Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-10 / 46. szám

1959. június 10. NÓGRÁDINEPÜJSAG 5 Brigád vezetővel a halárban Kocsi kocsit ér a palotást Május 1 Ter­melőszövetkezet szérűskertjében. Most, hogy a bőséges tavaszi esők után megszáradt a takarmány, erőteljes ütemben kezdték meg a lucerna behordását. Hogy miért ez a nagy sietség? Erre Szűcs József növénytermelési brigádvezető adja meg a választ: — Még az esőzés előtt 53 kh-on vágtuk le a lucernát, abban a reményben, hogy né­hány napon belül be is kazlazzuk. Sajnos, az idő áthúzta számításunkat. Ahogyan be­fejeztük a kaszálást, elkezdett esni és csak esett, esett, mintha soha nem akarna meg­állni. Közben újabb kocsik érkeznek, s Szűcs József máris intézkedik. — Ti ehhez a kazalhoz gyertek, az autó meg a nagy kazalhoz álljon! Az emberek az elmúlt évek során meg­szerették Szűcs József brigádvezetőt, így nem is csoda, ha szó nélkül végrehajtják utasításait. Az egyik hosszú kazlat öten rakják. Van munkájuk bőven, mert az elevátor megál­lás nélkül hordja fel a jó, illatos takar­mányt. Amint a gyenge leveles lucernát vizsgál­hatom, a hátam mögött megszólal a brigád­vezető. — Annak ellenére, hogy megázott, jó ta­karmány ez, igaz, hogy még zölden érte az eső, nem pedig szárazon kapta a vizet. Mielőtt elhagyná a szérűskertet, meg­A csecsei termelőszövetkezet több mint 100 ezer forintos állami támogatással alakítja át a régi malomépületet tehénistállóvá. jegyzi a két hatalmas kazalra mutatva. — 17 mázsa körül mozog a holdankénti átlag. S ez csak az első kaszálás — mondja jelentőségteljesen. Szűcs József örömmel vállalja a határban való kalauzolást, hiszen van mivel büsz- kételkedni a palotásiaknak. Nem messze a majortól, a kertészetben asszonyok, leányok dolgoznak, s amikor meglátják, hogy közeledünk, elhalkul a nóta és serényebben mozognak a kézben a kapák. A paradicsomot kapálják. Szűcs Józsi bácsi gyengéden korholja őket. — Amikor még nem láttatok, hogy jövünk, ültetek. No lett is erre olyan lárma, hogy elég volt Józsi bácsinak kimagyarázkodni. — Azért nem kell haragudni, hiszen csak tréfáltam — mondja engesztelőén. Ügy látszik a női brigád sem vette szí­vére a dolgot, mert nagyon jól ismerik az öreget. Tudják, mikor haragszik, meg azt is, hogy mikor tréfál. A kertészeten túl már a tömör kalászú gabonatáblák között visz az utunk. Csak az •lismerés hangján szólhatunk a látottakról. A kukorica kétszer megkapálva, a répa is. A 25 holdas borsó tábla már a szedést várja. Van itt munka bőven. Szűcs Józsi bácsi brigádvezető mégsem fél a nehézsé­gektől, hiszen szervezés dolga az egész, s a tagság minden munkát időben elvégez. KATA JÁNOS 30 százalékkal több kukorica Ebben az évben a Sziráki Állami Gazdaság sziráki üzemegysége 30 százalékkal nagyobb területen vetett ku­koricát, mint tavaly. Az idén teljes egészében martonvásári 5-ös hibridkukoricát vetettek. Kísérletképpen 26 kh-on négyzetesen, a másik 26 kh-on pedig sorba, szemenként ve­tették a kukoricát. A kapálá­sokat mindenütt géppel vé­gezték, s a kukoricát úgy rit­kították, hogy kh-anként leg­alább 20 500 tő maradjon, mert a gyakorlat azt mutatja, így ad a legtöbb termést a kukorica. A megye területén várható kártevők megjelenéséről Az 1959. évre kiadott or­szágos rovarelőrejelzés, vala- mint a Megyei Növényvédő Állomás adatai, illetve meg­figyelései alapján az alább felsorolt kártevők ellen és helységekben szükséges a fo­kozottabb védekezésre való felkészülés. KUKORICAMOLY. Erős fertőzés várható a pásztói já­rás területén. Kálló, Héhalom, Palotás, Egyházasdengeleg, Vanyarc, Kisbágyom, Job­bágyi, Ecseg, Pásztó, Tar köz­ségekben. Salgótarjáni járás területén. Nagybátony, Nemti, Nádúj­falu, Kisterenye, Mátravere- bély községekben. Közepes fertőzés várható: a Már az aratásra készülnek Karancsságon Kinn - a határ­ban szőkül már a rozs és lassan en­ged zöld színéből az őszi árpa és a búza is. Még né­hány meleg hét, s elkezdődik az aratás. Karancsságon, az Alkotmány Termelőszövetke­zetben még alig fejeződött be a növényápolás, de a tagok már az aratásra készül­nek. Ez a munka mindig a legnehe­zebb paraszti munkának számí­tott, melynek si­kere érdekében meg kell tenni a szükséges előké­születeket. Ka­rancsságon meg az idén azért igé­nyel ez a munka különös gondot, mert közösen aratják már azt a búzát is, ame­lyet a tavasszal belépett új tagok hoztak magukkal. Életük első közös aratására készül­nek ezek az em­berek, akik az el­múlt esztendőben még apró parcel­láikon vágták hajnaltól estig a szőkére érett ga­bonát. A termelőszö­vetkezet vezetői már megtették a kezdeti előkészü­leteket az aratás­hoz. — Számba vet­tük először azt, — magyarázta a termelőszövetke­zet elnöke, aki az elmúlt esztendő­ben még csak a maga gondjával, bajával törődött, egy hónapja pe­dig az Alkotmány Termelőszövetke­zet vezetése, irá­nyítása terheli vállait --, hogy mennyi is az a terület, amelyről le kell vágnunk a gabonát. Aztán megnéztük, meny­nyi emberre van szükség ehhez a munkához, elegen­dő lesz-e a ter­melőszövetkezet munkaereje? ... — Mert a karancssá- gi Alkotmány Termelőszövetke­zetben, éppen azért, mért a be­hozott földek számtalan darab­ra aprózódnak, gépi aratásra nem igen számíthat­nak. Csak az egy tagban lévő közös táblán dolgozik majd gép. A termelőszö­vetkezet tagjai bizakodva néznek az aratás elé, hi­szen lesz segítség. A KISZ-fiatalok és a sportolók nemrégiben pél­dául vállalták, hogy 13 hold rét­ről lekaszálják a szénát. Az ara­tásnál meg az üzemi munkások segítenek, mert a termelőszövetke­zetben dolgoznak a családtagok is. Az üzemi mun­kások feleségei pedig nagyrészt tagjai a termelő- szövetkezetnek, így kerülnek egy­re közelebb az Alkotmány Tíz­hez azok az em­berek, akik még nem is olyan ré­gen nem ismertek nagyobb darab földet a 6—8, vagy 10 holdnál, ame­lyet éppen mű­veltek.- 9 ~ es Az megye többi járásaiban helységeiben mindenütt. 1959. évi kártétel attól függ, hogy a telelőhelyül szolgáló gócok (kukoricaszár, kukorica­tövek) megsemmisítését elvé- gezték-e a termelők. Ahol végrehajtották az előírássze­rinti megsemmisítést, ott a kártétel nem fog jelentkezni. VEDEKEZES: a még meg­maradt szárrészek mielőbbi megsemmisítése elégetéssel, vagy 60 centiméter mélyre történő leföldeléssel. Tenyész- idő alatt a megtámadott címe­reket virágzás után szedjük le és azt semmisítsük meg. BURGONYABOGÁR. Az első nemzedéknél az egész megye területén közepes fertőzés várható. Erősebb gó­cokat lehet találni: De j tár, Patak, Hugyag, Orhalom, Ludányhalászi, vagyis az Ipoly mentén. Á termelőszövetkezeti tagok érdeke VAirsányban, a Dózsa Ter- T melőszövetkezetben még az elmúlt évben is igen ko­moly gondot okozott, hogyan szüntessék meg azt a lehetet­len állapotot, ahogyan a ter­melőszövetkezeti tagok egy része közös vagyonát kezeli. Betakarításkor a burgonya csappant meg. Máskor a ta­karmányból hiányzott. Ma már Varsányban az a helyzet, hogy a termelőszövetkezet kö­zös vagyonának védelme va­lamennyi termelőszövetkezeti tag személyes ügye. Olyany- nyira, hogy maguk a tagok lépnek fel erélyesen azok el­len, akik nemtörődömségből megkárosítják a termelőszö­vetkezetet, vagy eltulajdoníta­nak olyan dolgot, amely a ter­melőszövetkezet vagyonát ké­pezi. Rendkívül jó hallani arról, hogy termelőszövetkezeti tag­jaink a közös munkában el­töltött minden nappal köze­lebb kerülnek termelőszövet­kezetükhöz. Egyre világosab­bá válik előttük: a közös va­gyon gyarapítása, a termelő- szövetkezet erősítését jelenti. Jólétük, családjuk jólétének, a termelőszövetkezeti tagok jólétének alapja ez. Éppen ezért termelőszövetkezeteink zömében a tagok nemcsak munkájukat végzik el becsü­letesen, hanem arra is ügyel­nek, hogy az egyre gyarapodó közös vagyont ne érje kár. Hogy ez ma már így van, mindenekelőtt annak a ne­velőmunkának következmé­nye, amely a kommunisták vezetésével folyik ma is ter­melőszövetkezeteinkben. Szük­ség van erre a munkára, mert azzal, hogy egy paraszt a ter­melőszövetkezetet választotta, még nem szűnt meg az az ellentét, amely gazdasági fej­lődése és maradi gondolko­dása között van. Ezt a nevelőmunkát külö­nösen az újonnan alakult ter­melőszövetkezetek tagjai igény­lik. Saját magunkat áltat­nánk, ha arról beszélnénk, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásával megoldódtak a problémák falun. Számta­lan új termelőszövetkezetünk példája bizonyítja, hogy a nehezebb munka csak most jön. Formálni, alakítani kell a termelőszövetkezeti pa­rasztok tudatát, hogy éppen- úgy dolgozzanak a közös va­gyon gyarapításáért, mint ahogyan azt még az elmúlt esztendőben egyéni gazdasá­gukban tették. A közös va­gyon herdálói ellen pedig olyan erélyesen lépjenek fel, mint ahogyan azt abban az esetben tették, ha kár érte egyéni gazdaságukat. _ Az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek legtöbbjében igen komoly gondot okoz, hogy a közös állatállománynak, jelen pillanatban még nem tudják biztosítani a közös férőhelyet. Éppen ezért úgy határoztak, hogy az állatokat egészen ad­dig tartják * tagok, míg meg nem oldódik e probléma. Ta­karmányt a legtöbb helyen a közösből biztosítják. Ha tehát ezt a takarmányt a háztáji tehén fogyasztja, a közös ká­rosodik meg. A termelőszö­msm vetkezeti tagok lesznek sze­gényebbek azzal is, ha egy- egy tag a termelőszövetkezeti vezetőség tudta nélkül, a kö­zösen vetett takarmány egy részét levágja és értékesíti. Ennek a nevelésnek tehát az a célja, hogy kiszélesítse a termelőszövetkezeti tagok lá­tókörét, hogy ne csak a ma­guk érdekeit nézzék, hanem a termelőszövetkezeti tagok ösz- szességéért dolgozzanak. A tapasztalatok azt bizo- nyitják, hogy azokban a termelőszövetkezetekben si­került e téren jelentős válto­zást elérni, ahol a pártszer­vezet. a termelőszövetkezet vezetői nem hagyták feledés­be merülni a közös vagyon dolgát, hanem rendszeresen foglalkoztak ilyen irányban a tagokkal. Az ilyen termelő- szövetkezetekben ma már a közös vagyon védelmét leg­személyesebb ügyüknek tekin­tik. Aki vét ellene, felelősség­re vonják, az okozott kárnak megfelelően munkaegységet vonnak el tőle. S mindezt azért teszik, hogy később egyetlen olyan tagja se legyen a termelőszövetkezetnek, akit a közös vagyon eltulajdoní­tásáért kell kizárni a ter­melőszövetkezetből. Végezetül beszélni kell a termelőszövetkezet pártszerve­zetének, a termelőszövetkezet vezetőségének felelősségéről. A régi, s ma már jól műkö­dő termelőszövetkezetek pél­dái bizonyítják, hogy meny­nyire fontos a végzett munka arányában gyarapodó közös vagyon ellenőrzése. Nem egy­szer megtörtént már, hogy igen komolynak induló fele­lőtlenségnek, visszaélésnek vették elejét az ellenőrzéssel. T udott dolog az is, hogy az ellenőrzés hiánya még sosem vezetett jóra. Az azután már a termelőszövetkezet vezetőin múlik, hogy mindezt úgy oldják meg, hogy ez az ellen­őrzés ne bizalmatlanságnak tűnjék a tagok szemében, ha­nem úgy tekintsék, mint se­gítséget munkájukhoz, új em­berré formálódásukhoz. A közös vagyonért dol- ■x *' gozni, megvédeni min­dennemű visszaélés ellen, azt jelenti, erősödik, izmosodik a termelőszövetkezet; módo­sabbak, jobban élnek a ta­gok. Az új tertmelőszövetke- zetekben pedig a közös va­gyon gyarapodása a követ­kező gazdasági év megalapo­zását jelenti. Beszélgetni kell erről valamennyi termelőszö­vetkezeti taggal, hogy koráb­ban, vagy később valameny- nyi megértse; bár látszatra néki jut a több, mégis csak saját magát károsítja meg, ha elcsíp valamit a közös var gyonból. Az ennek érdekében vég­zett munka nehéz lesz, de megéri a fáradságot. Bizonyí­ték erre a varsányi példa is. Vincze Istvánná 12 forint jövedelem a húscsirke darabjáért Nagy Juhász József, a kisterenyei Vörös Október Tsz tagja kaszá­val vágja le a kaszálandó tábla sarkait, hogy a gépi kasza Jő minőségű munkát végezhessen. A húscsirke nevelés igen nagy jelentőséggel bír terme­lőszövetkezeteinkben. Számos termelőszövetkezet megtalálta benne számítását — bár ko­rábban idegenkedett tőle —, mert ez igen jövedelmező. A berceli Vörös Csillag Termelő- szövetkezet például a rántani- való csirke darabjáért 7 fo­rintot, a jobbágyi Üj Otthon Termelőszövetkezet 12 forin­tot kapott. Azok a költségek tehát, amelyek a baromfitar­tásnál felmerülnek, hamar vissza is térülnek a termelő- szövetkezetnek. Hiszen a csir­ke 3—10 hetes korában eléri a 70—80 dekagrammos súlyt, amellyel már értékesíteni le­het. Ezek a csirkék igen jól értékesítik a takarmányt, élet- fenntartó takarmányszükség­letükkel képesek jelentős súly- gyarapodást elérni, s termelő- szövetkezeteink csak az el­adás előtt 2—3 héttel vezetik -be a ráetetést, hogy hama­rább elérjék a tervezettnél a kívánt súlymennyiséget. A berkenyéi Petőfi Tsz több éven keresztül épült új istál­lójába bekötötték már a teheneket. Termeloszövetliezeti tanácsadó Hogyan kaphatnak a tsz-tagok családi ház építéséhez OTP-kölcsönt? A rendelkezések értelmében felső határa lakásonként 38 000 az a termelőszövetkezeti tag, aki legalább egy éve tagja a termelőszövetkezetnek és az alapszabály rendelkezéseit megtartja, rendszeresen részt vesz a közös munkában, tel­jesítette a kötelező munka­egységeket és eleget tett az ál­lam iránti kötelezettségeinek, családi házépítés céljára OTP- kölcsönt igényelhet. Az OTP-kölcsön igénylésé­hez szükséges nyomtatványo­kat a területileg illetékes vá­rosi vagy járási OTP-fiókoktól kell kérni. A termelőszövetkezeti tag új családi ház építésére, vagy a megkezdett építkezés befeje­zéséhez a jóváhagyott költség- vetés 75 százalékát, legfeljebb azonban 30 000 forintot kaphat kölcsön az OTP-től. Ha egy termelőszövetkezet nyolc vagy nyolcnál több igényjogosult tagja egy időben, esetleg cso­portosan kíván családi házat építeni, az Igényelhető kölcsön forint is lehet. A kölcsönkérelemhez csatol­ni kell az építendő lakóház műszaki tervét és költségveté­sét. A tervet és a költség- vetést a termelőszövetkezet ve­zetőségéhez keli beadni. A ter­melőszövetkezet vezetősége a kérelmet véleményével, javas­latával ellátja, és a városi, vagy a járási tanács mezőgaz­dasági osztályához továbbítja. A járási tanács a véleménye­zett kérelmeket, a kölcsön el­bírálása végett az OTP megyei fiókjához küldi. Az OTP-kölcsönök folyósítá­sánál előnyben kell részesíteni a termelőszövetkezeti közsé­gekben építkező tagokat és az olyan tsz-ek tagjait, amelyek­ben a közös gazdasági tevé­kenységet a lakáshiány akadá­lyozza, vagy, ahol a tagok ide­iglenes lakásokban, elavult, egészségtelen épületekben lak­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents