Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-10 / 46. szám
6 NÓGRÁDI NIPÜJ8AG 1959. június 10„ Műcsnyagok az ember szolgálatában Iskolánk termelőszövetkezetének A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezete és a Salgótarjáni Állami Aruház az elmúlt héten nagyszabású műanyagkiállítást rendezett Salgótarjánban. A kiállítás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a műanyagok háztartási alkalmazására, mert ezáltal népgazdaságunk tetemes megtakarításra tehet szert. A kiállítást érdekes előadással tették gazdaggá. A kiállításon kérdést intéztünk Boródi elvtárshoz, a TIT szakelőadójához. — Tájékoztasson, mi a műanyag? — Műanyagoknak azokat az anyagokat nevezzük, amelyek mesterségesen előállíthatók, megmunkálhatók, széntartal- múak és makromolekulájúak — válaszol Boródi elvtárs, majd így folytatja. — Ez így túlságosan tömör meghatározás, nézzük meg egy kicsit részletesebben. A műanyagokat a természetben nem találjuk meg készen, hanem magunknak kell előállítanunk, ezért mondjuk, hogy mesterségesen előállíthatók. A meg- munkálhatóság annyit jelent, hogy mechanikai behatásokkal alakítani lehet a fémekhez hasonlóan. Az, hogy a műanyagok széntartalmúak, azt jelenti, hogy szén az egyik alkotórésze, azaz széntartalmú anyagból készül. Itt a szén, mint kémiai elem értendő. Makromolekulájúaknak pedig azért mondjuk, mert igen sok atomból áll egy-egy műanyag molekula. — Következő kérdésünk, miért készítünk műanyagokat? — Népi demokratikus államrendünk feladata a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha olcsón termelünk és ezáltal alacsony árakon adjuk el termelvényeinket. Ez azonban nem elegendő, mert hiába lesz olcsó egy árucikk, ha kevés van belőle, nem jut mindenkinek. A termelés mennyiségének fokozása is szükséges tehát ahhoz, hogy az életszínvonalat emelni lehessen. Á műanyagok ezt a célt segítik elő. A műanyagok alapanyaga megtalálható és olcsó, szemben a fémekkel, melyeknek alapanyagát külföldről hozzuk be drága pénzért. Kivétel ez alól az alumínium, mert ebből nálunk is van bőven. — Másik előnye a műanyag tárgyaknak, hogy kevesebb munka árán lehet elkészíteni. Például a rádjó dobozok egyik fajtájának elkészítéséhez 522 művelet szükséges, ha fából csináljuk. Ugyanez műanyagból készítve 14 művelettel megoldható, sőt, olyan műanyag is van. melyből két művelettel lehet elkészíteni. Nyilván, hogy a műanyagból készített rádió doboz ára sokkal alacsonyabb lesz, mint a fából készítetté. — Van még a műanyagnak egy másik nagy előnye is, mégpedig az, hogy olyan tulajdonságú anyagokat is tudunk belőlük készíteni, ami-, lyet eddig nem állt módunkban előállítani. Példának azt említem, hogy műanyag nélkül nem is lehet az úgynevezett gyűrhetetlen textilanyagot előállítani. — Mire lehet használni a műanyagokat? — A műanyagok alkalmazási területe annyira kiterjedt, hogy könnyebb lenne arra a kérdésre válaszolni, mire nem lehet használni műanyagot. — Általában azt mondjuk, hogy —100 C° alatt és + 500 C° fölött a jelenlegi műanyagok nem használhatók. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden műanyag ilyen nagy hőmérsékleti határok köKi terjesztik A szülők kívánságának megfelelően a jövő tanévre a tanulók olyan biztosítást is köthetnek, amely már nemcsak az iskolai foglalkozás alatt előforduló balesetekre érvényes, hanem a szünidőben és az iskolaév alatt bárhol és bármikor előforduló balesetekre is kiterjed. Az új tanulóbalesetbiztosítás évi díja 5 forint. Ezért az összegért az Állami Biztosító rokkantság esetére 25 000 forint erejéig biztosítja a tanulót, és a balesetből származó sérülésnél legfeljebb 80 napon keresztül napi 10 forint segélyt nyújt. Ha a Leinformálható harminc éven felüli képesített könyvelőt felvesz a Szécsényi Gépállomás. Szükség esetén lakás biztosítva. Fizetés megállapodás szerint. (150) Mezőgazdasági gépek javításában jártas szerelőket azonnali belépéssel felvesz a Szécsényi Gépállomás. Fizetés megállapodás szerint. (150) A Sütőipari Vállalat Balassagyarmaton felvesz sütőipari tanulókat, akik az ált. isk. 8 osztályát jó eredménnyel elvégezték és orvosi vizsgálat alapján a sütőipari szakmunkára alkalmasak. Jelentkezés a Sütőipari Vállalatnál július 15-ig Balassagyarmaton. (148) Óvjuk gyermekeinket Villamosiparunk rohamos fejlődése egyre fokozottabb mértékben teszi lehetővé a villamosenergia széleskörű felhasználását. Megyénkben az elmúlt évek során egy egész sor községet, termelőszövetkezetet villamosítottunk. A villamosenergia közkinccsé tétele azonban növeli a villamosbalesetek lehetőségét. Különösen nagy gondot kell fordítani a gyermekekre, akik kellő elővigyázatosság hiányában magukra hagyatva, könnyen az áramütés áldozatai lehetnek. Vigyázzunk rájuk, óvjuk gyermekünket az áramütés veszélyétől. zött alkalmazható. Ma már talán nem is találnánk az életben olyan területet, ahol ne lehetne alkalmazni, kezdve az emberi vér pótlásától a precíz gépalkatrészekig. Felhasználják az orvostudományban, textiliparban, építészetben, bútoriparban, gépiparban, festékiparban, olajiparban és háztartásokban egyaránt — fejezte be tájékoztatását. A jól sikerült salgótarjáni kiállítás után a TIT-nek az a terve, hogy a megye több községében és üzemében tart a jövőben műanyagokról szóló előadást, s ha szükséges, kiállítással szemlélteti a műanyagból készült tárgyakat. életéből Mint a megbolygatott darázsfészek, úgy nyüzsög iskolánk udvarán az apró nép. A tanítás alatt leszorított rúgó az óra végét jelző csengő szavára felugrik és az udvar csendjét felveri a vigan játszadozó gyermekek hangos zsinatja. Egy pillanatra mégis elcsendesül a bábeli zűrzavar. Minden szem a kapu felé fordul .. . Hosszú, kimért lépésekkel közeledik S chlenk János Vili. osztályos tanuló, az iskola termelőszövetkezetének elnöke. Mosolyogva int a pajtásoknak. a tanuló-balesetbiztosítást tanuló szülei nem SZTK- tagok, 800 forintig megtéríti a gyógykezeltetési költségeket. A tanuló biztosítás eddig is népszerű volt. A gyermekek 60 százalékát biztosították az elmúlt tanévben, s az Állami Biztosító egymillió forintot fizetett ki a balesetet szenvedett gyermekek szüleinek. Megyénkben ez az összeg meghaladja a 12 000 forintot. Baki Lászlónak Balassagyarmaton például 600, Máté József etesi tanulónak 577, Fejes Sándor pásztói tanulónak 590, Pál Mária drégelypalánki iskolásnak 400, Németi István tari tanulónak 375, Havasi Kálmán őrhalmi iskolásnak pedig 337 forintot fizetett ki az Állami Biztosító. A tanulók a szünidőre is érvényes balesetbiztosítást az iskolákon keresztül vehetik igénybe. Qól sikerült táíMutáne hmm tatát tartattak őal^átmlánkaei Salgótarján kulturális tevékenységének új színfoltja volt az a társastánc bemutató és társastánctanítás, amelyet az elmúlt héten nagy sikerrel rendeztek meg a városi és az acélgyári művelődési otthonokban. Két táncpedagógus, a Benkő-házaspár ismertette meg Salgótarján tánckedvelő közönségével, hogy hogyan kell helyesen, Ízlésesen, kecsesen táncolni a régebbi és a mai nyelven úgynevezett „jampi” táncokat. Gyakorlati szemléltetéssel mutatta be a házaspár, hogyan kell a bálban viselkedni, hogyan kell felkérni táncra a kisleányt. De tanácsot kaptak a nézők arra is, hogy a bálban milyen ruhában illik megjelenni. A nagysikerű társastánc bemutatón egyébként a Benkő- házaspár táncait Kaposy Edit művészettörfénész vezette be, aki ismertette a táncok keletkezését, eredetét és fejlődését. A 21 tánc bemutatása igen nagy sikert aratott. Bemutatták a bécsi keringőt, polkát, vansteppet, tangót, fox- trottot, csárdást, röpsasszét, an- golkeringőt, svinget, bugi-vugit, rock-and-rollt, rumbát, simít, csersztont, lovacskát, sambát, mambót, csa-csa-csát, calipsót és a lipszit. A lipsziről egyébként meg kell jegyezni, hogy ezt a táncot a Bécsi Nemzetközi Táncversenyen fogadták el, a lipcsei társastánc pedagógus kollektíva feldolgozásaként, a jövő év nagy társastáncának. Ezt a táncot hazánkban Budapest után másodszor Salgótarjánban mutatták be, mint újdonságot. S mivel a közönségnek nagyon tetszett a lip- szi, a Benkő-házaspár rögtönzött tánciskolái órát tartott, melyen a lelkes közönséget megtanította a lipszi lépéseire. — Ma délután, pontosan két órakor a tsz-ünk háztáji földjén jelenjenek meg a tagok, mert kiosztjuk a háztáji parcellákat! Hozzatok magatokkal két kihegyezett, névvel ellátott karót! Hatalmas „éljen” rá a felelet, s utána újra megkezdődik a perzsavásár ... A nap még magasan jár a zöld köntösbe öltözött Börzsöny fölött, amikor iskolánk „Hunyadi János”-ról elnevezett termelőszövetkezetének háztáji földjére érkezik a hegyes karókkal felfegyverzett munkás csapat. Nagy az izgalom. Az elnök meg-megráz- za sipkáját, s máris kezdődik a lottózás. Lélegzetet visszafojtva nyúlnak a sapka rejtelmes mélyébe. Nagy a tét. Az első háztáji parcella sorsa a kihúzott cédulával dől el. 4= Az ifjú elnök beosztotta a munkához a pajtásokat. A gépre két fiú ül és figyeli az elosztó kerék működését. — Miska! Figyeld az ültető csöveket, az adagolást! — intézkedik az elnök. Miska pedig az élmények hatása alatt el-elbámul, irigykedve nézi a biztos kezű traktoristát, szívesebben trónolna a volán mellett, a géputáni kutyagolás helyett. Beszélgetünk bandu- kolás közben a patronáló Petőfi tsz. elnökével. — örülök, hogy az iskolánknak átadott 5 kh földön a tsz megértő támogatásával lehetővé tette, hogy iskolánk tanuló ifjúsága a kis termelőszövetkezetének megalakításával bekapcsolódhatott a termelő munkába. Sok a baj amúgyis az iskolarendszerünkkel, elszakadt az élettől, a termeléstől. Célunk a fizikai munka megszerettetése. Az iskolában tanultakat így kapcsoljuk össze a gyakorlattal. Ök már nem szakadnak el a mezőgazdaságtól, megtalálják majd számításukat és boldogulásukat itthon, a falunkban. Közösségben nevelődnek a közösségért, felelősek lesznek egymás munkájáért és hűséges őrzői lesznek a társadalmi tulajdonnak...” — adom tovább a programunkat, hogy belém lásson az elnök. * Hazafelé aztán sorra elmondom elgondolásaimat az elnöknek. Politechnikus szakkörünk kilép az iskolánk falai közül és a fiúk felkeresik majd a tsz kovácsműhelyét, ahol megismerik a szerszámokat, a legegyszerűbb munka- folyamatokat, munkafogásokat, amellyel az ember úrrá lesz a makacs vas felett. De arra is szükség van, hogy a fa megmunkálásának eszközeivel is megbarátkozzanak. A balta, szekerce, véső, fűrész kezelésével is tisztában kell lenniök, hiszen a mindennapi életben sokszor találkozunk ezekkel a szerszámokkal. A bognárműhely mestere ad a kezeléshez, a munkához tanácsokat, sőt, a legegyszerűbb munkafolyamatokba be is vonja őket. Szövögetem tovább a terveket... A gyümölcsfa ápolását a tsz gyümölcsösében ismerik meg, tanulmányozhatják a különböző vegyi anyagok kémiai hatását és az elméletet máris kapcsolhatják a gyakorlattal. A leányok is megtalálják a politechnizálás útját a tsz tehenészetében. ahol érdekes látnivaló a gépesített fejés és az állatok ápolása. Á kertészetben pedig igazán otthonosan érezhetik magukat. Tanulóink hetenként más és más munkaterületen szerezhetik meg a gyakorlati ismeretek sokféleségét. Tudományosan gondolkodnak majd. Egyik ehhez, a másik amahhoz kap kedvet, s hozzáköti életét a mezőgazdasághoz. A hetenkénti pár órai gyakorlati munka. a politechnizálás az elmélettel teletömött agyaknak üdülést, szórakozást jelent és a tanulmányi színvonal emelkedését biztosítja. Így formálódik az újtípusú ember iskolánk termelőszövetkezetében! Megtaláltuk Berkenyén a gyakorlati életre nevelés útjait! Munkára nevelünk, mert olyan ifjúságot akarunk adni szocialista társadalmunknak, amelynek életeleme a munka lesz! KOVÁSZNA1 GYULA igazgató A kis bányateleptől — Kanadáig in. Úgy vonultak be az új hazába a disszidensek, mint az örökfény országába. Ez annál is könnyebb volt, mert nem volt ember a széles Kanadában, aki ellenük szólt volna. Ha lett volna, annak a hatósággal gyűlik meg a baja. A propaganda minden eszköze a kivándorló „magyar szabadságharcosok“ dicséretét zengte. Az újságok első oldalán öklömnyi betűs címek alatt szólt a kedves hangú fogadtatás, az interjú, miért vándoroltak el a „vasfüggöny” mögül. Kezdetben nem is volt semmi hiba a „szabadságharcosokkal“. Igaz, hogy lágerben laktak, de munkát mindenütt kaptak, elég volt tört angol nyelven elgagyogni, hogy most jöttek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a körülmény, hogy több gyáros, vagy más vállalkozó még a tősgyökeres kanadait is képes volt elküldeni, csak hogy munkát adjon, s ezzel is segítse a „szent ügyet." ♦ A„Salvesy Army", a pap♦ ság, s egyéb jótékonysági | szervezetek mindent elkövet- j tek, hogy egyengessék a ki- tvándoroltak sorsát. De ott volt f a különböző szervezetek mel♦ lett a „Dipé" is. Hogy miilyen szervezet a „Dipé"? í Itt tömörültek egységbe a II. tvilágháború alatt Kanadába | vándorolt csendőrök, horthys- Ita tisztek, Szálasi nyilasai. A \„Dipé” tagjai olyan segítsé- I get nyújtottak a kivándorolt | honfitársaiknak, hogy sok ott ♦ lakó megbotránkozott rajta. Egy kivándorló sorsa Midőn eljött az este a lágerekben csoportosan jelentek meg a derék hazafiak, s mint egykor a rabszolgapiacon, úgy válogattak d kivándorolt lányok és fiatalasszonyok között. No, persze nem ingyen. Estétől reggelig az általuk megállapított tarifa: 10 dollár volt, de nem sajnálták. Hiszen ők is patronálták a „szabadságharcosok" ügyét, s aktívan bekapcsolódtak a különböző gyűjtésekbe. Nem egy „Dipé" vezető ez alatt az idő alatt többezer dollárt szerzett. Mert ugye Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, s úgy vélték, jobban megérdemlik ők az összegyűjtött centeket és dollárokat, mint az újonnan jöttek. Igaz nemcsak ők gondolkoztak így. Az egyik tisztelendő atya a kivándorlóknak összegyűjtött 18 ezer dollárral búcsú nélkül távozott. Persze ez is, mint annyi más hasonló ügy, elsimult, mert az egyház már csak nem piszkot bele a saját tányérjába. Az első időkben a disszi- denseknek nem_ volt okuk a panaszra. Azonban, ahogy telt az idő, úgy kezdtek egyre elégedetlenebbek lenni. Dolgoztak ők, megismerték a dollár értékét, azonban bárhogy is számolgattak nem tudtak annyit félretenni, hogy egyhamar elegáns márkájú autójuk legyen. Éppen ezért időmúltával egyre több lett a zúgolódás a „szabadságharcosok“ között. Mint mondták: becsapták őket. Nem adták meg az egynegyedét sem annak, amit ideérkezésükkor Ígértek. Igaz, akkor már a kanadaiak lelkesedése is alábbhagyott. Amikor több bért, az Ígéret valóraváltását követelték, vagy kérték, gyorsan megkapták a választ: „menjetek oda, ahol megkapjátok“. Alig telt el háromnégy hónap, egyre több magyar vált munkanélkülivé. Számuk azóta tovább növekedett, hiszen a munkaviszonyok 1957 elejétől leromlottak. A „Salvesy Army“ 600 magyart segít ezekben az Ínséges napokban. Ez a segítség a szállásnyújtásban jut kifejezésre. Aki ágyat kap, az 25 centet, aki a padlón fekszik 10 centet fizet egy éjszakára. Egy évig sokan igénybe vették ezt a segítséget, mert az „Emigrec Mafic“ rendszeres segélyben részesítette őket. Ugyanis egy évig havi 17 dollár segélyt kaptak. Mióta ez megszűnt, egyre kevesebben járnak már a „Salvesy Army“ padlóira aludni 10 centért. Meg lehetett ismerni az új magyarokat, akik 1956 október 23-a után léptek Kanada földjére. A piros, fehér, zöld kokárdák hivalkodva virítottak mellükön. Azóta három év telt el, az idő eltűntette a kokárdákat, de ma is felismerhetők a magyarok arról, hogy nem dolgoznak, éhesek, rongyosak. Tömegével ácsorognak napokon keresztül a munkaközvetítő előtt. Nagyrészük a „leves" konyhán étkezik. Ott naponta egyszer adnak valami löty- työt, erről kapta a konyha a leves ragadéknevet. Már órákkal ebédosztás előtt ott állnak. Télen a csikorgás hidegben is, kiskabátban, lyukas cipőkben. A családosok helyzete valamivel jobb, őket jobban segíti a város is és a kanadaiak is. Bár az is igaz, a családapák nem szóltak a bérért, mert tudták mit je- jent az elbocsátás, ók zokszó nélkül húzzák a keserves igát. 4 kivándoroltak nagy többsége már örömmel jönne haza. A Kossuth Lajos Betegség élyző Társulathoz, az első világháború után kivándorolt magyarok szervezetéhez, már eddig több mint 7000 kérvény ment az újonnan kivándoroltaktól, hogy támogassák hazajövetelüket. Kanadában nincs magyar követség, csak kcmzulátus. Oda is szinte zarándokolnak az egykori „szabadságharcosok”. Az épület előtt, ahol a magyar megbízott székel, naponta százával ülnek. Aki végülis kezébe kapja a hazavándorlási engedélyt, újabb probléma lőtt áll. Honnan vegyen any- vyi pénzt, amennyi a hazautazáshoz szükséges. 5 hogyan fogadták a dicső „szabadságharcosokat“ azok a magyarok, akik a Horthy- rezsim ideje alatt vándoroltak ki? A Molnár Gézák, ' akik a munkanélküliség, a feketelista elől mondtak búcsút hazájuknak? Erről szól legközelebb Molnár Géza, Kanadába vándorolt nógrádi.
