Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-15 / 56. szám

1959. július 15. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Karamanlisz bűnbakot keres Athéni lapjelentések sze­rint a görög uralkodó körö­ket nyugtalanítja a vád ku­darca Manolisz Glezosz peré­ben — közli a TASZSZ. Az Anexartitesz Ptiposz című lap megbízható forrás­ra hivatkozva azt írja, hogy Karamanlisz miniszterelnök el akarja távolítani a kor­mányból Kalandzisz közbiz­tonsági minisztériumi állam­titkárt. Az egész athéni po­litikai világ, s még a radi­kális nemzeti egység pártja, Karamanlisz pártja is arról suttog, hogy Kalandzisz fe­lelős a per kudarcáért. A per értelmi szerzői között emlegetik egyébként Makrisz belügyminisztert és Cacoszt, a miniszterelnök mellett mű­ködő minisztert is. A lap je­lentése szerint Karamanlisz elégedetlen a közbiztonsági minisztérium „megbocsátha­tatlan könnyelműségével.” A kormányt az is aggaszt­ja, hogy a hadbíróság nevet­séges eljárása kompromit­tálta Görögországot a világ közvéleménye előtt, s még mérsékelt körökben is meg­rökönyödést keltett. Minden­esetre a görög kormány „a végsőkig” folytatni kívánja a pert — hangoztatja a lap. Az iraki kommunista párt nyilatkozata Az Ittihad As Sáb közli az iraki kommunista párt politikai bizottságának ha­tározatát. A politikai bizott­ság nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozza: A július 14-i forradalom óta a kommunista párt te­vékenységét a köztársaság szolgálatának szentelte. Együttműködött az összes nemzeti erőkkel, a hadsereg­gel és Kasszem miniszterel­nök kormányával az összees­küvések elleni harcban. Az utóbbi időben az imperialis­ta erők mindent elkövettek, hogy megbontsák az iraki nemzeti erők egységét és el­lentéteket szitsanak közöt­tük. Bizonyos nemzeti erő­ket félrevezet az imprialis- ták taktikája és ezek ellen­séges magatartást kezdtek tanúsítani a kommunisták­kal szemben. A helyzet ilyetén való alakulása veszé­lyeztetheti a köztársaságot, mivel az erők megosztását célzó kísérletek a jelenlegi nemzeti rendszer megdönté­sére irányulnak. Ezért a párt egységre hívta fel az összes köztársasághoz hű erőket a köztársaság védelmére és felhívta a tömegek figyel­mét a fenyegető új veszély­re. A helyzetet tovább sú­lyosbította, hogy az összes reakciós elemeket szabadon- bocsátották. Ezek egyesítet­ték erőiket a kommunista párt és a demokratikus tár­sadalmi szervezetek ellen. A párt szükségesnek tartja, hogy a reakciós elemek el­len határozottan fellépjenek. A nyilatkozat végül hang­súlyozza a párt készségét, hogy együttműködjék az ösz- szes nemzeti erőkkel, a nem­zeti egységfrontban és fel­hívja a tömegeket, hogy le­gyenek éberek az imperia­listák és reakciós elemek mesterkedéseivel szemben. Újalili nagy geofizikai rakétát lőttek ki a Szovjetunióban Július 10-én, moszkvai idő szerint négy óra 12 perckor (magyar idő szerint két óra tizenkét perckor) a Szovjet­unióban sikerrel felbocsátot­tak egy geofizikai ballisztikai rakétát, amely a július 2-án kilőtt rakétához hasonló tí­pusú. A rakéta két kísérleti ku­tyát vitt magával. Egyikük a Vakmerő, már negyedszer járt a világűrben. A két ku­tya és a rakéta műszer- berendezés sértetlenül vissza­ért a Földre. A rakéta hasznos terhe 2 200 kilogramm volt. A rakétának a légkör fel­sőbb rétegeinek kutatása volt a célja. Mint jelentik, a ku­tatási program valamennyi kérdésére sikerült megszerez­ni a tudományos adatokat. A programban újabb kérdések is szerepeltek. Például a Föld és a légkör infravörös sugár­zásának mérése, nagy felhő­tömegek egyidejű fényképezé­se, a légkör ion és neutron összetételének párhuzamos elemzése és az elektrosztati­kus mezők mérése. Húsz millió dekár öntözőit terüleh A genfi külügyminiszteri értekezlet második félideje Háromhetes szünet után hétfőn megkezdték Genfben a külügyminiszteri értekezlet második félidejét, sőt a nyu­gati külügyminiszterek az elő­zetes hírek szerint már vasár­nap este megrendezték első közös estebédjüket, hogy a hétfői tárgyalások megindulá­sa előtt „összeegyeztessék ál­láspontjukat”. Hogy milyen eredmény alakul majd ki a második félidő végére, azt ter­mészetesen lehetetlen megjó­solni, de érdemes egy kissé tüzetesebben megvizsgálni az első szakasz tanulságait, mert ezekből sok következtetést vonhatunk le a külügyminisz­terek újra meginduló tanács­kozásaira is. A genfi értekezlet első sza­kaszában bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió több szem­pontból is előnyös helyzetbe került nyugati partnereivel szemben. Próbáljuk ezt rövi­den pontokba foglalni: 1. Igaz, hogy a külügymi­niszteri értekezlet összehívá­sát először a Nyugat java­solta, de csak miután nem tudott kitérni az elől a szov­jet javaslat elől, hogy a Keletnek és a Nyugatnak kö­zösen meg kell vitatni a Nyu­gat-berlini kérdést, tágabb ér­telemben pedig az egész né­met problémát. A Nyugat csak azért választotta ezt a megoldást, hogy ne kelljen a Szovjetunióval a legmagasabb, miniszterelnöki szinten talál­koznia, a valóságos helyzet te­hát az, hogy a Szovjetunió verekedett a találkozóért, a Nyugat meg kénytelen volt leülni az asztalhoz. Érthető, hogy a Szovjetunió küldöttsé­ge jól a nyugati delegátusok pedig feszélyezve érezték ma­gukat. 2. Az is előnyös helyzetet teremtett a Szovjetunió szá­mára, hogy ő nem akart fel­állni a tárgyalóasztaltól. Ez­zel szemben a nyugatiak a legszívesebben végleg megsza­kították volna az értekezletet, ha megfelelő indokot talál­nak, amivel port hintenek a békét követelő emberiség sze­mébe. De mivel ilyen indokot a Szovjetunió nem szolgálta­tott, sőt állandóan újra meg újra hangoztatta tárgyalási készségét — a nyugatiak fog­csikorgatva bár, de az érte­kezlet első szakaszának záró­közleményében is kénytelenek voltak bevallani, hogy a há­romhetes kényszer-pihenő az ő kívánságukra történt. Egy újabb fontos momen­tum, amely a most folyó kelet-nyugati megbeszéléseket élesen megkülönbözteti a to­vábbiaktól: Nyugat úgy ült le tárgyalni, hogy itt az ég­világon sémit nem nyerhet, s az lehet számára a legjobb eset, ha megtartja jelenlegi európai pozícióit. Ezzel szem­ben a Szovjetunió képviselői azzal a tudattal kezdhették meg a tárgyalásukat, hogy a Szovjetunió számára az le­het a legrosszabb eset, ha nem nyer semmiféle pozíciót Európában, mert szovjet po­Bulgáriában mindenütt örömmel és helyesléssel fo­gadták a Bolgár Kommunis­ta Párt központi bizottsága és a minisztertanács határo­zatát, amely szerint 1965-ig 20 000 000 dekár területet vesznek öntözéses gazdálko­dás alá. Az öntözéses terüle­tek kiterjesztése újabb tar­talékokat tár fel a nagy cél elérése érdekében: idén megkétszerezik, jövőre pedig megháromszorozzák a ter­mésmennyiséget. Bulgária talajviszonyait figyelembevéve az öntözés jelenti a legfontosabb eme­lőt a mezőgazdasági terme­lés rohamos növelése és a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének emelése szem­pontjából. Nem véletlen te­hát, hogy a párt központi bizottságának októberi és januári plénumái központi kérdésként tárgyalták az ön­tözéses gazdálkodás kiter­jesztését. Az elmúlt időszakban el­ért sikerek bámulatosak. A központi bizottság novembe­ri plénuma azt a feladatot tűzte ki, hogy az öntözési idény kezdetéig 1 500 000 de- kárral növeljék az öntözött földterületeket. Ezt a felada­tot június 1-ig nemcsak, hogy teljesítették, hanem június 22-ig újabb 1 660 000 dekár új terület vált öntözhetővé. Összehasonlításképpen meg­említhetjük, hogy a kapita­lista Bulgáriában mindössze 357 000 dekár földet öntöz­tek. A jobb áruellátás 1 érdekében ♦ ♦ Felhívjuk a kedves lakosság figyelmét arra, hogy me- » gyénk területén Vas és Műszaki szaküzletekben ♦ ♦ I piackutató ládákat rendszeresítettünk ♦ X amely hivatott arra, hogy a lakosság jobb áruellátását biz­% tosítsa. ♦ I Minden v'evőnek jogában áll, hogy a láda mellett el- { helyezett nyomtatványokra feljegyezzék észrevételeiket és ♦ panaszaikat, és felhívják vállalatunk figyelmét azokra a ♦ cikkekre, amelyeket , a boltokban hosszabb idő óta keres- í nek, vagy esetleg egyes áruk minősége ellen emelnek kifogást. Az alábbi boltokban rendszeresítettünk piackutató ládát 1. Állami Aruház, Salgótarján 2. 48-as Kisker., Salgótarján 3. 20-as Nyugat Népbolt, Balassagyarmat 4. 23-as Nyugat Népbolt vasbolt, Balassagyarmat 5. Földművesszövetkezet, Rétság 6. Földművesszövetkezet, Szécsény 7. Földművesszövetkezet, Jobbágyi 8. Kelet Népbolt, 12-es, Pásztó 9. 125-ös szakbolt, Kelet Népbolt, Nagybátony (203) VIT: Berlin 1951 R övidesen megrendezésre aludni az izgalomtól. Mindig kerül immár heted- az járt az eszemben, hogy szemtelenkedései­| ugusztus 5-én, a VIT megnyitásának napján “"X műsor volt. Mi különösen a keknek a I mi sportolóinkat biztattuk vei, akik a háború alatt és j egy-egy versenyen. Egy ilyen versenyen mindig re­kedtre kiabáltuk magunkat, az elemek nem egy esetben a felszabadulás után mene­kültek ki az országból. Ezek mert kevesen voltunk és a törekedtek arra, hogy Nyu- hangunkat hallatni akartuk gat-Berlinbe csempésszenek szer a Világifjúsági Talál- én egyszerű fiatal, mivel örömtől szorongó szívvel ül- - „. , , , kozó. Ezekben a hetekben érdemeltem ki azt a meg- tünk a külön buszokra, hogy versenyzőinkkel. Meg mindig fiatalokat, a világ haladó ifjúsága Bécs tiszteltetést, hogy külföldre elinduljunk a Walter Ulb- e*evenen bennem az az em- A boldog találkozások és felé fordítja tekintetét, ahol — Berlinbe utazzam. Ugyan- richt-stadionba, a megnyitás lék, amikor az Állami Népi barátkozások után elérkezett júliusban ismét találkoznak ekkor már az ifjúsági moz- színhelyére. Soha nem felej- Együttes az NDK tisztelete- a yj-p záró ünnepélye. Ek­a világ fiataljai, hogy meg- galomban dolgoztam függet- tem el, hogy amikor a ma- re adott műs°rt- giriert es kor a külföldi fiatalok a né­beszéljék közös problémái- lenítve, a Balassagyarmati gyár küldöttség a stadionba ismeretlen emberek csokol- mep fiatalokkal együtt vonul­kat, s egységesen hitet_ te- Járási DISZ Bizottságon. lépett, kitörő lelkesedéssel gattak egymást ezen a talal- tak fel> együtt tettünk ünne­gyenek a béke és barátság A VIT-re való elinduló- fogadták a német és a világ közön, ez a találkozó az in- pélyes esküt arra, hogy a mellett. Azok a fiatalok, akik sunk előtt előzőleg Buda- 104 országából összesereglett temacionalizmus es a test- kékéért és a népek barátsá­részt vettek az elmúlt VIT- pesten egy kilencnapos elő- fiatalok. Ott voltak a meg- véri összefogás igazi megnyíl- gáért minden erőnkkel és fi eken soha nem felejtik el készítő táborban vettünk nyitón az NDK párt és kor- 1 azokat az emlékeket, amiket részt, amelynek az volt a fel- mány vezetői, ott volt Wil­vánulása volt. alálkoztunk az szereztek. Én abban a sze- adata, hogy megismerked- rencsés helyzetbe kerültem jünk az NDK életével. 1951-ben, hogy részt vehet­helm Pieck elvtárs is. A megnyitás idején a nyu­atalos lendülettel harcolni olasz fogunk. Ilyen kellemes két fiatalokkal is. Megrázó hét után indultunk el au­volt hallani, hogy az ország gusztus 20-án, hogy vissza- egyes részein, különösen a í térjünk országunkba. Soha nem felejtem el, hogy ami- a magyar határt átlép- a a parasztok hogyan foglalják tűk egymás nyakába borul­tunk és sírtunk. Ekkor érez­r r , | , , , i Ji. 1 ' i. Ili ír 1 XXJLV-OV-J. VV-AX.J «XX vtuuu tem igazán milyen közel ál­es nemet emberek vendeg- tudtak artam a lelkesedésnek sági szervezet hogyan harcol lók én ehhez a földhöz, hogy szeretete, amikor az NDK ^---------- —u ­l egszebb emlekei köze tartó- határára értünk. tem a Berlinben megrende- , Augusztus 3-án de fel 12 gat-berlmi helikopterek bár narasztffainTok “müvein ~“sors zett III. VIT-en. Most, ami- orako„í indul unk el Buda- szórták a röplapokat, amivel banénelf ^Elm^éUék Wy kor egy csokorba próbálom Pestr.oL ^tunk Csehszlovák!- ócsárolták és mocskolták a a 1 k‘ Elmeseltek> hogy kor kötni gondolataimat, megái- fn , erefftul vezetett. Meg- résztvevőket, de ezek a mes- , földesurak földiéit FI i „ líT-p „„ kapó volt a nemet fiatalok terkedések egy cseppet sem el a toidesurak földjeit. El —.i----1, -----___________________ _ , meseltek, hogy az olasz ifjú­l apítottam, hogy a VIT-en való részvételem életem milyen közel állok én eh­Gazdag program volt a a fiatalok jobb életéért. , ....... Vasárnap két hét alatt. Megismerked- Maradandó élmény volt hez a tájhoz. zik. Ezt tálán azzal is tu- hajnali 4 orakor értünk a tunk Berlin nevezetessegei- az augusztus 14-i német fia­J______Unrtír Kovli™ nólvonrlTmrro nhnl o Vei. JártllTlk ü hfirlÍTlÍ 17.7.0- , -. i ____________ „ _____ H kkOf ÓS ITlOSt ÍS aZ a d óm magyarázni, hogy elő- berlini pályaudvarra, ahol a vei. Jártunk a berlini izzó- faiak napja, ezen a napon nyílt alkalom arra, DÍVSZ vezetői és az FDJ prárkan’,, ..ako1 hosszasánál- 20 000 nyugatnémet fiatal vo­ll szór hogy külföldre utazzam. vezetői teidtei,. A fogad», SffiSSi “ “ NDK másik magyarázat az, hogy után szállásunkra utaztunk, gozóinak életével. Ez a találkozó érzékeltette, „„ , ,, i. . _y ... Meglátó- hogy a német fiatalok ba­alig 18 eves voltam, amikor Ugyan az idő rövidségé mi- gattuk az FDJ táborát, ahol ratságát nem tudja megaka­részt vehettem egy külföldön att nem sikerült kipihenni a vezetők voltak to- dályozni semmiféle demar­megrendezett VIT-en. Ami- 38 órás utazás fáradalmait, (íünk vclük^áz FDJ^murfká- kacids vonal sem. kor megtudtam, hogy a sze- mégis nagyon kellemesen járói és megismerkedtünk a rencsés fiatalok közé tartó- éreztük magunkat az új ott- szövetség munkájával. zom, éjjeleket nem tudtam honban. véleményem, hogy a Világifjúsági Találkozók na­gyon hasznosak a béke és barátság elmélyítése érdeké­ben. A nyár folyamán megren­dezendő Bécsi VIT-nek is ez küldötteknek az utolsó a legfontosabb feladata, a U napokban nem volt siker érdekében nekünk ko- könnyű dolguk megbirkózni m°ly szolgálatot kell tenni. Gazdag kultúr- és sport- azoknak a fasiszta söpredé­Horváth József zició veszteségről manapság már szó sem lehet. Persze az nagyon is valószínű, hogy Nyugat egyeszerre nem fog ötöt-hatot hátralépni Európá­ban, erre nem lehet számíta­ni, de az mindenképpen való­színű, hogy valamiféle visz- szavonulást azért a Nyugat mégis kénytelen lesz végre­hajtani. De ne is beszéljünk jövő­időben, mert a Nyugat már­is végrehajtott ilyen visszavo­nulást, ez mindjárt világosan kitűnik, ha röviden összefog­laljuk a Szovjetunió tárgya­lási céljait: a) a csúcsértekez­let kivívása, b) a Német De­mokratikus Köztársaság vala­milyen formában történő el­ismerése a nyugatiak részé­ről, c) valamilyen, ha korlá­tozott eredmények kivívása is Nyugat-Berlin kérdésében. Ami a csúcstalálkozót ille­ti: igaz, hogy Genfben erre vonatkozólag még nem történt semmiféle megállapodás, s igaz, hogy az amerikaiak to­vábbra is kötik az ebet 3 karóhoz, ők csak akkor haj­landók csúcstalálkozóra men­ni, ha legalábbis valamiféle részlet megegyezés születik Genfben. De igaz az is, hogy különösen az angolok — a konzervatívok és a munkás­pártiak egyaránt — továbbra is sürgetik a csúcsértekezlet megtartását. S különben már mondottuk, hogy nehéz lenne a nyugatiaknak valamiféle részlet megegyezés nélkül fel­állni a genfi tárgyalóasztaltól, viszont, ha csak valamilyen kis kérdésben is megállapodás születik, az amerikaiak sem bújhatnak majd ki a csúcs- találkozó megtartása alól. Fia pedig az NDK elismeré­séről beszélünk, ez tulajdon­képpen máris megtörtént, Genfben ugyanis olyan komp­romisszumos megoldás szüle­tett, hogy a két Németország képviselői ugyan nem ülnek a „négy nagy” asztalánál, de mind a két német küldöttség, mind, a. négy nagyhatalom szakértője a tárgyalásokon, tehát az NDK küldöttsége a három nyugati nagyhatalom delegációjának is szakmai ta­nácsadója. Ezt pedig nem le­het másképpen értékelnünk, csakis úgy, hogy ha „de iure” (hivatalosan) nem is, de „de facto” (ténylegesen) a három nyugati nagyhatalom elismerte a Német Demokratikus Köz­társaságot. Ez rendkívül sú­lyos csapás különösen Ade- n.a.uer. .merev, hajthatalan po­litikájára, aki folyton azt han­goztatta, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság tulaj­donképpen nem is létezik, s a világon nem két, hanem csupán egyetlen német állam van: Nyugat-Németország. Az NDK ilyenfajta elismerése ed- djg a genfi értekezlet legjelen­tősebb sikere. Igaz, hogy a tárgyalások el­ső menetének végén, amikor a bizalmas tanácskozások meg­kezdődtek, bizonyos mértékig csökkent a két német küldött­ség szerepe, de ezt csak po­zitívan értékelhetjük. Az tör­tént ugyanis, hogy a nyugat­német delegáció a maga élet­től elszakadt, rendkívül me­rev álláspontjával már az amerikai és az angol küldött­ségnek is terhére volt, ezért kérték a nyugatiak, hogy a négy nagyhatalom megbízott- tai tartsanak külön bizalmas tanácskozásokat is. Nyugat-Berlin kérdésében volt eddig legmerevebb a nyu­gatiak álláspontja, de az el­ső menet végén már másról sem tárgyaltak Genfben, csak Nyugat-Berlinről. S mivel "a Szovjetunió újabb javaslatok­kal mutatta ki tárgyalási készségét — tehát valósággal elébe ment a nyugatiaknak — nehéz lesz itt is valamiféle ésszerű kompromisszumot visszautasítani. Mi lesz Genfben? — nehéz persze előre válaszolni erre a kérdésre, de az események eddigi Iogikáia legaláhbis azt mutatia. hogv a genfi máso­dik félidő sem lesz eredmény­telen, mint ahogy nem volt az az első menet sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents