Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-29 / 34. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. április 29. A lakóterületi agitációs munka tapasztalatai Salgótarjánban Az MSZMP Városi Bi­zottság szükségesnek tartja a lakóterületi agitációs mun­ka megjavítását és állandó­sítását, mert ez nagymérték­ben elősegíti a párttagok és pártonkívüliek tisztánlátását a bel- és külpolitikai kérdé­sekben. A jó agitációs mun­ka nyomán a dolgozók job­ban megismerik pártunk és kormányunk határozatait. De nemcsak megismerik, hanem tevékenyen közreműködnek azok megvalósításában is. A választási lakóterületi agitá­ció is azt bizonyítja, hogy ez jó és szükséges, a dol­gozók igénylik. Az agitáció folyamán igen sok dolgozó­nak az volt a véleménye, nagyon helyes, hogy a párt agitátorai lakóhelyükön kere­sik fel a dolgozókat és el­beszélgetnek velük, segítsé­get nyújtanak egyes kérdé­sek elintézésében. Az agitá­torokat szívesen fogadták, sok helyen megvendégelték őket és arra kérték, több­ször ls~ menjenek el, mert a beszélgetés részükre igen hasznos volt. A választási agitáció el­érte célját (mely megmutat­kozott a választási eredmé­nyekben) mégis voltak hiá­nyosságai. Az agitátorok nagy része viszonylag ismeretlen területeken (nem lakóhelyük szerint), ismeretlen dolgozók­nál végeztek agitációs mun­kát. Az eredményes agitációs munka alapja, hogy az agitá­tor jól ismerje a területet, az embereket, ahol agitációs munkát végez. Mindezek mel­lett politikailag képzett le­gyen, a területet ismerve vá­laszt tudjon adni a dolgozók által elmondott kérdésekre. Az agitációs munka meg­javítása érdekében létre kel­lett hozni a lakóterületi párt­csoportokat. lakóterületi pártcsopor­tokat választó körze­tenként megalakították. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vá­lasztó körzetben lakó kom­munisták alkotnak egy-egy lakóterületi pártcsoportot, függetlenül attól, hogy me­lyik hivatali, üzemi párt- szervezethez tartoznak. Ezek­nek a pártcsoportoknak há­rom tagú vezetősége van, amely irányítja a munkát. Ezeknek az elveknek alapján alakult meg Baglyasalján a 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85-ös választó körzetekben a lakó- területi, pártcsoport. Hasonló­an megalakult Forgácson is választó körzetek szerint. Igaz, hogy eredményekről még nem lehet beszámolni. Nincs még megalakítva min­den lakóterületi pártcsoport. Azonban- érdemes foglalkozni a meglévő eredményes mun­kával azért is, hogy ebből a majd megalakuló csoportok hasznos tapasztalatokat gyűjt­senek. Baglyason a 81-es lakóterü­leti pártcsoport március 17-én tartotta alakuló ülését. A résztvevők helyeslik a cso­port feladatát, az agitációs munka új módszerét, csak azt kifogásolták, hogy a tanács­tag nem jelent meg. Ezen az ülésen elhatároz­ták, hogy a Magyar Tanács- köztársaság 40. évfordulója ünnepségre mozgósítják a kör­zet lakóit és együtt vonul­nak fel a pártonkívüli dol­gozókkal az ünnepség szín­helyére. Az elhatározást tett követte és a baglyasaljai sport-klubtól a körzet lakói zászlóval vonultak egysége­sen az emlékmű avatásához, majd részt vettek a kultúr- otthonban megtartott ünnep­ségen. unkaidő után délután és este rendszeressé vált a családlátogatás, az agi­tációs munka. A körzet la­kói együtt vesznek részt az SZKP XXI. kongresszus anyagának tanulmányozásán, a szemináriumon. A 79-es körzet egyik dolgozója mond­ta a foglalkozáson „az elő­adás igen jó és hasznos volt, sokat tanultunk belőle, leg­közelebb olyan sokan jövünk, hogy be sem férünk a terem­be”. Együtt tanulnak, vitat­koznak, érvelnek párttagok és pártonkívüliek. Ezek a viták igen hasznosak, mert a párttagok magukkal ragad­ják a pártonkívülieket. Az idősebbek elmondják a fia­taloknak élettapasztalataikat, harcukat a régi rendszerben a nagyobb darab kenyérért, az emberribb életért. Beszél­nek a sztrájkokról, a tünteté­sekről és beszélnek az illega­litás éveiről. Ezek a beszél­getések, a múlt emlékeinek felidézése elősegíti, hogy a fiatalok jobban megismerjék apáik harcát a boldogabb életért, gyermekeik jövőjéért. A beszélgetések és gyűlé­sek idején nemcsak politikai kérdésekkel foglalkoznak, ha­nem a lakóterület problémá­jával is. Egyik helyen rossz az út, a másik helyen nincs villany, harmadik helyen víz­hiány van. Arról vitatkoz­nak, hogyan lehetne meg­szüntetni a hiányosságokat, hogyan tehetnék még szebbé lakóterületüket és még ké­nyelmesebbé életüket. Tudják azt, hogy a tanács nem tud­ja minden problémájukat el­intézni az anyagi fedezet hiánya miatt. Az egyik gyű­lésen elmondták, „szívesen vállalnánk társadalmi mun­kát is, csak a tanács adjon ehhez segítséget”. Érdemes ezt a kezdeményezést na­gyobb figyelemmel kísérni és továbbfejleszteni. M ost a lakóterület dolgo­zói, párttagok és pár­tonkívüliek, fiatalok és idő­sek újra tervezgetnek és ké­szülnek május elseje méltó megünneplésére. Szombaton, vasárnap és hétfőn lakóterü­let szerint újra összejöttek és megvitatták, hogyan vonul­nak fel május 1-én. Ezeken a gyűléseken részt vettek a tanácstagok is. A május 1-i felvonulásban ott lesznek a 79, 80, 81 és a többi lakó­terület dolgozói, párttagok és pártonkívüliek. Mint említet­tem, az eredmények csak kezdetiek, de továbbfej leszt- hetők és tovább is kell fej­leszteni. Ebben az eredmény­ben nagy szerepe van Simo- nyi elvtársnak, aki fáradtsá­got nem sajnálva lelkesen szervezi a különböző gyűlése­ket, irányítja a lakóterületi agitációt. Ebben a munkában nagy segítséget adott Brechó elvtárs is a baglyasaljai párt alapszervezet titkára, mert tudja, hogy az agitácós mun­ka megjavítása elősegíti a pártszervezet munkáját is. felsoroltak igazolják, hogy az agitációnak ez a módszere bevált. Ez a mód­szer elősegíti, hogy párttagok és pártonkívüliek jobban megismerjék egymást. A párt szava a kormány határozata minden dolgozóhoz eljusson. Igen jó módszer ez a párt és tömegkapcsolat további kiszélesítésének és megerősí­tésének is. Reméljük a közel­jövőben a lakóterületi párt­csoportok még jobban szer­vezik a munkát és még jobb eredményekről számolhatunk be. Csabai József Együtt a község népéve — NÓGRÁDMARCAL KÖZSÉG TANÁCSÜLÉSÉRŐL — A múlt héten Nógrádmar- calon jártam, s részt vettem a marcaliak tanácsülésén. Kíváncsi voltam, hogyan fog sikerülni, mert a marcali ta­nács jól dolgozik. Ezt mond­ták az emberek, de ezt bizo­nyítja jó egy néhány ered­mény is. A tanácsülés kezdetén Sisa elvtárs, a tanácselnök ismer­tette a megjelent tanácsta­gokkal a két tanácsülés kö­zött eltelt idő eseményeit, a végrehajtó bizottság határo­zatait, s mindazt a munkát, amit ezalatt az idő alatt a tanács elvégzett. Elégedetten figyelték a megjelentek a beszámolót — s itt kell közbe vetnem ta­lán, egy tanácstag hiányzott csupán — helyeslő tekintetek nyugtázták a bejelentéseket: megépült a csonkái híd, a Dózsa úti bekötőhíd, s még egy híd. Szélesítették a Ki­nizsi utcai hidat, megkezd­ték a vegyszeres gyomirtást, kövezik mór a Dózsa utat, stb. Ez az út az utolsó Mar­calon, amely nincs kikövezve. A kő társadalmi munkával való szállításán vitatkoztak a gazdák. Senki sem akarta ki­vonni magát e munka alól, Vádolnak a hamukupacok Ejnye, ejnye mi emberek. Sokat várunk az élettől, s mi semmit sem akarunk ad­ni. A ma embere már lassan hozzászokik — sőt sok helyen már hozzászokott —, hogy az élettel összefüggő gondokat — a közös gondokat — lehető­leg központilag oldják meg. Magyarán szólva: adjon az állam nekünk, sok van neki. Helyénvaló és okos gondolat, a fejlődés megköveteli, csu­pán azt felejtik el sokan, hogy az állam mi is va­gyunk ... Ezek a gondolatok kiáltoz­nak Pásztón az utcákon lévő „szemet gyönyörködtető’’ ha­mukupacokról. Baj van a köztisztasággal. Az emberek az utcára hordják a hamut — magyaros nevén a troszkát —, lévén ez egy olyan hely, ahol majd csak gondot visel rá az isten. Persze ez nem megy simán. Egyik házsorról ordí­tanak a másikra, s viszont. Így van ez már régen, saj­nos. Télen még hagyján, a hó és sár ellen. Nyáron, mi­kor száll a por, szárazság van, veszélyes és egészségte­len. Gondoljunk arra, hogy a A legdrágábbról, a gyermekről van szó tüzesen kiöntött hamut a szél elhordhatja, s könnyen láng lehet belőle. A veszekedés­sel, fenyegetődzéssel nem se­gítünk a bajon, de azt sem várhatjuk, hogy ez rövidesen megoldódik, ha a község nem fog össze. Községünk egyre szépül, fejlődik. A közeljövőben már lesz strandfürdőnk is. Parko­sítják a Szabadság útját. Mindezek szöges ellentéte a hamukupacok, porfelhőben táncoló papírdarabok gusz­tustalankodnak az utcán. Mindenféleképpen hasznos lenne, ha a községi tanács megtárgyalná ezt a kérdést, szerezne egy kocsit, megfelelő személyzettel a hamu min­dennapos elhordására. Ennek megteremtéséhez ne künk is hozzá kell járulni. Higyjék el, sóra. paprikára elég az az összeg, amit egyé­nenként erre kellene fordíta­nunk. Milyen szép lenne, ha e._ megvalósulna, az embereknek csupán az lenne n gondjuk, hogy a hamut edényben kite- gyék a kapu elé. Nem vészé kedni, szájaskodni kell; segí teni önmagunkon. Hasznos tapasztalatcserét rendeztek az elmúlt napok­ban a Nagybátony bánya­városi általános iskolában. Tapasztalatcsere volt úgy, hogy a bányászok elsősorban is azt a baráti látogatást vi­szonozták. amelyet a pedagó­gusok még az elmúlt év no­vemberében tettek a szoros­pataki bányaüzemnél. Az volt a cél, hogy megismerjek egymás munkáját, s a párt művelődési politikája értel­mében mielőbb eltüntessék a fizikai és szellemi mun­ka közötti különbéget, hogy tiszteljék, becsüljék, értékel­jék egymás munkáját. Nos, ez a látogatás, ez a nyilvános tanítási nap meg­hozta a várt eredményt. Több mint felszáz bá­nyász, mérnök, üzemigaz­gató hallgatta végig a tanítási órákat, s alkotott | véleményt a pedagógusok ] nehéz, fárasztó munkájá- i ról. t < Meggyőződtek arról, hogy a ] nagybátonyi iskolában min- ] den pedagógus tudása leg-1 javát adja áhhoz, hogy jó; eredményeket érjenek el az i értelmi, a politikai-erkölcsi, | a politechnikai, az esztétikai: és a testi nevelés terén. ; Láthatták, hogy gyerme­keik szakkörökön, az út­törőmozgalomban. a kü­lönböző sportolási lehető­ségek kihasználásával gya­rapítják testi és szellemi felkészültségüket, hogy az újtípusú embereket ne­velik teljes felelősséggel ebben az iskolában. Az iskolai órák látogatása, a nyilvános tanítási nap után baráti beszélgetésen mindezt el is mondották a bányászok, mérnökök, üzemigazgatók. A hála szavaival beszéltek a nevelőik munkájáról, s nem egy ■ bányász mondotta el: nagy dolog a gyermekekből becsületes, új típusú embert nevelni! Miről beszéltek a látoga­tók? Arról, hogy a látottak alapján hogyan kell segíteni a szülőknek a pedagógusok munkáját, először is abban, hogy javuljon a gyermekek tanulmányi eredménye. A hogyan kérdésre is választ adtak, őik a szülők, a bá­nyászok. Hasznos, nagyon hasznos volt a Nagybátony bányavá­rosban rendezett nyilvános tanítási nap. Számtalan javaslat hang­zott el. amelynek meg­valósítása feltétlen gyer­mekeink nevelését segíti majd elő. E látogatás után bízunk ben­ne, hogy még nagyobb se­gítséget kapnak a nagybáto- nyi pedagógusok munkájuk­hoz, hiszen a legdrágábbat, gyermekeinket bízzuk rájuk. —So— Szerezze be mielőbb téli tüzelőanyag szükségletét SZOT. tüzelóütalványt munkaadójánál igényelje. Eger—Salgótarjáni Tüzép Vállalat. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett férjem és édesapánk elhunyta alkalmából részvétkifej ezésükkel enyhítették fájdalmunkat. özv. Hegedűs Boldlzsárné és gyermekei, Salgótarján. csupán a községben lévő 5 női kocsitulajdonos munká­ján igyekeztek könnyíteni. Ezek kő helyett homokot fu­varoznak majd. Holczer Dezső vb. titkár ismertette az első negyedévi pénzügyi gazdálkodást. Ko­moly eredményként köny­velték el, hogy az első ne­gyedév folyamán a község nem lépte túl kiadási tervét, A községfejlesztési számla alakulását a Dózsa út és Pe­tőfi út kikövezése, az óvoda­építés, s még egy sor kisebb munka kíséri. A község első negyedévi adótervét 105 százalékra tel­jesítette. ami a lakosságot, valamint a pénzügyi szervek jó munkáját dicséri. A megjelent tanácstagok élénk figyelemmel kísérték a pénzügyi beszámolót, mond­ván: a község gazdasági élete a mi életünk. A pénzügyi vita után Pod- lipszki Ervin iskoiagiazgató. a szociálpolitikai és művelő­désügyi állandó bizottság el­nöke tájékoztatta a megje­lenteket a bizottság eddigi munkájáról. Az állandó bizottság a kö­zelmúltban felülvizsgálta a községben ingyen gyógyszer- ellátásra jogosultak igényjo­gosultságát. A bizottság a kö­zösségi ügyek intézése mel­lett, ahol szükséges, egyénen­kénti segítséget is végrehajt. Ezt tanúsítja Molnár Gézáné esete is, akinek szociális gond­ját az állandó bizottság segít­ségével oldották meg. A tisz­tasági hónapot néhány fel­adat kivételével sikeresen végrehajtották. A tavaszi és nyári munkákra való tekin­tettel a határban léve forrá­sok és kutak tisztítását már megkezdték, s vizüket felül­vizsgálják. A nyár beállta előtt végérvényesen megold­ják a cigányok egészségügyi kérdését. Rövidesen felülvizs­gál iák a község szociális gondozottjainak helyzetet, maid egészségügyi szempont­ból megvizsgáliák az üzlete­ket és a hússzéket. Persze nem feledkezett meg a bizottság a művelődési fel­adatokról sem. Legfontosabb feladatként május elsejére. Anyák Napjára, és a Nem­zetközi Gyermeknapra való készülést határozták meg. Mindezek az emberekkel való törődést jelentik. S ott. ahol jó a község népének és a tanácsnak a kapcsolata, ha­sonló szép eredmények szü­letnek. mint Marcalon. Ez nem jelenti azt, hogy Mar­calon nem lennének még ten­nivalók. De az már ered­mény itt. hogy a község la­kossága egyre nagyobb fele­lősséget érez a községért, s a gondokat a tanáccsal karölt­ve oldják meg.- pú ­jEredményes kísérletek a tiribesi bányában felhívjuk az Állami vállalatok gépál­lomások, ÁLLAMI GAZDASAGOK ÉS MA­GÁNOSOK FIGYELMÉT, hogy a Szécsényi Gépállomás Korszerííen berendezett pmijavító üzeme mindennemű gumi javítását, futózását rövid időn belül, szükség esetén azonnal vállalja. Keresse fel bizalommal gumijavító részlegünket. Telefon: Szécsény 38. Tiribesen a fejtésekkel ál­landó probléma volt. Évek hosszú tapasztalata bizonyí­totta, hogy a frontfejtések a legelfogadhatóbbak annak el­lenére, hogy több tényező a frontfejtés ellen szól. A tiri­besi frontfejtéseken rendkívül magas a fafogyasztás. A las­sú frontsebességek (évek óta 0,7, 0,8 méter), a fronton fel­lépő nagy nyomás okozta azt, hogy az eddigi frontok fenyőfa fogyasztása 120—140 köbméter volt havonta. Ezen­kívül a front omlasztása ve­szélyes és lassú munka. A sűrűn beépített biztosítás mi­atti szűk tér, a fellépő nagy nyomás és a gyakori omlá­sok miatt, évek óta a front­fejtések okozták országos vi­szonylatban is a magas bal­eseti gyakorisági számot az üzemeknél. Emiatt volt fontos és je­lentős a múlt év végén meg­indult kísérleti acéltámos frontfejtés. Az acéltámok be­vezetését követő hónapban a szokatlan biztosítás miatt még a teljesítményben, frontsebes­ségben lényeges javulás nem történt. De a következő hó­napokban a frontfejtésen már minden téren olyan mér­tékű javulás következett be, ami a régebbi fabiztosítás mellett elképzelhetetlen volt. Ezt bizonyítja a frontra jel­lemző mutató alakulása az utolsó hónapokban. A fafogyasztás 1958 decem­ber hónapban 120 köbméter, februárban már csak 22 köb­méter volt. A frontsebesség 1958 de­cember hónapban 0,99 méter volt, míg februárban 1,4 mé­terre emelkedett. A teljesítmény 1958 decem­ber hónapban 2,40 tonna volt, mig februárban 3,92 tonna. Az acéltámos frontfejtés le­hetőséget nyit a fronti mun­ka további gépesítésére. Az eddig elért eredménye­ket most az új, acéltámos frontfejtés megindításával tovább növeljük. Az eddig alkalmazott egy rablóvitla helyett a jelenlegi frontban már két rablóvitlát alkalma­zunk, így az omlasztás kö­zépről két irányban történik az eddiginek fele ideje alatt. A kalitka-rablás, átrakás, építés sok időt elvevő mun­káját az omlási törőél új mó­don való kiképzésével rövi­dítjük le. Törőélként dupla támsort alkalmazunk és az omlás elkerülésére a dupla támsor közé vasrácsokat he­lyezünk. Az új fronton gondosabb biztosítással, sűrűbb deszká- zással meg akarjuk valósí­tani a lejárók felfogását is. A lejárónak nevezett 15—25 centiméter vastag palaréteg amely a széntelep felett he­lyezkedik el, eddig a szén­nel együtt került leszedésre és a legtöbb esetben a szén­nel együtt el is szállították. A lejáró felfogásával sikerül a fronton kétméteres tiszta szenet fejteni, ugyanakkor nagyobb meddőválogatásra sincs szükség. Ettől az intéz­kedéstől üzemünk szénminő­ségének lényeges javulását reméljük. Üj frontutakban a kaparó­szalagoknál szovjet típusú végállomásokat építettünk be és ezzel lényegesen lecsök- kentjük a végállomás csap­ágytöréseiből bekövetkező gé­pi kieséseket. Az Üjpesti Bá­nyagépgyár, jelenleg már ilyen típusú végállomásokat gyárt. Más üzemeknél már találhatók ezekből a típusok­ból és igen jó véleménnyel vannak róla. ..Fél évig rá se kell nézni”. Míg a régi típusnál szükséges a napon­kénti ellenőrzés. Az új típus lényege az, hogy itt a lánckerék forog négy csapágyon, amely meg­felelő porlabivintokkal, sieme- ring gyűrűkkel van védve a szénportól és egyéb szeny- nyeződésektől, szemben a ré­gi típussal, amelynél a ten­gelyre ékelt lánckerék két állandó csapágyban forgott egészen gyenge porvédettség mellett nehéz zsírozási lehe­tőséggel. A „B” típusú kaparó vég­állomás csapágyazása igen lényeges kérdés az üze­münknél, mivel 10 darab „B” típusú kaparó állandó üzemben van és ezek gyakori meghibásodása, javítása le­kötött egy-két főt a műhely­létszámból, amely így is mi­nimálisra van lecsökkentve Természetesen még a munka mellett a csapágy beszerzése sem könnyű. Természetesen minden vá­gatnak, minden vágatba be épített gépnek, vagy gép­csoportnak megvan a maga új problémája, melyet az ott dolgozóknak karöltve az üzemvezetőséggel együtt kel! megoldani. C. F. — Z. M.

Next

/
Thumbnails
Contents