Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-29 / 34. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. április 29. A lakóterületi agitációs munka tapasztalatai Salgótarjánban Az MSZMP Városi Bizottság szükségesnek tartja a lakóterületi agitációs munka megjavítását és állandósítását, mert ez nagymértékben elősegíti a párttagok és pártonkívüliek tisztánlátását a bel- és külpolitikai kérdésekben. A jó agitációs munka nyomán a dolgozók jobban megismerik pártunk és kormányunk határozatait. De nemcsak megismerik, hanem tevékenyen közreműködnek azok megvalósításában is. A választási lakóterületi agitáció is azt bizonyítja, hogy ez jó és szükséges, a dolgozók igénylik. Az agitáció folyamán igen sok dolgozónak az volt a véleménye, nagyon helyes, hogy a párt agitátorai lakóhelyükön keresik fel a dolgozókat és elbeszélgetnek velük, segítséget nyújtanak egyes kérdések elintézésében. Az agitátorokat szívesen fogadták, sok helyen megvendégelték őket és arra kérték, többször ls~ menjenek el, mert a beszélgetés részükre igen hasznos volt. A választási agitáció elérte célját (mely megmutatkozott a választási eredményekben) mégis voltak hiányosságai. Az agitátorok nagy része viszonylag ismeretlen területeken (nem lakóhelyük szerint), ismeretlen dolgozóknál végeztek agitációs munkát. Az eredményes agitációs munka alapja, hogy az agitátor jól ismerje a területet, az embereket, ahol agitációs munkát végez. Mindezek mellett politikailag képzett legyen, a területet ismerve választ tudjon adni a dolgozók által elmondott kérdésekre. Az agitációs munka megjavítása érdekében létre kellett hozni a lakóterületi pártcsoportokat. lakóterületi pártcsoportokat választó körzetenként megalakították. Ez azt jelenti, hogy egy-egy választó körzetben lakó kommunisták alkotnak egy-egy lakóterületi pártcsoportot, függetlenül attól, hogy melyik hivatali, üzemi párt- szervezethez tartoznak. Ezeknek a pártcsoportoknak három tagú vezetősége van, amely irányítja a munkát. Ezeknek az elveknek alapján alakult meg Baglyasalján a 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85-ös választó körzetekben a lakó- területi, pártcsoport. Hasonlóan megalakult Forgácson is választó körzetek szerint. Igaz, hogy eredményekről még nem lehet beszámolni. Nincs még megalakítva minden lakóterületi pártcsoport. Azonban- érdemes foglalkozni a meglévő eredményes munkával azért is, hogy ebből a majd megalakuló csoportok hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek. Baglyason a 81-es lakóterületi pártcsoport március 17-én tartotta alakuló ülését. A résztvevők helyeslik a csoport feladatát, az agitációs munka új módszerét, csak azt kifogásolták, hogy a tanácstag nem jelent meg. Ezen az ülésen elhatározták, hogy a Magyar Tanács- köztársaság 40. évfordulója ünnepségre mozgósítják a körzet lakóit és együtt vonulnak fel a pártonkívüli dolgozókkal az ünnepség színhelyére. Az elhatározást tett követte és a baglyasaljai sport-klubtól a körzet lakói zászlóval vonultak egységesen az emlékmű avatásához, majd részt vettek a kultúr- otthonban megtartott ünnepségen. unkaidő után délután és este rendszeressé vált a családlátogatás, az agitációs munka. A körzet lakói együtt vesznek részt az SZKP XXI. kongresszus anyagának tanulmányozásán, a szemináriumon. A 79-es körzet egyik dolgozója mondta a foglalkozáson „az előadás igen jó és hasznos volt, sokat tanultunk belőle, legközelebb olyan sokan jövünk, hogy be sem férünk a terembe”. Együtt tanulnak, vitatkoznak, érvelnek párttagok és pártonkívüliek. Ezek a viták igen hasznosak, mert a párttagok magukkal ragadják a pártonkívülieket. Az idősebbek elmondják a fiataloknak élettapasztalataikat, harcukat a régi rendszerben a nagyobb darab kenyérért, az emberribb életért. Beszélnek a sztrájkokról, a tüntetésekről és beszélnek az illegalitás éveiről. Ezek a beszélgetések, a múlt emlékeinek felidézése elősegíti, hogy a fiatalok jobban megismerjék apáik harcát a boldogabb életért, gyermekeik jövőjéért. A beszélgetések és gyűlések idején nemcsak politikai kérdésekkel foglalkoznak, hanem a lakóterület problémájával is. Egyik helyen rossz az út, a másik helyen nincs villany, harmadik helyen vízhiány van. Arról vitatkoznak, hogyan lehetne megszüntetni a hiányosságokat, hogyan tehetnék még szebbé lakóterületüket és még kényelmesebbé életüket. Tudják azt, hogy a tanács nem tudja minden problémájukat elintézni az anyagi fedezet hiánya miatt. Az egyik gyűlésen elmondták, „szívesen vállalnánk társadalmi munkát is, csak a tanács adjon ehhez segítséget”. Érdemes ezt a kezdeményezést nagyobb figyelemmel kísérni és továbbfejleszteni. M ost a lakóterület dolgozói, párttagok és pártonkívüliek, fiatalok és idősek újra tervezgetnek és készülnek május elseje méltó megünneplésére. Szombaton, vasárnap és hétfőn lakóterület szerint újra összejöttek és megvitatták, hogyan vonulnak fel május 1-én. Ezeken a gyűléseken részt vettek a tanácstagok is. A május 1-i felvonulásban ott lesznek a 79, 80, 81 és a többi lakóterület dolgozói, párttagok és pártonkívüliek. Mint említettem, az eredmények csak kezdetiek, de továbbfej leszt- hetők és tovább is kell fejleszteni. Ebben az eredményben nagy szerepe van Simo- nyi elvtársnak, aki fáradtságot nem sajnálva lelkesen szervezi a különböző gyűléseket, irányítja a lakóterületi agitációt. Ebben a munkában nagy segítséget adott Brechó elvtárs is a baglyasaljai párt alapszervezet titkára, mert tudja, hogy az agitácós munka megjavítása elősegíti a pártszervezet munkáját is. felsoroltak igazolják, hogy az agitációnak ez a módszere bevált. Ez a módszer elősegíti, hogy párttagok és pártonkívüliek jobban megismerjék egymást. A párt szava a kormány határozata minden dolgozóhoz eljusson. Igen jó módszer ez a párt és tömegkapcsolat további kiszélesítésének és megerősítésének is. Reméljük a közeljövőben a lakóterületi pártcsoportok még jobban szervezik a munkát és még jobb eredményekről számolhatunk be. Csabai József Együtt a község népéve — NÓGRÁDMARCAL KÖZSÉG TANÁCSÜLÉSÉRŐL — A múlt héten Nógrádmar- calon jártam, s részt vettem a marcaliak tanácsülésén. Kíváncsi voltam, hogyan fog sikerülni, mert a marcali tanács jól dolgozik. Ezt mondták az emberek, de ezt bizonyítja jó egy néhány eredmény is. A tanácsülés kezdetén Sisa elvtárs, a tanácselnök ismertette a megjelent tanácstagokkal a két tanácsülés között eltelt idő eseményeit, a végrehajtó bizottság határozatait, s mindazt a munkát, amit ezalatt az idő alatt a tanács elvégzett. Elégedetten figyelték a megjelentek a beszámolót — s itt kell közbe vetnem talán, egy tanácstag hiányzott csupán — helyeslő tekintetek nyugtázták a bejelentéseket: megépült a csonkái híd, a Dózsa úti bekötőhíd, s még egy híd. Szélesítették a Kinizsi utcai hidat, megkezdték a vegyszeres gyomirtást, kövezik mór a Dózsa utat, stb. Ez az út az utolsó Marcalon, amely nincs kikövezve. A kő társadalmi munkával való szállításán vitatkoztak a gazdák. Senki sem akarta kivonni magát e munka alól, Vádolnak a hamukupacok Ejnye, ejnye mi emberek. Sokat várunk az élettől, s mi semmit sem akarunk adni. A ma embere már lassan hozzászokik — sőt sok helyen már hozzászokott —, hogy az élettel összefüggő gondokat — a közös gondokat — lehetőleg központilag oldják meg. Magyarán szólva: adjon az állam nekünk, sok van neki. Helyénvaló és okos gondolat, a fejlődés megköveteli, csupán azt felejtik el sokan, hogy az állam mi is vagyunk ... Ezek a gondolatok kiáltoznak Pásztón az utcákon lévő „szemet gyönyörködtető’’ hamukupacokról. Baj van a köztisztasággal. Az emberek az utcára hordják a hamut — magyaros nevén a troszkát —, lévén ez egy olyan hely, ahol majd csak gondot visel rá az isten. Persze ez nem megy simán. Egyik házsorról ordítanak a másikra, s viszont. Így van ez már régen, sajnos. Télen még hagyján, a hó és sár ellen. Nyáron, mikor száll a por, szárazság van, veszélyes és egészségtelen. Gondoljunk arra, hogy a A legdrágábbról, a gyermekről van szó tüzesen kiöntött hamut a szél elhordhatja, s könnyen láng lehet belőle. A veszekedéssel, fenyegetődzéssel nem segítünk a bajon, de azt sem várhatjuk, hogy ez rövidesen megoldódik, ha a község nem fog össze. Községünk egyre szépül, fejlődik. A közeljövőben már lesz strandfürdőnk is. Parkosítják a Szabadság útját. Mindezek szöges ellentéte a hamukupacok, porfelhőben táncoló papírdarabok gusztustalankodnak az utcán. Mindenféleképpen hasznos lenne, ha a községi tanács megtárgyalná ezt a kérdést, szerezne egy kocsit, megfelelő személyzettel a hamu mindennapos elhordására. Ennek megteremtéséhez ne künk is hozzá kell járulni. Higyjék el, sóra. paprikára elég az az összeg, amit egyénenként erre kellene fordítanunk. Milyen szép lenne, ha e._ megvalósulna, az embereknek csupán az lenne n gondjuk, hogy a hamut edényben kite- gyék a kapu elé. Nem vészé kedni, szájaskodni kell; segí teni önmagunkon. Hasznos tapasztalatcserét rendeztek az elmúlt napokban a Nagybátony bányavárosi általános iskolában. Tapasztalatcsere volt úgy, hogy a bányászok elsősorban is azt a baráti látogatást viszonozták. amelyet a pedagógusok még az elmúlt év novemberében tettek a szorospataki bányaüzemnél. Az volt a cél, hogy megismerjek egymás munkáját, s a párt művelődési politikája értelmében mielőbb eltüntessék a fizikai és szellemi munka közötti különbéget, hogy tiszteljék, becsüljék, értékeljék egymás munkáját. Nos, ez a látogatás, ez a nyilvános tanítási nap meghozta a várt eredményt. Több mint felszáz bányász, mérnök, üzemigazgató hallgatta végig a tanítási órákat, s alkotott | véleményt a pedagógusok ] nehéz, fárasztó munkájá- i ról. t < Meggyőződtek arról, hogy a ] nagybátonyi iskolában min- ] den pedagógus tudása leg-1 javát adja áhhoz, hogy jó; eredményeket érjenek el az i értelmi, a politikai-erkölcsi, | a politechnikai, az esztétikai: és a testi nevelés terén. ; Láthatták, hogy gyermekeik szakkörökön, az úttörőmozgalomban. a különböző sportolási lehetőségek kihasználásával gyarapítják testi és szellemi felkészültségüket, hogy az újtípusú embereket nevelik teljes felelősséggel ebben az iskolában. Az iskolai órák látogatása, a nyilvános tanítási nap után baráti beszélgetésen mindezt el is mondották a bányászok, mérnökök, üzemigazgatók. A hála szavaival beszéltek a nevelőik munkájáról, s nem egy ■ bányász mondotta el: nagy dolog a gyermekekből becsületes, új típusú embert nevelni! Miről beszéltek a látogatók? Arról, hogy a látottak alapján hogyan kell segíteni a szülőknek a pedagógusok munkáját, először is abban, hogy javuljon a gyermekek tanulmányi eredménye. A hogyan kérdésre is választ adtak, őik a szülők, a bányászok. Hasznos, nagyon hasznos volt a Nagybátony bányavárosban rendezett nyilvános tanítási nap. Számtalan javaslat hangzott el. amelynek megvalósítása feltétlen gyermekeink nevelését segíti majd elő. E látogatás után bízunk benne, hogy még nagyobb segítséget kapnak a nagybáto- nyi pedagógusok munkájukhoz, hiszen a legdrágábbat, gyermekeinket bízzuk rájuk. —So— Szerezze be mielőbb téli tüzelőanyag szükségletét SZOT. tüzelóütalványt munkaadójánál igényelje. Eger—Salgótarjáni Tüzép Vállalat. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett férjem és édesapánk elhunyta alkalmából részvétkifej ezésükkel enyhítették fájdalmunkat. özv. Hegedűs Boldlzsárné és gyermekei, Salgótarján. csupán a községben lévő 5 női kocsitulajdonos munkáján igyekeztek könnyíteni. Ezek kő helyett homokot fuvaroznak majd. Holczer Dezső vb. titkár ismertette az első negyedévi pénzügyi gazdálkodást. Komoly eredményként könyvelték el, hogy az első negyedév folyamán a község nem lépte túl kiadási tervét, A községfejlesztési számla alakulását a Dózsa út és Petőfi út kikövezése, az óvodaépítés, s még egy sor kisebb munka kíséri. A község első negyedévi adótervét 105 százalékra teljesítette. ami a lakosságot, valamint a pénzügyi szervek jó munkáját dicséri. A megjelent tanácstagok élénk figyelemmel kísérték a pénzügyi beszámolót, mondván: a község gazdasági élete a mi életünk. A pénzügyi vita után Pod- lipszki Ervin iskoiagiazgató. a szociálpolitikai és művelődésügyi állandó bizottság elnöke tájékoztatta a megjelenteket a bizottság eddigi munkájáról. Az állandó bizottság a közelmúltban felülvizsgálta a községben ingyen gyógyszer- ellátásra jogosultak igényjogosultságát. A bizottság a közösségi ügyek intézése mellett, ahol szükséges, egyénenkénti segítséget is végrehajt. Ezt tanúsítja Molnár Gézáné esete is, akinek szociális gondját az állandó bizottság segítségével oldották meg. A tisztasági hónapot néhány feladat kivételével sikeresen végrehajtották. A tavaszi és nyári munkákra való tekintettel a határban léve források és kutak tisztítását már megkezdték, s vizüket felülvizsgálják. A nyár beállta előtt végérvényesen megoldják a cigányok egészségügyi kérdését. Rövidesen felülvizsgál iák a község szociális gondozottjainak helyzetet, maid egészségügyi szempontból megvizsgáliák az üzleteket és a hússzéket. Persze nem feledkezett meg a bizottság a művelődési feladatokról sem. Legfontosabb feladatként május elsejére. Anyák Napjára, és a Nemzetközi Gyermeknapra való készülést határozták meg. Mindezek az emberekkel való törődést jelentik. S ott. ahol jó a község népének és a tanácsnak a kapcsolata, hasonló szép eredmények születnek. mint Marcalon. Ez nem jelenti azt, hogy Marcalon nem lennének még tennivalók. De az már eredmény itt. hogy a község lakossága egyre nagyobb felelősséget érez a községért, s a gondokat a tanáccsal karöltve oldják meg.- pú jEredményes kísérletek a tiribesi bányában felhívjuk az Állami vállalatok gépállomások, ÁLLAMI GAZDASAGOK ÉS MAGÁNOSOK FIGYELMÉT, hogy a Szécsényi Gépállomás Korszerííen berendezett pmijavító üzeme mindennemű gumi javítását, futózását rövid időn belül, szükség esetén azonnal vállalja. Keresse fel bizalommal gumijavító részlegünket. Telefon: Szécsény 38. Tiribesen a fejtésekkel állandó probléma volt. Évek hosszú tapasztalata bizonyította, hogy a frontfejtések a legelfogadhatóbbak annak ellenére, hogy több tényező a frontfejtés ellen szól. A tiribesi frontfejtéseken rendkívül magas a fafogyasztás. A lassú frontsebességek (évek óta 0,7, 0,8 méter), a fronton fellépő nagy nyomás okozta azt, hogy az eddigi frontok fenyőfa fogyasztása 120—140 köbméter volt havonta. Ezenkívül a front omlasztása veszélyes és lassú munka. A sűrűn beépített biztosítás miatti szűk tér, a fellépő nagy nyomás és a gyakori omlások miatt, évek óta a frontfejtések okozták országos viszonylatban is a magas baleseti gyakorisági számot az üzemeknél. Emiatt volt fontos és jelentős a múlt év végén megindult kísérleti acéltámos frontfejtés. Az acéltámok bevezetését követő hónapban a szokatlan biztosítás miatt még a teljesítményben, frontsebességben lényeges javulás nem történt. De a következő hónapokban a frontfejtésen már minden téren olyan mértékű javulás következett be, ami a régebbi fabiztosítás mellett elképzelhetetlen volt. Ezt bizonyítja a frontra jellemző mutató alakulása az utolsó hónapokban. A fafogyasztás 1958 december hónapban 120 köbméter, februárban már csak 22 köbméter volt. A frontsebesség 1958 december hónapban 0,99 méter volt, míg februárban 1,4 méterre emelkedett. A teljesítmény 1958 december hónapban 2,40 tonna volt, mig februárban 3,92 tonna. Az acéltámos frontfejtés lehetőséget nyit a fronti munka további gépesítésére. Az eddig elért eredményeket most az új, acéltámos frontfejtés megindításával tovább növeljük. Az eddig alkalmazott egy rablóvitla helyett a jelenlegi frontban már két rablóvitlát alkalmazunk, így az omlasztás középről két irányban történik az eddiginek fele ideje alatt. A kalitka-rablás, átrakás, építés sok időt elvevő munkáját az omlási törőél új módon való kiképzésével rövidítjük le. Törőélként dupla támsort alkalmazunk és az omlás elkerülésére a dupla támsor közé vasrácsokat helyezünk. Az új fronton gondosabb biztosítással, sűrűbb deszká- zással meg akarjuk valósítani a lejárók felfogását is. A lejárónak nevezett 15—25 centiméter vastag palaréteg amely a széntelep felett helyezkedik el, eddig a szénnel együtt került leszedésre és a legtöbb esetben a szénnel együtt el is szállították. A lejáró felfogásával sikerül a fronton kétméteres tiszta szenet fejteni, ugyanakkor nagyobb meddőválogatásra sincs szükség. Ettől az intézkedéstől üzemünk szénminőségének lényeges javulását reméljük. Üj frontutakban a kaparószalagoknál szovjet típusú végállomásokat építettünk be és ezzel lényegesen lecsök- kentjük a végállomás csapágytöréseiből bekövetkező gépi kieséseket. Az Üjpesti Bányagépgyár, jelenleg már ilyen típusú végállomásokat gyárt. Más üzemeknél már találhatók ezekből a típusokból és igen jó véleménnyel vannak róla. ..Fél évig rá se kell nézni”. Míg a régi típusnál szükséges a naponkénti ellenőrzés. Az új típus lényege az, hogy itt a lánckerék forog négy csapágyon, amely megfelelő porlabivintokkal, sieme- ring gyűrűkkel van védve a szénportól és egyéb szeny- nyeződésektől, szemben a régi típussal, amelynél a tengelyre ékelt lánckerék két állandó csapágyban forgott egészen gyenge porvédettség mellett nehéz zsírozási lehetőséggel. A „B” típusú kaparó végállomás csapágyazása igen lényeges kérdés az üzemünknél, mivel 10 darab „B” típusú kaparó állandó üzemben van és ezek gyakori meghibásodása, javítása lekötött egy-két főt a műhelylétszámból, amely így is minimálisra van lecsökkentve Természetesen még a munka mellett a csapágy beszerzése sem könnyű. Természetesen minden vágatnak, minden vágatba be épített gépnek, vagy gépcsoportnak megvan a maga új problémája, melyet az ott dolgozóknak karöltve az üzemvezetőséggel együtt kel! megoldani. C. F. — Z. M.
