Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-15 / 30. szám

1959. április 15. NÓGRÁDINÉPŰJSÁG ft szövetkezetek ellenőrző bizottságainak munkájáról A termelőszövetkezetek el­lenőrző szerve az ellenőrző bizottság. Ez ad lehetőséget arra, hogy a tagok az egész gazdálkodást, vezetést aktí­van, bármely időpontban el elnőrizzék. A társadalmi el­lenőrzés hivatalos szerve az ellenőrző bizottság. Tagjait a közgyűlés választja. Az egy évtizedes múltra visszatekintő termelőszövet­kezetekben, mint a pásztói Szabadságban, a de.jtári József Attilá­ban és a karancslapujtől Üj Barázdában fontos szerepet tölt be az ellen­őrző bizottság. Rendszeresen ellenőrzik a vezetőség munkáját, óvják a közös vagyont, de ellenőrzik a tagok munkaegység elszá­molását is. Ezekben a szö­vetkezetekben erős a szövet­kezeti demokrácia, jó a gaz­dálkodás, s a tagok magúiké­nak érzik a szövetkezetei. Sajnos, nagyon sok szö­vetkezetben az ellenőrzés eme társadalmi formája eléggé el­halványult. Ennek több oka van. Egyesek azt hiszik, hogy az elnök és a vezetőség mun­kája helyettesítheti a társa­dalmi ellenőrzést. Sok bizott­sági tag nem ismeri felada­tát. Munkájukhoz sem a köz­gyűlések. sem a járási szak- igazgatási szervek nem nyúj­tottak módszertani segítsé­get. Problémát Okoz az is, hogy nem a legrátermettebb tagokat választották a bizott­ságokba. Aztán egy-két szö­vetkezetben, miint a barnái­ban, meg sem választották az ellenőrző bizottságot. Ezen állapot gyökeres meg­változtatása a szövetkezeti parasztok legszemélyesebb érdeke. Az Elnöki Tanács ez évi 7. sz. törvényerejű ren­deleté, megerősíti az ellen­őrző bizottságok működteté­sének szükségességét, s meg­határozza felelősségteljes fe­ladatkörüket. E rendeletet minden szövetkezetben ér­vényre kell juttatni. Amelyik szövetkezetben nincs, a közgyűlésen meg kell választani az ellenőrző bizott­ságot. örvendetes jelenség, hogy az új szövetkezetekben a tagok már mindenütt megválasztották az el­lenőrző bizottságokat. Ahol szükséges felül kell elemezni, eddigi munkájuk alapján érdemesek-e a tiszt­ség betöltésére, élenjárnak-e a munkáiban, van-e erkölcsi alapjuk az egész szövetkezeti gazdálkodás, közösségi élet ellenőrzésére. Nem lehetnek tagjai az el­lenőrző bizottságnak a ve­zetőség tagjai, vagy akik Irányító feladatot látnak el a szövetkezetben, mint pél­dául az aigronómus, a brl gádvezető, a könyvelő. A bizottság alapvető felada­ta, hogy ezen a téren jelent­kező hiányosságok feltárásán keresztül a tagságot a közös vagyon megbecsülésére ne­velje. Másik fontos feladat, fi­gyelemmel kisérni, hogy a vezetőség ténykedéseivel, ki­adott utasításaival nem lépi- e túl a törvények, a fennálló rendelkezések és az alapsza­bály által meghatározott ke­reteket. Megfelelnek-e azok az egész tagság érdekeinek és a közgyűlésen elfogadott terveknek. Az ellenőrzési te­vékenységnek a termelési folyamat egészére, tehát a gazdálkodás teljes menetére kell kiterjednie. Döntően a következő területeket kelle­ne ellenőrizni: tervezés, pénz­ügyi tevékenység, készlet- gazdálkodás, raktárkészletek kezelése, az állattartás, álla­tok kezelése, a végzett mun­ka és annak elszámolása. Nagy gondossággal kell el­lenőrizni a könyvelést, mert a gazdálkodás tükörképét mutatja. Viszont megbízható könyvelés, nyilvántartás nél­kül semmiféle ellenőrzési munkát, eredményesen vé­gezni nem lehet. Az ellenőrző bizottság a gazdálkodás bármely ágéban, bármikor ellenőrzést tarthat. Köteles évenként két­szer mindenre kiterjedő általános vizsgálatot, ne­gyedévenként pedig a gazdálkodás egy-egy te­rületén részleges ellenőr­zést tartani. Ezenkívül vizsgálatot kell tartania, ha a gazdálkodás valamely területén hibák, hiányosságok jelentkeznek, különösen, ha a tagok erre az ellenőrző bizottság figyel­mét felhívják. A bizottság maga határozza meg a vizs­gálatok megtartásának idejét, de köteles arról az elnököt értesíteni. Az elnök a bizott­ság munkáját nem gátolhat­ja, sőt köteles a vizsgálatok lefolytatását minden szüksé­ges előfeltétel biztosításával elősegíteni. Ha a bizottság szükségesnek tartja, egyes vizsgálatoknál külső szakértő bevonását is kérheti. Miután az ellenőrző bizottság felelős a vizsgálatok so­rán tett megállapításaiért, s azért is, hogy minden hibát felderítsen, meg­állapításait személyekre és azok betöltött tisztsé­gére való tekintet nélkül, a valóságos tényékhez ragaszkodva kell megten­nie. Az ellenőrző bizottság tag­jának lenni nagy megtisztel­tetés. De nagy az ezzel járó felelősség is. A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai felelősek a tsznek azért a kárért, amelyet működésük körében a jogszabályok, vagy az alapszabály megszegésével okoztak. A közeli napokban a járási mezőgazdasági osztályok megismertetik feladataikkal az új tsz-ek ellenőrző bizott­ságainak tagjait. Sor kerül a régi szövetkezetek bizottsá­gainak felülvizsgálására és kioktatására is. Ez a nagy munka a sokezres szövetke­zeti tagság legszemélyesebb érdekét fogja szolgálni. Gortva László A vegyszeres gyomirtásra készül a növényvédő állomás Országos állatvásárokon vásárolják megyénk termelőszö­vetkezetei a hizlalásra beállított marhákat. A nógrádgár- donyi Űj Élet Tsz, még 20 marhát vásárol, s ezzel együtt 80 szarvasmarhát hizlal ez évben. A termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében — Aktívaértekezlet a pásztói gépállomáson­A kedvező időjárást ki­használva a Moihorai Növény­védő Állomás dolgozói befe­jezték megyénk termelőszö­vetkezeteinél, állami gazda­ságainál a nügyfakadás előt­ti permetezést. A közeljövőben megindul a vegyszeres gyomirtás is. Az igények az eddig megkötött szerződések alapján nagyok. A lekötött terület meghalad­ja a 2000 holdat. A Pásztói Állami Gazdaság például 300 holdra kötött szerződést a növényvédő állomással. Ugyancsak Pásztón a Szabad­ság Termelőszövetkezet 200 hold őszi és tavaszi gaboná­ján végzik el a vegyszeres gyomirtást. A mátramind- szenti Alkotmány Termelő- szövetkezet 50 hold vegysze­res gyomirtásra kötötte, meg a szerződést a növényvédő állomással. A munka elvég­zéséhez szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű vegyszerről már jó előre gondoskodtak. A pásztói gépállomás dolgo­zói aktívaértekezleten beszél­ték meg, hogy csatlakoznak a munkaversenyhez, amely a gépállomások között folyik, hogy új munkasikerekkel kö­szöntsék pártunk november végén összeülő kongresszusát. A gépállomás dolgozói előtt ismeretes, hogy az 1958-as esz­tendő eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy az idei esztendő végére érjünk el nép- gazdasági tervünk néhány fontos mutatójánál olyan ered­ményeket, amelyeket csak 1960-ra terveztünk. A gyakor­latiján ez azt jelenti, hogy a pásztói gépállomásnak évi ter­melési tervét hat-nyolc száza­lékkal kell túlteljesítenie. En­nek megvalósítása érdekében a gépállomás dolgozói is csat­lakoznak az országos méretű tömegmozgalomhoz, a kong­resszusi versenyhez. Megfelelő munkaszervezés­sel a dolgozók vállalásainak alapján a pásztói gépállomás üzem-, valamint a kenő- és alapanyag megtakarítással 24 700 forintot takarít meg. Jelentős az anyag- és alkat­rész-készletben mutatkozó megtakarítás is, amelyet a gazdaságos felhasználással ér­nek el. Az összeg nem keve­sebb, mint 15 ezer forint. Az általános költségeknél az 5 százalékos megtakarítás 5 ezer forintot jelent. A gépállomás jutalomban ré­szesíti azokat a dolgozókat, akik a kongresszusi verseny során teljesítik a vállalt fel­adatokat. Több mint 50 ezer forintot tesz ki az az ösz- szeg, amely a gépállomás ren­delkezésére áll, melyet a ju­talmazásokra használnak fel az esztendő végéig. Ebből 35 ezer forintot a fizikai dolgo­zók jutalmazásra fordítanak. A jutalmazásokból automa­tikusan kizárják azokat a dolgozókat, akiknél az éves terv globális teljesítésében probléma mutatkozik. A gépállomás a termelőszö­vetkezetek megszilárdításáért, megerősítéséért is igen ko­moly feladatokat vállal, töb­bek között a gépállomás ve­zetői aktívái személyileg is felelősek egy-egy termelőszö­vetkezet munkájáért. Tjaaiuzi q.04idßlat&k j Egyre szebbé, zöl­♦ debbé válnak a vetések, | s virágzóbbá a fák, s t reménykedőbbé az em­♦ berek. Mint minden ta­♦ vasz, az idei is bájával, | pompájával magával ra- | gadja az embert, s meg- í izmosítja szívében a re­ményt. A falusi emberek el­feledve a hideg, sötét téli napok közönyét, nagyot szippantanak a mezőkön fújdogáló friss, tavaszi levegőből. A munka is jobban megy, ha látják, hogy van ér­telme, ha tudják, hogy dúsabb lesz a kalász és édesebb a gyümölcs. A tavaszi napok első sike­res munkái után szaba­dabban lélegzünk. Régi termelőszövetkezeteink a párthatározat szelle­mében dolgoznak, re­ménykednek, hogy az idei év minden eddigi­nél jobb lesz. A kedvező időjárással kedveskedő tavasz az új termelőszövetkezetek tagjainak szívét is meg­dobogtatta. A kezdet jó­nak ígérkezik. Kedvező az idő, jó az új tagok munkakedve, mi hiány­zik még? E kérdésre nem adunk feleletet, mert új termelőszövet­kezeteink tagsága ezt nagyon jól tudja, s ezért találjuk őket * a mezőn az új tavaszi seregszemlén, az első sorokban. — ta — tartozó dolgozóknak nyújtott feltételekkel. A termelőszö­vetkezeti tag egy évi — tbc esetén 2 évi — a családtag 90 napi kórházi ápolásra jo­gosult. Ezekre a szolgáltatá­sokra azzal szerez jogot a termelőszövetkezeti tag, - ha rendszeresen fizeti a havi 6 forint betegellátási díjat. Előfordulhat, hogy a ter­melőszövetkezeti munka köz­ben baleset éri valamelyik tagot, vagy — különösen az állatokkal foglalkozók — fer- tőzéses betegséget kapnak. Ezért vezette be államunk a 'termelőszövetkezeti tagok _ , , . ... .... „baleseti kártalanítását is. Gondtalanabb életet teremtenek is, A régi sertésállományt»ldején ;kártalanítósi segélyt H a szántóföldi növénykultúrá- hozzák magukkal az állatokat meghizlalva leadtak. A í07<kaphatnak a termelőszövet- orpäps a ta™c7nn tpr- ból adódott. De a szó igazi is — a termelőszövetkezetben rabban megépített, de addig»kezey tagok Ha a kereső­___ tihaoTnálolloniil óllA i'ví űrfóoo-«. - . _ . T ermelííszivetoti tanácsadó Mit keli tudni a tsz tagok betegellátásáról és baleseti kártalanításáról? Minden mezőgazdasági ter­melőszövetkezet megállapod­hat az SZTK-val tagjai be­tegellátásában. A megállapo­dás alapján az SZTK a ter­melőszövetkezet valamennyi tagjának és igényjogosult családtagjának ingyenes or­vosi, szakorvosi, rendelőinté­zeti gyógykezelést, a forgal­mi ár 15 százalékának téríté­se mellett gyógyszert, gyógy­vizet és kórházi ápolást nyújt, A kórházi ápolás fel­tételei azonosak az állami társadalombiztosítás keretébe ORPÁCS a tavaszon tér- __ _____________ — ___ . ..r|-r-. a ____r.„ t, «melőszövetkezeti község lett, értelmében vett jövedelemről olyan nagymérvű a takar- kihasználatlanul álló új, egész-«k£pte2enn£ v£n tag0). otthon A'C1__________~ _________ T---------.---------- •„ 1_______Ül 4-4. „1_ mint nmllirn*. CPftPCnl «t 10 »TVVfl'lrflpá-V)i iVi , . _ n em lehetnek bizottsági ta-« közög gazdáikodást válasz- hiszen a gazdálkodásnak eme még soha nem volt a termelő- val népesítették be Azt ter-«segély ’összege" naponta." Kór- S°i+ T?f°v í?1' ia lk.a ■ Ártotta. Az újonnan belépettek formájával mindinkább le- szövetkezet fennállása óta. vezik, egyelőre húsz darab»hái ápolás esetén a segély roitaknak ^ közeli rokonai. A »közül néhányan már most maradtak, az egyre gyorsab- Nem is lesz már gond ezek lesz belőle. Úgy gondolták,8ennek a2 &Swk a Me Bizottságot a Közgyűlés «megkezdték a közös munkát, ban fejlődő mezőgazdaságban, után a takarmány, hiszen a az esztendő végére több mint>)tloKó+ „-„.»j m ™ «1 ’ <tehát napi 10 forint 50 fil­lasztja három évi i otartam-*mások meg dgy határoztak, Az átlagtermések egyre rósz- pillangósok vetésterülete is jó- 520 darabra szaporítják a«iér Az üzemi balesetet "«szen­ra-..7 bizottság kozvet uul »cgak az őszön szakítanak vég- szabbodtak, mert nem volt val meghaladja a szántóterü- juhokat is> de a megváltozott»vedett tsz-tagot megilletik az u»iA^gyUileSnefe tart0zlk "«legesen egyéni gazdaságukkal, megfelelő állatállomány, nem let 20 százalékát. Tíz holddal körülmények arra késztették «SZTK összes szolgáltatásai leiosseggei. _ «Ilyenformán a Lenin Termelő- tudták pótolni a sovány növekszik a kukorica termő- a szövetkezet tagjait, hogySVgyőgyászati segédeszközök Mi az ellenőrző bizottság «szövetkezet területe és tagjai- földek erejét. Ezzel párhuza- területe a korábban tervezett- legalább 500 juhot tény ész-« önköltség térítés ”stb. is.) Ha feladata? Első és legfonto-«nak száma is jelentősen emel- mosan romlott az állattenyész- nél, és 5 holddal emelkedett szenek. >>a balesetből, vagy a foglal­satíb a közös vagyon kezeié-«kedik s ezek a tagok azért tés hozama is, mert a ter- a silókukorica vetésterülete Ilyen terveik vannak az idei»kozási betegségből 15 száza sének,megorzesenek ellenőr-V váiasztották a közös utat, mert melőszövetkezet fölött észtén- is. esztendőre. Ez azonban még «lékot meghaladó munkaképes­• ■ TT" íel1 íel|eP-«eredményesebben akarnak dőről esztendőre ott kísértett n mindig nem jelenti azt, hogySfeég-csökkenés származik, vagy me azokkal szemben, »gazdálkodni, mint eddig, s a szálas- és abraktakarmány MJ E KELL IS a takar. most már minden rendben «megrokkan a tag, akkor bai­a.. a',,r!s vagyon ronga ja .«jobban akarnak élni, mint hiánya. mány, mert igen komoly vál- lesz az erősítéssel, szilárdítás-«eseti járadékra, illetve bal­ríéra:iler1 fel ga^aSagUk mei" Hát hyen gondokkal küz- tozásokat terveznek a 3004-es sál kapcsolatban Horpácson.»eseti, rokkantsági nyugdíjra Yv,. ebek; S Ü2 lgy ,Van rend" dött a horpácsi Lenin Tér- rendelet értelmében az állat- Hogy mást ne említsek, a tér-«jogosult. Az üzemi baleset “ vézeHk-t kellő "onrlol C.Rak az Ya,n melőszövetkezet, amikor meg- állománynál. A meglevő épü- melőszövetkezetnek megvan-»vagy foglalkozási betegség A _„i DákÓpJi »w-a’ marcmsl ?árj' jelent a 3004-es kormányren- letek átalakításával megold- nak a lehetőségei, és a ké-«következtében elhalt termelő­hanö PPV ittL t/e összetört«íT•• !:ro®od' delet, amely módot nyújtott ják, hogy az esztendő végére sőbbiek során el kell érniök^&zövetikezeti tag özvegye öz­aa ”L,„, . Jv u-rti,,--,'j00) szilát dúljon a közös gaz- a vjszonylag gyengén működő már 40 darab szarvasmarhá- azt is, hogy 100 hold szántóra «vegyi nyugdíjra, árvája árva­vlm S o termelőszövetkezetnek is az val rendelkezik a termelőszö- 30 darab számosállat jusson és «ellátásra, szülője pedig szülői előrehaladáshoz. Ä termelő- vetkezet. Ezzel nemcsak azt így a szükséges szervestrágya-«nyugdíjra tarthat igényt. A szövetkezet tagjai pedig ki- érik el, hogy növekszik az mennyiséget biztosítani tudják «baleseti rokkantsági törzs­használják a rendelet adta le- annyira szükséges szerves- majd. »nyugdíj összege — ha a tag A . «teljesen elvesztette munka­ZTÁN az állattenyésztés »képességét és mások gondo-­Zöld Mezőben és a krakkói «melőszövetkezet tagjai is meg- Haladásban a volt elnökök «teremtsék az igazi, nagyüzemi hűtlenül kezelték a tagság «gazdálkodás alapjait. WQCrímri ót Wo lőtt tm1rv*a o1_ ?' lenőrző bizottság s az fele-$ Mert mi volt eddig a hely- hetősegeket, s most már ege- tragya. Négyszeresére növek­lő^Tteli^ln látta volna el«zet? szén más kép fogadja a látó- szik minden hónapban az a _ iossegreijesen larta voma gatót Horpácson is. Penz. amelyet a tejből vesz- egyéb területen, meg a no-«zasára szorul — havi 630 Á termelőszövetkezet alakú- nek be. Nagyobb arányban vényterimelésnek azon ágá- »forint. Abban az esetben, ha t, ,, , ... «lásától kezdve igen sok gond- r. „„„„/at u .... , foglalkoznak szarvasmarha- han, amely a jövedelmezősé-«nem szorul gondozásra, havi teny6k azt k°-gdal. bajjal küzdött. S ennek Pa^4T eMarSl a tenr hízla]ással is 32 idén’ több §et jelenÜ’ még bŐVen van 585 forint a rokkantsági legfőbb oka az volt, hogy .. .. t ő, , , mint 10 szarvasmarhát adnak tennivalójuk a horpácsi Lenin «törzsnyugdíj. Ezenfelül a .igen rosszul választották meg meiosz°vetKezet ^^ einokeyel. el az állatforgalmi vállalat- Termelőszövetkezet tagjainak, »termelőszövetkezetben töltött 'gazdálkodásuk irányát. Ugyan- a "a2 a °c a® ira_ nak. Azt azonban elmondhatjuk,«minden év után jár még a ;ís a tez jövedelmét a szántóföl- XytermeMs^ helyetf'az ál- Jóllehet ezek a számok nem hogy a SZÖVetkezeÜ tagok az^örzsnyugdíj egy százaléka. feladatát, erre nem kerülhe­tett volna sor. Ezek és eh­vetelik, hogy a bizottságoknak a kö­zös szövetkezeti vagyon megvédését, megóvását nemcsak alkalomszerű, hanem sűrű, rendszeres vizsgálataival kell bizto­sítania. KSSan: lattenyésztés létt'a‘gazdé.ko- »agyőt, „„zen a Járás! át.a- A balesetbiztosítás! d,J t.z­fordítottak megfelelő gondot, dás alapja. Számítva az őszi gok is magasabbak, de figye- a gondtalanabb élet megte-»melőszövetkezeti tagonként 'mert jövedelmük nagy része felfutásra — mert a belépők lembe véve a körülménye- remtését. havi 3 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents