Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-24 / 50. szám
1959. június 24. N 0 Ö K A öI KfPDJBAa 5 Gépállomásaink felkészültek az aratásra (Tudósítónktól) A gépállomások dolgozói, vezetői a nyári mezőgazda- sági munkák beindulása előtt évről-évre mindig úgynevezett kis vizsgát tesznek a felkészülésről. így volt ez az idén is. A gépállomások dolgozóinak hangulatából érezhető volt, hogy bátran néznek a szemlebizottság vizsgálatai elé. S joggal is, hiszen a szemlebizottság tagjai elégedetten állapították meg, hogy mind a szervezési, mind a személyi, mind a műszaki feltételeket a gépállomások biztosították. Gépállomásainknak ez év tavaszán és nyár elején az aratás, illetőleg a cséplés megkezdéséig több, mint. tízezer holdon kell a növény- ápolást elvégezni. Június 10- ig ebből a munkából 5000 ’kataszteri holdon már elvégezték, és a 66 darab univerzális gép a biztosíték, hogy a jelentkező, szerződésileg lekötött növényápolás és takar- Tnánybetakarítást elvégzik. A menetirány tervek valamennyi gépállomáson elkészültek mind az aratásra mind a. cséplésre. 6 500 hold gabonát kell ebben az esztendőben learatni, egy aratógépre 100, egy kombájnra pedig 106 kh aratás esik. A gabonacséplőgépek rajon- tervét a Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályai már jóváhagyták. Az aprómag cséplőgépek menetiránytervei is elkészültek. A személyi feltételek biztosításánál jelenleg 21 traktorvezető hiányzik, azonban ezeket a traktorvezetőket időszaki munkásokból a gépállomások beszervezik. Komoly problémát jelent a 265 darab gabonacséplőhöz a munkacsapat biztosítása, mivel jelenleg csak 76 munkacsapattal kötöttek szerződést. A tsz-ek 27 munkacsapatot állítanak ki. Ami pedig a gépek kijavításának minőségét, az alkatrészutánpótlást illeti, arra vonatkozóan is kedvező a szemlebizottság megállapítása mely szerint a gépállomások a szemle napjáig az aratógépek, és kombájnok javítását jó minőségben elvégezték. A cséplőgépeknél kisebb hiányosságok vannak, például a kopottabb szalmarázó csapágyakat nem cserélték ki és ehhez hasonló kisebb hibák, azonban ezek kijavítása részben már meg is történt, vagy folyamatban van. Egyébként a cséplőgépek mintegy 12 százalékát bejáratták, az aratógépeket és kombájnokat egyedenként. Hiánycikk az aratógépeknél a tartalék kasza, amit sajnos csak igen szórványosan tudnak . beszerezni tartalékolás céljára. Minden aratógéphez a gépállomások előkészítették a kalászemelőket. A balesetvédelmi és tűzrendészet! oktatásokat részben megtartották, de legkésőbb június 25-ig megtartják. Az egyes gépállomások nyári felkészülését a szemlebizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az évben a szécsényi gépállomás dolgozói készültek fel a íegderekasabban, bár a további sorrendet igen nehéz megállapítani. A szemle természetesen még nem minden, az élet fogja eldönteni, hogy a gépállomások hogy állják m.eg helyüket. Elismerő oklevéllel tüntették ki a kisterenyei Vörös Október Tsz-t A kisterenyei Vörös Október Terme’őszövetkezet az elmúlt esztendőben részt vett a viszonylag kis területtel rendelkező termelőszövetkezetek országos versenyében. Értékelve az eredményeket, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány az 1957— 58-as gazdasági évre meghirdetett országos termelési versenyben elért kiváló gazdasági eredményeiért — a 400 holdon aluli termelőszövetkezetek csoportjában — elismerő oklevéllel tüntette ki a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetet. Mit- viszünk a mezőgazdasági kiállításra? A SZURDOKPÜSPÖKI BÉKE TSZ-BEN 40 DARAB SERTÉST HIZLALNAK — A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet az idén a pénzbeli részesedés növelése érdekében 40 darab sertést hizlal, amelyeket még a zárszámadás előtt értékesítenek. A szeptember 4-én nyitó Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár iránt figyelembe véve a beérkezett jelentéseket — minden eddiginél nagyobb az érdeklődés falvainkban. Új jelensége a kiállításnak, hogy a kiállítók között szerepelnek olyan termelőszövetkezetek is, amelyek az ősszel, vagy az idei tavaszon alakultak. A növénytermesztésben a kiállításra jelentkezett gazdaságok száma mintegy 50 százalékkal magasabb az előző évinél, s ennek is közel 70 százaléka termelőszövetkezet. Ezenkívül szép számmal vesznek részt a növénytermesztési bemutatón egyénileg dolgozó parasztok is. Megyénkben növénytermesztési vonalon már eldőlt, melyik termelőszövetkezet, állami gazdaság és egyénileg dolgozó paraszt eredményei érik el azt a szintet, amellyel részt vehet, mint kiállító a mezőgazdasági kiállításon és vásáron. A kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet paradicsomot és káposztát, a nógrádszakáli Haladás Termelőszövetkezet ugyancsak káposztáját mutatja be. A palotási Május 1. és a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet búzáját, az érsak- vadkerti Dimitrov Termelő- szövetkezet jól sikerült dohányterméséből mutat be. A Szécsényi Tangazdaság őszi árpát, kendert, a Szügyi Tangazdaság pedig búzát, őszi árpát és cukorrépát mutat be. Az ipolytarnóci ’ szakcsoport káposztáját viszi el a kiállításra. Szép számmal képviselik megyénket egyénileg dolgozó parasztok is. A héhalmi Kovács Gábor, a nagylóci Jó- zsa Ferenc és Lászlók András őszi árpát visznek Budapestre, Velenczei János Szé- csényből és Bartus József Galgagutáról búzájukat mutatják be. Az erdőtarcsai Mugli Pál őszi árpát és búzát, Szécsényből Sümegi János cukorrépát mutat be. Idős Kovács János, balassagyarmati egyénileg dolgozó paraszt pedig dohánnyal szerepel a kiállításon. A állattenyésztési bemutatóra érkezett jelentések méltóan dokumentálják mező- gazdaságunk fejlődését e téren is. A legtöbb szarvas- marhával a termelőszövetkezetek neveztek be. S a jelentkezők között nem egy új termelőszövetkezetet is taláKihctsználfák a gépek munkáját Borsosberényben a Haladás Termelőszövetkezet tagjai úgy igyekeznek, hogy a növényápolási munkákat még az aratás megkezdése előtt befejezzék. A 129 holdas gabona táblát június 29-én kezdik aratni. Helyszíni szemle alapján döntötték el a gépállomás szakembereivel, hogy 20 holdat kombájn, 62 holdat aratógép, 32 holdat pedig gépi fűkaszával aratnak majd. A gépi fűkaszát azért választották, mert a tsz-ben kevés a férfi munkaerő, s kévét kötni a fűkasza után már tudják az asszonyok. Így mintegy 15 holdat tesz ki csupán az a terület, melyet kézzel kell aratni, a gépek sarkalásánál meg az erősen kuszáit területeken. lünk. Megyénkből is jó páran jelentkeztek az állattenyésztési kiállításra, így többek között Vincze Barna szécsényi és Halman István hu- gyagi dolgozó parasztok tehenét, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetnek pedig két kosát tekinthetjük meg a kiállításon, ha a bíráló bizottság — amely most dönti el, hogy mely állatok érdemesek rá — megfelelőnek találja. Veszélyben a krumpli Hugyagnál kezdődik a Krumpli- ország s Dejtáron is túlra nyúlik a határa. Nem kisebb krumpli- központ örhalom sem a két említett községnél. A Csitár felé vezető országút mentén a Káposztás dűlőben dús levelű krumpliföldek terjeszkednek. Már virágba borultak, de ez a virágzás más illattal terhes, mint a néhány évvel ezelőttiek. Most a krumpliföideK felől vegyszerek s undok bogarak szagát hozza a szél. Veszélyben a krump li-ország! Alattomos, aljas ellenség támadta meg a becsületes, szorgos népet. No, de ha az ellenség támad, a krumpli-ország népe sem rest. Olyan, mint a megbolygatott hangyaboly. Tele a mező hadakozó emberekkel. A sáros krumpliföldek gonosz kártevője körül szorul a hurok. Több mint 26 mázsa idegméreg vándorolt ki a földművé szövetkezetből a krum- liföldekre, ezért olyan szépek a krumplilevelek s olyan nyugtalanok a támadók, a gonosz kártevők. Bertók István ; elhúzott nadrágszárral, mezítlao jár a krumpliföldön. Kezében öntözőkanna rózsájából szórja a port a büdös bogarakra. — Dögöljetek meg, átkozott férgek! Egy pillanatra megállítom Pista bácsit. — Miért csak egyedül? — kérdem. — Hát mert gyámoltalan öc- vegyember vagyok. Majdnem húsz éve, hogy asszony - nélkül élek. Egyedül mii, velem a földjeim, egyedül porozom a krumplim. így van már az özvegy ember — mondja keserű íz-, zel. — Hát bizony egyedül! Pedig van munkám. Rengeteg időt elvesz más munkáktól, a 2,5 hold burgonya porozása. De ha nem csinálom, tönkretesznek ezek az átkozott bogarak. Annak ellenére, hogy sok a bogár, Pista bácsi büszke a krumplijára. Kihúz egy bokrot és mutatja, már kacsatojásnyi krumplik is találhatók a fészekben. Aggódó szeretettel néz végig a krumpliföldön, majd lehajol és elindul porozni tovább. — fa — 601000 forint előleg sertések után A pásztói Szabadság Termelőszövetkezetben igen nagy gondot fordítanak az állat- tenyésztésre. A szarvasmarha hizlalás mellett igen komoly szerepe van a termelőszövetkezet jövedelmének növelésében a sertéshizlalásnak is, hiszen, ennek jövedelmezőségéről a korábbi évek folyamán már meggyőződtek a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai. Az elmúlt évben például több mint 30 hízottsertést értékesítettek, mely 70-80 ezer forintot jövedelmezett a termelőszövetkezetnek. Leszámítva a hizlalásra fordított költségeket, 25—30 ezer forintot hozott tiszta jövedelemként a termelőszövetkezetnek. vagyis sertésenként megközelítette a jövedelem a 800 forintot. Megszűnt tehát Pásztón az a korábbi helytelen módszer, hogy a választott malacokat értékesítették. Az idén már 80 hízottsertésre kötöttek szerződést az állatforgalmi vállalattal. S ha figyelembe vesszük a szerződéskötéskor kapott előleget, már eddig 60 ezer forint jövedelmet hozott a 80 sertés a Szabadság Termelő- szövetkezetnek. : jj A pásztói Szabadság Termelőszövetkezet 26 férőhelyes sertés- fiaztatóján a tetőfedést végzik. Képünkön a három bujáki Petre testvér tetőfedés közben. Egyéni és tsz parasztasszonyok találkoztak Palotáson Vasárnap egész napos parasztasszony találkozót rendeztek a palotási Május 1. Termelőszövetkezetben, ahol sziráki, bujáki egyénileg dolgozó parasztasszonyok találkoztak a palotási termelőszövetkezet asszony tagjaival. Délelőtt a termelőszövetkezetben beszélgettek, ahol a tsz fejlődésével ismerkedtek meg, délután pedig határszemlén vettek részt. Megtekintették a közös állatállományt is, s elismerően szóltak a jól gondozott, ápolt kapásokról. Baráti beszélgetés közben mondották el a sziráki és bujáki asszonyok: a termelőszövetkezetben látottakról nemcsak családtagjaiknak, hanem a falu más egyénileg gazdálkodó asszonyainak is beszámolnak. Az egyéni és termelőszövetkezeti asszonyok közös ebéden vettek részt, s több — az asszonyokat érintő problémát vitattak meg. Az Eger—Salgótarjáni Tüzép Vállalat félévi leltározás miatt az építő és tüzelőanyag telepeit az alább közölt napokon zárva tartja. 201. salgótarjáni telep 1959. július 1-4 202. salgótarjáni telep 1959. július 1 203. salgótarjáni telep 1959. július 1 211. szécsényi telep 1959. jún. 29-júl. 1 212. balassagyarmati telep 1959. július 1-3 213. pásztói telep 1959. július 1-2 214. kisterenyei telep 1959. június 29-30 215. rétsági telep 1959. július 1-2 216. zagyvapálfalvai telep 1959. július 1 A zárvatartás ideje alatt az eladás szünetel. ' (170) Réten, réten... ÉTEN, RÉTEN, sej a karancssági réten! Nehogy félreértés essék, nem vesztettem el sem a zsebre- való késem, sem a karikagyűrűmet, egyáltalán semmit. Az ilyen rétek virág tengerében könnyen elfelejt az ember elveszteni valamit. De minek is veszítene el valamit, amit sajnálni kellene, amikor megtartani sokkal jobb. így voltam én is ezen a gyönyörű margarétás mesz- szeségbe nyúló dúsfüvű karancssági réten, önkéntelenül is a fülembe csengett a nóta, s én akaratlanul is úgy dúdoltam, hogy réten, réten, sej, a karancssági réten. Hogy miért így? Talán azért, mert minden, ami szép, minden, ami jó ebben a határban és ebben a hosszú faluban, csak karancssági lehet s így a fülemben zsongó nóta is csak az. Tavaly, mikor erre jártam, valahogy nem csengett a fülemben a nóta, valahogy észrevétlenül mentem el a margarétás, nagy rét mellett, pedig a virágok illata, a tavasz zsongása hasonló volt a mostanihoz. Mégis most más ez a rét, mások a virágok, a fűszálak, a bogarak. Tavaly minden három, négy, öt lépésben fonnyadt faágak csúfították a rét nagyszerű szépségét. Az egyik csíkon még pompáztak a virágok, a másikon rendbevágva haldokoltak, a harmadikon boglyába rakva bóbiskoltak. Most nincsenek fonnyadt gallyak, egymástól eltépett virágok, különböző illatok, a rét egységes, mint a falu népe, aki még a vadul fújó böjti szelek idején határozta el, hogy a rét egy egységét nem bontja meg már. S MOST a karancssági rét minden virága ugyanúgy, mint tavaly, mégis halálfélemben él. A hatalmas fűtenger két végén kaszákkal felfegyverzett emberek tömege jelent meg. Mesz- sziről úgy nézett ki, mint két ellenséges tábor. A reggeli napsütésben félelmetesen villannak a kaszák, s a két tábor nekivág a rétnek. Majd valahol csak a közepe táján találkoznak. Az országúton elhaladók mind megnézik a két egymással szemben lévő csapatot. Milyen szép az ilyen szembenállás. Nem egymás ellen, hanem egymásért történik minden, az egy cél elérésére szövetkezett emberek akarata ez. Egy pillanatra megállítom az egyik szárny általános támadását. A hosszú sorban dolgozó emberek egymásután teszik le a kaszát s fogadják meg a javaslatot. Tartsunk cigaretta szünetet. A másik csapat a rét végén nem vesz tudomást ezek szünetéről, hanem vágják rendületlenül, s egy-egy riadt véres fülű nyúl futása jelzi, hogy bizony éle van a kaszáknak. A pihenő tábor, úgy gondolom elárulhatom, az Alkotmány Termelőszövetkezet íér- íicsapatának egy része, azonnal megtalálja a szót. A fiatalokkal kezdenek kötekedni. Gyüre Ferenc (balázs) megtörölve izzadt homlokát, kijelenti: Nem valók ezek a mái fiatalok semmire. Az az öreg — mutat egyik hetvenéves bácsira — túlkaszálja még valamennyit. A három KíSZ-fiatal nem nagy lelkesedéssel hallgatja az ilyen dicséretet. Zavartan kérdik: — Mi a baja velünk, Feri bácsi? — Nekem semmi — hangzik a felelet —, csak hát ez a véleményem. Jekkei Sanyi, a fekete hajú, barnaszemű tizenkilenc éves legény rosszalóan néz az öregekre, s szinte önmagának mondja. — Meg ke’l szokni! Különben nagyon jó velük dolgozni. Egy-két hecc után észre sem vesszük, már itt az este. A fiatalok látva, hogy elsősorban az ő munkájuk után érdeklődöm, körülállnak. Kovács László, az egyik szőke hajú legény azzal dicsekszik, hogy ő az üveggyárból jött vissza, mert hívták a madárdalos rétek. Jekkei Sanyit a bányák mélyéről hívta vissza a föld, a kedves karancssági határ. ZELES LACINAK nincsen ilyen múltja, ő még inkább gyereknek, mint legénynek néz ki. Panaszolja is, fárasztó a kaszálás a felnőttekkel, hiszen még tizenhat éves sincs. Ennek ellenére mar tavaly is 112 munkaegységet teljesített a lényegesen KisebD területen gaz- uaikodo szövetkezetben. Most ameddig ellátni, minden az oveKe. Ez az, ami lelkesíti a iiataiokat, no meg az idősebbeket is. A fiatalok munkáját vitatva közbeszól Virág Feri bácsi, az intéző bizottság tagja is. — Elégedettek vagyunk a munkájukkal. Csak hat — felem kacsint s mondja —, na állandóan a kezem alatt lennének, megtáncoitatnam őket. De hiszen megállják a Helyüket ezek a gyermekemberek a réten is, nemcsak a táncban — mondom békítő- leg. — Az igaz, de hát azt akarjuk, ember legyen belőlük, s nem akarunk rossz tanítok lenni. Majd ha a több mint 1000 holdat levágják velünk, akkor mondhatják igazán, hogy átestek a tűzkeresztségen. Lehet, hogy ezek a fiatalok valóban most esnek át a nyáron a munka tűzkeresztségén, de ugyanez elmondható az idősebbekre is, csak hát nekik a közös munka tűzkeresztségén kell átesniük. K ARANCSSÁG termelőszövetkezeti parasztsága nagy akarással készül a tűzkeresztségre. A cigaretta szünet után munkába álló emberek minden mozdulatából kiolvasható az igyekezet. S ahogy sokasodnak a rendek, a kaszák suhogásából hallom újra a nótát. Réten, réten, sej, a karancssági réten. Kata János
