Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-15 / 30. szám
4 nögrAdinépújság 1959 április 1* Használják ki a művelődési lehefóségekef Linkén! Ö rvendetes változások történtek kulturális életünkben, a párt iránymutatása óta. Művelődéspolitikánk irányelvei mind a nevelés, ideológiai képzés, mind a művészetek vonalán kijelölték azt az utat, amelyen haladva minél előbb megvalósíthatjuk az irányelvek által kiszabott feladatokat. önmagukban az irányelvek mit sem érnek. Megvalósításukhoz az adott helyzet körültekintő vizsgálatára, az erők felmérésére és összefogására van szükség. Falvakban, községekben, városokban az iskolai neveléstől kezdve a könyvtári munkáig mindent a kitűzött cél szolgálatába kell állítani. Említettem a helyi erők felmérésének, az összefogásnak a szükségességét, fontosságát. Nyilvánvaló abban a községben, ahol sem kultúrgárda, de még fcultúrház sincs, nehezebb a művelődéspolitika megvalósítása. Az összefogás kérdése valamivel könnyebbnek látszik. Ez is csak látszólagos. Hiszen abban a pillanatban, amint egyik tömegszervezetünk vár a másikra a munka megindításában, már nincs meg az egységes akarat gyakorlatba való helyes átvitele. Itt jelentkezik a pártszervezetek felelőssége művelődéspolitikai ügyünk iránt. Litkén is azt tapasztaltam, hogy a pártszervezet elmaradt ezzel a fontos munkával, s ezt sajnálatos módon lehet érzékelni a lakosság körében. Talán ott kell kezdeni, hogy Litke a lehetőségek tekintetében jól áll. Van a Figyelmeztetés! — A BALESETEK ELKERÜLÉSE ÜGYÉBEN — Villamosiparunk rohamos fejlődése egyre fokozottabb mértékben teszi lehetővé a vlllamosenergia széleskörű felhasználását. Megyénkben egy egész sor községet, termelőszövetkezetet villamosítottunk az elmúlt évek során. A villamosenergia ilyen közkinccsé való tétele azonban növeli a villamosbalesetek lehetőségét. Ezek megelőzésére az áramütések ellen való védekezésre, az óvó- intézkedések betartására szeretnénk felhívni a villamosított községek lakótelepek dolgozóinak, lakóinak figyelmét. f MEemmALö OOTT KÁBELT! m&ZüiTSíC ála került mstfn p sSí mmŐLés.ÜU06AL SZABADÍTSD KÍ AZ ÁRAK- KÖRBŐL! községben mozi, kultúrház. Azonban a kulturális élet palántája még nem került ki a melegágyból, nincs kiültetve — az emberek közé. Panaszkodnak is sokan, hogy nem lehet szórakozni a községben. De itt álljunk meg egy szóra. Sokan hallatták már szavukat a gyenge kulturális helyzet miatt, szapul- ták a vezetőket, s mikor tenni kellett valamit ténylegesen is azért, hogy ez a helyzet megszűnjön, csendben félreálltak mondván: „Kaparja ki más a gesztenyét a tűzből.” A „Petőfi Kultuiiház” aégi épület. Azóta Litkét kulturális központnak vallhatnánk: „a környező falvak népe is kielégítheti művelődési igényeit”. Itt székel a község KISZ-szervezete is egy szép klubszobában, ahol könyvtár, rádió, sakk-készletek között válogathatnak a szórakozásra vágyók. Van egy külön terem, ahol asztaliteniszezni is lehet. Ez mind lehetőség. S mi az eredmény? Csak egy hónapot vizsgáljunk meg. Márciusban a KISZ fcul túrcsoport ja bemutatta a „Mézeskalács” című darabot. Dicséretükre legyen mondva ez a kezdeményezés. Ezenkívül vendégszerepeit a Budapest Táncegyüttes és volt egy mulatság. Soványka egy kicsit, de mégis az életet jelenti. A Déryné Színház is tart előadásokat. Ez lehetne rendszeresebb és gyakoribb. l/omoly gond, hogy Lő- ^ rincsiik elvtárs a művelődési otthon vezetője egyben KISZ-titkár is. Munkája szétforgácsolódiik, s ezt még súlyosbítja, nehezíti az állami oktatásban való részvétele. A meglévő 6 tagú fcul- túrbijzottság az anyagiasságon túl — ibár ez is fontos — sokkal többet foglalkozhatna a művelődési munka megszilárdításával. S ami még itt hiba. A község pedagógusait alig, vagy egyáltalán nem lehet látni a színen. Az ő szereplésük nem korlátozódhat csupán az iskolára, ahol az ifjúság tanítását, nevelését végzik. Az sem elég, hogy az ünnepekre és évfordulókra felkészítenek fiatalokat egy-egy verssel vagy jelenettel. Viszont több objektív nehézség akadályozza ezt. Egyrészt vidékről való bejárás, az áldatlan két- műszakos tanítás, stb. Igyekeznek segíteni, csupán a munka szervezettségén múlik itt is több minden, A tél folyamán elég jól működő népfőiskolát vezettek a nevelők. Bussay Ferenc mint úttörővezető tevékenykedik a nevelőtestületből. Komoly gond a mozi kérdése is. 1958 június 1-ig heti két filmet vetítettek 2— 2 nap. Azóta csak szombaton és vasárnap vetítenek egy filmet azzal az indokkal, hogy nincs kihasználva gazdaságosan a mozi. Az iskolában szeretnének rövidfilmeket is vetíteni. Jó lenne, ha a Mo- ziüzemi Vállalat segítséget tudna adni ezek megoldásához. Az emberek — akikkel beszéltem — igénylik a kultúrát, s ezt mondták a töb- biekről is. Ez érthető. Az már nem, hogy a pártszervezet, a tanács nem lép fel kellőképpen a bajok megszüntetése érdekében .Talán úgy jellemezhetném a lilikéi művelődési helyzetet: kétkerekű szekér, amelyet hátul néhány ember tart és tolja előre. Hiányzik az egész községet átfogó és minden szervnek feladatat biztosító szervezés. iGOOOOOOOOGOOOGOOOGOű 0 SzáznáL töbh o izMmtl szebb 8 § dÍAZgárna § Február elejétől 10 héten át hetenként kétszer 30—35 nő vett részt Ecsegen a földművesszövetkezet Nőbizottsága által rendezett kézimunka-szakkör foglalkozásain. A vidám hangulatú záróünnepségen gyönyörű kézimunkákat mutattak be és elmondták, hogy több mint 100 szebbnél-szebb díszpárnát, sok abroszt, függönyt és kisebb térítőt készítettek. A legfontosabb azonban az a sok egyéb ismeret, amihez ezeken az estéken jutottak. Nem múlt el egyetlen szakköri foglalkozás sem úgy. hogy legalább egy közös rádióhallgatás Man més esv akadálv £ után 1olVtatott beszélge- V a község ^vezetőinek O tés’ vita 11 e BVarapította l\ IKOZSeg VezeiOineiK S> ■, An cailcnt no rtrilegnagyobb része vidéki, akik délután hazautaznak, s ezentúl nem érnek rá foglalkozni a litkeiekfcel. Ezért is kell gondoskodni a pártszervezetnek a helyes megoldáson. Követelje meg a párt- szervezet a művelődési otthon műsonpolitilkáját, s annak végrehajtását. E nélkül csak kapálódznak. Fordítsanak több figyelmet a pedagógusokra, vonják be őket aktívabban e fontos tömegpolitikai munkába. Az igények, az emberek tudásszomja követeli ezt. A pártvezetőség sürgősen tárgyalja meg a további tennivalókat a község vezetőivel, s halaszthatatlanul indítsák meg a munkát! P. A. volna tudásukat, ne növelte volna bennük a közösségi érzést, szeretet hazánk, népidemokráciánk iránt. Nagy érdeklődéssel hallgatták a neveléssel, egészség- ügyi kérdésekkel, a nemzetközi politikai eseményekkel foglalkozó előadásokat éppen úgy, mint azokat, amelyek a babona eredetéről, elterjedésének okairól, más népek asszonyainak életéről szóltak. Egyöntetű véleményük az, hogy jövőre már november elején megszervezik a tanfolyamot és akkor már- O cius közepéig még sok- q kai többet tanulhatnak, O mint az idén. jGOOOOOOOOOOOOGOGOGC' Egy tragikus sorsú szécsényi kölf-ónő Cjfct'enezif Tjewz Gondoskodjunk időben . . . Néhány hónappal ezelőtt még több helyen panaszkodtak a szénellátásra. A családi otthonok és különböző intézmények szénigénye ugyanis rendszerint a téli időkre tevődik. így természetesen nagy gondot okoz a TÜZÉP- telepeknek az igények pontos kielégítése. A TÜZÉP-telepek most ezeknek a problémáknak kedvező megoldására törekszenek. A vállalatok és kö- zületek dolgozói a TÜZÉP- telepeken részlettörlesztésű utalványokat vásárolhatnak. A tavaszi és nyári hónapokban történő tüzelőanyag vásárlás közügy. A téli időkben előforduló panaszok elkerülése végett a dolgozók már most gondoskodjanak a téli hónapok tüzelőszükségleteinek biztosításáról. Új nyolctantermes iskola építését kezdték meg Ludányhalásziban A múlt rendszer örökségét „élvezték” eddig a ludányha- lászi iskolás gyermekek és nevelők. Ugyanis a hosszú faluban mindössze négy tanterem állt az iskolások rendelkezésére, de úgy, hogy azok külön-külön, mintegy két kilométeres távolságban voltak. A falu minden lakójának örömére népi államunk megszünteti ezt a tarthatatlan helyzetet, s egymillió hatszázezer forintos értékben új nyolctantermes iskolát épít Ludányhalásziban. A kényelmes, napfényes tantermek mellett tornaterem, szertár, sőt egy nevelői lakás is helyet kap az épületben. Az építési munkálatokat már megkezdték. Az ellenforrada- dalom leverése óta a dolgozók életszínvonala jelentősen megnőtt, s ez különösen érezhető a bányavidékeken. Nagybátony lakói bányászok, s ami szinte általános, a családokban mindenütt egyedüli kereső az apa. Elegendő csak kiállni az útra, s az ember máris úgy érzi, nem utcán áll, hanem színpad előtt, mert mint a ruhabemutatón, úgy vonulnak el előtte a legújabb divatú ruhákba, cipőkbe öltözött dolgozók. Több üzlet van Nagybátonyban, a legforgalmasabb azonban ezek között a központban lévő 2. sz. Népbolt. Mit vásárolnak az 15 rádió9 90 mosógép? 20 ezer forint takarékban itt lakók? A ruhát már láttuk, s itt meggyőződhetünk, hogy nincs olyan áruféleség, amely nem kelendő. Az élelmiszer mellett igen nagy forgalmat bonyolít le a többi részleg is. S hogy márciusban mit vásároltak a nagybá- tonyiak? Nézzük talán a rádiót, s az egyéb más árut, amely nem mindennapos fogyasztási eszköz. A boltvezető elmondja, hogy márciusban 15 darab nagyértékű rádiót vásároltak. Ezenkívül ami ennél is jelentősebb, 90 darab mosógép került a háztartásokba. Egy darab televíziós készüléket, négy darab Pannóniát, 4 darab Danuvia motorkerékpárt és egy darab Berva kismotort vásároltak. Különösen nagyok ezek a számok, ha tekintetbe vesszük, hogy egyre több bányász gyűjti a pénzét nagyobb terveinek megvalósítására. Nem ritka az olyan dolgozó, akinek az OTP-ben több mint 20 ezer forintja van — házépítésre! Hiánycikk? Az is akad, igaz nem az üzletben, mert ott mindenből bő választék van. A munkásszálló lakói panaszkodnak egyedül hiánycikkről. Ez pedig nem más, mint a motorkerékpárgarázs hiánya. Majdnem minden szállólakó egyúttal motortulajdonos is, ám garázs hiányában a járművek a folyosókon, sőt itt- ott a szobákban pihennek. íme tehát a hétköznapon válik kézzelfoghatóvá, köny- nyen lemérhetővé, hogyan élnek a nagybátonyiak. Hogy jól, azt vásárlásaik bizonyítják. Mert nagy a takaró, bőven takaródzhatnak. —tob— A magyar irodalom meglehetősen szegényes költőnőkben. De a meglévő kevesekre sem fordítottunk elég figyelmet. Ferenczy Teréz — szinte vitathatatlanul — a legnagyobb női költőjelenség a múlt században, s mégis egy-két kortárs jóbaráton, néhány nógrádi patriótán kívül alig-alig írtak róla. Igaz, nem hagyott maga után gazdag költői örökséget — ezt tragikus végű, rövid élete nem tette lehetővé; 48-as érzelmű költeményeit pedig házkutatások és zaklatások miatt kellett megsemmisítenie a Bach-korszak idején. Torzóban maradt költészete inkább csak ígéret, de olyan jelentős Ígéret, amelyet köl- tőiségben nem múlt felül senki egészen Kaffka Margitig. A ház, amelyben született 1830-ban, Szécsény mai piacterén állt, később az állami tejgazdaság épülete lett és közvetlenül a II. Világháború előtt bontotta le a „hálás utókor“. Édesapja, a mulatozó kedvű könyvkötőmester, egyáltalán nem értette meg a serdülő leányka költői hajlamait. A kis Teréz szünet nélkül olvasott, autodidaktaként tanult úgy, hogy abban az időben rendkívüli műveltségre tett szert. Korán kezdett írni. 1844-ben jelenik meg első műve, az „Esküszegő” című elbeszélés. Ebben szinte saját, későbbi boldogtalan szerelmét sejti meg. Egy ifjú kierőszakolja egy leány szerelmét, a lány hatalmas szerelemre lobban, de a fiú elutazik és elfeledi a lányt, aztán mást vesz feleségül. Ez lesz Ferenczy Teréz sorsa is. Első művének megjelenése idején megy fel Pestre nagybátyjához, Ferenczy István szobrászhoz. A híres művész hajlékában ismerkedik meg a kor híres íróival, többek között Czakó Zsigmond drámaíróval, akinek sötét élet- szemlélete igen nagy hatással volt rá. Költői tehetsége ekkor kap szárnyra igazán. Hazatérve Szécsénybe nagyon hiányzik neki a pesti művelt társaság. Lisznyai Kálmán, az akkori idők népszerű költője meg-meglátogat- ia, ha éppen otthon tartózkodik a szomszéd Varsány- ban. Különben visszavonultan él. Magányosságát két művelt ember barátsága, majd szerelme oldotta fel: előbb Kovács Bazil ferences szerzetesé, később Csere Józsefé, Pulszky Ferenc költői hajlamú titkáráé, ök teljesítették be Ferenzy Teréz végzetét. Magánéletének szálai szorosan az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz fűzték. Abban bízott — szerelmével Kovács Bazillal együtt —, hogy a forradalmi törvények lehetővé teszik egybekelésüket. Majd pedig a szerzetes Szabadkára irányítása után második szerelméért a szabadságharcban küzdő Csere Józsefért aggódott. 1849 június 20-án nagyon szeretett Lajos öccse elesett a harcokban. A szabadságharc eseményei és azok összefonódása saját sorsával buzdít® dalok megírására ihlették. Es mire a Világost követ®" gyászos idők elkövetkeztek hazánkra, az ő kedélye is elborult. De — mint a szabadságharc alatt — most is helytállásra lelkesít. A hagyomány szerint költeményei szájról-szájra terjedtek Szé- csényben és a környező falvakban. Sajnos, ezek a versek megsemmisültek ezekben a zord időkben. De hogy megvoltak, bizonyítja az, hogy Ferenczy Teréz benne volt az önkényuralom „fekete könyvében”. Figyeltették és házkutatásokat tartottak nála. Mindent megsemmisítette de Kossuth államtitkárának, Pulszky Ferencnek az arcképét nem. Négy napi fogságra ítélték ezért. Azt mondják, levelezésben állott- a távollétében bitóra Ítélt Pulszkyval, sőt magával Kossuth Lajossal, is. A korabeli folyóiratokból jólismert, országos hírű költő már. amikor 1853 májusában közlik a lapok a legmegrendít őbb hírt”, hogy a „lelkes Ferenczy Teréz... folyó hő 22-én... pisztolylövéssel . vetett véget fiatal, alig 23 tavaszt számlált életének”. Az- öngyilkosság okát illetőiét meglehetősen tájékozatlanok: a lapok. A Pesti Napló még június 3-án is fgy ír: „Az okokat, amelyek öngyilkosságra bírták, nem tudhatni.1* Végre a Divatcsarnok június 12-i számában a halál körülményeiről kimerítő tudósítást olvashatott a ,,virág, lankadása, elhervadása” után annyira érdeklődő közönség. De ez nemhogy tisztázta volna a dolgot, hanem még csakbonyolította. A tudósító az öngyilkosság előtti napon még együtt sétált Ferenczy Terézzel a szécsényi várkertben. A tudósítás szerint s> költőnő igen hallgatag volt. „Beszélte, hogy ő csak egyet szeret, kitől viszontszerettetik — nyolc éve már hogy egymástól távol vannak... keservesen sírt. — Sírása közben e három szót fájdalmasan re- bepte: „Ő már megnősültF* E napon festészhez ment Gyarmaton. Az öngyilkosság napjának hajnalán a szécsényi bércek alatt tévelygett. Egész nap folyamatosan írt. Estefelé kijött a szobából és az áldozó nap sugarain merengett. Amint a nap leáldozott: szobájába visszatért. Néhány perc múlva tompa fegyverdurranás hangzott ki a szobából. A lövés után atyja és nagynénje az ajtóhoz rohantak. Az ajtó zárva volt, .csak betöréssel lehetett a szobába lépni. Képzelhetni mennyire megható volt a jelenet! A szerencsétlen hölgyet a pamlag karján könyökölve, kínos arckifejezéssel, szétoszlott hajzattal és felbontott kebellel, női pongyolában, golyó által szíven találva, lélek nélkül találtákí Előtte kevés távolságra az asztalon feküdt Czakó arcképe... és a jóltevő fegyver* Szabó Károly Nógrád megyében az elmúlt gazdasági évben ’(2KV IjZx&t&k ^ Xltt araiul a : 109 000 a
