Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-16 / 39. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XT. ÉVFOLYAM 39. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1959. MÁJUS 16. Az adott szóért Ezekben a napokban ké­szítik ipari üzemeinkben az áprilisi hónap mérlegét. Ez egyben számadás arról is: mennyire haladtunk előre az április 1-vel indult pártkong­resszusi munkaverseny fela­jánlásainak teljesítésében. Az eddig rendelkezésre ál­ló adatok azt mutatják, hogy megyénk ipara zömében telje­sítette tervét. A bányászok az első negyedévi 102 % után áprilisban 102.7 százalékra teljesítették mennyiségi ter­vüket. Az év eltelt négy hó­napjában először áprilisban értek el sikereket a fűtőér­ték tervének teljesítésében. Amíg az első negyedévi átlag 98,8 százalék volt, addig áp­rilisban már 25 kalóriával meghaladta a 100 százalékot. Külön figyelemre méltó a Salgótarjáni Tűzhelygyár eredménye. Amíg ez a gyár márciusban közel 23 száza­lékos lemaradással dolgozott, addig az elmúlt hónapban teljes termelési tervét 107,5 százalékra teljesítette. En­nek a túlteljesítésnek külön értéke, hogy egy sor új gyártmány üzemszerű készí­tésének megindulásával járt együtt. Sikereket értünk el egyes helyiipari vállalatok­nál, a villamosenergia ipar­ban és egyéb területeken Js. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban a termelékenység emel­kedése mellett a terv és a felajánlás együttes értékét több mint 4 millió forinttal teljesítették túl. Az elmúlt hónap eredmé­nyeihez tartozik, hogy több vállalatunknál sikeresen ve­zettek be új gyártmányokat, honosítottak meg új eljárá­sokat, emelték a műszaki, technikai színvonalat. A Vas­ét vözetgyárban, az Acéláru­gyárban, a Tűzhelygyárban, a Bányagépgyárban fontos hazai és külföldi igényeket kielégítő cikkek termelését indították meg, illetve kísér­leteket folytattak azok beve­zetésére. A termelési, műszaki sike­rek eléréséhez elsőrendűen járult hozzá a kibontakozó munkaverseny, amelynek tar­talmát a pártkongresszusra való megfelelő felkészülés adja. E sikereket nem homá­ly oszthatják el, hogy egyes vállalatoknál lemaradás van, illetve, a többségében jól dol­gozó ipari üzemeken belül is nem minden irányú az előre­haladás. A Megyei Építőipari Vállalat például, amíg az el­ső negyedévben mintegy két és félszer nagyobb nyeresé­get ért el a tervezettnél, ad­dig áprilisban mintegy 16 százalékkal maradt el tervé­nek teljesítésében. A Vasöt- vözetgyárban gyakori műsza­ki hibák okoztak termeléski­esést, amelyek többek között hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat 98.6 százalékos terv- teljesítést mutathat fel. Nem teljesítette elmúlt ha­vi tervét a Salgótarjáni Üveggyár, bár eredménynek tudható be, hogy az előzetes számítások szerint a selejt alacsonyabb lesz, mint már­ciusban volt. Ugyancsak elő­zetes számítások alapján a tervszerűségi mutató sem ala­kult kedvezően. A Zagyva- pálfalvi Üveggyárban az egész évre vállalt terven fe­lüli 150 ezer négyzetméter üvegből az első négy hónap­ban 65 ezret már teljesítet­tek. A csomagolás áprilisi tervét 3,2 százalékkal halad­ták túl, ugyanakkor azonban a húzási terv teljesítésénél lemaradás mutatkozik, mert csak 99.4 százalékra teljesí­tették. Ezek a tények azt mutat­ják hogy néhány gyárunk, ipari vállalatunk esetében a munkaverseny nem vált még mindennapi gyakorlattá, egyes helyeken csak a vál­lalások kidolgozásáig jutottak el. A legjobbak eredményei arról tanúskodnak, hogy min­denoldalú intézkedések meg­tételével biztosítható csak egyedül a tervek és a fela­jánlások teljesítése. A szén- bányászatban, az Acéláru­gyárban és más vállalatok­nál a párt, a szakszervezet és a gazdaságos vezetés tá­maszkodva a dolgozók véle­ményére és javaslatára, olyan politikai, gazdasági és mű­szaki lépéseket tett, amelyek együttes hatása meghozta a kívánt eredményt. Ez azon­ban nem mondható el min­den ipari vállalatunkról. Vegyük csak példának a verseny egy olyan fontos kö­vetelményét, mint a nyilvá­nosságot. A Salgótarjáni Üveggyár főbejáratánál évek­kel ezelőtti fényképek, ter­melési adatok porosodnak a versenytáblán. A Zagyvapál- falvi Üveggyárban sem for­dítanak nagy gondot a ver­seny e fontos részére. A bá­nyagépgyárban, számos bá­nyaüzemünknél , szintén hi­ányzik a nyilvánosság. Pedig nem kerül sok munkába, fá­radságba, megtenni azt, amit az Erőműben. Az egyik mű­hely falára már messziről jól olvashatóan kifestették a munkaverseny legfontosabb pontjaira tett vállalást és azok teljesítését. Egy másik ilyen probléma, amely a munkaverseny na­gyobb arányú kibontakozását megakadályozza, és sok tekin­tetben hozzájárult az egyes vállalatok április havi lema­radásához, hogy nem sike­rült megfelelő tömegmérete­ket biztosítani. Nem egy he­lyen úgy gondolják, hogy elég a versenynek az a fór­mája, amikor egyes brigádok a szocialista cím elnyeréséért versenyeznek. A vállalat össz- létszámához viszonyítva ala­csony a versenyben részt ve­vők száma; az Acélárugyárban a Zagyvapálfalvi Üveggyár­ban és bányagépgyárban. A dolgozók bevonását illetően egészen komoly a lemaradás a helyi iparban, és ezért el­sősorban a megyei tanács ipari osztályát és a helyiipari dolgozók szakszervezetének területi bizottságát terheli a felelősség. Végül, de nem utolsó sor­ban kell szólnunk arról, hogy több helyen még nem sike­rült a munkaversenyt megfe­lelő politikai tartalommal megtölteni. Hiányzik a meg­felelő agitációs munka, a pártcsoportok tevékenysége, és nagyobb részt csak a gaz­dasági ösztönzésre alapozzák a versenyt. A politikai felté­telek megteremtésének hiá­nyából adódik, hogy a kong­resszusi verseny első hónap­jában jó eredményt elérő vállalatok és lemaradt gyá­rak vezetői egyaránt kevés, vagy egyáltalán semmi gon­dot nem fordítanak a ver­seny legjobbjainak erkölcsi megbecsülésére. Nem népsze­rűsítik a legjobbakat, ritkán ismerik el nyilvánosan sike­reiket, nem is beszélve arról, hogy terjesztenék tapasztala­taikat, munkamódszereiket. Az elmúlt hónap tényei ar­ra utalnak, hogy elbizako­dottságra semmi ok nincs, s teljes erővel, sokoldalú in­tézkedésekkel kell biztosítani a kongresszusi felajánlások teljesítését már a verseny­időszak kezdetén, hogy az adott szó az év végére min­denütt és teljes részleteiben is valóra váljon. Mezőgazdasági újítási kiállítás nyílt Budapesten Pénteken nyitotta meg ka­puit a MEDOSZ Pest-Nógrád megyei bizottságának első újító kiállítása Budapesten, a mezőgazdasági múzeumban, az ipari vásár szomszédságá­ban. A kiállítás előtt Dobi Fe­renc elvtárs, a MEDOSZ el­nökségének tagja ismertette a sajtó munkatársaival az újító kiállítást. A kiállításon 170 újítást mutatnak be szem­léltető módon, s ezenkívül több grafikon szemlélteti az újító mozgalom nagyarányú fejlődését. Nógrád megyéből a kiállításon 35 újítást állí­tottak ki. Az újító kiállításra több újítót is meghívnak, akikkel megbeszélik a legfontosabb feladatokat, s egyben tájé­koztatják őket az újítási fel- adattervekről, az újítási tör­vényről. Kétszáz újító rész­vételével rendezik meg a ki­állítás ideje alatt ezt a ta­pasztalatcserét. A legjobb újítókat miniszteri kitüntetés­sel, illetve oklevéllel jutal­mazzák. A kiállítás szemlél­tető módon bizonyítja, hogy milyen nagyarányú megtaka­rítás válik lehetővé egy-egy újítás alkalmazásával. Megyénkből négy újító ka­pott kiváló dolgozó kitünte­tést és ezzel járó kétheti ke­resetet, többen pedig okleve­let. Különösen szép ered­ményt ért el Fecske László, aki a kiállításon több újítás­sal képviselteti magát. A ki­tüntetettek között van Beren- csi Erzsébet, a Pásztói Álla­mi Gazdaság dolgozója Is. Ezenkívül képviselteti magát a Börzsönyi Erdőgazdaság, ahol vállalati viszonylatban értek el kiemelkedő ered­ményt. A tolmácsi gépállomá­son Szőke Gyula, a Kistere- nyei Gépállomásnál Bódi Ist­ván és Koós Sándor, a bér­céi! gépállomásnál Haliavszki Gyula neve szerepel a kitün­tetettek között. A kemence mé­lyén végzik min- ’dennapi munka­ijukat szorgalma­ssal a Salgó­< tarján! Üveggyár ) kemence kőmű- ívesei. Napjaink­éban a III-as szá- Smú kemence ja- S vitásán dolgoz- | nak. A kemen- {ceépítő brigád 7úgy határozott, (hogy ezt a mun- Skát a tervezett- inéi négy nappal {előbb befejezi, {amely hozzájárul {majd, hogy a így ár könnyebben < pótolhassa eddigi < lemaradását. A gyár más brigádja! pedig (azon munkálkod- I nak, hogy javít­ják a (minőséget, (csökkentsék a se- : lejtet. Róluk a ; harmadik oldalon 1 számolunk be. Május 23-24 Dalos-találkozó a salgótarjáni szobor leleplezése alkalmából A Magyar Tanácsköztársa­ság 40. évfordulója tisztele­tére nagyszabású dalos-talál- kbzót rendeznek május 23-án és 24-én Salgótarjánban. A dalos-találkozó, — amelyen az ország külön­böző vidékeiről 13 ének­kar, 1 szimfonikus és 2 fúvószenekar vesz iéMt, mintegy ezer résztvevő­vel — felejthetetlen prog­ramot igér nemcsak Sal­gótarján, hanem megyénk valamennyi dolgozójának. Részt vesznek ezen a talál­kozón a Diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek vegyeskará­nak tagjai, a Miskolci MÁV Erkel Ferenc énekkara, a munkásőrség férfikara, az Építőipari Dolgozók vegyes­kara, a Budapesti Általános Munkásegylet énekkara, a tatabányai bányász vegyes­kar, a tokodaltárói bányász vegyeskar, a várpalotai ve­gyeskar, a szűcsi vegyeskar, a nagykanizsai olajbányász vegyeskar, a békéscsabai fér­fikar mellett a Salgótarjáni Bányász és a Salgótarjáni Acélárugyár férfikara, és tarkítják még a műsort az úttörők is. A műsor gazdag­nak ígérkezik, s már 23-án délután kezdetét veszi. A város főterére csoporto­san vonulnak fel a szereplő énekkarok tagjai, ahol Gritz Arnold elvtárs a Salgótarjáni Városi Tanács elnöke mond üdvözlő beszédet. A főtéren megyeszerte végzik Az elmúlt tíz napban rész­ben az esős időjárás, rész­ben pedig a tavaszi munkák előrehaladottsága miatt a gép­állomások teljesítménye áp­rilis utolsó tíz napjához ké­pest csökkent. Ennek ellené­re a tavaszi tervek teljesí­tésében kiemelkedő ered­ményeket értek el az er­dőkürti, a kisterenyei és az érsekvadkerti gépállo­mások dolgozói. A kiemelkedő eredmények eléréséért a gépállomási igaz­gatóság dicséretben részesítet­te a nevezett gépállomások dolgozóit. A gépállomások versenyé­ben Tolmács tartja továbbra is előkelő első helyét, hiszen a tavaszi tervét — annak el­lenére, hogy még hat hét van hátra a kampány befeje­zéséig — már 84,2 százalékra teljesítette. Nem sokkal ma­radt el a kisterenyei gépállo­Üiést tart megyénk képviselőcsoportja Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja hét­főn tartja Salgótarjánban a Hazafias Népfrontbizottság helyiségében képviselőcsoport ülését. Az ülés előtt megyénk képviselői termelőszövetkeze­ti látogatásra mennek, s azután kerül sor a képvise­lőcsoport ülésére, ahol a me­zőgazdasági munkálatokról tárgyalnak. más sem 81,9 százalékos eredményével. A tavaszi munkák folya­mán a leggyengébb ered­ményt a pásztói, valamint a karancskeszi gépállomás érte el 49,7, illetve 50,7 százalé­kos teljesítményével. Az elkövetkezendő időben gépállomásaink legfontosabb feladata a növényápolási munkák jó elvégzése. Tekintettel a csapadékos időjárásra, nagy gondot kell fordítani a növények elgyomosodásának meg­akadályozására. Ezért minden kedvező időt ki kell használni az időbeni növényápolásra. A növényápolási munkákkal ANKÉTOT TARTANAK AZ Allandö bizottsági ELNÖKÖK RÉSZVÉTELÉVEL A tanácsok munkájában rendkívül nagy jelentőséggel bír a tanács és a tömegek közti kapcsolat állandó erősí­tése. Mondhatjuk azt is, ez a tanács munkájának alapvető tényezője. A tanács és a tö­megek közti kapcsolat javí­tására a megyei tanácson egy határozatot hoztak: május 25 és 30-a között a községi ál­landó bizottsági elnökökkel an- kétot tartanak. Az ankét fel­adata lesz, hogy felszínre hozza az állandó bizottsági munka tapasztalatait, de egyúttal módszert is adjon a munka megjavításához. Azt tervezik, hogy emellett még két járás­ban rendeznek ankétot. egyidőben kerül sor a ta­karmány betakarítására is. A kaszatörések elkerülése végett a termelőszövetkeze­teknek, valamint az egyénileg gazdálkodóknak jó lenne még egyszer átvizsgálni rétjeiket, nehogy kaszatörést okozó tárgy maradjon a fű között. A termelési munkák befe­jezéshez közelednek, s így több dolgozó szabadul fel a még hátralévő gépjavítások elvégzéséhez. Gondoskodni kell arról, hogy a felszaba­dult munkaerők haladéktala­nul kezdjék meg a gépjaví­tást. elhelyezett emelvényen sor kerül az egyesületi zászlók szalagozására is, és délután a salgótarjáni bányász, a városi és az acélgyári művelődési ott­honokban zajlik le a mű­sor, az ország legkiválóbb énekkarainak részvételé­vel. Május 23-án este fél 9-kor ünnepi hangversenyt rendez­nek a kollégiumi kertben, ahol a tatabányai szimfoni­kus zenekar kíséretében ope­raházi énekesek is közremű­ködnek. Ezt a műsort este bál követi a kollégiumi kert­ben. Május 24-én reggel, a Ta­nácsköztársaság dicső emlé­kére állított szobor leleple­zésének hajnalán, három fú­vószenekar ébreszti a város lakosságát. Délelőtt 10 óra­kor nagygyűlést rendeznek a kollégiumi kertben. A nagygyűlés után, an­nak résztvevői, a város főterére vonulnak, ahol résztvesznek a szobor le­leplezésének ünnepi prog­ramjában. Ezen az ünnepségen a salgó­tarjáni dalos-találkozón részt­vevő összkórus énekli Lend- vai: Dal a Tanácsköztársa­ságról című művét, a szerző vezényletével, ugyancsak az összkórus tolmácsolja- a Vö­rös Csepel című dalt, az ün­nepség végén pedig Maros­völgyi Henrik karnagy veze­tésével az összkórus énekli az Internacionálét. A dalos-találkozó és a szo­borleleplezés részletes prog­ramjára még visszatérünk. Ültetik a dohánypalántát a cscrhátsurányi Szabadság Tsz asszonyai

Next

/
Thumbnails
Contents