Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-11 / 55. szám

1959. július 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Óhaj és realitás Önkiszolgálóbolt nyílik a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából Őrhalomban —kö­zöltük a MÉSZÖV tájékoztatá­sa alapján lapunk július 4-i számában. Ennek megfelelően tehát a korszerű, csehszlovák berendezéssel ellátott üzletnek hétfőn, július 6-án kellett vol­na kitárni ajtóit a vásárló kö­zönség előtt. A bolt azonban nem nyílt meg. Hétfőn délben még telje­sen üresen álltak az elárusító talán polcok, egy emberfia sem dől- taluk gozott az üzletben, s még erő­sen látszottak az építkezés nyomai. Érthető a jóindulat, amely- lyel az ügyet a MÉSZÖV ke­zelte. s törekedett arra. hogy megyénkben is terjedjenek a korszerű eladási formák. Azon­ban ez sem menti azt a hi­bát, hogy a bolt átadási határ­idejét illető óhajukat már gyakorlati valóságként hozták nyilvánosságra. Az eset annyi­ból érdemel különös figyelmet, hogy az utóbbi időben egyes szervek és egyes vezetők nagy előszeretettel hoznak nyilvánosságra olyan dolgokat, amelyek megvalósulása egyál- nem biztosított az ál- elgondolt határidőre. Helyesebb lenne minden ha­sonló esetben jobban ragasz­kodni a valósághoz, kerülve az olyan feltűnést, amely bi­zony nem a realitások talaján áll. Tanácskozást tartottak a szénmedence vezetői A szénmedence bányaüzemeinek mozgalmi, gazdasági és műszaki vezetői csütörtökön tanácskozást tartottak Salgótarjánban. A ta­nácskozást Pothomik József elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, valamint Csillag József, a tröszt főmérnöke vezették. A tanácskozás célja volt, hogy megbeszéljék a szénbányászat első félévi munkáját, a márciusi párthatározat eddigi végrehaj­tását, valamint a további felada­tokat. Kongresszusi felajánlásuk közel leiét teljesítették már a pálfalvi üvegesek Zagyvapálfalván az ország egyetlen táblaüveggyárában 100 ezer négyzetméter üveg terven felüli gyártására vál­lalkoztak a munkások, a kong­resszusi munkaverseny indu­lásakor. Az első negyedéves terv több mint 35 ezer négy­zetméterrel való túlteljesítése .után azonban a kommunista munkások és műszaki vezetők kezdeményezésére felülvizsgálták a gyár egyes üzemeinek termelési és műszaki adottságait. Nem sokkal később az Épí­tésügyi Minisztérium is jóvá­hagyta az üveggyári munkások javaslatát, s ezt követően újabb 50 ezer négyzetméter táblaüveg gyártását vállalták terven felül a zagyvaoálfalvi- ak. Az első félév befejezése­kor így is kiválóan jók a táb- laüveggyári munkások eredmé­nyei: közel 70 ezer négyzetméter táb­laüveget adtak terven fe­lül, s az 1958-as egész évi 3,5 százalékos minőséget, közel hat százalékra növel­ték. Most, a kongresszusi munka­verseny félévében pedig már tervszerűen is a párthatározat ajánlása szerint 1960-as ter­melési szinten dolgoznak a zagyvapálfalvi táblaüveggyár­ban. A nagyobb termelés ér­dekében Hán Györgynek az üveg­gyár főmérnökének kez­deményezésére nagy jelen­tőségű tüzeléstechnikai módszer alkalmazására térnek át a hutában. A gyár lakatos üzemében, a kohászatban már ismert olaj- égőfejhez hasonló szerkezetet készítettek a főmérnök javas­lata szerint. A saját maguk készítette olajégőfej „száraz­próbáját” már megtartották a gyár udvarán, s rövidesen be­építik azt a kemence hőterébe. A 9 ezer kalóriás kátrányolajat máris biztosították a gyárnak. Az olajégőfej alkalmazásával további huszonöt fokkal — az eddigi 1420 fokról, 1440 fok fölé emelkedik a kemence ol­vasztóterének hősége, s csu­pán ezzel több mint egy szá­zalékkal, a második félévben összesen közel harmincezer négyzetméterrel nö a gyár táb­laüveg termelése. Tavaly a gyár naponkénti termelési átlaga alig érte el a 13 ezer négyzetmétert. Most a kongresszusi munkaver­seny második félévében már mintegy ezer-ezerkét- száz négyzetméterrel több táblaüveg készül naponta. Ez a múlt évihez képest több mint hét százalékos termelés és teljesítmény emelkedést je­lent. Emellett az olajégőfej alkalmazásával ^z olvasztási hő növekedése következtében a mostaninál lényegesen jobb anyagolvadás és további egy százalékos minőségi javulás is várható. A nagyszerű holnapért Nem egyszerű olvasmány, nem valami olyan beszéd, amibe csak úgy bele lehet olvasgatni. Harci program, gyakorlati útmutatás és a megvalósuló jövő kibontako­zásának nagyszerű tézisei. Ta­nulmányozni kell, mégpedig nagyon elmélyedten. gondol­kodva, visszatérve egy-egy megállapítására újra meg új­ra. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága június 29-i plénumán elmon­dott beszéde —, amely a na­pokban jelent meg az orszá­gos sajtóban — a kommunista építőmunka nagyonis reális mindennapi gyakorlati fel­adatait határozza meg. Meg­szoktuk már, hogy az SZKP valamely vezető szervének ta­nácskozásait nagy figyelem­mel kísérjük, várjuk dönté­seit és számunkra is nagyon gazdag útmutatásait. A Köz­ponti Bizottság mostani ülé­sének határozatai, megállapí­tásai mégis több olyan tanul­ságos, figyelemre méltó do­loggal szolgálnak számunkra, amelyekről beszélni, azokról elgondolkodni és minél job­ban hasznosítani a magunk munkájában is — hazai és nemzetközi kötelességünk. A szovjet nép olyan nagy feladat végrehajtására indul, mint az, hogy a hétéves terv­ben 80 százalékkal növelje az ipari termelést, 1,7-szeresére a mezőgazdaság hozamát. A hétéves terv alatt annyit fordítanak beruházásra, fel­újításra, mint a szovjet hata­lom egész eddigi fennállása során. A hét év alatt 40 szá­zalékkal nőtt a szovjet em­berek életszínvonala, az béri jólét, az anyagi és em­kul­Vasutasak a kingresszusi versenyben Teljesítették az élüzem feltételeket a balassagyarmati vasutasok Mint ismeretes, 1958 első fe­lében az élüzem cím mellett a mintaszolgálati hely címet is megszerezték a balassagyar­mati állomás dolgozói. Ered­ményesen dolgoznak a máso­dik félévben is. Vezérigazgatói dicséretre és- jutalomra java­solták őket. No, de nézzük meg, hol tar­tanak most? Sikerül-e kihar­XXXXXXXXJOOOOOOOOOOOOCOOOQOOOQOOOOOOOCOOOC hogy létrehozta az agitációs csoportot, örömmel üdvözlik. Azt, hogy a brigád egyik tag­ja itt van közöttük. Ami azonban igazán meglepő volt, ezt Szeles László pártonkívüli mondta el. — Gyakran megkérdezzük a párttagokat, miről volt szó a taggyűlésen. Hiszen ez ér­dekel mindenkit. A válasz azonban rendszerint mindig ugyanaz. Erről nem szabad beszélni a pártonkívülieknek. Pedig alig hinnénk, hogy mindig belső dolgokat tár­gyalnának a taggyűléseken. S talán ez a legjellemzőbb. Az emberek úgy figyelnek a pártra, mint egy idősebb, oko­sabb testvérre. Tudják, hogy a párt az ő életüket teszi szebbé, jobbá, és ezért nyil­vánul meg a párt rendezvé­nyei iránt az érdeklődés. A szakszervezeti munkával sincsenek megelégedve. Pél­dákat sorolnak fel, ahol se­gítség kellett volna, és nem kapták meg. Véleményük szerint a szakszervezet ma az üzemnél csak névleges, mert munkát alig látnak. S valljuk meg, felvetésük jo­gos. A már említett problé­mák közül is sokat megold­hatna a szakszervezet. Találó­an jegyezte meg Kaprai Pé­ter, nemcsak a tagdíjat akar­juk fizetni, hanem szakszer­vezeti életet is élni. 'égül fájó pont: a felelőt­len Ígérgetés. Jellemző, hogy egy-egy munka elvégzé­sénél, a telepítésnél az üzem- vezetőség olyan Ígéretet tesz, amit nem vált be. Szelei László meséli, hogy amikor a kettes ereszkében fabeado- gatónak tették, 56 forintos bért ígértek. A fizetéskor azonban csak 50 forint volt a napi bére. Amikor ezért szólt, a korábban tett ígére­tet letagadták. S hasonló pél­dát bármelyik csapattag tud mondani. Nem kémek ők tör­vénytelen dolgokat, de azt joggal elvárják, hogy a fele­lős vezetők teljesítsék adott szavukat. * colniuk 1959 első felében is az élüzem címet? Az elmúlt hónapokban tel­jesítették, sőt egyes ténye­zőknél túlteljesítették a tervet. Májusban például a kocsitar­tózkodásban 105, a kocsikihasz­nálásban 107, a kocsimozgatás­ban pedig 110 százalékos ered­ményt értek el. A vonatkísérők és a kocsi- rendezők versenyében is szép eredmények születtek. A ko­csirendezőknél június 1-től 10-ig a Murányi—Ádám bri­gád 118 százalékot ért el. Tóth III. János Kossutli- díjas mozdonyvezető, fűtőház­főnök irányításával a vontatá­si dolgozók is arra töreksze­nek, hogy teljesítsék az él­üzem szint követelményeit, a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat. Eredményeik biztatóak. Má­jusban a fűtőház dolgozói az önköltségcsökkentésben 118,1 százalékos eredményt értek el, a szolgálati órák számát 5,2 százalékkal csökkentették. Szí­nesfém-, vas- és öntvényfélék gazdaságos felhasználásával 5958 forintot takarítottak meg. Lapzártakor közölték, hogy az állomás dolgozói 1959 első felében 1,5 százalékkal teljesítették túl az élüzem szintet, s ezért javaslatot terjesztenek az illetékes szervek elé, a cím odaítélésére. Nagyszerű munkasikerek Kisterenyén A kisterenyei vasútállomás dolgozói azt a fogadalmat tet­ték, hogy a kongresszusi munkaversenyben túlteljesí­tik az Élüzem cím elnyerésé­hez szükséges feltételeket. Most, az első félév befejezése után arról számolhatnak be, hogy összteljesítményük a 105 százalékos követeléssel szem­ben 110 százalék — féléves szinten. A kocsitartózkodást például csaknem két órával csökkentették, míg az elő­irányzott 4,7 perces kocsi­mozgatással szemben 3,9 per­cet értek el, amely egy félév alatt mintegy 160 óra megta­karításnak felel meg. Leg­szebb eredményt a kocsik ki­használása terén értek el. A félév alatt az előirányzattal szemben csaknem 100 000 tonna árut továbbítottak, il­letve szállítottak el. A verseny legjobbjai közé Szőke László forgalmi szol­gálattevő tartozik, aki 130 százalékot ért el az első fél­év alatt. A kaparószalag a hosszúszárnyú fronton újra feldü­börög. A fejtőkalapácsok ismét pöfögve működnek. A sza­lag megtelik újra szénnel, a dolgozók munkához láttak. Talán tíz percig tartott a röpgyűlés, de lehet hogy tovább is, hiszen nem nézték az órát. Az itt dolgozók mégis, mint­ha most nagyobb lendülettel dolgoznának., Oka? Érezték a feléjük áramló bizalmat, jól esett nekik, hogy meghallgat­ták őket, de azt is tudják, az intézkedés sem marad el. Az agitációs csoport zászlót bontott. Ezt érezték a fej­tésen dolgozók is. S ma már biztosak abban, hogy a jövő­ben nem lesznek fájó problémák, mert itt van Dénes g. Sándor, az agitációs csoport egyik tagja. Hozzá fordulhat­nak kérdéssel, panasszal egyaránt. Hiszen a húsz fő kol­lektív véleménye az volt, hogy a jövőben rendszeresen tartsanak röpgyűléseket. Mert nagy változás történt itt. Közelebb jutott hozzájuk is a párt szava . . . Hortobágyi András turálisf gazdagság eddig rit­kán látott magassága bonta­kozik ki. A Központi Bizottságnak ez a plénuma a XXI. kong­resszus határozatai alapján és azok szellemében vizsgálta hol tart a Szovjetunió a hétéves terv célkitűzéseinek végrehajtásában. Mint Hrus­csov elvtárs a beszámolójá­ban megállapította, az év első öt hónapjában a bruttó ter­melést 105 százalékra teljesí­tették, amely a múlt év ha­sonló időszakához képest 11 százalékkal magasabb. A ter­vezettől 3 százalékkal teljesí­tették túl a munka termelé­kenységének emelésére vo­natkozó előirányzatot is. A nagy nemzetközi versenyben, amely a szocializmus és a' kapitalizmus között folyik, s amelyet a XXI. kongresszus hirdetett meg, első szakaszá­ban jól zárult. A mostani plé- num joggal állapíthatta meg, hogy a XXI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtása a szovjet nép legszentebb ügyé­vé vált. Olyan hatalmas tar­talékot mozgósított, amelyek minden kétséget kizáróan biztosítják, hogy a Szovjet­unió az emberről való gon­doskodásban, a politikai, gaz­dasági és kulturális vívmá­nyokban történelmileg rövid idő alatt maga mögé utasítja a kapitalista világot és első­sorban az Egyesült Államokat. A kommunista munkabrigá­dok a hétéves terv magas mű­szaki felkészültséggel történő végrehajtásának tömegmozgal­mát jelentik. Más szovjet dolgozó kezdeményezésére mozgalom bontakozott ki, hogy a hétéves terv céljait a meg­levő ipari üzemek korszerűsí­tésével érjék el. A kolhoz­parasztság pedig úgy látja, hogy az új technika felhasz­nálásával, a nehéz munka- folyamatok gépesítésével öt év alatt megvalósítható a mezőgazdaság hétéves terve. Ezekre a nagyszerű kezde­ményezésekre, a szovjet nép magasfokú erkölcsi, politikai egységére, hazaszeretetére és a jövőbe vetett rendíthetetlen hitére támaszkodva tűzhetett ki a mostani plénum a XXI. kongresszus határozatai alap­ján egy egész sor gyakorlati feladatot. A szovjet nép akti­vitására támaszkodva, a nagyszerű célkitűzések lelke­sítő hatása, valamint, a párt és a nép között egyre erősödő bizalom, összeforrottság alap­ján jött létre az a követke­zetesség és kérlelhetetlenség, amelyet ez a plénum a hatá­rozatok megvalósításának el­lenőrzésében tanúsított. A XXI. pártkongresszus jó, helyes, a szovjet dolgozók, az egész szocialista tábor és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából nagyszerű po­litikai irányvonalat fogadott el. A legutóbbi plénum pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen ezért mozgósítani kell minden erőt a hatalmas Szovjetunióban, a termelő­erők fejlesztésére, a műszaki haladás fellendítésére. Erősí­teni kell a gazdasági-szervező munkát a jó politikai irány­vonal végrehajtására. Az egész szovjet élet központi kérdése és feladata lett, hogy állandóan és rohamosan emel­kedjék a termelékenység, amely alapja annak, hogy a Szovjetunió és ezen túl a szo­cialista tábor minden tekin­tetben elhagyja a legfejlettebb tőkés országokat. Az SZKP és annak lenini Központi Bizott­sága nagyszerű munkamód­szerét tanúsította ez a plé­num is. Nem a nagy szavak, hanem a konkrét gyakorlati Képünkön: Kaszás János tolatásvezető és brigádja az áru gyorsabb továbbszállításán dolgozik feladatok meghatározása, a hétköznapi tettek kitűzése jellemezte munkáját. Minden egyes megállapításnak, célki­tűzésnek központjában egy áll: a szovjet ember. Többek között az ezen a plénumon meghatározott feladatok já­rulnak majd hozzá ahhoz, hogy 1964-től az egész Szov­jetunióban áttérnek az öt­napos munkahétre, napi 6—7 órás munkaidő mellett. Ezért húzta alá a plénum különös jelentőséggel az automatizálás, a specializálás, általában a fokozottabb műszaki fejlesztés szükségességét. Ezért foglal­koztak megkülönböztetett gonddaj a műszaki értelmiség szerepével, a munkások szak­mai képzettségének további gyors növelésével. A Szovjetunió holnap a vi­lág első országa lesz abban, hogy több tejet, húst, lakást biztosít dolgozóinak, mint a világ bármelyik országa. Az első lesz abban, hogy mennyi technikus, mérnök, magas képzettségű káder jut ezer la­kosra. Az anyagi jólét talaján pedig mind szélesebben bon­takozik majd ki a szovjet de­mokrácia. és az emberi sza­badságjogok olyan magas fo­kát élvezi a szovjet nép, ami­re az emberiség történetében eddig aligha volt példa. Nem frázis azt mondani, h°gy óriási a levonni való ta- nulság számunkra is e plé­num munkájából. Kötelezően írja elő a kritikus önvizsgáló­dást, a plénum tapasztalatai­nak es az ott meghatározott feladatoknak alkotó módon való felhasználását. Pártunk Központi Bizottsága márciusi hatarozEúa a feladatok között olyanokat jelolt meg, mint a műszaki fejíődés gyorsítása, a beruházási politika megjaví- Mtf’ ad°lgozók aktivitásá­nak széleskörű kibontakozta­tása. Vannak nagyszerű ered­ményeink. Az év első felé- ben ipari üzemeink túlnvomó úibbsege túlteljesítette tervét. ehany helyen a kongresszusi felajánlást úgy hajtották vég- re, hogy már időszerűvé vált annak megemelése. De jobb eredményeink is lehetnének Gyorsabban haladnánk előre, ha például a pártpolitikai munka az üzemekben olyan szervesen kapcsolódna a min­dennapi gazdasági és kulturá­lis feladatokhoz, mint ahogyan arról az SZKP Központi Bi­zottságának legutóbbi plé­numa tanúságot tett. Gyor­sabban haladnánk előre, ered­ményeink még szebbek lenné­nek. ha mozgalmi és gazda­sági vezetésben nagyobb gon­dot fordítanának a hozott ha­tározatok végrehajtására, az ellenőrzés tömegméretű meg­szervezésére. Kétségtelen, hogy a mi helyzetünk, közvetlen felada­tai mások, mint a Szovjet­unióban. De azok az elvek és módszerek, amelyek a leg­utóbbi plénum munkáját jel­lemezték, nagy hatással van­nak reánk is. Ahogyan a fel- szabadulásunktól eltelt 15 év alatt rengeteget tanultunk és tapasztaltunk a Szovjetunió gazdag történetének kincses­tárából, ugyanúgy feladatunk, hogy a XXI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtása ér­dekében végzett következetes munkából is rengeteget tanul­junk. Lelkesítsen bennünket is a szovjet nép nagyszerű aktivitása ragyogó jövőjének megteremtésében. Tanuljunk és tapasztaljunk sokat mind­abból, amit a Szovjetunió éle­tének e nagyszerű korszaka, a kommunizmus alapjainak le­rakása nyújt számukra. BALOGH GYULA Zsemlemorzsát készít a Sütőipari Vállalat A Sütőipari Vállalat Salgó­tarjánban és Nagybátonyban zsemlemorzsa készítését kezd­te el. Az új terméket már ké­szen, becsomagolva szállítják a FÜSZÉRT-nek. Negyed­évenként mintegy 560 mázsa zsemlemorzsát készítenek, | amely Nógrád és Heves me­gye igényeit kielégíti, és kö­rülbelül 2 millió többletjöve­delmet biztosít a vállalatnak. Egy újítás révén egyszerűen oldják meg a szárítást is. A kemencéből kiáramló felesle­ges meleget továbbítják a zsemlemorzsa szárításához.

Next

/
Thumbnails
Contents