Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-04 / 27. szám

SZABAD E tízinte lehetetlen vállalkozás volna e ^ helyen csak vázlatosan is ismertetni megyénk 14 éves fejlődésének számait, té­nyeit Ezért ennek a rohamos felemelke­désnek csak néhány olyan jellemző momen­tumára utalunk, amelyekben tükröződnek egész megváltozott életünk mindennapi je­lenségei. Emlékeztetőül és erőmerítésnek. A termelőerők fejlődése, a szocialista iparosítás megvál­toztatta megyénk társadalmi, södik, mindjobban betölti fül gazdasági, valamint szociális adatát, a lakosság helyi szök­és kulturális életét. Nógrád ségleteinek kielégítésében. a bányai vágatok kihajlását is gép végzi. A sok egyéb mellett a szénmedencében F 4-es fejtőgépek segítik a bá­nyászok munkáját. Az ipari munkások keresete, amely az évről évre növekvő termelés és termelékenység alapján állandóan javul, ma több mint 50 százalékkal ma­gasabb, mint 1953-ban volt. De a megváltozott életet jel­lett a helyi ipar és a szövet- módszerek is. Ma nincs egyel- zjk a számtalan új gép be­kezeti ipar, amely egyre erő- len munkahely sem bányáink- rendezés, munkát könnyítő ban, ahol ne lenne fúrógép, eljárás mellett az a sok-sok Nem ritka az olyan fejtés politikai, gazdasági és kultu­sem, ahonnan a kitermelt rális vezetők, akik a munká­szenet szállítószalagok továb- sok soraiból kerültek ki. ^^4.„eV,.!latt ™egVa4í?_Z0tt bítíák. Sőt, nem egy helyen A munkások, akik a párt Nógrád ipari jellegű megyévé vált megye ma az ország egyik nehézipari központja, szán- . . , „ ______, ____ __^.... .. Q[V1IV b ányászatával, fémfeldolgozó a bányák képe. A csille, a az ember helyett gép rakodik vezetésével felépítették a ipárával és üveggyártásával, csákány, a lapat lassan mu- a szállítószalagokra is. A TH cialista ipart akik 1956-ban A felszabadulás előtti mező- zeumi emléktárgy lesz Oda- g űrű a MOLL-ácsolat és a megvédték a néphatalmat, gazdasági jellegű megye a Venii-net a t.^ szocialista fejlődés során ipari hét, hogy néhány év múlva most elterjedő vastámos biz­. . ,,, . , ... új, győzelmes csatára indul­jellegű megyévé vált. Bár a erre a sorsra Jutnak a ma tosítás mind a változást jelzik. nak a szociallsta építés megye ipara Salgótarján város még használatos biztosítási Amire eddig nem volt példa, gyorsításáért, és járás területére terjed, , mégsincs egyetlen olyan járás a megyében, amely iparral ne rendelkezne. Megyénk iparának és közle­kedésének fejlődését szemmel- láthatóan bizonyítják az épít­Kozel 40 tsz-kdzség, százmilliós szövetkezeti vagyon Tóth István 10. felvétele: Fiatalság Már nem egyszer elmond- kezések. Közel 60 millió forin- tűk, mit kapott megyénk dol- tos beruházással jövőre már gozó parasztsága a felszaba- üveget termel a Zagyva II. a dulással együtt, mégis újra Zagyvapálfalvi Üveggyár új ismételjük, mert ezt elfelej- üzemrésze. Megkezdődött a re- teni még az idő múlásával konstrukció a Salgótarjáni sem szabad. De nem is fe- Üveggyárban is. Az ország lejtette el a dolgozó paraszt­egyik legkorszerűbb öntőcsar- ság, a Dégenfeldek, Prónayak, nokában dolgozhatnak a tűz- Mocsáryak egész megye­hely gyári munkások. Az Acél- részekre kiterjedő baságko- árugyárban sck egyéb más be- dúsát. Ezért mondott a dol- ruházás mellett az új hideg- gozó parasztság határozottan hengermű felépítését kezdték nemet az ellenforradalom meg. A régen egy kohóval restaurációs kísérletére. Már működő Vasötvözetgyárban ma hogy akarta volna a megye négy kemence adja a kohá- több mint 39 ezer családja szat nélkülözhetetlen ötvöző- a gyűlölt földesúrnak vissza- anyagát. A szétszórt kisipari adni azt a földet, amelyet a építőipart az állami, nagy- szovjet katonák vérükkel, ők üzemi építőipar váltotta fel. pedig verejtékükkel váltot- Munkáját az új gyárak, la- tak meg. kasok és új iskolák és más létesítmények jelzik. Létrejött az állami ipar mel­„ . .................,.......... a befkenyei Petőfi Tsz törzs­k önyvezett tehenészetének is. Termelőszövetkezeteim k to­vábbi jó gazdálkodásának megvan minden feltétele. Gépállomásaink korszerű gé­pekkel segítik minden léoá- sü'ket. A gépállomásokon megtalálható közel ezer kü­lönféle gép az év minden szakában segíthet. Az új ter­melőszövetkezeti községéket a gépállomásokon dolgozó vezetőik, szakemberek hasz­nos tanácsokkal látják el. Az elmúlt évben termelő­szövetkezeteink összvagyona megközelítette a száz millió forintot. A mostani gazda­sági év újabb sikerek éve A volt cselédek mesbe- mint egyénileg gazdálkodó jesf f számban is megnöve­ik ™ , fr, f8, . hínkróntf- i földdel macik kedett termelo&zovetkezetek­csult tagjai lettek a falusi birkózott a főiddel, másik mezőeazdasáetmk öcz­társadalomnak Eav részük részük mimt állami gazdasá- neK’ mezogazaasagunk ősz társadalomnak. Egy részük g. ,g gépáUomási dolgozó szes dolgozóinak. szerette meg a földet, har­madik részük pedig, mint termelőszövetkezeti tag ala­kította sorsát a boldogabb élet útján. Az elmúlt évék fokozató Brunczcl Tibor felvétele: Munkásszínjátszók Megváltozott dolgozó népünk kulturális helyzete A felszabadulás ünnepén nem mulaszthatjuk el, hogy san bizonyították, helyes a visszapillantsunk néhány évre mi pártunk és kormányunk s az élet egyéb fejlődése mel- falusi politikája. Helyes volt lett hű tükörképet alkossunk ez a politika, mert megegye­zett a dolgozó parasztság ér­dolgozó népünk kulturális éle­tének fejlődéséről is. Szüksé­dekeivel, a falusi emberek ges ez azért, mert a kultúra boldogulásához vezetett. Ki csakúgy, mint sok-sok más a tagadhatja le Diósjenőn, kapitalisták, a kizsákmányolok Nógrádszakálban, vagy Szúr-, privilégiuma volt, a murnká- dökpüspökiíben a megépült sok, a dolgozó parasztok ki­új falurészeket. Nyugodtan semmizettek voltak ezen a te­elmondhatjulk: a megye te- mieten is, egészen 1945 áp- rülefcéről eltüntettük a múlt rilis 4-ig. maradványait, az egészségte­len cseléd viskókat, s egész­séges, palotának beillő la­És hogy ez mennyire így volt, s hogy mennyire válto­zott meg ezen a téren is min­Nagy Ferenc felvétele: A televízió előtt kasokban laknak a mi egy- den, bizonyítják ezt a gyakor- kori cselédeink, dolgozó pa- ia). mellett a számok is. rasztjadink Zsuny pusztán, Megyénkben 1945 előtt R.0mIhányb,“l„me8 3 me§ye írd és mondd - összesen négy községi kultúrotthon mű­ködött, a néhány üzemi és minden részén. Állami gazdaságaink dol­gozói évről-évie ®melik: a g d j kultúrotthon mellett. Ez termésátlagokat Becsületes, mutatja hQgy g falvak szorgalmas mun aj dolgozói különösképpen ki vol­ményekent a közel 22 ezer tak taeadva _ kuiturális élet­holdon gazdálkodó állami tak tagaava a Kulturális e a , hói. Azért volt erre szükség, gazdasagok példamutató naraszt telies söfot­nagyüzemekké váltak, ame- , f lyek búzából közel három se8ben éljen> ^ májával termelték többet a főjegyző ur kenye-kedvet. holdanként, mint az egyéni­leg gazdálkodók, A szocialista nagyüzemi Változás 1945 április 4-e után elsősorban a falvakban következett be. Ma már 88 gazdálkodás útjain már több ^zségi, le. <3 vasas és mint tíz éve, hogy elindult ko_hás,z- 5 * MEDOoZ dolgozó parasztjaink egy része. Ez a kicsiny mag, a művelődési otthon működik a megyénkben, s biztosítja Kleibán Ernő felvétele: Rádiószakkör megpróbáltatások ellenére is dolgozo népünk kulturális ele­megállta a helyét és egyre tenRk fejlődését, szórakozását, világosabban mutatta falun De mindjárt mondjuk meg azt a jövendő útját. Míg 1958 «. hogy ez a fejlődés nem végén csak 75 termelőszövet- abf _meS tovább fokozódik, kezetünk működött, 23 300 Csupán 1959-ben m-ntegy 5 kh földön, addig most a millió 300 ezer forintot bizfo- meglévő termelőszövetkeze- S1^ államunk művelődési teinik mögé közel 40 község kiadásokra, ^ melyből már 30 dolgozó parasztsága zárkó­zott fel. Dolgozó parasztsá­gunk jó része megértette, Én már nem fázom zet. A 165 községi könyvtár 153 463 kötet könyvvel áll az olvasók rendelkezésére, akik­nek száma tízszeresére, több mint 20 ezerre nőtt, a kiköl­csönzött könyv pedig csaknem 400 ezer kötet. A kulturális területen lezaj­lott forradalmi átalakulás után tehát a kultúra a népé, annak fejlődését, szórakozását szolgálja. Nagy léptekkel jutottunk előre az egészségügy terén is. Nem akarjuk idézni az 1945 előtti szégyenteljes helyzetet. Inkább nézzük az utóbbi nyolc év fejlődését. Nógrád megyé­ben még 1950-ben is csak 1150 ággyal rendelkeztek kór­házaink. Most 1474 kórházi ágy áll betegeink rendelkezé­sére úgy, hogy bővítettük a salgótarjáni kórházat, létre­hoztuk a nógrádgárdonyl tü­dőszanatóriumot. A fejlődés sokkal nagyobb az orvosi szol­gáltatásban. Itt is 1950-et vesz- szük alapul. Míg 1950-ben csak 110 orvos segítette dolgo­zóink gyógykezelését, ma 201 orvos vigyáz a dolgozók és családtaaiaik egészségére. A további javulás sem ma­rad el. Tovább bővül a salgó­tarjáni kórház, épül a berceli szülő otthon, növelik a nóg- rádgárdonyi tüdőszanatórium ágvainak számát stb. — állami költségvetésből. De jelentős összeg, csaknem 300 000 forin­tot biztosít az 1959. évi köz- séaföilesztési terv is a köz­Illés Zoltán felvétele: egészségügy kiadásaira. új művelődési otthon épül, il­letve kezdték meg annak épí­tését, többek között Drégely­hogy a jövőt a szocialista palánkon, Galgagután és más nagyüzem képviseli. Tudják: községekben, az elavult kisgazdaság ma A már meglevő és működő már nem versenyképes. Az művelődési otthonokban tar­' i r ' ______ fa'mpc ic fnl vilr Tini crnvn ú tválasztásban, nagy szere­pet játszott meglévő terme ta’mas élet is folyik. Dolgozó népünk megtanulta szeretni a A inmikásőrök új csapatzászlót ajándékoznak a Salgó­tarján F’orgács-telepi Széchenyi István úttörőcsapatnak. lőszövetkezeteink páldamuta- könyvet, a tudás forrását. Es tó gazdálkodása in. Megye- milyen itt a feüődés? 1938- szerte elterjedt a híre, hogy ban — még a béke évében — Barrelen a Vörös. Csillag Tsz mindössze 14 könyvtár mű- 50 forintot, Kisterenyén a ködött megyénk község-'foen, Vörös Október Tsz szintén összesen 16 500 kötet könvv- 50 forintot és Nógrádgár- vei. A kölcsönzők száma alig donyban az Üj Élet Tsz 60 haladta meg a 2200-at, a ki- forintot osztott munkaegysé- kö’csönzött könyv pedig még genk°t. Híre van ma már a a négyezret sem érte el. nógrádmegyeiri Petőfi Tsz és Mennyivel más most a hely­Holes István felvétele: Itatás

Next

/
Thumbnails
Contents