Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-16 / 39. szám
2 NÓGRÁDINÉPOJSAG 1959. nsáóus 16. időszerű feladatokkal... Közös és sajátos vonások a szocialista államok fejlődésében szocialista tábor a szuverén szocialista államok önkéntes közössége. Ebbe a közösségbe olyan országok tartoznak, amelyek különböznek egymástól területük nagyságát tekintve: az óriási Szovjetunió és a kisebb területen elhelyezkedő Bulgária; különbségek vannak közöttük a lakosság számában: Kínában 650 millió, Albániában alig 2 millió ember él. Az egyik szocialista ország — Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK — iparilag rendkívül fejlett, míg a másik — pl. a népi Kína — csak most járja a szocialista iparosítás útját. Minden egyes szocialista állam dicső történelemre, kultúrára, nemzeti sajátosságokra és hagyományokra tekinthet vissza. Ezekből a nyilvánvaló tényekből a revizionisták azt a következtetést vonják le, hogy minden országnak a „saját, külön útján“ kell haladnia a szocializmus felé. Szerintük tehát létezik „kínai út“, „orosz út“, ^„lengyel út“ stb. Az ilyen nézeteket a legteljesebben a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége programja tartalmazta. Vajon miért tetszik az amerikai imperialistáknak ez az elmélet? Elsősorban azért, mert igyekszik szembeállítani az egyik ország szocialista építésének, ügyét a másikéval, be akarja bizonyítani, hogy az új társadalmi rend megvalósítása kizárólag nemzeti ügy, s nem egy része a szocialista világ kialakulása egységes folyamatának. A „nemzeti kommunizmus“ elmélete arra való, hogy megbontsa a szocialista országok testvéri barátságát, a kommunista és munkáspártok egységét és összeforrottságát, s ily módon a reakció kezére játszón. Éppen ezért a kommunista és munkáspártok szerte a világon elítélik ezt a marxizmus- leninizmuss í nyíltan ellenséges elméletet. Azok a tapasztalatok, amelyeket a Szovjetunió több mint 40 esztendő során, valamint kivétel nélkül valamennyi szocialista ország a szocialista építőmunka közben szerzett, megcáfolják a jelenkori revizionisták elképzeléseit. Ezek a tapasztalatok teljes egészében igazolták annak a marxista-leninista elméletnek a helyességét, amely szerint a szocialista forradalom és a szocialista építés folyamatai egy egész sor, minden szocializmust építő országban meglevő fontos törvényszerűségen alakulnak. Miért kell ezt a következtetést oly alaposan tanulmányozni és százmillóik tapasztalatával sokoldalúan igazolni? Azért, mert a kaptializmusból a szocializmusba való átmenet — akár kis, vagy nagy országban, fejlett vagy kevésbé fejlett államban — lényegében mindig azt jelenti, hogy a magántulajdonon alapuló termelési módot felváltja a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló termelési mód. A szocialista forradalom lényege minden országban egy és ugyanaz: a hatalom a kizsákmányoló osztály kezéből a munkásosztály vezette dolgozók kezébe megy át. A Szovjetunió elsőnek teremtette meg ezt az új társadalmi rendet, tehát a szovjet emberek tapasztalatain keresztül kerülnek felszínre azok a közös törvényszerűségek, amelyek a szocialista társadalom építésénél fennállnak. Kivétel nélkül valamennyi szocialista állam nemzetközi tapasztalata azt tanúsítja, hogy csak a munkásosztály vezetésével védhetjük meg a dolgozó nép vívmányait, az ellenséges ' támadásoktól és építhetjük fel az új társadalmi rendet. Éppen ezért a népi demokratikus országokban csakúgy, mint a Szovjetunióban, a hatalom a munkásosztály kezében összpontosult. Ezen a lényegen az sem IRTA: I. DUGYINSZKIJ változtat, hogy a népi demokratikus országokban bizonyos meghatározott, konkrét, történelmi viszonyok közepette az államforma másként alakult, mint a Szovjetunióban, hogy néhány országban — Kínában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, az NDK- ban — a kormányban több demokratikus párt képviselője is helyet foglal. Valamennyi országban csakúgy, mint a Szovjetunióban, a munkásosztály államhatalmát a kizsákmányoló osztályok felszámolására, ellenállásuk elfojtására, s arra használja fel, hogy erősítse a nemzetközi proletár szolidaritást és megvédje a szocialista vívmányokat a nemzetközi imperialista reakcióval szemben. A szocialista forradalom győzelmének és az új társadalom létrehozásának legfontosabb törvényszerűsége, a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepe. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok történelmi tapasztalata egészen nyilvánvalóan igazolja ezt a megdönthetetlen állítást. Vajon miért verte vissza oly keményen és határozottan a csehszlovák munkásosztály a reakció 1948 februári támadását? Elsősorban azért, mert a munkásosztály élén szervezett és összeforrott kommunista párt állt. ajon miért sikerült 1956 őszén a magyar ellen- forradalomnak halálos veszélybe sodorni a népi demokratikus rendszer nagyszerű vívmányait? Elsősorban azért, mert a Magyar Dolgozók Pártja eszmeileg gyengén vértezte fel magát,, hiányzott a párt sorainak összeforrott- sága, elvesztette vezető szerepét az új társadalmi rendszerben. Kivétel nélkül valamennyi szocialista államra egyaránt vonatkozik, hogy csak akkor építheti fel az új társadalmat, ha felszámolja a termelőeszközök kapitalista tulajdonát. A szocialista országokban a legfontosabb termelőeszközök a munkásosztály államának kezében vannak, amely tervszerűen irányítja a gazdaság életét. A Szovjetunió és a népi demokráciák tapasztalata szembetűnően bizonyítja, hogy a szocializmus gazdasági alapjának megteremtésére olyan erős nehéziparra van szükség, amely képes arra, hogy új technikával lássa el az egész népgazdaságot. Ezért a szocialista államokban elsődleges fontosságú a nehézipar fejlesztése. Gyökeres változások történnek a népi demokratikus országok mezőgazdaságában. A kisparaszti gazdaságokat gépekkel dolgozó nagyüzemi szövetkezetek váltják fel. A szövetkezeti termelés útjára sok százmillió paraszt lép. Ez az új élet törvénye, amelyet a szocialista államok tapasztalata határozott meg. Magától értetődik, hogy a szocialista állam építésének valamennyi országra egyaránt vonatkozó jellemvonásai és törvényszerűségei nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy egyik vagy másik országban a konkrét viszonyoknak megfelelően, más alkotó módon oldják meg a problémákat. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatairól szólva, számtalanszor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szocialista mozgalom feladata: tanulmányozni a nemzetek és az államok sajátosságait, s ezeket figyelembe véve, a konkrét viszonyoktól függően helyesen alkalmazni a kommunizmus közös elveit. A testvéri kommunista és munkáspártok becsülettel teljesítik ezt a lenini útmutatást. A fentiek bizonyítására felhozhatjuk a Kínai Népköztársaság példáját. Vizsgáljuk meg talán azt az égető problémát, milyen kölcsönös viszony alakuljon ki a munkásosztály és a magánkisiparosok között. A Kínai Kommunista Párt megtalálta a módját, amellyel száz- és százezer kapitalistát bevon a szocializmus építésébe Ez az államkapitalizmus módszere, amely az orosz forradalom első éveinek konkrét viszonyai között nem tudott jelentősen fejlődni. A burzsoázia akkoriban nem akart kompromisszumra lépni a munkásosztály hatalmával, mert remélte, hogy erőszakkal visszaszerezheti egykori uralmát. A kínai kommunisták azonban a jelenlegi belső, s különösen a külső viszonyok közepette fokozatosan, békés úton oldják meg ezt a problémát. Vajon nem gazdagítja-e a szocialista világmozgalom kincsestárát a többi szocialista állam életének és építő munkájának tapasztalata? Kétségtelen, hogy a jövőben számos iparilag fejlett nyugati ország számára nagyjelentőségűek lesznek azok a tapasztalatok, amelyeket az iparilag fejlett Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista építés gyakorlatában felhalmozott. Már maga az a tény, hogy ezek az országok sikeresen haladnak előre, vereségre kárhoztatja a burzsoá propaganda egyik ismert tételét, miszerint a szocializmus állítólag csak a gazdaságilag elmaradott országok ügye. Vajon nem jelentős-e nemzetközi méretekben a mezőgazdaság kollektivizálásának bolgár tapasztalata? Bulgária, s egész sor más szocialista állam bebizonyította, hogy a falvakban át lehet térni a kollektív munkára még akkor is, ha bizonyos ideig fennmarad a föld magántulajdona. áthatjuk tehát, hogy a szocialista államok fejlődésének közös és sajátos jellemvonásai egyaránt szolgálják a közös nagy cél elérését, a kommunizmus felépítését. FELVÉTEL A DOLGOZÓK ÉS LEVELEZŐK VILLAMOSIPARI TECHNIKUMÁBA A Miskolci Villamosipari Technikum dolgozói és levelezői tagozatára folyó évi június 30-ig lehet jelentkezni. A villamosipari technikum levelező tagozata első osztállyal indul. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást a tagozat vezetősége ad. (Miskolc, Malinovszky út 7.) Ebben az esztendőben a megyei tanács irányítása alá tartozó négy téglagyárban 14 millió darab téglát kell készíteni a tervek szerint, emellett pedig nagyobb mennyiségű tetőfedő cserepet. A téglagyárakban hivatalosan április 1-vel kezdődik az idény és mintegy hat és fél hónapig tart. INDULÁS — 1.5-2 HÓNAPPAL KORÁBBAN A sikeres munka érdekében mint a téglagyárak központja — a Bánya- és Építőanyagipari Vállalat —, mint felsőbb irányító szervei számos olyan intézkedést tettek, amelyek hivatottak a termelés meny- nyiségének emelésére, a minőség javítására. Több helyen új gépek, kibővített kemencék, szárítószínek és egyéb beruházások szolgálják a jobb munkát. Amíg például tavaly június közepén kezdődött a gyártási időszak, addig ebben az évben már jóval korábban. A zagyvapálfalvi telepen már márciusban 183 ezer nyerstéglát készítettek. Áprilisban minit a zagyvapálfalvi, mint a kisiterenyei gyárban teljesítették, illetve túlteljesítették a havi tervet. Mindezek a tények hozzájáEgyütt az A SZOT határozata alapján április 1-vel megyénkben is megkezdődtek a szakszervezeti választások. E választások jelen,tőségét nemcsak az adja meg, hogy ezzel tovább erősödik szakszervezeti mozgalmunk, hanem szerves részét képezi a munkásdemoik- rácia szélesítésének, hozzájárul a munikáshatalom gazdasági és politikai erősítéséhez. A választások első lépcsője, a bizalmiak megválasztása, megyénkben többségében már befejeződött. A legtöbb üzemben a bizalmiak rövid tájékoztatást adtak eddig végzett munkájukról, ismertették a további feladatúkat. Általános tapasztalat, hogy a régi bizalmiak nagy többségét újra megA KISZ Nógrád megyei Bizottsága attól a gondolattól vezérelve, hogy segítse a községi KISZ alapszervezeteket, a szervezeti élet fellendítését, 1958. decemberében másodízben meghirdette a „Legotthonosabb, legvonzóbb KISZ- helyiség“ címért folyó versenyt. A verseny nagy visszhangra talált a községi KISZ alapszervezeteknél és beneveztek még olyan KlSZ-szer- vezetek is, akik bár helyiséggel nem rendelkeztek, de remélték, hogy a verseny tartama alatt helyiséghez jutnak. A verseny május 1-ével lezárult, s a KISZ megyei VB- nek nem volt könnyű döntenie, hogy melyik szervezet kapja az első díjat, a televíziós készüléket! Különösen két szervezet, a karancslapuj- tői és pilinyi szervezetek között alakult' ki olyan helyzet, mely a KISZ megyei VB-t arra késztette, hogy holtver- versenyben két szervezetet részesítsen első díjban, vagyis jutalmazzon 1—1 televíziós vevőkészülékkel. A karancslapujtői és pilinyi fiatalok a versenyben meghirdetett szempontoknak eleget tettek, s e verseny során mindkét alapszervezet KISZ- helyisége kiérdemelte a „Legotthonosabb, legvonzóbb KISZ helyiség“ címet. Mindkét KISZ-szervezetnél jóval több mint ezer munkaórát fordítottak a kiszisták helyiségük rendbehozására, csinosítására, s emellett természetesen más közhasznú és társadalmi munkákból is kivették részüket. Különösen sokat dolgoztak: Karancslapujtőn Sebestyén László 317, Csincsik Arthur rulnak ahhoz, hogy a korábbi évektől eltérően most hosz- szabb legyen a gyártási időszak, több téglát és cserepet termelhessenek. Az elért eredményekhez hozzájárult az, hogy mint a megyei tanács ipari osztálya, mint az egész vállalat nagyobb gondot fordított és több erőfeszítést tett a téli karbantartási munkák sikere érdekében. Az idén ezt a munkát a Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat végezte, de minden erőfeszítése ellenére — különböző okok miatt — nem sikerült a téli karbantartást február végére befejezni. Bár e tekintetben a helyzet kedvezőbb, mint tavaly, vagy a korábbi években volt, mégis lemaradás tapasztalható. Téglagyáraink áprilisban mintegy 1 millió darab téglával és 50 ezer tetőfedő cseréppel termeltek kevesebbet, mint amit a terv előír. Ipolytarnócon és Egy- házasgergén alig-alig folyt termelés az elmúlt hónapban. A téglagyárak dolgozói többségükben mégis bizakodóak és úgy vélik, hogy a 14 millió darab tégla a kezdeti lemaradás ellenére is ebben az évben elkészíthető. Bárválasztották, s csak kevés esetben fordult elő, hogy a tagság új bizalmit jelölt. Már megkezdődött és az elkövetkezendő hetekben még erőteljesebb ütemben halad majd a szakszervezeti alap- szervezeti vezetőségek újjá- választása. Megyénkben mintegy 200 ilyen vezetőséget kell újjáválasztani, amely az egész választás egyik komoly feladatát képezi. A szakszervezeti választások eddig szerzett tapasztalataiból elsősorban két olyan fontos tényre szeretnénk utalná, amelyek minit fogyatékosságok jelentkeznek a munkában. Az egyik és sorrendben is a fontosabb, hogy szak- szervezeti bizottságaink nagy többségének a választásokat 249, Csemák Ilona 113 és Cseh Ilona 96 munkaórát teljesített; Piliny községben Janik Bertalan Í83, Borzák Tibor 183, Kereszti Aranka 128, Bódi Kornélia 128 munkaórát teljesített. A szervezeti és klubélet mindkét szervezetnél igen változatos; a község fiataljainak igényeit kielégíti. A harmadik helyezést a Dejtár községi KISZ-szervezet érte el, ahol a fiatalok elsősorban községükben, a kultúrotthon építkezési munkáiból vették ki részüket, ahol a KISZ is otthonra talált, s a dejtári fiatalok szívesen töltik itt szabad idejüket. így a felhívásban szereplő 1 darab ping-pong asztalt a KISZ megyei VB nekik ítélte oda, negyedik helyezést és az ezzel járó 800 forintos rádiót a Nógrád községi KlSZ-szerve- zet; ötödik helyezést és ennek díját, az 500 forintos kiskönyvtárat a cserhátsurányi KISZ-szervezet; a hatodik helyezést és az ennek megfelelő 400 forintos kiskönyvtárat a mihálygergei KISZ- szervezet; a hetedik helyezést és az azzal járó 300 forintos kiskönyvtárat a hugyagi KISZ-szervezet fiataljai érdemelték ki. A jutalmakat a KISZ megyei VB legkésőbb június 1-ig átadja a nyertes KlSZ-szerve- zeteknek. A KISZ megyei VB kívánja, hogy érezzék nagyon jól magukat a fiatalok KISZ szervezetükben, s tegyék továbbra is otthonossá, barátságossá, a kiszisták és kiszen kívüliek kedvelt szórakozóhelyévé a KISZ-szervezetet. KISZ megyei Végrehajtó Bizottság tégláért merre jártunk a négy telepen, mindenütt a jó javaslatok, jó elgondolások sokaságával találkoztunk. Bosszankodnak, ha akadályok van- gak munkájukban és törik a fejüket, hogyan lehetne azokat megszüntetni. Bátran állíthatjuk, hogy a tapasztalatok alapján a dolgozók aktivitása megelőzte a vállalat egyes vezetőinek aktivitását. A FELEMELT TERV TELJESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A jelenleg megszabott terv kétségkívül feszített. Ilyen mennyiségű építőanyag előállítására még nem volt példa e gyáraik életéiben. Mint említettük, a dolgozók véleménye szerint ezt a feszített, megnövekedett feladatot a vállalat képes teljesíteni. Azonban arra van szükség, hogy az eddigieken túl olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek zavartalanná teszik a termelést. Mindenekelőtt szükséges lenne, hogy a vállalat vezetői a helyszínen tanácskozzék meg az egyes telepek vezetőivel és dolgozóival a felemelt terv teljesítésének feltételeit. Sajnos, eddig csak papíron kapták meg a gyártelepek az utasítást. nem sikerült egybekapcsolni a soromiévő gazdasági feladatok segítésével, a muntoaverseny szélesítésével. A legtöbb üzemben a párt és gazdasági vezetés nem kapta meg a munkaverseny sízerve- zóséhez a verseny nyilvánosságához azt a segítséget, amely egyébként is a szakszervezetek mindennapi feladata. Lapunk egy más helyén már szóltunk arról, hogy néhány vállaliatunkniál nemcsak a felajánlások teljesítésében van elmaradás, de még az április havi terv teljesítésében is- Ezzel párosul az a sok kívánnivaló, amely a verseny nyilvánosságát és formáját illeti. Bár a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a területi bizottságok több esetben tartattak tanácskozást a választásokról, még sem hívták fel megfelelően a figyelmet erre a fontos követelményre és elegendő segítséget sem adtak megoldásához. Az acélárugyárban és néhány bányaüzemünknél, ha nem is kifogástalanul, de számos tekintetben jól, kezdeményezőén oldották meg ezt a feladatot. A választások lebonyolítása mellett hatásos lépéseket tettek a munkaverseny érdekében. Érdemes tanulmányozni és terjeszteni ezeket a tapasztalatokat. A másik fontos mozzanat, hogy a szakszervezeti bizottságok többsége elhanyagolta a miár megválasztott bizalmiak, műhelybizottságok munkába indítását, útbaigazításét. Ez mindenekelőtt abból a feltevésből adódik, hogy a megválasztott tisztségviselőik többsége régi, s ezért — mondván — úgy sem kell na- gvobb erőfeszítés, hogy jól végezzék munkájukat. Ez nagy tévedés. A kibontakozott párt- kongresSzusi munkaverseny, a megnövekedett érdeklődés a szakszervezetek munkája iránt és még néhány tényező éppen azt követeli meg, hogy ezek az elvtársak a jövőben még jobban dolgozzanak. Ilyen kívánság hangzott el nem egy szakszervezeti választási gyűlésen is. A szakszervezeti választások nagyrésze még hátra van. Helyénvaló lesz, ha szakszervezeti bizottságaink a rájuk háruló tennivalók maradéktalan megvalósítása érdekében ilyen irányban is erősítik munkájukat, felismerik, hogy a szakszervezetek életének e fontos eseménye együtt jár újabb gazdasági, termelési sikerekkel, a szákszervezeti demokrácia, a szervezeti élet fellendülésével. Ipolytarnócon, Kisterenyén azon panaszkodnak, hogy a vállalat vezetői — akik egyébként Zagyvapálfalván tartózkodnak — hosszú ideig nem jelennek meg a gyárakban. Sorozatos kéréseik ellenére sem történik gyors, határozott intézkedés, problémájuk megoldására. Szinte mindegyik gyártelepen, sín, csille, csapágyak, fordítókorongok hiánya okoz zavart. Van olyan gyakorlat is, hogy félnek a központba vinni a hibás gépeket, mert a javítási idő nagyon kihúzódik. A vállalat vezetői és az egyes telepeken a dolgozók gondolkodnak rajta, hogyan, milyen módon tegyenek eleget ez évi feladatuknak. Ha ez az erőfeszítés megfelelően egyesülne, szervezett erővé válna, nagyban előrelendítené a munkát. Ipolytarnócon például sokat segítene, ha közös erővel összehangolnák a termelő gépsor egyes egységeinek munkáját. Ezzel egyenletessé, ütemessé válna a termelés, sokat javulna a téglagyártás minősége -is. Egyhá- zasgergén arról szólnak, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a gépek ápolására, karbantartására, hogy év közben kevesebb hegyen a műszaki hiba. A kisterenyeíek a jobb versenyértékelést, a szakmai továbbképzést javasolják. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXIOCOC.yyvwioooyyyy^oQoofvyyyj^QQpQQQ Tizennégy millió A karancslapujtői és a pilinyi kiszesek nyerték a televíziót
