Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-24 / 50. szám

>9. június 24. NÓGRÁDI NSPÜJ8AG 7 lezőgazdasági szakemberek szerepe Nincs béke a Pireneusok tövében a termelőszövetkezeti üzemszervezésben Vlég májusban, a megyei íács ülésén született egy ■an határozat, hogy folya­mos előadássorozatot indí- íak a termelőszövetkeze- :kel foglalkozó mezőgazdá­éi szakemberek számára. . első előadást Erdei Fe­Erdei elvtárs bevezetőjében szélt arról, hogy a terüle- sg nagyobb egységeken nnyebb a közös, a nagy- ami gazdálkodás. Példának zta fel a dunántúli megyé- t, ahol a tavasszal maguk dolgozó parasztok jöttek i hogy jóval könnyebb lesz dolguk, ha egy faluban, ik egy termelőszövetkezet i létre. Könnyebb így a mka, mert a termelőszö- tkezeteknek nem kell osz- íkodni a község határán, a zdasági épületeken, stb. Később a termelőszövetke- ti gazdálkodás kialakításá- I beszélt Erdei elvtárs, ar- l, hogy ez nem megy má- 1 holnapra. A korábban ikult termelőszövetkezetek ilődése viszonylag hosszú óig tartott, mert fejlődésük- iz nem voltak olyan adott­gok, mint most. — A most megalakuló termelőszövetkezetek már lényeges előnnyel indul­nak. ás a gazdasági és politikai ilyzet, szakembereink tíz­es tapasztalattal rendelkez­ik, továbbá rendelkezésünk- állnak a külföldi tapaszta­tok is. Ilyen körülmények Szőtt a most megalakuló rmelőszövetkezetek egészen renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartotta a „Mezőgazdasági szakembe­rek szerepe a termelőszövet­kezeti üzemszervezésben” címmel. Az alábbiakban ki­vonatosan közöljük Erdei elvtárs előadását. másképp tudnak megbirkózni azokkal a feladatokkal, ame­lyek az üzemszervezés terén rájuk hárulnak — mondotta többek között Erdei elvtárs. majd rátért az új termelőszö­vetkezetek előtt álló gazdasá­gi feladatokra. A megalakult termelőszö­vetkezeteknél időben a nö­vénytermelés megalapozása az elsőrendű kérdés. Mert a jövő szempontjá­ból az állattenyésztés a döntő, de a kezdés idő­szakában a növényterme­lést kell előtérbe helyez­ni, hiszen az új termelő- szövetkezetek az állatte­nyésztésből az első év végén igen keveset tud­nak profitálni. Erdei elvtárs beszélt a du­nántúli termelőszövetkezetek­ről, melynek tagjai óriási erővel dolgoznak a növény- termelés fellendítésén. A szerződéses növényekből pél­dául a maximális mennyisé­get kötötték le, mert ebből már az első évben igen jó jövedelmük lesz. Túlszárnyal­ják a régi, egyéni termelést is, mert jóval több műtrá­gyát használnak fel, mint azelőtt, míg egyénileg dolgoz­tak. Az akkori katasztrális holdankénti 40 kg-os műtrá­gyamennyiséget 100 kilo­grammra emelték, sőt a ré­tekre is 60-80 kilogramm mű­trágyát szórnak. Aztán Erdei elvtárs a tavasszal és ősszel induló termelőszövetkezetek­ről beszélt. Előadásában meg­állapította, a tavaszi indulás jóval könnyebb, mint az őszi. Tavasszal az ősszel el­munkált földbe kerül a vetés, míg ősszel megsza­porodik a termelőszövet­kezet munkája. El kell végezni a betakarí­tást, jórészt még egyénileg, aztán szántani, vetni kell. S mindezeket a munkákat idő­ben, s oly módon kell elvé­gezni, hogy az a jövő év gaz­dálkodásának alapjául szol­gáljon, hiszen ennek sikere a gazdálkodás egészére rányom­ja bélyegét. Előadásában Erdei elvtárs kitért az állattenyésztés fon­tosságára is. Elmondotta, hogy az újonnan induló termelő- szövetkezetek között azok kezdik ésszerűen az indulást, amelyek az állattenyésztés olyan ágazatát választják, amely kis befektetéssel jó jövedelmet hoz. Ilyen a nagy­üzemi sertéshizlalás. Ha a termelőszövetkezetben meg­vannak a sertéshizlalás fel­tételei; takarmány és hízó­anyag, akkor nagyon ajánla­tos ezzel foglalkozni, mert a legegyszerűbben szervezhető és jól jövedelmez. Az állat- tenyésztés egyéb ágai ugyanis később hozzák meg az ered­ményt. Kivételt képeznek azok a termelőszövetkezetek, ahol már kész tehenek van­nak, de ehhez nagyarányú beruházás szükséges, és leg­több újonnan induló terme­lőszövetkezetünk képtelen megoldani ezt. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának kialakítása Hogyan rakják le a munkaszervezetek alapjait Külön hangsúlyozta Erdei vtárs a termelőszövetkeze­ikben a munkaszervezet ki- akításának fontosságát, azt, bgy a munkaszervezet alap­út már a kezdetben rakják . Ha a termelőszövetkezet «miete meghaladja az egy rigádnyi területet, 700-800 oldat, külön munkaszerveze- egységeket, brigádokat kell itrehozni. — Ez többféle előnnyel is ír — mondotta Erdei elvtárs. Tisztázza az emberek ho- atartozását a termelőszövet- ezetben, másrészt a későbbi 2jlődés során ezeken az ala- okon már változtatni nem ell, csupán bővítésére lesz sükség, amely jóval köny- yebb feladat a munkaszer- ezet kiépítésénél. Aztán kiképződnek olyan brigádvezetők, amelyek már nagyobb feladatok megoldására is képesek, s miután a tagok együtt dolgoznak és az ered­mény egymás munkájától Igen fontos mutatószám­iént kell kezelnünk az árú- ermeíés mértékét a termelő- zövetkezetben, hiszen a ked- ezmények mértékét kormá- lyunk bizonyos feltételekhez cöti. Ennél azonban nem szá­jad figyelmen kívül hagyni i termelés önköltségét. — Alapvető fontosságú — nondotta Erdei elvtárs, — íogy a termelőszövetkezet degendő mennyiségű ter- nényt és terméket állítson :lő, de úgy, hogy annak mi­iéi kisebb legyen az önkölt­sége. — Megemlítette, hogy látunk még nagyon sok eset­ien, a növénytermelésben és állattenyésztésben egy­aránt, a magasabb hoza­mok elérése többletkölt­séggel érhető el. Pedig exportunk és belső el­látásunk életszükséglete az önköltség állandó csökkenté­se. S hogy a termelőszövetke­zetek ilyen irányban megfe­lelőképpen számolni tudja­nak, ahhoz elengedhetetlenül függ. létrejön az ellen­őrzés, amely akkor is hasz­nos, ha társadalmi formá­járól van szó. A későbbiek során Erdei elvtárs beszélt a gazdálkodási mutatókról, melyeket vala­mennyi termelőszövetkezet­ben meg kell, hogy ismerje­nek, hiszen ezek jelzik ho­gyan alakul a termelőszövet­kezet gazdálkodása, hol kell javítani a munkán. A gabona átlagtermése, a tehenészet hozama és a munkaegység ér­téke még nem határozza meg teljesen a termelőszövetkezet gazdálkodását. A termények és termékek előállítási költ­sége, a közös vagyon gyara­pítása, valamint az, hogy 100 holdról milyen jövedel­met vesz le a termelőszövet­kezet, ilyen szempontból már jóval fontosabb. Ezek ismere­tével már jobban meg lehet közelíteni, hogy helyes irány­ban fejlődik-e a termelőszö­vetkezet gazdálkodása. szükséges, hogy megismer­kedjenek a számvitellel, a helyes könyveléssel. Erdei elvtárs itt példának hozta föl a Német Demokratikus Köztársaságot, ahol nagyará­nyú munka indult a helyes számvitel, a könyvelés kiala­kításáért a termelőszövetke­zetekben. — A jó számviteli, könyve­lési munka arra is szolgál, mondotta Erdei elvtárs, — hogy a termelőszövetkezetek esztendőről esztendőre figye­lemmel kisérjék fejlődésüket. — A Földművelésügyi Minisz­térium, a Pénzügyminiszté­riummal karöltve, ezért he­lyez nagy súlyt arra, hogy a termelőszövetkezetekben be­vezessék a kettős könyvelést. A mérlegbeszámolót ne csak önmagáért készítsék el a termelőszövetkezetek, hanem a benne szereplő számok hű képet adjanak az egész esz­tendei közös gazdálkodásról. S ebben a munkában igen komoly segítséget adhatnak a patronáló üzemek szakem­berei is. Befejezésül Erdei elvtárs beszélt a termelőszövetkeze­tek tervezéséről, amely rend­kívüli jelentőséggel bír a szö­vetkezetek életében. Olyan fontos dolognak kell ezt te­kinteni, amelynek jó elkészí­tésével az egész esztendő gondját megkönnyíti a ter­melőszövetkezet. Erdei elv­társ tanácsolta, hogy az újon­nan induló termelőszövetke­zeteknél a gazdálkodási terv készítését már most kezdjék meg. Mérjék fel, mire számít­hatnak földben, állatban, gazdasági felszerelésben, és mi marad meg a ter­melőszövetkezeti tag ház­táji gazdaságában. A jól elkészített tervvel az őszi indulást gazdálkodásu­kat könnyítik meg ezek a termelőszövetkezetek. A ré­gebben gazdálkodó termelő- szövetkezeteknél már más a probléma. Ott már nem a gazdálkodás alapjait kell le­rakni, az üzemfejlesztést, a gazdálkodás magasabb foká­nak elérését kell tartalmaz­nia a termelési tervnek. S itt Erdei elvtárs újból csak a mezőgazdasági szakemberek segítségére utalt, közöttük az állami gaz­daságok agronómusaira is, akik a jó tervek készítéseben igen komoly segítséget ad­hatnak. Mert a mezőgazdasá­gi szakember, alaposan meg­beszélve a termelőszövetkezet vezetőivel a helyi adottságo­kat, ki tudja alakítani a leg­megfelelőbb tervet, amely majd végigkíséri az újonnan alakuló termelőszövetkezetek gazdálkodását, a tagok bol­dogulását a későbbi évek fo­lyamán is. Az előadást követő vitában megyénk több mezőgazdasági szakembere felszólalt. Ok ma­guk állapították meg az elő­adás hasznosságát, mert igen sok segítséget kaptak további munkájukhoz. Az árutermelés jelentősége Kerek kát évtizede, 1939-ben fojtotta vérbe a nemzetközi fasizmus a spanyol nép sza­badságharcát és döntötte meg a demokratikus köztársaságot. Az új fasiszta állam túlélte azokat, akiknek születését kö­szönhette. A „duce” és a „füh­rer” dicstelen véget ért, de a „caudillo” a diktátorok bár­gyú mosolyával ma is ott fe­szít a madridi királyi palotá­ban .:, 1939-ben a temető némasága borult az ezer sebből vérző Spanyolországra. A pártokat betiltották, a munkások demok­ratikus szervezeteit szétzúzták. Egy pártot engedélyeztek csu­pán: a fasiszta falanget. És „Caudillo”-nak és hiveinek nyugalmára a csendőrök és ka­tonáik tízezrei vigyáztak. Az el­múlt húsz év alatt csírájában fojtottak el minden rendszer- ellenes megmozdulást: A FALANGE ÉS A FALANGUSTA ifjúsági szervezetek mindent megtettek azért, hogy a rend­szer politikailag — ideológiai­lag konszolidálódjék. A nagy befolyással bíró egyházban hű­séges támogatóra találtak. És Spanyolország két évtizeden át lényegében néma maradt. Ügy látszott, mintha a „kard és kereszt” békét teremtett volna az ibériai olajfák alatt. És ebből a némaságból rob­bant ki és keltett világszerte nagy visszhangot áz a hír, hogy a spanyol nép június 18- án 24 órás általános sztrájk­• %»■ A forrongó Latin-Amerika az utóbbi években polgári de­mokratikus forradalmak diktatú­rákat döntöttek meg. 2. A diktatúra megdöntésének éve. 3. Latin-amerikai államok, abol jelenleg is még katonai diktatúra van hatalmon. 4. Fegyveres harc a diktatúra ellen. 5. A diktatatúra-ellenes erők felvonulási iránya Nicaraguában (melléktérkép). 6. Egyéb országok. 7. Sztrájkok és tüntetések a demokratikus szabadságjogokért. Az utó D Dl evekDen Latm-Ame­rikán polgári demokratikus for­radalmi hullám haladt végig, mely eredményeként Kubától Argentinéig félfasiszta, militarista diktatúrák buktak meg. A nép­tömegek segítségével hatalomra került burzsoá körök azonban nem váltották be a polgári de­mokratikus forradalom alapvető célkitűzéseit, s ezért jelenleg is, Latin-Amerika területe az állan­dóan megújuló sztrájkok és a demokratikus szabadságjogokért folytatott tömegtüntetések szín­helye. Jelmagyarázat: 1. Latin-amerikai államok, ahol 8. Európai államok gyarmatai. Az MSZMP képviselői elutaztak a Francia Kommunista Párt 15. kongresszusára Június 24-től 28-ig ülésezik Ivryben a Francia Kommu­nista Párt 15. kongresszusa. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselőjeként Kál­lai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Lajtl Tibor elvtárs, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője vesz részt a kong­resszuson. Az MSZMP kép­viselői elutaztak a francia testvérpárt kongresszusára. Befejeződött az atomszakértők első munkaülése Mint már jelentettük, a szovjet, angol és amerikai atomtudósok csoportja a nukleáris kísérletek megszün­tetésével foglalkozó értekezlet megbízásából hétfőn összeült. Az első munkaülés négy és egynegyed órán ót tartott. Az ülésről nyilatkozatot nem ad­tak ki. HERTER TÁJÉKOZTATTA EISENHOWERT A GENFI TANÁCSKOZÁSOKRÓL Herter amerikai külügy­miniszter hétfőn a Fehér Házban felkereste Eisenho­wer elnököt s tájékoztatta a külügyminiszterek genfi ér­tekezletének eddigi munkájá­ról. Az elnökkel folytatott egy­órás tanácskozás után Her­ter közölte az újságírókkal, hogy kedden a rádió és tele­vízió útján az Egyesült Álla­mok lakosságát is tájékoztat­ja a genfi tanácskozásokról és más kérdésekről. kai tiltakozik a fasiszta dikta­túra ellen. A Franco-kormány megiremegett. Több száz hala­dó személyiséget tartóztattak le a sztrájk előkészítése miatt, az egész országban készültségi állapotba helyezték a rendőr­séget, a keresztény és szocia­lista irányzatú munkásvezetők szembefordultak a sztrájkkal, s most a nyugat-európai jobb­oldali sajtó annak kudarcáról ír. De mint a Liberation című haladó francia lap megállapít­ja „a francoista belügyminisz­ter csak az elkövetkező napok­ban tudja számba venni a munkabeszüntetéseket, csak akkor szerezhet tudomást mindazokról a megmozdulá­sokról, amelyek az óriási rend­őri mozgósítás ellenére is bekövetkezhettek . . .” A spanyol ellenzéki erők, elsősorban a kommunisták sztrájkfelhívása nemcsak a de­mokratikus szabadságjogok vé­delmében hangzottak el, til­takozás volt egyben az ország­ban uralkodó, szinte középkori állapotok, a gyorsan romló gazdasági helyzet miatt is, mert Spanyolország, amelynek földje gazdag ásványkincsek­ben, amelynek termőterülete bőven elegendő lenne még a viszonylag gyorsan szaporodó lakosságának ellátására is — Európa egyik legszegényebb, LEGELMARADOTTABB ORSZÁGÁNAK számít. Mezőgazdaságának fejlődését megakadályozzák a feudális tulajdonviszonyok. Az összes gazdaságok 77 százalé­kát kitevő 5 hektáron aluli földterülettel rendelkező pa­raszti bérlők és birtokosok az összes földterületnek csupán 28.2 százalékán gazdálkodnak. Az 50 hektáron felüli egyházi és világi nagybirtokosok vi­szont az összes földterület 52,8 százalékát mondhatják magu­kénak. Az iparban a külföldi tőke: az angol, francia, újab­ban pedig az amerikai és a nyugatnémet tőke az uralkodó. A munkások keresete mélyen a létminimum alatt van. A nemzeti jövedelemnek csupán 30 százaléka jut a lakosság 83 százalékát kitevő dolgozó osz­tályokra. 70 százaléka a fenn­maradó 7 százaléknyi kizsák- mányolóé. A szociális helyzet szintén ijesztő, 908 lakosra egy orvos jut az országban. A nép 17.3 százaléka analfabéta. Spanyolország költségvetésé­sének csaknem egyharmadát katonai célra használják fel. Noha formálisan még nem tag­ja a NATO-nak, az aimeriikaialk haditengerészeti és légitámasz­pontok egész sorát létesítették a területén. Spanyolország a második világháborúban vala­miféle LÁTSZATSEMLEGESSÉGET képviselt. Többek között en­nek köszönhette Franco, hogy a szövetségesek nem zúzták szét rendszerét. Most külpoli­tikája mindinkább ennek fel­adására irányul. A Spanyol Kommunista Párt, amikor a szabadságjogok visszaállításá­ért, a gazdasági élet stabilizá­lásáért, a dolgozók életszín­vonalának emeléséért síkra- száll, egyidejűleg követeli az imperialista függőség felszá­molását, a semlegességi politi­kához való visszatérést is. 1959 június 18-a, noha még nem jelentette a rendszer meg­rendülését — komoly figyel­meztetés volt. Figyelmeztetett arra, hogy a spanyol nép újra ébredezik, s talán nincs már messze az az idő, amikor le­rázza magáról a fasiszta ka­tonai diktatúrát, az egyházi és világi monopóliumok, a hazai és külföldi elnyomók ural­mát ..; Figyelem! Figyelem! A Salgótarjáni Kézműipari Vállalat keres varráshoz jól begyakorlott VARRÓNŐKET bedolgozóknak. Jelentkezés mindennap 7.30 órától 16.30 óráig. (151)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents