Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-25 / 33. szám

I nógrádi népújság 1959. áfurilift 2». Hogyan jutnak el a népi demokratikus országok a kommunizmushoz? írta: A. SZOBOUEV Hogyan jutnak el a népi demokratikus országok népei a kommunizmushoz, egymás után, vagy együtt? Töreked­jék-e a Szovjetunió arra, hogy internacionalista kap­csolatai erősítése és kibőví­tése mellett egy országban épüljön fel a kommunizmus? A rendkívül fontos prob­lémákat alkotó módon oldot­ta meg az SZKP XXI. kong­resszusa. N. S. Hruscsov a szocialista világrendszer lét­rejöttének és fejlődésének tapasztalatait összegezve, megállapította, hogy .....a szo­c ializmus országai a szocia­lista rendszer lehetőségeinek sikeres felhasználásával töb- bé-kevésbé egy időben men­nek át a kommunista tár­sadalom felsőbb szakaszába”. Ez a következtetés a tudo­mányos kommunizmus elmé­letének alkotó továbbfejlesz­tése. Az az elgondolás, amely szerint valamennyi szocia­lista ország többé-kevésbé egy időben megy át a kom­munizmusba, érdekes véle­ménycserékre adott alkalmat. Számos levélíró megkérdez­te: az előbb ismertetett fel- tételezés nem vezet-e a tár­sadalmi fejlődés ütemének csökkentéséhez? Ezek a le­vélírók a probléma megoldá­sát a következő formában képzelik il: A Szovjetunió és a többi, fejlődésben elöljáró ország valamelyik közbeeső állomáson megállítja a tör­ténelem vonatát, a kommu­nizmus építői kiszállnak, s nyugodtan várnak addig, amig a többi ország utoléri őket. Az olvasók tudni szeretnék, nem kellene-e a Szovjetunió­nak és a többi, magasszín­vonalú, termelőerőkkel ren­delkező országnak anyagi erő­forrásai nagy részét más or­szágok támogatására fordí­tani? Végül felvetődik a kérdés: a szocialista világ- rendszer valamennyi orszá­gának többé-kevésbé egy idő­ben történő átlépése a kom­munista társadalom fel­sőbb szakaszába, nem je­len t-e túlzottan nagy erő­feszítést azon országok szá­mára, amelyek a múlttól, a termelőerők fejlődésének ala­csony színvonalát örökölték? Miért nem jutnak el az or­szágok egymás után a kom­munizmushoz, abban a sor­rendben, ahogy ennek fel­tételei egyik, vagy másik or­szágban kialakulnak? Az ol­vasókat érdeklik azok az erő­források is, amelyek a vi­szonylag alacsony színvonalú termelőerőkkel rendelkező szocialista országok fejlődé­sét meggyorsítják. Mindezekre a kérdésekre N. Sz. Hruscsov mélyreható utdományosan megalapozott választ adott. Miért tekintjük objektív szükségszerűnek, hogy a. szo­cialista országok többé-kevés­bé egy időben mennek át a kommunizmusba? Elsősorban azért, mert ez az átmenet megköveteli a korszerű termelőerők fejlő­dését, amelyek (akár akar­ják a revizionisták, akár nem) kinövik a nemzeti ke­reteket. A korszerű termelőerők fejlődése lehetetlenné teszi a gazdasági elzárkózást és fel­tételezi a szuverén nemzeti gazdaságok mind szorosabb gazdasági kapcsolatát. Lenin erre már 1920-ban rámuta­tott. A jelenlegi viszonyok között a szorosabb gazdasági kapcsolatok tendenciája a szocialista világrendszer meg­alakulásában győzedelmes­kedett, s e világrendszer fej­lődéstörvényei szöges ellen­tétben állnak a kapitalista világ fejlődésének törvényei­vel. A kapitalizmus gazdasági törvényei az országok egyen­lőtlen fejlődését feltételezik: egyesek előrefutnak s gátol­jak a többiek haladását. A szocialista világrendszerben a népgazdaság tervszerű és arányos fejlődésének törvé­nyei uralkodnak. Ilyen körül­mények között a gazdasági­lag elmaradott országok hát­rányt jelentenek a többiek számára, amelyek éppen ezért nem gátolják, hanem ellen­kezőleg, segítik ezen álla­mok fejlődését. Azok az országok, amelyek a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének eredményeként gazdaságilag elmaradtak, a kapitalizmus igáját lerázva a termelőerők gyorsított fej­lődésének útjára léptek. Ez a kiegyenlítődés azonban nem megy egyetlen ország kárára sem. A folyamatot a szocialista világrendszer előnyei biztosítják. A szocia­lista táborban senkinek sem érdeke, hogy a gazdaságilag elmaradott országok tovább­ra is ilyen színvonalon ma­radjanak. Hiszen egyik or­szág gazdasága elősegíti a többi állam gazdasági hala­dását. Éppen ezért a szo­cialista államok érdeke a kölcsönös növekedésben rej­lik, s ezért segítik egymást. Melyek azok a gazdasági tényezők, amelyek a szocia­lista rendszerben biztosítják a korábban gazdaságilag el­maradott országok termelésé­nek gyorsított fejlődését, a gazdaságfejlesztés színvonalá­nak kiegyenlítését? A szocialista világrendszer biztosítja valamennyi szocia­lista állam gazdasági függet­lenségét, s ilymódon óriási erőforrásokat és anyagi esz­közöket halmoz fel. A szocialista tábor kiala­kulása (amelyhez iparilag fejlett államok tartoznak), a szocialista államok közötti baráti kapcsolatok szükség­telenné teszik, hogy minden (egyes országban kifejlesszék a nehézipar valamennyi ágát. Ilymódon lehetőséget nyúj­tanak, hogy az erőforrásokat a legszükségesebb iparágak fejlődésére fordíthassák, ame­Több ezren tekintették meg Salgótarjánban, a városi művelő­dési otthonban megrendezett „Partizánok a szabadságért” című ki­állítást, amely ma este zárja kapuit, szerdától pedig Balassa­gyarmat lakossága ismerkedhet meg a nagyszerű kiállítás anyagával. Képünk a kiállításon is látható, a magyar Vörös Hadsereg fő­parancsnokságának vonatát mutatja. Középen állnak: Landler Jenő, hadseregföparancsnok, Münnich Ferenc, a hadseregfőparancsnok­ság politikai osztályának vezetője és Vágó Béla, az I. hadtest parancsnoka. lyek gazdaságilag előnyösek, a nyersanyagellátásuk bizto­sítva van. A szocialista országok nem­zetközi munkamegosztása, valamint az erre támaszkodó szakosodás és kooperáció óriási távlatokat nyit a mun­ka termelékenységének gyors­ütemű és szakadatlan fejlő­dése, a beruházások leghatá­sosabb felhasználása előtt. Jelentős erőmegtakarítást eredményez az is, hogy a szo­cialista államok közösen vé­dekeznek az imperialista ag- resszorok próbálkozásai ellen. Még tovább sorolhatnánk azokat a gazdasági tényező­ket, amelyek kiegyenlítik a termelőerők fejlődésének színvonalát. A fentiekben részletesen csak azokkal az anyagi tényezőkkel foglalkoz­tunk, amelyek a kommuniz­musba való tervszerű át­menethez szükségesek. Ter­mészetes, hogy az egységes, baráti szocialista rendszer­ben éppen ilyen kedvezően fejlődnek az átmenethez szükséges szellemi feltételek is. Ezért valamennyi szocia­lista ország együttes átlépé­se a kommunista társadalom­ba — a történelem törvénye. A napi feladatokkal együtt oldjak meg a szakszervezeti választást A szakszervezeti választá­sokkal kapcsolatban fel ke­restük Nagy József elvtársat, az építők szakszervezete te­rületi bizottságának elnökét. Nagy elvtárs a szakszerveze­tek életének e fontos esemé­nyéről a következőket mon­dotta: — Szakmánkban 1956 jú­liusa óta ez az első válasz­tás. Eddig az első lépcsőben szereplő vállalatoknál — mint a két üveggyár, a me­gyei Építőipari Vállalat és az Útfenntartó Vállalat — a bizalmiak 80 százalékát meg­választották. A Salgótarjáni Üveggyárban befejeződött a műhelybizottságok megválasz­tása is. Sikerült elérni, hogy a bizalmiak nagy többsége érdemlegesen beszámolt mun­kájáról, a tagság pedig di­csérő, bíráló szóval, javasla­tokkal segítette további mun­kájukat. A választás eddigi tapasztalatai alapján ered­ménynek mondható, hogy a javasolt, illetve a régi bizalmiak több mint 90 százalékát a tagság is­mét megválasztotta. A Zagyvapálfalvi Üveggyár­ban például a 32 régi bizal­miból mindössze egy új. A bizalmiválasztással kapcso­latban a szakszervezeti tag­ság döntött a küldöttek sze­mélyét illetően is, akik majd a bizottság megválasztására lesznek hivatottak. Általában sehol sem tapasztaltuk a szakszervezeti demokrácia megsértését, mindenütt az alapszabály szerint zajlottak le a választások. — A következő lépés lesz a jelölőbizottságok meg­választása, a szakszervezeti bizottság tagjainak kiválasz­tása, s a választás előtt leg­alább két héttel a bizottság­ba jelöltek névsorának ki­függesztése. Ezzel párhuza­mosan készülnek majd el a szakszervezeti bizottságok beszámolói. Világosan látni kell, hogy a beszámoló ne egy-két elvtárs, hanem az e»ész bizottság beszámolója le­gyen, s a választás előtt SZB ülésen megtárgyal­ják. — A választások második lépcsője május 1-től a hó­nap végéig, a harmadik lép­cső pedig május végétől jú­nius közepéig tart. A válasz­tások lezajlása után egy hónapon belül a bizalmiakat az üzemben, a reszortfelelő­söket pedig megyei szinten kioktatjuk feladataikról. Ad­dig is fontos, hogy a szak­szervezeti bizottságok a meg­választott elvtársakkal ismer­tessék legfontosabb tenniva­lóikat. Nem kevésbé fontos, hogy a választás és az előt­tünk álló gazdasági munkák ne szakadjanak el egymástól. Szakszervezeti bizottsága­ink a választást is hasz­nálják fel a kongresz- szusi verseny sikere érde­kében, a dolgozók mindennapi prob­lémájával történő fokozottabb törődésre. A kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom A karancslapujtői körzeti földművesszövetkezet és a körzetéhez tartozó termelő­szövetkezetek között igen jó együttműködés alakult ki. Elnökségi ülést, ankétet tartott a hét iolyamán a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Elnöksége a na­pokban tartotta elnökségi ülését. Az ülésen a megyénk­ben folyó békemozgalom eredményeit értékelték. Meg­állapították, hogy mintegy háromezer alkalommal tar­tottak békemegmozdulásokat, amelyeken részben a XXI. kongresszus nemzetközi hely­zet értékelését, valamint a német kérdést ismertették a lakossággal. Ezek mellett az elnökségi ülés foglalkozott a tsz-mozgalomban végzett te­vékenységgel, községfejlesz­tési munkák eredményeivel. Az elnökségi ülés hatá­rozatot hozott, hogy ápri­lis, május, június hóna­pokban a békemozgalom tízéves évfordulójának alkalmából az egész me­gye területén nagygyűlé­seket tartanak. Salgótarjánban május 10-én lesz a béke nagygyűlés, Ba­lassagyarmaton 12-én. A bé­kedemonstrációkra meghív­tak megyénkbe külföldi bé­keharcosokat is. Ezeken a megmozdulásokon fogják átadni az élenjáró békeharcosoknak a békeko­szorú arany és ezüst fokoza­tait. Pénteken a Hazafias Nép­front Nógrád megyei titkár­sága ankétot tartott. Az anketon a községfej­lesztésben végzett mun­kákat beszélték meg, a megye minden területé­ről érkezett Hazafias Népfront aktívákkal.- A munkában a legeredmé­nyesebben dolgozókat elisme­rő oklevéllel, s könyvjuta- olmmal jutalmazták. Amióta Etes termelőszövet­kezeti község lett, a legmesz- szebbmenő támogatást nyújt­ja munkájukhoz a földműves­szövetkezet. A műtrágyát, a vetőmagot a megbeszélés sze­rinti időpontra szállították. Segítettek a termelőszö­vetkezetnek a könyvelési munkában, a gazdasági terv készítésében és egyéb kisebb-nagy óbb munkák­nál. A földművesszövetkezetek vezetői — az etesi példa is bizonyítja — egyre inkább megértik, hogy tevékenysé­gükkel a meglévő termelő- szövetkezetek gazdasági meg­erősítését kell szolgálnéck. Ezt segíti a zökkenőmen­tes vetőmag és műtrágya ellátás, a termelési szer­ződéskötések, a megfelelő áruellátás. S ha a termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet kö­zötti kapcsolat alapja a köl­csönös bizalom, egy-egy köz­ség adottságainak megfelelő­en a segítésnek még sok más módja is van. A termelőszö­vetkezeti tagok igénylik is ézt a segítséget. Az etesiek is, ha az idén megkapják a hídmérleget, jövőre még több bizalommal fordulnak a töld művesszövetkezethez. Előkészületek a nemzetközi IEKI A megyei nőtanács már megkezdte az előkészületeket a nemzetközi gyermeknap le­bonyolítására. Ma, szombaton délelőtt 10 órakor a megyei tanács nagytermében op ratív bizottságot alakított a KISZ, a szakszervezet, a Hazafias Népfront, a megyei tanács, az úttörőszövetség, a moziüzemi vállalat és a vöröskereszt kép­viselőiből. Az operatív bizott­ság feladata megbeszélni azt, hogy az egész megyére vonat­kozólag hogyan bonyolítják le a nemzetközi gyermeknapot. Mint értesültünk, az ed­digiektől eltérően összevont, nagyszabású. gyermeksereg­szemlét akarnak tartani a Nemzetközi Gyermekin apó». ELINDULTAK f egállt mezon munka — az nem megy. Ná­luk legalább is így van. Hogy másutt már kimozdult a ra- gadékból, Farkas gyúró Im­Megrázta széles vállát, s kérni meg szégyell. Akkor fenek sovány vigasz. Itt ofe­/yj munka. Az emberek megtermett öklével belevá- nem ment, mikor itt kerge- jek)S azert>, hogy rogmentes felkapták fejüket, gott a semmibe. tőzött az ellenforradalmárok- Iegyen az orlas ul:|a­először a hangos kiáltásokkal _ „ várhatunk — mo- kak Kiabálhattak, ágaskod- vitte Farkas gyurkót a fe- mutogató gyermekre, majd a . plínd„lt a falu felé hattak- eldöntötte: ez szocia- lelősség. Megérezte a vészt, széles mosolyra derült égbolt- „Y"’ ' lizmus, ez meg nem. És nem mint . róka az erdőtüzet, de ez ra néztek. Egy gólyapár kő- Ahogy közeledett a hazak- engedett. Pedig a régi veze- még kevés. Azzal nem áll— rözött kiterjesztett szárnnyal koz’ t1ek|n*'®te ,egyre szúró- tők szétszaladtak, ök alig hat a tagság elé: azért hív- a magasban. Egyre közelebb sfbb lett. Szeretett volna at- maradtak néhányan. Amikor talak össze benneteket, mert kerültek a földhöz, fáradtan lát.ni..a be}atni a már nem bírtak a nagy nyo- vészt érzek. Meg kell azt is megbillentették szárnyukat, belsejükbe, kikutatni, honnan mással, behátráltak a határ- mondani, honnan jön a vész. kinyújtották piros lábukat és a ®ze , Mert; rnegerezte, őrség üresen hagyott lakta- Ezt pedig még maga sem iehuppantak a rétre. Meg- mint kőszvenyes ember a bo- nyájába és az ottmaradt ka- tudja. borzolták magukat és hosszú ru*> bogy a fa*uban nem b® tonákkal az ablakba raktak knlfúrház előtt nor­csőrüket az emberekre irá- szélnek egy nyelven nyug- két golyószórót, néhány gép- . j. nyitották. Tán ha beszélni falan a levegő. Ez ped g gy pisztolyt, mint ahogy a mus- foll-anta feiét mert eav tudnak, odakiáltják: itt a ta- tavasszal nem jo dolog kivált kátlit szokták és mögéje áll- k°f ,fl5r* 3? Áz emberek mosolyog- náluk, ahol a fele ember ar- tak. A kiabálók megszelídül- T^JÄesX tak és folytatták a munfcát, szövetkezett, hogy hátat tek> aztán már szépen rend- Nándor ült a szeker deszkán, ki hol hagyta abba, de moz- fordlt az egyem kapirgálás- be hozták a dolgokat. N dulatuk fürgébb lett. Most őt Farkas szúrón és nak, s közösen vetik vállu- meg‘menjen segítségért? hogy jobbun lásson mega kát a munkának. sapkajat is feltolta homloká­„ ., , , , Mert tudják ők mi a jó. ról. De Bállá Sándor állta te­lllaiaul „„ou, „„urna Egyik g°nd°lata birkózott Ment jg minden rendben. kintetét. Még árnyalati fél­mindig jeges szél csapkodna f másikkal. Az a gondolat Farkas gyurkót nem azért vállmosoly is volt a szája körülötte. S micisapkáját a ero*?bb’ hogy csupán a választották meg párttitkár- szögletében, közben babrált szemére lökte és az árnyék Pártvezetoseg kevés kiegyen- nak; hogy ne tudja a dolgát, a zsebében. Elgyűrött Kos­még mogorvábbá tette. Nézte ge, ezt a gort)et’. icle az Egyszerűen kell gondolkodni, suth-csomagot vett ki és rá­ő is a gólyákat, de hogy nem eg.®*z, ta3sag erejere van A szocializmust is egy nagy gyújtott. Farkas csak nézte érzékelte, arról megkövese- szükség. ,., °> .„ a meg- óriásnak tette, amelynek őt és gyűrődött benne a ha­dett arca árulkodott. Mert szoko,tto1 eltefve 3°nnek °sz" egyik lába a sima aszfaltos rag. Bállá hosszan fújta a súlyos gondokkal birkózott ő sze’ agy fog baí™ úton all> a másikat pedig a füstöt. most. A közösbe lépettek kö- a felázott agyag ragasztja. Ezt _ siettük el a dolgot ,,-,i „ fői« .p™ felre. Meg nehez is megmar- a leragadt lábat kell nekik Nem SiettuK el a aolgoc­Csak Farkas gyurkó Imre maradt olyan, mintha még zül a fele sem ment dolgozni, a leraga- .......... E zt a nárttaeokkai mee kell .k?lm a ba] derekat A.z. mar kiemelni. Mert bármilyen 1 e' erős is lehet ez az óriás, nem egyszerre, de hogy hol keve- ju(j Rjőre menni enélkül. Ta­Ezt a párttagokkal meg kell , . . . ___; . b eszélni Márpedig az nem blztos> hogy nem lepnek kis dolog, hiszen párttag gyű- .. ,. , . . . — -------; l ésre kell hívni őket. Abban £k, meg a leP®st> azt meg vasz eleién már úgy látta, (7 pedig már egyszer megegyez­tek, hogy a taggyűlést a hó­nap utolsó hetének második Farkas nem tudta arkasnak a harag görccsé lett a torká­ban, és egy nagyot meg is mozdult a sárba ra- nyelt. A párttitkárnak nem megkönnyebbülés só- gadt láb. Elképzelte, hogy az labat a harag a barát3®V ff haja fakadna Farkas óriásnak egy szén mosoly C 1S mosolyintotta magat, gyurkó Imréből ha oriasnaK egy szep mosoly igaz, ügyetlenül, de hogy napjan tartják. Most meg a most jj^ a faluba fordulni szaladt a szájára. Most pedig Bállá ne észlelje, szemére második felébe sem léptek, az aufb fényesebbik felét, úgy látja, visszaragadt. Mert emelte a „smicit“. de az idő sürget... Dehát nem jönnek, tanácsot ami tovább mozgatná — a — Nem! A mi dolgunkat <yi

Next

/
Thumbnails
Contents