Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-15 / 30. szám
r NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. április 15. A BIZ! a tsz. tagság és a Üj, illetve állandóan fejlődő termelőszövetkezeteink figyelmét fel kell hívnunk egy igen fontos teendőre, amelynek elmulasztása súlyos, sőt pótolhatatlan veszteséget okozhat részükre. A termelőszövetkezet a tagok megélhetésére, beruházásra és tartalékok képzésére fordítja a jövedelmét. Szükséges azonban, hogy egy viszonylag jelentéktelen részét biztosítási díjra költsék. Biztosítás hiányában - a termelő- szövetkezet területét elemi csapás sújtja - a fáradságos munka eredménye nem. vagy csak kevésbé mutatkozik a tagok jövedelmében, a beruházásokban, s nehézzé, esetleg lehetetlenné válik a folyamatos gazdálkodás. Megtakaríthatja-e a termelőszövetkezet a biztosítási díjat, fedezheti-e saját erejéből a bekövetkezett károkat, vagyis: félretehet-e az esetleges tűz, jég, állat, stb. károk pótlására elegendő pénztartalékot? Ehhez annyi tartalékolt pénzre volna szüksége, mint a teljes élő és holt felszerelésének értéke. Ha viszont ily nagy ösz- szeget elvonna a gazdálkodásból, ezzel megbénítaná további fejlődését. A helyes megoldás tehát csakis a biztosítás. Ezt ma már a termelőszövetkezetek zöme belátja, rendelkezik is biztosítással, amely nélkül nincs biztonságos termelés és bizonytalanná válik a tagok jólétének folyamatos emelése. A biztosítás megkötése tehát a tagságnak és a népgazdaságnak egyaránt érdeke. Milyen biztosítást kötnek a termelőszövetkezetek? Valamennyi termelőszövetkezet berendezése, felszerelése, többé-kevésbé ki van téve a tűz pusztításának. A mezőgazdasági tűzbiztosítás révén az Állami Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a termelőszövetkezet gazdasági épületeiben, a termésben, terményben, termékben, élő és holt felszerelésben, járművekben. iparüzemi épületekben, stb. tűz, villámcsapás, robbanás, vihar által keletkeznek. A termelőszövetkezetek számára megállapított mezőgazdasági tűz- blztosítási díj 30-35 százalékkal olcsóbb, mint az egyéni gazdálkodóké. A jégbiztosítás a várható terméshozam teljes értékére köthető, s fedezi mindazon károkat, amelyeket a jégverés a biztosított növényekben az alatt az idő alatt okoz, amíg azok learatva, leszedve nincsenek. osíiás népgazdaság érdeke Az állatbiztosítás több okból fontos. Az állatállomány a szövetkezeti vagyon legértékesebb része, amely azonban a leggondosabb felügyelet ellenére is károsodást szenvedhet. Igásállatok pusztulása visszavetheti a földmunkát, szarvasmarhák, sertések, juhok tertmékeinek kiesése csökkentheti a jövedelmet, a tagok járandóságát. A nagyüzemi gazdálkodás igen előnyös az állattenyésztés fejlesztésére. De a nagyobb tömegben való állattartás nagyobb károsodást veszélyt is jelent. Azért biztosítja ma már a legtöbb termelőszövetkezet az állatait. Az Állami Biztosító megtéríti azt a kárt, amely a biztosított állat betegség, vagy baleset következtében történő elhullása vagy kényszervágása miatt keletkezik. A termelőszövetkezetek ezt a biztosítást is kedvezményes 30-35 százalékkal alacsonyabb díj ellenében köthetik és azonkívül: a jó állattartási és tenyésztési eredményt elérő termelőszövetkezetek a tanács javaslatára a biztosítási év végén az állatbiztosítási díjból 20 százalékig terjedhető visszatérítésében is részesülhetnek. Kedvező az is, hogy az Állami Biztosító a termelőszövetkezetek állatait keretbiztosítás formájában biztosítja, ami azt jelenti. hogy ha egy termelőszövetkezet például a szarvasmarháit biztosítja. akkor a keretbiztosítás megkötésének napjától a biztosítás lejártáig a termelőszövetkezet valamennyi szarvasmarhája bejelentés nélkül is biztosítva van. A termelőszövetkezeti tagok számára az Állami Biztosító rövidesen új, általános háztáji biztosítást vezet be. Az új tertmelőszövetkezetek - akár személyesen, akár telefonon - keressék meg az Állami Biztosító járási fiókját. Ugyanis elengedhetetlenül fontos, hogy a lábonálló terményeket, az épületeket és az állatokat minél hamarább biztosítsák. Hi a jobb? Nagy gond egy községnek, ha nincs művelődési otthona. így vannak ezzel Nógrádmegyeren is. Éppen ezért örültek, amikor tudomásukra jutott, hogy felsőbb szervek 1958 december 28-án 130 000 forintot szavaztak meg a munka beindításához. A falu lakói erre nyomban elhatározták, hogy a községfejlesztés évi 40 000 forintjára 5 éves törlesztésre hitelt kérnek a banktól, sőt mintegy 120 000 forint értékben társadalmi munkát is vállaltak. Ügy érezték, hogy most már nemcsak a művelődési otthon problémája, hanem a mozi, sőt mi több, még az óvoda gondja is megoldódik, mert a jelenlegi mozihelyiséget óvodának alakítanák át. Amikor márciusban igénybe akarták venni a pénzt, hogy megkezdhessék az építkezést, a bank nagylelkűen arról értesítette a megyerieket, hogy írják alá a kötelezvényt, 46 000 forintot törlesztés és kamat címén az engedélyezett 130 000 forintból „leemelnek”. A meglepetés még nagyobb volt, amikor azt is megtudták, hogy csupán az építkezési felvonulás 75 000 forintba kerül. Gondolták a megyeriek: művelődési otthon nincs, de tartozásuk már igen! De mennyivel jobb lenne, lia ez fordítva volna. A művelődési otthon számukra mégis csak többet érne, mint egy fel nem használt pén bői keletkező adósság.- S. L. ROBBANÁS VÉGETT ÁRAMSZÜNET — Vasárnap délután Salgótarjánban és környékén kialudtak a villanyok a nagy- bátonyi transzformátor háznál történt robbanás miatt. Az áramzavart rövidesen megszüntették. O R J A R A T a salgótarjáni új lakóházak között Vörös katonanap Balassagyarmaton 1919-ben TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 133 napos rövid élete csaknem teljes egészében harcokkal telt el. Proletariátusunk jóformán még meg sem szervezte új államrendszerét, amikor az antant irányításával a környező ún. utódállamok burzsoá nacionalista haderői fegyveresen támadták meg a fiatal proletárállamot. Szomszédaink akkor még nem voltak testvéreink és őszinte jóbarátaink, mint ma. Burzsoá államok voltak, mint a nyugati antant hatalmak és területéhségük is éppen olyan kielégíthetetlen volt. Minden támogatást az angol—francia imperializmustól vártak és ennek fejében mindenre képesek voltak. Magyarországon pedig proletárhatalom volt március 21 után. Egyetlen testvérünk volt csak, az is száz sebből vérzett: Szovjet-Oroszország. Ez a két ország hányódott egymástól és mindenkitől elszigetelten az imperialista tengerben, az egész világ proletariátusának rokonszenvétől kísérve. Az imperialisták mindkettőt meg akarták fojtani, hogy ne legyen proletáruralom sehol a világon. Ezért bérelték fel ellenünk szomszédainkat, így az akkor alakuló csehszlovák államot is, jelentős területeket ígérve nekik Tanács-Magyarország testéből. így jutottak el a francia és olasz tábornokok vezetése alatt álló cseh haderők az Ipoly vonaláig, amely ekkor a katonai demarkációs vonalat jelentette. A demarkációs vonal közelsége miatt Balassagyarmat kivételesen rossz helyzetbe került hadműveleti szempontból. A csehek támadása bármelyik pillanatban bekövetkezhetett és igen gyakran be is következett. A környéken állomásozó, bármikor harcra kész cseh katonák száma kb. 2000 fő volt március végén, és ez a szám állandóan nőtt. Hazánkban — így Gyarmaton és környékén is — tökéletes volt a katonai zűrzavar még a Károlyi-rendszer hibájából. A cseh provokációkkal és tényleges támadásokkal csak kisszámú és bizonyos fokig szervezetlen haderőt tudtunk szembeállítani. A legjelentősebb katonai erőt talán az Ipolyság, Hont, Nagyoroszi, Drégelypalánk és Dejtár környékén állomásozó Pálmay Ernő-féle zászlóalj — amelynek gyalogságát egészen kis létszámú lovasság és tüzérség egészítette ki — továbbá a Balassagyarmaton és más környéki falvakban elszórtan elhelyezkedő katonaság jelentette. Ezeknek a haderőknek politikai beállítottsága is kétes volt. PROLETÁRDIKTATÚRA csak március 25-én intézkedett a Vörös Hadsereg és a Vörös őrség felállításáról. Ennek hatására hat nap alatt mintegy 40 ezer új katona állt a zászlók alá. Környékünkön is megindult a szervezés. Falvainkban nagy létszámmal és nagy lelkesedéssel jelentkezett a lakosság a proletárhaza védelmére. Jelentkeztek nem proletár meggyőződésű emberek is, akik falujukat és otthonukat féltették a cseh megszállástól, vagy a már megszállt falujukat akarták visz- szafoglalni. A régi hadseregből ittmaradt és a sebtében toborzott balassagyarmati katonaság életében az egyik legkiemelkedőbb esemény az április 13-i vörös katonanap volt. Az itteni katonaság ezen a vasárnapon csatlakozott a Vörös Hadsereghez egy egész Gyarmatot megmozgató impozáns ünnepség keretében. Nemcsak a kaszárnya, az egész város ünnepelt. A katonaság a munkásság ezreinek kíséretében délelőtt 10 órakor vörös zászlók alatt zeneszó ütemére és forradalmi dalokat énekelve vonult a kaszárnyától a megyeháza előtti térre. Tábláin forradalmi jelszavak hirdették, hogy ez már igazi vörös proletárhadsereg: Világ proletárjai egyesüljetek! Éljen a proletár- diktatúra! Éljen a Vörös Hadsereg! A Vörös Hadsereg fegyelme csak öntudatos proletár fegyelem lehet! Minden munkanélküli proletár tartsa kötelességének a Vörös Hadseregbe belépni! A katonák zárt sorokban álltak fel a megyeháza előtti téren. A zenekar eljátszotta a Marseillaiset, mely alatt a kivonult díszszázad tisztelgést adott. A munkáshimnusz eljátszása után a később árulóvá vált dr. Somló József, a megyei direktórium elnöke beszélt a proletárdiktatúra győzelmeiről és előnyeiről, Népi államunk hatalmas összeget fordít korszerű, minden igényt kielégítő lakóházak építésére. Az elmúlt 14 esztendő alatt új utcasorok, új városrészek emelkedtek a magasba. Salgótarjánban is új városrész épül a régi vásártér helyén: a felszabadulás óta több mint ezer lakásba költöztek be az új lakók. Több mint ezer lakás! Az építkezés mellett naponta elhalad a kedves olvasó is. Impozáns látvány a szebbnél szebb épület. Tetszik is valamennyiünknek. Ez a látvány azonban csalóka, hiszen nem minden arany, ami fénylik. Nézzünk csak beljebb. Most a kedves olvasót arra a sétára hívom meg, ahol nem a „külcsint”, hanem a „belbecsét” tekinthetjük meg. Tartsanak hát velem. Az új város kellős közepén álljunk meg! Itt balra a 76-os, jobbra a 64-es bérház áll. Előttünk pedig a 99- es lakótömb. Nézzük csak. A 64-es épület lakói arról panaszkodnak, hogy magasabban fekszik a föld, mint a pince ablaka. Ha esik az eső, a víz befolyik a pincékbe. Igazuk van! Mielőbb szükséges lenne a tereprendezés, hogy az évek óta fennálló panasz végre megszűnjön. Tessék csak nézni! A bejárati ajtók felül hiányzik a lámpa. Vajon miért? Talán valamelyik lelketlen . . . Elárulhatom, rövidesen megcsinálják, de valamennyien kérjük: vigyázzanak rá! Vigyázat! Autó jön! Igen, valamit tenni kellene. Úgy van, a gyermekek érdekében. E két ház között feltétlen egyirányú közlekedést kellene bevezetni. Jobb lenne. Ez a gyakorlat veszélyes, nagyon könnyen balesetet idéz elő. Tessék vigyázni! Hiába, az építők itt hagyják heverni az ezreket érő előregyártott elemeket. Kettős a veszély. Először is emberben tehet kárt, másodszor pedig az idő vasfoga teszi tönkre. Úgy van, régen el kellett volna már szállítani innen. majd Kopácsi Lajos szavalta el ez alkalomra írt „Eljött az idő!” című költeményét. Azután Fischer József hadügyi politikai megbízott intézett beszédet a katonákhoz és egybegyűltekhez. Beszélt a Vörös Hadsereg feladatairól: „Soha, de soha nagyobb szükségünk nem volt egy öntudatos vörös hadseregre, mint éppen ma. Mert ennek a fiatal magyar szovjet köztársaságnak mind befelé, mind kifelé erőt, hatalmat és elszántságot kell felmutatni. Erőt és hatalmat a burzsoáziával szemben, elszántságot a rabló imperialista csehekkel és románokkal szemben ... Proletáröntudat, összetartás, vasfegyelem és testvéries együttérzés legyen az a vaspánt, amely önöket félelmetessé teszi.” Z IMPERIALISTÁK még a levegőt is elvennék Magyar- országtól, ezért a katonákat lelkesítette ellenük. „Ha ti ránk szabadítjátok a szenvedés fúriáit, mi rátok szabadítjuk a forradalom fúriáit... A proletárforradalom össze fogja zúzni a cseh burzsoázia minden hatalmát és kiváltságát” — kiáltotta az ellenség felé. A beszéd befejeztével a katonaság a vármegyeház dísztermébe vonult, a Marseillaiset énekelve, ahol folytatódott az ünnepség. Forgách József nyomdász, a pártszervezet titkára, majd újra Fischer József beszélt a katonákhoz: „Megfosztjuk a burzsoáziát minden kiváltságától, megfosztjuk a munkás vérén-verí- tékén szerzett vagyonától. Elvesszük tőle a gyárakat, földeket, bányát, gépeket és szerszámokat és átadjuk a dolgozó társadalom közösségének... A Vörös Hadsereg nem a bur- zsoák, hanem a proletárok vagyonát védi.” Ezután a katonák ünnepéNem, nem kérem, ez a két volt üzlethelyiség még ma is üres. Pedig mennyire szükséges lenne már, ha itt a 76-os épületben lévő volt üzlethelyiségeket lakóházakká alakítanák át. Igazuk van, hónapok óta így áll üresen. Ezek a kidobott betonlapok, a 99-es előtt, a régen tervezett tömbmosodából származnak. Ahogyan a kedves olvasó is tudja, úgy igaz! Korábban beépítették azokat, mitöbb, már a vezetékek is ott voltak — azok is beszerelve. Mivel a Mélyépítő Vállalatnak „irodára” volt szüksége, — félre a mosodával, szereljük le a csöveket, betonlapokat, s alakítsuk át irodának. így vélekedtek a kivitelezők. Tudjuk, kár. S mint a kedves olvasó is mondja, — reméljük gyorsan kiköltözik a hivatal. Örjárati sétánk eddig nem volt fárasztó. Úgy érzem, érdekeseket lát a kedves olvasó is. Éppen ezért kérem, tartsanak továbbra is velem. Most nézzünk le a pincékbe. Milyen kár. Itt hever a szigetelő gyapot. A csöveket azonban csak hézagosán szigetelték. Miért? így olcsóbb a kivitelezés? Több a prémium? Ne, ne tessék szidni az építőket most. Itt a lakók a ludasok. Bizony panaszkodnak ők, hogy a huzat csapkodja az ajtókat. De amikor felelőtlenül kiverik a lépcsőházi ablakok, ajtók üvegeit, akkor egy árva szót sem szólnak. így van ez valamennyi épületen, kár is lenne azokat felsorolni. Hiszen látja a kedves olvasó is. Nem, nem kérem, ez itt nem üzlethelyiség! Itt is hivatal van. Mégpedig a LAKÓTÉR V. De miért? Hogy még mindig érződik a füstszag ebben a szép fűszer és csemege üzletben? Bizony így van. Ugyanis itt építettek kazánt, csak kéményt nem! Ez itt kérem a 78-as bérház. Ami ott a falon lóg, az a világításhoz szükséges úgynevezett bergmanneső. Arra lyesen kijelentették, hogy valamennyien belépnek a Vörös Hadseregbe. Errol az elhatározásukról táviratban értesítették a hadügyi népbiztosságot és Vida elvtársat, a 60. dandár politikai megbízottját. A távirat szövege így szólt: „A balassagyarmati védőszakasz túlnyomóan felvidéki vörös katonai a mai napon megtartott impozáns gyűlésükön lelkesedéssel és egyhangúlag elhatározták, hogy testületileg belépnek a Vörös Hadseregbe és alávetik magukat a Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmének. A Tanácsköztársaságot, a proletárdiktatúrát életük árán is megvédik. Lábhoz tett fegyverrel várják a kormányzótanács parancsát... Egyedüli kérelmük az, hogy továbbra is a balassagyarmati demarkációs vonalon maradhassanak.” A gyűlés végeztével a katonák forradalmi dalokat énekelve vonultak végig a fő utcán, majd bevonultak a kaszárnyába. Csak a proletárdiktatúra kikiáltásakor és május 1-én volt ilyen szívet-lelket gyönyörködtető proletárünnep Balassagyarmaton. ALASSAGYARMAT vörös katonái a későbbiek folyamán hősi helytállással tettek eleget fogadalmuknak. Május 3-án áruló tisztjeik nyílt katonai zendülését hiúsították meg, a következő napokban a betolakodó ellenséget verték vissza a gyarmati vasutasokkal és környékbeli munkásokkal karöltve Gyarmat és Szé- csény térségéből, amiért Kun Béla táviratban fejezte ki elismerését. Június elején már Zólyom—Selmecbánya—Léva vonalán szereztek dicsőséget a „vörös katona” névnek. Gulya Pál gimnáziumi tanár, Balassagyarmat nem tudok választ adnii hogy miért nem szigeteltél# eddig el. No, nem kell félni« nem esik az eső. Ez a szerencsénk. Mert esős időben bizony veszélyes a 78-as előtt elmenni. Hiányoznak a sarokcsatornák, a lefolyócsővek. A víz szabadon garázdálkodhat. Moshatja a falat« emésztheti a téglákat. Bocsánat, ne felfelé, most a láb elé tessék nézni, mert ki áll a vízvezetéki főcsap, a csap- szekrény is hiányzik. Igen« sok balesetet rejt magába. Megcsinálása: bagatell. Ügy van. Ez a 76/a épület, annak is a IV-es lépcsőháza. A bejárati ajtó, éa a tok augusztus óta itt van. Miért nem építették még be? Talán a kivitelező ad rá választ. Tudom, tudom, önölE is kíváncsiak rá! Hogy nézzünk be a lakásokba is? Nem haragszik meg érte a kedves lakó? Nem baj. Ez itt a I—3-as épület. Hajék Antalék laknak itt. Tessék nézni. Másodszor szedik fel a parkettát. A III. lépcsőházban Ga- lambosi Jánosék laknak. Korábban is panaszkodtak: sem az előszoba, sem a konyhaajtót nem lehet bezárni — „eldeformálódott”!? Nahát ez érdekes! Csak Ígérik? Mél most sem szállították ie az ülőkádakat? De mennyi van még. Talán únja a kedves olvasó is. Azt azonban mondjuk méf meg — csak így négyszemközt, diszkréten egymásnak, hogy tisztelet a kivételnek, de egynéhány lakásba nem szívesen látott vendég a tisztaság. Kérem, tudjuk, nem it az öné, hanem a szomszédjáé. Kár érte. Korábban kell javítani a falakat, a parkettát — no meg tetszik tudni... Komolyan mondom, elfáradtam. Nem a sétában, az őrjáratban, hanem abban« amiket láttam. így van kedves olvasó? Hiszen sorolhatnánk tovább, önök is látják. De minek? Majd csak javít a hibákon az építőipari vállalat, az ingatlankezelő vállalat, no meg a többi kivitelező vállalat is. így igaz. 8 elárulom, hogy akkor megszűnnek a pereskedések az építők és a tanács között, lesz házfelügyelő a 44-esben, a háromszor tizenkettesben, jók lesznek a vízlefolyók, a csapok, a parketták, nem eszi az idő vasfoga az értékes anyagokat, a lakások nem irodák, hanem lakóházak lesznek. De tiszták lesznek a lakások is? Nos tehát, ez a sétánk véget ért. De ha a kedves olvasó még magánszorgalomból folytatja, s ha észlel hibákat, közölje azt vagy az építőkkel, vagy az ingatlan- kezelő vállalattal. Ezt az őrjáratot végig vezette: Somogyvári László Apróhirdetés Valódi makói dughagyma kapható a földművesszövetkezeti boltokban és zöldség-gyümölcsáru- dákban. Egy összkomfortos, 350 négyszögölön fekvő családi ház eladó. Cím a kiadóban. A Jobbágyi Vegyes KTSZ képesítéssel és gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt alkalmaz azonnali belépésre. Érdeklődni lehet a KTSZ-nél és a Nógrádmegyel Kiszöv. személyzeti előadójánál, Salgótarjánban. 2 szoba, konybás ház eladó Balassagyarmaton. Érdeklődni lehet Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky út 11. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondok mindazoknak, akik édesanyám elhunyta alkalmával személyesen, postán, vagy virágküldeménnyel részvétüket fejezték ki és ezzel enyhítették fájdalmamat. Egri Pálné, Salgótarján, 250-es Viktória motorkerékpái kifogástalan, üzemképes állapotban eladó. Érdeklődni lehet mindennap a ságújfalul községi tanácsnál.
