Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-07 / 19. szám

1*S9. március 7. nógrádi NtrüJSAa Legsürgősebb feladataikat teljesítik a bányászok a Tanácsköztársaság évfordulójára A nógrádi szénmedence, bá­nyaüzemeink szakszervezeti bizottságai és üzemi tanácsai már valamennyi aknában el­készítették az első félévben, de különösen a Tanácsköztár­saság kikiáltásának jubileumi évfordulójáig rájuk váró ter­melési, műszaki fejlesztési feladatterveiket. A jubileumi évforduló tisz­teletére kezdeményezett ver­senyben az esedékes szénter­melési terveik túlteljesítése mellett sajátos és legsürgő­sebb feladataik elvégzését vállalták a bányászok, s e célkitűzéseik valóraváltása során már komoly eredmé­nyeket értek el. Mizserfán öt Két alatt 130 kilóval nőtt az összüzemi teljesítmény Mizserfán úgy határoztak, hogy a termelési terveik tel­jesítése és a technológiai fe­gyelem következetes érvénye­sítése mellett 200 új bányász nevelését és az összüzemi tel­jesítmény 100 kilóval való emelését vállalják. Mizserfán ugyanis január első napjaiban 200 új munkást vettek fel a bányába, s az új bányászok szakismeretének hiánya miatt egyik napról a másikra 100 kilóval csökkent az azelőtti 1820 kilós összüzemi teljesít­mény. Január utolsó napjaiban a régi eredmények visszaszer­zése volt Mizserfán a legsür­gősebb és legfontosabb fel­adat, úgy, hogy közben az új bányászokat is bevezessék a bányász mesterségbe. Mintegy két hónapra becsülték akkor e feladatok elérésének határ­idejét. Az új munkásokat a leg­jobb szállító és szenelő bri­gádok közé osztották be, s az idős bányászok külön is fog­lalkoztak a mesterségben leg­fiatalabb bányásztársaikkal. Az új bányászok nevelése, ta- oítgatása közben egyenletesen növekedett az összüzemi telje­sítmény, s február első tíz napjában a januári 1720 kiló­ról 1794 kilóra nőtt. A máso­dik és harmadik dekádban még jobb eredmények szület­tek. A bányamunka számos posztján már önállóan dol­goznak az év elején felvett új bányászok, s a nógrádi tröszt statisztikai csoportjának szerda délutáni jelentése sze­rint az összüzemi teljesít­mény átlaga elérte az 1850 kilót. Alig több mint öt hét alatt, tehát 130 kilóval nőtt a mizserfai bányászok telje­sítménye. Acéltómos fronton dolgoznak Máfranovákon A versenyt kezdeményező mátranováki bányászok a sa­ját bányaüzemük munkáját és eredményeit előrelendítő verseny céljaként elsősorban a műszaki fejlesztési felada­tokat határozták meg. Ter­melési és minőségi terveik túlteljesítése mellett megfo­gadták többek között, hogy a múlt év utolsó negyedében próbaképpen üzemeltetett egyszárnyas és korszerű acél- támokkal biztosított frontfej­tés kedvező tapasztalatai után a Tanácsköztársaság évfordu­lója ünnepéig egy új, kétszár- nyos frontot készítenek elő az aeéltámok alkalmazására. A bánya vezetőit különösképpen sarkalta, hogy a bányászok maguk is megszerették az acél- tárnok alkalmazását, és hogy az első négy hónap alatt mos­tanáig mintegy 200 köbméter bányafát takarítottak meg a korszerű biztosítás alkalmazá­sával. A 40—40 méter homlokhosz- szú kétszárnyas fronton 300 ácéltám beépítésével a napok­ban már megkezdték a szén fejtését, s az előző egyszár­nyas fronton elért 40 mázsás fejteljesítménnyel szemben az új fronton a 42 mázsa fejen­kénti teljesítmény elérését tűzték célul Nádasdi Dezső frontbrigádjának tagjai. A mátranováki szénbánya Gáti II. lejtősaknájában megindult korszerűen biztosított front­fejtésen most térnek át a fo­lyamatos átszerelésre, s ezzel még tovább nő majd az egy főre eső teljesítmény. 150 Ft a VIT alapra Tavaly decemberben iro­dalmi pályázatot hirdetett a salgótarjáni Acélárugyár KISZ-szervezet. Sok fiatal vett részt ezen a pályázaton. A kiértékelést a beérkezett művek bírálatát a múlt hó­napban tartották meg. Bene Péter elvtárs nyerte el az irodalmi pályázat első diját: 150 forintot. Bene elvtárs a pályázaton nyert első díjat felajánlotta a VIT alapra. Ezzel nagy­szerű példáját adta a segítő­készségének, amely tettén keresztül megnyilvánult a VIT-re induló fiatalokkal kapcsolatban. Gyümölcsöző együttműködéssel A tavasz, az újnak és re­ménynek ez az örökös hordo­zója, zöld színével, ezer illa­tával, dolgos napjaiaval kö­szöntött ránk mindig: így is vártuk!... Most is így vár­juk! ... Még hivatalosan tél van, de a levegő már a tavasz illatá­val van tele, itt-ott már pat­tanásig feszültek az apró rü­gyek és ... a munka éltető zajától napról-napra hango­sabb már a határ. A korábbi évek tavaszán is azt mondtuk: nagy feladatok előtt állunk: a dolgozó nép kenyerének biztosítása függ a tavaszi munkáktól. Most is azt mondjuk, de még hozzá tesz- szük: most példátlan körül­mények között! Mert a feladat most is azt jelenti, hogy állami gazdasá­gainknak, tsz-einknek és az egyénieknek biztosítani kell a falu és a város kenyérellátá­sát, a nagyobb feladat, hogy ugyanazon a földterületen Nógrád megyében 1,5 száza­lékkal kell többet termelni az előző évinél. Példátlanul, mert ezt a feladatot megcsappant egyéni, de megnövekedett ter­melőszövetkezeti gazdaságo­kon, az új termelőszövetkezeti tagoknak még szokatlan kö­zös munkában, új, szocialista szellemű gondolkodás kísére­tében kell megoldani. Még meleg a kezünk attól az őszinte, baráti kézfogástól, amellyel üdvözöltük az új termelőszövetkezeti tagokat. A kézfogás mellé még azt is mondtuk nekik: a nagyüzemi gazdaság jövedelmezőbb, ter­melékenyebb a kisgazdaságo­kénál és hogy a szövetkezeti gazdálkodás által az élet is emberibb. Ezeket most is ál­lítjuk! ... Most azonban már a bizonyításon, a gyakorlati részen a sor. Élő valósággá kell hát tenni ezt az igazsá­got! Hogy milyen nagyok a ter­melőszövetkezeti gazdaságok lehetőségei, forduljunk egy na­pirenden lévő szovjet példá­hoz: A Szovjetunióban tervbe vették a szemestakarmányok terméshozamának megkétsze­rezését. Ez bizony nem köny- nyű feladat. Németországnak 150 esztendő kellett e feladat megvalósításához. Az Egye­sült Államok pedig 1920-tól 1939-ig, tehát közel húsz év alatt alig egy százalékkal emelte évi átlagos termésho­zamát. A szovjet mezőgazda- sági dolgozók és tudósok ez évtől kezdve 6—7 esztendő alatt vállalták, hogy megdup­lázzák a szemestermények ko­rábbi hozamát. Nálunk kisebbek a célkitű­zések, szerényebbek a tervek. Nem szabad azonban elfelej­teni, hogy gazdasági versenyt vívunk a nyugati államokkal. Semmiképpen sem szabad te­hát érvényesülnie az olyan felfogásnak, hogy nálunk most van napirenden a termelőszö­vetkezeti mozgalom és ez be­folyásolja a termelés növelé­sét. A nagyüzemi mezőgaz­daságnak a legkezdetlegesebb fokán is többet kell produ­kálnia az egyéni gazdaságok­nál. S hogy ez így legyen, természetesen a nagyüzemi gazdálkodásban még járatlan termelőszövetkezeti tagoknak kérni, igényelni kell a nagy­üzemi munka szakértőinek, az agronómusoknak tanácsát, se­gítségét. A szakszerű és jó munka esetén, a korszerű agrotechni­kai módszerek alkalmazásával nagyobbak a lehetőségek a terméshozam növelésére, mint ahogy azt eredetileg tervbe vettük. Itt, a fejlettebb agro­technikai módszerek alkalma­Tervszerűen használják fel az igazgatói alapot Az igazgatói alap az az összeg, amely a munkában élenjáró dolgozók jutalmazá­sára, valamint a dolgozók szo­ciális, kulturális, vagy más jóléti céljainak szolgálatára a vállalat igazgatójának ren­Mit jelent az új ipari ár az Acélárugyárban ? Az új árrendszer reális alapot nyújt a vállalat gaz­dasági ténykedésének kiér­tékeléséhez, ezen keresztül a nyereségrészesedés mér­tékének a megállapítása is reálisabb lesz. Kormányhatározatunk ér­telmében 1959 január 1-vel életbe léptek az új ipari termelői árak. Ezekről az új árakról az Országos Árhiva­tal új árjegyzéket adott ki. Az új termelői árrendszer nagymértékben érinti a Salgótarjáni Acélárugyárat Is, különösképpen a kereske­delmi vashuzal, hidegen hen­gerelt szalagacél, húzott rúdacél és egyes mezőgazda- sági cikkek vonalán. Az árak szerkezeti felé- § pitésuk folytán megszűnte-igen jelentős a nők tik az eddigi aránytalansa-^jársadalmi szerepe. Elképzel­gokat, egyes termékek verhetetlen egy rendezvény az ő Az új árrendszer mellett vállalatunknál a további ön­költségcsökkentés szempont­jából az eddiginél nagyobb szerep jut a megtakarítást jelentő intézkedéseknek. Az új termelői árrendszerrel végre rátérhetünk az ön­költségi árrendszerre, mivel most már zömmel híven tükröződik az új termelői árakban a ráfordított társa­dalmi munka mennyiség. Végre a forint ár és a rá­fordított társadalmi munka­egység közé fcb. egyenlőség! jelet tehetünk. Barcs András delkezésére áll. Ilyen érte­lemben az igazgatói alapnak mozgósító ere,je is van, mert közvetlenül érdekeltté teszi a dolgozókat a vállalat ter­veinek teljesítésében. Azonban mégis előfordul, h<-— eg'res vállalatok nem élnek megfelelően ezzel az anyagi lehetőséggel. A Zagy- vapálfalvi Üveggyárban pél­dául az igazgatói alap nincs felbontva jóléti és jutalma­zási keretre. Így nem is ké­szült terv a jóléti alap terv­szerű felhasználására. Nincs biztosítva a vállalatnál mű­ködő tömegszervezetek szá­mára rendszeres gazdasági alap. Nem véletlen, hogy a szakszervezeti bizottság már számos esetben kifogásolta: nem rendelkezik megfelelő összeggel, a munkaverseny ösztönzésére. Ugyanakkor el­fogadhatatlanul magas össze­geket használnak fel sportcé­lokra. Sőt, attól sem riadtak vissza, hogy a vállalat dol­gozóinak túlnyomó többségé­től sportköri tagság címén egyszerűen levonjanak 3 fo­rintot. Az igazgatói alapról szóló rendelkezés kimondja, hogy azt tervszerűen, leőre elkészí­tett terv alapján lehet fel­használni. Az üveggyárban tapasztalható tervszerűtlenség vezetett oda, hogy az igaz­gatói alapot nem éppen arra és nemmindíg akkor hasz­nosítják, amikor a legszük­ségesebb lenne. Hogy ez a helyzet javuljon, nemcsak a gyár vezetőinek, hanem az iparigazgatóságnak is nagyobb gondot kell fordítania az igazgatói alap felhasználásá­ra. ái|||||l!lllllllllllllllll!IUIIill!ll!ll!ll!llllllllllilllll!lllllll!ll!lllllllllllllllllllll!lllllllll!i:illllllllll!llllllllll!llllllllll!!ll!^ költsége és árbevétele ^tevékeny részvételük nélkül. Asszonyok a falu közéletében hozásokon. A szakkör záró-\ ünnepélyére színdarabot ta-] nulnak a tagok. Az előadások,'; _ _ anyagok beszerzésének költse-\ zött. Az előző termékár jegy- " pártszervezet, ~'a ~ tanácsi a ™ J“*1* iiVAororci/oic geit egy bál tiszta bevételéből; aék árai a régi pengős Árak-sjjazafias Népfront, a földmű- , ................................. ,..........................teremtették elő. Nagy egyet-] b ól, szorzószámokkal lettek%vesszövetkezei vezetőségeiben kapcsolódtak az Országos segugyi, pedagógiai, jogi es értésben készülnek a külön-; kialakítva ennek követkéz-1 mindenütt ott találjuk a nő- Földművesszövetkezeti kultu- egyéb előadásokat tartanak, höző évfordulók, ünnepségek; tében, különösen egyes ko-Eket is De nemcsak azért, hogy rális seregszemle előkészítésé- „Ismerd meg más országok megrendezésére is. hászatl félkész termékeknél,|a se hiányozzanak a, be. A kézimunka szakkörnek asszonyainak életét rímmel is A közös tevékenység melleié mint például a kereskedelmi=iétszámból. Itt ha a nők el- 40 tagja van. De ezeken kívül rendeznek felolvasásokat, ko ^ földművesszövetkezeti nő­vashuzal, húzott rúdvas stb.^határoznak valamit, 50-60 Pedagógusok, orvosok segítse- zos fdmlatogatasokat is tér- biJjUság aktívan segíti a ^Zd-i Előfordult az a visszás hely-|asS2;ony is összefog a sikerért, gével és a nőtanácsi kiadva- veznek es a filmek tanulságait mnvesszövetkezet gazdasági zet, hogy az alapanyag ái'agjvreg is van itt az asszonyok nyok felhasználásával egész- megvitatják a szakköri foglal- munkáját is. Az igazgatóság magasabb volt mint az álta-=tekintélye. lünk kikészített áru ára.g ^ politikai, gazdasági és Ebből adódott azután, hogy^jkulturális munkában egyaránt ezen termékeink gyártása s0^tfl0n vannak. A különböző erősen veszteséges volt. Mszervek rendezvényeinek elő- Az új ipari termelői árak ^készítéséből sohasem hiányzik ténylegesen a termékek ön-ga nőtanács, és a nőbizottság. költségére épültek fel, így sitt a nőtanács és a nöbizott- az új árrendszer helyes^ság is helyesen együtt tud arányt mutat a termékek ^működni. Az általános nőmoz- önköltsége és ára között, sgalmi munkát együtt végzik. Nem fordulhat elő olyan | Kétszer rendeztek márkönyv- iielyzet, hogy egyes gyárt-1 bált. Azóta még nagyobb az mányok túlságosan vesztesé-^érdeklődés a könyvek iránt, gesek, egyesek pedig túlcá-|naint eddig. Megszervezték a gosan nyereségeseik legye- § sütő-főző tanfolyamot, egész­nek.. %ségügyi, pedagógiai és egyéb Az új árak képzésénél előadásokat. Együtt gyűjtöttek számításba vett önköltség |a gyermekvárosért, és egyik szint tartása mellett az egy=legszebb eredményt érték el csoportba tartozó termékek-ga megyében. A nőnapi, gyér­nél jelentkező nyereségek mmeknapi és egyéb ünnepségek mértéke egymáshoz közel ssikere jelzi még elmúlt évi si- esőek lesznek. rkeres munkájukat. Idén be­Tollfosztással töltik az esté két a falvak asszonyai. helyesen irányítja ezt a te-\ vékenységüket. Különböző fel-\ adattal bízza meg őket. A leg-\ utóbbi igazgatósági ülésenl például részletesen foglalkoz-\ tak a nőbizottság munkájá-\ val. A nőbizottsági ülésen vál-l látták, hogy segítenek a taka-\ rékszövetkezetnek a betétállo-\ Hl mány növelésében. Célul tűz-1 ték, hogy a földművesszövet­kezet minden egyes nőtagjá­val elbeszélgetnek, hogy vált-1 sanak betétkönyvet a takarék-" szövetkezetnél és különböző| bevásárlásokra ott gyűjtsékg a pénzt. § Az ecsegi példa serkentse j más községek asszonyait is ar-g rq, hogy tevékenyebben be-fi kapcsolódjanak a közösségig munkába. T. L.-né =, zásánál és a közös munka he­lyes elosztásánál megkülön­böztetett feladatuk van a ré­gi, de taglétszámban megnö­vekedett és az új termelőszö­vetkezeteknek is. A szakérte­lem és a munkaterület össze­egyeztetése, helyes megválasz­tása, az idő- és a munka- beosztás nagy körültekintést kíván. Ez fontos része a ter­méshozam növelésének is. Megyénk mezőgazdászainak segítségével azonban megold­hatók ezek a feladatok. De a gépállomások dolgozóinak is ott kell lenniök teljes mun­kakedvükkel, szorgalmukkal, ahol csak szükség van rájuk és segítő munkájuk nyomán emelkedhet a termelés, jöve­delmezőbbé válhat a munka. A gépállomások dolgozóinak olyan tevékenységet kell ki­fej teniök, hogy róluk a ter­melőszövetkezetek régi és új tagjai egyaránt az elismerés hangján szóljanak. Igaz, a kö­zös mellett való elhatározás­sal a termelőszövetkezetek földterületének növelésével, a nagyüzemi munka lehetőségei­vel együtt nem növekedett arányosan a gépállomások gépparkja. A meglévő, mint­egy 400 darab traktor, a vető, arató és egyéb munkagépek jó karbantartás esetén több munkára képesek, mint amit eddig végeztek. A gépállomá­sok vezetőinek lehetővé kell tenniük a meglévő gépek jobb kihasználását. Ahol erre szükség van, váltóműszakok­kal, vagy egyéb munkaszerve­zési megoldással biztosítani kell az időbeni és jó talaj­munkát, a tervezett vetés és növényápolási munkák elvég­zését. A mezőgazdaság előtt álló feladatok sikeres megoldásá­nak gondjából az ipari üze­mek és gyárak dolgozói is részt vállalnak. Ezekben a na­pokban a gépi felszerelések fokozottabb ütemű termelését vitatják. Egyöntetű az ipari munkások véleménye, hogy meg kell adni minden lehető segítséget azoknak, akik az egyéni munkát a termelőszö­vetkezeti gazdálkodással vál­tották fel. A gyárak dolgozói máris 150 erőgéppel, 200 si­lógéppel és kétmillió forint értékű mezőgazdasági gép- alkatrésszel vállaltak többet gyártani. Nagy segítséget je­lent ez a termelőszövetkeze­teknek. Mindezeken kívül azonban gondoskodni kell arról, hogy falvaánkban a szövetkezeti tagok mellett az egyéniek kö­rében sem szűnjön meg a felvilágosító és nevelő mun­ka. Az, hogy dolgozó paraszt­jaink nagyrésze a termelő- szövetkezet mellett döntött, üdvözlésre méltó, nagyszerű eredmény. A termelőszövet­kezetek felsőbbrendűségét azonban a termelés terén el­ért eredményeknek kell tük­rözniük. Most itt a tavasz, a munka kezdete, amikor a jobb ter­més alapjait kell megterem­teni. E feladat sikeres meg valósításáért folyó küzdelem­ben a falu kommunistáinak kell az élen haladni. A közös munka szokatlan légkörét ott­honossá kell változtatni az újak számára is. El kell érni, hogy a felvilágosító munka hatására a pártomkívüLi ter­melőszövetkezeti tagok is munkájuk és tudásuk leg­javát adják a szövetkezeti gazdálkodás sikeréhez. Így együttes erővell biztonságo­sabb lesz a cél elérése, jár­hatóvá, gyümölcsözővé lehet tenni az eddig kitaposatlan. rögös utat is. OROSZ BÉLA Bánk községi tanács vb. községi kovács állásra pá­lyázatot hirdet. Lakás biz­tosítva. Jelentkezés szemé­lyesen. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat azon­nali fölvételre keres több éves gyakorlattal rendel­kező villanyszerelőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents