Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-15 / 56. szám
1959. július 15. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Társadalmi ügy legyen a tsz-ek megszilárdítás! munkája I ár kora tavasszal hírt adtunk árról, hogy a balassagyarmati járás ősszel induló termelőszövetkezetei megkezdték a közös munka előkészületeit, a leendő közös állatállomány, takarmány, illetve férőhely szükségletének biztosítását. Az új termelőszövetkezetek első vezetőségi ülései, közgyűlései, reálisan, a való helyzetnek megfelelően foglaltak állást az első közös lépések megtételében. így született meg a csitáriak, a magyamándoriak és a mo- horaiak elhatározása, hogy az őszi indulás megkönnyítéseként biztosítsák az összehozandó közös állatállomány takarmányszükségletének egy részét. Magyamándor- ban a megalakult termelő- szövetkezet még messzebbre néz, amikor olyan tervek megvalósításán fáradozik, mint a baromfi férőhelyek biztosítása, hiszen látják, hogy a helyi állami gazdaság milyen szép bevételekhez jut kora tavasszal a baromfiból. A paraszti öntevékenység, leleményesség tükröződik azokban az intézkedésekben, amelyeket ősszel induló termelőszövetkezeteink tesznek jövőjük biztosítása érdekében. Az új termelőszövetkezetek látva a járás területén működő régi termelőszövetkezetek tagságának életét, jó hangulatát és munka- fegyelmét, egyre fejlődő gazdaságait mind nagyobb izgalommal várják az őszi indulást. z új termelőszövetkezetekben a tagok többségének hangulata jó, bizakodva néznek a jövőbe. Ügy mint egyéni gazda korukban tervezgetnek, számít- gatnak és fürkészik a jövőt. Még részleteiben nem tudják, milyen lesz, csak nagy Vonalakban látják az egészet, amelynek méretei a kisebb látókörhöz szokott embereket megdöbbentik. Lelkűk mélyén az önmagukkal vívott harc utócsatáit vívják. A hatalmas távlatok az előttük lévő elvégzendő feladatok tömege sokukban azt az érzést kelti, hogy a munkák elvégzéséhez az ő ■erejűik kicsiny. Hiába ezek az emberek még csak az első lépést tették meg. Félnek a következőtől, amely szerintük buktatókkal terhes. Tudják, hogy régebben mint egyéni gazdák ha valamihez fogtak, az nem mindig sikerült, mert a legjobb számítást is gyakran keresztülhúzta olyan valami, amire még csak nem is számítót-! tak. Nekik még szokatlan, ismeretlen a közösség ereje. Csak sejtik, hogy mire képes, de részleteiben még nem látják, hogyan érhető el mind, amit termelőszövetkezeteink tíz év alatt el-' értek. Más kívülről nézni,' még a becsületes emberek. A járási pártbizottság nem régen egységesen állást foglalt a meglévő termelőszövetkezetek további megszilárdítása, valamint az ősszel induló termelőszövetkezetek segítésében. A határozat, amely a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a megszilárdítási munka eredményeiről és feladatairól szól, pontokba foglalva szabja meg a járás kommunistái előtt álló feladatokat. A végrehajtó bizottság helyesnek tartja az olyan kezdeményezést, mint amit az Épületszerelő Vállalat és az ÁFTH végzett az általa patronált községekben. Ők a politikai munka mellett segítik a község sport- és kulturális munkáját is. Az ilyen munka elősegíti a község és a patronálószerv közötti jó kapcsolat kialakulását, a munkásparaszt szövetség erősítését. Helyes az ilyen kezdeményezés, éppen ezért a járási pártbizottság is ilyen feladattal bízza meg a járás patronáló szerveit, abból az elvből kiindulva, hogy a legtöbb segítséget a termelőszövetkezeti községek és az újonnan alakult termelőszövetkezetek kapják. A patronáló üzem vezetője a tsz elnökét, párttitkára a tsz párttitkárát, könyvelője a tsz könyvelőjét segíti munkájában. A segítségadást helyesen még tovább szélesítik. A patronáló üzem egy-egy tagja az elkövetkező hetekben állandóan kint lesz a termelőszövetkezetben és segít a közös ügyek intézésében, a problémák megoldásában. A három termelőszövetkezeti községben a politikai felelősök mellé beosztották a járási pártbizottság első titkárát, a járási tanács elnökét és a járási párt végrehajtó bizottság egy tagját, hogy e községekben rendszeresen segítsék a termelőszövetkezetekben a politikai és gazdasági munkát. A végrehajtó bizottság határozata kötelezi a járási tanács vezetőit és kommunistáit, hogy a termelőszövetkezetek közgyűlésein minden esetben vegyenek részt és segítsék a tsz vezetőségét a közgyűlésen felvetődött problémák elintézésében. Mozgósítják a járási tanácstagokat is, hogy kapcsolódjanak be a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítási munkáiba. A községi pártszervezetekre nagyobb feladat vár a jövőben, hiszen nem lehet közömbös egy falusi kommunista számára se, hogy milyen lesz az új termelő- szövetkezetek indulása, s a meglévők betakarítási munkája. Ismeretes a Központi Bizottság decemberi határozatában kimondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését társadalmi üggyé kell tenni. Tehát ha a termelőszövetkezetek szervezését társadalmi üggyé tudtuk tenni, akkor még inkább azzá kell tennünk a megszilárdítási munkát, az első lépések segítésének munkáját. A balassagyarmati járás kommunistái elindultak ezen az úton, tehát a ma még kételyekkel küszködök megnyugodhatnak, a kezdeti nehézségek legyőzésében nem lesznek egyedül, s az útról amelyet választottak eltüntethetők a buktatók. zok az új termelőszövetkezetek, amelyek már a kora tavasszal a közös indulás előkészítésén dolgoztak jól számítottak, ugyanakkor az ellenség elszámította magát, mert újonnan alakult közösségeink egységes akarattal megkezdik a közös munkát, amelynek megkezdését segíti a párt, a kormány az egész társadalom, hiszen a balassagyarmati járásban rövidesen társadalmi üggyé válik a termelőszövetkezetek megszilárdításának ügye is. Csépelik az árpát Varsányban Varsányban, a Dózsa Ter-(! melőszövetkezetben befejezték 18 katasztrális holdon az őszi árpa aratását. Befe- jeztéshez közeledik az árpa behordása is. Eddig több mint 200 mázsa árpát csé peltek el, részben kombájnnal, részben cséplőgéppel. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a holdankénti termésátlag árpából mintegy 18 mázsa, jóval több mint amennyire számítottak. gazdag a mái itat érmés Mintegy 500 holdon tér- nek egy-egy holdról, melnek málnát a Börzsöny Az Ipoly és görzsönyközi táján és az Ipoly völgyében, részeken a múlt évben alig Az illatos piros gyümölcs 7 vagon málna termett. Az szüretelése már mindenütt idén már szerdáig mintegy megkezdődött az Ipoly és a ezer mázsa málnát vásárol- Börzsöny közén. A málnate- tak fel a földművesszövetke- lepeken egyaránt igen jó zetek. A, várható termés termést szüretelnek az idén. mennyisége az iáén jóval A mintegy 100 holdnyi egy túlhaladja a 2 ezer mázsát, éve telepített málnások is A jelentős exporton túl, többezer forint értékű gyű- majdnem kétszer annyit ad- mólcsöt adnak holdanként, a „ , , . , . , nak a hazat konzervgyarakrégebbi telepekről némely A hét elején Varsányban» helyen 15-20 ezer forint ér- nak is málnaszörp készítés- megkezdték a búza aratását.tytékű gyümölcsöt is szüretel- he.-’. mint az elmúlt évben. Az aratás megfeszített műn-, kát kíván ugyan a termelő-1 szövetkezet tagjaitól, de az gépek segítségével időben ésy zökkenőmentesen takarítják) be a gabonát a földekről, ay varsányi Dózsa Termelőszö-j vetkezet ben. Q&L fizet a hibfteltet'e Herencsény községben£ mintegy 250 mázsára tehetőz az a bíborheremag, amely éti elcsépeltek és ebből a ter-( melók közel 200 mázsát át isi adtak a Magtermeltető VáZ-z lalatnak. Vincze István egy(< holdról több mint 5,5 mázsát,« Dropka Mihály 376, Mészá-« ros Mihály pedig több minty 200 kilogrammot adott át a( Magtermeltető Vállalatnak> fél katasztrális holdról. A bíborheremag minősége Szüretelik jó. Legnagyobbrészt az alap-» malnát az Ipo5y tisztaságon felül van. Az el-» gs a Börzsöny sóként leadott 150 mázsátzz küzön Csósza ■ József ék 600 már elszállították a község bői. A tisztítás után, ebből» négyszögölnyi új biztosítják Herencsény köz-» málnása Dré ségnek és környékének jövő^ KATA JÁNOS évi vetőmag szükségletét. ,, „ , most fordult 300 mázsa takarmányt gyűjtöttek be A sóshartyáni Űj Élet Tsz parasztjai csak nyárutón kezdik az igazi kollektív gazdálkodást, de már most, évközben közösen gazdálkodnak a tanácstól kapott tartalékterületen. — 90 katasztrális holdon aprómag felülvetést végeztünk — mondja Sírkő Béla a fiatal tsz tehetséges elnöke. — Jövedelmezően . akarunk gazdálkodni, s ezért már a nyáron megteremtjük ennek legfontosabb feltételeit. Termelünk árpát, zabot, cukorrépát. Eddig több mint 300 mázsa jó minőségű pillangós takarmányt gyűjtöttünk be a központi istálló melletti szérűre. Ebben az időszakban minden gazdának sok a dolga. Kapálni, szénát gyűjteni, gabonát aratni, s közben időt először termőre A fiatal palóc menyecske szom- szakítani a közös takarmány" szédai scgítségé- betakarítására. S mindezt«ve* szüreteli az egy időben! «illatos gyümöl Nem kell ehhez csak jó| uésű málnásá_ munkabeosztás, akarat, s a” szövetkezet szeretete. Ez meg] nem hiányzik a mi tagja-. nak már az első termése elérte az exportminőséget. inkból. Valamennyiük meg-« , ' , __.. > mölcs pár órával J később már Csehszlovákia. Némctorértette, azért szövetkeztünk, hogy jobban is éljünk. A gazdák tél elejéig nem fogynak ki a munkából, de«vagy ez idő alatt átépítik a nagySSsZag valamelyik juhhodályt, létesítenek egy» városának üzle gattert, kitisztítják a kutakat. vízvezetéket szerelnek« . az istállóba. Mire elkészítik ffSgl a szövetkezet eves termelési)). . ...' ... ... tervét olyan lesz a gazdasá- ““Ji' gi alapjuk, mint a már több«atal Ss5 éve gazdálkodó szövetkezeté.- Elvégre nem törvény az, hogy minden szövetkezetnek nehezen kell indulnia. Magyargéci aratás Ahogy Magyar- gécből Szécsénybe visz az út, a falut elhagyva, nem mesz- sze a hídtól aratnak J Károly termelőszö- > vetkezet tagjai. Üte- | mesen suhog a férmint belülről csinálni. Azt« , . a felszín alatt dúló harcolj a„™?yar9±L amely az új megteremtésé-, ért folyik nem ismeri a kül-1 ső szemlélő. ' M ost, hogy ősszel induló«fiafc kezében a kasza, termelőszövetkezeteink« csak néha állnak tagjai kezdenek ismerkedni« me9 egy-egy pilla- a belső élet apró ügyes-ba-« natra, hogy megtö- jos dolgaival is, közülük" röljék verejtékes nem egy riadtan néz a meg-«homlokukat s aztán oldandó feladatokra, a kéz-«dolgoznak tovább. deti nehézségekre. Tudják a SS Nyomukban fürge nagyüzemi gazdálkodás, a «sereg jár, tarkaruhás paraszti jövendő biztos útja,«asszonyok, lányok csak ennek az útnak a gö-» szedik a markot. 30 röngyeitől félnek. << holdon az őszi árpa A nehézségeiktől megriad-»aratását már befejez- taknál aztán eredményesen (<ték. A dúskalászú, tud dolgozni az ellenség is.« sárga gabona keresz- Az önmagával harcot vívó»tekhe rakva száradt ember fülébe súgja, ne menj)) , ,. _ , _, „ k özéjük, lépj visszk. Az el- ? Dolgozott a lenség szította megbánás! íaWab“nt .0ep, hangulat sok ember leikfőrészt kezzel kellett ben okoz felesleges gyötrel-«™0*’ 'mert meket, s így ezen keresztül «bona jobban megdőlt, az új alakuló közösségek han-«™"* amennyire ere- enlatát rontia «detileg számították. Zavarja a hangulatot a|^ több °lVan táb“ járás sok helyén az is, hogy« Iái kézzel arattak, az általános agitáció vitele«amelyen — eredeti- nincs teljes egészében meg-« leg úgy tervezték — oldva. így ott ahol a kom-« gép dolgozik majd. munisták nem hallatják« De azért meglepetés hangjukat bátrabb az ellen-«így sem érte a térség is, s határozatlanabbak 5 melőszövetkezet tagjait, mert a felkészülés dolgában nem volt hiba Magyar- gécen. Naponta legalább 30 kaszást tud kiállítani a termelő- szövetkezet és a tavaszárpánál, meg a búzánál — az aratógép mellett — dolgoznak ennyien most is. Sándor Lajos, a növénytermesztési brigád vezetője ugyancsak izzad a munkában. Napközben az érett gabonát vágja, mert hirtelen jött a meleg, két- három nap alatt kasza alá érett a gabona. Nincs vesztegetni való idő, Ma- gyargécen sem. Ezért mozgósítottak minden embert a termelőszövetkezetben. De megy is a munka a búzaföldeken. Igaz Sándor Lajosnak esténként is több dolga akad a végzett munka értékelésével, mint eddig. Hiszen a termelőszövetkezeti tagok mellett kinn dolgoznak a mezőn a családtagok is. Hajnalban kezdik a munkát és bizony csak akkor vetődnek be a faluba, amikor delelőn van a Nap, ebédelnek, aztán kezdik a munkát újra az aratógéppel együtt, amely ott zúg nem messze tőlük egészen addig, míg be nem fejezik az aratást. Benn a , faluban, ahol a termelőszövetkezet irodája van, az árnyékba húzódva négy asszony dolgozik. Előttük nagy halom burgonya és vízzel megtelt tálak: főzik az ebédet az aratóknak. Géczi Jó- zsefné, Géczi lmréné, id. Sándor Lajosné meg Veres Mártonná tíz éve dolgoznak már a termelőszövetkezetben. Amikor szóbakerült, hogy könnyítenek az asz- szonyok munkáján, ne kelljen az aratás alatt hazaszaladniok főzni a családnak, rájuk esett a választás. Azóta is ők készítik a jobbnál-jobb ételeket. — Van úgy, hogy 80—90-re felfut az ebédelő személyek száma — mondjaj Géczi lmréné, miköz ben a burgonyával£ telt tállal befelé in dúl. — Délben csak bejönnek és kész étel várja őket. Mindjárt könnyebb, így a munka... Ma1 — teszi hozzá fokhagymás hús lesz' az ebéd burgonyával. „ . . . . . uborkasalátával. «A drégelypalánki földműves szövetkezet felvásárló tleleA négy asszony» Pére egymás után érkeznek a szekerek, amelyek a frissen munkája akkor feje-« szüretelt málnát hozzák. Andó Mária, Banai Józsefné ződik be, amikor az»a szövetkezetiek segítségével hordják a szekérről a gyü- aratással, csépléssel«n*ölcsöt. Pásztor József idős gazda például mar 600 végeznek Magyar-»kiló málnát adott at a foldművesszövétkezetnek. dig van még jó pár» , ..... , , nap. Addig jó pár-g A közösség nevelő ereie szór fordul még a>> ~ gép is, meg ki tudjak Szekéren jöttek be a rétmegszámolni, hány-»ről. A kocsma előtt leszáll- szor suhint rendetet tak és bementek. Nem inni, vágva Sándor Lajos,»* hanem egy-két ember fejét meg a többi termelő-» megmosni. Bortkó János az szövetkezeti tag ka-« ajtóból hallgatta. Ő az elnö- szája. «ke Lucfalván az ősszel in Vasárnap a kelő« dúló Petőfi Tsz-nek. Nap a termelőszövetkezet serény tagjait' már kinn találta az\ árpánál. A legol-y A tanács 30 hold tartalék rét területtel segít bennünket. Van még 20 hold esőbb eszközt »á->> zabvetésünk- Jó lett a fű' lasztva, a gépátío-f termés. Sok kéz kell hozzá. mással hordták abKatMin és Kossuth bányaszénire az őszi ár-« üzemek bányászai két napot pát. «segítettek kaszálni. Bartkó «András (kuvik) bányász két V.-né» napot kaszált, ma pedig harmadmagával volt takarmányt gyűjteni. Éjjelre megy munkába. A bányász-asszonyok is — derekasan megállják a helyüket. Ha valamelyik tag távolmarad a közös munkából kemény bírálatban részesítik. Ez történik most is. Eddig 300 mázsa takarmányt begyűjtöttünk. 134 nagy boglya széna pedig ma került felgyűjtés- re — mondotta az elnök. 4= A bírálat eredményeként másnap reggel 20 férfi és 30 nő indult a rétre, hogy veszteségmentesen betakarítsák a gazdag szénatermést.
