Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-29 / 34. szám

1859. április 29. NŰ6RAD1 NtPOJSAG 3 MEGKEZDTÉK A ZAGYVA II. kemencéjének építését Közel egy esztendeje kezd­ték meg Zagyvapálfalván a régi táblaüveggyár mellett egy új üveggyár üzemépüle­teinek alapozását. Az ötven- hétmilliós beruházással épü­lő új táblaüveggyár — amely a zagyvái nevet kapta — nem egészen egy év alatt valósággal üzemóriássá emelkedett. Elkészült a három emeletnyi magas hutaüzem, az automa­tizált nyersanyagtároló, a vá­t>i Salgótarjánban Tíz éve kezdték meg Sal­gótarjánban az egykori vá­sártéren a bányászváros új ezerlakásos városrészének építését. Az építés megkez­dése óta több mint 800 csa­lád lakja már az új város­részt. s az idén is 130 lakás készül el az egykori vásár­téren. Huszonegy lakásnak a műszaki átadására, illetve át­vételére pénteken, április 24-én kerül sor, amikor az építők átadták az új lakások kulcsait a városi tanács ve­zetőinek. A Salgótarjáni Üveggyárral szomszédos új épület földszintjén gyógyszer- tár is nyílik a közeljövőben. Nemsokára újabb lakások átadására kerül sor a vásár­téren. A 88 lakásos három- emeletes épületnek már a tetőszerkezetét készítik. A 88 lakáson kívül az épület föld­szintjén 25 lakás helyének megfelelő területen korszerű étterem, kenyérbolt és cuk­rászda nyílik. Találkozás az olvasókkal Szombaton este Karancs- ság községben a Nógrádi Népújság szerkesztősége és kiadóhivatala megbeszélést tartott karancssági olvasói­val. A megbeszélés eredmé­nyesnek bizonyult, mert az olvasók megisrrierkedhettek az újság szerkesztésének problémáival, a szerkesztőség előtt álló feladatokkal. A megbeszélésen az olvasók el­mondták, az utóbbi időben minőségileg sokat javult a megyei lap színvonala. El­mondták, hogy a cikkek érdekesebbek, mint régebben és gondo­sabban kidolgozottak, mű­fajilag változatosabbak. A megbeszélésen a szerkesz­tőség azt is megtudta, milyen cikkeket szeretnének olvasni az olvasók. A karancsságiak véleménye szerint, jó lenne, ha a jövőben több színes ri­port, elbeszélés, humor jelen­ne meg a lapban. Az olva­sók igénylik a szocializmust építő munkánkat gátló ténye­zők feltárását, a hibák kímé­letlen ostorozását személyek­re való tekintet nélkül. A fiatalság azt igényli, hogy sokkal többet foglalkoz­zon velük a megyei lap. Szeretnénk, ha gyakrab­ban jelennének meg vi­tacikkek a lapban, ame­lyek az ifjúságot érintő problémákkal foglalkoz­nának. A megbeszélésen a szer­kesztőség azt is megtudta, ml nem tetszik az olvasóknak. Kiderült, hogy a túl hosszú cikkeket nem szeretik, hogy az újságban előforduló hi­bákért haragszanak, és az is, hogy mik akadályozzák a lap terjesztését. A megbeszélésen néhány közérdekű kérdést is megbe­szélt a szerkesztőség az ol­vasókkal, amelyekre tőle tel­hetőén megadta a kielégítő választ. gó és csomagoló épülete is. Az egyik legjelentősebb munka azonban most kezdő­dött. Az ÉM kazán és gyár­kémény építő vállalatának munkásai tízmilliós beruhá­zással megkezdték az új táb­laüveggyár olvasztókemen­céjének építését. Az új üveg­olvasztó kemence térfogata ugyan valamivel kisebb lesz a régi kemence térfogatánál, de így is mintegy 3 500 ton­na tűzállóanyagot és vasszer­kezetet építenek be az új hutába. Az olvasztókemence, amely hazánk legkorszerűbb üvegolvasztója lesz, az eddig szokásos égőfejes módszer helyett aknás tüzeléses rend­szerű lesz. A táblaüveghúzó-gépeket a Szovjetuniótól kapja a gyár, s ezek az eddigi két méter szélességű táb­laüvegek helyett, két és félméter széles táblákat is húznak majd az olvasztó kemencéből. Az új üvegolvasztókemen­ce szeptemberig elkészül, s azután a gépi berendezés szerelésére kerül majd sor. A most épülő korszerű üveg­olvasztókemence a tervek sze­rint 50—60 százalékban minő­ségi műszaki üveget gyárt majd, s nemcsak az eddig külföldről fedezett hazai szükségletet elégíti ki, ha­nem jelentős mennyiségben exportot is biztosít országunk számára. A régi táblaüveg­gyár össztermelésének csak alig 6 százaléka volt minősé­gi, első osztályú üveg. Bátrabban A dolgozók széleskörű egyetértésére és aktivitására támaszkodik az a munkaver­seny kezdeményezés, amely a párt kongresszusára kibonta­kozott. Megállapítható, hogy az elkészült vállalások, intéz­kedési tervek nagy többsé­gükben helyesen tükrözik a Központi Bizottság március 6-i határozatának szellemét. Ez megmutatkozik abban, hogy az iparban, az építő­iparban, a bányászatban, el­sősorban a gazdaságossági fel­adatokat állították a munka középpontjába, ahol pedig le­hetséges és szükséges, a mennyiségi tervek túlteljesí­tését. Az ipar és az építőipar dolgozói megyei szinten mint­egy 60—70 millió forint ér­tékű vállalást tettek a legfon­tosabb mutatók túlteljesítése, a takarékossági mozgalom és a műszaki intézkedési tervek keretében. Ezek a vállalások többségükben reálisak, telje­síthetők, túl teljesíthetők. A vállalások e napján egy­re erőteljesebben — bár még nem kielégítően — bontakoz­nak ki a kongresszusi mun­kaverseny első eredményei. A Vasötvözetgyárban az első negyedévi terv túlteljesítése mellett egymillió forint meg­takarítást értek el. A bányá­szatban minden osztályozón javul a szén fűtőértéke. Fi- gyelemreméltóan teljesítik a felajánlásaikat az Acéláru­gyár hideghengerműjének dol­gozói és az Erőmű kollektí­vája. Milyen feladatok állanak előttünk, hogy a továbbiak­ban mind tartalmában, mind módszereiben még magasabb Emlékünnepség az 1926-os salgótarjáni éhségfelvonnlás tiszteletére Hétfőn este Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Ott­honban a Hazafias Népfront emlékünnepséget rendezett az 1926 április 27-i éhségfel­vonulás tiszteletére. Az emlékünnepségen Pot- hornyik József elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának Községi mezőgazdászok továbbképzése A balassagyarmati járási tanács mezőgazdasági osztá­lya elhatározta, hogy a me­zőgazdasági munkák jobb mi­nőségben való elvégzése ér­dekében havonta összehívja valamelyik nagyüzemi gaz­daságba a községi mezőgaz­dászokat, és ott gyakorlati bemutatókkal előkészítik őket a következő hónap soron kö­vetkező munkáira. Az első ilyen egynapos eli­gazítást a Szügyi Tangazda­ságban tartották. Itt ismer­tették a vetőgépek - helyes be­állítását a tangazdaság szak­emberei, majd gyümölcsápo­lási bemutatót tartottak. A gyümölcsápolási bemutatót a növényvédő állomás szakem­berei vezették. Az egynapos továbbképzés eredményes volt, s ezért most már havonta megrendezik ezt az eligazítást. Varga Istvánnal, a szilaspogonyi terme­lőszövetkezet elnö­kével a Szügyi Tangazdaságban ta­lálkoztunk. A tava­szon alakult terme­lőszövetkezetek el-1 nőkéivel éppen a tangazdaság tehené­szetében néztek szét. Ismerkedtek a nagy­üzemi gazdálkodás kérdéseivel, aztán azzal, milyen lehe­tőségek állnak a termelőszövetkezetek tehenészetei előtt. Sorba nézegették a jól gondozott, szem­re is tetszetős álla­tokat. Voltak, akik azt tartották: nincs itt semmi vitának helye, nagyszerűek a tangazdaság ered­ményei. Egy ala­csony, pirospozsgás, szőke ember — Ce­tedről jött — meg azt firtatta, hogy túlságosan jól tart­ják itt az állatokat. Egy másik elnö­künk ezt bizony­gatta: — Nem vész itt kárba a takarmány. Meglátszik a tej­termelésen, hogy jól tartják őket. — Az elmúlt évben közel Megtelik a konyha. 4100 kilógramm volt az egy tehénre eső tejhozam. Varga István nem szólt bele a vitába. Nem ttidom. azért-e, hogy távolabb állt a vitatkozóktól, vagy éppen nem is akart. Elmerülve szemlélte a szebb- nél-szebb teheneket. Körüljárta őket egyik-másik oldal­ról, megtapogatta a hátukat. Szépek, annyi bizonyos. Csak hát ezt a sötét, vö­rös szint még meg kell szokni. Nálunk nem igen kedvelik. Ezeket gondolta. Mert a hozamot nézve nagyon érde­mes ezzel a magyar­tarka dán-vörös ke­resztezéssel foglal­kozni. A főállatte- nyésztő mondta, hogy még nem ki­alakult fajta, de már most 4360 kilo­gramm tejet adtak átlagosan, 4.3 szá­zalékos zsírtartalom­mal. — Mikor lesz ne­künk ilyen állomá­nyunk... — Ezek voltak az első sza­vai, amikor beszél­getni kezdtünk. Aztán még hozzá­tette: — Pár év múlva azért már mi is töb­bet mondhatunk, így jártuk körbe a tágas, tiszta istállót. Később aztán a ter­melőszövetkezet leg­nagyobb problémá­járól, a férőhely hiányról esett szó, arról, hogy nincs megfelelő hely a meglévő állatok­nak sem, pedig még szeretnének vásárol­ni is. tagja, a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. Beszé­dében visszaemlékezett ezek­re a hősi harcokra, elmond­ta, 1926 április 27-nek tör­ténetét. Mint mondotta ezen a napon több mint 8 ezer bányász tüntetett Salgótarján­ban, munkát, kenyeret kö­vetelve. Az illegalitásba vo­nult kommunisták irányításá­val, a szakszervezet támoga­tásával ezen a napon szer­vezték meg a bányászok kö­vetelésének mozgalmát. Nyolcezer bányász gyalog indult útra Budapestre, hogy a kormánytól munkát, ke- nyret követeljen. A hatalmas tömeg el is indult Budapest­re, de a jobboldali szociál­demokraták félrevezették őket, s Zagyvapálfalváról a tömeg azzal tért vissza, hogy küldöttséget meneszt Buda­pestre. Ez a küldöttség azon­ban eredménytelenül járt. A Közben kifelé in-$,ko™™uaiftá^.. « bányászok -■ültünk. Az ajtó»1k,lart°ttak követeléseik mel- mellett még megáll-lV^’^ a szociáMemokraták tunk egy pillanatra. árulása következtében A sarokban két te-»esend°rszuronnyal találták henet gép fejt. 5szeAmb,e maSakat . ,- Majd nálunk isiL^J?nTepsé* Yegefn+kaltúr' sorra kerül ez. e«afc8”?f°£* . szórakoztatták a haladjunk előbbre >5 veterán okát, majd baráti be- - bökött fejével « ® 6,e “ kezdődött az idős fejőgépek felé. IgV«%£?ká k é a flatalok ko* mondta: majd sor- ra kerül. Aztán el­beszélte azt Is, hogy most még olyan a termelő- szövetkezet, mint az új házasok, akik üres konyhára ke­rülnek össze. (< A pataki Kossuth Termelő­— Azért nem is »szövetkezet az idén tovább olyan üres a ti «erősíti közös gazdaságait, ez konyhátok - szólt K derül ki a szövetkezet 1959. az ismerős elnökök «évi terveiből. közül az egyik. Ezeni) _ , aztán valamennyien» Gazdálkodásuk meneteben színvonalú a kongresszusi verseny, s maradéktalanul hozzájáruljon a párthatáro­zatban kitűzött célok meg­valósításához? A kitűzött feladatok meg­valósítása nem képzelhető el megfelelő műszaki intéz­kedések alátámasztása és a beruházások határidő előtti üzembe állítása nélkül. Mint­hogy több helyen ez hiány­zik, szükséges, hogy vállalá­saikat ezzel kiegészítsék. Másutt, mint az építőipar­ban a túlzott óvatosság, a tartalékok elégtelen felméré­se tapasztalható. A helyi iparban és a kisipari ter­melőszövetkezeteknél vonta­tottan halad a munkaver­seny, még nem készültek el a felajánlások. Mindezek a tények azt mutatják, hogy egyes helyeken a vezetők alaposan elmaradtak a dol­gozók mögött, nem értették meg megfelelően e nagyszerű kezdeményezések jelentősé­gét. Egy másik probléma, hogy a verseny tömegszerűségét még nem sikerült biztosítani. A legjobb eredményeket fel­mutató vállalásoknál sem bontották fel a terveket, a vállalásokat a munkapadokig, a dolgozókig. így a verseny egyéni formájának feltételei nincsennek biztosítva, más­részt egyes szakszervezeti és gazdasági vezetők elvileg sem értenek egyet a verseny egyé­ni formájával. Tapasztalható az is, hogy néhol a kongresz- szusi versenyt leszűkítik a szocialista brigád cím elnye­réséért folyó versenyre. Is­meretes a párt állásfoglalása ebben a kérdésben: a verseny fő formája az üzemen belül az egyének és brigádok ve­télkedése. Ezen túl természe­tesen szükség lenne, hogy a szocialista brigád elnyeréséért folyó versenyben mielőbb egységesen tisztázzák a dol­gozók előtt a célkitűzéseket és az értékelés módszereit. Talán amiben a legke­vésbé sikerült előrehaladni, az a verseny eredményeinek, a vállalások teljesítésének értékelése. Bár műszaki dol­gozóink részéről több igen helyes kezdeményezés szüle­tett, mégis a rendszeres és pontos értékelés részükről nincs biztosítva. Ezzel pár­huzamosan a szakszervezetek sem követnek el mindent, hogy változatosan, gyorsan és szerényen ismertessék a ver­seny helyzetét. A nyilvános­ság elmaradása a verseny mögött feltétlenül érezteti visszahúzó hatását és csök­kenti a dolgozók aktivitását. Ebben a munkaversenyben igen nagy szerepük van a pártszervezeteknek, a kom­munistáknak. Több üzemünk­ben a kommunisták példa­mutatóan kezdeményezték, hogy egyes esetekben emeljék fel a vállalásokat. A párt- szervezetek, a kommunisták kezdeményező. példamutató szerepe érvényesült a válla­lások megtételénél, a ver­senyben való részvételnél. Sajnos, azonban ezután meg­elégedés és megnyugvás ta­pasztalható munkájukban. Sem a verseny politikai tar­talma, sem a termelés párt­irányítása nem halad kielé­gítő mértékben. Pártszerve­zeteink és a kommunisták akkor haladhatnak előre, ha például a munkaversennyel kapcsolatban politikai tervet dolgoznak ki. Ebben a terv­ben pedig most nagyon fon­tos szerepet tölthet be, hogy a pártszervezetek rendszere­sen visszatérnek a március 6-i határozat végrehajtásá­nak ellenőrzésére és az eddi­giektől sokkal jobban tevé­kenységük középpontjába ál­lítják a gazdasági kérdése­ket. Bár kezdeti eredmények ilyen tekintetben is vannak, a legtöbb helyen azonban a pártszervezeteknek még nem sikerült az új követelmények­nek megfelelően munkájuk tartalmát és módszerét kiala­kítani. Szükséges, hogy mi­nél előbb a pártszervezetek mindenütt álljanak a mun­kaverseny élén, mozgósítsa­nak a felajánlások teljesíté­sére, a műszaki feltételek biztosítására, a jó nyilvános­ság megteremtésére. Mozgalmi és gazdasági ve­zetőink bátrabban haladhat­nak e tekintetben is előre, hiszen a dolgozók egyetérté­sével és aktív támogatásával találkoznak ezután is, csak­úgy mint eddig.­A tél végén új termelőszövetkezetek alakultak, s a régi­eknek is megnőtt a területe. A gépállomások nem tudtak lépést tartani a nagy fejlődéssel, s ezért a régi és új ter­melőszövetkezeteinkben sok munkát kell még a lovaknak i elvégezni. Egy év alatt kétszeresére nőtt a szálastakarmány termőterület — De a közgyűlés már határozatot ho­hogy az idén hoz­zálátunk a 100 fé­rőhelyes istállóhoz. Kapunk rá kölcsönt, aztán a 300 köbméter követ kitermeljük mi. A tagok két-két nap társadalmi munkát is vállaltak az építkezésnél, ami már 400 napot je­lent... mosolyogtunk. nagy szerepet játszik az ál- . «lattenyésztés. Az elmúltévek- Azóta már haz<z«ben a takarmányalap elégte- zott - magyarázta ment Pogonyba Var-«iensége gátolta az állatállo­Varga István — ga István. Az élet« rnány fejlesztését. Tavaly,-j 1 a megszokott me-«hogy a tartalékföldek bérleti derben folyik. Dől-«szerződései lejártak a Kos­goznak a pagonyi Cs suth Termelőszövetkezet át- termelőszövetkezet «vett a tanácstól 50 hold tar- tagjai is, hogy mi- Cstalék rétet, s így az eddigi nél előbb megteljen>>50 holddal szemben az idén az a bizonyos kony-l<m&r too holdról takarítanak nvl T^nn^n^nhnv jóminőségű szénát. Emel- Qyí TüTiQdzdcisáQbciTiyy „ , , ,, Varga István be-«lett szaporítják a fehérjékben szélt. «gazdag pillangós takarmá­V-né. «nyok vetésterületét is. Míg tavaly csak 25 hol­don termeltek pillangós­takarmányokat, addig az idén már 50 holdon lesz lucernájuk és vörösheré­jük. De nemcsak a szálastakarmá­nyok vetésterülete növeke­dett, nőtt a szemestakarmá­nyoké is. Az idén 8 kh siló- kukoricát és a tavalyi 10 kh- dal szemben 20 kh kukoricát vetnek. A tehénállomány száma a tavalyi 12 darabról saját ne­velésből 16-ra nőtt, s év vé­gére eléri a 19 darabot. A természetes szaporulat a terv szerint az idén 16 darab lesz. Az ellenforradalom óta a szarvasmarha állomány érté­ke mintegy 40 ezer forinttal valóra .váltását. nőtt. Jelenleg a termelőszö­vetkezetnek 38 szarvasmarhá­ja van. Az idén a pénzjöve­delem fokozása érdekében 6 saját nevelésű bikát hizlal­nak. Tavaly aprómagvakból 98 ezer forint jövedelme volt a tsz-nek, az idén több mint 100 ezer fo­rintra számítanak. Szép terveik megvalósulá­sának biztosítéka a tagság szorgalma, a tavaszi munkák jó elvégzése, hiszen földben van már a 10 hold vetőbur­gonya, meg a 20 hold kuko­rica is. Munkájuk eredmé­nyessé tételében nagy segít­séget adott az érsekvadkerti gépállomás is. Minőségi mun­kával segíti a tsz terveinek

Next

/
Thumbnails
Contents