Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-24 / 50. szám

6 NÓGRÁDI NfPÜJSAG 1959. június 24. Legyen tiszta, csinos a nagybáfonyi bányaváros Több millió forintos költség­gel megközelítően ezer lakás épült az elmúlt évek során Nagybátonyban. Az új bá­nyászváros körvonalai már ki­bontakoztak. Vannak, akik már tősgyökeres lakóknak számítanak az új városban. Modern üzletek, egyre több park, portalanított utak, ját­szótér és még sok-sok min­den, sajátos vonás jelzi az új település kialakulását. De aki úgy gondolná, hogy ebben az új városban minden csak szépség, fejlődés — az téved. Igaz az, hogy ezek vannak többségben, de a gyors növe­kedés, a gyors építkezés gyer­mekbetegségei még itt van­nak, még sokszor bosszúságot okoznak. AKIK AZ ÉPÍTŐKRE VARNAK Nem egy lakó marasztalja el joggal a Megyei Építőipari Vállalatot. Kétségtelen, hogy olyan gyorsütemfl építkezés, mint amilyen 1957-ben lezaj­lott, még nem fordult elő me­gyénkben. Majdnem ezer új bányász részére építettek fel családi otthont, és ennek meg­közelítően a fele Nagybátony­ban készült el. Ezek a nagy­szerű munkasikerek nem ho- mályosíthatják azonban el, hogy a munkának egy sor, még ma is kijavításra váró hiánvosságo van. A 13-as épületben például a villany- vezeték kilóg a falból. Ugyan­ebben az épületben vannak olyan lakások, ahol a fürdő­szobákat nem lehet szellőz­tetni. Az A—36_ jelű épület­ben a füst a kéményből nem a tetőn kívül, hanem a pad­láson keresztül távozik el. A 11-es épülettömbben nem egy lakás csupa füst, korom, mert itt rossz a kémény. A 45-ös jelű házban arra panaszkodnak, hogy nagyon ritkán jlr hoz­zájuk a kéményseprő. Az építőipari vállalat még koráb­ban Ígéretet tett arra, hogy a 13/1. számú épületben 1959 január 23-ig szellőzőnyílásit épít. Azóta lassan egy félév telt el, de az ígéret beváltá­sának nyoma sincs. Ugyan­ebben az épületben a villa- mosiberendezés biztonságával is probléma van. A 11-es épü­letben pedig nem történt e'fvéb, mint befalazták a mo­sókonyha kéményét. De az építőipari vállalatot más irányú felelősség is ter­heli. A 44-es, 46-os, 32-es és még egy egész sor más épület­ben nagymennyiségű, a mun­kálatok idejéből ott maradt építőanyag hever szanaszét. Felsorolni is nehéz lenne eze­ket darabonként. Nagymeny- nyiségű deszkapalló, csator- nalemez. betoncsövek, többek között 1500 darab tégla, és más hasonló építőanyagok várják jogos gazdájukat, a Megyei Építőipari Vállalatot. LEGYEN TÁRSADALMI ÜGY A REND, A HÄZAK VÉDELME Számos olyan épülettömb van az új bányavárosban, mint a 42-es, 43-as, 44-es, ahol a lakók nagy gondot for­dítanak mind az épület, mind a környezet tisztántartására, a parkírozásra, a csinosításra. Sajnos azonban a legjobbak példája még nem vált társa­dalmi üggyé, nem terjedt el széleskörben valamennyi ház­ban. Mert ha az Építőipari Vállalat felelősségéről kell szólnunk, akkor nem mulaszt­hatjuk el megmondani, hogy nagy felelősség terhel néhány lakót is. A 13—B jelű épü­letben a legteljesebb rendet­lenség fogadja a látogatót. Mindenfelé piszok, leszagga­tott berendezési tárgyak, sem­mi jele a kultúrának. A 11-es és a 32-es háztömbökben a lakók a lépcsőn vágják a fát. Világos, hogy a beton szét­töredezik, a lépcsőn való köz­lekedés életveszélyes. Erre még az sem mentség, hogy a pincében nincs villany. Az E—45-ös ház pincéje, padlása szintén szennyes állapotáról nevezetes. Az 50-es épületben is sok minden olyan dolgot elvittek, ami csak megmoz­gatható. De vannak olyan la­kók is, mint ugyanebben az épületben Tóth Imre, ahol a lakás is a legnagyobb rendet­lenségről tanúskodik. A 32-es épületben Szabó László gyer­meke betörte az egyik abla­kot, de azért semmiféle kár­térítést nem követeltek tőle. És ilyen példát még többet is lehetne sorolni. A LAKÓTELEP KEZELÖSÉGÉRE IS SOK FELADAT VAR A lakók felelősségén túl az itt-ott jelentkező rendetlen­ségért, a társadalmi tulajdon megrongálásáért, a helybeli lakótelepkezelőség is felelős. Csak egy néhány példát. A B—32-es épületben csődugulás van, az E—45-ösben a lépcső­házi kapcsolótábla nincs el­zárva, az A—36-osban az egvik lakónak rossz a fürdő­szobai vízmelegítője. Mind­ezekről a hibákról értesítet­ték az illetékeseket, ki javítá­suk mégis indokolatlanul hosz- szúra elnyúlik. Nincs bizto­sítva, hogy a költözködés so­rán az állam tulajdonát ké­pező tárgyaik átadása és át­vétele leltár szerint történne. A házkezelőség elmulasztotta kifüggeszteni minden épület­ben a házirendet. Ami pedig mindezeknél fontosabb: na­gyobb gondot kellene fordítani arra. hogy a lakótelep keze-’ lőség a város valamennyi dol­gozójának ügyévé tenné a rendet, a tisztaságot, a fe- gvelmet. Amikor legutóbb il­letékes személyek a 32-es és a 11-es háztömbök lakóit meg­bírálták a pince és a mosó- konyha piszkos állapotáért, akkor a lakók azonnal hozzá­fogtak a takarításhoz, elfogad­ták a jogos bírálatot. Külön feladat a házmegbí­zottak nevelése, ellenőrzése. Kétségtelen, hogy a legtöbb házmegbízott jól, lelkiismere­tesen látja el feladatát. Saj­nos azonban vannak olyan ki­vételek, melyek egyáltalán nem megengedhetők. Több lépcsőházban jogos kifogás­ként merült fel, hogy nem ta­karítják megfelelően a lépcső­ket. Nem vezetnek a ház­megbízottak lakónyilvántartó könyvet sem. Általában az a tapasztalát, hogy még többet kellene tenni a házmegbízot­tak nevelése érdekében, hogy jobban lássák el feladatukat. Egy új településen, amely még csak most kezdi élni a városok életét, megszokni annak rendjét és fegyelmét, — nem könnyű. De példák igozolják, hogy a bányaváros lakóival szót lehet érteni. Nagy többségüknek az a célja, hogy városuk otthonos, csinos és tiszta legyen. Ami pedig még fontosabb: készek is munkát, időt, anyagiakat ál­dozni erre a célra. Ha meg­felelően találkozik az építő­ipari vállalat, a lakók és a lakótelepkezelőség munkája a város fejlesztése érdekében, akkor nem kétséges, hogy a ma még fennálló hibák ha­marosan megszűnnek és Nagy- bátony Bányaváros szépségé­ről, tisztaságáról lesz neveze­tes. Balogh Gyula Síit kell tudni a gépjármüvek kötelező szavatossági biztosításáról Július 1-én életbe lép a bel­földi rendszámú gépjárművek kö­telező szavatossági biztosításáról szóló kormányrendelet. Ennek ér­telmében minden hazai rendszám­mal közlekedő gépjármű (sze­mélygépkocsi, motorkerékpár, teherautó, vontató, háromkerekű gépjármű) üzembentartója - az ál­lami szervek, intézmények és vál­lalatok, valamint a társadalmi szervek kivételével — szavatos­sági biztosításban részesül a gép­jármű által belföldön okozott károk fedezésére. A gépjármű ún. „veszélyes üzem’!, az üzembentartó - még akkor is, ha véletlen — legtöbb- nyire térítéssel tartozik minden kárért, ami a gépjármű üzemel­tetésével kapcsolatban másokat ér. A károk gyakran nagyösz- szegűek, mert személysérülés'nél, pl. meg kell fizetni az ápolási költségeket, keresetkiesést, s esetleg rendszeres évi járadék fizetésére is kötelezik. Ugyancsak meg kell téríteni a mások gép­járművében, vagy egyéb vagyon­tárgyaiban okozott kárt. Július 1-től a gépjárművek kö­telező szavatossági biztosítása alapján ezeket a kötelezettsége­ket a gépjármű üzembentartójától az Állami Biztosító veszi át, és tekintet nélkül az összeg nagysá­gára, kifizeti a törvényes kár­térítés teljes összegét. Ezen kívül az üzembentartónak költségmen­tes jogvédelmet nyújt mind peren kívül, mind pedig a pol­gári perben, továbbá a büntető- eljárás során is jogosult ellátni a védelem teendőit. A szavatossági biztosítás elő­nyös a gépjármű üzembentartójá­nak, hiszen egy nagyobb összegű kártérítés vagy életjáradék fize­tése, esetleg egész életére sú­lyosan érintené őt anyagilag. De megnyugvás a károsult számára is, aki gyorsabban és biztosabban Jut a kártérítéshez, mintha az egy magánszemély fizetőképes­ségétől függne. biztosításának évi A gépjárművek kötelező szavatossági díja: magánszemély tulajdonát képező személygépkocsinál 460 Ft egyéb üzembentartónál motorkerékpárnál teherautónál személyszállításra szolgáló teherautónál háromkerekű gépjárműnél vontatónál autóbusznál rokkantak háromkerekű gép járművénél 300 Ft 100 Ft 360 Ft 600 Ft 300 Ft 180 Ft 600 Ft 10 Ft A biztosítási díj első ízben jú­lius 1-én esedékes, amikor fél­évi díjat kell megfizetni. A to­vábbiakban az évi díj mindig január 1-én esedékes. A díj befizetéséhez az Állami Biztosító augusztus közepéig minden gépjárműtulajdonosnak befizetési lapot küld, amelyen a fizetendő összeget is feltünteti. A befizetési lap egyben tartalmazza Megyénk első KISZ esküvője P ászt ón Szombaton délután Pásztón megyénk első KISZ-eskűvőjét rendezte a járási KlSZ-bizott- ság, a gépállomás KlSZ-szer- vezete és vezetősége. Az ifjú­sági találkozó utáni héten már nagy érdeklődés előzte meg a KISZ-esküvőt. Szom­baton délután nagy tömeg vette körül a községi taná­csot, ahová pontosan 6 órakor érkezett meg az ifjú pár és a nászmenet. Peresi László, a gépállomás KISZ-titkára és Balogh Bor­bála fogadott örök hűséget egymásnak Mihalik László anyakönyvvezető előtt. Az anyakönyvvezető asztalát a KISZ selyemzászlaja borí­totta, amelyen arany betűkkel hűség a párthoz“. Az üdvözlő szavak után az ifjú pár s a násznép negyven egyenruhás úttörő sorfala között vonult ki virágszőnyegen a tanács épü­letéből. Felemelő látvány volt a KISZ egyenruhás fiatalok között haladó boldog ifjú pár. Az ünnepi vacsora a gép­állomás kultúrtermében volt. A vacsorán először Széles Fe­renc, a Pásztói járás KISZ Végrehajtó Bizottságának tit­kára szólalt fel. Méltatta a házasság jelentőségét, azt, hogy a megyében ez az első KISZ esküvő. Emlékeztetett az ifjú kommunisták hagyo­mányokkal teli életére s arra, hogy az utódoknak ezeket a s újabb és újabb hagyomá­nyokkal gazdagítani fiatal­jaink életét. Mosolyogva kí­vánt hosszú és szerencsés éle­tet a fiatal párnak. Ezután Kazinczi János, a gépállomás igazgatója, a járási párt vég­rehajtó bizottság tagja üdvö­zölte az új házasokat. A kö­szöntők után a boldog párnak átadták a járási KlSZ-bizott- ság, a gépállomás KlSZ-szer- vezete és dolgozói nászajándé­kát. Ajándékot adott át a pásztói hét KISZ alapszerve­zet titkára is, valamint a Bor- socl megyei KISZ-bizottság küldötte. Vacsora után a nagybátonyi Ritmus-zenekar zenéjére tán­colt a jókedvű násznép reg­gelig. a biztosításra vonatkozó tudni­valókat és Igazolásul is szolgál. A hátralékos díjak beszedése közadók módjára történik. Kése­delmes fizetésnél a hátralékost 1959. IX. 1-től havi 1 százalék késedelmi pótlék terheli, ezen felül, ha a díjat 60 napon belül nem fizeti meg, a közlekedésren­dészet gépjárművét a forgalom­ból kitilthatja. Azoknál az üzembentartóknál, akiknek jelenleg is van önkén­tes szavatosági biztosításuk, ez a biztosítás július 1-ével megszű­nik és ezen időpont utáni időre megfizetett biztosítási díjat az Ál­lami Biztosító a kötelező biztosí­tás díjából levonja, s csak a különbözeiét számítja fel. Ha az előre megfizetett önkéntes sza­vatossági biztosítási díj a köte­lező biztosítási díj félévi össze­gét meghaladja, a különböztetet az Állami Biztosító visszautalja. A gépjárművekre kötött tűzbiz­tosítások és a vezetőkre (benn- ülőkre stb.) vonatkozó balesetbiz­tosítások változatlanul érvényben maradnak, mert ezekre a kár­eseményekre a kötelező gépjár­műszavatossági biztosítás nem vonatkozik. Ezekre a kockáza­tokra továbbra is önkéntesen köt­hető biztosítás. Az üzembentartónak és a káro­sultnak egyformán érdeke, hogy a kárt minél gyorsabban megál­lapítsák és a jogos kártérítést a biztosító mielőbb kifizesse. Éppen ezért az üzembentartó köteles a káreseményt 24 órán belül az Ál­lami Biztosító Főigazgatóságához (Bp. IX., Üllői út 1. sz.) írásban bejelenteni és a kár rendezéséhez szükséges közléseket megadni. Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek a biz­tosított saját személyét, gépjár­művét és vagyontárgyait a bal­eset során érhetik. (X) Orosz tani fiatalok a szénmedencében A múlt hét végén 30 orosz- láni bányászfiatal érkezett a szénmedencébe. A főképpen kiszesekből álló fiatalok kö­zött voltak vájárok, aknászok, bányamérnökök. A vendégek tapasztalatcse­rére érkeztek a lejtősaknaiak meghívására Forgács—Somlyó bányát látogatták és a tiri- besi bányaüzemet. Somlyó- hánya meglátogatása után a tiribesi bányaüzembe érkeztek, ahol a bányaüzem KISZ tit­kára először térképen ismer­tette velük a bányát. Ezután 'meglátogatták a munkahelye­ket. Az orosz1 ániakat az acéltámos frontfejtés érde­kelte. amit náluk is szándé­koznak bevezetni. A vastámos biztosítással dolgozó front- csapat a vendégeknek bemu­tatta a vastámos biztosítás szerelését, ami nagy tetszést aratott az oroszlániak kö­zött. Megyei tanácstagok járási csoportja a gyorsabb ügyintézésért A múlt héten szombaton a Rétsági Járás Hazafias Népfront-bizottságon belül megalakult a megyei tanács­tagok járási csoportja. Az ala­kuló ülésen a megyei tanács­tagok elmondták, hogy örül­nek a csoport megalakulásá­nak, mert nagy segítséget jelent számukra a járás gondjainak, bajainak megis­merésében és a gyorsabb in­tézkedések érdekében. A megalakulás után a rét­sági járás megvei tanácstag­jaiból álló járási csoport megtárgyalta a járás legége­tőbb problémáinak sürgős el­intézését. fgv többek között: a járás vi’lamosítási gond­jait, valamint a járás terüle­tén lévő kastélyok kihaszná­lásának lehetőségeit. A cso- nort megkezdte működését: Más járások is követik a rét­sági példát. csillogott: „Hűség a néphez, hagyományokat folytatni kell, A Mesekovács unokája Jött ifjabb kovács, új Nem kellett biztatás, ser- pácsa sem verte másként a mégegyszer feljönne felettünk kovácsolták a sok éles pen­az újhold? géjű szablyát... Szekeresek — Mit tegyünk? — kérdez- vitték szerte, favágók tani­ték a váró emberek. tották az ifjakat, hogyan kell mesekovács. Annak is szé- kentő szó. Munkálkodott hét pen szóló volt a kalapácsa, vagy tán hetvenhét — falu. Tenni kellett, mert az éj- nagyot, retteneteset sújtani, s S£mg"tnZ*ZS*S *<««*■..? i>hM " W» .•«* • t**"» viwwvw vv»v w ivuhwj/wvvuí) i/uy y t>U>/t> IM-l'l/CIWlCI/ j IA.VIA/. V&l/CLTYLIr Uj VUSUt. ' — f , 7 annak is derék volt minden Szaporábban csengtek a ka- Azt mondja egy este a tén- Ahol legkemenyebb volt a rakelok csataenekul valasz­ír . - . . _ _____ " ez • I_7« k rrtTTflL/* fénye közelben járt nagyon, dalnak ütemét, amit a had­legénye. Az is mestere volt lapácsok, vidámabban pat- fergőknek: szikla, hatalmas gödröt ás- tottak. A kovács rohant az első sorban. Nem tétováztak a lé­a mesterségének, de ellensé- togtak a szikrák, s az üllők — Van nekem, olyan va- \ak'A s a gödörben hatalmas ge is a gőgös úrnak. Mert egy percre sem hültek le. sam, ami megmondja, hol kohot építettek. Olyan volt, aki a pörölyt örökölte, annak Éjszaka fenték a kardot, ás- hibáztuk el a mesterkedést. mmt valami hatalmas ben- pesei, átugrottá a nyeszlett a pör is öröksége maradt, ták a vermet. Készültek, vár- Megolvasztjuk a kis kohó- ö°, olyan magas, mint a leg- bokrokat. Mint a zerge sur­Elérkezett a ki tudná hánya- tak nagyon a kísértetfogásra. ban, s ha vízbe öntjük, meg- magasabb karancsi fenyő, rant keresztül a szikla-szirte­dik újhold napja is. Tán Eljött az újhold. Sarlója mintázza annak a képit, aki Lobogott, pattogott a tűz a ken. A gogos ur kastélya s fennhan­még a karancsi szél is sóhaj- fényesen csillogott az égen, titkunkat elárulta az úrnak, kohóban, főtt, fortyogott a ,io eiott hatalmas tott: harmatruhába Hej, jaj, Mesekovács! Szokás volt most is a pipa- ligetekben, öltöztette a Hittek is nem is a való. °™l. A fény csalogatta a sok magasra emelte mezőt Őszirózsák nníltnk n , „• ’ .7. ,, , kovácsot, s azok hozták ma- gon kiáltotta: “V.,. “ cok- Hisz annyi uphold kelt gukkal „ szekereseket, a fej­temérdek levél------ „o ---------------> ------------ ----- már fel az égen, s annyi­s zó, szokás volt üldögélni az színlett a sok csúcs oldalán. szor csapott le rájuk a bosszú _ ,,. , , r . , estrevárás óráiban. S lehet- Víg dalt pattogott a kalapacs, ura< hnL a rernény olyan ™Mastol előre félő legenye- kosok.. Letelt nr, n r, ______7 fi 1 O J-íd I<j7 7-f 7!• /I VÖ- i i r ’ -w , J . i K Cb. 10,616 . . . JLiCtlC.Ol't n e-e jobb tanyát keríteni, s gyűltek, gyűltek mind a ré mint a Mesekovács füstszagú Oiek, kik oly sokszor csodál­haj­udvara? Halljátok-e emberek? — szólal meg egyszer a kovács. ták, várták a mesét. Hej, Mesekovács.. Jött megint a gőgös — Verembe fogjuk az újhol- jött vele megint a sáskaraj- di kísérteiét. Verembe a te- nyi zord zsandár. S mind el- remtésit, méghozzá minden kerülték a pereputtyával együtt... Fi- elkerülték az éles kardokat, gyeljetek csak ide... Beszél- Volt aki otthagyta a fejét, jetek minden atyafival, mind- de a gőgös úr varázshatál- del, aki munkáskenyeret ma erős volt nagyon. Űj fe- eszik. Ássunk egy nagy ver- jük nőtt a martalócoknak, halovány lett, mint a nali csillag. — Tehetünk egy próbát — dörmögték a hegyi emberek. Tettek is. Az új acél való- gít a sarlója ban megrajzolta, ki volt a Jöttek nyomában a legé- vermeket, mind tervük árulója. Cirádás ru- nvek is. Kalapácsot, üllőt ci­járt-kelt, kalpagja peltek. Fonók, szerszámnye­— Hé, gőgös úr! Itt van Hékovács! Itt vannak a mocs- a bosszúd ideje... Lakolt tíz nemzet­sége a Mesekovácsnak, eljött hát a tizenegyedik, hogy vé­ur, — Most aztán gyerünk! — kiáltott egy nagyot a Mese­kovács. - Itt van az újhold gét szegje... Vége, vége van, napja... Feljött. Már vilá- QÖgös úr! Legények! Halljá­tok? Rajta! — Eljött a Mesekovács uno­kája ... Hej, Mesekovács. Nem hában ,______, __. s zemére húzva, csizmája fé- iek kandikáltak ki az iszák hallott még ilyen szépet a nyes, mint a munkátlanok- szájából. Újabb kovácsok pe- ven Karancs nem bucsuzta- nak. Szavát is hallatta. Me- az árulót cipelték. Meg zcs-iYicizos, igeYQctő, TitzclgOf $pr>% álltak vele tott ennél szebb szellőt a Med- ves. Nem örült még soha _ o nagy ko­met legszebb rétjeink' előtt, ha újhold jött az égre, ismét csalfa hang. Aranyak is vol- hóia Némán mentek a szik- l{Ven sféles tfkedvűen a Pa­kovácsoljunk kardot minden eljöttek rabolni, legényt fog- ta^ a tarsolyában, de csak. lacsúcshnz, némán vártak izmos legénynek. Ha jönné- ni, virágos mezőt tiporni... csillogtatta,^ mutatta a fényű- percig. Aztá,n hiss-huss... nek, ha újholdkor ismét ra- Hej, milyen sors vár rátok, két. Ha utána nyúltak a kér- Felcsapott, a láng az épig. .. geskezűek, nevetve kapta ^ áruló beletett az acél­odébb a tarsolyát. Úr szolgá- Megnyitották a csapot. bolni szándékoznának, hát jó palócok! megnyitjuk majd a vermet, £)g jöít ekkor egy új Me . .........----------------- ~ --------­o daszaladnak mindahány an. sekovács. Iszákja nem volt ur tartottja volt az un- Tüzesen, szikrázva, pattogva T oringrihini/nl/. A7 „ _ __ ' Q Orv. '*** ' * «- - .. ­^es , ?e.n” nagyobb, mint akármelyik nagyapjáé, tenyere sem volt géjükkel elmetszik a kísér tetek torkát... Hallgassátok csak a kovácsot: Kipp-kopp-te-kovács, vígan kalapálsz? Kipp-kopp-te-kovács, fő# elő az acél rejtekéből. .4 szerszám a kalapács! Mese­ugy-e jó — Látjátok! Itt a nyitja a kovácsok üllője csenoett-bon- kérgesebb a többinél. Kalo- titoknak. Cselekednétek-e, ha gott. Verték a vöröslő fémet, PÁSZTOR FERENC (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents