt. A vendéglővel szem­ben beleesett a városon ke­resztül vezető patakba — mert nem volt védőkorlát. A. K. tönkretette a ruháját, s a mintegy 800 forintos kár meg­térítéséért pert indított a salgótarjáni városi tanács el­len. A tárgyalás megkezdődött, mivel azonban a tanács kép­viselete azzal védekezett, hogy az utca ki van világít­va, s hogy a korlát rendben volt — a bíróság az ellentét tisztázására bizonyítást ren­delt el. Házastársi tartásdij fizetésre kötelezték a férjet Húszéves házasság után különváltan él J. Pál és fele­sége, homokterenyei lakosok. Az asszony azért hagyta ott férjét, mert iszákos, sőt egy­eseiben meg is rugdosta őt. J. Pálné három gyermekével — köztük egy kéthónapossal él most, ezért nem tud dol­gozni, házastársi tartásdíj megítélését kérte a bíróság­tól. A bíróság megállapította, hogy jogos a különélés, a férj okot adott rá, s ezért J. Pált havi 200 forint házastársi tar­tásdíj fizetésére kötelezte. Megyénk tisztasága érdekében Minél nagyobb a tisztaság­ra való törekvés és gyakorlati megoldás, annál kevesebb a fertőző betegségek száma, vagy járványok kitörése: vagyis minél tökéletesebb a megelőzés (és ide tartozik a védőoltások kérdése is), annál inkább csökken a gyógyítás­ra szorulók száma. Nézzünk most abba a tü­körbe, amit elénk tárnak azok a hivatalos jelentések, ame­lyeket a Nógrád megyei Közegészségügyi Állomás (KÖJÁL) begyűjtött és az eb­ben szereplő számadatok igen értékes felvilágosítást adnak arról, hogy jelen naptári év­ben sem ültünk ölbetett ke­zekkel, hanem mindent el­követtünk annak érdekében, hogy megyénk a megelőzés se­gítésével is egészségesedjék. Legyen szabad itt mindjárt, félreérthetetlenül, megállapí­tani : közegészségügyet, .járványügyet intézni ered­ményesen csakis ügy le­het, ha ebben a munká­ban a társadalom segítő erejének felhasználására törekszünk. Ha tudatában vagyunk annak, hogy mi­lyen óriási erőt jelent a társadalmi összefogás és a kölcsönös segítség, hiszen csak a kiadott szabály­zatok, utasítások és rende­letek erejével, vagy — ha már minden kötél szakad és a meggyőzés, jó szó sem segít — pénzbírságok alkalmazásá­val, egymagában, a megelő­zési munka sikerét biztosítani nem lehet. Hogy mit jelent a társadalmi segítség és a tö­megszervezetek irányító mun­kája, az — bár ne került volna erre alkalom — meg­mutatkozott az idei korata­vasszal Nagybátonyban, ami- koris az ott fellépett járvá­nyos megbetegedés sorozat le- küzdésébén egyszerre csaknem a város egész lakossága se­gített. Sok közegészségügyi visszásság megszüntetésére sor került ezúttal: olyanokra is, amiket hosszú éveken át, a meg nem értés miatt, nem le­het eltüntetni. De nemcsak itt, hanem me­gyénk egész területén örven­detesen észlelhető, hogy úgy a társadalmi szervek, mint a társadalmi aktívák egy­re nagyobb számban csat­lakoznak nemes célkitűzé­seinkhez és vesznek részt abban az áldozatos mun­kában, ami végső ered­ményben mindenki javára egyaránt érték. A tisztasági hónap sikeres lebonyolításában 1557 aktíva vett részt, ezek közül egész­ségügyi szakképesítéssel ren­delkezett 216, laikus, de jó- akaratú segítő volt 1341 sze­mély. Részben az ő lelkes munkájuk eredménye, hogv rendbehoztak, kitakarítot­tak, tataroztak 11 209 ud­vart és házat. Sor került 58 munkásszállás megvizs­gálására, amelyek közül 34 ipari jellegű, a többi pedig mezőgazdasági volt. Az ellenőrzött munkásszállá­soknak majdnem 50 százalé­kánál találtak közegészségügyi hiányosságokat, melyeknek legnagyobb részben való meg­DCfítszeiüntik a izéesém^i üzletek ft Évről évre nő a szécsényi földművesszövetkezet forgal­ma. Az elmúlt egy év alatt mintegy 33 millió forintot for­galmazott az üzlethálózat. A földmű vesíyOTvetkezet vezetői mindent megtesznek azért, hogy gazdag árukészletben válogassanak a falu dolgozói. A Kisáruháznak mintegy öt­százezer forintos árukészlete van, a vasboltban is közel egymilliós érték az árukész­let. Hasonló a többi üzletek készlete — a választék vala­mennyiben nagy. Szükségessé vált, hogy az üzleteket korszerűsítsék, hogy még jobb, gyorsabb legyen a kiszolgálás. Ezért hozták létre itt is az önkiszolgáló boltot, nyitottak új cukrászdát, ren­dezték át a vasboltot. Ezekre a munkálatokra eddig 800 000 forintot költöttek, a felújí­tásra, átalakításra fordított összeg az év végére megha­ladja az egy millió forintot. Vizsgázik a munkaügyi apparátus A derékhad Amikor a mizserfai üzem­egységhez tartozó kisteleki bányában a legjobban dol­gozó csapat iránt érdeklőd­tem, többféle választ kap­tam. Ám a legtöbben mégis Hegedűs József csapatát em­legették. Mint elmondták ők azok, akik most a kongresz- szusi versenyben is az el­sők, s szinte bérelik az első helyet. Ezután nehéz lenne felállítani a további rang­sort, hiszen nincs állandó hely. Ugyanúgy lehet Koós István, Bagyal József, vagy Bányász József csapata a második, vagy ötödik. S hogy mégis miért Hegedű­sék az elsők? Erről már so­kat beszéltek a termelési tanácskozáson, egyéb gyűlé­seken, de még ma sem si­került teljesen tisztázni mi a sikerük titka. Ha öt-hat évvel ezelőtt a kisteleki bányászok jó ered­ményéről érdeklődött valaki kapott esetleg két nevet. S ez a két csapat volt, akit anyagilag és erkölcsileg egy­aránt kitüntettek. Ez volt az az időszak, amikor a sztár-rendszer a fénykorát élte. Míg két csapat eljutott a legmagasabb kitüntetésig addig a többiekkel vajmi keveset törődtek. Ma is fo­lyik verseny. Es hozzátehe- tem, nem is akármilyen. Ma még sincs ennek a verseny­nek kiugrasztott sztárja. Sőt, amit Kisteleken láttam az igazán meglepett. Amikor azt kérdeztem, melyik csa­patnak az érdeme a minő­ségjavulás, a teljesítmény emelése, a körletvezető így válaszolt. — Nehéz lenne ezt meg­mondani. Ez nemcsak a széntermelőcsapatok érdeme, hanem a fenntartóké, a szállítóké és karbantartó iparosoké. Mi úgy mondjuk, a jó eredmény a derékhad érdeme. De ezt mondják a bányá­szok is. Itt ismerkedtem meg az új szó, a derékhad fogalmával. Megtudtam, hogy nem feledkeznek meg azok­ról az emberekről sem, akik rendszeresen 100 százalékot teljesítenek. Hiszen az ilyen 100 százalékot elérő bányá­szok vannak többségben. Hi­ába lenne egy-két kiugró, bármennyire is jól dolgoz­nának még sem tudná az üzem a derékhad nélkül tel­jesíteni tervét. Eddig a de­rékhadról kevés szó esett, s ezt bányászaink zöme jog­gal hiányolta. Megértik az itt dolgozók, hogy a legjob- bakról ír az újság, övék a jutalom. Ám azt nem tud­ják megérteni, hogy miért nem szólnak róluk is, ha az üzem kiváló eredményt ér el. így mesélik el Kistele­ken a régebbi panaszokat, amelyek már orvosolást nyertek. A derékhad egyné­hány tagjával magam is megismerkedtem. A frontfejtés légvágatá­ban dolgozik egy összevont fenntartó csapat. Gecse Fe­renc Balázs nevét ugyan nem írták ki a versenytáb­lára, mert nem a szenet fejtik. Fenntartók ők a ja­vából. Munkájuk nélkül le­állna a fronton a fejtés: nem lenne levegő, nem tud­nák beszállítani a biztosí­táshoz szükséges fát. Más bányánál a fenntartók nem tettek külön vállalást a kongresszusi versenyben. Kisteleken azonban megtörtént. Az idős szók vállalták, hogy fekvő, sárban heverő újból felhasználják. Ha őket is a legjobbak között emle­getik, nemcsak azért mert jól dolgoznak, hanem azért is, mert adott szavukat va- lóraváltották. A frontfejtés dolgozói is a derékhadhoz tartoznak. Eredményük nem a legjobb, de nem is a legrosszabb. Az itt dolgozók között már ke­vés olyat találni, akinek - ne díszítené bányász egyenru­háját 4-5 kitüntetés. Munka­helyük nem tartozik a leg­jobbak közé, 70 centiméte­res széntelepet művelnek. De az 6 munkájukra is szükség van az üzemi terv teljesítéséhez. S ugyanígy le­hetne sorolni a Koós, a Ba­gyal, a Bányász csapatokat. A derékhadhoz tartoznak a szállítók is. Itt a szállítók ha szünet van, nem tétlenül; ülnek, hanem dolgozgatnak.' Herczeg Antalt láttam, amint a szállítóvágatból a sarat lapátolta. Mikor azt kérdeztem, miért, meglepve nézett rám: — Ha nem tartjuk tisztán a vágatot, nem tudjuk biz­tosítani a folyamatos szállí­tást. Ha pedig nincs üres csille, akkor a csapaton lé­vők tétlenül ülnek . . . A kisteleki bányászok eredményeit látva senki nem fukarkodik a dicsérő szóval. Mi ezt még meg is dupláz­zuk, mert a versenyben nem feledkeztek el a kisebb tel- jesítményűekről, a fenntar­tókról, a szállítókról sem. A derékhad erejére számítva tették meg felajánlásukat, s a végső értékeléskor nem lesz okuk szégyenre. Mert a derékhadra mindig számít­hatnak Kisteleken . . — tob — A megyei munkaügyi appa­rátus ezidő szerinti legfőbb (feladata a munkásosztály ez is s helyzetéről szóló határozat az^^cí i rnaguk területén való meg­fákat valósítása. Ide tartozik a munkásellátás, a munkavéde­lem, a munkajog, a bérügyek, az üdültetés, a munkaközvetí­tés stb. A feladatok végre­hajtása nagy körültekintést és szaktudást igényel. Most szaktanfolyamon vettek részt, amelyből vizsgát kell tenniök. A vizsga időszaka most van, minden bizonnyal jó ered­ménnyel zárják. Balassagyarmaton üléseznek képviselőink Megyénk képviselőcsoportja ma délelőtt 9 órakor ülést tart Balassagyarmaton. A csoport meghallgatja Somoskői Lajos Árpád elvtárs beszámolóját a képviselőcsoportok vezetői­nek országos megbeszéléséről. Ezután a képviselőcsoport megtárgyalja Balassagyarmat általános problémáit. Sokan töltik nyári szabadsá­gukat me­gyénkből is a Német Demok­ratikus Köztár­saságban. Az üdülőket a leg­szebb helyeken létesítették. So­kan a tenger­partot, sokan a műemlékek­től gazdag he­lyeket választ­ják. Ilyen üdü­lőhelyeken pi­hennek a dol­gozók, amely Lanssonciben van. Értesítjük vásárlóinkat, hogy le­rakatunk július 20-tól 30-ig leltá­roz. A leltározás ideje alatt ki­szállítást nem végzünk, ezért kér­jük önöket, hogy megrendelései­ket úgy eszközöljék, hogy a lel­tár-időszak alatt területünkön cikkeinkből a fogyasztók hiányt ne szenvedjenek. Budapesti RÖVIKÖT. (197) szüntetése éppen ezeknek a- kielemző vizsgálatoknak segít­ségével vált megvalósítható­vá. Csoportos étkeztetést nyúj­tó konyhák (üzemi konyhák) megvizsgálása 107 esetben tör­tént, 38 esetben fordult elő megszüntetendő hiányosság és 31 esetben már meg is tör­tént a hibák felszámolása. Tisztasági szempontból ellen­őrzésre került 524 élelmiszer- üzlet: ezen a vonalon 198 eset­ben volt komolyabb kifogá­solni való, viszont jó hír az, hogy a tisztasági hónap be­fejezéséig 156 esetben meg­szüntették a hibákat (a töb­biek kiiktatása folyamatosan történik). Megvizsgáltak 173 iskolát, 96 iskolában 106 eset­ben írattak dolgozatot pe­dagógusaink a tisztasági hó­nap jelentőségéről. Szabad le­gyen itt nyilvánosan is kö­szönetét mondani tanerőink komoly és sikeres segítséget adásáért! A fásításnak, cserjésítésnek, az úgynevezett „zöld övezetek” kialakításának óriási hordere- je van és ezért igen nagy jelentőséget tulajdonítunk an­nak a számnak, amely az új facsemeték elültetéséről szá­mol be megyeszerte. Ebben a munkában főleg az ifjúság vett nagy erővel részt és így az ő érdemük 25 017 új fa elültetése. Ugyancsak örömmel tölt el bennünket, hogy kitisztítottak, rendbehoz­tak és ísry használhatóvá tettek 17 018 folyóméter vizesárkot, rendbeboztak 45 gS4 folyóméter közutat és H 725 folyóméter gya­logjárót. Tisztasági verseny megrende­zése, jutalmazásokkal egybe­kötve és nvilvános jutalma­zások alkalmazása mellett 1Í6 esetben történt. Á KÖ.TÄL — sajnos igen kis létszámával — ebben a munkakörben is elvégezte hár­mas feladatát: a szervezést, az irányítást és az ellenőr­zést. Persze a számszerűleg ki­mutatott, eredmények elérésé­hez nélkülözhetelen volt a fel- világosító előadások megtar­tása, amelyben orvosaink, egészségügyi középkádereink, valamint az aktívahálózat igen érdemes munkát végzett: felnőttek előtt 124. isko­lások rparj&rp JR4 egécszsétr- ügyi felvilágosító előadást tartottak. részben a TIT Vöröskereszt és az EÜ-i szakszervezet köz­reműködésével és szervezésé­vel. Így 7872 felnőTt ó<! oq"s iskolás gvermek részesült egészségügyi oktatásban. Sok esetben követte az előadáso­kat a KÖJÁL által rendel­kezésre bocsátott hangos kes- kenvfilm bemutatás is. Mindenütt szorgalmazták a rágcsálók irtásának rendsze­ressé tételét és így a meg­előző egér- és patkányirtást, továbbá a légytelenítést. Igen nagy segítséget nyúj­tott megyénk területén néhány jól működő egészségügyi ál­landó bizottság részvétele is. Így például Balassagyarmat városban ez a munka szinte kiugró volt és így követendő mintakép a többi egészségügyi állandó bizottságok számára. Amikor e sorokat papírra vetem, árnyékban is van vagy 30 fok meleg, vagyis kánikula van. Nehéz ilyenkor beszá­moló cikkeket írni, nem azért, mert a hőségtől izzad a cikk­író, hanem azért, mert izzad azoknak a veszélyeknek fel- léphetésétől, amelyet éppen a nagy hőség vált ki, amikor még fokozódik a gyümölcsevés is, a fagy­laltfogyasztás is és a több- letfol.vadék fogyasztás a legkülönbözőbb italok for­májában. Viszont faján éppen ezek miatt most a legidőszerűbb rá­mutatni a tisztaság, a mér- sékletes életmód feltétlen szükségességére és rámutatni arra is, hogy a tisztasági moz­galomban nem lehet fél úton megállni, itt csak egyetlen jelszó lehetséges, töthetetlenúl és minden akadályon át előre ezen az úton! Dr. Szálkái Géza

Next

/
Thumbnails
Contents