Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-20 / 40. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. május 20. A dolgozók beadványainak intézését a törvény biztosítja Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy a dolgozók közérdekű, vagy magánjellegű beadványainak intézése országépítő munkánk egyik fontos tényezője. A közérdekű bejelentésekkel ugyanis nem egy esetben segítettek az élet fonákságait megszüntetni, meggyorsítani munkánk ütemét, lelepleztek olyan ténykedéseket, amelyek kerékkötővé váltak nagyszerű munkánkban. Ugyanígy segített a magánjellegű bejelentések intézése is, mert nem egy esetben a panaszos a határtalan bürokráciáról rántotta le a leplet, amely hosszú éveken keresztül bántotta, sértette dolgozó népünket, és ez sehogyan sem egyeztethető össze népi demokráciánk törvényeivel, érdekeivel. A dolgozók beadványaival való foglalkozás elsősorban érinti az államigazgatási szerveket, ahová nem egy esetben fordulnak a lakók sérelmes. sérelmesnek vélt panaszaikkal, közérdekű bejelentéseikkel. A forradalmi munkás-paraszt kormány éppen ezért hozott még 1957-ben egy törvényerejű rendeletet, amelyben megszabja, hogy a dolgozók ügyeit az arra hivatott államigazgatási szervek minél nagyobb figyelemmel. lelkiismeretességgel intézzék. Megszabja ez a törvényerejű rendelet, hogy a dolgozók beadványai a törvényességnek megfelelően egyenlő elbírálásban részesüljenek, egyes dolgozók pedig — ügyeik intézésénél jogtalan előnyökre ne tehessenek szert. Nagyon fontos ezért, hogy a beadványok intézésénél ne alkalmazzanak felesleges aktatologatásokat, ne fektessék az ügyeket, tartsák be a törvényben előírt határidőket, 10. 15, illetve harminc napokat. Korábbi tapasztalat vctft, Tiogy az illetékes államigazgatási szervek az egyes ügyekben hozott határozatokat nem indokolták meg alaposan, sok félreértésre, még több bosszúságra adott alapot. Az 1957-ben hozott törvényerejű rendelet mindezek megszüntetését írja elő — hatását gyakorlatban is tapasztalhatják dolgozóink. Ahhoz, hogy a dolgozók még nagyobb bizalommal forduljanak elsősorban állam- igazgatási szerveinkhez panaszaikkal, beadványaikkal, az szükséges, hogy a tények és körülmények figyelembe vételével döntsenek. Éppen ezért kell biztosítani egy-egy bejelentés tárgyilagos kivizsgálásának lehetőségét, mert például abban az esetben, ha a bejelentés — akár közérdekű, akár magánjellegű — olyan valótlan tényeket tartalmazott, amelyek valóság esetében büntető, vagy fegyelmi eljárásra adnak okot, vagy az érintett szervet, személyt közmegvetésnek teszik ki, rágalmazás címén kell eljárást indítani a bejelentő ellen. Abban az esetben pedig, ha a bejelentés alapján feltárták a hibákat helytállóknak bizonyultak, a legsürgősebben meg kell tenni az intézkedést azok megszüntetésére. Láthatjuk, hogy a dolgozók beadványainak intézését törvény biztosítja, amely megszabja a jogokat, de kimondja a felelősség kérdését is. Ezért érdemes betekinteni egy államigazgatási szerv — ebben az esetben a Balassagyarmati Járási Tanács panaszügyei közé, s megállapítani, hogy a dolgozók milyen ügyekkel foglalkoznak beadványaikban, panaszos leveleikben. A tanácsokhoz érkező levelek általában sokrétűek. Legtöbbjük föld üggyel, kisajátítással foglalkozik. Van azonban számtalan olyan is, amely elsősorban magán, de végsősoron pedig feltétlen közérdekű. Nézzünk egy példát. Kusnyár János ipolyvecei dolgozó beadványában azzal foglalkozott, hogy Varga László, az ottani földművesszövetkezeti bolt vezetője durva a vevőkhöz, a parasztasszonyokkal minősíthetetlen hangon beszél, stb. Az állam- igazgatási szerv — mivel hivatalból köteles vizsgálni a bejelentéseket, ezt a vizsgálatot is lefolytatta. Mivel azonban ebben az ügyben intézkedési hatásköre nincs, így illetékességből átadta az ügyet — a törvényben előírt határidőn belül — a MESZÖV-nek. A határozat már egyszerű volt. Ugyanis az is kiderült, hogy Vargának durvasága mellett sorozatos leltárhiánya is volt. Ez az ügy bizonyítja: Kusnyár János magánjellegűnek gondolta beadványát, mégis közérdekűvé vált. De lapozzunk csak beljebb. A vakok állami intézetének berceli dolgozói olyan panasszal éltek beadványaikban, hogy törvényesen járó prémiumukat az intézet vezetője nem fizeti ki. A vizsgálat a prémium törvényességét állapította meg, s intézkedése oly hatásos volt, hogy az április 3-án érkezett panaszra április 15-én már kifizették a prémiumot, úgy, hogy ott bárki is indokolatlan előnyökhöz jutott volna. Érdemes figyelemmel kísérni azokat a beadványokat is, amelyeket személyek saját ügyük intézése érdekében terjesztenek elő. A sok közül csak egyet: Székács István őrhalmi lakos azt kérte, hogy segítsék egészséges, tiszta lakásához hozzá jutni, mert amelyikben most lakik hatod magával, vizes, nedves, egészségtelen. Sajátjában a posta- hivatal székel. Székács István panasza jogos! Segíteni kell rajta! Az államigazgatási szervek megtettek mindent, hogy egy ember, egy család problémáján gyorsan segítsenek. Állami tulajdonban lévő lakást kerestek — korábban a kórház használta —, s csak annyi hiányzik már Székács István problémájának megoldásához, hogy a határidő betartásával vegye át az épületet a Budapest Vidéki Posta- igazgatóság. És még egy közérdekűt. Hrapán Mihály szügyi lakos az óvoda bővítését kérte, mert gyermekét nem tudja elhelyezni. Ebben is gyors volt az intézkedés. A minisztérium éppen a napokban engedélyezte a bővítési munkákat, s a járási tanácson állítják, hogy még a nagy nyári munkák dandárja előtt elvégzik ezt a munkát is; minél több dolgozó paraszt tudja elhelyezni gyermekét az óvodában. Van egy érdekessége is a beadványok intézésének Balassagyarmaton. A beadványokban előterjesztett kérelmek elutasítása nem formális, a tények és körülmények ismeretében történik. Az igen mellett, őszintén mondják ki a nemet is. Vincze Istvánná Érsekvadkertről például azt kérte, hogy gyermekét óvodába helyezzék el. A határozat indokolásában megírták, hogy ez nem lehetséges, mert csak egy gyermeke van, és csupán a férj dolgozik. Megkülönböztetést pedig mások gyermekeinek rovására tenni nem lehet. Megállapítható, hogy a dolgozók beadványainak intézése a törvényekben előírtaknak megfelelően történik. Ez a megállapítás a nagy összességre vonatkozik, mert hibák azért itt is vannak, főképpen a szakigazgatási ágaknál. Elsősorban is a mezőgazdasági osztály az, ahol a IV-es törvény ellenére keveset törődnek a dolgozók beadványainak intézésével. Most is négy határidőn túli elintézetlen panasz fekszik el, többszöri sürgetés ellenére, és Juhász Sándorné honti dolgozó asz- szony panaszának ügyében például már négy sürgető levél érkezett az osztályhoz. De Kiss Ferenc drégelypalánki dolgozó paraszt is kíváncsi lenne arra, hogy milyen intézkedés született panasza ügyében, kit terhel a felelősség a földjét ért vadkár miatt. A mezőgazdasági osztálynak úgy látszik a harmincnapos határidő nem elég, egyes beadványokban a 90 napot is meghaladja az intézés idej-. A Balassagyarmati Járási Tanács* á ebben az évben eddig 31 beadvány, panasz érkezett. Intézésük annak ellenére, hogy némi hiányosságok azért tapasztalhatók, mégis a törvényben lefektetettek alapján történik. Hiszen a törvény betartása mindenki számára kötelező! Somogyvári László GAZDAG ÜNNEPSÉG LESZ AZ ÚTTÖRŐMOZGALOM FENNÁLLÁSÁNAK 13. ÉVFORDULÓJÁN — Az úttörők a gyermeknappal egyidőben ünneplik az úttörőmozgalom fennállásának 13. évfordulóját. Ebből az alkalomból seregszemlét tartanak. Levelet kaptunk SzorospaÍ ttak bányatelepről. A kis telepen alig száz család lakik, s mégis az itt működő kul- túrcsoport amellett, hogy a • helyben lakókat szórakoztatója, túljut a telep határain, t jártak már Taron, Etesen, } ' Nagybátonyban és műsorukkal mindenütt nagy tetszést arattak. Azonkívül, | hogy a kultúrcsoport na- * gyobb színdarabok előadásával foglalkozik, a fellépések, j illetve a darab tanulása köz- I ben sem feledkeznek el az itt t lakó bányászokról. Havonta I több alkalommal tartanak ismeretterjesztő előadásokat — mint levélírónk írja — a látogatottság egyre jobban növekszik. Írnak a könyvtár látogatottságáról, arról, hogy a kis telep minden házába eljut ma már a könyv, s nem ritka az a család, ahol esténként a gyermekektől a szülőkig mindenki könyvet forgat a kezében. S lehetne még arról írni, hogyan érték el a felsorolt eredményeket, a további tervekről, mert szerintük ez még csak a kezdet. Mert Szorospatakon aprópénzre váltják a párt művelődési politikáját. I lgaz, nem a szorospatakiak jó eredményeiről akartam írni, de ma kaptam a levelet, amikor az íráshoz készüTávirat KANYÓ FERENC rr Orhalom Ságvári út 22 GRATULÁLUNK A HÁROM BORJÚ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉHEZ STOP, AZ ÉRTÜK JÁRÓ 2400 FORINT ELŐLEGET POSTÁN, ClMRE FELADTUK STOP, IRIGYEINEK MONDJA MEG, HOGY ŐK IS KÖTHETNEK STOP. PEST—NÓGRÁD MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT BUDAPEST 94. Intrika helyett, őszinte megbecsülést Új, modern munkásszállók Mizserfán A mizserfai bányaüzemnél sok olyan ember dolgozik, akinek otthona távol esik munkahelyétől. A számszerűségben megnövekedett vidéki dolgozók elhelyezésének biztosítása érdekében még az elmúlt évben egy új, 48 főt befogadó munkásszálló építését kezdték meg. Ez az új épület elkészült, és most folyik a beköltözés. Mivel azonban ez az egy új épület nem elégíti ki a szükségletet, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői egy újabb 100 személyes, modern, konyhával felszerelt munkásszálló építését határozták el. Ez az újabb munkásszálló egy emeletes lesz. Tervezése folyamatban van. Előreláthatólag 2-3 hónapon belül megkezdődik a 100 személyes munkásszálló építése is. PERCENKÉNT 170 GYERMEK SZÜLETIK Statisztikusok számításai szerint naponta 246 000, óránként tehát több mint 10 000, percenként körülbelül 170 gyermek születik a világon. I. e. tízezer évvel hozzávetőleg 1 millió ember lakott a Földön. Időszámításunk kezdetére mintegy 275 millióra szaporodott az emberiség. 1962-ben 3 milliárd ember fog élni Földünkön. A 2000. év kezdetére előreláthatólag 6-7 milliárd lesz a Föld lakossága. (A „Paris Journal”-ból) Nemrég Ipolytarnócon jártam, a téglagyárban. Most visszaidézem a téglagyár vezetőjének néhány, — most már nyugodtan leírom, alaptalan kijelentését, amellyel az újságot, az újságírókat és főleg az ipolytarnóci kiszistá- kat és a fiatal pedagógusokat illette. — Jó, hogy jöttek maguk — mondta ő. — Jó lenne, ha előbb meggyőződnének valamiről, mielőtt megírják. Későbbiek során kiderült; arról van szó, hogy a lapban kb. másfél hónapja az ipolytarnóci KISZ-szervezet titkárának, Szenográdi Ferenc fiatal pedagógusnak az aláírásával egy beszámoló jelent meg az ipolytarnóci KISZ életéről, többi között arról, hogy jól sikerült összejöveteleket tartanak hetente a kiszesek és a tanfolyam igen kedvelt a fiatalok körében. A téglagyári vezető szerint nevet az egész falu, mert a községben semmilyen tanfolyam és kiszista összejövetel nem volt és hát különben is ő, mint a fiatalok lelke, mindenkinél jobban tudja, hogy mi történik a falu fiataljai között. A rágalom három irányba: a falusi KISZ-szervezet, az újság levelezője és természet tesen maga az újság felé is hatott, s ezért nem volt érdektelen egy kissé utána nézni, hogy miről is van szó. A nemrég épült iskolában fiatal nevelők fogadtak bennünket. Kertelés nélkül előadtuk a hallottakat s meglepetésünkre a tiltakozás helyett csak ennyi választ kaptunk: Nézzék, itt valamenynyien alig több mint egy-két éve tanítunk. De már kezdünk belefáradni az alattomos támadások kivédésébe, a sok gáncsoskodásba. Az egyik pedagógus. Telek Balázs azonnal kinyitotta a szekrény ajtaját és egy rakás hímzett kézimunkát tett az asztalra. Az ő felesége vezette ugyanis a télen a KISZ tanfolyamát, amelyen kézimunkázni tanultak a kiszista és a szervezeten kívüli leányok. Hamarosan az iskolában termett a 17 éves Szabó Erzsébet is, aki résztvevője volt a KISZ tanfolyamnak. — Minden héten megtartottuk a tanfolyamot, amelyen kézimunkázni tanultunk, több politikai előadást is hallottunk és sokat játszottuk a világ és politikai ismeretünket szélesítő „dupla, vagy semmi” játékot, — mesélte a kislány. Persze azt is elmondotta, hogy igen szeretett odajárni. Húszán, huszonötén jöttek össze rendszeresen. Mindenesetre a KISZ és a fiatal pedagógusok, no meg a falu fiataljainak becsületes munkájához nem fér kétség, nem hazudott a levélíró, az újság szava sem idegen a falu ifjúsága számára. Minden mélyebb következtetés nélkül csak az a válaszom a téglagyári telep vezetőjének, hogy az intrika helyett -= őszinte megbecsülést és elismerést az ipolytarnóci kiszis- táknak, a fiatal pedagógusoknak és a falu ifjúságának, amely nemcsak a kocsmában mutatja magát. NAGY FERENC Közel 100 (*3s Sás ja! ISO iiűiöra, a nógrádi Béke ísi-bes A nógrádi Béke Termelő- szövetkezetben közgyűlésen beszélték meg a tagok, hogy csatlakoznak a kongresszusi munkaversenyhez, amelyet a pásztói Szabadság Termelő- szövetkezet indított, mert az a termelőszövetkezet erősödését, megszilárdulását célozza. A Béke Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, úgy dolgoznak, hogy a verseny értékelésénél az elsők között legyenek. Erre megvan minden lehetőségük, hiszen eddig 58 mázsa húst adtak le 100 katasztrális holdra, s ahogy számolják a 10Ó holdra eső húsmennyiség az esztendő végéig eléri a 98 mázsát. Igen jelentősen emelkedik az idén a tehenészet eredménye is. Az eddigiek alapján mintegy 30-32 ezer liter tej jut a gazdasági év végén 100 holdra. A terméshozamok és az állattenyésztés eredményeinek növelésével jelentősen növekszik a Béke Termelőszövetkezet pénzbevétele is, pedig már az elmúlt esztendőben is 420 forint volt az egy aranykoronára eső pénzbevétel. Aruértékesítési tervét pedig már eddig közel 90 Nagybátony bányaváros ismét egy új kulturális létesítménnyel gazdagodik. Rövidesen megkezdik a nehézipari minisztérium támogatásával egy szabadtéri filmszínház építését. A szabadtéri filmszínházat szélesvásznú filmek bemutatására építik. Befogadóképessége mintegy 600 fős százalékra teljesítette a termelőszövetkezet. A szorgalmasan végzett munka, s az ennek eredménye* ként jelentkező magasabb hozamok a növénytermesztésben és az állattenyésztésben ar* ra engednek következtetni, hogy a Béke Termelőszövetkezet tagjai meg is valósítják elhatározásukat. lesz. Modem gépházat épi* tenek hozzá. A filmszínház elkészítéséből a bányaváros társadalmi erői is kiveszik részüket és munkájukkal nagyban hozzájárulnak az új szabadtéri mozi elkészítésé* hez. Mint tervezik, a filmszínház még ebben az évben megkezdi működését. Nagybátonyban nyílik megyénkben először szélesvásznú filmszínház sem lesz mostoha lődtem. Arról akartam írni, hogy a szép eredmények nem tehetnek bennünket elbiza- kodottá, mert még ma is, 1959-ben, valljuk meg őszintén, vannak fehér foltjaink, ahová még nem jutott el a kulturális fejlődés. Rövid idő alatt immár másodszor látogattam el Szuha- hutára, e 250 lelket számláló mátrai kisközségbe. Korábban jelent meg éppen a cikk, amit legutóbb írtunk „A ménkesi bányászok otthon” címmel. Ide azonban egyetlen Népújság sem jár, mert területileg ugyan Nóg- rád megyéhez tartozik, de a posta már Heves megyéhez, és utolsó postája Galyatető. Mindössze egy újság jútott el a faluba, amelyet a bányától hoztak, öt év körüli kis gyermek viszi kezébe a már agyonolvasott újságot. Gem- biczki Tibikének hívják, s mint mondta — apukája küldi vele az újságot Molnár Misa bácsihoz, hogy ofvassa el. Ez a kis példa is illusztrálja, van törekvés az itt lakóknál a művelődés felé. Siónk Feri bácsi már 66 éves, haja már őszbe borult. Az úton találkoztam vele, kezében sört visz élete párjának. Megáll s beszédbe elegyedünk, a téma most is a művelődés. Feri bácsi elmondja, akkor látott utóljá- ra mozit, amikor Ferenc Jóska idejében tényleges katonai szolgálatát töltötte. Azóta több, mint 40 esztendő telt el, de Feri bácsi előtt nem mozogtak többet a vásznon az emberek, — pedig hej de nagyon szép volt. Közigazgatásilag Szuha községhez tartoznak, s a tanácselnök Hutára való. Véleménye szerint legalább még 20 olyan embert találnék, mint Siónk Feri bácsi, aki még életében nem látott filmvetítést. Különféle újságból a kis községbe 60 darab jár, de szép számmal van olyan család, ahová nem jut el a felvilágosító szó. A rádiónál hasonló a helyzet, csak itt-ott elvétve akad. A művelődés legelemibb feltétele, a villanyfény hiányzik. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy alkalom adtán egy-egy kultúrcsoport szórakoztassa az ittlakókat. Avagy megszerettetnék velük a könyvet, ol- vasó-ankétot is tartanának. Sőt ahhoz sem kellene villany, hogy például egy olyan elvtárs, aki a Szovjetunióban járt, élménybeszámolót tartana, az MSZBT pedig képanyagot küldene ki, vagy természettudományi ismeret- terjesztő előadásokat tartanának. A szuhaiak zöme bányász. Szeretnének már továbbjutni szüleiknél, többet tudni, de még ma sem találják meg egyedül a kivezető utat. A ménkesi bányaüzem pártszervezete ma már terveket kovácsol. A szakszervezettel és az üzemvezetőséggel közösen készítik el a tervet arra, hogy elvigyék a kultúrát a kis mátrai . községbe. Nem kisebb dolgot szeretnének, mint azt, hogy rendszeressé tegyék a filmvetítést. Igaz, ma még a hogyanon, egy áramfejlesztő megszerzésén töprengenek. Ezen túlmenően, addig is, míg az agregá- tor kérdés megoldódik, kultúrcsoport keresi fel az itt lakókat, A jelek, szerint tehát rövidesen Szuhahuta is részese lesz ennék a nagy, nemes munkának, amelynek célja, hogy a kultúra, a tudás eljusson minden faluba, minden emberhez! — tob —
