Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-30 / 43. szám

i 1959. május 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG A gazdálkodás igaz tükre legyen a termelési terv fi ok termelőszövetkezet- ^ ben év elején a tagság egy része értelmetlen idő­töltésnek tartja a tervezéssel eltöltött órákat, napokat. Nem értik minek kell részletesen papírra vetni azt, hogy meny­nyi malac lesz, mennyit te­rem a búza, vagy mennyi munkaegységet teljesítenek a tagok. Sokan nevetnek ezeken a hozzávetőleg pontos szá­mokon, mondva, ki tudja addig mi lesz. Lehet, hogy elhullnak a kocák s nem lesz malac, vagy elveri a jég a búzát, s oda a termés. Akik így érvelnek talán maguk sem gondolják komolyan, amit mondanak mert ki látott már olyan családot, amely nem tervezi nemcsak, hogy a jövőt, de még a holnapot is. S hogy milyen lesz a holnap, az elsősor­ban az embertől, s csak másodsorban függ a sorstól. A mi sorsunk, s jövendőnk boldogsága valóra váltott, reális terveinkből formálódik, terveink segítenek, s ösztö­nöznek a több termelésre. Ezt nagyon jól tudja a ma embere, s ezért következete­sen harcol elgondolásai, ter­vei megvalósításáért. Ennek ellenére sokan idegenkednek a papírra vetett számokban testet öltött tervektől. Nem­csak az egyszerű tagok van­nak így, így „ vannak nem egy helyen a vezetők is. Más a hétköznapi munka és más a terv — mondják. Eb­ben egyet is értünk, hiszen egy évre előre pontosan még a mi századunk embere sem lát, de megközelítőleg már tudja, mi mikor lesz. Erről beszélgettünk Pál László elv­társsal a honti Győzelem Ter­melőszövetkezet elnökével, aki híve a tervezésnek. — Nálunk a termelési ter­veket gyűröttre forgatják a tagok, mert állandóan tudni akarják, hogyan állunk gaz­daságilag — mondja Pál elv­társ. Nem is rossz dolog tudni pontosan hányadán állunk, hiszen amint már említettem is, a mi jövőnk kovácsai, mi vagyunk saját magunk. A honti termelési tervek forgatása közben sok érdekes dolgot lehet meg­tudni. Először is azt néztük meg: reális-e a tervezett 36,35 forintos munkaegység­részesedés. Az elnök mosolyá­ból és magabiztos szavaiból az tűnik ki, hogy nem. Ennél jóval többet is elérhetnek, ha a munkák ilyen jól men­nek mint most. Nézzünk néhány számot. A tsz kész­pénzben 401 502 forintot oszt majd tagjainak, s természet­ben 69 619 forintot. De miből lesz meg ez a sok pénz? Mindenekelőtt .a szerződéses áruértékesítésből, amely kö­zel 800 ezer forintot tesz ki. A tervek szerint hízóállatból 142 ezer forintot kellene be­venniük, s eddig több mint 60 ezer forintot kaptak a 10 hízott marháért. Jelenleg 17 növendék-marhát hizlal­nak, s ezek után még 15 darabot hizlalnak majd. Ezen a vonalon jól állnak a terv teljesítéssel. De nem rossz az állati termék értékesítési terv sem. Annak ellenére, hogy a tehenek nagy része vemhes volt, már több mint 100 ezer forint értékű tejet adtak el. A tervezett 236 670 forint jövedelem az állati termékértékesítésből most, hogy a tehenek túlnyomó ré­sze friss fejős lesz, biztosít­ható. Biztatóan nő a szarvas- marha állomány, annak elle­nére, hogy több mint har­minc darabot értékesítenek belőlük. Ebben az évben a tehénállomány 36 darabról 50 darabra nő, a szarvas- marha állomány pedig 78-ról 94 darabra. Ez a néhány szám is bi­zonyítja terveik helyességét, bár őszintén megmondva nem szigorú tervek ezek, nem tük­rözik reálisan a honti Győ­zelem Tsz tagságának nagyot- akarását. Vagy féltek a tervezésnél, azért vették alacsonyabbra a mércét? Nem hiszem, hogy van Honton olyan termelő­szövetkezeti tag, aki elhinné, hogy csak 36 forint körül lesz a munkaegységy értéke. Maga az elnök sem hiszi. Meg is mondja nyiltan en­nek többnek kell lennie. Ép­pen ebből ered az, hogy jól értékelik Honton saját erői­ket, tehát a tervezésnél is kimutathatták volna, hogy a munkaegység értéke 40, vagy esetleg 50 forint lesz. Ugyanilyen jelenség tapasz­talható a termésátlagok megállapításánál is. Tudott dolog, hogy tavaly aszályos esztendő volt, termésátlagaink nem úgy alakultak, ahogy szerettük volna. Jó, ha óva­tosak vagyunk, de azért az már nem jó, hogy a ter­mésátlagok tervezésénél még a tavalyi aszályos év termés­átlagainál is kevesebbet ter­veztünk. Elég ha Honiról csak a burgonyát említjük. Két éve több mint 180, ta­valy a kedvezőtlen időjárás ellenére is több mint 120 mázsát termeltek holdanként. Nevetséges, ha megnézzük, hogy az évre milyen bur­gonyatermést terveztek. A terv azt mondja, hogy 100 mázsa lesz holdanként. El­hiszi ezt valaki Honton ab­ban a termelőszövetkezetben, amely tavaly a mezőgazdasá­gi kiállításról első díjat ho­zott haza burgonyájával? Nem valószínű. Persze lehet­ne sorolni tovább, más növé­nyekkel is, ugyanezt tapasz­talhatnánk. TIT em azt helytelenítjük, hogy több lesz, annak csak örülünk, hanem azt, hogy így alábecsülték a honti tagok saját képességüket. Meggyőződésem, hogy Honton, ha burgonyából 130 mázsás átlag termést terveztek vol­na holdanként, még azt is túlteljesítették volna, ezt igazolja a tagság szaktudása, törhetetlen szorgalma és munkaszeretete. Terveik valóra váltásának legfőbb záloga, a tagság egy­sége. Megvetik, s ha nem tudják megnevelni azokat, akik hajlanak a fegyelmezet­lenségre, akkor kivetik ma­guk közül. A szigorúbb fe­gyelmi büntetésektől, a mun­kaegység levonástól éveken keresztül félt a vezetőség. Most, hogy alkalmazza, össze- forrottabb lett a tagság, s egyre kevesebb a fegyelme­zetlen tag. Ez is igazolja, nem kell félni a pillanatnyilag kellemetlen dolgoktól, főleg akkor nem kell félni, ha az a közösség javát szolgálja. A munkaszellem fokozásá­nak van még egy módszere Honton, amely a termésátla­gok emelését szolgálja. A közgyűlés határozata értelmé­ben azt a tagot, vagy mun­kacsapatot, amelyik burgo­nyából a tervezett 100, vagy cukorrépából a tervezett 120 mázsánál többet termel hol­danként, megilleti a többlet termés ötven százaléka. Iga­zán érdekes kezdeményezés ez. De vajon helyes-e? Fel­tétlen helyeselnünk kell ösz- szességében, de részleteiben már nem. Egyetértünk azzal, hogy a többlettermés 50 szá­zaléka illesse meg a jó ered­ményt elérőt, de nem értünk egyet itt sem az alacsony mércével. Ha az aszályos esz­tendőben megtermelték a 126 mázsát burgonyából, akkor legkevesebb ennyinek kellene lennie a mércének most is. Ha így termelne a tagság 160 mázsát holdanként, amire már volt is példa, még min­dig szép prémiumhoz jutna, no meg a közösség is jól jár­na. lAff ég nincs késő változtat- ni ezeken az alacsony mércéken, hiszen a közösség érdekéről van szó. Jó lenne egy közgyűlésen kidolgozni a reális követelményeket, meg­tartva ezt a kezdeményezést, mert ez helyes és feltétlen üdvözölendő. Azzal kezdtem, érdemes-e a terveket forgatni, nézegetni. Amint a honti példa is bizo­nyítja érdemes, hiszen a ter­melési terv tükre a szövetke­zet gazdálkodásának. A hon­ti terv rengeteg számával egy szépen fejlődő gazdaság hétköznapi életének lükteté­sét tükrözi, s a honti határ meg a szövetkezetiek szor­galmát, amely képes arra, hogy a gazdálkodás minden ágában többet adjon, mint amit a tervek szürke számai jeleznek. KATA JANOS 0)íaijtj lépéi előre Ebben az évben nagy lé­pést tesz előre u cserhátsurá- nyi Szabadság Termelőszövet­kezet. Növelik a szántóföldi növé­nyek vetésterületét és a ter­mésátlagokat. Emellett nagy lépést tesz előre az állatte­nyésztés is. A juhállomány 400-zal, a tehénállomány 15-tel növekedik. így a szövetkezet­nek 34 tehene és 800 juha lesz év végére. Gondoltak az áruértékesítésre is. Zárszá­madásig 60 süldőt hizlalnak. FÄLUSI KÉPEK PUSZTÍTSUK a burgonyabogarat A kedvező időjárás következte- tank. Ezek a védekezőszerek ben az elmúlt éveknél pár héttel előbb megjelent a burgonyabogár, a burgonya legnagyobb ellensége. A bogarak a tojásokat most rak­ják le a burgonyalevelek fonák­jára, amelyből kikelnek majd a piros színű lárvák és megkezdik a lomb pusztítását. Nem Ismeret­len már termelőink előtt a bur­gonyabogár és annak kártétele, azonban mégis jó, ha tudjuk, hogy egy bogár, illetve annak évi szaporulata 1 kh burgonya­vetésterületet pusztíthat el. A burgonyabogár elleni véde­kezés alapja a keresés és a sze­dés. A vegyszeres védekezést ab­ban az időpontban kell elvégez­nünk, amikor a legnagyobb mér­tékben tudjuk gyéríteni e vesze­delmes kártevőt. Ebben az év­ben az általános vegyszeres vé­dekezés előreláthatólag június hő első felében lesz esedékes. Az általános vegyszeres védeke­zés idején l kh megvédéséhez DDT 5 százalékos porozószerből 25-30 kilogrammot, Gézáról, Duolit és 10 százalékos DDT porozószerekből 10-15 kilogram­mot, 20 százalékos DDT (Nleerol) porozószerből 6-8 kilogrammot, Pernitből 1—1,5 kilogrammot, Holló 10 olajos emulzióból a virágzás után 3-5 kilogrammot használha­földművesszövetkezeti és kiske­reskedelmi boltokban beszerezhe­tők. HCH (agritox) védekezöszert ne használjunk, mert a szer át­ható szagát a burgonyagumó át­veszi. A keresést, szedést az általános vegyszeres védekezés befejezése után is tovább kell folytatni. Szükséges, hogy paradicsom és paprika ültetvényeinket Is felül­vizsgáljuk és fertőzés esetén az erőművi és vegyszeres védekezést ott is végezzük el. Az általános vegyszeres véde­kezés megkezdéséig az általános és középiskolák alakítsanak bri­gádokat a burgonyabogár, tojás­csomók, lárvák összeszedésére. A begyűjtött élő bogárat, tojáscso­mót és lárvát a községi (városi) tanácsoknak adják át. Az így át­adott bogár minden kilogramm­jáért az iskola igazgató és a ta­nácselnök, vagy agronómus hi­vatalos igazolása alapján juta­lomképpen a Növényvédő Állo­más 50 forintot fizet ki az isko­lának. Az átvett és súlymennyi­ség szerint igazolt burgonyaboga­rat, tojáscsomót és lárvát a ta­nácsi szervek kötelesek külön tá­rolni a későbbi ellenőrzés miatt. Kerekes Gyula Megyei Növényvédő Állomás TermelőszMezeti tanácsadó Mire fordítsanak figyelmet az építkező tsz-ek? A most alakult és a terü­letileg erőteljesen megnöve­kedett termelőszövetkezetek sok gondja között az egyik gyors megoldást követelő fon­tos igény a közös állatállo­mány elhelyezése, az istállók énítése, a nagyüzemi gazdál­kodás alapfeltételeinek meg­teremtése. A szarvasmarhák közül a tehenek elhelyezése a leg­fontosabb. Az állattenyésztés korszerű követelményeit ki­elégítő, a későbbiek során gépesíthető. vízvezetékkel, önitatókkal ellátott magtár­padlásos istálló építése a leg­célszerűbb, amely egyidejű­leg a legszükségesebb mag­tárigényeket is megoldja. Az ilven épületek felépítéséhez a Földművelésügyi Minisztéri­um többféle tervváltozatot bocsát a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére, hogy azokból az igényeknek leg­jobban megfelelőt kiválaszt­hassák. A növendékmarhák és a borjúk elhelyezésére a kor­szerű állattenyésztési követel­ményeket teljes mértékben kielégítő különféle szabad- tartásos tenyésztési módot biztosító istállóépiiletek tervei készültek el. Valamennyi ilyen istálló­épületre, a Földművelésügyi Minisztérium Tervező Válla­lata, többféle tervváltozatot készített. Ezek a nyomtatásban is kiadott tervek valamennyi munkaszakaszra, többféle he­lyi anyag alkalmazására is változatot adnak. így mód nyílik arra, hogy a termelő- szövetkezetek közelében biz­tosítható építési anyagok fel­használásával történjen az építkezés. Az egyszerű épületek leg­többjét. ha már kialakult a termelőszövetkezetbe lépett szakmunkásokból az építő­brigád, megfelelő szakvezetők és műszaki tanácsadók se­gítésével fel tudják építeni. Szükséges, hogy a termelő nagyobb szorgalommal össze­fogjon és részt vegyen az építkezésben. A munka sok­rétűsége miatt a szakképzetlen dolgozóknak is bőségesen van munkalehetőségük. Ha mindezeket összegez­zük, végső soron a gazdasá­gos. önmagunknak takarékos­kodó, olcsó és egyszerű, gyor­san megvalósuló építkezések munkamódszerét lehet és szükséges ilyen és ehhez ha­sonló eszközökkel megvalósí­tani. Batta 1.ászló sertésgondozó a dejtári József Attila Tsz-ben 18 törzskönyvezett feliérhússertés kocától több mint 150 malacot vá­lasztott. iSiM Vígan vágja a fürge Zetor a rétek füvét. : Horváth Mihály, a szécsényi FJK igazgatósági tagja az idén még egyénileg gazdálkodik, de őszre már ő is beviszi 6 kh földjét a tavasszal alakult terme lőszövetkezetbe. A sziráki határban Szorgos munka folyik a szi­ráki határban az állami gaz­daság földjein. Traktorok vágják a lucernát s kapálják a kukoricát és az egyéb nö­vényeket. Ha a zsongó határ­ban megállunk, halljuk do­bogni a határ szívét, amely szívdobbanás az emberi mun­ka erejét jelzi. Az állami gazdaság hatal­mas istállóin túl dús füvű réten tehenek és növendék­marhák legelnek. A fiatal ál­latok pajkosan kergetik egy­mást, mint a kisgyermekek a játszótéren, s nagyokat ugra­nak, ha a legelő végét jelző vékony dróthoz érnek. Ez a vékony drót közrefogja a le­gelő egy részét, ezen túl nem mehet a jószág, mert ha meg­próbálja, akkor jókora ütést kap arra a testrészére, ame­lyikkel a békés dróthoz ér. így tehát nemcsak az idősebb tehenek, de még a fiatalabb borjúk is tiszteletben tartják az őrzésükre kijelölt villany­pásztort. A múltkorában én is ki­próbáltam a villanypásztor ütését. Gyanútlanul megmar­koltam a vékony drótot. Olyan ütést éreztem a karomban és a térdeimben, hogy örültem, szövetkezet tagsága a leg- amikor elengedhettem. így ér­tettem meg, miért tartják a tehenek, meg a borjúk távol magukat a dróttól. Egész biz­tos mindegyik megpróbálta a villanypásztort megkömyé- kezni. Ez a megkörnyékezés egy ütésbe került, amely fel­ért az igazi pásztor egy bot­ütésével. így hát melyikük lenne az a marha, amely ké­pes lenne állandóan veretni magát? Egyik sem, ezért le­gel békésen a gulya, tisztes távolságra a villanypásztor­tól. Április végén elkeseredett harcot vívott a szőlőtermelő brigád a tolvaj módjára be­surrant faggyal. A szőlő mun­kásai tudták, egész évi mun­kájuk mehet kárba, több százezer forint érték, ha el­hagyják őrhelyüket. A kitartó helytállás diadalmaskodott. A fagy kénytelen volt megszé- gyenülten elvonulni, féktelen étvágyát máshol elégíteni ki. Zelnik elvtárs, az üzemegység vezetője büszkén gondol visz- sza erre az időre. A szirákiak valahogy nap­ról napra közelebb kerülnek a szőlőhöz. Nem egy szüksé­ges rossznak tekintik a mun­kaigényes szőlővel való fog­lalkozást, hanem szép, meg­tisztelő munkának. Ezért tölti el örömmel a szőlő munká­sainak szívét a hír, hogy jö­vő tavaszra a mostani 79 hol­das szőlőt 150 holdra növe­lik. Már folynak a talajvizs­gálatok, s egyelőre semmi akadálya annak, hogy őszre a Szovjetuniótól kapott Sz. 100-as traktorral megkezdjék a fordítást, örvendetesek a távoli tervek is. Két év múl­va a bélahalmi üzemegység­ben telepítenek 150 kh szőlőt. rígy a gazdaság néhány év alatt több mint 200 kh szőlőt telepít. A napokban fontos munka kezdődik a szőlőben, a zöld­oltás. Vadvessző alanyba olt­ják a nemes szőlőt. Eddig pamutkötéssel végezték a zöldoltást, amely 30—40 szá­zalékos eredési eredményt ho­zott. Ebben az évben alkal­mazzák először a PVC-t zöld­oltásnál. A PVC alkalmazá­sával 85—90 százalékos a meg- eredés. A következő két hét­ben mintegy 60 ezer darab zöldoltást végeztek. A mos­tani zöldoltás 25 ezer forint­tal olcsóbb a korábbi oltások­nál. Jelenleg a peronoszpóra a fő veszély a szőlőben. Az előző védekezéseken már túl vannak. A 70 kh szőlőt négy nap alatt tudják megperme­tezni, s így a peronoszpóra veszélyt is elhárítják. — ta —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents