Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-07 / 19. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. máf«*us 7­A kommunisták álltak az élre „A párt tagja az lehet, aki végrehejtja a páj-t hatá­rozatait” — mondja többek között a Szervezeti Szabály­zat, majd a párttag köteles­ségeként kimondja, hogy: . .Elősegítse a párt politi­kájának a helyi viszonyokra való helyes alkalmazását, fe­gyelmezetten végrehajtsa a pártszervek, a pártszervezet határozatait, s küzdjön meg­valósításukért.” A Szervezeti Szabályzat ^ eme részének megva­lósítását feltétlen ki lehet mondani a szupataki kom­munistákra, akik az utóbbi időben különösképpen végre­hajtották a párt határozatait, akik példamutatásukkal elő­segítették a párt határozatá­nak végrehajtását, megva­lósítását — legutóbb a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésében. Mert mint már arról korábban is hírt ad­tunk, Szúpatak isimét szo­cialista község lett! Bár az egész község nem nagy, lakóinak száma talán még a kétszázat sem halad­ja meg, a párttagok annak ellenére, hogy nincsennek sokan, eredményes munkát tudtak ebben a községben végezni. A sízupataki kommu­nisták példamutatásukkal megmozgatták a falut, ter­melőszövetkezeti községgé fejlesztették azt. Kijelentettük, hogy a párt­tagok, a kommunisták nin­csenek sokan, mégis meg­mozgatták a falut. Vajon ho­gyan? Erre a kérdésre ke­restünk mi is a napokban választ. A párt 1958. decemberi ha­tározata kimondja, hogy elő kell segíteni, meg kell terem­teni a falvak mezőgazdasá­gának szocialista átszervezé­sét. Ebben pedig elsősorban a párttagoknak, a kommu­nistáknak kell példát mutat- niok. Nos, ez, a példamuta­tás Szúpatakon nem is ma­radt el. A pártszervezet tagjainak jelentős százaléka dol­gozó paraszt. A feladatot először az alapszervezeten belül beszélték meg. Meg- hányták, megvetették a falu, nem utolsó sorban pedig sa­ját jövőjüket is. Számoltak. Szoroztak, osztottak és ki­vontak. Hogyan is lesz jobb. Úgy beszéltek, ha az egész társadalomnak a boldogabb jövőt biztosítja a mezőgaz­daság szocialista átszervező­je, akkor tenni is kell érte. Kimondották: a termelőszö­vetkezetben nagyobb lesz a jövedelem, biztosabb lesz a jövő. S amikor ezen már túl voltak, Viczián János elvtárssal, az alapszervezet vezetőségi tagjával az élen Ifjú művészeket- dijazfak A Magyar Úttörők Orszá­gos Szövetsége értékes tár­gyakkal jutalmazta az 1958- as Megyei Képzőművészeti Verseny résztvevőit. Szép számmal vettek részt út­törő pajtásaink ezen a ver­senyen. Szemléltető módon igyekeztek kifejezni az út­törő élet szépségeit, bemutat­ni hasznos tevékenységüket. Az értékelt rajzok és fest­mények között több nagyon jó alkotás is található. A Salgótarjáni Űttörőház- ban Iványi Ödön és Czinke Ferenc festőművészek rész­vételével bensőséges ünne­pélyt rendeztek az elmúlt na­pokban. Iványi elvtárs az úttörőház képzőművészeti szákkörének vezetője nyújtot­ta át a díjakat a kis művé­szeknek. Németh Márta cserhát- szentiványi pajtás fényképe­ző gépet, Géczi Ferenc bu- jáki pajtás és Somkuti Kata­lin salgótarjáni pajtás töl­tőtollat kaptak. Fábián Gyöngyvér, Soós Károly sal­gótarjáni és Maglódi Margit balassagyarmati pajtások ér­tékes könyvjutalmat kaptak. Az ünnepély baráti hangu­latban ért véget. elsőnek írták alá a nyilat­kozatot. Viczián János a 17 kataszteri holdja mellett mindjárt követte Franyó Már­ton 15 holdas és Viczián Pál (trecki) 8 holdas dolgozó pa­raszt — párttagok. És amikor a faluban hírül ment, hogy a kommunista dolgozó parasztok a közös utat választották, megindult a mozgolódás a községben. Követőjük is akadt bőven, eslőnek Tóth János (bába) 8 holdas pártonkívüli dolgo­zó paraszt vezetésével. A szupataki elvtársak nem mintha azt érezték volna, hogy erejük nem futja majd a további munkához, de bogy gyorsabb legyen az eredmény, segítséget kértek a felsőbb pártvezetéstől. S mire ez a segítség Kistere- nyéről — a pártszervezettől, a tanácstól, a gépállomástól megérkezett, akkorra a falu kommunistái a felvilágosító munka egy részét már elvé­gezték. Családokhoz jártak el, s ott csaknem ugyanazt a számítást végezték el, amit először már önmaguk­ban végrehajtottak. S ahol látták, hogy a dolgozó pa­rasztok megértik a termelő­szövetkezeti mozgalom elő­nyét, a jobb meggyőzés ér­dekében odaküldtek az agi­tátorokat is. A szupataki kommunisták úgy gondolták: hadd hallják másoktól is az érveket: hadd magyarázzák meg a munkások is, miért szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése. TTöbb agitációs csoportot szerveztek a faluban. Mindén csoporthoz egy-egy helyi erőt osztottak be: párt­tagokat, pártonkívüli dolgo­zó E>arasztokat, olyanokat, akik már aláírták a belépési nyilatkozatot. De olyan hely­re — mint Viczián Márton (hadnagy) 5 holdas, vagy Insztitóriusz Mátyásné Í2 holdas, Insztitóriusz Pálné 16 holdas gazdálkodókhoz, akik először nehezen értették meg az újat, oda a helyi párttagok mentek. Érveltek a viliágpiaci árakkal, azokkal a kedvezményekkel, amelye­ket a termelőszövetkezeti tagok kapnak, az adómentes­séggel, a nyugdíjjal, az SZTK biztosítással, a termelőszövet­kezetek jó eredményével — s munkájuk eredménnyel járt. Sok kérdésre adtak vá­laszt: Mi lesz a háztájival? Hogyan fizetik vissza a be­vitt állatokat? Mennyi lesz a földjáradék? stb. És a dolgozó parasztok megértet­ték — a közösben lesz a jobb. fizupatak termclőszövet­^ kezeti község lett. Én a szervezés módszerét keres­tem, hogy a jókat közkincs- csé tegyem, hogy segítsek mások munkájában. S a módszer nagyon egyszerű volt: a kommunisták példa- mutatása, az őszinte, meg­győző szó. A szupiataki {járt- tagok a párt szervezeti sza­bályzatában lefektetett köte­lességük szerint jártak el. így került a határ a közös­be, így választották a falu lakói a nagyüzemi gazdálko­dás útját. — S. L. — Határidő előtt teljesítette export feladatát a Tűzhelygyár A múlt év végén 5000 zománcozott, nikkelezett fehér tűzhely gyártását vállalták terven felül lengyelországi megrendelésre a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. Az 1959. el­ső negyedéve végéig megsza­bott határidőnél több mint egy hónappal előbb teljesí­tették export kötelezettsé­güket a tűzhleygyári munká­sok. Az 5000 export-tűzhely­nek az utolsó darabja is el­hagyta már a gyárat. Most a Csehszlovák meg­rendelésre készülő csatorná­zási öntvények utolsó szál­lítmányának előkészítésén dolgoznak. Az öntvények el­szállítására a határidőnél mintegy két héttel ejőbb sor kerül már. Szilárdjuk tovább a bérgazdálkodást A társadalmi tulajdon vé- iparban. Egyes vállalatok*»!, delmének egyik igen fontos mint a Vasötvözetgyárba». része a helyes bérgazdálko Acélárugyárban, jogtalanul dás, a szigorú bérfegyelem, fizettek ki és vettek fel eél- Az elért eredmények ellenére prémiumokat. Mit köszönhetünk a munkásosztálynak? — ISKOLAI DOLGOZAT Én a második valágháború kellős közepén születtem. Ak­kor még Salgótarjánt „ke- nyeretlen Tarján”-nak nevez­ték. Azóta sok változáson ment keresztül városunk. Hatalmas házak, középületek, épületek, szinte kinőttek a földből. Mindez, s még sok­sok más, iskolák, irodaépüle­tek, ovodák, bölcsődék ke­mény mimika eredménye. A Vásártér — hiszen még a neve is mutatja — régen egy nagy telek volt, ahol állatvásárokat tartottak a vi­dékről idesereglők. A később idejét múlt nyomorúságos viskók eltűntek, s az új há­zakban a dolgozók laknak családjukkal. Azok laknak itt, akiket 'a múltban egészség­telen, nyomorúságos lakások­ba kényszerített a nincste- lenség. Ma az ő kényelmüket szolgálja a mosógéptől kezd­ve a televízió és sok minden. A megaláztatások kora le­járt, egyenjogúság van. Ma minden büntetlen előéletű, 18 éven felüli ember szavaz­A TIT terve A TIT Nógrád megyei szervezete elkészítette már­cius havi klubrendezvényei­nek tervét. A tervben szere­pel nyugdíjas pedagógusok klubdélutánja, a televízió, és katonai alkalmazása, a ma­gyar munkásmozgalom törté­nete, magyar táncképek, köl­tők a 19-es forradalomban, s ünnepi megemlékezés a Ta­nácsköztársaságról. hat. S ez a joguk a nőknek is meg van. Rengeteg iskola nyílik. Az általános iskola elvégzése után középiskolá­ba, ezután egyetemre lehet járni. Gondoltak a kisgyer­mekekre is. Sok óvoda, böl­csödé nyílt, s egyre építik. s még számos hiányosság ta pasztaiható, különösen a ke Többször nem tartják be a vésbé ellenőrizhető szállítási kisebb szervek útmutatásait és rakodási munkáknál. E sem\ Előfordult, hogy olyan munkakörökben még gyakori, munkat magánszemélyekkel hogy hiányoznak a pontos, végeztettek, amire egyébként ellenőrizhető bizonylatok. így a vallalat is kepes. A tröszt- léldául a Zagyvapálfalvi ne^ Például 14 hónapon ke- ftveggy árban a deszkahordók, resz*'1** feleslegesen alkatmaz- íomokozók saját maguk ír- *ak szénszakértőt, akinek ták teljesítményeiket. Ebből 9800 forint munkabért fizet adódott elő, hogy a múlt év- tek k*> a.nnak ellenére, hogy >en egyes brigádok alapta- semmi érdemleges munkát anul 10—12 forintos órabér- oem végzett. Ide tartozik az rel dolgoztak. Az elmúlt év egj'es vállalatok dol­majdnem minden hónapjában sozói egymással összeférhe­homokszállítóknál 6—7 va- gonos többletet kellett le­tétien munkaköröket látnak el. Sérti a bérfegyelemre vo­vonni, mivel a beérkezett natkozó rendelkezéseket, ami anyag és a kirakodásról ké­szített bizonylatok nem fe­dtek meg egymásnak. A BSH építkezések anyagrako­kor a munkahelyen magán­célra végeznek munkát, il­letve vállalati költségen dől goztatnak egyes vezetők sa­dásánál is előfordult, hogy érdekükben. hétköznapon teljesített munkát több alkalommal va­Ez a néhány kiragadott példa arra enged következ­Több lett, s még több leszí faovejei a mozi és művelődési ház. i el- Ug>anls az állomány, let árnapi felemelt bérrel szá- íetni, hogy még nem min- moltatták el. denütt értették meg a bér­Az állományon kívüli mun- gazdálkodás megszigorításá- cabérek kifizetésénél is nak jelentőségét. Még nem zinte valamennyi vállalat egy helyen figyelmen kívül zabálytalanságokat követett hagyják, hogy ez is mennyi­re szerves része a közös va- Helyes Nemcsak városunk fejlő- 1 szamban dolgozók egy ré- gyón megóvásának. Helye, dött az ország is. Közkincs I szét nem túlórában, hanem lenne, ha a part- es szak lett a Balaton, szan^riumok • aza»®ma™k*Ä^rajaap fer-V?ZCl?k rendszeresen el­és üdülők A gyógyvizek ha- '• terhere foglalkoztattak. Ta- lenoriznek a gazdasag, ve tását minden rászoruló él- 5 ,alkozni ilyen jelenségekkel zetés ilyen irányú munkáját vezheti A népé minden Ez!a szénbányászatban, mind a és sajátos eszközeikkel is volt az évezredes vágy, s 5 kít üveggyárban és az építő- segítséget nyújtanának, ez megvalósult. Hosszú har­cok eredménye ez. Hiszen már a Tanácsköztársaság kiállítás margójára idején is ezért harcoltak. De voltak olyan emberek, akik gálád módon elárulták a népet, a négy hónapos bol­dogságot újra elnyomás vál­totta fel. Az elérkezett sza­badságot akarták megfojtani 1956^ban is azok, akiknek nem tetszik hogy minden a népet szolgálja. A munkások, a becsületes emberek bará­taink védték meg boldog éle­tünket. Újra mosolygós a gyerekek arca. A gyárakban, földeken életünket formálják. A munkásosztály jó testvér módjára segíti parasztjainkat, hogy nekik is könnyebb, boldogabb legyen életük. Apáink, testvéreink, baráta­ink azonban a szerszámok helyet újra fegyvert ragad­nak, ha fenyegetik szép életünket. Gyugya Erzsébet Salgótarján, Rákóczi úti iskola VIII. c. oszt. tanulója Apró szöbácska egy nagy épületben, de ebben a he­lyiségben a világ egyhatoda. Tarka levelezőlapok tömege, művészi borítékok sokasága tanúsítja, hogy Moszkva, Le­ningrad, Kijev tanulói el­küldték üdvözletüket, baráti soraikat a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipiari Technikum diákjainak. Alig féléves a technikum orosz szakkörének munkája. Nem volt könnyű a kez­det, de jelenleg már hu­szonöt tagja van a szak­körnek, s a kiterjedt le­velezés mellett komolyan elősegíti az iskolai nyelvtu­dást. A kis csoport létszáma állandóan növekszik, s ez azt tanúsítja, hogy a szakkör be­tölti feladatát; egyre többen felismerik az orosz nyelv ta­nulásának jelentőségét. mm A XXI. PARTKONGRESSZUS NYOMÁBAN ^ SZOVJET KULTŰRA fejlődése előtt szinte határta­lan távlatok nyílnak. Emlé­kezzünk csak vissza Hruscsov elvtárs beszámolójára, amely­ben óriási számok tükrözték az ország nemzeti jövedelmé­fl hétéves terv - a szovjet kultúra további felvirágoztatásának programja ifjúság esztétikai nevelése. A dolgozóknak mind több és több lehetőséget kell adni, hogy a termelő munka félbe­hagyása nélkül zenélni, éne­kelni tanuljanak, megismer­kedjenek a festészet és szob­rászat alapjaival. Ennek ér­az eddigieknél teljesebben elé­gítsék ki a szovjet emberek szellemi szükségleteit. Mindez már megkezdődött. A munkát a párt-, a szak- szervezetek és a Komszomol­nek, a dolgozók reálbérének, könyvkiadásának egyötöd ré- ben? Mindenekelőtt körűibe- dekeben a zenei es kepzomu az egész nép jólétének vár- szét alkotja. A hétéves lül 100 új televíziós központ veszeti főiskolák mellett ható emelkedését. Ezek a té- terv végére, 1965-ben már épül. A televíziós készülékek újabb esti tagozatokat hoznak nyezők, valamint az állam j 600 000 000 példányban je- száma megötszöröződik és el- létre, egyéb helyeken pedig még erőteljesebb anyagi tá- lentetnek meg irodalmi mű- éri a 15 milliót. Hamarosan műterem-stúdiókat, speciális mogatása lehetővé teszik, hogy veket. kialakul a színes televíziós szakköröket alakítanak. adás rendszere is. Tavaly 3,3 milliárd néző Iá- * togatta a szovjet filmszínha- KÖVETHEZO HÉT EV­Ezek a szükségletek a kom- zakat. 1958-ban 108 új film - ‘ színház épül a szervezetek, a kulturális in­munizmus építése során mind- készült a szovjet filmstúdiók- „~n.,jet,lnjAhnrl „tart tézmények, valamint zene­inkább nőnek. Ha figyelembe ban. Ezek között nemcsak ja- előrelámatólag 77 áj zenei szerzők, festők, szobrászok vesszük, hogy 1960-ban ország- tek, hanem dokumentum, hír- ütt szimfónikus zenekar, nagy lelkesedéssel támogat- szerte bevezetik a hétórás adó es tudományos ismeret- ^ tá^fcar alakul De ják. munkanapot, néhány év múl- terjesztő filmeket is találha- . művészeti életnek úi I va pedig a világ legrövidebb tunk. Ma már az új filmek :eiem£ae js A társadalmi ** ELENLEG A SZOV- munkahetét, akkor máris kétharmad részét a szövetsé- szervezetek 'segítségével egy- JETUNIÓBAN a kulturális újabb feladatok tornyosulnak Qes köztársaságok filmgyárai rß inkdbb kibontakozik az tömegmunka újabb formája elénk.' A dolgozók megnőve- készítik. 1965-ben 173, a hét- amatgr művészet amelyet alakul ki. Már most is több kedett szabadidejükben töb- éves terv idején összesen 1000 ngm hivatúsos színészek, vagy mint 400 esti, és vasárnapi bet olvashatnak, többet ta- játékfilmét készítenek. A hét- zen£szek művelnek. Jelenleg kulturális egyetem működik nulhatnak, többet járhatnak éves terv végén a szovjet . . , . iJ7íL a Szovjetunióban. Ezek eddig moziba, színházba, gyakrab- filmszínházak évi látogatott- kolhozparaszt és aikalmazott csak az iPari központokban ban látogathatják a múzeu- saga elen a kb. otmuliardfot. h w n hiílnniéle alakultak meg, de maholnap mókát, kiállításokat, sportpá- A hétéves terv idején már ^J^keny egmtesek pró- már megjelennek a kolhozok- lyákat. Ezeknek a követeimé- minden kolhoznak és szov- előadásain. De közeleg ban és a szovhozokban is. Az nyéknek meg kell felelni, hoznak saját filmvetítő be- fl2 ^ - amikor a szovjet film- egyetemeken, kultúr- és mű- Ezért máris hozzáláttak né- rendezése lesz, s az ország- színhá'zakban amatőr filme- vészettörténeti, politikai-gaz­hány kulturális intézmény ban 118—120 ezer ilyen oe- ... dasáatani. tudománuos és mű­munkájának átszervezéséhez. Jelenleg a Szovjetunióban évente mintegy 60 ezer kü- rosan hozzátartozik a szov­ezer ilyen rendezés működik majd. . «=.. A televízió már ma is szó- „ __A témakörök összeállításánál s ek alkotásait is bemutatják, daságtani, tudományos és mű­szaki előadások hangzanak el. Szovjetunióban tehát azt is , a dolgozók kulturális érdeklő- tarsadalom dése Q dön(ő_ Az érdekiödők lönféle politikai, szépirodalmi, jet nép életéhez. Esténként 3 . , ’ . ^ tudományos, műszaki-irodalmi mintegy 3 millió televíziós tj:aetnT ?• , . ... ismereteinek bővítése érdeké művet és tankönyvet adnak készülék előtt 9-11 millió né- ™Koztatnatja leneisegei, tuaa- bgn küiön könyveket, diafil­ki. Ez évente 1 100 000 000 pél- ző foglal helyet. Es mire szá- sút. Ebből a szempontból fel- rneket és ismeretterjesztő fil­dányt jelent. Vagyis a világ mítanak a kővetkező hét év- mérhetetlen jelentőségű az meket adnak ki. Gyarapodnak a kincsek is. Sokan kaptak már könyve­ket a Szovjetunióból. Többen már fordítanak is ezekből. Örömmel hozták el a kiállí­tásra munkájuk bizonyítékát. Szebbnél szebb tájképiek, bo­rítékok, népmese — levelező­lapsorozatok, arckép, nagy festők legszebb képiéit ábrá­zoló levelezőlap sorozat. Rit­káin látható ilyen gazdagsága a levelezőlap és boríték ipiar- nak. Bemutatták a barátaik által küldött bélyegeket is. Sok szépség, s ezeken az üzenetek, amelyek a hatalmas, orosz nép fiainak, lányainak barátságát jelentik. De ez még nem a teljes gyűjte­mény. Április 4-én egy na­gyobb teremben kiállítják a teljes levelezési anyagot, amely addig is gyarapodni fog. Egyedülálló ez a 150—20# darabból álló kiállítás. Érde­mes lenne nagyobb nyilvá­nosság elé tárni. A „BEKE es a szocializmus kekdesei” most készülő SZAMA KÖZLI AZ SZKP XXI- KONGRESSZUSA HATÁRO­ZATÁT A kommunista és munkáspár­tok havonta megjelenő elméleti és tájékoztató folyóirata márciusi számának tartalmából: F. Havllcek, L. Gruppi: A kom­munista építés növekvő jelentő­sége, E. Ochab: A Lengyel Egye­sült Munkáspárt a III. kongresz- szus küszöbén, I. Mine: A népek nem felejtik el a múlt tanulsá­gait, V. Joannes: A polgári de­mokrácia néhány tendenciájáról. T, Buck: A kanadai munkásosz­tály önálló politikai akcióért. V. Skrlant: A revizionista „szo­cializmus” és a jugoszláv valóság. Határozat az SZKP XXI. kong­resszusán N. Sz. Hruscsov elv­társ ,,A Szovjeutnló 1959-1965. évi népgazdaságfejlesztési ellenőrző számairól” tartott beszámolójával kapcsolatban. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának 6. plénumán hozott „A népi kommunák né­hány kérdéséről” szóló határozat NÓGRÁDI ^Népújság A TE LAPOD, olvasd, terjeszd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents