Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-30 / 43. szám

4

nógrádi nepüjbág

1959. május 30.

Ember lesz belőlük

Sok-sok fárasztó évet élt át az az idős asszony, akivel legutóbb utaztam, öszbevegyülő haja, meleg barna szeme, ráncos arca jóságot árul el. Hangján már érződik az idő, kissé rekedtes; elvesztette csengését. Az unokáiról mesél, akiknek van anyjuk, apjuk, de mégsincs. Ö, a nagymama, az egyedüli édes, akire szeretettel emlékeznek a kicsik. Igaz, most távol vannak.

Nem lélekben érződik a távolság; ezt le lehet mérni. Nagyon véges távolság ez, de mégis fáj egy ici-picit. Nem látják egymást mindennap, csupán a levelek útján iramló gondolatok kötik össze őket. No, meg a kedves emlékek, egy-egy ritka találkozás.

A néni nem panaszkodik, pedig fáj a lelke. A leánya korán férjhez ment; nem sikerült a házassága. Vagy talán félre sikerült?

Az ifjú apa szerette az italt, s „néha” megitta az anya is. Hetek-hónapok múlva annyira elmérgesedett a helyzet a családban, hogy nem volt biztosíték a normális életre. Az apa is és az anya is más utakon keresett „menekülést”, kiutat a kátyúba jutott családi életből...

A két apró gyermekkel a nagymama próbált bajlódni, köszvényes derékkal, beteg lábbal. Ővta őket a verésektől. a szülők egymás iránt érzett gyűlöletének kirobbanásaitól.

S egyszer ez az idős aszszony ágynak esett. Egy kezdődő tragédia suhogtatta szárnyát a levegőben. Nem tudta, mit tegyen. Hiába beszélt a leányának, az kegyetlenül válaszolt:

— Piszkos kölykök, az apjukra ütöttek.

A nagymama végső elkeseredésében és tehetetlenségében levelet írt a tanácsnak. Segítsenek, ha lehet...

Azóta megváltozott a gyermekek élete. Bár távol vannak a szerető nagyanyai szívtől. mégis megnyugodott az őszhajú néni, hiszen jó helyen vannak. Gyermekvárosba kerültek, ahol elfelejtik a keserves napokat.

Boldog mosollyal, remegő kézzel nyitja ki kézitáskáját és egy kék borítékot vesz elő. Fénykép van benne. Két mosolygós arcú leánykát ábrázol. Mellette levél, amely arról szól, hogyan ünnepük meg majd a gyermeknapot. Az utolsó sor egy kedves meghívás: „Gyere el, kedves nagymama!”

— Talán elmegyek — mondja beteg sóhajjal a néni. — Lehet, hogy csak levelet tudok írni nekik.

Nézi a képet, s a pillanatnyi elérzékenyülés könnyet csal a szemébe. Az a rakoncátlan vonat rándul egyet és egy rubintcsepv végiggördül a néni fekete ruháján . . .

Hirtelen felderül s már jókedvűen mondja:

— Ember lesz belőlük, jó ember.

PADÁR ANDRÁS

Ma kezdődik az ünnepi könyvhét

A már hagyományossá vált ünnepi könyvhetet ez évben is megrendezik. Az ünnepi héten a megye csaknem minden közsiégében, üzemében rendeznek könyv-árusítást, több helyen ünnepélyes keretek közöitt nyitják meg a könyvhetet.

Az Állami Könyvterjesztő Vállalalat több mint 50 helyen végez árusítást, Salgótarjánban, a Tanács- | köztársaság téren pél- í dául külön sátrat is J felállít.

Az Állami Áruház és a szov- f jet hősi emlékmű előtt pedig | asztali árusítást vezetnek be i az ünnepi hétre. Több üzem-;

Az ünnepi könyvhétre több neves író is ellátogat megyénkbe. Salgótarjániban a TIT helyiségében ma este Ladányi Mihály, Balassagyarmatom ugyancsak ma este Fáy Árpád, míg vasárnap a nagybáitonyd bányász klubban Simon Lajos költő találkozik olvasóival.

Szabó István: Űttörőlány.

Rádió amatőr kiállítás nyílt Salgótarjánban

A Magyar Honvédelmi Sportszövetség salgótarjáni rádiós klubjának tagjai hosz- szú hónapokon keresztül készültek arra a kiállításra, amely most nyílt meg Salgótarjánban, az MHS székházában: rádió amatőr címmel. A klub tagjainak nagyszerű, odaadó munkáját igazolják a kiállított tárgyak: az amatőr televíziós vevőkészülék, a rádió és ultrarövidhullámú adóvevő berendezések, a rádió irányítású repülő modell, az amatőr mérőműszerek, stb.

A nagyon jól sikerült kiállítás vasárnap este zárja kapuit.

A SZŰNYOGOK ISZONYODNAK A B-VITAMINTÓL Dr. Mutting német orvos megfigyelése szerint 100 milligramm B-vltamin a szervezetben ellensúlyozza a szúnyogcsípés viszkető hatását. Másik megállapítása, hogy a szúnyogok nem is csípik meg azokat, akik elég B- vitamint fogyasztottak.

Vízszintes: 1. Szatmári Sándor könyve: verses krónika a Magyar Tanácsköztársaságról. 13. Hivatal is van Ilyen. 14. „Szent” könyv. 15. Ellentétes kötőszó. 17. Vissza: ilyen folyadék a sav. 18. Fordított súlymértékegység. 19. Betű kiejtve. 20. Női név. 21. Ragadozó állat magánhangzói. 22. Bizonyos mennyiség. 23. Hangszerkellék. 24. Amiből az állati és növényi test felépül. 27. Ci- gány-megszőlitás. 28. Névelővel: kerékfajta. 29. Férfinév (folyt, függ. 26.) 30. Nem igazi. 31. Testrész (első kocka kettősbetű). 34. Híres festmény (Lisa). 35. ínyenc (folyt. függ. 32). 36. Suttogva

(folyt. függ. 33). 37. Mozgókép.

42. Reagálni kezd. 45. Jó élca. 46. Bánya-vágatok (folyt. függ. 41). 47. Ázsiai nép. 48. Ázsiai állam. 51. Utazási Iroda (utolsó kocka kettősbetű). 52. Dalát m.-hangzói. 53, Középen beteg 55. Allathang. 57. ÉNT, 58. Klaszikus kötőszó. 59. Női név. 60. Keleti állam. 62. Allathang. 63. Kezdettől fogva. 64. Uzsorás. 66. Móricz Zslgmond műve.

VASÁRNAPI FEJTÖRŐ

1959. V. 30

Függőleges: 2. Igevégződés.

3. Dunántúli folyó. 4. Pásztó melletti községbe való. 5. Arra a helyre jut. 6. Oiasz város. 7. Férfinév. 8. Ókori bölcs volt. 9. Éretté válik. 10. Vissza: keleti méltóság. 11. Betű kiejtve. 12. Benedek Elek műve, 14/a. Gábor Andor könyve; melybeni leleplezi a Horthy-rendszer szörnyűségeit. 16. Hun vezér volt. 19. Olasz város. 20/a. Az intés. 23. Ember - latinul. 25. TNV. 27. Félig mamlasz. 38. Innivaló. 39. Vissza: állatok testét fedi. 40. Fordított tagadósző. 42. Rn. 43. Nemzeti Bajnokság. 44. Névelővel: európai folyó. 49. Az afrikai állat. 50. Leissza magát. 53. Enni ad. 54. Fém. 55. Idegen férfinév. 56. Német kávé kiejtve. 59. Fél Elemér. 61. Keleti rang. 63. Igekötő. 65. RY.

Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget.

A múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Amszterdam, Irak, Tirana. Róma, Baku, Szügy, Bia, Kairó, Taskent, Moszkva, Ob.

Könyvjutalmat nyertek: Schrodi Ernőné Salgótarján, Szakáll Sándorné Kisterenye éssNagy Józse: Borsosberény. A könyvekét postán küldjük ki.

Beküldendő a rejtvényben szereplő, a mostani könyvhéten megjelenő négy könyv címe, valamint a VASÁRNAPI FEJTORO szelvény június 3-ig.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondok köszönetét mindazoknak akik szeretett férjem elhúnyta alkalmából fájdalmamat részvétükkel enyhítették.

özv. Kindl Gyuláné (127) Salgótarján

A Tanácsköztársaság dicső harcainak emlékét, a 25 éves Horthy- fasizmus időszakát és a felszabadulás tényét vándorkiállltásor mutatja be a Hazafias Népfront. Képünkön: a mizserfai kultúrott- honban megnyílt kiállításon Pusztai Ernő elvtárs, aki 25 évif őrizte a 19-es vörös zászlót, emlékeit idézi a képek, dokumentumok előtt.

fíufáni/joíii — nnpqa inkban

emrégiben a berlini rádió egyik munkatársával sétáltam a városban. Érben, mint például az Acél- ♦ ™ sétáltam a varosoan.

__ „ ♦ deklodvc szemlelte ízléses kiá

rugyárban. a Zagyvapálfal- , , ., ,

vi Üveggyárban, a Zagyva-1 fakata^nkat’ az utcán J pálfalvi Bányagépgyárban. aLkel0. ffflakat> ?.oket’ JÜ- Salgótarjáni Üveggyárban, f Hm. Aruház_ előtti sétányon

Tűzhelygyárban ünnepélyes megnyitót terveznek. A Vas- ötvözetgyárban külön könyvÉtársasággal. Zajosan, jóked- |vűen haladtak el előttünk.

ebben "v^-1Ci^ ,fiúk ?s !™.k ™ltak’ zik maid az ’árusítást A bá-1 ~ Ele§ szePen öltözködnek

nyavTdéken'is na? az elő-:“ tKésőbb

| minduntalan visszatért e tei mára*» különösen a velük vaMátranovákon, Szorospatakon külön vásárt szerveznek.

Papírgyűjtő

hetek

1959. május 20—június 30. A papírhulladék fontos nyersanyag!

Felemelt áron

Üjságpapír kg 4.- Ft

Iromány, könyv kg 1.10., Füzetek.

folyóiratok kg -.90,,

Háztartási vegyes kg -.70 „ vásárolják a PEST—BÁCS— NÓGRÁD MEGYEI MÉH

vállalat telepei és átvevő- helyei.

Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Salgótarján, Szécsény és társadalmi begyüjtőhelyei a megye területén

137.

ló foglalkozás, gazdasági, tár fsadalmi és kulturális helyze- I tűk érdekelte.

| Valóban e kérdések váro- I sunk társadalmi és kulturális

Í

életének elevenjébe vágnak. Nem lehet közömbös ugyanis, hogy a város lakossága lét- I számának 3 százalékát kitevő cigányság az országos és helyi feladatok megoldásában a felzárkózás álláspontján van-e, vagy a fék szerepét tölti be. Erősítik-e, a mindinkább kibontakozó szocialista er- I köles normáit, megtartják a

Í társadalmi együttélés szabályait, vagy sem.

S

E néhány gondolatra nem lehet egyértelmű, pozitív váÍ

laszt adni. Bár ezen a téren igen nagy a haladás. Ebből » adódik, hogy a józan gondolÍ

kodású cigányok igen jó véleménnyel vannak népi demokratikus rendszerünkről, ugyanis a múlt társadalom a cigányságot nem vette emberszámba. Visszataszított- ságukban a koldulás, a lopás, a társadalom könyörado- jmányai, a vándorbot és az | ezzel járó könnyelmű élet- »mód volt osztályrészük, í És ma? Sokan még ma is * úgy szemlélik őket, mint akik

csak bajt okoznak, s jó volna őket kitelepíteni valahová. Az ilyen álláspontot nem fogadhatjuk el. Elbírálásuknál fejlődésükben kell őket szemlélnünk. Salgótarjánban egy kicsit talán jobban, mint az ország más városában a cigány férfiak és nők többsége az üzemekben és a különböző munkahelyeken kapcsolódik be a város gazdasági tevékenységének normális vérkeringésébe. Ezt bizonyítja az is, hogy városunkban a felnőtt cigánylakosságnak mintgadozik. Leginkább a köztisztaságnál és az építőiparban helyezkednek el. Munkájukra sok a panasz, ök sértik meg leginkább a szocialista együttélés szabályait. Legnagyobb közöttük a bűnözési arány is.

Tettünk-e valamit az ilyen állapotok felszámolásáért? A Hazafias Népfront, a Városi Tanács, a művelődési szervek már eddig is segítettek a problémák megoldásában. A segíteni akarás szellemében alakult meg — igaz, hogy csak megyei szinten először

vesszük, ez már mind eredmény. Eredmény az is, hogy a cigány családoknak 70-80 százalékánál van rádió és 50- 60 százaléka rendszeres mozilátogató. De a fejlődés személy szerint is lemérhető. Botos János, Oláh Géza, stb. a munkahelyükön is megállják helyüket, megbecsülésnek örvendenek. Botos János tanácstag, jónéhányan pedig más társadalmi beosztásban vannak. De maga az élet is

a jövendő nemzedék nevelése szempontjából. A hatás azonban a gyermekekre nem egyértelmű. Az iskolai környezet szocialista emberré formáló hatását nem egy esetben az otthon és az utca lerontja. Sajnos napközi nem áll rendelkezésükre, pedig ez igen sokat segítene e területen. Óvoda is kellene, hogy már az iskola előtt megszokják a tisztaságot, a rendet. Van-e pénz mindenre? —

azt példázza: a cigányság vethetik fel jogosan. Jól tudtársadalmi életbe való beilleszkedésének. legfontosabb feltétele az állandó termelő

juk, népi demokratikus rendszerünk sokat áldoz a társadalom szociális, kulturális

munkában való aktív részvé- céljaira. De ehhez maguknak

egy 60-65 százaléka rendsze- — a cigányság önkormányzati

rés munkavállaló, 10-15 szá zaléka pedig alkalmi munkán dolgozik. Az analfabéták száma 10-12 százalék között mozog.

cigányok fejlődése igen ellentmondásos, sok vesződséggel jár nevelésük. Még a kifejezetten munkából élő cigányok jelenében

testületé, a cigány bizottság. Ez a Pécskő utcában és főleg az ezzel kapcsolatos lakóterületen fejti ki tevékenységét.

ülönösen nagy feladat hárul a társadalmi szervekre az analfabétizmus felszámolásában. Bár már

is

állandóan kisért a múlt. ezen a téren történtek kezKerülik a szakértelmet, nehéz fizikai tevékenységet igénylő munkát. Ezeknél fordul elő, hogy fizetés után 2—3 napot is hiányoznak. Moziban zajosak, néha Ízléstelen módon viselkednek. A cigány fiataloknál megtalálható még a szerelmi szabadosság, az ízléstelen öltözködés, a jam- peckedés, a felnőttekkel szembeni tiszteletlenség.

deményező lépések. Még az ősz folyamán, mintegy 30 fő részvételével megindult a felnőttek részére a betűvetés alapvető kérdéseivel foglalkozó tanfolyam. Sajnos a 30 közül részben műszakcsere, részben saját hibájuk miatt, már csak 6-7 állandó látogatója van az esti iskolának.

Még nagyobb fokú az elmaradás az úgynevezett oláhcigányoknál. Náluk érvényesül legjobban a visszahúzó erő. Némely helyen „ősközös- ségi-nemzetségi” viszonyok között élnek. Ez bizony furáiét- csán hat szocializmust építő országunkban. Városunkban az újaknai telepen laknak. Létszámuk 110-120 között inBotból beretva, kutyából szalonna sohasem lesz, nem érdemes velük törődni, majd csak el lesznek valahogy — mondják sokan. Az eddig elért eredmények másról győznek meg bennünket. Ha csak a köztisztaság érdekében tett intézkedéseket, az időközönkénti fertőtlenítéseket, a hat

tel. Ezt elő kell segíteni még akkor is, ha egyelőre a kockázat nem hoz azonnali eredményt, ha néha-néha plusz munkát jelent is.

Nagyon fontos a felnőtt cigány lakosság iskolán kívüli nevelése is. Több üzemünkben dolgoznak cigányok, de nem engedik meg mindenütt, hogy tevékenykedhessenek a kultúrotthonban. Ebben maguk a cigányok is hibásak. Viselkedésükkel nem egyszer rászolgálnak kizárásukra.

Éppen az irányukban gyakorolt kultúrpolitikai ráhatás, igényeik fokozottabb kielégítése, — s nem elkülönítésük miatt — célszerű egy olyan területi kultúrterem létrehozása, amelyben nevelésük és szórakozásuk egy részét megoldanák. E kultúrterem klub-tevékenységet folytathatna, s egy fiókkönyvtárat is létrehozhatnának benne.

fiatalkorúak, különösen a gyermekek nevelése a legnehezebb feladatok egyike, annál is inkább,

fővel megrekedt analfabéta mert az 1100 főnyi cigányságtanfolyamot, vagy a közel 30 főből álló tánccsoportot is

ból 512 a gyermek. Az iskola rendkívül fontos fegyver

a cigányoknak is többet kell adniok a társadalomnak. Van azonban más mód is. Igen sok községben ismeretes, hogy társadalmi munkával építettek kulturotthont, bölcsödét, Ez az út — igaz nehezebben — de a Pécskő utcában is járható.

Ügy gondoljuk, ezeknek a feladatoknak megoldásában a cigányság legöntudatosabb részének, a munkásoknak van nagy feladatuk, akár társadalmi munkára való mozgósítás, akár más kultúrpolitikai feladat megoldása terén. De a zenész cigányoknak is szakítaniok kell arisztokratikus — az egész cigányság kulturális felemelkedését távolról szemlélő magatartásukkal. Az üzemek és a társadalmi szervek munkáját sem nélkülözhetik a továbbiakban. Nélkülük vajmi keveset ér a cigány bizottság fáradozása. Az érdekelt gazdasági és társadalmi szervek e néhány gondolat alapján igyekezzenek munkájukban, elsősorban, a társadalom érdekeit figyelembe venni, hogy további sikereket érjünk el ezen a területen is.

Molnár Pál