Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-11 / 55. szám
Tizennégy év eredményeiből Szécsény, 1959. A jelszabadulás után 14 esztendő. A történelemben nem nagy idő, de ennek a járási székhelynek olyan, mintha ki tudná hány évtized múlott volna el. ök nem is az időben mérik a múlást, hanem az előrehaladásban. Tizennégy esztendővel ezelőtt egy romhalmaz volt Szécsény. Talán megyénk egyetlen helye, ahol legborzalmasabb pusztítását hagyta maga után a háború. Ahogy mondják, hajnaltól estéiig kétszer is gazdát cserélt. Ügy fekszik a község, mintha egy nyitott tenyéren lenne. Nincs hegy, völgy, ami megvédje. Nem is maradt egyetlen ép háza sem. Azon a téli reggelen, amikor elült a háború vihara és odraikból fázva, félve, re- ménytvesztve előbújtak az emberek, nem Hogy mit jelentett az elmúlt tizennégy év Szécsény történetében? Nagyon, nagyon sokat! Tények és számok igazolják, a megváltozott emberek bizonyítják! Sokat jelentett a csaknem másfél évtized a község életében, még többet az emberek jólétében. Ma Szécsényben több mint ötezer lelket számlálnak, két ezerrel többet, mint a felszabadulás előtt. És ezeknek az embereknek, i aikik a felszabadulás előtt Dr. Grosz Jenő, Szabados Gyula, vagy a Ve- lics földbirtokosok földjein dolgoztak éhbprért, látástól — vakulásig, új lehetőségeket biztosított a nép állama. Mi is volt 1945 előtt Szécsényben? A földterület mintegy 5300 kateszteri holdjából több, mint 3600 holdat a földbirtokosok bitoroltak. Ezen kívül pedig alig akadt valami munkalehetőség, hacsak nem vesszük annak a nagyon kis létszámmal dolgo- A romoknak nyoma sincs. Duzzad a köz- zó téglagyárat, vagy a még hitték, hogy egyszer lesz 1959 nyársütötte napja. És íme, 1959 esztendeje van. Reménytől gazdag és már nemcsak a mát, hanem a holnapot mutatva. ség az erőtől. Peng a kasza, aratják a gabonát és amit a tenyérnyi síkság nem adott a háború alatt, adja most sokszorosan. Gazdagon terem. Az ^emberek, akik fázósan, reménytvesztve 14 évvel ezelőtt előbújtak odraikból, ma az életkedvtől telítettek. Munkával köszöntik a hajnalt, fehér házaikon ragyog a napfény, gazdagodik tudatukban, hogy érdemes volt az elmúlt 14 esztendő munkája. Szécsény virul, gyarapodik, megy a daloló holnapok felé. Ahol a község dolgait intézik Tiszta, barátságos a tanácselnök szobája. Benne kis asztal, két öreg fotel, körbe székek. A fal mellett nehéz páncélszekrény. Faragott íróasztal, rajta az akták sokasága, s a csaknem örökké csengő telefon. Ékessége az asztalnak a metszett virágváza — benne sötétvörös és fehér rózsa. Az asztal mögött ül az elnök: Tóth Sándor elvtárs. Még jóformán szét sem nézett a ..portán1', az ajtón máris kopogtatnak, jönnek a felek. Egymásnak adják a „kilincset“, mindenki a maga gond- ját-baját tartja a legfontosabbnak, azt, az övét kell a legsürgősebben orvosolni. Érdemes néhány percet eltölteni ebben a szobában. Egy falu, Szécsény lakóinak problémáival lehet itt megismerkedni. Az egyik ezzel, a másik azzal kopog be a tanácsházára, s várja a jó szót, várja, hogy segítsenek megoldani problémáját — amit egymagában képtelen. Hallgassuk hát ezeket a panaszokat. Idős asszony kíséretében fiatal, alig 18 esztendős leány kér bebocsátást. Határozottak, úgy érzik, jó helyen kopogtatnak. Nem mutatkoznak be, mert itt a tanácson mindenkit ismernek a faluból. Én is úgy tudom meg: Sárközi Erzsébet az érkező édesanyjával. — A kislány most végzett a salgótarjáni gyors- és gépíró iskolán. Tudja, elnök elvtárs, nagyon kellene a pénz. Segítsen abban, hogy a leányom álláshoz jusson. — Kitüntetéssel végeztem az iskolán — dicsekedik a kislány, s máris nyújtja azt az ezt a munkát is szívesen végoklevelet, amelyet az orszá- zik Szécsényben, mert a ve- gos gyorsíró és gépíró ver- zetők a falu lakóinak bizal- senybizottság az 1959. évi ta- mát élvezik, ők küldték oda, nulói gépíróversenyén Sárközi Erzsébetnek állított ki, „Nóg- rád megye legjobb versenyzője“ cím birtokosának. Néhány perc telik csak el, s az intézkedés máris megtörtént. — Igen, ilyen, éppen ilyen kell — mondja az elnök szinte alig hallhatóan, s máris a járási tanács mezőgazdasági osztályára küldi az anyát és lányát, ott, ott van éppen most szükség az ilyen munkaerőre. Fiatal asszony érkezik. Arcán látni, hogy megtört. Férje napokkal ezelőtt hagyta ott hathónapos gyermekével. A beszélgetés során egy asz- szony tragikus élete rajzolódik ki. A férj, aki traktoros volt, itt hagyta a családot, az ország másik részére vándorolt. Az asszony megélhetését keresi. — Segíthetünk. A termelő- szövetkezetben volt egy hold háztáji földjük. Most már ne csak azon dolgozzék, hanem a közösben is. A gyermekről gondoskodunk, azonnal bölcsődébe helyezzük ‘ — így a tanácselnök. Az asszony gondolkodik. Mit tegyen? A gyermekéről, meg a saját sorsáról van szó. Jól jönne a munkaegység, meg a föld termése is — segítene sokat hirtelenjében. S míg az asszony, G. F.-né így tűnődik magában, újabb tanácsokat is kap. — A bíróságon keresse az átmeneti gyerektartást, mivel csak csökkentett időben tud dolgozni. Véleményem mégis az lenne, hogy a gyermek érdekében keressék a megegyezést. S mivel G. F. a tsz-ben volt traktoros, az asszony még azt az ígéretet is megkapja, hogy férje ügyének tárgyalásánál ott lesz a tanács képviselete is. Egymást váltják az emberek. Rigó Vince 61 éves termelőszövetkezeti tag is panasszal érkezik. Még februárhogy vezessék, irányítsák a falut hogy segítsenek ügyesbajos dolgaik intézésében. És Szécsényben nincs is ezzel semmi baj. Senki sem hagyja el úgy a tanácsházát, hogy ne segítettek volna rajta. kisebb tejüzemet, — bár ezek is idényszaki foglalkozást biztosítottak. És ahogy az ország valamennyi településén, úgy Szécsényben is nagyot fordult a kerék. Közvetlen a felszabadulás után jogos birtokosa vette tulajdonába a földet, a dolgozó parasztság. Nem kevesebb, mint 368 család kapott földet, 320-an pedig házhelyhez is jutottak. Megkezdődött a lüktető élet, újat építettek az emberek, megváltozott gondolkodásuk, élet- felfogásuk. Nézzük csak a fejlődést. Szécsény lakosságának összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a lakók nagy többsége az üzemekben keresi megélhetését. Többen helyezkedtek el a kereskedelemben, s csak alig 30 százaléka foglalkozik földműveléssel a lakosságnak. S hogyan jöhetett ez létre? Úgy, hogy egy egész sor új munkalehetőség nyílott a falusiak előtt, egy egész sor új üzem létesült ebben a községben is. Igen jelentős új létesítmény a Háziipari Szövetkezet. Itt átlagosan több mint 200 főt foglalkoztatnak, s a dolgozók átlagos keresete is meghaladja az 1300 forintot. Termékük eljut csaknem a világ minden tájára, termelésük 95 százalékát exportálják — sok dicsőséget szereztek már a magyar háziiparnak. A tejüzem termékei híresek Nyugaton csakúgy, mint Egyiptomban, Szíriában, egész Távol-Keleten. Naponta 8000 liter tejet, 4—5 ezer liter tejszínt dolgoznak fel, a régi 10-12 fővel szemben ma 100 embert alkalmaznak, biztosítanak azok számára kenyér- kereseti lehetőséget. Mitöbb, a ■ fiatalok foglalkoztatásáról sem feledkeznek meg. A világhírességek mellett beszélhetünk az országosan elismert Tangazdaság munkájáról, a Kisipari Termelő Szövetkezetekről, a gépállomásról, a Vegyesipari Javító Vállalatról, ahol az emberek százait foglalkoztatják, ahol a dolgozók fizetése egyetlen üzemnél sem kevesebb az 1300 forintnál. A téglagyárakban is sokat változott a helyzet. Legtöbbet talán itt keresnek a dolgozók, átlagosan 1720 forintot. Van is bőven munkájuk. Míg 1945 előtt évente alig 1 300 000 téglát gyártottak, most a két üzemben több, mint 13 millió téglát készítenek egy év alatt. Ezzel segítik a lakásépítkezéseket, ezzel a termelőszövetkezetek fejlődését. Az első félévben például 600 000 téglát gyártottak terven felül, amit a termelőszövetkezetek építkezéséhez adtak. Az új munkalehetőségek, a megnövekedett kereseti forrás, a dolgozók jólétéhez vezet. Nem is kell sokat számításba venni, csak azt, hogy a felszabadulás óta 269 új, kétszobás lakás épült a községben, vagy azt, hogy a földművesszövetkezet üzleteiben egy évben 33 millió forintot vásárolnak a község lakói, máris azt látjuk: megváltozott minden, jólétben, boldogságban élnek a szécsényiek. A megváltozott községért Sok új épült már Szécsényben azóta, amióta a községfejlesztést bevezették. Ilyen például a 800 000 forintos költséggel létrehozott új népfürdő — a kazán megérkezése után azonnal üzemeltetni tudják. A törpevízmű, amely tíz közkútnak és a fürdőnek biztosítja a vizet — beruházási költsége meghaladja a 700 000 forintot. Több mint 1 sére. Ezt az összeget is a lakosság kívánságát figvelembe- veve használják fel. Csomagolják a világhírű rokfort sajtot. Képünkön Géczf Aranka, Sárközi Jánosné és Gyenes Éva dolgozik. A termelőszövetkezetben Szorgalmas, okos, dolgos a daságukon belül kertészetet, emellé még baromfitelep földművelő nér>p Sm'cénvnolí Csak a nalántákból eddie már sít.ése s eev naev fivümö leteföldművelő népe Szécsénynek. Csak a palántákból eddig már sítése, s egy nagy gyümölcsös Jelentős számát adják a köz- 12 000 forintot jövedelmezett, telepítése. Nagyon jó a terüségnek. De már közülük is De ott van a másik nagy jö- létük, lehet tervezni hozzá« sokan elválnak az egyéni kö- vedelmezőségi forrás is, a házi gazdagon fog fizetni, kilométer hosszúságban bőví- töttségtől, az újat, a közöset vá- marhaállomány. .Jelenleg 25 tették a villanyhálózatot is, 150 család részére most kapA tagok szépen gyarapodlasztják. Akik még az egyé- darabot hizlalnak, de harminc- * említettük ki gyorni parcellákon maradtak, ra akarják emelni. Azonkívül wsabban Jurfcsek csolják majd be a villanyt, azokat foglalkoztatja a gondo- kilenc a hízósertésük száma. , ’. Tás7hprpnvj p~i út De sorolhatnánk tovább a lé- lat, a közösbe lépés gondolata. Ezek mind nagyon gazdag “ e itettek A többieknek Ma persze a munka az, amely pénzforrások. És ki tudna ._ „ __ t esítményeket, akár a piactér építésével, akár azzal a 9 kitölti minden percüket. De a mind elsorolni, amivel foglalkilométer járdával, amelyből szabadidőben, a fehérasztal koznak, hiszen szép, nagy gakét kilométert láttak el, vagy helyezésével, hogy bitumennel mellett rendszerint szóba ker a mozi át- rül. kultúrál- A községben már működik is takaros a portájuk és gyarapodnak. már azért sem tabb körülmények között Iá- egy termelőszövetkezet. A II. fogassák a filmszínházat a falu lakói — mind-mind a községfejlesztési alapból készült el. Rákóczi Ferenc. 310 holdjuk van és 37-en vannak hozzá. A harminchét tag nem él rosz- szul. Igaz, egyikük jobban a A község fejlődése most sem másikuk kevésbé. Minden átállt meg. Az idei községfejlesztés újabb lehtőségeket nyit meg a falu előtt. Ebben aztói függ, hogyan állnak a munkához. A termelőszövetkezetnek az bona területük van, már vág- Munkájuk ják is. Jól fog fizetni, az már volt eddig hiábavaló saját éle- biztos. Az egyéniek ilyen át- tűk megjavítása mellett, hogy lagtermést nem érnek el. De az egyéniek közül példájuk mégis, a terveik az, amely láttán tavasszal 27-en a közös megragadja az embert, amely útjára tértek. Az újonan bemutatja, hogy nem állnak lépők őszre kezdenek, önálló meg egy helyen. Ebben szere- termelőszövetkezettel és biztos pel a méhészet létesítése, s megtalálják számításukat. évben 242 000 forintot költe- elmúlt évben nem volt rossz nek a falu szépítésére, csinosítására, új létesítmények építésére. Csak útépítésre 256 400 a jövedelmezősége, de ebben az évben még emelni akarják. És hogy emelni tudják, forint áll a község rendelkező- azt mutatja: létesítettek a gazEzt is orvosolják A számtalan pozitív ered- épít, mény mellett — így megakadályozzák, talán már hogy a kellemetlen bűzt előcsak szokásból is — hibát is idéző szennyvíz ne kerüljön kerestünk ebben a faluban, lakott területen a patakba. de mi nem Mert eddig is az volt a baj, hogy bírál- hogy ez az anyag itt bomlása Tejipari nak indult, ez okozta a kelBizonyára van is, akadtunk rá. S junk, felkerestük Vállalatot is, ahol a szécsé- lemetlen szagot. Most a zárt nyiek nagyon régi, fájó ban leesett a ‘szekérről, be- P°ntia’ a , Szentlélek-patak sorsa felöl érdeklődtünk. tegállományban volt. Az SZTK egy fillért sem fizetett táppénz címén. Az intézkedés gyors volt. Telefonbeszélgetés az SZTK alközpontjával, ahol azt ígérték, még aznap postázzák. És ha ez igaz, akkor Rigó Vince már átvette a törvényesen járó táppénzét — érdemes volt a tanács segítségét kérni. Horváth Barnáné a Háziipari Szövetkezetben népművészeti szőttessel függönyt sző. Ugyanis ez a patak súlyos kapitalista örökség, ahogy ezt Hopál elvtárs, a tejüzem vezetője is mondotta, kellemetlen bűzt áraszt a faluban. Ezért akartuk bírálni a tanácsot, a tejüzemet.. Nos, ez nem sikerült. Nem sikerült azért, mert éppen látogatásunk napján kezdték Naponta nem kevesebb, a Szentlélek-patak helymint 80-100 ember keresi rea lrtesa . Ugyan15 a Tejipari fel a szécsényi községi taná- Vállalat 120 000 forintos kolt- csot. Nyolcvan ember, nyolc- séggel 500 méteres távolságvan különböző probléma. De ban zárt csatornarendszert csatornarendszert derítővel és zsírfogóval látják el s az árok végleges kitisztításáig is megszűnik a bűz, teljesül a szécsényiek régi kívánsága — tiszta lesz a levegő ezen a tájon is. A termelőszövetkezetért A szécsényi Vegyesipari Vállalat befejezte a magyar- géci Marx Károly Termelőszövetkezet 50 férőhelyes istállójának átalakítási munkáit. Az istállót a napokban műszakilag is átveszik. A vállalat legközelebb Ságújfaluban épít 50 férőhelyes istállót. Érdekli a szécsényi gazdákat, hogy milyen eredmények elérésére képesek a termelőszöve tkezetek; azért látogattak el május végén a dunántúli koppánmonostori Dózsa Termelőszövetkezetbe. Szécsény, 1959. Így élnek ők, a régen uraktól elnyomott, háborútól mélyen sújtott emberek. Élnek, alkotnak, terveznek. Esténként, mikor az alkony hazahívja őket, szórakozni indulnak. Várja őket a régi földesúri kastély helyén újonnan nőtt szövetkezet, ahonnét lágyan szól a zenészek csalogató muzsikája. Így élnek ők, a munkások, parasztok, iparosok és értelmiségiek, a mi megyénk kedves, szorgalmas emberei. Így, 1959-ben. Bobál Gyula Somogyvári László
