Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-11 / 55. szám
1959. julius 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG A patronálásról A munkásosztály részéről a falunak nyújtott elvtársi segítség régi hagyományokkal rendelkezik nálunk is. 1945 óta különböző formákban, hol fokozottabban, hol kisebb lendülettel, de a munkások mindig felkeresték a falvakat, a termelőszövetkezeteket. A közös cél mindig egy volt. Segíteni a dolgozó parasztságot abban, hogy az egyéni kis- parcellakról áttérjen a modern nagyüzemi gazdálkodásra. Most, hogy hazánkban és megyénkben is gyorsabb fejlődésnek indult a szövetkezeti mozgalom, MEGNÖVEKEDETT JELENTŐSÉGE VAN a patronálásnak. Időszerűségét külön aláhúzza az a tény, hogy megyénk számos községében ősszel indulnak a közös munka útján. Addig is sok nehézséget kell még legyűrni, rengeteg olyan problémát megoldani, amelyek a kisgazdaság keretei között egyáltalán nem, vagy csak részben jelentkeztek. A párt Központi Bizottságának több határozata húzta alá az elmúlt esztendő során a munkásosztály felelősségét és szerepét a mezőgazdaság átszervezésében, a megalakult szövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megerősítésében. Megyénk üzemeiből -és Budapest III. kerületéből keresik fel rendszeresen szövetkezeteinket a munkások. A patronálás kezdeti eredményei már jelentkeznek. A patronáló üzemek a munka megkezdésekor arra törekedtek, hogy megteremtsék a tsz-ekkel a jó kapcsolatot, megismerjék a gazdaságvezetést, a pártszervezet, a szövetkezeti tagság véleményét. Megyénk ipari és bányaüzemei, állami gazdaságai már több tsz-nél eddig is olyan gyakorlatot alakítottak ki, hogy a vezető elvtársak, a legképzettebb dolgozók esetenként résztvesznek párttaggyűléseken, közgyűléseken. Mindezt annak a felismerésnek az alapján teszik, hogy a patronálás MINDENEKELŐTT POLITIKAI JELLEGŰ legyen, a politikai munka végzéséhez nyújtson segítséget a szövetkezeteknek. Egyes üzemek ezért agitációs csoportokat is létrehoztak, amelyek a patronált tsz-ekben végeznek felvilágosító tevékenységet. Ilyen kezdeményezéssel találkozhatunk az acélárugyárban és a tűzhelygyárban. Az itteni elvtársak a rendezvényeken túl személyesen is beszélgetnek a tsz- tagokkal, ismertetik a párt és a kormány határozatait. A legtöbb segítséget üzemeink gazdasági vonatkozásban nyújtották eddig. Ez a sokrétű tevékenység hasznosan erősíti a munkások és dolgozó parasztok összefogását, segíti a szövetkezetek erősödését. Egyre általánosabb, hogy társadalmi munkát végeznek a termelőszövetkezetekben. A Salgótarjáni Erőmű patronálói például társadalmi munkával a kút átépítését hajtották végre, amely 60 szarvasmarha részére biztosítja a vizet. Különösen nagy jelentőséggel bír ez a segítségnyújtás az újonnan megalakult, illetve a gyengébben működő szövetkezetek esetében. Jelentős az is, hogy a patronáló üzemek, az üzemszervezés, a gazdálkodás helyes kialakításában is segítséget nyújtanak. Itt elsősorban állami gazdaságaink eddigi munkája említésre méltó. Amint azonban a megyei párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megállapította a patronáló munkában az eddigi és többségében levő eredmény mellett még SZAMOS TENNIVALÓ VAN. Több gátló tényezőt szükséges leküzdeni. Mindenekelőtt nagyobb gondot kell fordítani a kommunista vezetők között a patronáló munka jelentőségének és szerepének tudatosítására. Jobban előre vinné ügyünket az is, ha az üzemek fokozottabb gondot fordítanának a politikai tevékenységre. Szükséges tovább terjeszteni az olyan bevált módszert, hogy a párttitkár a párttitkárnak, az igazgató a tsz elnöknek, a könyvelő a könyvelőnek stb. nyújtson politikai és szakmai segítséget. Tartsanak a patronáló üzemek vezetői minél több politikai előadást az aktuális kérdésekről. Ehhez viszont az szükséges, hogy ismerkedjenek meg alaposabban a falusi munka helyzetével, a tsz- parasztság hangulatával, a párt és a kormány tsz-ekkel kapcsolatos határozataival. Általában szükséges nagyobb gondot fordítani arra, hogy a szövetkezetekbe kimenő elvtársak idejük nagy részét a tagság között töltsék el. Az eddigi gyakorlatok többségében szombaton keresték fel a patronáló elvtársak a szövetkezeteket. Helyes lenne, ha a Nincs már messze Mohorán, a községi tanácson nézegettem a község feltérképezett határát. Piros szín jelzi a Kossuth, halvány- barna az újonnan alakult Mikszáth termelőszövetkezet földterületét. Tavasz óta, hogy Mohora termelőszövetkezeti község lett, ez a két szín uralja a térképet. Itt már megtörtént a földrendezés, s a térképen egészen elenyészőek azok a lila sávocskák, amelyek még az egyéni gazdálkodást jelzik a határban. Xjj utón indulnak el az idei őszön a mohoraiak. Egy részük már próbálta a közös gazdálkodást, de a Mikszáth tagjai telve vannak várakozással az új iránt, melyet ismernek ugyan annyiban, hogy itt fejlődik, erősödik szemük előtt az idősebb testvér, a Kossuth termelőszövetkezet. Ök maguk azonban még nem próbálták a közöst. Nem csoda hát, ha a kérdések egész raja lepi meg az emberek gondolatát: úgy sikerül-e minden, ahogy elképzelték, ahogy korábban megtervezték? Azt világosan látják valameny nyien, akkor tudnak igazán haladni, boldogulni a közösben, ha nem éri őket készületlenül az ősz. Zöldellő kukorica, sárguló gabonatáblák mellett vezetett az út, míg rátaláltunk Glózik Pálra, a fiatal termelő- szövetkezet elnökére. Takarmányt kaszált; ebből, meg a réti széna második kaszálásából visz majd be ő is a közös gazdaságba, hogy biztosítsák a szükséges takarmányt az állatok átteleltetéséhez. Mert készülnek ám Mohorán az indulásra, s ki más adhatna reálisabb képet a készülődésről Glózik Pálnál, aki mindennek középpontjából áttekintheti az egész mozgást. — A közös munkát már akkor megkezdjük, ha letakarítjuk a tarlóról a gabonát — mondta Glózik Pál. — A tarlóhántást a gépállomás végzi el. Megkötöttük a szerződést is... — Aztán a tarlóhántás fontosságáról beszélt, meg arról, hogy a közös tábla kialakítása mellett ügyelnek arra is, ne csökkenjen a terméshozam sem. — Tudjuk mi azt, hogy búza után újra búzát vetni nem helyes. De hát egyelőre mit tehetünk? Jövőre majd megpróbáljuk kialakítani a helyes vetésforgót. De addig is elegendő mennyiségű gabonát kell termelni. — Négy vagon műtrágyát vásárolnak az idén állami hitelből. Ez azt jövőben is meglátogatnák azokat, ezzel is erősítve a kapcsolatot. Ami a gazdasági tekintetben nyújtott segítséget illeti, azt elsősorban ELVI ALAPON HOZZAK LÉTRE. Jelenleg elég gyakori, hogy több üzem komolyabb anyagi segítséget nyújt minden ellenérték nélkül. Az ilyen gyakorlat nem segíti hozzá a tsz vezetőségét és a tagságot, hogy fokozottabban megbecsülje a közös vagyont és teljes jelentőségében értékelje a munkások részéről kapott támogatást. Ezért a patronáló üzemek megfelelő térítés ellenében nyújtsanak segítséget, önköltségi áron adjanak át felszereléseket és a beépítést társadalmi munkában végezzék. Nagy lehetőség van arra is, hogy az eddigi eredményekre építve tartalmasabb és színesebb legyen a patronáló üzemek kulturális és sporttevékenysége. Nagy sikere volt például az Autóközlekedési Vállalat kultúrosainak Berkenyén. Másirányú tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy egy- egy előadás, klubdélután, labdarúgó mérkőzés erősíti a baráti kapcsolatokat. Csak üdvözölni lehet azt a törekvést, hogy a nagy nyári munkák befejezése után a patronáló üzemek nagyobb kulturális rendezvényekre készülnek. Itt elsősorban augusztus 20-a megünneplése kerül előtérbe. Tovább lendíti majd a patronáló munkát, ha az üzemek és a szövetkezetek SZERZŐDÉST KÖTNEK, amelyben rögzítik, ki milyen kötelezettséget vállal és erről rendszeresen és kölcsönösen értékelést készítenek. Helyes lesz az is, ha az üzemek programot készítenek politikai agitációs csoportok kialakítására is. El kell érni, hogy a patronálok rendszeresen beszámoljanak tevékenységükről a taggyűléseken és ott bírálják el munkájukat is.-------------A ugusztus közepéig befejeződik Még néhány hét és az újonnan alakult termelőszövetkezetek is megkezdik a nyárvégi munkák megindulásával a közös munkát, az első gazdasági év megalapozását. A jó kezdés, az eredményes esztendő érdekében, a politikai nevelőmunka mellett szükséges, hogy biztosítva legyenek a termelőszövetkezet közös tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételek is. Az egyik ilyen feltétel a közös táblák kialakítása, a földrendezés mielőbbi befejezése. A tavasszal alakult termelőszövetkezeti községek közül csak igen kevés helyen végezték el, még a tavasszal a földrendezést. Tehát a termelőszövetkezeti községek többségében ezek a munkák most folynak, s a terv az, hogy még az őszi megindulás előtt a közös táblák kialakítása befejezést nyerjen. Az elmúlt hónap végéig, mintegy 20 községben megtörtént a számbavétel, s azóta már hozzá is kezdtek a termelőszövetkezeti táblák kialakításához. Mintegy 10 községben a számbavétel még tart, vagy a közeljövőben kezdik meg a földek összeírását, A tervek szerint megyénk termelőszövetkezeti községeiben augusztus 20-ig befejezést nyer a földrendezés. a földrendezés E hónap elsejével Magyar- nándor, Egyházasdengeleg, Ka- rancsság, Nógrádmegyer, Sós- hartyán, Maconka, Cered, Kis- terenye, Horpács és Bokor községekben kezdték meg a föld- rendezés munkálatait, melyet még e hónap közepéig be is fejeznek. A hónap végéig pedig Berkenye, Kutasó, Erdőtar- csa, Palotás, Márkháza, Stes, Nádújfalu, Homokterenye, Nógrádkövesd és Kishartyán községekben is kialakítják a nagyüzemi táblákat. Augusztus 20-ig, a földrendezés befejezésének végső határidejéig, mintAPOLJÁK a fAsított TERÜLETEKET Mátraszőlősön, Szirákon és Pásztón, a községi tanácsok még az aratási munkák nagyarányú megkezdése előtt elvégezték a felügyeletük alatt álló csemetekertek, valamint a tavasszal fásított területek ápolását. Mátraszőlősön már másodszor is megkapálták a fiatal fácskák tövét. Szirákon pedig még a héten befejezték a csemetekert ápolási munkáit. ---------------R ekordtermés bíborhere magból (Tudósítónktól) A berceli gépállomás körzetében megkezdődött a bíborhere cséplése. A gépállomás a gabonacséplés megkezdéséig 16 gépet bocsátott a termelők rendelkezésére. A gépállomás főmezőgazdásza elmondotta, hogy az idén aprómagból jó közepes termés várható. A berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ennél azonban jóval szebb a termés. Hat holdról, mintegy 36 mázsa bíborhere magot csépeltek el. egy 10 községben kell szám- bavenni a földterületet, hogy kialakíthassák a közös, termelőszövetkezeti táblát. Van aztán néhány olyan termelőszövetkezetünk is, melyek a tavasszal alakultak, de az őszi munkák megindulása előtt a földrendezésre még lehetőség nincs. Ezen termelő- szövetkezetek tagjai azonban már a nyár folyamán közösen dolgoztak, igyekeztek megteremteni az őszi indulás feltételeit, hogy könnyebbé tegyék saját maguk számára a kezdést.-<■<» ^ A cséplésre készül (Tudósítónktól) Illés János az erdőkürti gépállomás traktorosa már a cséplésre készül. Azon dolgozik, hogy cséplőgépe a csép- lési idény alatt a legtökéletesebben végezze a munkát. Illés Jánosnak így lehetősége nyílik arra, hogy teljesítményén túl 60 százalékkal több gabonát csépeljen el naponta. A szemveszteséget három százalékról két százalékra csökkenti. A tűzrendészeti szabályok figyelembevételével végzi munkáját. Illés János a cséplés mielőbbi befejezése érdekében versenyben dolgozik megyénk cséplőgép vezetőivel. Az érsekvadkerti gépállomás körzetében Aratnak az Ipoly menti homokos földeken, ugyanúgy, mint a mohoral dombokon. A tavaszi bőséges csapadék megnövelte a gabona szárát, a gyakori viharok meg összekuszálták, ledöntötték. Sohasem volt könnyű munka az aratás, de az idén minden eddiginél nehezebb. Próbára teszi az emberek idejét, idegeit, de még a gépek erejét is. Az érsekvadkerti traktorosok ennek ellenére nem félnek a nehézségektől, hiszen ők is azon vannak, hogy minden gabona szemveszteség nélkül magtárba kerüljön. 1. Sallai István és ifj. JaKubecz János traktorosok a balassagyarmati Előre termelőszövetkezet árpatábláját aratják. jelenti, hogy az őszi kalászosok valamennyi holdjára há- t rom mázsa műtrágya is jut. J Krajcsi Pál (Balogh) feleségestől, menyestől a szőlőben ! dolgozott. Amikor szembe jött velünk, vállán kapával, már % befejezte a szőlőben a munkát, s a répához indult, az asz- ♦ szonyok után. Kora tavasz volt, hogy utoljára találkoz-1 tunk, de akkor még egészen másképpen beszélt a közös- t ről Krajpsi Pál. Nem azt mondta akkor sem, hogy valaki | kényszerítette a belépésre. Ment ő maga, amikor látta, ! hogy csaknem az egész falu átállt. Nem lehet az rossz 3 dolog mégsem, gondolta akkor. De azért gondoljuk csak f meg, micsoda harcot kellett vívnia ennek a tizenegy hol- ♦ das parasztembernek magával, míg aláírta nevét a belépési 3 nyilatkozatra, s azon túlmenően is, hogy változásra bírja I eddigi gondolkodásmódját. Mert Krajcsi Pál folytatja a I küzdelmet. | — Neki készültünk a nyárnak — mondta, hogy beszél- t gettünk —, igaz, még egyénileg aratunk, de ha lekerül a 3 gabona, annyi biztos, egyetlen napot sem pihenünk, hadd 3 menjen a munka, a közös munka tovább. I ® Radnai Gézánét úgy ismerik Mohorán, mint akinél |' senki sem érti jobban az aprójószágok nevelését. Rá is ♦ szolgált az elismerésre, mert mások még jóformán meg f sem gondolják, hogy csirkét, libát keltetnek, amikor Rád- 3 naiéknál sok-sok sárgapelyhes jószág gurul a földön. 3 Mondták is néki, hogy belépett a Mikszáth termelőszövet- 3 kezeibe: jó, hogy jött, legalább lesz, aki gondozza a 3 baromfiállományt. Mert később ezt is tervezik. Radnaiénak jól esett az elismerés, de azért meg- I jegyezte: f — Szívesebben megyek én kapálni, mint bajlódni a jószággal. — De hát ezt senki sem vette komolyan, hiszen ismerik, mennyire szereti az állatokat. Glózik Pál, az elnök zára le a vitát: — Azért mégis csak maga lesz a „baromfisnénk...“ | így készülnek Mohorán a Mikszáth termelőszövetkezet tagjai új életükre. E munkás, dolgos nap végeztével meg- megállnak beszélgetni, hogyan is lesz ezek után. Vasárnap pedig hivatalosan is összejöttek a Mikszáth termelőszövetkezet vezetői, ahol olyan rendkívül fontos gyakorlati dolgokat beszéltek meg, mint a vetőmag, meg a műtrágya kérdése, hogy csak a fontosabbakat említsem. Mert nincs messze már az indulás... VINCZE ISTVÁNNE 2. Valami hiba van, meg kell állni egy pillanatra megjavítani a gépet. 3. Holes László és Lisinszki Károly, az érsekvadkerti Dimitrov termelőszövetkezetben vágják az őszi búzát.
