Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-30 / 43. szám

4 nógrádi nepüjbág 1959. május 30. Ember lesz belőlük Sok-sok fárasztó évet élt át az az idős asszony, akivel leg­utóbb utaztam, öszbevegyülő haja, meleg barna szeme, ráncos arca jóságot árul el. Hangján már érződik az idő, kissé rekedtes; elvesztette csengését. Az unokáiról me­sél, akiknek van anyjuk, ap­juk, de mégsincs. Ö, a nagy­mama, az egyedüli édes, aki­re szeretettel emlékeznek a kicsik. Igaz, most távol van­nak. Nem lélekben érződik a tá­volság; ezt le lehet mérni. Nagyon véges távolság ez, de mégis fáj egy ici-picit. Nem látják egymást mindennap, csupán a levelek útján iram­ló gondolatok kötik össze őket. No, meg a kedves em­lékek, egy-egy ritka találko­zás. A néni nem panaszkodik, pedig fáj a lelke. A leánya korán férjhez ment; nem si­került a házassága. Vagy ta­lán félre sikerült? Az ifjú apa szerette az italt, s „néha” megitta az anya is. Hetek-hónapok múl­va annyira elmérgesedett a helyzet a családban, hogy nem volt biztosíték a normális életre. Az apa is és az anya is más utakon keresett „me­nekülést”, kiutat a kátyúba jutott családi életből... A két apró gyermekkel a nagymama próbált bajlódni, köszvényes derékkal, beteg lábbal. Ővta őket a verések­től. a szülők egymás iránt ér­zett gyűlöletének kirobbaná­saitól. S egyszer ez az idős asz­szony ágynak esett. Egy kez­dődő tragédia suhogtatta szárnyát a levegőben. Nem tudta, mit tegyen. Hiába be­szélt a leányának, az kegyet­lenül válaszolt: — Piszkos kölykök, az ap­jukra ütöttek. A nagymama végső elkese­redésében és tehetetlenségé­ben levelet írt a tanácsnak. Segítsenek, ha lehet... Azóta megváltozott a gyer­mekek élete. Bár távol van­nak a szerető nagyanyai szív­től. mégis megnyugodott az őszhajú néni, hiszen jó he­lyen vannak. Gyermekváros­ba kerültek, ahol elfelejtik a keserves napokat. Boldog mosollyal, remegő kézzel nyitja ki kézitáskáját és egy kék borítékot vesz elő. Fénykép van benne. Két mo­solygós arcú leánykát ábrá­zol. Mellette levél, amely ar­ról szól, hogyan ünnepük meg majd a gyermeknapot. Az utolsó sor egy kedves meghívás: „Gyere el, kedves nagymama!” — Talán elmegyek — mond­ja beteg sóhajjal a néni. — Lehet, hogy csak levelet tudok írni nekik. Nézi a képet, s a pillanat­nyi elérzékenyülés könnyet csal a szemébe. Az a rakon­cátlan vonat rándul egyet és egy rubintcsepv végiggördül a néni fekete ruháján . . . Hirtelen felderül s már jó­kedvűen mondja: — Ember lesz belőlük, jó ember. PADÁR ANDRÁS Ma kezdődik az ünnepi könyvhét A már hagyományossá vált ünnepi könyvhetet ez évben is megrendezik. Az ünnepi héten a megye csaknem minden közsiégében, üzemében rendeznek könyv-árusítást, több helyen ünnepélyes kere­tek közöitt nyitják meg a könyvhetet. Az Állami Könyvterjesz­tő Vállalalat több mint 50 helyen végez árusítást, Salgótarjánban, a Tanács- | köztársaság téren pél- í dául külön sátrat is J felállít. Az Állami Áruház és a szov- f jet hősi emlékmű előtt pedig | asztali árusítást vezetnek be i az ünnepi hétre. Több üzem-; Az ünnepi könyvhétre több neves író is ellátogat me­gyénkbe. Salgótarjániban a TIT helyiségében ma este Ladányi Mihály, Balassagyar­matom ugyancsak ma este Fáy Árpád, míg vasárnap a nagybáitonyd bányász klubban Simon Lajos költő találko­zik olvasóival. Szabó István: Űttörőlány. Rádió amatőr kiállítás nyílt Salgótarjánban A Magyar Honvédelmi Sportszövetség salgótarjáni rádiós klubjának tagjai hosz- szú hónapokon keresztül ké­szültek arra a kiállításra, amely most nyílt meg Salgó­tarjánban, az MHS székházá­ban: rádió amatőr címmel. A klub tagjainak nagyszerű, odaadó munkáját igazolják a kiállított tárgyak: az amatőr televíziós vevőkészülék, a rá­dió és ultrarövidhullámú adó­vevő berendezések, a rádió irányítású repülő modell, az amatőr mérőműszerek, stb. A nagyon jól sikerült kiál­lítás vasárnap este zárja ka­puit. A SZŰNYOGOK ISZONYODNAK A B-VITAMINTÓL Dr. Mutting német orvos meg­figyelése szerint 100 milligramm B-vltamin a szervezetben ellen­súlyozza a szúnyogcsípés visz­kető hatását. Másik megállapítá­sa, hogy a szúnyogok nem is csípik meg azokat, akik elég B- vitamint fogyasztottak. Vízszintes: 1. Szatmári Sándor könyve: verses krónika a Ma­gyar Tanácsköztársaságról. 13. Hivatal is van Ilyen. 14. „Szent” könyv. 15. Ellentétes kötőszó. 17. Vissza: ilyen folyadék a sav. 18. Fordított súlymértékegység. 19. Betű kiejtve. 20. Női név. 21. Ra­gadozó állat magánhangzói. 22. Bizonyos mennyiség. 23. Hang­szerkellék. 24. Amiből az állati és növényi test felépül. 27. Ci- gány-megszőlitás. 28. Névelővel: kerékfajta. 29. Férfinév (folyt, függ. 26.) 30. Nem igazi. 31. Test­rész (első kocka kettősbetű). 34. Híres festmény (Lisa). 35. ínyenc (folyt. függ. 32). 36. Suttogva (folyt. függ. 33). 37. Mozgókép. 42. Reagálni kezd. 45. Jó élca. 46. Bánya-vágatok (folyt. függ. 41). 47. Ázsiai nép. 48. Ázsiai állam. 51. Utazási Iroda (utolsó kocka kettősbetű). 52. Dalát m.-hangzói. 53, Középen beteg 55. Allathang. 57. ÉNT, 58. Klaszikus kötőszó. 59. Női név. 60. Keleti állam. 62. Allathang. 63. Kezdettől fogva. 64. Uzsorás. 66. Móricz Zslgmond műve. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. V. 30 Függőleges: 2. Igevégződés. 3. Dunántúli folyó. 4. Pásztó mel­letti községbe való. 5. Arra a helyre jut. 6. Oiasz város. 7. Férfinév. 8. Ókori bölcs volt. 9. Éretté válik. 10. Vissza: keleti méltóság. 11. Betű kiejtve. 12. Be­nedek Elek műve, 14/a. Gábor Andor könyve; melybeni leleplezi a Horthy-rendszer szörnyűségeit. 16. Hun vezér volt. 19. Olasz vá­ros. 20/a. Az intés. 23. Ember - latinul. 25. TNV. 27. Félig mam­lasz. 38. Innivaló. 39. Vissza: ál­latok testét fedi. 40. Fordított ta­gadósző. 42. Rn. 43. Nemzeti Baj­nokság. 44. Névelővel: európai folyó. 49. Az afrikai állat. 50. Le­issza magát. 53. Enni ad. 54. Fém. 55. Idegen férfinév. 56. Német kávé kiejtve. 59. Fél Elemér. 61. Keleti rang. 63. Igekötő. 65. RY. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget. A múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Amszterdam, Irak, Tirana. Róma, Baku, Szügy, Bia, Kairó, Taskent, Moszkva, Ob. Könyvjutalmat nyertek: Schrodi Ernőné Salgótarján, Szakáll Sán­dorné Kisterenye éssNagy Józse: Borsosberény. A könyvekét pos­tán küldjük ki. Beküldendő a rejtvényben sze­replő, a mostani könyvhéten meg­jelenő négy könyv címe, vala­mint a VASÁRNAPI FEJTORO szelvény június 3-ig. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondok köszöne­tét mindazoknak akik sze­retett férjem elhúnyta al­kalmából fájdalmamat rész­vétükkel enyhítették. özv. Kindl Gyuláné (127) Salgótarján A Tanácsköztársaság dicső harcainak emlékét, a 25 éves Horthy- fasizmus időszakát és a felszabadulás tényét vándorkiállltásor mutatja be a Hazafias Népfront. Képünkön: a mizserfai kultúrott- honban megnyílt kiállításon Pusztai Ernő elvtárs, aki 25 évif őrizte a 19-es vörös zászlót, emlékeit idézi a képek, dokumen­tumok előtt. fíufáni/joíii — nnpqa inkban emrégiben a berlini rá­dió egyik munkatársá­val sétáltam a városban. Ér­ben, mint például az Acél- ♦ ™ sétáltam a varosoan. __ „ ♦ deklodvc szemlelte ízléses ki­á rugyárban. a Zagyvapálfal- , , ., , vi Üveggyárban, a Zagyva-1 fakata^nkat’ az utcán J pálfalvi Bányagépgyárban. aLkel0. ffflakat> ?.oket’ JÜ- Salgótarjáni Üveggyárban, f Hm. Aruház_ előtti sétányon Tűzhelygyárban ünnepélyes megnyitót terveznek. A Vas- ötvözetgyárban külön könyv­Étársasággal. Zajosan, jóked- |vűen haladtak el előttünk. ebben "v^-1Ci^ ,fiúk ?s !™.k ™ltak’ zik maid az ’árusítást A bá-1 ~ Ele§ szePen öltözködnek nyavTdéken'is na? az elő-:“ tKésőbb | minduntalan visszatért e te­i mára*» különösen a velük va­Mátranovákon, Szorospa­takon külön vásárt szer­veznek. Papírgyűjtő hetek 1959. május 20—június 30. A papírhulladék fontos nyersanyag! Felemelt áron Üjságpapír kg 4.- Ft Iromány, könyv kg 1.10., Füzetek. folyóiratok kg -.90,, Háztartási vegyes kg -.70 „ vásárolják a PEST—BÁCS— NÓGRÁD MEGYEI MÉH vállalat telepei és átvevő- helyei. Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Salgótarján, Szécsény és társadalmi begyüjtőhelyei a megye területén 137. ló foglalkozás, gazdasági, tár fsadalmi és kulturális helyze- I tűk érdekelte. | Valóban e kérdések váro- I sunk társadalmi és kulturális Í életének elevenjébe vágnak. Nem lehet közömbös ugyanis, hogy a város lakossága lét- I számának 3 százalékát kitevő cigányság az országos és he­lyi feladatok megoldásában a felzárkózás álláspontján van-e, vagy a fék szerepét tölti be. Erősítik-e, a mindinkább kibontakozó szocialista er- I köles normáit, megtartják a Í társadalmi együttélés szabá­lyait, vagy sem. S E néhány gondolatra nem lehet egyértelmű, pozitív vá­Í laszt adni. Bár ezen a téren igen nagy a haladás. Ebből » adódik, hogy a józan gondol­Í kodású cigányok igen jó vé­leménnyel vannak népi de­mokratikus rendszerünkről, ugyanis a múlt társadalom a cigányságot nem vette emberszámba. Visszataszított- ságukban a koldulás, a lo­pás, a társadalom könyörado- jmányai, a vándorbot és az | ezzel járó könnyelmű élet- »mód volt osztályrészük, í És ma? Sokan még ma is * úgy szemlélik őket, mint akik csak bajt okoznak, s jó volna őket kitelepíteni valahová. Az ilyen álláspontot nem fo­gadhatjuk el. Elbírálásuknál fejlődésükben kell őket szem­lélnünk. Salgótarjánban egy kicsit talán jobban, mint az ország más városában a ci­gány férfiak és nők többsége az üzemekben és a különböző munkahelyeken kapcsolódik be a város gazdasági tevé­kenységének normális vérke­ringésébe. Ezt bizonyítja az is, hogy városunkban a fel­nőtt cigánylakosságnak mint­gadozik. Leginkább a köztisz­taságnál és az építőiparban helyezkednek el. Munkájukra sok a panasz, ök sértik meg leginkább a szocialista együtt­élés szabályait. Legnagyobb közöttük a bűnözési arány is. Tettünk-e valamit az ilyen állapotok felszámolásáért? A Hazafias Népfront, a Városi Tanács, a művelődési szervek már eddig is segítettek a problémák megoldásában. A segíteni akarás szellemében alakult meg — igaz, hogy csak megyei szinten először vesszük, ez már mind ered­mény. Eredmény az is, hogy a cigány családoknak 70-80 százalékánál van rádió és 50- 60 százaléka rendszeres mozi­látogató. De a fejlődés sze­mély szerint is lemérhető. Botos János, Oláh Géza, stb. a munkahelyükön is megáll­ják helyüket, megbecsülésnek örvendenek. Botos János ta­nácstag, jónéhányan pedig más társadalmi beosztásban vannak. De maga az élet is a jövendő nemzedék nevelé­se szempontjából. A hatás azonban a gyermekekre nem egyértelmű. Az iskolai kör­nyezet szocialista emberré formáló hatását nem egy esetben az otthon és az utca lerontja. Sajnos napközi nem áll rendelkezésükre, pedig ez igen sokat segítene e terü­leten. Óvoda is kellene, hogy már az iskola előtt megszok­ják a tisztaságot, a rendet. Van-e pénz mindenre? — azt példázza: a cigányság vethetik fel jogosan. Jól tud­társadalmi életbe való beil­leszkedésének. legfontosabb feltétele az állandó termelő juk, népi demokratikus rend­szerünk sokat áldoz a társa­dalom szociális, kulturális munkában való aktív részvé- céljaira. De ehhez maguknak egy 60-65 százaléka rendsze- — a cigányság önkormányzati rés munkavállaló, 10-15 szá zaléka pedig alkalmi mun­kán dolgozik. Az analfabéták száma 10-12 százalék között mozog. cigányok fejlődése igen ellentmondásos, sok vesződséggel jár nevelé­sük. Még a kifejezetten mun­kából élő cigányok jelenében testületé, a cigány bizottság. Ez a Pécskő utcában és fő­leg az ezzel kapcsolatos la­kóterületen fejti ki tevékeny­ségét. ülönösen nagy feladat hárul a társadalmi szervekre az analfabétizmus felszámolásában. Bár már is állandóan kisért a múlt. ezen a téren történtek kez­Kerülik a szakértelmet, nehéz fizikai tevékenységet igénylő munkát. Ezeknél fordul elő, hogy fizetés után 2—3 napot is hiányoznak. Moziban zajo­sak, néha Ízléstelen módon viselkednek. A cigány fiata­loknál megtalálható még a szerelmi szabadosság, az íz­léstelen öltözködés, a jam- peckedés, a felnőttekkel szembeni tiszteletlenség. deményező lépések. Még az ősz folyamán, mintegy 30 fő részvételével megindult a felnőttek részére a betűvetés alapvető kérdéseivel foglal­kozó tanfolyam. Sajnos a 30 közül részben műszakcsere, részben saját hibájuk miatt, már csak 6-7 állandó látoga­tója van az esti iskolának. Még nagyobb fokú az el­maradás az úgynevezett oláh­cigányoknál. Náluk érvénye­sül legjobban a visszahúzó erő. Némely helyen „ősközös- ségi-nemzetségi” viszonyok között élnek. Ez bizony fur­áiét- csán hat szocializmust építő országunkban. Városunkban az újaknai telepen laknak. Létszámuk 110-120 között in­Botból beretva, kutyából szalonna sohasem lesz, nem érdemes velük törődni, majd csak el lesznek valahogy — mondják sokan. Az eddig el­ért eredmények másról győz­nek meg bennünket. Ha csak a köztisztaság érdekében tett intézkedéseket, az időközön­kénti fertőtlenítéseket, a hat tel. Ezt elő kell segíteni még akkor is, ha egyelőre a koc­kázat nem hoz azonnali ered­ményt, ha néha-néha plusz munkát jelent is. Nagyon fontos a felnőtt ci­gány lakosság iskolán kívüli nevelése is. Több üzemünk­ben dolgoznak cigányok, de nem engedik meg mindenütt, hogy tevékenykedhessenek a kultúrotthonban. Ebben ma­guk a cigányok is hibásak. Viselkedésükkel nem egyszer rászolgálnak kizárásukra. Éppen az irányukban gya­korolt kultúrpolitikai ráha­tás, igényeik fokozottabb ki­elégítése, — s nem elkülöní­tésük miatt — célszerű egy olyan területi kultúrterem létrehozása, amelyben neve­lésük és szórakozásuk egy ré­szét megoldanák. E kultúrte­rem klub-tevékenységet foly­tathatna, s egy fiókkönyvtá­rat is létrehozhatnának ben­ne. fiatalkorúak, különö­sen a gyermekek ne­velése a legnehezebb felada­tok egyike, annál is inkább, fővel megrekedt analfabéta mert az 1100 főnyi cigányság­tanfolyamot, vagy a közel 30 főből álló tánccsoportot is ból 512 a gyermek. Az isko­la rendkívül fontos fegyver a cigányoknak is többet kell adniok a társadalomnak. Van azonban más mód is. Igen sok községben ismeretes, hogy társadalmi munkával építet­tek kulturotthont, bölcsödét, Ez az út — igaz nehezebben — de a Pécskő utcában is járható. Ügy gondoljuk, ezeknek a feladatoknak megoldásában a cigányság legöntudatosabb részének, a munkásoknak van nagy feladatuk, akár tár­sadalmi munkára való moz­gósítás, akár más kultúrpoli­tikai feladat megoldása te­rén. De a zenész cigányoknak is szakítaniok kell arisztok­ratikus — az egész cigányság kulturális felemelkedését tá­volról szemlélő magatartásuk­kal. Az üzemek és a társa­dalmi szervek munkáját sem nélkülözhetik a továbbiakban. Nélkülük vajmi keveset ér a cigány bizottság fáradozása. Az érdekelt gazdasági és tár­sadalmi szervek e néhány gondolat alapján igyekezzenek munkájukban, elsősorban, a társadalom érdekeit figyelem­be venni, hogy további si­kereket érjünk el ezen a területen is. Molnár Pál

Next

/
Thumbnails
Contents